Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

Rzerda, 1961. június Sí.1 tSÍAKMAGTARORSSAO 3 Készülődés a 11. Vasutas Napra Fegyelmezetlenek Július 9-én, vasárnap tizenegyed­szer ünnepli az ország a vasutas dol­gozóikat. Amióta pártunk és kormá­nyunk minden év július második va­sárnapját a vasutas dolgozók munká­ja megbecsülésének ünnepévé avatta, ez a dátum egyben a számvetés, az előretekintés napja is. Június 30-ával zárul a félév, és a vasutas napon számot adnak arról is, hogy milyen eredményeket értek el az év első fe­lében. Az eredményekről büszkén szá­molhatnak be a miskolci vasutas dol­gozók. A Tiszai Pályaudvar dolgozói például első 5 hónapos tervüket 104,1 százalékra teljesítették, ami azt je­lenti, hogy a túlterheléses vonatok közlekedtetésével mintegy 36 vonat Indítását takarították meg. Ugyan­akkor a kocsitartózkodási idő csök­kentésével a feladott áruk lényege­sen korábban érkeznek meg rendel­tetési helyükre. Az ünnepek hangulatában, de a hétköznapi élet gondjai között is le­hetetlen észre nem venni azt a hatal­mas változást, amely a felszabadulás óta a vasút, a vasutas dolgozók életé­ben is bekövetkezett. Éppen ezért a vasutas dolgozók soha nem látott munkasikerekkel ünnepelnek évről- évre. A miskolci Tiszai Pályaudvaron 76 brigád verseng a szocialista brigád címért, ugyanakkor 12 KISZ-brigád a szocialista munka ifjú brigádja cím elnyeréséért küzd. Ma már pontosan, menetrendsze- lint közlekednek a vonatok. Minden vasutas tisztában van azzal, hogy mindannyiok lelkes, odaadó munká­ja nyomán jutnak a gyárak és földek termékei a dolgozókhoz. A vasutas dolgozók éjjel, nappal, esőben, szél­ben és hóviharban helytállnak őrhe­lyeiken. Bár (közismert, hogy a vasút tech­A nyári talajmunkák A nyári talajmunkák feladata, hogy a talajt, mint az egyik legfon­tosabb környezeti tényezőt a szőlő fejlődésére kedvezővé tegye. A nyá­ri talajmunkák célja a gyomirtás, a nedvességtárolás, a talaj szellőzött- ségénok biztosítása és a talajvéde­lem. Nagyon fontos a szőlő gyommen­tesen tartása, mert a gyomok egy­részt sok nedvességet és tápanyagot elszívnak a szőlőnövénytől, másrészt a sok víz elpárologtatósával páradús levegőt tartanak a tőkék között és ezzel elősegítik a peronoszpóra, liszt­harmat fejlődését. A nyár folyamán, időjárástól függően, legalább három kapálást végezzünk. Az első mélykapálás után a szőlő­ben igen sok munkát végzünk. Ezzel a talajt ismét összetapossuk és a gyomok is újra előjönnek. Ezért má­jus végén, június elején ismételten kapáljunk. Ez a kapálás 8—10 centi­méter mély legyen. A második kapá­lás rendszerint a szőlők virágzásá­nak idejére esik. A régebbi felfogás­sal ellentétben, nyugodtan végezhe­tünk a szőlőben mindenféle munkát a virágzás ideje alatt is, mert a meg- termékenyülést a munkák nem be- •cJyásolják károsan. A második kapálástól az érés alá ■»palásig igen hosszú idő van, külö­nösen csapadékos nyári időben a sző­nikai fejlesztése elmaradt a megnö­vekedett személy- és teherszállítási igények mögött, mégis 10 év alatt több mint kétszeresére emelkedett az árutonnakilométer teljesítmény, s a közforgalmú vonalakon kétszeresére növekedett a személy- és áruszállí­tás. A második ötéves terv során jelen­tős mértékben növekszik a vasút műszaki színvonala is. Népgazdasá­gunk nagy összegeket fordít a pályák, valamint a vonó és vontatott jármű­veit (korszerűsítésére. Fokozatosan ki­vonják a forgalomból a gőzmozdo­nyokat s helyettük diesel és villamos motorok közlekednek majd vonalain­kon. A putnoki járásban legalább bárom hét kell még, hogy kasza alá érjen a gabona. De ha a Sajó völgyében megpendül a kasza, a Dán—Szxiha- völgyben, s a járás egyéb dimbes- dombos területein még egy hét kell, hogy meginduljon az aratás. Sürgő­sen be kell hozni tehát a takarmány­betakarításnál és a kukorica kapá­lásnál mutatkozó lemaradást. Erről szólt a járási pártbizottság beszámolója a járás kommunistái­nak plénumán, meg arról, hogyan készültek fel az aratásra a termelő­szövetkezetek, a gépállomás és ho­gyan segítik a patronáló üzemek, az iparban, bányákban dolgozók az ara­tási munkálatok időben való elvégzé­sét. A mezőgazdálkodásban örök tör­vény. hogy minden mezőgazdasági munkát idejében, a legszorgalmasab­lő talaja nagyon elgyomosodik. Ezért közbe kell iktatnunk a harma­dik kapálást, melyet júliusban 4—5 centi mélyen végzünk. Ha a gyomok túl gyorsan elhatalmasodnának, vagy talajunk becserepesedne, ezt a mun­kát többször is meg kell ismételni. Az érés alá kapálást a szőlő zsen- dülése idején, általában augusztus második felében, szeptember elején végezzük. Ez a szőlők utolsó nyári talajmunkája, melyet nagy gonddal kell végezni. Kapáljuk be a talajba a gyomokat és a talaj felszínét egész apróra dolgozzuk el. A tőkéket kitá­nyérozzuk úgy, hogy a legmélyebben lógó fürtök se érjenek a földhöz. A szőlő kötözése A szőlőkötözés célja az egészséges, jól asszimiláló zöldfelület biztosítá­sa. A szőlő kötözésének az az előnye, hogy a fiatal kötözött hajtásokat a szél és a jégeső kevésbé károsítja. A felkötözött szőlőben a közlekedés könnyebb, igy a talajmunkát és a vé­dekezést könnyebben elvégezhetjük. Egész évben annyiszor kell kötözni, ahányszor a szőlő növekedése meg­kívánja. Az első kötözés mindig la­za legyen, a másodiknál már szoro­sabban, a harmadiknál pedig köz­vetlenül a karóhoz kötjük a hajtáso­kat. Ilyen kötözéssel a hajtások a karó körül kihasasodó, hordószerü alakot nyernek. A kötözést mindig kapcsoljuk össze a hónaljhajtások A vasutas napot megelőző idő­szakban szép munkasikereket értok el a Tiszai Pályaudvar dolgozói. Ép­pen ezért éves, illetve féléves tel­jesítményeik alapján, az idei vasutas napon 40 vasutas kap kiváló dolgo­zó jelvényt, vagy oklevelet. Ezek az eredmények további becsületes helyt­állásra (kötelezilk a vasutas dolgozó­kat. Éppen ezért, hogy még méltób­ban ünnepelhessék a 11. Vasutas Na­pot, a miskolci Tiszai Pályaudvar dolgozói két hetes ünnepi műszakot indítanak, a KISZ-fiatalok kezdemé­nyezésére pedig munkásvédelmi hó­napot tartanak június második és jú­lius első felében. Kovács Gyula ban kell elvégezni. Erre épült fel a | beszámoló, értékelve a tavalyi rend- j kívüli időjárásból leszűrt tapasztala- | tokát, az elkövetett hibákat, — s eze­ken okulva, az időjárás szeszélyessé- j gére is számítva —, szabta meg a tennivalókat a pártbizottság. Szó volt a tarlóhántásról, az őszi kenvérnabona idejében való elveté­séről. Ennek érdekében a gépállomás i>állalta a kettős műszakot. Nappal arainak, éjjel szántanak az erőgépek. Megszervezték a tsz-ek a munka­csapotokat a csépléshez. A gépállo­más is szervezett hat munkacsapatot. Négv hét alatt végezni akarnak a cséplésscl és a szemveszteség 2 szá­zalék alá szorítására is megtettek minden előkészületet. A patronáló üzemek főként a behordásnál segíte­nek Ennek tavaly is szép pél'1AiAt mulatták. N. I. visszacsípésével, később pedig a csonkázással. A csonkázásnak elsősorban az a célja, hogy a hajtások jobb beérését biztosítsuk és a tápanyagot minél nagyobb mértékben a fürtök felé irányítsuk. A csonkázásra gyakorla­tilag akkor kerül sor, amikor a haj­tások a karó magasságát 40—60 em­el túlnőtték. Ekkor a hajtásokat a karó magassága felett egy arasznyi­ra visszavágjuk. Növényvédelmi munkák a szőlőben A peronoszpóra a szőlő legvesze­delmesebb betegsége, megtámadja a szőlő minden zöld részét. Ha a be­tegség ellen nem kellő időben törté­nik a védekezés, akkor a gomba fej­lődése, kedvező, csapadékos időjárás esetén, rövid idő alatt az egész ter­mést elpusztíthatja. A peronoszpóra által okozott károk általában na­gyobb terméskiesést idéznek elő, mint a kései fagyok, és a nyári jég­verések. A peronoszpóra által meg­támadott növényi részeket nem lehet gyógyítani, megmenteni, csak a be­tegség fejlődését és továbbterjedését lehet megakadályozni. A peronoszpóra elleni védekezés mindig előzetes védekezés legyen. Akkor permetezzünk, amikor még a betegség jelei nem észlelhetők. A megelőző védekezés időpontjának Oly sok szó esik a fegyelemről és mégis vannak, alak megsértik. S en­nek az oka legtöbbször a gondatlan­ság. Pedig a felelőtlenségből szárma­zó hibáknak súlyos áldozatai vannak. Embereik és egész családok életét dúl­ta már fel. És egyesek mégsem okul­nak belőle. No, de ha nem okultak más kárán, okultak a sajátjukén. Hajszálon múlott az élete A lyukói aknában dolgozott Török Dezső szállítócsillés. Az elmúlt hónap végén olyan eset történt vele. amely­re bizonyára sokáig emlékezik majd. Már elindult a kas a bánjai móljáé­ból felfelé, de ő rohant, hogy fel­ugorjék rá. Nem sikerült, mellé esett. Trifonoff Miklós szállítócsatlós és Bochna Ede szállítógépész lélekjelen­léte mentette meg az életét. Az üzemvezetőség Török Dezsőt felelőt­len viselkedése miatt azonnali ha­tályai elbocsátotta. Munkaidő alatt aludtak Galamb Miklós és Kallai József a lyukóbányai front fabeadásával vol­tak megbízva. Az égjük műszakban, egyiküknek sem volt kedve dolgoz­ni... Gondoltak egj-et, elfúj ták lámpájukat és félrehúzódtak égj- sö­tét vágatba, ahol nemsokára mély álomba merültek. Eközben a fronton egyre türelmetlenebbül várták a biz­tosító faanyagot. Boldizsár Lajos frontaknász elindult, hogy megnézze: miért nem adagolják a fát Galambék. De hiába ment munkahetükre, nem talált ott senkit. Néma csend honolt mindenfelé. Arra az elhatározásra ju­tott, hogy jelenti az esetet az akna vezetőinek. Néhány lépést tett meg, amikor a távolból mély horkolás ütötte meg fülét. Oda megy. hát lát­ja, hogy a két fabeadagoló egj-más el­len „fújja a kását”. Mentegetőztek, kérlelték az ak­nászt. legyen elnéző, de az bizony hajlíthatatlan maradt. Kizavarta őket a bányából. Az üzemvezetőség mindkettőjüket írásbeli megrovásban és utolsó fi­gyelmeztetésben részesítette. Ez pedig nem kis dolog. Az, aki írásbeli meg­rovásban részesül, elesik a nj-cre- ség részesedés 30 százalékától. Három csille elszaladt Régi, bevált gyakorlat a szállítás­nál, hogy két csillét engednek egy­máshoz kapcsolva. Ám B. Tóth Fe­renc csapatvezető vájár, Pummer István, Nagy II. László és Faji János mártabányai vájárok újítottak ezen. A két csille helyett hármat kapcsol­tak össze. De a biztosító kötelet nem alkalmazták. így történt meg, hogy a szállítókötél csillehorogja kikapcsoló­dott és a három, szénnel teli csille elszaladt. A sikló aljában állította meg a biácsi csillefogó. Ha nem ígj' történik, a csillék kioltották volna a siklóban dolgozó bányászok életét. helyes megállapításában nagy segít­séget nyújtanak a peronoszpóra-jel- ző állomások. Az első peronoszpóra- fertőzés akkor következik be, ha 10 mm csapadék lehullott és a napi kö­zéphőmérséklet legalább 13 C fok. A nyári fertőzéshez már 5 mm csapa­dék is elegendő. Hazai viszonyok mellett általában négy permetezéssel és szükségszerű porozással meg lehet védeni a szőlőt a peronoszpórák el­len. De célszerű legalább hatszori permetezésre felkészülni. Az első permetezést akkor végezzük, amikor a szőlő hajtásain már 3—4 levél van. A további permetezéseket 8—14 nap múl™ megismételjük, a peronoszpó- ra-jelző állomások jelzései alapján. Az első permetezést 0,5—0,76 száza­lékos, a további permetezéseket 1— 1,5 százalékos bordói lével végezzük. A fürt-peronoszpóra ellen rézmész- poros, vagy rézkénporos porozást végzünk. A szőlőmoly a kéreg és a kard re­pedéseiben, báb állapotban ki tele). A kikelő lepkék áprilisban-május- ban rajzanak. A lepkék lerakott to­jásaiból kikelő hernyók a szőlővirá­gokat rágják és pókhálószerűen be­vonják. A szőlőmoly második és har­madik nemzedéke a szőlőbogyót tá­madja és csapadékos időjárás esetén a rothadást segíti elő. Védekezés: a szőlő virágzása előtt 0,4 százalékos permites permetezés, bordói lével ke­verve. A permit gyorsan ülepszik. ezért állandóan keverni kell. A sző­lőmoly ellen védekezhetünk még Darzin 0.7 százalékos és nyersniko­tin 0,2 százalékos oldatával a bordói lébe keverve. Hilóczky János szőlészeti felügyelő Felelőtlenségükből így is nagj- kár származott: 5.887 forint. Egy csille teljesen használhatatlanná vált. Az üzemvezetőség a teljes kár megtérí­tésére kötelezte őket. Az életmentő Matyi ió halála Tragikus körülmények között múlt ki a szegény pára. Pedig nagy segít­ségére volt az embereknek. Otthono­san mozgott a vágatokban, húzta, vonszolta maga után a megrakott csilléket. Elpusztult, mert Melega Jó­zsef és Lakatos József barossaknai szállítóesillésctk gondatlanok voltak. Faanyagot szállítottak a fabeadó vá­gatba. Megrakták a csillét fával es otthagyták a kapuban. Amíg a másik csillét pakolták, addig a biztosítatla­nul hagyott csille lassan megindult a kissé lejtős pátyán lefelé, a nyitott kapun. Az ütem egyre fokozódott. Mind gyorsabban forogtak a kerekeik, s végül teljes sebességgel száguldott .a csille. A munkáját végző Matyi ló nem menekülhetett előle. Belerohant a csille, a kerekek leestek a sínről és megállt. A Matyi ló nyomban kimúlt, de életet mentett. Illés Albert fenn­tartó vájár és társa életét, akik a színhelytől csak néhány méterre dolgoztak. 5.000 forint (kára származott ebből az üzemnek. A kár megtérítésére kö­telezték annak okozóit. A mostohán kezelt ereszke és egyebek „Addig jár a korsó a kútra, míg el­törik” — tartja a közmondás. — Va­lahogy ígj- volt ezzel Dobrik Lajos aknász is. Az üzem vezetősége több­ször felszólította, hogy a Pálinkás II. akna egj'ik ereszkéjében gyengék, foghíjasok az ácsolatok, új ácsolato- kat kell betennie. Dobrik azonban ügj-et sem vetett a dologra. Aztán elő­fordult, hogy több esetben engedély nélkül otthagyta a bányát. Az üzem­vezetőség véget vetett a felszólítá­soknak azzal, hogy utolsó figj'tímez- tetésben részesült Dobrik Lajos ak­nászt. Hasonló módon járt el az üzemve­zetőség Simon Ferenc aknásszal, meri gyakran ittasan ment munkába; Kö- kénj- Barnabás szállítási felvigyázó­val, mert nem törődött munkájával, nem hajtotta végre az üzemvezetőség utasításait. Takács János szállítási felvigj'ázót. pedig leminősítette, mert igazolatlanul hiányzott. * És még mindig nem szakadna meg a példák sora. Sajnos, van belőlük jócskán nemsak a Miskolci Bánya­üzemnél, de más aknáknál is tapasz­talhatók hasonló esetek. S hogy miért írtam le ezeket? Azért, hogy legyünk figjelmesebbek, gondosabbak, védjük egymás testi épségét, életét. Okuljon mrdenki ezekből a hibákból. Mert aki nem okul a más kárán, annak a sajátján kell okulnia. Török Alfréd ■---------ooo--------­U j óvodái építenek Ti sza dörög m á n A iiszadorogmai tsz-tagok sokszor kérték, hogy a községben építsenek óvodát. A községi tanács javaslatára ebben az esztendőben n községfej­lesztési alapból hozzákezdtek egy 50 gyermek befogadására alkalmas óvo­da megépítéséhez. A szükséges anya­gokat már a helyszínre szállították. A járási tanács községfejlesztési bri­gádja Suszter Béla községfejlesztési csoportvezető irányításával n közel­jövőben megkezdi az új óvoda építé­sét. A községfejlesztési brigád mun­kája a község számára nagy megta­karításokat. eredményez, mert a ter­vezett 430 ezer forintos költségből nagy megtakarítás mutatkozik majd. Az új Óvodát a kora ősszel adják át rendeltetésének.---------o-------­Ü lést tartott a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma A Föld műve] ésügyi Minisztérium kollégiuma kedden Losonczi Pál mi­niszter elnökletével ülést tartott. A kollégium megvitatta a mezőgazda- sági termelés jövő évi feladatait, megtárgyalta a mezőgazdasági kuta­tás feladatait, s fejlesztésének lehe­tőségeit a második ötéves tervben, végül megvitatta az erő- és munka­gépek javításáról és alkatrész-ellátá­sáról, valamint az állategészségügy helj'zetéről előterjesztett jelentése­ket és javaslatokat. A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma hetyesnek tartja, ha a termelőszövetkezetek már szeptem­berben elkészítik jövő évi termelési tervüket, A minisztérium ezért már július végén megtárgyalja a megyék­kel az 1962. évi főbb termelési, fel- vásárlási és beruházási előirányza­tokat, hogy a szövetkezeti tervkészí­tés a népgazdasági igények és anya­gi lehetőségek figyelembevételév«! indulhasson meg. Takarmánybetakarítás A Nagymiskolci Állami Gazdaság kistokajl üzemegységében gépesítették a takarmány-betakarítást. Foto: Szabados A mezőgazdaság napi kérdései A szőlőtermelés időszerű munkái Felkészültek az aratásra a putnoki járás termelőszövetkezetei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom