Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

2

ESZAKMAGYÄROItSZAa

Szerda, 1961. augusztus 90,

Nyugat-Be rímben újabb provokációra készülnek

az MIM ellen

Berlin (MTI)

Nyugat-Berlinben szélsőséges politikai személyiségek nagyszabású provokációt terveznek az NDK ellen. A szervező munkát Ernst Lemmer, az NSZK úgynevezett össznémetügyi minisztere irányítja, mégpedig a helyszínen.

Lemmer szombaton Ullstein B. Z. című lapjában értésre adta, hogy a provokáció szervezésére nem kevesebb, mint 8 millió márka áll rendelkezésre. Ullstein, lapkirály után bekapcsolódott a szervező munkába a Springer lapkonszern is, amelynek két lapja, a Bild-Zeitung című bulvár lap.és a Welt máris fékevesztett uszítást kezdett a szocialista tábor országai, elsősorban az NDK ellen.

A Welt nyugat-berlini kiadásának szerkesztője, Kausch a televízióban kijelentette: „Határincidensre sor fog kerülni. Nem amolyan kis tűzharcra gondolok, hanem súlyos határincidensre, mégpedig a légiközi ekadés- ben, vagy a nyugat-berlini határnál.”

Az előkészületek arra mutatnak, hogy Berlin közepén húzódó 45 kilométer hosszúságú határnál szervezik a provokációt.. Szeptember 1-én, pénteken a fasiszta Németország Lengyelország elleni támadásának 22. évfordulója alkalmából a nyugat-berlini Anhalter-Bahnhof romjai előtt az NDK határa közelében 16 úgynevezett honfitársi egyesület (Landsmannschaft) revansista nagygyűlést rendez, vasárnap pedig még nagyobb- szabá'sú revansista találkozóra kerül sor Európa legnagyobb, 25 000 személy befogadására alkalmas szabadtéri filmszínházában, a „Wald- bühne”-ben. A provokációs találkozókra mozgósították a nyugat-németországi revansista szervezetek tagjait is, akiket a három légifolyosón át szállítanak Nyugat-Berlinbe.

Az NDK központi lapjai keddi vezércikkeikben leplezik le a béke ellenségeinek újabb próbálkozásait. „Óva intjük őket, hogy mondjanak le az újabb provokációkról” — írja a Junge Welt. „Már rájöhettek volna, hogy nem engedjük magunkat provokálni. Legyenek résen a nyugatberliniek, s ne engedjék megbontani a rendet és nyugalmat.”

A Tribüne is figyelmeztet: „Az úgynevezett súlyos incidensek szenvedő alanyai elsősorban csakis a nyugat-berliniek lehetnek.”

Szeptemberben nyugati külügyminiszteri értekezlet lesz a nyugat-berlini helyzet megvitatására

Washington (MTI) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, a nyugati hatalmak előzetesen megegyeztek abban, hogy külügyminiszteri értekezletet tartanak a nyugat-berlini helyzet megvitatására. Az értekezleten az amerikai, angol, francia és nyugatnémet külügyminiszter fog résztven- ni. Lehetséges, — mondotta —, hogy a megbeszélésre még az ENSZ-köz- gyűlés megnyitása előtt sor kerül. A külügyminiszterek vagy Washingtonban, vagy New Yorkban találkoznak,

Támadások Cyrus Eaíon ellen az Egyesült Államokban

A Scripps-Howard Lapkiadói Egyesülés újságaiban egész sor olyan cikk jelent meg. amelyben kirohanásokat intéznek Cyrus Eaton, az ismert nagyiparos és közéleti személyiség ellen.

Az Eaton elleni „vád" az, hogy ebédet adott N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök tiszteletére, pozitívan nyilatkozott az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokról, vendégül látta Jurij Gagarin szovjet űrpilótát, számos cikket írt a szovjet sajtónak és elfogadta a Lenin-dijat.

A rágalmazó cikkek szerzője Henry Taylor hajdani papírgyáros, jelenleg újságíró. Eisenhower elnöksége alatt rövid , ideig svájci nagykövet volt.

A volt. papírgyáros annakidején Franco és Salazar fasiszta diktátorokat árasztotta el dicséreteivel. Roosevelt elnököt viszont támadta szociális reformjaiért.

Hruscsov találkozott Hkrumahhal

Hruscsov, a szovjet Miniszter- tanács elnöke kedden látogatást tett Klvame Nkrumah ghanai köz- társasági elnöknél, a Krim-félsziget déli partján levő szállásán, ahol Nkrumah üdül.

A két államférfi között barátságos és 'szívélyes beszélgetés folyt le.

Nkrumah elnök és felesége ebédet adott Hruscsov tiszteletére. (MTI)

így ír számos

Gilbert Saldes publicista Taylorról: „Ez az ember fasiszta diktátornak a barátja. Még a náci propaganda-gépezet is tapsolt nézeteinek." (MTI)

a részletek azonban még megvitatásra várnak. Arra a kérdésre, vajon mi igaz azokból a hírekből, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország „nem akarnak válaszolni” a Szovjetunió augusztus 3-i jegyzékére, a szóvivő azt felelte, hogy „még nincs végleges döntés”. Kijelentette, a nyugati hatalmak megegyeztek abban, hogy tárgyalni kell a Szovjetunióval.

Rusk amerikai külügyminiszter kedden délután Kennedy elnökkel tárgyalt. Tájékoztatta az elnököt a kelet—nyugati tárgyalásokat előkészítő tanácskozásokról, a németországi helyzetről és az ezzel kapcsolatos közép-európai kérdésekről.

Grewe, Nírugat-Németország washingtoni nagykövete visszautazott Washingtonba, hogy átadja Kennedy elnöknek Adenauer személyes üzenetét. A jelentések szerint Adenauer nyugtalankodik a nyugatnémet közvélemény esetleges „semleges irányba történő eltolódása” miatt. (MTI)

Bolgár kormánynyilatkozat a német békeszerződés problémájáról

Szófia (TASZSZ)

Kedden Szófiában közzétették a Bolgár Népköztársaság kormányának nyilatkozatát, a német békeszerződés megkötésének, kérdéséről.

A bolgár kormány nyilatkozatában aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 16 évvel a második világháború befejezése után, még mindig nincs megköt ve a békeszerződés Németországgal és megállapítja, hogy a békeszerződés hiánya kiélezi a nemzetközi helyzetet és megnehezíti számos más kérdés megoldását.

A Bolgár Népköztársaság kormánya hangoztatja, hogy a nyugatnémet militarizmus megfékezése céljából, még ebben az évben feltétlenül meg kell kötni a békeszerződést mindkét német állammal. Nyugat- Berlint a békeszerződés alapján szabad, demilitarizált várossá kell változtatni.

Ha a nj-ugáti hatalmak továbbra sem fogadják el a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a második

világháború maradványainak megszüntetésére vonatkozó javaslatait, a Bolgár Népköztársaság kormánya, az érintett többi országokkal együtt kész még ebben az évben aláírni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. (MTI)-oOoBíázkutatások brazíliai politikusoknál

A Prensa Latina Rio de Janeíro-i

tudósítója jelenti, hogy a Globo című lap közlése szerint hétfőn délelőtt a rendőrség razziát tartott Luis Carlos Prestesnek, a Brazil Kommunista Párt főtitkárának házában. A razzia idején Prestes nem volt odahaza. A rendőrség más politikai vezetők lakásában is házkutatást tartott.

Néhány lapot elkoboztak, egyes rádióállomások beszüntették adásukat.

Joao Gou

vagy további bonyodalmak...?

A három nappal ezelőtt kirobbant brazíliai kormányválság az idő múlásával nemhogy rendeződne, hanem tovább bonyolódik. S az egyre élesebb belső konfliktusok világosan bizonyítják, hogy a Quad- rost aljas rágalmakkal lemondásra kényszerítő reakciós, jobboldali erők minden áron szeretnék kezükbe kaparintani az új kormány alakítását, a gazdasági és politikai élet irányítását. Természetesen ma még bonyolult a- helyzet. A világ- közvélemény és a brazíliai baloldali és mérsékelt erők, Quadros hívei, a Munkáspárt híveinek egyre növekvő serege Joao Goulart hazaérkezését várja. Goulart alelnök, Quadros helyettese ugyanis az elnök -lemondásával — a törvények értelmében —- automatikusan jogosult elfoglalni a kormány vezetését. Csakhogy Goulart személye nem felel meg a reakciós erők, Denys, új reakciós hadügyminiszter, s a kulisszák mögött élénken tevékenykedő amerikai körök „ízlésének.”

