Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-14 / 138. szám
f*' Vflflg pTOíerarrai, eg^psijTíefeK!‘ A A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 138. szám Ara: 50 fillér 1961. június 14, szerda A kohók tövében (3. oldal) Az 57081*es légionista fi. oldal) Sxorgalmas emberek Ráikán (3. oldal) V^. .J Mi újság a szerencsi járásban ? E TISZA MENTI községet azelőtt feneketlen sártengernek, a sötétség falnának ismerték. A legkisebb eső olyan sarat eredményezett, hogy abból nehezen lehetett kijutni. A község dolgozói a felszabadulás előtt évtizedeken át könyörögtek a nagy- méltóságú elöljáróknak, adjanak villanyt a falunak, s legalább a legszükségesebb helyeken építsenek betonjárdákat. ígéretet bőven kaptak, intézkedést azonban semmit. Ma a lakóházakban és a közutakon már villany ontja a fényt. 1956-ban, amikor legjobban dúlt az ellenforradalom, a tiszalúciak csatasorba álltak, s minden fenyegetés dacára építették a villamos-vezetéket, ásták a gödröket, egyre-másra gyulladt ki a fény, s szorult ki a petróleum lámpa. 1959-ben, 1960-ban s az idén is mintha új arcot öltött vglna Tiszalúc. Tavaly szinte csodaszámba ment, amint a község lakói kivonultak a csodás szépségű népkert építéséhez. A község apraja-nagyja sürpött-for- gott, a körhinta, a hajóhinta, a mérleghinta, a röplabda, a kézilabda- pálya, a tánctér építésénél. Ma már ki tudja mi minden várja hetenként négy alkalommal a tiszai úciakat. Mintegy tízezer forintos társadalmi munkát adtak a község lakói a pompás liget megépítéséhez. — S a hagyományok folytatód- nak-e? — kérdeztük Kosztura Kálmán elvtárstól, a községi tanács vb. titkárától. ■— Kár, hogy nem jöttek szombaton, vagy vasárnap — válaszolta. — Látnák csak; szinte az egész falu kint van az utcákon. Képzeljék, eb ben az évben úgy terveztük, hétezer darab járdalapot fektetünk le 108 ezer forintos költséggel. Eddig már 12 ezer darabot helyeztünk el mégis csak hetvennyolcezer forintba került. A Petőfi, a Zója, a. Csalogány, az Árpád, az István, a Rózsa s most a Hunyadi utca lakói közül senki Tiszalúc, 1961 sem pihen szombaton és vasárnap. A családok apraja-nagyja ássa a vízlevezető árkot, készíti az ágyat az új járdának. Eddig már több mint 4 kilométer hosszúságban készítettünk új járdát. — A tanácstagok mozgósító erejét soha nem éreztük annyira, mint a községfejlesztési tervek megvalósításánál. Kiss Tivadar, ifj. Nagy Lajos, Görcsös Sándor, Gyurán István tanácstagok, s a többiek szinte naponként beszélik meg a község lakóival, hol, miben, mit kell segíteni, hogy a község fejlődjék, szépüljön. — Sokszor úgy véltük, hogy a járda építésénél viták lesznek. A rendezetlen paraszti udvarok kerítései kinyúltak az útra. Azonban senkit sem kellett külön kérni, hogy helyezze beljebb a kerítést. Terpák Lajos, O. Horváth József s még jónéhány lakó arra is vállalkozott, hogy 20—60 centiméteres töltést készít az új járda alá. — Sokat fejlődött a mi községünk. A községfejlesztési alapból politechnikai műhelyt építettünk az iskolába. Most egy új orvosi lakás megvásárlásán fáradozunk, — Sok, nagyon sok a mi munkánk. de mellettünk áll öreg és fiatal, csak égj; szóval kell kémünk és jönnek, segítenek községünk szebbé tételében. A tervek szerint 11 nap alatt végeznek az aratással A szerencsi járási pártbizottság és a járási tanács a közeli napokban tárgyalja az aratással, a behordással és a csépléssel kapcsolatos munkatervet. A munkaterv és a jelentés elkészítése előtt a járási tanács dolgozói, aktivistái a helyszínen tanulmányozták a községek, illetve a termelőszövetkezetek arátásra való fel- készültségét. Ez után összeállították az ütemtervet, mely szerint a járásban 11 nap alatt végezitek az aratással, 8 nap alatt pedig a hordással. A helyszíni tanulmányok jelentős segítséget adtak az aratási tervek elkészítéséhez. Rátkán például a Búza- kalász Termelőszövetkezet, minden lehetőséget figyelembe véve csak 42 nap alatt végezhetett volna a behordással. Már most intézkedtek azonban a gépállomásnál, hogy 2 vontatót bocsássanak a tsz rendelkezésére, mely segíti a behordást. A járási tanács és a járási párt- bizottság által készített területi felmérések már megállapították a raktározási lehetőségeket is és már most. az aratás megkezdése előtt intézkednek szükségraktárak létesítéséről. 132 darab sertést hizlalnak a háztáji gazdaságokban Ä megyaszői Sallai Tsz tagsága második éve járja a közös gazdálkodás útját. Az elmúlt esztendőben és ebben az évben saját erőből igen sok beruházást valósított meg. A tsz tagsága az év elején — a háztáji gazdaságból származó jövedelem emelése végett — külön szerződést kötött A közös vagyon gyarapításában első: Taktaharkány A taktaharkányi Haladás Tsz az elmúlt évi zárszámadáskor — annak ellenére, hogy fiatal szövetkezet volt — 41 forintot fizetett munkaegységenként. Ez az összeg önmagában véve is sokat mond. A tagság egész esztendőben vállvetve dolgozott a jobb terméseredményekért, a jövedelmezőbb gazdaság megteremtéséért. A munkaegységjuttatás azonban közel sem merítette ki a felosztható közös alapot. A tagság az elmúlt esztendőben 746 ezer forint állami hitelt kapott különböző beruházásokra. Ehhez 398 ezer forintot saját erőből pótoltak. Építettek többek között kutakat, tízvagonos kukoricatárolót, 20 férőhelyes sertésfiaztatókat, tizenegy katasztrális hold dohánytermésének tárolására alkalmas pajtát, 300 férőhelyes juhhodályt, 150 férőhelyes sertcsszállást. 50 férőhelyes tehénistállókat, 100 férőhelyes növendékma rhaistállót. A tsz tagsága a későbbiek során — a kormány rendelkezése értelmében — hitelvisszafizetés csökkentésben részesült, mivel saját erőből nagyértékű beruházásokat végzett. sertéshízlalásra az ÁllatforgalmS V81- lalattal. Ma már 132 darab sertés hízik a tsz-tagok udvarán. A tsz vezetősége külön lucernaföldet adott azoknak, akik háztáji sertéshizlalási szerződést kötöttek. Mint a járási tanácson megtudtuk, a tsz tagságának sok nehézséget okozott a hízó-alany beszerzése, még Szabolcs-Szatmár megyébe *is ellátogattak, hogy alkalmas sertéseket vásároljanak. A sertéshízlalásban mutatkozó kezdeti eredmények fokozták a tsz tagságának aktivitását, s így a továbbiakban még több sertéshizlalási szerződés megkötése várható. Ankét a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásáról Július 9-én Monok községben gyűlnek össze a szerencsi járás községi tanácsainak vb. elnökei, néhány tsz-elnök, valamint a meghívott agronó- musok. A legfontosabb mezőgazdasági kérdések megtárgyalásán kívül napirenden szerepel a tsz-ek helyes jövedelemelosztása is. A Földművelésügyi Minisztérium által közrebocsátott irányelvek ugyan rengeteg segítséget adnak a tsz-ek vezetőinek a jövedelemelosztásról, mégis szükséges, hogy helyi példákkal is gazdagítsák a tapasztalatokat. A jövedelem- elosztás egyik ága: a premizálás, különösen érdekes téma lesz az egybegyűlteknek. Az ankét iránt máris nagy érdek lődés mutatkozik meg járásszerte. A Kilián-lakótelep madártávlatból Szabados György felvétet» hez is. Másrészt érzik és tudják, hogy a megszilárdítás egyik feltétele a pártszervezetek aktív tevékenysége. EZT AZONBAN még nem lehet teljesen általánosítani, mert nem minden üzemi pártszervezet és pat- ronálás-felelős látja ezt világosan. Elég arra utalni, hogy a könnyű- gépgyári elvtársak igen jelentős anyagi segítséget adtak a harsányi Petőfi és az újdiósgyőri Vörös Csillag termelőszövetkezetekben, de a pártpolitikai, a pártépítési és a KISZ-nek nyújtandó segítség még most is csak tervként szerepel. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy nem tudják mikor van az általuk segített szövetkezetben párttaggyűlés, vagy közgyűlés és ezért nem tudnak azokon résztvenni. Ez igen gyenge mentegetőzés, és nem fogadható el, mert a szövetkezeti párt- szervezet vezetői, tagjai közlik az időpontot, ha érdeklődnek ezek iránt és szívesen is fogadják az üzemi elvtársak segítségét. Inkább máshol lehet a hiba. Ott, hogy a politikai segítség nem olyan gyorsan mutat eredményt, nehezebb, fárasztóbb. A szervezés során naponta lehetett látni a munka eredményét. Mérhető volt azáltal, hogy mennyien léptek be, hány tsz alakult. A gazdasági segítség is könnyen mérhető. Délután megjavítanak néhány gépet és este már működik is. A patronálók elmondhatják; úgy végezték a napot, hogy amihez hozzákezdtek, be is fejezték. Egy taggyűlésen való részvétel vagy felszólalás természetesen nem jár ilyen eredménnyel. Esetleg valaminek éppen a kezdetét jelenti és csak sokára lehet remélni az eredményt, talán csak a gazdasági év végén. Akkor azonban bizonyosan. A pártpolitikai munka általánosságban nem olyan, hogy egyik pillanatról a másikra kézzelfogható eredményeket hoz. Előfordulhat a politikai felvilágosítás során, a pártszervezeteknek nyújtott segítség közben, hogy vitára kerül sor. Nem várható, hogy egyik napról a másikra mindenki mindennel egyetért. Előfordul, hogy bírálni kell, és ez nem olyan népszerű, mint a gazdasági segítés. Kell-e azonban „nagyobb” bírálat, mint ahogyan idáig az egyéni gazdaságot bíráltuk. Az sem tetszett mindenkinek, a parasztság hatalmas tömegei mégis egyetértettek velünk abban, hogy szövetkezetekre van szükség és létrehozták a termelőszövetkezetek sokaságát. Ha ebben az alapvető, elvi jellegű dologban egyetértünk, miért ne lehetne részletkérdésekben vitázni? A viták hasznosak és gyümölcsözőek, nem szabad abból kiindulni, hogy a bírálat miatt valaki megsértődik. Több helyen most alakulnak a pártszervezetek. Ezeknek a szervező munkában igen nagy segítségre van szükségük. Az üzemekben, ahol a felszabadulás óta dolgoznak párt- i szervezeteink, ismerik a Szervezeti Szabályzatot, teljesen magától értetődő a tagfelvétel, a taggyűlés előkészítése és levezetése, a vezetőségi ■ ülések megtartása, a pártmegbízatások rendszere stb. Ha az üzemi szervezetek kialakulását visszaidézzük, emlékezetes, hogy nem ment köny■ nyen ott sem, elég sok akadályt kel■ lett a kezdet kezdetén elhárítani.- Most azonban már gazdag tapaszta- l latok állnak rendelkezésünkre, amelyek birtokában elkerülhetők ugyan• ezek a nehézségek a tsz-pártszerve■ zétek létrehozásánál. Nincs olyan • párttitkár, aki ne fogadná szívesen a • patronálók ilven irányú segítségét. EZ TEHAT A LEGFONTOSABB- most a patronázsmunkában. Ezt jól i kiegészítik azok a kulturális és is- i meretterjesztő előadások, amelyekei 3 a fiatalok és a pedagógusok — ér- telmiségiek — nyújtanak. Gazdasági c és politikai segítség együtt teszi ,le- hetővé, hogy a termelőszövetkezete- c két megszilárdítsuk, így járulhatna! t hozzá a patronáló üzemek, hogy eze&- az új szocialista gazdaságok valóbar s erős, virágzó termelési egységek le'- gyenek. MEGYÉNK NAGYÜZEMEI rendkívül nagy segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek. Ez a támogatás nagyon sokoldalú és szükség is van rá. Talán annyi különbséget tehetnénk, hogy az újaknak jobban kell a pártfogó, mint a régieknek. Ezeknek ugyanis több gazdasági nehézséggel, tapasztalatlansággal kell megküzdeniök. . Jó lenne most ideírni, hogy ez és ez az üzen} végzi a patronáló munkát a legjobban és elmondani azt is, milyen módszerekkel dolgozik. Ez azonban nagyon nehéz, mert mi szerint keressük ki a legjobbat? Nem egyformák a patronáló üzemek és különbözőek a termelőszövetkezetek is. Éppen ezért inkább néhány példát említsünk meg annak bemutatására, hogy mit jelent ez a segítség. A Szerencsi Cukorgyár dolgozói több esetben végeztek társadalmi munkát termelőszövetkezetekben. Vízvezetékszerelési, villanyszerelő, építő, motorjavító munkát végeztek. A Könnyűgépgyár Szentistvánbak- sán felszerelt egy darálót, amellyel nagy segítséget adott a szövetkezetnek, hiszen most már nem kell 8— 10 kilométerre vinni a darálnivalót. A harsányi termelőszövetkezetnél hasonló segítséget nyújtottak. A Nehézszerszámgépgyár gépek és felsze, relések javításával, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat pedig az építkezéseknél adott jelentős segítséget. Az alsógagyi Győzelem Termelőszövetkezetben például 50 férőhelyes tehénistállót építettek szabad szombatjaikon. Gagybátor község részére hídtervet készítettek költségvetéssel együtt, társadalmi munkában. A DIMÁVAG körülbelül 350 ezer forintnyi segítséget nyújtott az általa patronált termelőszövetkezeteknek. Még tovább lehetne sorolni a példákat, de talán ezek is mutatják, milyen jelentős anyagi segítséget adnak üzemeink. A GAZDASÁGI SEGÍTSÉG azonban nem az egyedüli formája a tsz- ek támogatásának. Helytelen lenne ezt lebecsülni, de mégsem egyetlen, sőt néha nem is a legfontosabb formája a segítésnek. Ha egy gyár, munkaszervezésben és vezetésben nagy tapasztalattal rendelkező vezetőit elküldi a szövetkezetekbe, hogy segítsék az ottani vezetőséget bizony nehéz lenne forintban lemérni ezt a segítséget, hiszen ez a? egész termelőszövetkezet életére munkaszervezésére és irányítására jótékony hatással van. Mondjuk Gagyapátin három hónapig kinr volt az építőipari vállalat egyik könyvelője. Ki lehetne számítani, mennyi munkabért kapott erre a: időre, és meg lenne a támogatás „forint értéke”. Azonban nyilvánvaló hogy ezt nem lehet így mérni. Azok a tanácsok, hasznos tapasztalatok amelyeket ő átadott, azt eredményezik, hogy hibátlanul, az állami rendelkezések betartásával folyik i könyvelés, óvják és erősítik a közös vagyont. A megyaszói Sallai Tsz-ben és i szerencsi Lenin Tsz-ben két-két cu korgyári kommunista végez rendsze résén pártmunkát. Segítik a termelő szövetkezetek pártszervezeteit. í Borsodi Vegyikombinát kommunis tái részt vesznek az általuk patro nált termelőszövetkezetek párttag gyűléseinek és közgyűléseinek elő készítésében és ott segítséget nyúj tanak hozzászólásaikkal. Az építő ipari pártszervezetek tagjai közü többen a párt- és KISZ-szervezetel alakításában vesznek részt. Az Özd vidéki Szénbányászati Tröszt kom munistái vállalták, hogy a termelőszö vetkezetek pártszervezeteiben segí tik a politikai oktatás megszervezi Két és jól képzett előadókat külde nek hozzájuk rendszeresen. Az Özd Kohászati Üzemek pártbizottság rendszeres politikai felvilágosít munkával járul hozzá a szövetkeze tek megszilárdításához. Mindeze azt mutatják, hogy üzemi pártszer vezeteink kommunistái betartjá adott szavukat; a szervezés sorá ugyanis megígérték, hogy ha a szc vetkezetek megalakulnak, maximálj segítséget adnak azok megerősítés« k termelőszövetkezetek patronálásáról
