Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-02 / 154. szám

Vasárnap, 1961. Július *. BSZAKMAGTARORSKAG s Tornyosnémetí gondok mennyiségen fele-fele arányban való öíztozás megfelel a tagsági elkép­zeléseinek, Alacsonyan tervezték a termésátlagokat, nem nehéz tehát túlteljesíteni a tervet. Varga József állattenyésztési bri­gádvezető ezt mondta: — A tervezett munkaegységnek meg kell lenni, különben nem érde­mes dolgozni. Sajnos, hogy' mennyit fog érni egy munkaegység a tornyosnémetí ter­melőszövetkezetben, az nem a tagság óhajától — hanem a munkájától függ. Ha nem kapálják meg a kuko­ricát, a krumplit, ha a gaz elöli a cu­korrépájukat a takarmányt egy hó­nap késéssel takarítják be, nem lesz meg még a 22 forintos munkaegy­ség-érték sem, s miből lenne meg? A haszon nem az égből pottyan, meg kell azért dolgozni, s a tomyosiak hasznáért nem a hidasnémetiek fog­nak fáradni. A tomyosiak bizton remélhetik, hogy jóval többre telik majd hasz­nukból a tervezettnél. Szép állatállo­mánnyal rendelkeznek. Mint Panku- ési János elvtárs, a falufelelős mon­dotta, amikor odakerült, a sertések nagy'on gyöngék, elhanyagoltak vol­tak. T. Takács Péter bácsit állították a sertésekhez, s mintha kicserélték volna az állatokat. Pedig itt a kevés takarmányból kell jót csinálni, nem bővelkednek takarmány dolgában. A Üj gabonatisztító gép A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság klementinái üzemegységé­ben folynak a KGST országaiban gyártott mezőgazdasági magtisztí­tó gépek vizsgálatai. Az összehasonlító vizsgálaton „átesett” gabona­tisztító gépeket a gazdaság üzemegységeiben használják majd, a gya­korlati tapasztalatokat összegyűjtik., s ezek alapján döntik el, hasz- nos-e a gépek sorozatgyártása. A képen látható OVP 20-as szovjet előtisztító gép teljesítménye búzából óránként 20 tonna, ami — te­kintve a gép aránylag kicsiny voltát — hatalmas teljesítménynek számít. mint bármelyik Miskolc közeli falu­ban, a férfilakosság túlnyomó része itt is a vasútnál, a városokban keresi kenyerét — s a föld ott maradt az öregek, meg az asszonyok nyaltán. Nem bírnak a földdel, ha nem segí­tenek azok, akik eddig is segítettek: az, iparba járó dolgozók, a vasutasok, a családtagok. A tsz-község megala­kulása előtt segítettek — a vasutasok most sem fordítanak hátat a földnek, az „iparisták” már inkább. Mintegy 70 férfira és 80 nőre hárul közel 1200 hold szántóföld megműve­lése. Sok ez. S most nyögik az őszi mulasztás terheit is. Alig szántottak akkor1 valamit. Ami őszi vetésük van* azt is a kis létszámú régi tsz vetette. Egy kis szerencse is háramlik a fez­re abból, hogy kevés az őszi gabona. Még vagy két-három hét eltelik a ta­vaszi vetésű kalászosok aratásáig, ad­dig— ha minden épkézláb embert si­kerül megmozgatni — talán végezni tudnak a növényápolási tennivalók­kal. Talán. Egy „egész” háztáji föld­del (egy holddal) rendelkező tagra — kétszáz négyszögöl híján — három hold kapálnivaló jut, ezt, ha megfe­szül 6e tudja elvégezni, ha családtag­jai magára hagyj ák. Későn, szárazba vetettek. Egy ki­adós eső után egyszerre kelt ki min­den, nem volt meg a szokásos egy­másutániság, s most csupán 60 száza­Mesterséges tavat építenek ftfagyrédén X. Takács Péter bácsi állandóan r sertések körül található. Lelkiismeretes mun­kájával kivívta a tornyosnémeti tsz-tagok megbecsülését. rínt már el is felejtették volna a ta- karmányknszálást, még az