Bár, ha nem akarunk elfogultak lenni, hozzá kell fűzni, hogy Denys kijelentette: nem az alelnök személye ellen van kifogása, hanem csupán a vezetési módszere, elképzelései ellen. Ez viszont világos, nemcsak a brazíliai nép, hanem a brazíliai eseményeket figyelemmel kísérő és reálisan értékelő világközvélemény előtt is. Denysnek és híveinek; a reakciós erőknek és az Egyesült Államok egyes vezető köreinek azért nem felel meg Goulart személye, amiért becstelen rágalmakkal illették / és lemondásra kényszerítették Quadros elnököt. Ismeretes dolog, hogy a brazíliai nép által támogatott, tisztelt Quadros elnökségének rövid ideje alatt megtisztította környezetét az élős- diektől. Határozott eszközökkel irtotta ki a kormánykörökben elharapódzott óriási mértékű korrupciót, a volt elnök, Kubitschek hagyatékát. S ezzel párhuzamosan, — meri a korrupció összefüggése, sőt indítóoka volt — az Egyesült Államok imperialistáinak egyre kizsák- mányolóbb befolyását is egyre inkább közömbösítette.

Érthető, hogy az Egyesült Államok brazíliai hívei, támogatóik, az ■Egyesült Államok imperialistái buj- togatására már hosszú idő óta keresik az alkalmat, hogyan változtathatnának a brazil kormány egyenes, demokratikus elveken alapuló politikáján. Néhány héttel ezelőtt, Carlos Lecarda, Guanavara brazil állam kormányzójának személyén át, akcióba lépett az Egyesült Államok támogatta reakció, s aljas rágalmak révén kényszerítették Quadrost elnöki tisztsége feladására és távozásra az országból. Carlos Lecardáról tudni kell, hogy az ötvenes évek közepén ő volt az egyik, s elsőszámú okozója G'etulió Vargas, akkori, demokratikás érzelmű elnök öngyilkosságának. S azóta is a korrupció híve. Quadros elnökre különösen haragudott, hiszen az elnök egyszerűen nem is állt már szóba a kormányzóval, aki államában semmit nem tett a felemelkedés érdekében, de annál inkább támogatta a korrupciót, támogatta a reakciót.

Carlos Lacarda azzal vádolta Quadrost, hogy fogadta és kitüntette Ernesto Che Guevarát, Kuba gazdasági miniszterét. S aljas módon támadta az elnök személyét, mondván, hogy külpolitikai irányvonala helytelen, nem felel meg Brazília, a brazil nép érdekeinek. Quadros, a becsületes brazíliaiak tízmillióinak helyeslésével együtt valóban elismerte a népi Kubát. Elismerte és helyeselte a kubai nép fügetienségi harcát. Bátran ellentmondott az amerikai imperializmus, az Amerikai Egyesült Államok újragyarmatosító politikájának. E politikai nézetével'viszont csak közelebb került népéhez. Ez világosan megmutatkozik most, lemondása után, amikor a diákok, a munkások, a katonák tiz- és százezrei tüntetnek Quadros mellett. Ugyannyi- ra, hogy a Mazzili — képviselőházi elnök — vezette ideiglenes kormány egyre keményebb, egyre vadabb eszközökhöz kénytelen nyúlni. Azonban a brazil nép jogos ellenszenvét, s az ellenszenv meg- nyilvánítását bármilyen eszközzel sem sikerül megváltoztatni. Sőt.

Az ideiglenes kormány már bevezette a cenzúrát, kihirdette a rendkívüli állapotot, sorra letartóztatja a hadseregen belül Quadros híveit^ Brazíliában mégsincs, s egyhamar nem is lesz rend, ha nem fúj takarodót, ha nem húzódik vissza a reakció. A brazil nép ugyanis, a helyzet teljes rendezéséig is követeli, hogy hazatérjen és elfoglalja alkotmányos posztját a kormány élén Joao Goulart, Quadros aleinöke, aki a puccs kirobbanásakor Kínában volt, s jelenleg Európában, Párizsban, illetve Spanyolországban tartózkodik. Joao Goulart, a brazil Munkáspárt vezetője — Vargas, az egykori elnök szellemi örököse, irányzatának követője és Quadros híve — kijelentette, hogy hazatér és elfoglalja helyét as elnöki székben. Denysék viszont kijelentették, hogy ha Goulart hazatér, letartóztatják.

A brazíliai helyzet tehát bonyolult, s egyre bonyolultabb. A hitele szerint. Quadros elnök Európába érkezik. Valószínű, hogy érintkezésbe lép Goulart alelnökkel. Mindenesetre, ha Goulart alelnököt ha- zaérkezte után letartóztatnák, Brazíliában nagyon könnyen polgárháború robbanhat ki. Mert Brazília becsületes tízmilliói az elmúlt néhány hónap — Quadros elnök elnöki ténykedése — leforgásti alatt megtanultak különbséget tenni el- nök és elnök, kormány és kormány között. Hiszen a demokratikus érzelmű Quadros irányításával többet kapott a brazil nép a jogokból, a szabadságból, mint eddig .bármikor, S ezt többé már nem lehet el- feledtetni a brazil milliókkal. Ezt tudomásul kell vennie a reakció képviselőinek, s egyre inkább aa Egyesült Államok vezető köreinek is. La tin-Amerikában ma már egészen más a politikai helyzet, mint egy évtizeddel ezelőtt volt! B. S.

Ilyen óimén jelent meg az Express című francia, lapban augusztus 10-én J. J. Servan-Schreiber cikke. Ebből vesszük az alább közölt részletet, Úgy véljük, nem szükséges kommentárl fűzni hozzá.

Mint mindig,- ezúttal is érdemes elolvasni a . Figarót, hogy megértse az ember azt, ami történik. Minden ironizálás nélkül- mondom-ezt. A francia sajtó élenjáró napilapja (olvasótábort, anyagi eszközöket és befolyást ■ tekintve), hűséges kifejezője ugyanis a jelenlegi uralkodó osztálynak. Ha később visszalapozzuk majd a Figaro mostani számait, ebből lehet majd leginkább megállapítani, hogyan, rezonáltak az eseményekre társadalmunk vezetői az ötvenes és hatvanas években.

Lássuk tehát, mit ír a Figaro vezércikké az elmúlt héten: ” A szovjet űrhajós csodálatos teljesítménye meghaladja mindazt, amit az emberek eddig el tudtak képzelni.” Érdemes jól megjegyezni ezt a kijelentést,' mert benne foglaltatik a jövendő forradalom.

Létezik Franciaországban egy gyer- mekújsag, amely igen népszerű. Címe: „Tintin”. Ha a Figaro főszerkesztőjének, Louis Gabriel-Robinet- nak vannak gyermekei, jól tenné, ha kikérdezné őket. Talán nekik inkább elhiszi, mint nekem, hogy a „Tintin” című gyermeklap olvasói, vagyis a ma élő húsz éven aluli fiatalok többsége, nemcsak hogy igenis el tudta képzelni Tyitov repülését, de már régóta a legpontosabb technikai részleteivel is tisztában volt. sőt, azt iá tudja,' mi következik Gagarin

Tyitov és a francia fiatalok

és Tyitov után, hogyan kerüli majd meg a következő űrhajós a Holdat, hogyan ér utána Földet, stb.

Kiváló kartársunk, tehát, ha a saját gyermekeihez, vagy más fiatalokhoz fordul felvilágosításért, rájöhet arra, hogy a „Tintin” olvasóinak nemzedéke- nemcsak betéve tudja mindazt, amit ő maga elképzelhetetlennek tart, hanem nem is érdeklődik semmi egyéb iránt. Rájöhet arra, hogy a fiatalok semmit sem törődnek mindazzal, amivel Gabriel-Robi- net táplálta szellemi kultúráját, emberségét és világnézetét. Felismerheti, hogy ezek a fiatalok a poros múzeumokba utasítják mindazokat a fogalmakat, amelyekben vegyest összehalmozódik Poincaré, Stendhal, Napoleon, Blériot, Jaures, de Gaulle, Flaubert, Malraux és Pinay.

A háború óta született fiatalok érdeklődését, álmait, problémáit nem a Figaro, (nem is az Express), han'erri igenis a „Tintin” tükrözi.

Műszakilag, technikailag és tudományos szempontból képes és regényes formában ez a lap avangardnak mondható. Tekintettel arra, hogy semmiféle részem nincsen a „Tintin” szerkesztésében, semmi ilyen érdekem nem fűződik hozzá, nyugodt lélekkel tanácsolhatom olvasóinknak, hogy nézzék csak meg a lap valamelyik számát. Rájönnek majd, hogy nem túlzók, amikor azt állítom, hogy n „Tintin” fiatal olvasói számára Gagarin és Tyitov teljesítményei nemhogy — Gabriel-Robinet szavaival élve —, „elképzelhetetlenek” lennének, hanem szinte már elavultnak is tűnnek. Űk már a folytatást várják és jól ismerik.

Kétségtelen, hogy ezek a fiatalok nem sok verset tudnaik könyv nélkül és jól tudjuk, hogy az érettségi latin dolgozatuk sem üti meg mindig a mértéket. De a tudományos kutatás terén bizony vizsgáztathatnának bennünket, sőt, röhögve megbuktatnának.

Nos, ez a tény az elkerülhetetlen politikai robbanás gyújtózsinórja: ez a valóban elképzelhetetlenül nagy eltérés az uralmon lévő- nemzedék és' a mai húszévesek között. A mai felnőttek nyelve a mai fiatalok számára elérhetetlen. Megszűnt minden érintkezési lehetőség. Rövidzárlat van. Ebből erednek a fiatalok robbanékony és vad megnyilvánulásai, ezzel magyarázható a dzsessz ritnau- sa Iránti fanatikus imádat, a ;,blou- son noir”-ok fékevesztett erőszakossága, a testnek és a léleknek az a rendszertelen és kétségbeesett keresése, amely új életformát gitár találni.

Nézzünk szembe a tényekikel: a Vosztok—2 fedélzetén ülő Tyitov személyében döntő győzelmet aratott a szocializmus. A holnapi emberek számára bizonyságot — igenis bizonyságot — tett arról a fölényről, amely a fiatalok világában nemcsak technikai, hanem gjotetlis méretű.

A jövő Keleten ébred. Nem vél étién ül jelent ez a szó Vosztok — Keletet. Nézzék csak meg a fényképeket, nem véletlenül választották erre a célra Jurij Gagarint és German Tyitovot sem. Az sem véletlen, hogy a szovjetek már több mint tíz évvel ezelőtt abszolút elsőbbséget biztosítottak a világűr meghódításának. Mindez hozzátartozik egy szervezett elképzeléshez, egy megtervezett társadalomhoz, — az indulóban lévő jövőhöz. Ha a „Tintin” szerkesztői képesek voltak ezt a jövőt előre látni és leírni, nyilvánvaló, hogy a szovjet vezetők még inkább tisztában vannak vele, hogy merre visz az út. Egyúttal nem kevésbé nyilvánvaló az is, hogy á Nyugat politikai vezetői valamennyien a múlt emberei.

Néni két civilizáció, a nyugati és a keleti áll szemben egymással. A. francia társadalomban a francia fiatalság körülményei mutatják, hogy a mi oldalunkon ma már gyakorlatilag megszakadt a kapcsolat a fennálló társadalom és a jövendő nemzedék között. A másik oldalon viszont a társadalom fenntartotta az összeköttetést a feltörő nemzedékkel és komoly kísérletet tesz, hogy saját kora szerint cselekedjék.

A kiáltó ellentét, amely fiatalságunk követelményei és a jelenlegi társadalom politikai válasza ..özött fennáll, azt mutatja, hogy teljes megújulásra ítéltek bennünket. Ez a történelem, ez a természet, ez az élet

parancsa, Ä világnak azon a félén! ahol mi élünk, évszázadok óta nem volt ilyen mérvű szakadás, ilyen gyökeres szakítás mindennel, ami volt. Ez azt jelenti, hogy át kell élnünk a növekedés válságának egy szakaszát* ami az emberiség történelmében mindig kiváltságos szakaszt jelent. Nincs kizárva, hogy az átmenet a kommunizmuson keresztül történik majd, akár eddig ismert formájában, akár egy új formában, * amilyenné majd esetleg alakítani tudjuk.

Véleményem szerint rendkívül biztató jelenség, hogy a mi fiatalságunk teljesen a mai kor gyermeke, tehát merőben Idegenül áll szemben azzal, amit a hatalmon lévők kínálnak neki. Biztató, hogy ilyen teljes mértékben rebellis. A robbanás ereje tehát megvan már és ez a lényeges. Enélkül nem várhatna ránk egyéb, mint társadalmunk eltűnése, ezzel együtt megvan a reményünk az újjászületésre.

Hogy ez miképpen fog történni, az

természetesen rajtunk, mindannyiunkon múlik. A bátorságunkon és mindenekelőtt a józanságunkon. Példának okáért, ha Tyitov felrepül a világűrbe, ne féljünk észrevenni azt, hogy igenis, újtípusú emberről van szó. Legyünk tisztában vele, hogy a mi gyermekeink megértik Tyitovot, dé nem értik meg szüleiket. Ismerjük fel, mert ez az igazság, hogy a szocialista eszme ellen harcolni ostobaság és eleve vesztett harcot jelent. Egyelőre talán ennyi felismerés elég is mára.-* „