Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-16 / 113. szám

Read, TOOT, május 1«. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Társadalmi munkában... Több mint 25 millió forint költséggel három korszerű kenyérgyár épül Borsod megyében A/, alberttelepi bánya legényszállóinak lakói szabadidejükben parkosítják, szé­pítik a szálló előtti teret. Azt akarják, hogy nocsak a szálló tisztaságával, bánéra környékének csinosításával is az első helyre kerüljenek a tisztasági ver­senyben. Borsod megye fejlődő Ipartele­pein és azokban a községekben, ihonnan nagy számban járnak dol­gozni a miskolci gyárakba, az utóbbi időben már nem minden esetben volt kielégítő a kenyérellátás. Ennek megjavítására a megyei tanács, több mint 25 millió forint felhasználásá­val, három korszerű kenyérgyárat építtet. Az építőipari dolgozók mun­kája nyomán már a közeli hónapok­ban megkezdheti munkáját a mező­kövesdi kenyérgyár, amelyben na­ponta 120 mázsa kenyeret készíte­nek. Ezzel nemcsak Mezőkövesd, de a környező községek friss kenyérel­látását is biztosítják. Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi- kombinát bővítésével és a Bcrentci Vegyiművek építésével egyidőben, a dolgozók ellátásának jobbat étekre új kenyérgyárat is létesítenek. Az élelmiszeripari üzem építésére és berendezéseinek beszerzésére 12 mil­lió 500 ezer forintot költenek. Az Ahol már az építők napjára készülnek 48 munkabrigád vesz reszt a versenyben — újítási hónapot tartanak tanácskoztak a szocialista munkabrigád vezetők A Borsod megyei Mélyépítő Válla­lat dolgozói körében szinte már ha­gyománnyá vált, hogy az építők nap­ját újabb és újabb termelési sikerek­kel köszöntük. Az újítási hónap kereten belül megtartották első összejövetelüket a Vállalat legjobb újítói, amelyen leg­fontosabb problémáikat beszélték meg. Karvajszki István főmérnök számvetést készített a vállalat újító mozgalmáról. Elmondotta, hogy 1959- ben 198 újítást nyújtották be. az el­múlt évben pedig 213 javaslattal éltek a dolgozóit. Az utókalkuláció Szerint az 1959. évi 1 986 000 Ft-tal szemben, 1960-ban 5 265 000 forint Vcát a megtakarítás. 12 hozzászólás hangzott ej ezen az értekezleten, »melyek tartalmát egy mondatban talán így lehetne a leghelyesebben megfogalmazni: a. legfontosabb feladóit: új techno­lógiai munkafolyamatok, beveze­tése. új építési anyagok és szer­kezetek előállítása. A legutóbbi versenyjelentésekben lapozgatva a szocialista munkaver- »wiy egyre nagyobbmérvü kibontako­zásával találkozhattunk. Sokan küz­denek a különböző címek elnyerésé­ért, többek között például 48 munka- brigád vetélkedik a „Vállalat legjobb munfkabrigádja” címért. A munkabri­gádok versenyének eredményeként egyes munkahelyeken határidő lerö­vidítéseket érnek el. így például a Lenin Kohászati Művek nagykovács- műhelyének rekonstrukciós munkála­tainál a brigádok 25—30 nappal korábban adták át a szétzúzógép-alapot, a csapadék- vízelvezetőt, a manipulátor-alapot, a hűtőgödröt. Különösen Kovács István 35 tagú ku­bikos, Moldován Mihály 33 tagú ku­bikos, Miju Pál 16 tagú kubikos és ifj. Fülöp Sándor ács szocialista munkabrigádja tűnt ki ezeknél a munkáknak A napokban tartották meg tanács­kozásukat a szocialista munkabrigá­dok vezetői is. amelyen Mogyorósi Károly, a szakszervezeti bizottság titkára tartott előadást. Értékelte a szocialista munkabrígád címért ver­senyzők eredményeit, majd azokról a feladatokról beszélt, amelyek megol­dása a vállalat gazdaságosságát, ter­melési és termelékenységi tervének túlteljesítését szolgálják. A szocialista munkabrigádok, ve­zetőinek tanácskozása sikeresnek mondható, hiszen azokat a feladatokat beszélték meg, amelyek célkitűzéseiket alkot- jáik: — szocialista módon élni, dol­gozni és tanulni! Az építők napja méltó megünnep­léséhez természetesen hozzátartoznak azok a kulturális rendezvények is, amelyekre a kulturális és könyvhét keretein belül kerül sor. A legújabb szépirodalmi, politikai és gazdasági könyvekből könyvkiállítást rendez­tek. Irodalmi estre is sor került, ame­lyen igen sokan hallgatták meg Mol­nár Gábor író élvezetes beszámoló­ját, úti élményeit. A KISZ-fiatalok szellemi öttusát rendeznek. Néhány hét választ el bennünket az építők napjától, de annak méltó megünneplésére az első sikeres lépé­seket a Borsod megyei Mélyépítő Vállalatnál már megtették. Reméljük, gazdag programjuk minden pontját teljesítik. új sütőüzemben a liszt tárolására négy, hengeralakú bunkert létesíte­nek, s az olajtüzelésű kemencékben naponta 120 mázsa kenyeret gyárta­nak. Az új gyár szociális épületek­kel is gazdagodik, az üzem mellett pedig kenyér-mintaboltot nyitnak. Az új szocialista város kenyérgyára a jövő évben készül el. Az idén megkezdik a Tiszapalko- nyai Hőerőmű és a Tiszavidéki Ve­gyikombinát dolgozóinak ellátását biztosító kenyérgyár építését is. A ti- szaparti új városban négymillió fo­rint beruházással épülő gyárból na­ponta 70—80 mázsa kenyeret szállí­tanak majd el. Négyzetméterenként 50 a miskoici egyetem új kilogrammal csökkentik tetőszerkezetének súlyát A Borsod megyei Építőipari Válla­lat dolgozói az elmúlt évben kezdték meg a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 6 ezer négyzetméternyi nagyságú, új műhelycsarnokának épí­tését. A több mint 30 millió forintos beruházással készülő új létesítményt előregyártóit négy és 10 tonnás nagy- elemeikből szerelik össze. A korszerű műhelycsarnok építési tervét 1956— 58-ban készítették. Azóta, az új építő­ipari technológiák rohamos fejlődé­sével lehetővé vált. hogy a munka meggyorsítása és olcsóbbá tétele vé­gett a vállalat műszaki vezetői módo­sítsák az eredeti elképzeléseiket. Ezek szerint az épület alapjainak szigetelésénél új módszert vezettek be. A hagyományos bitumenes szige­telés helyett, a csarnok aljában 10 centiméter vastag bentonitot terítet­tek szét. Ez az agyagszerű anyag ned­vesség hatására megduzzad és eltörni a vízvezető pórusokat. Ezenkívül az építkezésen most újabb ésszerűsítés bevezetésével rövi­dítik meg a határidőket, Az eredeti terv szerint a csarnok tetőszerkezetét 3—1 tonnás súlyú, nagyméretű, tek­nős panelekből kellett összeállítani, amelyeknek gyártásához drága beton­sablont kellett volna készíteni. A műszakiak módosították a tervet és a tetőszerkezetet könnyebb elemekből, gazdaságosabb megoldással vételezik ki. Az általuk tervezett kiselemeket a műhelycsarnok padlóbetonján gyárthatják le, így feleslegessé válik az előregyártó telep, az elemek készí­téséhez pedig kevesebb beton és vas szükséges. Az új módszerrel készülő tetőelem súlya négyzetméterenként 50 kilogrammal lesz kevesebb az ere­detileg tervezettnél. Ezenkívül a tető- rész hőszigetelését a vasbeton és pa­rafa kombináció helyett kőszivaccsal és hazai per]Hanyaggal oldják meg. A terv módosításával a műhelycsar­nok oldalhajóinak építését több hó­nappal a határidő előtt, megkezdhet­ték és az előzetes becslések szerint az új eljárással több mint félmillió fo­rintot takarítanak meg. Érik a szomolyai cseresznye A Bükk déli lábánál fekvő Szo- molya község évtizedek óta híres cse­resznyéjéről. Csak itt terem nagy- szemű, szivalakú, rövidszárú, korai fekete cseresznye. A község határá­ban 7000 termőfáról szedik ie az idén is a bel- és külföldi piacokon egy­aránt kedvelt gyümölcsöt. A kedvező tavaszi időjárás folytán a tavalyinál — számítások szerint — jobb termést szednek majd le és szállítanak el. A híres szomolyai cse­resznye érése megkezdődött. Az idei termés a tsz-községgé alakult Szomo- lyának mintegy másfél millió forint bevételt jelent majd. Elegendő szerszám a mezőgazdaságnak A tavaszi-nyári mezőgazdasági munkák idejére a szaküzleteket és a szövetkezeti boltokat bőségesen el­látják mezőgazdasági szeráruval. A lakosság kérésére az idén új rendelkezést hoztak a ritkán kap­ható cikkek hiányának felszámolá­sára. Azokat a vasműszaki cikkeket, amelyeket az ipar csak korlátozott mennyiségben gyárt, ezentúl a közit- letek nem vásárolhatják fel a boltok­ból. így valószínűleg hamarosan eny­hül a különböző méretű szegek és csavarok hiánya is. Hágámért Endre így folytatta elbe­szélését: A fővárosban fs minden ember ógen könnyű ruhában, nyáriasan öl­tözködik a rendkívül meleg idő miatt. Az ott töltött két hónap alatt mind­össze háromszor esett az eső. A szórakozó helyek? Mind szépért fannak berendezve. És ezek most *Oár nem a tőkéseké, hanem az egy­szerű dolgozóké. Kuba és Havanna Oépe vidám, életerős nép. Az embe­rek felszabadultan, boldogan, a hol­napba vetett biztos hittel élik hét­köznapjaikat. Érdekes látvány, ami­kor a főváros utcáinak színes forga­tagában délutánonként felvonulnak ® milícia tagjak Nők és férfiak, diá­épftői laknak majd. És nagyon büsz­kék erre a nagy építkezésre. A kubai nép mindenben egységes. Szent elhatározásuk, hogy új országot építenek Fidel Castro vezetésével. Igaz, a kubai falvak még elmaradod tak, az országban sok az analfabéta, hiszen évszázadokon keresztül nem pénzt ezekben a villanegyedekben. Arról már beszéltem, hogy igen fej­lett Havanna közlekedési hálózata. A Castro-kormány azonban még többet tesz a közlekedés fejleszté­séért, korszerűsítéséért Fejlődik a kubai gépipar Engem persze nem azért küldtek Kubába, hogy szórakozzak, vagy is­merkedjem a fővárossal, dolgoznom kellett, felelősségteljes munkát bí­zott rám a gyár. A havannai nagy központi raktár a kikötő mellett fekszik. Itt adtam át a gépeket, itt tanítottam meg a pékét. Erről személyesen meggyő­ződtem. Igen örülök, hogy népi de­mokráciánk gépgyártó ipara ered­ményesen versenyez a latin-ameri­kai tőkés országok iparával is. Azt persze mondanom sem kell, hogy a kubai szerelek határtalan szeretettel fogadtak. Bombazápor hull a kubai repülőterekre Néhány nap múlva bombázták a kubai repülőtereket. Ezzel egyidejű­leg megkezdődött a kubai nép min­dent elsöprő hősies küzdelme. A partraszállás előtt a havannai el- lenforradalmárok felgyújtották a fő­város gyönyörű, központi áruházát, A mártírok emlékműve. tó* és öregek hosszú, fegyelmezett Sorokban menetelnek a kiképzphe- •yekre. Munkaidő után ugyanis min­őén dolgozó katonai kiképzésben ré­szesül. A kubai nép érezte ennek szükségességét, hiszen előre látták, hogy az amerikai imperialisták zsol­dosai előbb, vagy utóbb megtámad­ják az országot. Amikor odaérkez­em, már akkor is történtek robba­nások a városban, működtek a föld­alatti ellenforradalmi szervezetek. Az a hatalmas építkezés, amelyet hiagam is megtekintettem, — nagy­szerű látvány. A kubaiak most épí­tik fel az új Havannát. Már igen sok •mrszerű, többemeletes bérházat ké­szítettek. És az új Havannában a dolgozók, a munkások, az új Kuba tanították ími-olvasni a kizsákmá­nyolt kubai dolgozókat. Ezt az el­maradottságot azonban hamarosan felszámolják. A különféle, az az­előtt a tőkések érdekeit szolgáló nyaralókban és szállodákban most nyílnak azok a tanfolyamok, ame­lyeken a dolgozókat az állam költsé­gén írni és olvasni tanítják meg. Ilyen tanfolyam máris sok működik az országban. Ezenkívül szakmun­kásképző tanfolyamokat is indítot­tak. Magam is elsétáltam azokba a vil­lanegyedekbe, ahol három évvel ez­előtt még az amerikai urak, és Ba­tista bérencei éltek. A kubaiak el­mondták: a milliomosok, a tőkés rendszer urai valósággal szórták a Havannában megtekintettem a mezőgazdasági kiállítást is, amelyen a Szovjetunió, Csehszlovákia és Ro­mánia gépei mellett ott sorakozott a fejlődő kubai gépipar terméke, az újfajta öntözőszivattyú is. Igen büszkék rá a kubaiak, hogy már ők is gyártanak gépeket. Gazdag or­szág Kuba, de azelőtt a Batista-kor- mány minden kincsét eladta az ame­rikai tőkéseknek. Az ország fejlesz­tésére igen kis összeget fordítottak. A Szovjetunió és a szocialista or­szágok jelentős segítséget nyújtanak a kubai népnek. A Szovjetuniótól és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságtól egész gyárakat vásárol­tak, amelyeket most szerelnek fel külföldi szakemberek irányításával. Amikor megérkeztem a kiállításra, kerestem a pénztárt. Hosszas érdek­lődés után kiderült, hogy a kiállítás megtekintése teljesen ingyenes. De azt is megtudtam, hogy a Batista- kormány uralkodása idején hasonló kiállításra, vagy rendezvényre 6 dol­lár volt a belépti díj. Bikaviadalt is láttam Havanná­ban. Ez igen érdekes és izgalmas szórakozást jelent. Én magam is na­gyon izgultam, amikor a torreádor szembeszállt a felbőszült állattal. A bikaviadal egyébként a kubaiak nemzeti sportja, a lovaglással együtt. Persze veszélyes sport, a torreádor könnyen az éleiét veszítheti. Ekkor még csak pár nap telt el odaérkezésem óta, de már érez.ni le­hetett: feszült az emberek hangula­ta. Az amerikai zsoldosok már ké­szülődtek a nagy támadásra és úgy gondolták, hogy pár nap leforgása alatt megszállják az egész országot Milicisták felvonulása május 1-én. kubai szakembereket a gép szaksze­rű kezelésére. Sajnos, mire odaér­tem, 6 gépet már üzembe helyeztek és a szakszerűtlen kezelés miatt egy-kettő máris üzemképtelenné vált. Először is ezeket kellett meg­javítanom. Egy dolgot azonban én is tapasztaltam az általunk szállí­tott gépeken: megszerkesztésénél nem vettük figyelembe a meleg ég­hajlatot, a villamos-berendezést megsértette a párás, sós levegő, s ez zárlatot idézett elő. A gépek dukkó- zása sem arra az éghajlatra készült, ez azonban nem nagy hiba. A hibák ellenére a Könnyűgépgyár emelő­gépei a versenyben maguk mögé pa* rancsolták a nyugatnémet, az angol és a francia cégek által küldött gé­(Képek kubai lapokból.) ahol pár óra alatt több millió dol­lár értékű áru lett a tűz martaléka. Itt pusztult el a cseh, a szovjet és a magyar exportgépek nagy része, mert a tűztengerből nem lehetett azokat kimenteni. Már az első percekben fegyvert fogott Havanna népe. Az egész la­kosság egy hatalmas hadsereggé ala­kult. S az egyik reggelen, abban a szál­lodában, amelyben én is laktam, ha­talmas robbanás remegtette meg a falakat. Bomba robbant a pincében. Gyorsan öltözködni kezdtem.,. Lejegyezte: Szegedi Lásstú (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom