Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-04 / 130. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 19M. Jnnitts L Június 3-án, szombaton délelőtt ülést tartott a Borsod-Abaúj-Zemp- lcn megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen több fontos napirendi pontot vitattak meg. Foglalkozott többek között a végrehajtó bizottság a tűzvédelem felA Munkaügyi Minisztériumban összeállították az ipari tanulók idei üdültetésének programját. Mintegy tízezer jó előmeneteld fiatalt üdül- tetnek az idén jutalomképpen az ország legszebb vidékein. Kisebb részük a Munkaügyi Minisztérium balatonlellei üdülőjében tölti kéthetes nyári pihenőjét, nagyobb részüket pedig sátortáborban helyezik el. Balatoni fürdőhelyen, hegyvidéken, a vidéki tanulók egy részének pedig Budapesten, a Rózsadombon állítanak fel sátortábort. Nagyon megkedvelték a fiatalok a vándortábort, ezért ezt az üdülési formát fejlesztik: készültségéről a mezőgazdaságban. Határozott a tsz beruházási pótkeretek eloszlásáról. Meghallgatta az operatív bizottság jelentését a mezőgazdasági munkák menetéről, majd elemezte az ózdi járási tanács végrehajtó bizottságának irányító és szervező munkáját. az idén több vándortábort rendeznek, mint tavaly, körülbelül 3500 résztvevővel, pedagógusok vezetésével. Egyes csoportok vasútan járják be a kiválasztott országrészt, közben hosszabb-rövidebb időre tábort ütnek, vagy turistaszállókban pihennek meg. Több intézet tanulói kerékpáros túrára indulnak a Balaton körül, számosán pedig evezőstúrán vesznek részt a Dunán. A vízitúrákat Győr— Budapest és Dunakeszi—Baja között rendezik. Mintegy háromszázan Lengyelországban, illetve a Német Demokratikus Köztársaságban nyaralnak. Hz KDK Kulturális és Tájékoztatási Irodájának reprodukciós kiállítása Miskolcon A Német Demokratikus Köztársaság budapesti Kulturális és Tájékoztatási Irodájának rendezésében jún. 7-én, szerdán délután 6 órai kezdettel a Lenin Kohászati Művek diós- győrvasgyári vendégházának előcsarnokában reprodukciós kiállítás nyílik meg, amelyen az európai festőművészet számos alkotásának reprodukcióját mutatják be. A kiállítás június 18-ig naponta reggel 9 órától délután 7 óráig tekinthető meg. Ugyanezen a napon, június 7-én. szerdán este 7 órakor a Hazafias Népfront Miskolc városi bizottsága baráti találkozót rendez az LKM ifjúsági Házában. Ezen Paul Schobert, az NDK Kulturális és Tájékoztatási Irodájának igazgatója az NDK iparának fejlődéséről tart tájékoztató előadást. Előadását két kohászati tárgyú film vetítése követi.---------oOo--------A z Északmaqyarországi Nőgyógyász Szakcsoport ülése Június 17-én, szombaton 9 órakor az Északmagyarországi Nőgyógyász Szakcsoport a Miskolci Ápolónőképző Szakiskola kis előadótermében (Miskolc, Egészségügyi Központ. Szentpéteri-kapu) ülést tart. Az ülés napirendi pontjai a következők: 1. Beszámoló a lengyelországi anya- és terhes védelemről. Előadó: dr. Ne- mecskay Tivadar megyei szülészfőorvos. 2. Beszámoló Borsod megye 1960. évi szülészeti eredményeiről. Előadó: dr. Pócsi Győző megyei szülész-adjunktus. A beszámolókat hozzászólások követik.