Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

XVII. évjolyam, 128. szám 1961. június 2, péntek A csehszlovák mezőgazdasági küldöttség borsodi látogatásának első napja A MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA eg^estffíefe'kl '.7 Tegnap délelőtt a megyei pártbi­zottság meghívására öttagú csehszlo­vák mezőgazdasági küldöttség érke­zett megyénkbe. A küldöttség tagjai: Inz. Záhoran Ján elvtárs. a Kosice Megyei Tanács elnökhelyettese, Mezőgazdasági Tanács elnöke, — a küldöttség vezetője, Jany Vojtech elvtárs, a Kosice Megyei Pártbizott­ság munkatársa, Hajmachcr Jozcf elvtárs, járási mezőgazdasági párttit­kár, Tirpák Juraj elvtárs, az Upori Állami Gazdaság párttitkára és Ivanko Ján elvtárs, termelőszövet­kezeti elnök. Kedves vendégeinket Papp Károly elvlárs, a megyei pártbizottság tit­kára, fogadta a csehszlovák—magyar határon. A küldöttség tagjai tegnap délután meglátogatták a Nagymis­kolci Állami Gazdaság repülőtéri üzemegységét. Elbeszélgettek a gaz­daság vezetőivel, kicserélték tapasz­talataikat. Az Inz. Zahoran Ján elvtárs ve­zette delegáció hatnapos itt-tartózko- dása idején felkeresi megyénk több termelőszövetkezetét és állami gaz­daságát, s megtekinti megyénk ne­vezetességeit. A látogatások alkal­mával nyilván számos jó módszert mondanak el a csehszlovák termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok munkájáról, számos jó tanáccsal se­gítik termelőszövetkezeteinket a ha­ladás, erősödés útján. Megyénkbe látogatott a lengyel mezőgazdasági küldöttség A hazánkban tartózkodó "lengyel mezőgazdasági küldöttség Stefan Ignárnalk, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön megyénkbe látogatott. A kedves vendégek Deb­recenből jövet Tokajon keresztül ér­keztek a világhírű tokaj-hegyaljai borvidékre. Útjukon elkísérte őket Petőházi Gábor földművelésügyi mi­niszterhelyettes. Vendégeink tokaji látogatásuk után Tarcalra, a Tokaj-Hegyaljai Állami A „fagylaltgyárban' Amikor r- a felvételünk készült, még hűvös, esős napok jártak. De a ,,fagy- laKgyárban” — a Miskolci Vendéglátóipart Vállalat 54-es számú fagylaltüze- mébén naponta már 10—12 mázsa fagylaltot és 60—70 kiló tejszínhabot gyár­tottak. Az üzem készítményeit 20 cukrászdában árusítják. A most beköszön­tött nyári hőség következtében megduplázódott a termelés. Foto: Szabados Gazdaságba utaztak, ahol Leskó Ist­ván, a gazdaság igazgatója és Ba­konyi József Kossuth-díjas íőkertész fogadta őket. Leskó István igazgató ismertette a kisparcellás szőlőkből kialakított és az új telepítésekben már nagyüzemi módszerekkel dolgozó szőlösgazdaság működését. Vázlatosan ismertette a tokaj-hegyaljai rekontsrukciót, amelyhez a gazdaság évente 3 millió darab gyökereztetett oltvánnyal nyújt segítséget. Az ismertetést követően a lengyel vendégek megtekintették Tokaj- Hegyalja egyik legértékesebb fekvésű és teljesen korszerű, nagyüzemi mű­velésre alkalmas disznókői üzemegy­ségét, az ott létesített új nagyteljesít­ményű szőlőfeldolgozó üzemet, majd a gazdaság mádi pincészetébe láto­gattak Cl. ; x .---------oOo-----­irodalmi est Kozincbarcikán (Tudósítónktól.) A könyvhét alkalmából a napok­ban Kazincbarcikán is jólsikerült irodalmi estet rendeztek. Az esten megjelent és előadást tartott az is­mert, kiváló írónő, Móricz Virág. Az irodalmi esten nagy számban vettek részt a kazincbarcikai dolgo­zók. A megjelentek érdeklődéssel hallgatták az írónő előadását a szo­cialista irodalom feladatairól, jelen­tőségéről és irodalmi életünk néhány fontos kérdéséről. Az előadás után sokan tettek fel kérdéseket, tolmá­csolták a munkások igényeit, elmon­dották, milyen irodalmat szeretnének olvasni. Az irodalmi est kellemes, baráti légkörben zajlott le. H. B. A Miskolci Bányaüzem aknái közül Lyukóbánya fejlesztésére óriási összegeket fordítottak az utóbbi években. Képünkön ezek közül a személyfelvonó akna és a Szkip-akna tornya látható. A szuhakállói II-es aknában dolgozó Bányász László, az egyik tagja ácsolási munkát végez. elővájási brigád Kitüntetett pedagógusok Kedves, kis ünnepségre gyűlt ösz- sze június elsején, csütörtökön dél­előtt néhány pedagógus a KISZ me­gyei bizottságának helyiségében. A pedagógusokat a KISZ-ben és az Úttörő Szervezetben végzett jó mun­kájuk felismeréseként a KISZ Köz­ponti Bizottsága, valamint a KISZ megyei bizottsága kitüntetésben, il­letve jutalomban részesítette. Az ünnepségen Németh László elvtárs, a megyei bizottság ágit. prop. titkára meleg szavakkal kö­szönte meg a nevelők eddigi mun­káját és kérte, hogy továbbra is se­gítsek a fiatalokat, különösen az ideológiai nevelésben. Utána átnyúj tóttá a dicsérő okleveleket, az arany- koszorús KlSZ-jclvénycket, valamint a jutalmakat. Az ünnepségen részt vett Szádcczky László elvtárs, közép­iskolai felelős cs Huri Sándor clv- társ. az ifjúsági sportbizottság elnö­ke is. A KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét és aranykoszorús jelvényét kapták: Ablonczy Berta­lan, a Földes Ferenc Gimnázium, Csak háromszor jönnek egy héten iskolába. Van közöttük négy asszony is, akik ugyanolyan diákok, mint a többiek, a csengetés előtti utolsó pillanatokat ugyanúgy igyekeznek kihasználni a s,legeslcg£ontosabb” dolgok közlésére, mint a többiek. A jövő titkárnői, gyors- és gépírói egyelőre Il/a, osztály néven ismeretesek a miskolci Gyors- és Gépíró Iskolában. Egy órát töltöttem közöttük, egy egyszerű taní­tási órát: gyorsírást. Legnagyobb meglepetésemre azonban az- óra a következőképpen kezdődött. Völgyi Béla tanár azt mondta: — No, Neuwirth Magdi, halljuk! És a fürge, csinos, eleven kislány felállt, s rákezd te: — Bécsben nagy előkészületek folynak a Hruscsov—Kennedy találkozóra. Angol lapok és amerikai közéleti személyiségek nyilatkozatait olvashatjuk, amelyben remélik, hogy a találkozó komoly változásokat eredményez majd a nemzet­közi életben ... Újra szabadságot követelnek Ma- nolisz Glézosznak... — Tudják, ugye, ki Manolisz Glézosz? — Ö az, áld 1941-ben letépte az Akropoliszról a fasiszta zászlót. Ez volt a népfelkelés kezdete... És így tovább. Ez tehát a szokásos óra eleji Sajtótájékoztató, amelyen egy kijelölt tanuló be­számol a legérdekesebb eseményekről, a többiek pedig kiegészítik, hiszen ők is naponta olvassák az újságot. Ha a gyorsíráshoz közvetlenül nem is, de jövendő hivatásukhoz, no, meg a műveltséghez is nélkülözhetetlen a bel- és külpolitikai tájékozott­ig. Az óra szakmai része következett: rövidítések Ismétlése. A tanár a nemrégiben született cseh­szlovák—magyár közös nyilatkozat szövegéből írt A jövő titkárnői között Óra elején: sajtótájékoztató — „Két tanár egy osztályban" — Percenként 250 szótag fel a táblára néhánysoros részt. Azután egyszer lediktálta a lányoknak ugyanezt a szöveget, aránylag lassan, majd másodszor is... és itt jelent meg a „másik tanár”. Mig az „egyik" dik­tálta a szöveget, addig a „másik” járt-kelt a padok között és ellenőrizte a munkát, figyelte a gyorsírók biztonságát, ügyességét, ötletességét a rövidítések alkalmazásában, s így a diktálás be­fejezése után azonnal közölte észrevételeit a tanulókkal. De ne beszéljünk talányokban: egyszerűen egy új módszerről van szó, amelyet Völgyi Béla alkalmazott először, s amelyet azóta Özdon és Debrecenben is sikerrel kipróbáltak. A „két tanár egy osztályban” azon az egyszerű ötleten alapszik, hogy ma, a technika korában, felesleges ugyan­azt a szöveget kétszer-háromszor elmondani, ha egyszer magnetofonról akárhányszor lehallgat­ható. Az új módszer — az időmegtakarításon túl — rengeteg előnnyel jár a tanítás tökéletesítése szempontjából is. hiszen így öt perc alatt képes a tanár megfigyelni valamennyi diákjának mun­káját. képes megtalálni jóformán minden lénye­ges hibát. Az új tanítása módszer természetesen egy feltételhez kötött: magnetofon kell hozzá. A miskolci iskola egyébként az ország leg­jobbjai között Van. Az egész iskola büszke arra. hogy Cservenyánszky Gabriella. Sós Józsefné tanár tanítványa, az országos selejtezőn a legjobb eredményt elérve, júniusban részt vesz Prágában Balogh István, a baktakéki általános iskola. Csintalan József, a tokaji SZŐ VOSZ, Kálmán Imre, a kurityáni vájár tanulóintézet, Nagy Gyula, a martintelcpi általános iskola. Nagy István, a mezőkövesdi gimnázium. Nagy Katalin, a miskolci Kossuth Gimnázium nevelője és Pocz Rudolf, az ózdi gimnázium kollégiumának igazgatója. A KISZ megyei bizottsá­ga Lénárt Zoltánt, a Herman Ottó Gimnázium. Papp Ferencet, a MŰM 116-os intézet és Páldi Jeremiást, a sárospataki gimnázium pedagógusát részesítette jutalomban.---------oOo-------­T anácskozás a borsodi iparmedence vízügyi problémáiról A Magyar Hidrológiai Társaság és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület borsodi csoportja csütörtö­kön délelőtt Miskolcon, a MTESZ klubban konferenciát rendezett a borsodi iparmedence vízügyi problé­máiról. A tanácskozáson részt vettek a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem, a Lenin Kohászati Müvek, az Ózdi Kohászati Üzemek és több mis­kolci, illetve borsodi üzem szak­emberei. Dr. Diószegi Dánielnek, a Miska!rf Nehézipari Műszaki Egyetem tan­székvezető tanárának megnyitója után Gábor Béla, a Lenin Kohászati Művak főenergetikusa tartott elő­adást a nagyüzemi vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről, ezen belül rész­letesen fejtegette a diósgyőri kohá­szat ipari vízellátásának helyzetét, a közegészségügyi, gazdaságossági szempontból teendő intézkedéseket. A tanácskozás második részében Csoport Dezső, a diósgyőri kohászat laboratóriumának vezetője előadásá­ban a borsodi ipartelepek vízminő­ségi kérdéseivel, az ipari víz. szenv- nyeződésénök csökkentési módozatai­val. a víz helyes előkészítésének fel­adataival foglalkozott. Érmet és oklevelet kapnak a társadalmi munkások Miskolcon egyre több azok szabi.v akik társadalmi munkával is hozzá­járulnak városunk szépííéséhez. ren­dezéséhez. Ma a városi tanáes ünne­pélyes keretek között nyújtja át az elismerő okleveleket és érmeket a legtöbb társadalmi munkát végző dolgozóknak. Az ünnepség megren­dezésére a III. kerületi tanács nagy­termében kerül sor. A délután 16 órakor kezdődő ün­nepségen Koval Pál elvtárs, az MSZ­MP városi bizottságának első trStfeft- ra beszédet mond. a cseh—magyar ifjúsági gyors- és gépíró ver­senyen. Az órán közben lezajlott a gyakorlás nehéz és fárasztó foglalkozása, s Völgyi Béla bejelen­tette: most jön egy rövid, 250-es diktátum. Ez már nem megy mindenkinek könnyen, ami nem is csoda, hiszen ebben a tanévben az osztály­nak 150 szótagot kellene írnia percenként. A jó eredmények azonban lehetővé tették, hogy már eddig ketten letegyék a vizsgát 250-es fokon, és további öt lány készüljön rá a következő hó­napban. Farkas Vilma például jelesen tette le a vizsgát, s az ő eseté is bizonyíték arra, hogy érett­ségi után könnyebb megbirkózni ezzel a feladat­tal, a középiskola nyújtotta műveltséget nagyon jól lehet hasznosítani ebben a munkában is. Még valamit meg lehet említeni: ez az iskola is „halad a korral”, ha nefn is úgy, mint a közép­iskolák. Voltaképp 3+1-nek lehetne nevezni, mert a diákok hetente egy napot üzemeknél, vállala­toknál, intézményeknél töltenek, ahol gépírói, gyorsírói munkát bíznak rájuk és megismerked­nek az iratkezeléssel, a postázással, az adminiszt­rációval. Legutóbb megkérdezte Völgyi Béla tanár a Berentei Hőerőmű főkönyvelőjét, mi a véle­ménye a két berentei kislány. Lukács Márta és Cs. Tóth Ibolya munkájáról? A válasz körülbelül így hangzott:' — Nincs külön véleményem. Mikor alkalmaz­hatjuk már őket? Holnap? Vége az órának. A magnószalagon akad egy kis muzsika is. — Akarjátok hallgatni, lányok? Hogyne akarnák! Felcsendülnek a Petit fleur lágy hangjai, a tanár még feltesz egy „műveltségi kérdést”: mit jelent ez magvarul? — Kis virág — zúgják kórusban s jövő titkárnői, akiknek bizony, ezt sem árt tudni... Hallania Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom