Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-30 / 204. szám
4 eSZAKMAGYARORSZAU Szerda, 1961. augusztus SO. VII. Gyorsan eltelt az idő. Egy friss ! sjnalon aztán már a csomagok mellől utoljára néztük a fe'nérfod- ros, nyugtalan vizet. A könnyű felhők közül néha ki-kibújt a Nap és Az Ambasador Szálló ezernyi apró, fénylő szikrát szórt a hullámokra. De nem volt sok idő a nézelődésre. Még egy utolsó ..viszontlátásra” a szálló figyelmes igazgatója, mégegy a csinos, udvarias portásnő felé és indult a busz Konstan- cába. Néhány óra múlva pedig már Bukarest utcáin hallgattuk kíváncsian a román „ibuszos” magyarázatát. Bukarestben sajnos mindössze néhány óra állt rendelkezésünkre. Ez alatt az idő alatt is sikerült azonban sok kedves emléket, képet rögzíteni magunkban. Autóbuszunk ősi, többszázéves templomok, modern szállodák, dús kirakató üzletek, sok— íoieg — nem hiányozták az újonnan épült városrészek házai közül sem. Mintha a parkosítás itt hozzátartozna az építkezéshez. A román embérek szívességéről talán két példát említek. Szerettük volna megnézni az egyik szép templomot, de zárva volt. A hátsó ajtón azonban éppen szembe jött velünk egy ember — talán a templom gondnoka — és amikor megmagyaráztuk szándékunkat, készséggel vezetett bennünket a nyitva lévő hátsó bejárathoz. Benn sorra gyújtogatta a villanyokat, hogy teljes díszében csodálhassuk az ötven évi munkával épült ősi műemléket. Az egyik üzletben, a csoportunkban lévő két. kedves, nyugdíjas néni egyike a törülközők között válogatott. — Nekem nem ilyen kellene. Olyat szeretnék, amit törlőruhának is felhasználhatok — mondta az elárusítónak, fel sem tételezve, hogy az esetleg nem érti a beszédét. Olyan nyugodtan válogatott, beszélt, mintha csak valamelyik pesti üzletben vásárolna. A vásárlók közül egy fiatal, román asszony ment melléje, és megkérdezte. mit szeretne venni. Ez a magyarul tudó asszony aztán kérés nélkül elkísérte őt minden osztályra, és kedvesen segített neki a válogatásban is. Az idő azonban itt is sürgetett. A késő délutáni órákban már a Déli- Kárpátok gomolygó felhők ölelte, borzongatóan fenséges, égbenyúló csúcsait néztük. Aztán talán a merészen ívelő hegyek csúcsairól, talán az egyre incsolt a sziklák között, majd hirtelen fordulattal átbújt egy híd alatt, és már a túloldalon futott tovább, hangosan feleselve a vonat kerekeivel. A fenyőóriások friss, tiszta illatot ni lőlek felénk, és néha mintha rosszallóan összesúgtak volna a kis '■atak rakoncátlan viselkedése miatt. \ vonatban felgyújtották a lámpákat. Mindenki elmerült a maga gondolataiban. Sokan talán arra gondoltak; Mamaiában is feigyúltak most a fények. Ragyognak az üvegfalú éttermek, a fénycsőhengerek, valahol játszani kezd a zenekar, és az utakon már hullámzik a nép. Színesen, soknyelvűén, jókedvvel. A tenger ilyenkor pihen. Elsimítja hullámait, hogy Hold-istenasszony kedvére gyönyörködhessen a széles tükörben. És talán ezen az estén is elmegy oda, A Lido Szálló éjjel ahol annak a csodálatosan szép román asszonynak állt a kastélya. Talán elmegy,, és újra elmormolja az álomba ringató mesét. Úgy, mint régen. Ott talán újra kitesz majd a homokos partra egy szépen búgó csigát, amit a legmélyebben fekvő szikla alól hozott fel. Ott talán újra folytatják majd szívderítő játékukat a fehértarajos hullámok, úgy mint régen. Mert a tenger tudja, hogy hol állt az a csillogó palota, tudja, hol búslakodott a karcsú torony ablakában a csodálatos szépségű asszony. Ezernyolcszáz hallgató TÍZ ÉVNÉL hosszabb idő telt már el azóta, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megnyitotta kapuit. Az egyetem oktatói karának nehéz feladatokkal kellett megbirkóznia. Nemcsak az első évek kezdeti nehézségeit kellett maguk alá gyűrniük, hanem le kellett győzni azt az idegenkedést is, amivel az ifjú mérnökjelöltek közelítettek az új egyetemhez. Hiányzott a nimbusz, a hagyomány, hiányzott a hírnév, amit más egyetemek hosszú évtizedes sikeres munkásságával vívtak ki maguknak. A jelentkezési lapokon Miskolc csak a második helyen szerepelt, ha egyáltalában szerepelt. A legtöbb fiatal csak akkor nyújtotta be ide kérvényét, ha már minden kötél szakadt, ha már más — bevált — helyeken nem sikerült a felvételid Az évek azonban győzelmesen múltak el. Minél több miskolci oklevéllel ellátott mérnök kezdte meg munkáját a ..fekete gyémántok”, a vörös kohók, a bonyolult gépek mellett, annál inkább fénylőbbé vált az egyetem neve. annál nagyobbá, erősebbé vált a hire. A jelentkezési lapokon egyre gyakrabban került Miskolc az első helyre, a felvételi bizottságnak egyre több ember között kellett válogatnia, és most már ime, a Nehézipari Műszaki Egyetem 1800 hallgatóval kezdi az új tanévet. Az itt végzett mérnököket az ország legtávolabbi helyein is meg lehet találni. Ott vannak a dunántúli bauxitbányákban, a Debreceni Go- lyóscsapágy-gyárban, a borsodi szénbányákban, kohóknál, és munkájukról mindenütt elismerően, dícsérően szólnak. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nevelte mérnökök megállják helyüket. Számos esetben megtörtént már — csaknem minden tanulmányi év végén —, hogy az üzemek, gyárak, bányák képviselői felkeresték az egyetemet, és hívták, mondhatnánk csalogatták magukhoz I a végzetteket. Kell-e ennél nagyobb I elismerés, dicséret egy egyetem oktatói karának? Hiszen az ő munkájukat, nagyszerű munkájukat bizonyítja mindez. Ezernyolcszáz mémökjelölt. Közülük ötszáz elsőéves. Amikor nap mint nap látjuk népgazdaságunk hatalmas iramú fejlődését, amikor nap mint nap találkozunk az egyre nagyobb követelményekkel, feladatokkal, jóleső érzéssel olvassuk ezeket a számokat. És hadd utaljunk még egy ismert tényre, ami szintén jóleső érzéssel tölt el bennünket, amiről sokat írtunk, beszéltünk már eddig is. Az egyetem híres tudósai szoros kapcsolatot tartanak a gyárakkal, üzemekkel. Ebből a szoros kapcsolatból sok. nagyszerű eredmény született már. Az üzemeknek kidolgozott, pontos tervek szerint segítenek a legkülönfélébb területeken. Az iskola és az élet kapcsolata nagyon gyakorlati, hasznos eredményekben realizálódik. Felsorolni is nehéz lenne azt a sok újítást, amit az egyetem tanszékeinek kollektívája eddig kidolgozott. De a hallgatók is sokszor bebizonyították már. hogy nem frázisnak tekintik az iskola és az élet kapcsolatát. Számos állami gazdaság, tsz is tudná ezt bizonyítani. A Tarcali Állami Gazdaságban, a hejőcsabai, kesznyéteni termelőszövetkezetben például a maguk javította munkagépekkel dolgoztak. De a Lenin Kohászati Műveknél, a Borsodi Szénbányászati Trösztnél is sokat dolgoztak. Bizonyára többen emlékeznek még dr. Terplán Zénó cikkére, amelyben az egyetem és Miskolc kapcsolatáról szólott, és a válaszcikkre is, melyet Fekete László, a városi tanács vb. elnöke írt. Nyilvánvalóan ezeknek a cikkeknek is köze van annak a jó kapcsolatnak a kialakításához, továbbfejlesztéséhez, melyről már fentebb szóltunk. UJ ÉV KEZDŐDIK az egyetemen is. Uj feladatokkal, tennivalókkal teli tanév. Nehéz lesz ez is, mint ahogyan az elmúlt évek is azok voltak. De minden okunk megvan a bizakodásra: az 1961—62-i tanév is az egyetem jó hírnevét öregbíti. 4 P. T. Több mint 10000 ismeretterjesztő előadást tartanak az őszi és téli hónapokban megyénkben emeletes munkáslakások között vitt el. A román építők gyors munkájáról már sokat olvashattunk eddig is, eredményeikről a filmhíradók is gyakran beszámoltak. Most Bukarestben nem győztünk eléggé csodálkozni. Egy-egy hatalmas, új városrészben járva csak ilyen mondatokat hallottunk; „Ez a városrész egy év alatt épült”. „Ez itt a múlt évben épült”. És ami bennünket különösen meglepett, a parkosítás. A szépet nagyon szeretik ebben a városban. Csodálatos parkok, kertek váltogatják egymást. Amerre csak jártunk, az utak mentéről szinte sehol sem hiányoztak az ízlésesen, nagy gonddal elrendezett virágok. És A Köztársaság tér kább elszürkülő völgyek mélyéről előlopakodott az este. A fürge hegyipatak gyors csevegése hol az egyik, hol a másik oldalán hallatszott a vonatnak. Ügyesen bukdáÉs már csak ő tudja. A fenséges, örök tenger... Priska Tibor (Vége.) GERGELY MIHÁLY: A XV. Fűtött a dac, nem hagytam magam, perre mentem a fiamért. Olyan jártasságom volt már, talán minden ügyvédi munkaközösséget ismertem Miskolcon, illetve a pernyerő hírű ügyvédeket, meg a bíróságokat is. Az elmúlt hét esztendőben de sokszor vizitáltam náluk. Testvéreim, mel folyt a per. Az elején én nyertem, de ők fellebbeztek, és mert megtalálták, hol lehet olajozni, felülre kerültek. Másodfokról én vittem to-r \ abb az ügyet, onnan azonban visz- szaküldték elsőfokra, ténykiegészi- tésre, újratárgyalásra. Közben pedig folydogált a pénz a mi zsebünkből az ügyvédekébe, bírói költségekre, utazásokra, sok egyébre. Mert' nehéz dolog az igazságot birtokba venni, ha egyszerre többen vallják magukénak. Tartott hármunk között a per, s ha nem dőlt is el javamra, annyi eredménye volt, hogy testvéreim mégis fizettek árulásukért; a pereskedésekre majdnem ráment, amit tőlem elloptak, öcsém nem hogy szerzett volna a hét évben, de eladott három hold földet, Juliék kettőt. Én is sok pénzt kiadtam, mégis ragasztottam a vagyonhoz. Igaz, csak az első két év volt biztató, a két hold megvásárlása, a következő öt esztendőben mindössze egy magyar holdat vettem. És most új perbe kezdtem. Amikor az ügyvedemnek, Dorkó 5 ÁTÁ doktornak elmondtam, mit akarok, gyanakvón nézegetett a szemüvege mögül. De szólni nem szólt, megszokhatta az emberek mindenféle bogarát. Az enyém talán csak első hallomásra volt különös. Azért akartam a bíróság elé idéztetni Virág 'Rózát, hogy ott bebizonyíthassam, én vagyok a gyerek édesapja, és kötelezzen a bíróság gyermektartás fizetésére. Bevallom, számításom volt ezzel, így kívántam elérni, hogy Virág Róza elismerje apai jogomat, ne idege- níthesse el tőlem a fiamat. Megvolt a tárgyalás, nem nyertem meg. A fiam pedig éppen úgy elhúzódott tőlem, mint az anyja. Nem találtam már a kapujukban soha, nem járt mifelénk. Ha bárhol meglátott, kitért előlem, s ha nem tehette, düny- nyögött valamit köszönésképpen, és sietett tova, beszélni nem tudtam vele. Napról-napra kutyábbul szenvedtem. Ekkor minden gyűlöletemmel a feleségem ellen fordultam. Mérhetetlenül gyűlöltem Pannit, mert azt láttam, hogy egyedül ő áll az utamban. Milyen szépen együtt lenne most már minden az életemben, ha ő nem volna: rangos vagyon, asszony, akit szeretek és a fiam. Gyűlöltem és utáltam Pannit. Esztendeje hozzá se nyúltam, annyira nem kívántam, mióta megint elN kezdte a kurválkodást. Látva, hogy énnekem mindennél fontosabb a fiam, s vele egyáltalán nem törődöm, élte a maga életét. Szeretőket tartott, sűrűn váltogatta őket. Tudtam valamennyiről, de nem bántott már, mert legalább engem nem zaklatott. Éltünk egy fedél alatt, a világ előtt még őrizve a látszatot, de már úgy, mint két vadidegen. És megint elkezdett bennem zakatolni az ördögmalom. Mindegyre azt zúgta a fülembe; öld meg Pannit! Mit félsz, hiszen csak egy kis lelemény és hidegvér kell hozzá, és nem marad áruló nyom! Tedd el az útból, másként sose leszel boldog! Hogy fel tudja dúlni az ember életét a gonosz kísértés! Nem volt se nappalom, se éjjelem. Csak arra kellett gondolnom, hogy megölöm Pannit, hogy szabadulnom kell tőle. Ha kint dolgoztunk a szőlőben, a földeken, oda-odanéztem, és furcsa módon megbizserdült a kezem, s azt méregettem, Igen, csak ki kellene nyúlnom érte. Ha szekéren mentünk, jöttünk, az járt az eszemben, mi lenne, ha hirtelen a megriasztott, vágtató lovak közé taszítanám, agyontapostatnám! Ki bizonyíthatná be, hogy nem szerencsétlenség áldozata lett? Ha a szőlőből hazafelé elhaladtunk a Kisalmás mély gödrei mellett, felrémlett apám pusztulása, és tüstént azt tervezgettem, miért ne érhetné Pannit ugyanA TIT Borsod megyei szervezete elkészítette őszi és téli ismeretterjesztési programját. A program szerint az idén az elmúlt éveknél számosabb, több mint 10 000 előadás tartását tervezik. Á már jól bevált munkásakadémiákat az idén is megrendezik, csaknem 100 ipari településen, Kazincbarcikán, Özdon, a diósgyőri nagyüzemekben, valamint a borsodi szénmedence bányásztelepülésein tartanak előre kidolgozott rendszer szerint előadásokat. A munkásakadémiák programjába az idén felvették a szocialista munkabrigádokkal való foglalkozást is mind szakmai, mind pedig természettudományos előadások tartásával. Az idén első alkalommal rendezik meg a tsz-akadémiákat, amelyeket itt halálos baleset, csakhogy sokkal ravaszabbul annál az elsőnél. Volt most is egy bomlani készülő, terjedelmes földpadlan. Lám, csak meg kellene lesnem egy késő este, engedni, hogy egyedül induljon el, és itt megvárni, rászakítani a földet. Százszorta elviselhetetlenebbek voltak az éjszakák, amikor feküdtünk ketten egy szobában. Hánykolódtam álmatlanul a forró ágyban, és hallgattam a nyugodt, mély alvását. Néha le kellett lépnem az ágyról, s Panni fölé álltam. A besütő holdfényben, vagy éjszakai homályban hosszan elnéztem az öntudatlan, alvó asszonyt. Megesett, hogy elhalkult a lélegzése, ilyenkor szívdobogva hajoltam föléje, veszett-bolond reménykedéssel, hátha valami könyörületes végzet mégis elérte, és meghalt, s már kezd is kihűlni a cédabuja teste. És ha ismét hangosabban szuszogott, talár) közelségemet meg- érezve mocorgott, ijedten visszafeküdtem, és sokáig csitítgattam bomlotton kalimpáló szívemet. Belesóhajtottam minden kínomat a süket, vak éjszakába. Úristen, mi lesz ennek a vége?! Még csakugyan valami őrültséget teszek, és visszajutok a börtönbe, de már soha ki nem szabadulok onnan! De ha nem teszem meg, akkor örökre arra fogok gondolni, hogy meg kellene tennem, és abba őrülök bele! Egyik éjszaka megint nem birtam ellenállni a csábításnak. Az álom ismét elkerült, a templomtorony rég elütötte az éjfélt, és fáradt is voltam kegyetlenül. Beomlott az ablakokon a telihold sárga fénye, és fémesen ragyogott a kitakart asszonyi test. (Folytatjuk.) járásonként 3—4 helyen tartanak a korszerű növénytermelési, állat- tenyésztési és gépesítési kérdések megvilágítására. A községek dolgozói részére minden héten rendszeresen tartanak művelődési estéket. Ezeken a legidőszerűbb napi kérdéseken kívül a legváltozatosabb témákról tartanak előadást. Több helyen, elsősorban az ipari és járási központokban közvéleménykutatás alapján állapítják meg, miről beszéljen majd az előadó. Az ismeretterjesztés terén az idén első alkalommal szerveznek a KISZ- szel közösen ifjúsági, a nőtanáccsal karöltve pedig nő-akadémiákat. Mind a fiatalok, mind pedig az asszonyok körében igen nagy az érdeklődés az új kezdeményezés iránt, ezeken az akadémiákon az ifjúság és az asszonyok sajátos problémáit tárgyalják meg. Az idei ismeretterjesztésnek ú;i vonása lesz, hogy az előadásokat rendszeresen szemléltetik. A megyei tanács művelődésügyi osztályán megalakították a szemléltető eszközök tárát s azt az előadásokon fel is használják. Esősorban ismeretterjesztő kisfilmek, azonkívül a biológiai és fizikai tárgyú előadásokhoz állnak már rendelkezésre felszerelések.----------oOo---------A borsodi falvak és ipartelepek életével ismerkednek a Miskolci Nemzeti Színház művészei A Miskolci Nemzet} SzínNiz hat tagú művészgárdája a nyári szünet alatt Falusi randevú című vidám műsorral kereste fel azokat a borsodi községeket, ahol az év korábbi ideje alatt nem tudtak fellépni. A nagy nyári munkák idején 18 helyen, többek között Hangács, Fórró, Cserépfalu, Parasznya tsz-községekba látogattak el. A művészek a munkahelyen, az aratógépek, cséplőgépek mellett keresték fel a tsz tagjait, így ismerkedtek meg a betakarítás nehéz és fáradságos munkájával. Este a községek lakosságának nagy érdeklődése mellett mutatták be műsorukat. A miskolci művészek és a falu között az évad kezdete óta sem szakadt meg a kapcsolat. A Nemzeti Színház miskolci évadkezdéséig 41 tájelőadást tartanak, ahol az elmúlt évad legsikeresebb darabjait, mint többek között a Különös házasságot, d Rómeó és Júliát, valamint Pillantás a hídról című darabokat mutatják be.
