Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-25 / 148. szám
XVII. évfolyam, 14S. szám 1961. június 25, vasárnap Megkezdődött az aratás n,k6Ä\»'»"ä‘k «“); Holt az életre gondolt, es úgy is> k szült ráf mcgilletődött ünnepélyességgel. felelősségteljes komolysággá^ Az idök változása nem vette el az äs « &ÄWS tás a kalászosok közel 60 szazaién ‘gépek vágják ,e. Oc -aratásra gondolás ünnepi hangulatában sem sza bad sohasem feledni, hogy a Ra ho Okárítása kemény, megfeszített mirnkát igényel, megkívánja az erők teljes összefogását. A parasztcroK j 0i-irnr tud aííffodaloirt ember csak akkor ma a g ^ nélkül megpihenni, ha *"á ban érzi minden napi kenyerét. S ma már az, egész ország népe oszto "k a mezőgazdasági lakosság gondjában: amíg nem gyűjtik zsákba a gabonát, nincs biztosítva az ország mindennapi kenyere, addig aggodalmasan hallgatja a városi ember is az idő járás jelentéseket, nem hozna e a szelek pusztító viharokat, mindent földre paskoló csőket. Megyénkben több mint 150 ezer hold gabona vár betakarításra, am több mint 14 ezer vagon terményt jelent. A magyar mezőgazdaság történetében először hárul a gépekre a döntő szerep az aratás lebonyolításában. de a gépek fennakadás nélküli munkájához sok minden szükséges. Ahhoz, hogy a kombájnok tudják teljesíteni előirányzott tervüket, elengedhetetlenül fontos a szállítás óraműpontos megszervezése az elegendő kombájnszérű, s nem utolsó sorban, hogy a kiszolgáló személyzet lelkiismeretesen végezze dolgát. A gépkezelő, mint a kombaj nolás főparancsnoka, tegyen ro a, hogy a termelőszövetkezet, a kombájnhoz beosztott tsz-tagok megtegyenek mindent a gép zavartalan munkája érdekében, mert a gép csak akkor „éri meg a pénzét”, csak akkor kifizetődő, ha állandóan megy. A mezőcsáti, mezőkövesdi, sátoraljaújhelyi járásokban már megindultak a kombájnok, rendrearatók, s rövidesen az egész megyeben beérik az élet. Megyénk termelőszövetkezeti tagsága, az állami gazdasagok és a gépállomások dolgozói, a( meg egyénileg gazdálkodó parasztok nekiütköztek. hogy a Ichcto legrbv^- debb Időn belül learassák és bet. ka rítsák a termést. A több mint 1 ; szeresére növekedett kombájn - aratógép-park eredményéként az aratnlvalónak csak mintegy 40 »•> százaléka vár a kézi kaszásokra, azonban ez is jelentős "’ennylse,. ugyancsak igénybeveszi a falvak erősen megcsappant munkaerejét. Azonban a községekben, ahol sok a v a rosbajáró dolgozó, a tanács és tw vezetőség kezdje meg az aratóbri gádok szervezését, bejáró dolgozókból. Korábban ezek az emberek szin te kivétel nélkül reszt vettek az aratásban, évi szabadsagukat cls > sorban az aratásra használták fel. A nvári gabonakcrcscti tehetőség termelőszövetkezet létrejöttével se szűnt meg. a bejáró dolgozók a tejben is megkereshetik az évi kényé nekvalót. Különösen fontos a bej , rók részvétele az aratásban az ei l j lényi, putnoki és az ózdi járásokban, ahol a tsz-tagság többségé no. A bányászok, ipari dolgozók vegyék ki nyári szabadságukat, segítsenek tsz-tag feleségüknek a gabona betakarításában, hiszen az aratás gyors elvégzésén nem kis mértekben múlik, hogy mennyit ér majd egy munkaegység. Az aratás megkezdődött, s ha a kívánt idő alatt sikerül bctakarita- nunk az ország mindennapi kenye- rét. elmondhatjuk az idei nyárról, ^»gy bőséges aratással hálálta meg az "emberi szorgoskodást. tg. m.) Három járásból jelentjük ben az évben a tavalyinál többet ér majd egy munkaegységük, pedig tavaly a 31 forintos munkaegység-értékkel elsők voltak az ózdi járásban. Kétszer mcgkapálták a kukoricát, a burgonyával végeztek, cukorrépájuk is három kapálást kapott. A lucerna első kaszálását már betakarították, s megkezdték a második kaszálást is. A vöröshere betakarításában lassúbb a tempó, de a rétiszéna betakarításában szintén elsők a járásban. A szomszédos Hangony községben jelentős lemaradás tapasztalható, pedig hasonló feltételek között dolgoznak, s munkaerő tekintetében sincsenek rosszabb helyzetben a szentsi- moniaknál. Itt még sokan nem látják, hogy a termelőszövetkezet erősítése elsősorban az ő érdekük. Ha megkapálják a kukoricát, nem kell majd 3—400 forintokat fizetni a hízónak való takarmányért. A lucernával ők is végeztek, a rétiszéna betakarítása jó ütemben halad, de a kukorica első kapálásával még nem végeztek. a cukorrépából, krumpliból 4 hold még egyetlen kapálást se kapott A járás legkisebb termelőszövetkezete ..dicsekedhet” a legkisebb iparkodássnl. Rükkmogyorósdon a kukoricához még hozzá se nyúltak, az 5 holdnyi cukorrépából három hold még nem látott kapát. Áz ózdi járásban július 10. körül kezdődik az aratás. A gépállomás az aratnivalónak csak mintegy 20—25 százalékára kötött szerződést, az erősen lejtős terepen nem nagyon boldogulnak génekkel. Valószínűleg ebben az évben már ogv kombájn is Pog dolgozni az ézdi járás kevésbé tlombiys részein. Papírformn szerint nem lenne különösebb nehézség az aratás lebonyolításával, hiszen egy kaszásra mindössze 4,5 hold jut Szikszó A szikszói járást kihagyták az ;sők, amíg másutt kárt is okozott, itt ;gy szem se esett. A kapálásban mutatkozó elmaradásban elsősorban a szárazság a ludas, későn kelt ki a vélemény, Halmajon például kénytelenek voltak kiszántani több mint 100 hold kukoricát mert nagyon kevés kelt ki az elvetett magból. A kukorica kapálásával mintegy 60 százalékon állnak, a cukorrépa egycselcsévcl végeztek, a lucerna első kaszálását járásszerte betakarították. Alsóvadász. Onga termelőszövetkezeti községekben nehezen megy a takarmánybetakarítás, a sok parcella és a tagság nemtörődömsége miatt. A szikszói járásban Is kezdetét vette az aratás. A szikszói Béke Tsz már végzett 44 holdnyi ősziárpája aratásával, a kázsmárki és aszalói tsz-tagok tegnap láttak az ősziárpa levágásához. A némahegyi kőbányászelt is segítenek az aratásban A napi posta bontásakor érdekes levelet olvasott Urbancsok Mihály elvtárs, a Közúti Üzemi Vállalat igazgatója. Arra kérte a végardói Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Kállai Tibor, hogy az aratás idején engedje fizetésnélküli szabadságra a kőbányászoknt, hogy segíthessenek az aratásban a tsz-ljen dolgozó hozzátartozóknak. Azonnal látta, fontos kérés teljesítéséről van szó, s nem sajnálta a fáradságot, felkereste a tsz-elnöküt. Arra sajnos nem volt alkalom, hogy külöh szabadságot adjanak a bányászoknak, mert ez egyrészt törvénytelen, másrészt megbénítaná a némahegyi kőbánya termelését is, s ezt megéreznék az útépítők is. Urbancsok elvtárs a tsz elnökével felkereste a némahegyi kőbánjáé- szokat, s beszélgettek Kövér István Kozma László és Kukoly Ferenc kőbányászokkal. A bányász elvtársai megértéssel fogadták a kérést, noht elmondták, hogy ők már számítottal az aratásra, s azért tartogatták a fizetett szabadságukat, hogy segíthessenek az aratásban. Igen, de 30—4C ember szabadsága szintén gondot jelentett volna. így aztán úgy határoztak a bányászok, hogy szabadidejükben délelőtt és délután segítene'« a végardói tsz-nek. Érre azért njy*ílik alkalom, mert az egyik műszak reggel . 4—12-ig, a másik műszali 12—8 óráig dolgozik, s így szabadidőben bőven jut alkalom arra, hogy otthon is munkát vállaljanak. A beszélgetés során úgy’ állapodtak meg a némahegyi.kőbányászok a vállalat igazatójával, s a termelőszövetkezet elnökével, hogy mintegy negyvenen 3—3 hold gabonának a le- aratását vállalják, s így összesen 120 holdon végzik el az egyik legfontosabb nyári munkát. Amennyiben a szabadságolási ten-, s a bánya termelése engedi, többen a szabadságukat is igénybe veszik. Elismerésre és követésre méltó példa ez. Nehéz mesterség a kőbányászat, s hogy emellett külön kötelességet vállaltak a némahegyiek, ez azt mutatja, hogy együttereznek a termelőszövetkezettel, s ők is azt akarják, hogy veszteség nélkül kerüljön a gabona a raktárba. Errett az árpa. Á" súlyos kalász a ■*-' föld felé hajlik, kínálja magát az aratónak. A Hcjőmenti Állami Gazdaság keselyűhalomi tábláin szél kap a kalászok üstökébe és az arany- lósárga kalásztenger felett mintha milliónyi méh zümmögne. A hét elején nagy futkosás kezdődött a mező kicsiny lakói között. Fácántyúk rebbent, ürgék szaladgáltak fülüket hegyezve, át a dülőuta- kon. Megérkeztek a kombájnok. Kedd óta kisebb megszakítással zúgnak a gépek, s a vontatók viszik a föld kincsét a raktárakba. Jól fizeti ez a föld, 18—20—22 mázsa árpát ad I egy hold. A nagy táblán mindenütt a békés ütközet jeleit látni. A kalásztól megfosztott szalma kupacokban hever szanaszét a kombájnok nyomán, hogy hamarosan újabb gépek tisztítsák meg a tarlót. S ha azt mondjuk, festői látvány a kaszálás, a gép diadalt ad az embernek. Az egyik gép kormánykereke mellett a fiatal Kalló Károly ül. Izmos karja ráfeszül a kerékre, szemében határozottság, tettvágy. Még fiatal bimbózó legény, alig 17 éves, s most szabadult géplakatos, de mikor tudtára adjuk elismerésünket, helyesbítőleg magyaráz. — Apám motorvezető. Nyolc éves voltam, már fent ültem mellette a kombájnon — tanítgatott. Ahogy pedig tanulónak jöttem az állami gazdaságba, 14 éves korom óta segédvezető vagyok. Nagyon szeretem ezt a ringó kalásztengert, a gépet — S hogy mit jobban? — a szak-: mámat szeretném még jobban elsajátítani ..., s tanulni, de még várni kell egy évet, hogy technikumba mehessek. A felelős vezetővel, Molnár Gyulával akkor tudunk szót váltani, amikor Karcsi az egyik ürítés után átveszi a volánt. Molnár, napbarnított, sovány fiatalember, olajbarna bőrénél csak a haja feketébb. 30 éves. Nem is gondolnánk, hogy szüleivel Szabados György felvételei A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vliög proletárjai, egyesületek! Edelény Az északi járásokban is erősen sárgul a gabona, kasza alá érik az élet, megkezdődik az aratás. Jelenleg gyors ütemben folyik az arató- és cséplőbrigádok szervezése. A járás férfilakosságának többsége ipari dolgozó, elsősorban bányában keresi kenyerét. A termelőszövetkezetek vezetői, a községi tanácsok azon fáradoznak, hogy minél több bejáró dolgozóval értessék meg az aratásban való részvétel fontosságát — ő is jól jár, mert ha szorgalmasan dolgozik, megkeresheti évi kenyér- nekvalóját és a termelőszövetkezetnek is segít. Az edelényi járásban a jövő hét végén kezdődik az aratás. Ózd Ezen a hepehupás vidéken jóval később érik be a gabona, több mint két hét különbség is van a déli járásokhoz képest. Még szinte teljesen zöld az élet. A termelőszövetkezetek azon iparkodnak, hogy a nagy erőpróbát jelentő aratásig elvégezzenek minden egyebet, a növényápolástól a takarmánvbetakarításig. A járás tsz-ei erősen le vannak maradva növényápolásban, de a takarmány-kaszálásnál Is akad bőven pótolnivaló. Ez a tipikusan kétlaki járás súlyos gondokkal küzd. Elgondolkoztató azonban, hogv a férfimunkáknál kisebb lemaradás tapasztalható, mint a kapálásnál, egyelésnél. Az asszonyok mozgósításával többet kellene törődni, hogy elszakadjanak az otthoni munkától, s mint n termelőszövetkezet megalakulása előtt, most is kivegyék részüket, a mezőazzdnsáel munkákból. Kiemelkedőin iól meev a munka a szentsimoiű Haladás Trr- melőszövoiki^nthen. T-'valv lénveeer sen kedvezőtlenebb időiárrts közepette is iól dolgoztak n termet őszövetkezet tnelai. bár mivel első kö-ös esztendeiüknek számított 1061. munkáinkban akadt méz kivetnivaló, a kukorica eev részét kanálatlanul bazvták. Okultak az elmúlt év ta- nnsTtnlatelból —. s most már azon fáradoznak, hogy eev talnalatnvi föld se maradion műveletlen, s fev joggal számíthatnak arra, hogy ebA kombáinosok között együtt már ő is belekóstolt valamtkoi a cselédsorba. Szekulesz úr birtokán — Volt akkor a gazdaságban egy traktor, de hiába búzgott bennünk a kíváncsiság, mi gyerekek, közelébe sem mehettünk. Honnan is gondolhatta volna, hogy mikorra családot alapít, olyan gépet irányíthat, amelyet az egykori világban nem is látott a magyar föld, de még a kényes uraság sem. Naponta 15—20 holdról vágják le az életet Karcsival. 18—20 aratópárnak a 1 munkáját végzik el. Szereti 8 fs a gépet, s meg is találja a számítását. 3800—4000 forintot keres a nagy dologidőben. Nincs idő sok tereferére. A gép nem állhat egy percig sem. A cséplődob egyenletesen, dallamosan duruzsol, húzza magába az árpát, pergeti a szemeket. Alig néhány nap múlva itt már traktor pöfög, felszántja a tarlót, hogy a föld újabb életnek, silókukoricának adja át a helyét. G. E.