---------ooo--------É rdekes kiállítási terv 1962-re 1962. május—július között rendezik meg Bécsben a háború utáni évek legnagyobbszabású kiállítását: „Az európai művészet 1400 körül” címmel. A kiállítás rendkívül sok érdekességet ígér, hiszen 1400 körül döntő változások történtek az európai képzőművészet alakulásában. Kiállításra kerülnek festmények, szobrok és aranyműves munkák, textíliák, Spanyolországból származó érmék, stb. A kiállítás anyagához Franciaország, Belgium, Hollandia, Anglia, Németország és Olaszország is hozzájárul középkori kincseivel. Feltételezhető, hogy érdekes egyedi darabok érkeznek majd az Egyesült Államokból is. A nők és a termelőszövetkezet Termelőszövetkezeteinkben minden dolgos kézre szükség van. Különösen szükség van a termelőszövetkezeti asszonyok, a nők szorgos, odaadó hasznos munkájára. Éppen ezért esik egyre gyakrabban sző a térmelőszö- vetkezeti asszonyok megbecsüléséről, munkájáról, nem csupán kint a falun, a járási és megyei szerveiknél, de pártunk és kormányunk vezetőinek körében is. Június 2-án az Országház épületében ülésezett a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az ülésen a legfontosabbról tanácskoztak: a nők szerepéről a mezőgazdaságban. A megbeszélésen megjelent és felszólalt Kádár János elv- társ, a Magyar Szocialista-Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. — Ma, miután megtei'emtettük az alapokat, igen sok múlik az emberek akaratán, kezdeményezésén, összefogásán. Nem mindegy hány családtag dolgozik a szövetkezetben, és hogyan segítenek az asszonyok a növényápolásban, — mondotta többek között Kádár elvtárs. A lányok szerepéről meg így beszélt: — A lányok előtt igen nagy lehetőségek állnak, várja őket a mezőgazdaság, igen sok mezőgazdasági mérnök, technikus, szakember kell a nagy-i üzemekbe. Pártunk, kormányunk segíti, hogy a falu lányaiból jól képzett mezőgazdászok, mezőgazdasági mérnökök nevelődjenek. És lányaink élnek e lehetőségekkel. Arra is számtalan példát lehetne felsorolni megyénkben is, hogy a falusi, termelőszövetkezeti nőtanácsok,. a termelőszövetkezetek asz- szonyai sem erőt, sem fáradtságot nem kiméinek, hogy termelőszövetkezetük gyarapodjon, erősödjön. A sátoraljaújhelyi járás nőtanácsa, a járás tsz-asszonyai sokszor túltesznek a férfiakon is a hasznos okoskodásban, a közös vagyon gyarapításában. Jónéhány termelőszövetkezetben a saját erejükből teremtettek megfelelő baromfiállományt. Vállalták az épületek rendbehozását. Ugyanakkor elsők a késedelmet nem tűrő növényápolási munkák végzésében is. Mindez szép és jó, azonban az ország, pártunk és kormányunk azt várja a falu asszonyaitól, hogy ne legyen közöttük egyetlen egy sem, aki nem erejéhez mérten, szívből harcol, dolgozik a közösség erősödéséért. S e munkában, az asszonyok szervezésében, vezetésében a nőtanácsnak kell élenjárniuk. Mert hiszen nem kevesebbről van szó, mint ahogy Kádár elvtárs mondottta: boldogabb, gazdagabb holnapunkról, az anyagi alapok bővítéséről, a szocializmus teljes és végleges győzelmének a kivívásáról hazánkban. Ebben segíthetnek sokat a munkás- és parasztasszonyok, a magyar nők. Tízezer ipari tanulót üdültetnek a nyári vakációban Falura megy tanítani MÉG NÉHÁNY NAP és kezéhez kapja diplomáját. Tanár lesz, zeneiskolai zongora- és szolfézstanár. Most készül a június 13-i diploma- hangversenyére. Vay Ildikónak hívják, a Zeneművészeti Szakiskola zongora- és szolfézs tanszakos tanárképzős növendéke még néhány napig. Terveiről, vágyairól beszélgettünk a napokban. Meglepett, hogy a városban született és a városi aszfalton felnőtt lány habozás nélkül a vidéki pedagóguspályát választja. Zenetanán képesítést szerez, utána falura szeretne menni általános iskolai énektanárnak. Már ki is választotta hol szeretne dolgozni a jövő tanévtől. Azért kell hangsúlyozni még, hogy „szeretne”, mert hiszen kinevezése még nincsen, nem is lehet, még több, mint egy hét van a diplomahangversenyig is, de hisszük, hogy valóra válik nemes terve és kinevezése sem ütközik majd semmi akadályba. Mi az. ami falura viszi? Erről faggatjuk elsősorban. — Nemcsak tanár, hanem pedagógus is szeretnék lenni. A pedagógus célja a tanításon kívül az öröm nyújtása. Városban többen vannak, akik örömöt tudnak nyújtani embertársaiknak. vidéken, falun jóval kevesebben. Ott szeretném ezek számát szaporítani. Az emberek boldogságához hozzátartozik a művészetek szerete- te. Nos. a művészetek megkedvelte- tését és megszerettetését szeretném én tenni falun. — Azt mondotta, általános iskolai énektanárnak szeretne menni. Zenei terveit, hogyan kívánja ott valóra- váltani, zenei képességeit, zenepedagógusi tudását hogyan akarja ott kamatoztatni? — Az iskolareform végrehajtása során kialakuló iskolázási rendet figyelembe véve nyilvánvalónak látszik, hogy felsőbb iskolákba csak jobb képességű, különféle alapképzettségekkel rendelkező tanulók kerülhetnek. A jövőben a zeneoktatást intézményekbe, szakiskolába, tanárképzőbe csak jó zenei képzettségű hallgatókat vesznek fel, ezekből lehetnek majd a szakiskola és a tanárképző elvégzése után a jövő zenetanárai. Ha falun nem kaphatják meg a jó zenei alapképzést, akkor a zenei iskolák növendékei jóformán csak a városi tanulókból kerülhetnek ki, márpedig az helytelen, hogy a zenei képzésből a vidék ilyen nagymértékben kizáródjék. Tehetséges emberek vidéken is élnek és kell. hogy legyen alkalmuk tanulni, tehetségüket kibontakoztatni. Ebben szeretnék segíteni ha majd vidéken tanítok. — És hová kívánkozik? — Az ormosbányai általános iskolához. Sem Ormosbányán, sem Izsó- falván nincs az iskolában szaktanár. A múltkoriban zenei ismeretterjesztő előadást tartottam Izsófalván. Beszélgetés közben egy ottani bányász kérdezte, hogyan lehetne segíteni az ifjúság nevelésén, hogyan lehetne hatni rájuk olyan formában, hogy jobban érdeklődjenek a szép, a művészi iránt, és ezen keresztül magatartásukban is egészségesebb fejlődés következzék be. Már akkor beszélgettünk arról, hogy ifjúsági énekkart kellene szervezni, amelynek tagjai közelebb jutva a széphez, a nemeshez, a kulturált magatartásból is jó példát adhatnának a többi fiataloknak. Ezért az iskolában végzendő munkámon, a tanításon kívül szeretnék majd bekapcsolódni Ormosbánya és környéke zenei életébe, a kórusmunkába, a művelődési otthon munkájába, az egyéni hangszeres zenetanításba és a zenei ismeret- terjesztő munkába. Azt hiszem, ezekben a községekben hasznos munkát tudok majd végezni. — Nem lesz szokatlan a falusi élet? — Nem hinném. A művelődési alkalmak falun is megtalálhatók. Van mozi. a rádió mindennapos, a televízió elhozza a fővárosi szórakozást is falura, könyvtár is van, tehát a szórakozás, önművelés biztosítottnak látszik. Egyébként is eddig, tanulmányaim miatt, elég keveset szórakoztam és így a falusi szórakozási lehetőségek nem kelthetnek bennem hiányérzetet. Nem frázis, ha mondom, hogy szívesen megyek Ormosbányára, illetve falura, mert úgy érzem, hogy még tele vagyok ambícióval, munkakedvvel, az iskolában szerzett tudásom, módszertani tudásom még friss és bár problémáim a mostanihoz képest odakint bizonyára szaporodnak, fiatalos ambícióimat, tettvágyamat a falusi iskolában ki tudom majd elégíteni. Jövőre Ormosbányán új iskola is épül. zeneterem is lesz benne, zongora és más hangszerek állnak majd rendelkezésre. Hiszem, hogy jól érzem magam, és megállóm majd ott a helyem. MI IS HISSZÜK, sőt bizonyosak vagyunk benne, hogy Vay Ildikó megállja majd a helyét — ha a me- gyi tanács kinevezése hozzásegíti —< az ormosbápyai általános iskola katedráján és a környék közművelődési életében egyaránt. Az a tettvágy, amely benne feszül, az a fiatalos lelkesedés, amellyel a még kézhez sem vett diplomájával az életre készül, biztosíték arra. hogy jó nevelő, a falu ifjúságának jó tanítója lesz. Benedek Miklós Uj helyiséget avat az encsi járási könyvtár Június 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor az encsi József Attila járási könyvtár új helyiségének ünnepélyes avatására. A megnyitó ünnepség alkalmából az encsi művelődési otthon műsorral kedvestkedik a meghívottaknak. Az új könyvtárhelyiség avatásán Szőnyi László, a Megyei Könyvtár vezetője mond ürmepi beszédet, majd az ünnepség részvevői megtekintik az .új könyvtárat. XXII. Az egyik őrmester feltérdelt és hangosan elordította magát: — Őrizze meg mindenki a helyét! Nem rohamoznak a banditák. ...Ez csak olyan pszichológiai . .. Két golyó is eltalálta. Hangtalanul rogyott össze... Már az egész táborban zúgás, káromkodás hallatszott. A sebesültek és a halottak száma nőtt. .. A sebesültek hangosan könyörögtek, hogy segítsenek rajtuk ... Könyörgő, panaszos ajkuk azonban hamar elcsendesült. .. Éjfél elmúlt, mikor az ágyú csöve emelkedni kezdett. A légiósokat figyelmeztették, maradjanak a helyükön; a lövés inkább olyan riasztólövés-féle lesz, nem meghatározott helyre céloznak. Rövid időn belül valóban hatalmas dörrenés reszkettette meg a levegőt. A puskaropogás egy pillanatra elhallgatott, azután újra kezdődött. Az ágyú második lövése már egészen közel süvített el a fejek fölött. Hallani lehetett, amint a lövedék a iák leveleit súrolva suhant tova. A zaj elcsendesedett. Csak imitt- ftmott dörrent még egy-egy fegyver. Árávol. a tenger felett megjelent, egy halvány sáv; a hajnal hírnöke. S amilyen hirtelen lett este koromsötét, olyan hirtelen virradt meg a hajnal. ... Gazsó zúgó fejjél eszmélt. Hirtelen nem tudta, hol van, s hogyan került ide ... Aztán lassan minden eszébe jutat... Ismét fel akart ugrani, de visszaesett... Megrázta fejét... Nagyon fájt... Emlékszik, este valaki elkapta és leütötte, mint a kutyát... Felkönyökölt. Az őrmester ott feküdt mellette két golyótól találva, szája szélére keskeny vércsík fagyott ... Gazsó széjjelnézett. Szaladgálás, ordítozás mindenfelé. A sebesülteket összegyűjtötték, a halottakat páf- ránylevéllel takarták be. Keservesen feltápászkodott. — Vámos!... Vámos!... — ordította — merre vagy? Senki sem felelt. Gazső kereste barátját a sürgölő- dők, a szaladgálok, a sebesültvivők között, majd a kimerült, holtfáradt, elfásult légiósok csoportjában. Nem találta. Félve közeledett a sebesültek felé. Vámos azok között sem volt... Remegő kézzel kezdte felhajtogatni a páfrányleveleket. Az ötödiknél felordított: — Kálmán! Zokogva borult barátjára, sírt, mint egy gyerek. Ketten tudták csak nagysokára elvonszolni a halott mellől az 57 081-est... Hamarosan előkerítették a település egyetlen teherautóját. A sofőrt ágyából zavarták ki. A 34 sebesültet egymás hegyére-hátára rakták a kocsira, a gépkocsivezető mellé beült egy őrmester és az autó elvágtatott ... — A halottakkal mi lesz? — kérdezte Gazsó az egyik őrmestertől. — Mi lenne? Eltemetik. — Kik, és hová? — Mit tudom én! Gazsó elsomfordáit. Tehát, még azt sem fogja majd tudni, hol fekszik egyik legjobb barátja... Dehát a szülei?! __ Azoknak meg kell írn i!... Azoknak tudniok kell, hol van eltemetve fiuk!... Nekik meg kell írni!... Nekik tudniok kell és mindenkinek tudnia kell, hogy az élet által megrugdosott Vámos Kálmán igaz emberként, de gazember érdekekért hol halt meg ... Űjra az őrmester elé lépett. — Őrmester úr, mi ennek az átkozott helynek a neve, s a halottakat hol temetik el? — Álondtam már, hogy nem tudom. — De nekem tudnom kell. Értesíteni akarom a hozzátartozóit. — Ezt majd elvégzik a légió erre hivatott beosztottjai és adminisztrátorai. _ Az 6 értesítésük nem hiteles. Én n em mesét, hanem valóságot akarok írni. — Ide figyelj, disznó — ordított most már az őrmester. — Ha még egyszer elémbe kerülsz, szétverem a pofádat. Elrohant. Nyolc ágyúdörgés hallatszott rövid időközökben. Az erdőnek azt a részét szórták meg, amelyen — a feltevések szerint — a vietnamiak visz- szavonultak. A lövések zaja egy ideig visszhangzott, aztán minden elcsendesedett ... A vietnamiak őserdei útját a légiósoknak még sohasem sikerült felfe- dezniök ... Gyors létszámellenőrzés következett. 47 volt a halottak száma. Közülük többet gyors segélynyújtással meg lehetett volna menteni ... A 34 sebesült között jónéhány súlyos is akadt. Nyolcán pedig eltűntek... Legalább is a sorakozóig nem kerültek elő. Megállapították azt is, hogy az éjszakai támadás tulajdonképpen nem is támadás volt, hanem egy pszichológiai, vagy nyugtalanílási — akció. Célja: hatás gyakorlása az idegekre, bizonyos nyomasztó, nyugtalanító lelki krízis kiváltása. Az ilyesmi az újoncokra különösen nagy hatással lehet és talán egész további tevékenységükben nyomot, hagy. — Világosan kell erről beszélni — magyarázta az őrmester —, mert még gyakran fogtok ilyesmivel találkozni. Alusztok az erdőben és egyszerre lövöldözés zaja hallatszik. Ilyenkor nem kell azonnal a géppisztolyotok után kapkodni, ez a lövöldözés még nem jelent támadást. Egy ilyen lövöldözésnél a támadók nincsenek sokan ... Nem kell tőlük félni... Nem veszélyesek ... Ez az éjszakai támadás még jó is volt... Átestetek a tűzkeresztségen ... ! — No, köszönöm szépen — dör- mögte az első sorban az egyik jugoszláv. — Átestetek a tűzkeresztségen ■— folytatta egyre jobban belemelegedve az őrtnester. — De ne felejtsétek el. legközelebb már fegyver lesz a ti kezetekben is ... Éspedig a legjobb, legkorszerűbb fegyver! Akkor már nem kell patkányként a földbe bújnotok! Légiósok! Bosszuljátok meg társaitok halálát! Küldjétek a pokollá az indokínai aljas banditákat. Hamarosan hajóra szálltak és folytatták útjukat. Néhány óra után, még a délelőtt folyamán megérkeztek egy nagyobb kikötőbe, ahol gépkocsikaraván várta őket. A kikötőtől alig pár kilométerre volt az első légiós támaszpont. A kocsisor elhagyott szerpentinéken kapaszkodott felfelé. Az út két oldalán ezeréves fák tornyosultak, ezeket folyondárok, indák kötötték össze. Itt-ott nagyméretű páfránybokrok tűntek fel. két-három méteres levelekkel. A vadon mozdulatlannak, érintetlennek tűnt, mintha még soha nem járt volna benne ember... A karaván hamarosan megérkezett arra a tisztásra, amelyen a támaszpont volt. Szépen zöldellő rizstábla volt a közelében. Az erőd udvarán létszám-el 1 enőrzés következett, megállapították az eltűntek személyazonosságát, majd kiosztották a fegyvereket. A kocsisor hamarosan megindult Ká-Bán, az ezredtörzs székhelye felé .., (Folytatjuk.) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága
