Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

Szerda, 1961. augusztus 30. BSZAKOTAGYARORSZAG 3 Pedagógusok az új tanévről Még néhány nap, és vége a vaká­ciónak. A nyári táborokban hosszú időre bevonták a zászlókat, az úttö­rők kürtöse is elíújta már az utolsó takarodót. Elcsitul a sok nevetés, öröm, a számháborúk, izgalma, helyü­ket elfoglalja egy másféle izgalom, az óráknak, a dolgozatoknak, a tanu­lásnak az izgalma. Sok örömet, neve­tést rejtegetnek az elkövetkező hóna­pok is, de az elsődleges természete­sen a munka. A két hónap vidámság, szórakozás után most már ez követ­kezik. És itt is meg lehet — meg is kell — mutatni, hogy ki a legény a gáton. Itt is lehet vetélkedni a jobb, a szebb eredményekért, akárcsak a táborozások és a más nyári szórako­zások idején. De ez már a munka ve­télkedése! Uj tanév kezdődik. Tervekkel, gon­dokkal, új feladatokkal tele év. Ezekről az új feladatokról, új ter­vekről szól most egy általános iskolai igazgató, s egy szakfelügyelő-nevelő. Az igazgató Garadnai Ferenc, a miskolci Hegy­alja utcai általános iskola vezetője. — Szeptember elsején, pénteken tartjuk a tanévnyitó ünnepséget, szombaton pedig elkezdődik a taní­tás. Mint minden évben, úgy a mos­taninál is több feladatot tűztünk magunk elé, és az eredményekért természetesen mindent megteszünk. Falun is Eeliet szalmái tanulni Megkérdeztük Halasi József elv­társat, a mezőgazdasági szakmunkás- képzés megyei szakfelügyelőjét, ho­gyan nyerhetnek falusi fiatalok me­zőgazdasági szakképesítést. — Szocialista mezőgazdaságunk termelése megkívánja — válaszolt kérdésünkre —, hogy az iparhoz ha­sonlóan, a mezőgazdaságban is ,iól- képzett szakmunkások dolgozzanak. A falusi fiatalok a helyi termelőszö­vetkezetekben,' állami gazdaságok­ban tanulhatnak különböző mezőgaz­dasági szakmát. Azok a nyolc általános iskolát vég­zett fiatalok, akik növénytermesztő, gépkezelő, traktoros, szőlő-, gyü­mölcs-, zöldségtermelő, szarvasmar­ha, juh, baromfi, sertéstenyésztő, magtáros, vagy tejházkezelő szak­mában akarnak képesítést szerezni, a helyi, vagy a közeli termelőszövetke­zettel 3 éves tanulószerződést köt­hetnek. — Milyen feltételek mellett lehet tanulni? — A tanulóidő alatt a termelőszö­vetkezettől a fiatalok munkájuk után munkaegységben részesülnek. Ezen felül ebéd- és munkaruha-térí­tést is kapnak. A leendő szakmunká­sok évenként három hónapos elmé­leti oktatásban részesülnek valame­lyik mezőgazdasági szakiskolában. Az elméleti oktatás ideje alatt az isko­lától kapnak ösztöndíjat. Azok a falusi fiatalok, akik tanu­lószerződést kötnek, mentesülnek az ismert kétéves továbbképző oktatás alól, azok pedig, akik a kétéves to­vábbképző iskolát elvégezték, má­sodik évre is köthetnek tanulószer­ződést, Mezőgazdasági tanulószerző­dést 1961. szeptember 10-ig lehet kötni a helyi termelőszövetkezetek­ben. Egy perc telefonon ■— Halló, Játék- és Fatömegcikk Ktsz? — Igen. Illés László, a ktsz elnöke beszél! — Szeretnénk megtudni, készite- nck-e most új játékot a szövetkezet­ben? — Az eddigi 23 féle gyártmány 5 újtípusú játékkal gyarapodik. Ezek között az érdekes, színes, szétszed­hető babát és az eddig külföldön gyártott képeskockákat és játék­traktort is készítünk. Lesz ’ tehát mi­ből válogatni a gyermekeknek ... — Az év végéig körülbelül mennyi játékot adnak át a kereskedelem­nek? — Mintegy másfél millió forint értékben, körülbelül 250 ezer darab játékot készítünk és adunk át a Sport- és Hangszernagykereskedelmi Vállalatnak, amely ezt az ország minden részébe szállít ja. — Melyik hónapban van a leg­nagyobb forgalom az üzemben? — A főszezon nálunk általában szeptember, október, mert november végén már az üzletek kirakataiban és polcain kell, hogy legyenek a já­tékok. Arra törekszünk, hogy a gyer­mekek által nagyon várt Télapó­csomagokhoz és a fenyőfa alá szánt ajándékokhoz legyen miből válo­gatni a szülőknek. Reméljük, játé­kainkkal sok örömet szerzünk a gyermekeknek és felnőtteknek egy­aránt. B. E. Azt hiszem, mindenki előtt isme­retesek a túlterhelés megszüntetésé­ért tett erőfeszítések. Egyik fontos feladatunk ennek megoldása, reali­zálása. Tisztában vagyunk azzal, hogy ha ezen a téren sikert akarunk elérni, akkor a nevelőknek is alapo­san fel kell készülniük. Elsősorban jobb órakihasználással. Másik fontos feladatunknak tart­juk az úttörőmozgalom szélesítését, valamint a társadalom és az iskola kapcsolatának minél jobb kiépítését. Ez utóbbi igen tág lehetőségeket biz­tosít, amiket mi a legmesszebbme­nőkig ki is akarunk használni. Per­sze, ezek még csak a legfontosabb feladatok. Ezen belül sokmindennel kívánunk foglalkozni, és reméljük, _ sikerrel. — A tanulók létszáma? — Háromszázhét diák. A múlt évi létszám 282 volt. Tantestületünk is erősödött egy pedagógussal. A szakfelügyelő Jánosházi Károly, a vasgyári fiúis­kola pedagógusa. — Igen, új tanév kezdődik most is, de ez a tanév sokban különbözik az eddigiektől. Ez az év a tanügyi reform végrehajtásának első átmeneti éve. Igaz ugyan, hogy már a múlt évben is tanítottunk az iskolareform szellemében, de mégis ez lesz az első jelentős próba Nagy feladatunk a tananyagcsök­kentés, a túlterhelés megszüntetése. Ez megkönnyíti a tanulók munkáját, nekünk, pedagógusoknak azonban na­gyon sokat kell tennünk a siker­ért. A túlterhelés megszüntetése nem pusztán mennyiségi kérdés. Sok pe­dagógusnak tanítási módszerén is változtatnia kell. Nem szabad a gye­rekektől megkövetelni mindent, csak azt, amit értelmi képességükkel el­bírnak. Tudom, hogy ez nem új, sok­szor elhangzott már, a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy még­sem tartja magát ehhez mindenki." Az új tanévben az eddiginél jóval több időt kell majd a gyakorlásra, a készségfejlesztésre fordítani. Szokás volt eddig például, hogy a János vitézt, vágj' a Toldit „agyonelemez­tük”. Helytelen. Ezt is rövidebben, velősebben kell elvégeznünk, és több időt kell szentelnünk a gyakorlásra. — Szóval, az új tanév nemcsalt új­nak, hanem érdekesnek is Ígérkezik? — Nagyon érdekesnek. És remél­jük, hogy nagyon hasznossá is válik. (Pt)----------oOo----------­S örkert — társadalmi munkával Csiska-tanyán sörkertet építettek az ottani lakosok társadalmi munká­val, amelyet augusztus 20-án avattak fel. A termelőszövetkezet elnöke nagy segítséget nyújtott a munkához azzal, hogy biztosította a szükséges anyagokat, Sok tsz-tag, köztük pél­dául Hegedűs Sándor gépkocsivezető és a fiatalok: fiúk, lányok alaposan kivették részüket a munkából. Re­méljük, hogy még sok hasonló össze­fogás eredményéről számolhatunk be kis községünkből. Kerékgyártó Sándorné Farkasiyuk dolgozói kettős ünnepre készülnek r- . , . — már külső­Farkaslyukon ségeiben is _ sok dolog sejteti, hogy ezekben a na­pokban nem a megszokott ütemben, hanem némi ünnepélyességgel pereg­nek a munkás hétköznapok. Maga az üzem, a lakótelep, amúgy is szép környezetben, erdőkoszorúzta hegyek ölében fekszik. Ezt még hangulato­sabbá, kulturáltabbá teszik az üzem dolgozói parkokkal, virággruppokkal. Most meg, hogy közeledik a bányász­nap és az élüzemünnepség, különösen nagy gondot fordítanak erre. Az üzem környékén sok dekorációval találkozunk. Az egyik plakát — a bá­nyásznap tiszteletére — újításra hív fel, a másik arról ad hírt, hogy egyetlen újítás több mint százezer forint hasznot hozott. Hatalmas raj­zos plakát — ugyancsak a bányász­nap alkalmából — jobb eredmények elérésére serkent, egy másik arról ad hírt, hogy a múlt hét pénteken éj­szaka a Il-es táróban — 200 százalé­kos tervteljesítéssel — rekordered­mény született. Odébb megint díszes tábla, rajta a legjobban dolgozó bri­gádok nevei és eredményei. Farkaslyukon a bánya vezetőivel — a párttitkárral, az üzemvezetővel, a főmérnökkel — nehéz zavartalanul beszélgetni. A dolgozók percenként nyitnak be az ajtón ügyes-bajos dol­gaik elvégzése végett, és természetes­nek veszik, hogy a párttitkárnak, az üzemvezetőnek, a főmérnöknek min­dig akad ideje emberi gondok elin­tézésére. Ezek ugyan csak külsőségek, de sokat mondanak. Azt, hogy itt sze­retik a szépet, a kulturált környeze­tet, szeretik, megbecsülik magát a dolgozó embert. A farkaslyuki bá­nyászok meg is érdemlik az elisme­rést. Kiss Papp Béla elvtárs, az üzem vezetője így összegezi az eredménye­ket: — Ez év első félévi tervünket 5108 tonna szénnel, júliusi tervünket pe­dig 452 tonnával teljesítettük túl. Az első félévben 11 forint 30 fillérrel termeltük tonnánként az előírtnál olcsóbban a szenet. Az önköltség alakulása összefüg­gésben van az anyagtakarékossággal. És ezt érdemes egy kicsit elemez­getni. — Vállaltuk — mondja Kiss Papp elvtárs —, hogy ezévben megtakarí­tunk 160 köbméter faanyagot. Hat hónap alatt majdnem teljesítettük a vállalást, mert a famégtakarítás 137 köbmétert tesz ki. Jól gazdálkodunk az energiával. Minden vagon szén termelésénél az előírtnál 65 kilowatt óra árammal használtunk keveseb­bet. Mindent beleszámítva, ezév első felében 1 millió 174 ezer forint ener­giát. anyagot takarítottunk meg. Mi a megtakarítás titka? Alig egy éve itt még sok baj volt a társadalmi tulajdon védelmével, gondozásával. Itt egy TH-bilincs eldobva, ott egy talpfa, amott egy sínszög, egy csavar rozsdásodott. Akadt néhány bányász, aki a köztulajdont sajátjának tekin­tette. Ki pár kiló cementet, ki né­hány kiló szenet cipelt hazafeléme­net. Egy csavar, egy kiló cement, pár kiló szén, elenyészően csöpp egy ilyen nagyüzemben. A bánya vezetői — a megyei pártbizottság takarékos­ságra való felhívása után — kiállí­tást rendeztek, amelyen szemlélte­tően mutatták be, hogy egy csavar, egy sínszög fillérekbe kerül, de száz­ezrekre rúg, ha nem takarékosko­dunk vele. Nem múlt el termelési értekezlet, taggyűlés, szakszervezeti megbeszélés, ahol ne beszéltek volna róla. A szemléltető és a szóbeli neve­lés érdekében valósággal az embe­rek vérévé vált az anyaggal való gondos bánásmód. Ez kihatással van a munkahelyi kultúra kialakulására is. Pár éve még a bányarendészet büntetést, büntetés után zúdított a vezetők nyakába, mert a bánya sok szempontból elhanyagolt volt. Most a bányarendészeti vizsgálatok arról ta­núskodnak, nagy gondot fordítanak a vágatok karbantartására, munka- védelmi előírások betartására. S eb­ben a dicséretben már az is benne van, hogy Barta Kató József főmér­nök szorgalmasan járja a bányát s ha hibát észlel, igyekszik azt kijavít­tatni, és hogy Tankó Pál üzemmér­nök és még sok műszaki és fizikai dolgozó nagy gondot fordít a banya karbantartására. A bánya terve — ha jól emlékszem — 10 tonnával kevesebb, mint tavaly volt. Ennek az a magyarázata, hogy a bányában most nagy feltárásokat végeznek, előkészülnek a jövő és a következő évekre. Ez év első felében 5678 méter vágatot hajtottak ki. Kü­lönösen jó ütemben haladtak a fő­vágat kihajtással, hiszen ezt a fel­adatukat 115 százalékban teljesítet­ték. Voltaképpen könnyű kimondani, leírni: „terven felül több mint 5000 tonna szenet adtak”, vagy „majdnem 6 kilométer vágatot hajtottak ki”. A valóságban ez nagy erőfeszítést, a hétköznapi élet számtalan hősiessé­gét követelte meg. Ugyan ki tudna arról számot adni, hogy Bíró István, Halmai Dezső és a többi bányames­ternek mennyi akadályt kellett el­hárítani, milyen szervező munkát kellett végezni, mennyit kellett agi­tálni, idegeskedni, hogy a tervet tel­jesítsék, túlteljesítsék. S ebben a mindennapos küzdelemben emberek formálódnak, nevelődnek át. Hat bri­gád — a Baglyas Ottó, Fürjes H. Imre, Eke L. Gyula, Kriston István, Tóth Miklós, Kovács F. József bri­gádja — e félévben másodszor érde­melte ki~ a szocialista címet. Csilla­gászati szám jönne ki, ha valaki ki­számítaná, hogy Kriston Istvánnak és brigádjának hányszor kellett a csákánnyal a szénbe vágni, meg­emelni a lapátot, hogy egy éven át 140. a Fürjes-brigádnak, hogy egy éven át 134 százalékot érhessenek el. Van itt egy figyelemreméltó dolog, amit a# pártbizottság titkára mond eh — Mi minden lehetőséget igyek­szünk biztosítani az élenjáróknak, a szocialista címért küzdőknek — mondja —, de nem feledkezünk el a „száz százalékos” emberekről sem. Hiszen a dolgozók zöme olyan em­berekből áll, akik ugyan nem érnek el magas százalékokat, de a tervüket mindennap teljesítik, s becsülettel helytállnak, becsülettel élnek, dol­goznak. £ hét vasarnapjan esik majd a kiváló dolgozókról, a 100 szá­zalékos emberekről. Vasárnap kettős ünnepséget tartanak, ünnepük a bá­nyásznapot, ünnepük élüzem kitün­tetésüket is. Egy félévi, illetve egy évi munka kerül mérlegre s a mér­leg nyelve a hétköznapi élet sok-sok hőstettét, sok-sok munkasikerét mu­tatja. Csorba Barna Keselyűhalmi tapasztalatok Nagy István állatgondozó kezel alól szó pen fejlett extrém minőségű hízómarhák kerülnek ki, melyek iránt nagy a ke­reslet Nyugat-Némctország és Olaszország részéről. kíváncsian érdeklődöm, s a szavak nyomán megindító kép rajzolódik elém. Hetvenöt arató ember, több­nyire férfiak, meg vagy 10—15 asz- szony mezítlábasán, kopott, szakadt ruhában. A forróságtól száradt tor­kukból egyszeresük elindul egy hang, félszegen, áhítattal a Himnuszt ének­ük. S mikor az utolsó dallam is el­ült, megjelent Vass Albert. „Vendé­gül” látta az ő aratóit, a mezítlábaso­kat, akikről az úri kisasszonyok ma­guk között azt kérdezték, hogyan bírja a talpuk a tarlót. Tíz Uter ho­moki vinkóval válaszolt a köszöntés­re, az asszonyoknak meg adott egy- egy csomag cukorkát. Ezt kapták a búzakoszorúért, a köszöntésért. Most is ott látni felakasztva a bú­zakoszorút, de ez már a megválto­zott időkről beszél. Az egykori bir­tokot az állami gazdaság műveli, hogy miként, arra Vincze Gyulától, az üzemegység munkásból lett veze­tőjétől kapunk választ. Az elmúlt évben egymillió négyszázezer forint volt a tiszta nyereség. Gyakran áll meg külföldi rendszámú gépkocsi a gazdaság udvarán. Német és olasz kereskedők érkeznek, s látogatásuk után sosem térnek haza üres kézzel. Nagyobb mennyiségű hízott marhát vásárolnak, kiváló extrém minőség­ben. Csak a gazdaság 18—20 ezer fo­rintot kap egy 5—5,5 mázsás fiatal hí­zott állatért. S az államnak még egyéb haszna is van ebből. A hosszú, 100 férőhelyes istállóban tisztán so­rakoznak a gyarapodó állatok. A növénytermesztés is igen fejlett. A régi, hagyományos eszközök telje­sen kimentek a divatból. A kaszát végérvényesen múzeumba küldték, mert kombájnok, gépek aratnak. De hamarosan ugyanez lesz a sorsa a kapának is. A növénytermesztés az állattenyésztés céljait szolgálja. Újat, érdekeset a látogatás idején is lehe­tett tapasztalni. Közvetlenül a gaz­daság határában három kombájn vágta a muhart, s 5—6 vontató hord­ta állandóan a silórakókhoz. S a si­lózás módja is megér néhány szót. A betongödrök már a múlté. Az össze­vágott muhart a föld felszínén pú­pozzák egybe két takarmánykazal között, s innen kis iparvágányon szállítják csillékben az istállókhoz a friss silót, a szálastakarmányt majd a télen. Ez a gépesítés lényegesen le­egyszerűsíti a takarmányozást, lehe­tővé teszi a két műszakot, a könnyű, olcsóbb munkát. Ezt bizony érdemes volna sok tsz vezetőjének megtekin­teni. Az itteni tapasztalatok jó is­mereteket nyújthatnak a major épí­téséhez, a gazdálkodás helyes zatg- szervezéséhez. Garami Ékítő liter folyó-borról és 1500 üveg palac­kozott borról. — Műsor? — Arról Mátyás Jenő táncdaléne- kes és Cserhalmi Lajos magya^nóla énekes gondoskodik. És persze mind­ezeken felül éjfélig tartó bált rende­zünk kerthelyiségünkben... <r) 9 (t Még áll az egy- /kori kastély, Vass lAlbert földbirto- ]kos valamikori re­zidenciája. Most fazonban az állami ^gazdaság székel A itt, immár több Imint 10 esztende­ije, pontosabban Tmondva a Hejő- $ men ti Állami Gaz­daság III. számú Aüzemegysége. A Tnagy teremben a ’járás propagan- fdistái tanulnak, fkészülnek az új foktatási esztendő- Are. Szünetben el- Y sétálgatnak a ’parkban, s vala- f melyik közülük f megáll a lépcső­dnél, ott, ahol va­lamikor a pará- Ydéskocsis várta a Tgazdurat. Nézi. f hosszan nézi a 5 függő búzakoszo- ! rókát. Nem is sej- A 'cm, milyen gon­dolatokat ébreszt I mindez benne. Az- Ttán többen is ide- f jönnek, s kérdez­getik egymástól. A — Emlékeztek-e még Vass Albert- Tre? Augusztus 20-ra, az István ki­rály napjára? Többen bólogatnak, s én, aki csali most járok itt először, Immár tizenegyedszer kerül sor a hagyományossá vált bányásznapi ün­nepségekre vasárnap. S mint minden esztendőben, az idén is már jóval korábban megkezdődtek az előkészü­letek, hogy minél jobban sikerüljön, minél kellemesebben teljen el a bá­nyászoknak ez a szép ünnepe. Bá­nyatelepeinken megyeszerte jóelőre megtervezték és megszervezték az egész nap programját. S a prog- * ramtervezetekben nem kis helyet^ foglalnak el a vendéglátóipart egysé-i gek felkészüléséről szóló intézkedő-/ sek. Alberttelepen, a Borsod megyei] Vendéglátóipari Vállalat 37-es számú’ sörkertje — mint ahogyan Kallus { Imre vezető, a „Belkereskedelem ki-f váló dolgozója” elmondotta — méri minden előkészületet meg'tett, hogy a* Xl-ik Bányásznapon biztosítsa a? telep dolgozóinak szórakozását. » — Horváth István elvtárs, a Bor-f sód megyei Vendéglátóipari Vállalat f igazgatója és Drótos István elvtárs, A az Alberttelepi Bányaüzem vezetője* külön értekezleten tárgyalta meg,; mik a kívánalmak a mi egységünk-] kel szemben a Xl-ik Bányásznapon? —- mondotta a sörkert vezetője. En-4 nek alapján határoztuk el, hogy va-i sárnap sörkertünkben két étel- és 4 italsátrat állítunk fel, hogy ezzel is] megkönnyítsük és meggyorsítsuk a] kiszolgálást. Ugyanakkor az asszo-] nyok és gyermekek részére gondos-] kódunk a cukrászsütemény és üdítő-] ital ellátásról. * — Milyen étel- és itallapot készí-(; fenek? a — Lesz több mint egy mázsa ha-Y lünk, másfél mázsa friss, házi sertés-T kolbász, két mázsa lacipecsenye és» elegendő virsli. Ugyanakkor, hogy a* finom frissensültek után ne szom- f jazzanak vendégeink, gondoskodtunk A több mint 80 hektoliter sörről, 7001 Az alberttelcpi 37-es már felkészült a bányásznapra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom