Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-11 / 136. szám
VíTőg pröTéTOiTcrt, egyestTPíetefcl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 136. sssám Ära: 70 fillér 1961. június 11, vasárnap A borsodi falvakból jelentjük >»MO< A bő termésért... Az aratás előtti időszak a falu, a mezőgazdaság legsürgetőbb időszaka. E z évben korán köszöntött be a tavasz, s ez napjainkban megkétszerezte a munkát. A termelőszövetkezetek hatalmas cukorrépa-, kukoricatáblái megpeszette sürgetően követelik a kapát, a szorgos munkáskezet. A munkakedvvel, a gyümölcsöző akarattal nincs is hiba. Kora hajnaltól késő estik mozgalmas a határ. Ezer és ezer termelőszövetkezeti tag irtja a gyomot, lazítja a talajt, segíti a kapások gyors növekedését. Néhány helyen, különösen a keleti és déli járásokban azonban számos értékes órát rabol el az eső. Mezőkeresztesen, Mezőcsáton, Ernődön és még jónéhány termelőszövetkezetben valóban csak a jó munkaszervezésnek, a tápok nagy akarásának köszönhető, hogy nincs különösebb lemaradás a növényápolási munkában, Úgyszólván ellopják az időjárástól azt a néhány órát, amikor süt a Nap, nem tornyosulnak záporokat Ígérő fellegek. S nagy-nagy szükség van ezekre az ellopott órákra. Hiszen a dús termést ígérő őszi kalászosok már szőkülnek. Néhány meleg nap és beköszönt az igazi, nagy nyári munka: az aratás. Addig nincs megállás. Az aratás kezdetéig nem maradhat gyomosan egyetlen tábla kapásnövény sem. — így. gondolkoznak a termelőszövetkezetek, s ezért serény, eredményes me- gyeszerte mindenütt a munka .., Figyelmeztető tanulságok A jelenlegi időjárás kísértetiesen kezd hasonlítani a tavalyihoz, alig múlik el nap, hogy ne esne eső, pedig igazán nem lenne rá szükség, legalábbis a legtöbb község megelégelte már a bő áldást. Itt a takarmánybetakarítás ideje, melynek sikeres lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges a tartós napfényes idő. A növényápodási tennivalóik dandárjában szintén fontos a csapadékmentes időjárás, a kalászba szökkent élet nem kevésbé igényli a meleg, napfényes napokat — úgy lesz telt, tápanyagokkal gazdag a búzaszem. Az időjárás azonban nincs tekintettel a földműves ember óhajára — „megy a maga feje” után. Pénteken délután is akkora esők zúdultak megyénk majd mindegyik részére, hogy elegendő lenne egy-két hétre is. Igen, az időjárás nem alkalmazkodik a földművelők igényeihez, nyilvánvaló tehát, hogy a gazdálkodóknak kell alkalmazíkodniok az időjáráshoz — s ez az alkaimazikodas csak a következő lehet: minden erőt mozr- gósítani a takarmánybetakarításra, a növényápolásra, maximálisan kihasználni a rendelkezésünkre álló időt. Tavaly is azokban a községekben tudtak sikeresen megbirkózni a takarmánybetakarítás, növényápolás nagy feladataival, amelyekben sikerült csatasorba állítani a falu apra- ját-nagyját, és nemcsak az egész napokat, hanem a félnapokat, sőt az órákat is kihasználták. A családonkénti, tagokkénti területfelosztás egyik nagy előnye, hogy szabad teret enged az egyéni kezdeményezésnek, a tag érdekeltté válik abban, hogy még a néhány órás munkalehetőségeket is kihasználja. A szeszélyes időjárás leginkább a takarmány betakarítását veszélyezteti, hiszen a renden maradt és többször megázott lóhere, lucerna szinte teljesen hasznavehetetlenné válhat. A takarmány esetében azonban más a helyzet, mint a növényápolásnál, itt kollektív munkára van szükség, egyszerre sok embert mozgósítva tudunk csak sikerrel megküzdeni a betakarítás gondjaival. Több községben sikerült az egész falu ügyévé tenni a takarmány mentését az eső elöl. Ha viharfelhők tornyosulnak a láthatáron, mindenki otthagyja ke vésbé fontos munkáját és siet a veszélyeztetett, renden lévő takarmány gyűjtésére, boglyázására. Az effajta közösségi megmozduláshoz azonban az kell, hogy a vezetőség megértesse az emberekkel ennek jelentőségét, s gondoskodjék a szervezésről. A termelőszövetkezeti tagok, még az első éves közös gazdaságokban is meg tudják érteni a gyors fellépés, megmozdulás fontosságát. Jó szervezéssel csatasorba lehet éllítani a falu rejtett munkaerőtartalékait is. Nagy, mozgósító hatása van annak, ha a vezetőség, a kommunisták állandóan emlékeztetik a tagságot a tavalyi esztendő tapasztalataira. Jelentős kiesést okozott sok termelőszövetkezetben az eső, szervezéssel, gyors fellépéssel nem tudták ellensúlyozni az időjárás hátrahúzó hatását, körmükre égett a munka és a felhalmozódott feladatokkal aztán nem voltak képesek megbirkózni. Az időjárás nem igazodik a termelőszövetkezetek igényeihez — a tsz- eknek kell alkalmazíkodniok az időjáráshoz, jó szervezéssel, a tagság mozgósításával. Egy pillanatig se feledjük az elmúlt év figyelmeztető tanulságait, okuljanak belőlük a vezetők, a tagok — és mozduljon cselekvő egységben minden ember, hogy kivédjük az időjárás csapásait. G. M. Asszonyok, lányok a mezőkeresztesi határban... Dél volt. Ebédszünet. Az asszonyok az akácfák alatt pihentek, a lányok valamivel odébb, a bokrok árnyékában. Reggel óta jókora kukoricást megkapáltak a mezőkeresztesi határban, a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet födjén. — A három női brigád: Marcis Istvánná, Milicz Lajosné és Paiu- sánszky Jánosné vezetésével ugyancsak jól dolgozik — tájékoztatott Györky Ferenc, a termelőszövetkezet mezőgazdásza. — Az elmúlt évben ki szerezte a legtöbb munkaegységet? — fordultunk az asszonyokhoz. — Nekem 320 munkaegységem volt, — felelt az egyik nevetőszemű fiatalasszony. Marcisné. — Nekem 300, — mondta egy idősebb. — Mi 650 munkaegységet dolgoztunk a férjemmel együtt, — szólt közbe Pecze Józsefnó is. S megindult a beszélgetés: ki mire költötte a kapott pénzt, s miként is dolgozzanak, hogy a tavalyi 43,37 forintos munkaegységárat az idén 45, forintra emeljék. — Még többet is fizethetnének érte... — zsörtölődik valaki az asz- szonyok közül. Pecze néni lecsillapítja: — Amikor huszonhatan 150 holddal megalakítottuk a szövetkezetei, — és bizony ennek már tizenharmadik esztendeje —, akkor még nem is hittük volna, hogy ilyen sokra vihetjük. Sohasem felejtem el, hogy amikor először 3500 forintot kaptam kézhez, úgy örültem, mint soha életemben. Nem örültem ennyire még a tavalyi tízezer forintnak sem. Az idén lehet, hogy még több is lesz. Rajtunk múlik. A lányok is többet szeretnének a tavalyinál. S hogy mire költik pénzüket? Három menyasszony — Dar- gai Erzsébet, Gacsó Eszter, Oszkó Margit — a stafírungját szerzi be, a többiek pedig divatos ruhát, új cipőt vesznek, no és a szórakozásra sem sajnálják a pénzt. Szombat esténként csinosan öltözve táncolnak, más napokon pedig a tanácsházán nézik a televíziót, a moziba mennek, vagy KISZ összejövetelen találjuk őket. Természetesen a több pénznek, a több, a jobb munka az alapja. És a munkával, illetve a munkakedvvel nincs is baj a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet asszonyainak $s lányainak körében. Naponta hetven-nyolc- van lány és asszony hajladozik a cukorrépa- és a kukoricatáblákon. így van ez egész éven át, mert a lányok, asszonyok itthon, a termelőszövetkezetben érzik igazán jól magukat, itt találták meg számításaikat. — Mi nem mennénk el innen se mennyiért városra, mint. a fiúk egy része, — jegyzi meg Bacsó Eszti, a munkacsapatvezető. És így gondolkoznak, így dolgoznak a többiek is... A beszélgetésre az ebéd utáni pi henő vége tesz pontot. Távol felhők gyülekeznek s az eső mostanában gyakran zavarja a munkát. A Vörös Csillag lányai, asszonyai frissen indulnak a kukoricatábla felé, hogy mihamarabb befejezhessék a kapálást. Mert ma korábban szeretnének hazaérni. Névnapra gyűlnek össze este az egyik társuknál, s a névnapokon mindenki ott szokott lenni. R. A. Érettségi után A Herman Ottó Leánygimnázium kollégiumának növendéke! boldogan ölelik át egymást: túl vannak az érettségi vizsgán. A kollégium 16 végzős növendékéből 12 tanul tovább. A képen látható lányok közül Andriskó Márta a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézetre megy, Bakos Marika a debreceni egyetem magyar-orosz szakán tanul tovább. Barati Irén a Tisza vidéki Vegyikombinátnál technikus lesz. Foto: Szabados Várják az esőt az enesi járásban A munka jól halad AZ ENCSI járási tanács főmezőgazdászától, Táborfi Tibor elvtárstól értesültünk, hogy nagy az igyekezet a tavaszi mezőgazdasági munkálatokban. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az elmúlt évekhez vi- szonyítva lényegesen megváltozott a járás dolgozó parasztságának szemlelete a közösségi munkával kapcsolatban. A termelőszövetkezetek jobban, körültekintőbben szervezik a növényápolást, a soron következő legfontosabb tennivalókat, a lucerna, a széna kaszálását. A jobb munka fontos összetevője az is, hogy ösztönző premizálási rendszert vezettek be a termelőszövetkezetekben, s így a minőségi munkát állandóan szemmel kísérik, s az élenjárókat külön is díjazzák. Míg megyeszerte gondot okoz a sok csapadék; a naponta többször megeredő eső, ^ addig a természet különös játékaként a járásban rendkívül száraz az időjárás, csupán az utóbbi napokban hullott jelentősebb csapadék. A május is száraz volt, csupán a hónap végén esett. Ennek következtében természetesen a kapások és a kalászosok fejlődése bizonyos mértékben visszamaradt. A járás csereháti része kapta a legkevesebb csapadékot. A legtöbb tsz-ben jó a munkaszellem, mégis külön érdemes szólni arról, hogy a garadnai Petőfi, a mérai Uj Barázda, a fügödi Petőfi, a büt- tösi Uj Elet és a deteki Vörös Nyíl termelőszövetkezetek tagsága a legszorgalmasabb a járásban. Egyik tsz-ben sem lehet találni gyomos kukoricát, vagy cukorrépát. A napokban tartották a Mérai és a Baktakéki Gépállomásom valamint a Gagyvendégi Állami Gazdaságban a gépszemléket. Az állami gazdaságban és a Baktakéki Gépállomáson időre, jó minőségben javították ki az erő- és aratógépeket, sajnos Mérán még sok a pótolnivaló. Több gép még javításra vár. Közeledik az aratás, szorít az idő, itt is nagyobb igyekezetre van szükség. Míg tavaly a kalászosok 24—25, addig az idén már 56 százalékát aratják géppel, összesen 53 aratógép és kilenc darab kombájn dolgozik majd a járásban. Azokon a területeken is megszervezték az aratást, ahová gép nem jut. A járási tanács vezetőinek számítása szerint 5,5—6 hold jut majd egy aratópárra, s ez olyan terület, amellyel az aratók meg tudnak birkózni. A gépállomásoktól még azt várják a termelőszövetkezetek, hogy több szalmalehúzót biztosítsanak a nyári munkához. Ne ismétlődjék meg az, ami az elmúlt esztendőben: a szalma nagyrésze kintmaradt a határban. Ez akadályozza a tarlóhántást is, TVem a legjobb időben; óriás: eső közepette toppantunk be í mezőkövesdi gépállomásra. Mindenki a nyitott ajtók és az ablakok körül tolong, szemlélni az ítéletidőt. Még csak ez hiányzott, — kesereg Juhász elvtárs, a műszaki vezető. — Most aztán állhatunk két napig ha nem tovább. Nagyon hasonlít ez az időjárás a tavalyihoz. Pedig olyan szép a termelőszövetkezetek mindenfajta veteményc, hogy rekordtermés lehetne az idén. Közben félórai „csetepaté” után csendesedik az eső. Odakint mérték csapadékot* s < lihegve hozzák a hírt: 45,3 milliméter. Nágy csodálkozás. Nem is emlékeznek ilyen hatalmas vízmennyiségre. Közben előkerülnek a jelentések, a kis mindentudó . jegyzetfüzetek . és hamarosan megtudjuk, hogy a mezőkövesdi gépállomás, a nem éppen kedvező időjárás ellenére is, nagyszerű munkát végez J — Tavaszi tervünket sikerült 139 százalékra teljesíteni, — újságolják örömmel. — Holnap kapják a legjobb dolgozók a megérdemelt jutalmat. Kezünkbe kerül a megyei igazgatóság körlevele. Kiderül, hogy a mezőkövesdi gépállomás a megye legjobb gépállomása. Tizenhat dolgozó, köztük a gépállomás vezetői is, jelentős pénzjutalmat kap a nagyszerű munkáért, a megyében kiosztott jutalmak több mint egyharma- dát. S a legjobb dolgozók: Páizmándi István traktoros, aki két műszakban dolgozott, s másfél hónap alatt 106 műszaknormát teljesített, Tóth elvtárs és mások a gépállomás igazgatójától még külön jutalmazásban is részesülnek. — Bár a növényápolási idény is így sikerülne! — mondja a gépállomás mezőgazdásza. — Tizenhárom gépünk kapál állandóan a termelő- szövetkezetek tábláin. Illetve csak kapálna, ha a munkát nem zavarná a naponkénti eső. Bizony, ha így megy, lehetetlen elvégezni, amit szeretnénk. Pedig az idő szorít, hiszen hamarosan itt az aratás. Addig végezni kell a gyomokkal, Az aratás-várásról ismét csak Juhász elvtárs ad megfelelő tájékozta tást. A napokban a megyei igazgatóság ellenőrizte a. kombájnok és aratógépek állapotát. És az alapos szemlélődés ellenére se akadt hiba. Munkára készen sorakoznak a hatalmas portán a kombájnok, cséplők. — Tizennyolc kombájnnal, két új aratógéppel és nyolc rendre-vágó aratógéppel indulunk munkába a hónap vegén. Eddig 6080 katasztrális hold gabona betakarítására szerződtünk a termelőszövetkezetekkel. De több lesz ez, hiszen a most érkezett aratógépek is sokat segíthetnek. S ha időben megérkezik a még várt nyolc darab szovjet kombájn, akkor az idén rekordterületet aratunk le, ha az időjárás közbe nem szói. Egyelőre eltakarodtak a felhók, már csak messziről hallik a baljós morajlás. S hogy meddig marad tiszta a levegőtenger, azt bizony nem lehet tudni. __\J ígyék el jó messzire az esői, l egalább két-három hétre, — búcsúznak tréfásan a gépállomásiak, azonban az -arcuk komoly • marad. Komoly, mert továbbra is jelentős segítséget szeretnének nyújtani a termelőszövetkezetek boldogulásához. Hanem, ez nem csupán tőlük függ. Ha nem szól közbe az időjárás, a mezőkövesdiek egész éven át elsők szei-etnének lenni. Felkészültségük, kedvük, akaratuk meg van hozzá. Ezt már több mint egy évtizede bizonygatják. Barcsa S. „íme, ez a nagyüzem..* Több, mint száz termelőszövetkezeti elnök, brigádvezető és mezőgazdász látogatta meg a Nagymiskolci Állami Gazdaság hernádnémeti gyümölcsösét és gyömrőpusztai üzemegységét. A vendégek nagy-nagy figyelemmel szemlélték az állami gazdaság dolgozóinak igazán szervezett és ma már nem is olyan nehéz munkáját. — íme, ilyen a mi üzemegységeink munkája, — mondotta Rusz János elvtárs. a gazdaság igazgatója. — Mi már mindent géppel végzünk. A gazdaság dolgozói a gyümölcsösben bemutatták a legújabb automatikus permetezőgépek alkalmazását. Természetesen még inkább megnyerte a vendégek tetszését a gyömrőpusztai üzemegység élete. Megtekintették a takarmánybetakarítást. A hatalmas lucerna- és lóheretáblá- kon minden munkát: a kaszálást, a rendsodrást, a szállítást az ember legnagyobb segitője, a gép végzi el. Nincs szükség nehéz fizikai munkára, egyúttal nem hullik el a takarmány értékes levele sem, hiszen a lucernát is, lóheréi is légszaritéssv.; tartósítják. Néhány perc a megye legjobb gépállomásán