árokpar­tokat is lekaszálták volna, ha a ne. gyedében való takarmánybetaikarí- tást megvalósítják. két csibenevelő, Nasta Istvánná és Tokár Sándomé lelkiismeretes mun­kájával szép hasznot hoz a közösség konyhájára. A közel 150 db szarvas- marha is jelentős jövedelemmel ke­csegtet. Az állattenyésztési brigádve­zető szerint, a tervezett munkaegy­ség-értéket maga az állattenyésztés is képes biztosítani. Semmi ok tehát Tornyosnémeti ben a csüggedésre. De minden termelési ágnak a növényter­mesztés képezi az alapját; ha nincs elegendő takarmány, képtelenség jö­vedelmezően foglalkozni az állat- tenyésztéssel. Az aratással nem lesz baj — mond­ják nagyon határozottan a tsz veze­tői. A falusi ember, essen bár át a legnagyobb hirtelenséggel jött válto­záson is, ha beérik az élet, fogja a kaszát és megy', mert azzal aztán nem lehet várni, a kenyér meg kell; ha az nincs, semmi sincs. Ez a maga- biztosság azonban csak akkor lesz egészen megalapozott, ha az aratás megszervezéséről sem feledkeznek meg. A vasutasok közül tizenheten máris bejelentették, hogy szeretné­nek aratni. Premizálással is serken­tik az aratás minél gyorsabb lebo­nyolítását. A tornyosnémetí határnak vannak lehetőségei, de ezeket csak szorga­lommal lehet a közösség hasznára fordítani. G. M. Heves megyében a nagyrédei Sző­lőskert Termelőszövetkezet évről- óvre új létesítményekkel gazdago­dik. A szövetkezet tagjai az idén is jelentős beruházásokat valósítanak meg. Az öntözéses gazdálkodás meg­teremtése végett elhatározták, hogy a szövetkezet területén mesterséges tavat létesítenek. A munkák elvég­zésére az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság dolgozóit kérték fel. A tervek szerint a községet átszelő Patai patak vizét völgyzárógáttal felfogják, s így 35 holdas mestersé­ges tó keletkezik, amelyben 290 ezer köbméter vizet tárolnak. Ezt a vizet elsősorban a szőiőoltványok, a 70 holdas kertészet, valamint a 360 holdnyi egyéb nörények öntözésére használják fel. Ezenkívül a mester­séges tó alkalmas haltenyésztésre és a tsz vezetőségének elgondolása sze­rint a tó partján víziszárnyas telepet is’ létesítenek. Az állami hitelből és saját erőből épülő mesterséges tó ví­zével szeptemberben már 70 holdat öntözhetnek a szövetkezetben. Egy üzemi konyháról,.. NEHEZEN HINNÉM, hogy ebben az üzemi konyhában, illetve legtávo­labbi zugában harminc foknál keve­sebb lenne a hőmérséklet. A hatal­mas tűzhely mellett pedig — ilyen­kor nyáron — negyven-negyvenöt. Tudatosan kezdem így ezt a rövid­ke riportot, hiszen ez a legelső él­ménye (forró élménye) az embernek, ha ide belép. A másik élmény az ínycsiklandozó illatok orgiája. Még egy igen beteg és lustamozgású gyo­mor is kedvet kap itt az evéshez. Jó illatok, jó ételek, talán ez jel­lemzi legjobban a Borsod megyei Állami Építő Vállalat saját kezelé­sében lévő üzemi konyháját. Elöljáróban még annyit kell tudni erről a konyháról, hogy' tíz éve tart­ja fenn a vállalat, s ezideig lénye­gesebb panasz nem hangzott el el­lene Az üzemi konyha életéről beszél­getünk Balogh Sándor konyhaveze- tővel, aki tíz éve vezető. Tíz év sok idő; sok baj, sok vesződség, sok di­cséret, egy kiváló dolgozó oklevél, — mindez arról tanúskodik, hogy Ba­logh Sándor rendszeresen végzi mun­káját a többi dolgozóval együtt. Mert először is róluk beszél a veze­tő; munkatársairól, a konyhai dolgo­zók kollektívájáról és Horváth Ist­vánná főszakácsról, aki szintén tíz éve dolgozik itt — Meg vagyok elégedve mindany- nyiok munkájával — mondja Ba­logh Sándor. — Célunk az, hogy megtartsuk ezt a minőséget, amely- lyel nem egyszer kivívtuk felettese­ink, és elsősorban a munkahelyeken dolgozók dícséretét. Tennészetesen nem is lehet más célunk, mint a mi­nőség és mennyiség javilása, hiszen jól tudjuk mindannyian, hogy a jó koszt hozzájárul a jó kedvhez és a jó munkához is. BIZONY van itt tennivaló bőven a konyhán, különösen nyáron; ez a főszezon, ilyenkor dolgoznak a leg­többen a vállalatnál. Naponta ezer- hatezáz ebédet és kétszáz vaesorá* főznek, s déltájban ugyancsak for­galmas a Béke tér 6. szám alatti ud­var. Lovaskocsi kikai és autókkal szállítják el negyven különböző munkahelyre az ebédet, ez a „legne­hezebb” idő, a legtöbb munka ideje. Nem beszélve arról, hogy időnként különböző rendezvények ebédjét is vállalja a konyha, s most hamarosan megkezdődik a vállalati dolgozók gyermekeinek üdültetése is Lillafü­reden. A gyermekek kosztjának el­készítését ez a konyha vállalja. Ha azt mondjuk, hogy tisztasági szempontból is dicséretet érdemel­nek a konyha dolgozói, nem túlo­zunk. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert az épület nem éppen a legmo­dernebb. s ez fokozott munkát ró a személyzetre. A túlzott dicséret néha éppen az ellenkező hatást váltja ki, ez esetben azonban könnyen okát lehet találni a jó és változatos, bőséges ebédnek, a tisztaságnak. A KONYHA dolgozói évek óta együtt vannak. Huszonkettőjük kö­zül három rendelkezik a „Kiváló dolgozó oklevéllel”, de a többiek is összeszokott, régi munkaerők. A munka jó elosztása és nem utolsó sorban Horváth Isty’ánné főszakács­nő jó irányítása is hozzájárul a ki­Jl/f ire a Nap a longi lTX erdő mögül felka­paszkodik az ég peremé­re, a kertészbrigád asszo­nyai már mind künn dol­goznak a sárospataki ha­tárban az egylyukú híd­nál, a Mandulás alatti dűlőben. Hagymát cso­móznak, karalábét, pap­rikát kapálnak, vagy ép­pen az elburjánzó hónaljhajtásokat törik a paradicsomtövekről. Nem nagy a Rákóczi Termelőszövetkezet ker­tészete, mindössze 10 hold. Igaz, maga a tsz is csak a múlt télen nőtt meg 900 holdra. Nagy tábla szőlőjük és egy kis gyümölcsösük is van, ami sok munkás kezet kíván, s ez a magyaráza­ta, hogy a kis birtokhoz viszonyítva magasnak látszik a tagok létszáma, örül most ennek a veze­Termelőszöveteli asszonyok a kertészeiben tőség, hiszen minden ka­pásra, kaszásra nagy szükség van ezekben a szorgos időkben. A Rákóczi Termelőszö­vetkezet fő jövedelem­forrása a növényter­mesztés, a szőlő, gyü­mölcs. Fejlődőben van az állattenyésztésük ts, de ebben az üzemágban még nehézségekkel küz­denek. És jelentős tétel­lel szerepel a növényter­mesztésen belül a kerté­szet is. A június r>égén eldugott 30 000 kései ká­posztával már minden palántájuk künn van a szabadban. Lén iacgye­nes sorokban díszlik a paradicsom, paprika, ka­ralábé, karfiol, hagyma, káposzta. Egyelőre szá­razföldi műveléssel ker­tészkednek, de szorgal­mas munkával így is ki­hoznak mindent ebből a kis darab földből, amit csak lehet. Jóformán még csak a kezdetén vannak a termelésnek, de már eddig mintegy 50 ezer forintra tehető a be­vételük a zöldárúből. És ha továbbra is kedvező lesz az időjárás, ezt az összeget bizonyára sike­rül megsokszorozniuk. Szerződéses viszony, ban vannak a MÉK-kel, amelynek bőségesen szál­lítanak mindenféle zöld­árut. Gyönyörűek a vé­leményeik. Aki csak el­megy a kis kertészet mellett, bármily sietős is az útja. nem állhatja meg. hogy elismeréssel ne szóljon Csicsetkó János brigávezető szakértelmé­ről és a tsz-asszonyok szorgalmáról. Mert a kertészeti brigád 13 tag­ja közül 10 asszony, akik nap mint nap künn dol­goztaik, s úgy rendben tartják a veteményes parcellákat, mint oda­haza a virágoskertjüket. A napokban határszem­lét tartó járási mezőgaz­dászok is meglátogatták a kis kertészetet, s nagy el­ismeréssel szóltak a ker­tészeti brigád tagjainak odaadásáról, szép mun­kájáról. H ícséri is a brigád- ^ vezető az asszo­nyokat, s mindnyájan ióleső érzéssel gondol­nak arra. hogy szorgal­mas munkájával ez a kis csapat is hozzájárul a tervezett 39 forintos munkaegység eléréséhez. Természetesen a konyhán dolgo­zók zöme — nő. Lányok és asszo­nyok, fiatalabbak és idősebbek. Jól megértik egymást. Kielégítő a kol­lektiv szellem. Bár nehéz a munkájuk (főképpen j a meleg miatt), ritkán látni szomorú í arcot. Sűrűn hangzik fel a nevetés, 8 j bizonyára ez a jókedv is hozzájárul j ahhoz, hogy nyugodt szívvel él- í mondhatják, nemcsak ők, hanem az j ellenőrök és a fogyasztók is: minő­ség és mennyiség tekintetében a | Borsod megyei Állami Építő Válla­lhat saját kezelésében lévő üzemi j konyha a megye egyik legjobb {konyhája. A dolgozók szeretik a főzt- ; jét, s a közös vélemény röviden eny- jnyi; sose legyen „rosszabb” a koszt. UGYAN mit is kívánhat ilyenkor {a riporter? Csak annyit és csak azt; kidolgozzanak olyan jól és jókedvvel. Trnint eddig, süssenek és főzzenek mindig olyan jól, hogy a dicséret 80- jse változzék panasszá­H. /. A növényápolásban alkalmazott premizálás, a terven felül termelt Nasta Istvánná a baromfi törzsállomány gondozója. A tyúkfarm szép Jövedel­met hoz a tsz konyhájára. lókra állnak a kapálással. Pedig ipar­kodnak, nem kéretik magukat, de egy családból egy-két ember nem sokra megy a temérdek kapálni való­val. A takarmány kaszálásával, be­takarításával Is bajok vannak. A lu­cerna első kaszálását az elmúlt héten hordták kazalba, a lóherének csupán a fele volt begyűjtve hétfőn. A réti| széna kaszálásával még nem végez-| tek. Az elnök, Varga Lajos szomorú-j an mondja; — Ha idejében lekerült volna a ló-l here, a lucerna első kaszálása a föld-l ről, négyszer-öfezör is megtudtuk! volna kaszálni a lucernát. így vi-l szont legfeljebb három kaszálásra I számíthatunk. Az volt a baj nálunk.! hogy felsőbb szerveink nagyon húzó-l doztak attól a premizálási rendszer-j tői, amelyet a tagság javasolt­igen, a tagság javasolta premizálás a közös hasznára vált volna. A járási tanács vezetői azonban csak akkor voltak hajlandók azt elfogadni, ami­kor már körmükre égett a munka. Aj kialakult helyzet nem volt éppenség­gel rózsás. Ott volt a sok kaszálni-I Való — a tagság meg várt, csak várt.I megvan dől el a vita a vezetőség és al járás között. A kezdet kezdetén al tagság azt javasolta, hogy negyedé­szálnak és munkaégységet is írnak, tehát most többe kerül. Az elnök sze­A volt prófl kastély udvarén jól érzik magukat a csibék. A jelenlepi 1500 darab elszállítása után 2 ezret rendelnek. A tsz kedvet kapott a csibencvcléshez. ben, munkaegység nélkül takarítsák be a takarmányt. A járásiak ezt nem fogadták el. Jelenleg hatodában ka­X magyar—csehszlovák határ tő­szomszédságában felevő községben éppen úgy gond a munkaerő-hiány,

Next

/
Oldalképek
Tartalom