Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-30 / 125. szám

V VHcíg pTöíetCtrrat,' egyestrn etek! Úttörők a szovjet hősi emlékműnél r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 125. szóm 1961. május 30, kedd SZÉP ÜNNEP VOLT I Tram-tata-tam-tam... perdül a dob, csendül az ének, kipirulnak az arcok, csillognak a szemek. Fehér blúzok villannak, tűzpiros és búza­virág-kék nyakkendőket lobogtat az újrakelő szél. Harsan a szó: — Előre, pajtásók! •— Előre! Olyan kép ez, amely sokáig meg­marad azoknak az emlékezetében, pélték az iskolában. Ekkor is nagy­sikerű műsort adott az iskola nagy- és kiskórusa, szavalatok hangzottak el, majd a szülői munkaközösség ve­zetősége köszöntötte a gyermekeket. Szűcs Lóránd igazgató ezen a na­pon hirdette ki az iskolában első al­kalommal megrendezett szolfés ver­seny eredményeit, kiosztotta a sza­való-, majd a hulladékgyűjtő verseny Boldogan mosolyog S/.iics Eva V. n) osztályos tanuló, mert Marczin József százados elvtárs Ót is úttörővé avatta, akik vasárnap elkísérték gyermekei­ket, vagy egyszerűen csak érdeklő­désből elmentek az úttörők jubileumi csapat összejöveteleire. A dobpergés mintha a fiatalok lelkesedését, tettre- készségét hirdette volna, az arcokon örömhírt láttunk, a díszegyenruhák az ünnepet jelezték. Mi történi még az ilyen megnyitón kívül? Hogyan jubiláltak, milyen mozzanatok fejez­ték ki leginkább az évfordulói han­gulatot? Ezt mutatjuk be miskolci ünnepségen ellesett kai. Komócsin Zoltán elvtárs köszöntője Teggel 9 órakor hangzott el a rádió­ban. A KISZ Központi Bizottságának első titkára üdvözlő beszédét ország­szerte hallgatták az úttörők. Az isko­lákban, ahol erre lehetőség volt, a éádió köré gyülekezve figyelték a Pajtások Komócsin elvtárs szavait az úttörőmozgalom történetéről s « Ozebb eredményekre való serkentést. ‘ Acélozzátok meg akaratoto­kat!... Gyűjtsétek a tudást szorgal­miban, mint méhek a mézet. Egye­lőre ez a Ti legfontosabb feladatotok hangzott a rádióban. A miskolci Kossuth utcai általános Iskolában a városi pártbizottság és a városi tanács nevében Fekete László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke köszöntötte az úttörőket. A munkás­őrség képviseletében az új kisdobo- sok ígérettételénél Berecz János elv- társ, az új úttörők fogadalomtételénél üvege Géza elvtárs vett részt. Az új KlSZ-tagokat Sárosi Hedvig, az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat KlSZ-titkára köszöntötte. Az ünnepségen megjelent és az is­kola úttörőit üdvözölte Újhelyi Ma­fia, a Magyar Úttörők Szövetségének Miskolc városi titkára, Faragó György, a Pajtás szerkesztőségének képviseletében, Kollár Zoltánné pedig n szülői munlcaközösség elnöksége •etlében. , A hulladékgyűjtésben megyeit cg c‘s<5, országosan második helyezést iskolának az ünnepségen adták ö pénzjutalmat. A Palóczy utcai leányiskolában a **®pat bensőséges ünnepségét nem *udta megzavarni a szemerkélő eső Sem. Az udvaron díszegyenruhás rá­tok sorakoztak fel. Akiknek patyolat- fehér blúzocskáján még nem díszel­gett nyakkendő, azokhoz „sokcsilla- 008,1 katonák léptek és egy-egy ba- tdtságos mosoly, kedves szó kíséreté­ben helyezték nyakukba fl kék paj- lősnyakkendőt. . Az ének- és zene tagozatú áftatánm mkolában az úttörőnapot már szom­baton megtartották a Bartók Bélc Zeneművészeti Szakiskola nagytér- méhen. A gyermeknapot vasárnap fim» Szavai nyomán megelevenedett a történelem, a munkások és munkás gyermekek sorsa, tengernyi szenve­déseik peregtek le a képzeletbeli filmlcockán. Utána az őszülő hajú munkásőrök, feszes tartású munkásörasszo-nyok, szinte könnyes szemmel kötötték az ifjú úttörők nyalkába a vörös nyak­kendőt. Török Sándor elvtárs, a Nehézszer­számgépgyár KlSZ-titkára meleg hangon köszöntötte azokat a fiatalo­kat, akik az általános iskola végezté­vel búcsúztak az úttörő mozgalomtól a tagfelvételüket kérték a KISZ-be. A Miklós utcai általános iskola út­törő csapatainak ünnepségén útjára bocsátották az iskola úttörő csapatai­nak első barátság-szputnyikját. Az embermagasságnál is nagyobb szputnyik könnyűfém-test hordozó- rakétájában üzenetet helyeztek el va­lamelyik iskola úttörő csapatához. Jókora léggömbök röpítették magas­ba a barálság-szputnyikot. S most minden percben várják az iskola vezetői, pedagógusai, tanulói, mikor érkezik az értesítés, hol ért földet a barátság-szputnyik. Noha egész nap szemerkélt az eső, mégis felejthetetlen nap marad a szülők, a vendégek emlékezetében az idei úttörőnap. Felejthetetlen nap marad, mert jóleső érzés volt gyö­A Kilián-lakótelepI általános szövetség fennállásának 15. megkoszorúzták i Iskola úttörői méltóképpen emlékeztek meg a évfordulójáról. A számukra oly kedves ünnepen i diósgyőri szovjet hősi emlékművet. Szabados Jubileumi ünnepség Sárospatakon Avatás után az nép16 úttörők. Iskolák udvarain és A lelkes a kuUűrotthonokban szórakoztak az üw- kispajtások hálás tapssal jutalmazták meg az ön­tevékeny színjátszókat. nyörködttí a gyermekekben, akik út­törőhöz méltó viselkedéssel, szorga­lommal tették szebbé, gazdagabbá napot. A kőcsipkés bástya­tornyon a Rákócziak cí­meres lobogóját lengeti az enyhe tavaszi szél, messze hirdetve a nagy­múltú vidéknek, hogy is­mét nevezetes esemény színhelye Sárospatakon a Perényiek, Dobók, Lo- rántffyak, Rákócziak ősi vára. Vasárnap azonban A vár udvarán felállított dísz­emelvényen az elnökség soraiban he­lyet foglalt dr. Ortutay Gyula aka­démikus, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, dr. Bercsényi Dezső Kossuth-díjas mű­történész, Csépányi Sándor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, Szűcs István, a sátor­aljaújhelyi járási, Imre József, az edelényi járási, Kocsis János, a köz­ségi párt-végrehajtóbizottság titkára, Szabó Géza, a Hazafias Népfront he­lyi bizottságának titkára és még so­kan mások az üzemek, intézmények, valamint a politikai, társadalmi és kulturális szervek képviseletében, A Felsőfokú Tanítóképző énekka­rának énekszáma és dr. Balassa Iván múzeumigazgató megnyitó sza­vai után dr. Ortutay Gyula mondott ünnepi beszédet — Éppen 700 éve annak — kezd­te beszédét Ortutay elvtárs —, hogy a tatárdúlás után eszmélő ország, az aléltságból felébredt dolgos nép hoz­záfogott e vár újjáépítéséhez, s az­óta a pataki vár története — nyu­godtan mondhatjuk — szinte együtt nőtt, fejlődött a magyar nép tör­ténelmével» Beszéde további részében törté­nelmi emlékeink megőrzésének, meg­védésének fontosságát hangsúlyozta. Nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy történelmünk tanúit, értékes emlé­keinket megbecsüljük. ,— A sárospataki vár hazánknak, sőt egész Európának is egyik legszebb és legépebb várépítészeti remeke. Ez a vár szinte sugallja történelmünk tanításait, Sárospatak évszázadokon át egyike volt azoknak az erőssé­geknek, amelyek nemzeti öntudatá­ban erősítették a magyarságot Leg­szebb példa a pataki vár rangjára, Megnyílt az Ünnepi Könyvhét Szinte már hagyománnyá vált, hogy az Ünnepi Könyvhét megnyitá­sakor az ég csatornái is megnyílnak és a megnyitás előestéjén sűrű zápor verdesi a gondosan elkészített köny­ves sátrakat. így történt most is. A szombat délutáni rossz időjárás bi­zony igen kedvezőtlenül befolyásolta a kirakodási munkákat de a nagy- közönség érdeklődését is. így valójá­ban csak vasárnap nyílt meg az utcai árusítás. * Szombaton este Miskolcon a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Művelő­dési Otthonában ünnepi irodalmi es­ten nyitották meg az Ünnepi Könyv­hetet. A megnyitón a Magyar íróik Szövetsége képviseletében Garai Gá­bor, József Attila-díjas költő vett részt Niklai Adóm borsodi költő „Pannó- niától Borsodig” címűi; íköl teménye nyitotta meg az ünnepséget, Ruszinkó Mária igen szép előadásában, majd Tóth Mária elvtárs, a miskolci városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője rövid ünnepi beszédben méltatta az Ünnepi könyvhét jelen­tőségét kiemelve az Írók és olvasók találkozásainak fontosságát, hasznos­ságát Az írók nevében Garai Gábor szólt, majd felolvasta három versét, amelyek közül az egyik borsodi fo­gantatásé: az abaujkéri gvermekne- velő intézetben tett látogatása során támadt gondolatait fejtegeti henna, Az est további részében a mai ma­gyar líra gyöngyszemeiből mutattak be egy csokrot jólszerkesztett műsor keretében, Latinovits Zoltán színmű­vész, valamint a művelődési otthon irodalmi színpada hivatásos és önte­vékeny művészeti aktivistáinak köz­reműködésével. Érdekes és örömmel regisztrálandó megnyilvánulás, hogy az Ünnepi Könyvhetet megnyitó iro­dalmi esten a helyi irodalom, a helyi szerzők művei és a már országosan ismert írók, költők művei együtt sze­repelték. * Borongós volt az ég vasárnap dél­előtt is. Az Htcai könyvsátrak dús árukészlettel várták a vásárlókat, ér­deklődőket. A délelőtti órákban Mis­kolcra érkezett Danyas József Kós- suth-díjas író, a Magyar írók Szö­vetségének elnöke és Garai Gábor, valamint a miskolci frócsoport tag­jainak kíséretében meglátogatta a könyvesboltokat és a könyvsátrakat. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat 180-as boltjának sátrában, a Forgó- hídnál, valamint a Szabadság téren, a Magyar Könyv Kereskedelmi Vál­lalat, impozáns pavilonjában •“ amelynek oldalát éppen Darvas most megjelent kötetének óriási méretű másolata alkotja —. hosszasan el­időztek és számos vásárlónak dedi­kálták műveiket. A déli órákban az írók Mezőkövesdre utaztak, maid este Darvas József Tiszapalkonyán vett részt az író—munkás találkozón. A megye községeiben és városaiban is ünnepélyes keretek között nyílt meg az Ünnepi Könyvhét. Finke köz­ségben a község szülötte, Tóth István, a „23 év Kanadában" című könyv szerzője tartott könyvankétot. Garai Gábor vasárnap Alberttelepet és Ka­zincbarcikát kereste fel, este Ruda- bányán vett részt munkás—író talál­kozón, hétfőn pedig Abaujszántóra látogatott Ugyancsak Abaujszántóra várják Mesterházi Lajost, aki ezen­kívül Göncre is ellátogat, illés Béla Kossuth-dijas Sátoraljaújhelyt, Sá­rospatakot, Korcsát, Móricz Virág Kazincbarcikát. Szabó Pál Kossuth- díjas Mezöcsátot, Csohány Gabriella Sajószentpétert keresi fel a napok­ban. * Az Ünnepi Könyvhét első vasár­napjának könyvforgalma még nem volt kielégítő. Ennek nagyrészt a kedvezőtlen időjárás az oka. más­részt a több éves gyakorlat azt iga­zolja, hogy az első napokban — külö­nös tekintettel a hónap utolsó nap- jc’r<\— az emberek inkább csak ér­deklődnek, válogatnak, ismerkednek a kiadványokkal és az utoisór napok­ban emelkedik meg a vásárlás. A boltok vezetői szerint igen sokan .je­lezték vásárlási igényeiket, de nem könnyű válogatni a dús kínálatból, hiszen közel háromszáz mű — hatvan új és közel két és félszáz néhány hét­tel korábban kiadott. — kínálja ma­gát a boltok és sátrak polcain. díjait, megdicsérte és jutalmazta a nyomolvasó és más úttörömuvkában résztvevő rajokat, őrsöket, pajtáso­kat. A Miklós utcai általános iskolában is színpompás ünnepségek közepette zajlott le az úttörőnap. Az iskola ud­varán megépített szabadtéri színpad ünnepi külsőt öltött. Pedagógusok, munkások, a szülői munkaközösség tagjai varázsolták meghitten pom­pássá a színpadot. Az úttörők jubi­leumi napján búcsúztatták azokat az „öreg” úttörőket, akik mától már a Kommunista Ifjúsági Szövetség tag­jai. Az iskola alsó tagozatának leány­kái és fiúi pedig most kötötték elő­ször nyakukba a kék kisdobos nyak­kendőt. ** Zászlófogadás jobbról! *—* hang­zott a vezényszó néhány perccel 10 óra után. Feszes, vigyázzállásban fo­gadták az ifjú úttörők és a meghívott vendégek a Nehézszerszámgépgyár munkásőrsége által néhány esztendő­vel ezelőtt adományozott trörös se­lyem csapatzászlót. Zajkás Ferenc elvtárs, a Szőnyi Márton úttörőcsapat vezetője emlé­kezett meg az úttörőmozgalom törté­netéről, majd beszámolt, hogyan aratták egymás után a „babérokat” a Miklós utcai általános iskola úttörői a különböző versenyeken. Károlifi István, az iskola igazgatója ezután átnyújtotta a kitüntetéseket és jutalmakat az iskola két úttörőcsapa­ta: a Szőnyi Márton és a Kállai Éva 1 úttörőcsapat legjobbjainak. Az ünnepség legmeghatóbb perceit éltük, amikor Hernádi Béla elvtárs. a DIMAVAG munkásőr századának • parancsnoka emelkedett szólásra. nem kardok csattogása,] ágyúgolyók robbanása,1 ádáz ostromok zaja töl­tötte be a várépület öt­szögű tömbjét, hanem ünnepi érzésekkel el­telve érkezett ide a nagy­számú ünneplő közönség. A sárospatakiakon és környékbelieken kívül messziről jött kirándu­lók, vendégek, közöttük a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem professzorai és hallgatói népesítették be az ud­vart, az árkádos folyosó­kat, hogy felidézve a le­tűnt korok emlékeit, együtt ünnepeljék a sá­rospataki vár fennállá­sának 700 éves jubiteu- mát. hogy a Rákócziak Krepítő flSszke volt, kis időre a hegyaljai paraszt- felkelők is birtokukba vették, hogy utána a bosszúálló labanc urak a lázadók fejével kövezzék ki az utat, Pataktól Tokajig. 1919-ben vörös lo­bogó lengett a vár ormán, amikor a Tanácsköztársaság idején benne szé­kelt a helyi direktórium. Járt a várban egykor Balassi Bá­lint, itt volt a szobája a világhírű pedagógusnak, Coméniusnak és itt járt Petőfi Sándor is barátjával, a népiességet vele együtt szolgáló nép­rajztudós, kollégiumi tanárral, Er­délyi Jánossal. — A felszabadulás után sokkal többet tettünk a műemlékvédelem­ért, mint előttünk tettek bármikor. Az ősi sárospataki vár újjáépítése szép példája annak, mennyit tett és tesz a mi nemzedékünk kultúránk, múltunk értékeinek megőrzéséért. Ortutay elvtárs beszéde után Vem des Tamás, a Miskolci Nemzeti Szín­ház művésze adta elő Kazinczy Fe­rencnek „A pataki vár erkélyén’* cfmű versét, majd dr. Bercsényi De­zső, Kossuth-díjas műtörténész tar­tott előadást a vár történetér®. A jubileumi ünnepség délután tu­dományos ülésszakkal folytatódott. Előbb dr. Földvári Aladár, a Debre­ceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem professzora, majd dr. Belass« Iván múzeumigazgató tartott elő­adást a Sárospatakon és környékén végzendő tudományos feladatokról. A jubileumi ünnepséget este a fény­árban úszó várudvaron nagyszabású hangverseny fejezte be, amelynek gazdag műsorán a debreceni Ko­dály-kórus, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Jeánykó- rusa és a miskolci Központi Kórus énekszámai szerepeitek. Hegyi József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom