Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-16 / 113. szám

BSZAKMAGYAIWrKSZAÖ Kedd, 196Í. május 1& Hasznos tapasztalatok a szikszói járási könyvtár munkájában A SZIKSZÓI JAHÁSí könyvtárat néhány évvel ezelőtt; alakították át. Az átalakítás után szépen berende­zett olvasószoba várta a szikszóiakat* ezután már „csak” a közönséget kel­lett megnyerni. Megfelelő propaganda munkával ez sikerült is. Plakátok, hangoshiradó, röplapok és más tájé­koztató eszközök igénybevételének eredményeként lassan odaszoktak az emberek. A folyóiratokat az olvasó­szoba látogatóinak igénye alapján rendelték meg. Az ifjúság részére diavetítéseket tartottak. A könyvis­mertetések, kiállítások ugyancsak vonzották a látogatókat. Az ifjúság körében szervezett olvasási verseny is növelte az olvasók számát. Szikszón néhány év alatt igen szép eredmények születtek. Az 1958. évi 565 helyett a könyvtárnak most 888 olvasója van. A kölcsönzéseik száma pedig az akkori 12 823-ról húszezer lölc emelkedett. Ezt a fejlődést nagy­ban segítette a szabadpolcos kölcsön­zés is. A felnőttek cs az ifjúságiak számaránya jó: 65,8 százalék felnőtt, 34.2 százalék pedig 14 éven aluli (1958-ban az arány fordított volt). A paraszt olvasók számánál is tapasz­talható 'ugyan fejlődés, ez azonban nem elég. Aránylag kevés földműves tagja van a könyvtárnak A FALUSI KÖNYVTARAK mun­káját vizsgálva hasonló fejlődésről adhatunk számot. 1958-tól a legkisebb községben is megtalálható a könyv­tár. Kísérletképpen 1960-ban 11 közi scgnél tanácsi kezelésbe kerültek a könyvtárak. Ez a módosítás bevált. A tapasztalat azt mutatja, hogy községi tanácsaink magúkénak érzik a könyv­tárakat.. Jelentősen javult elvi irá­nyító szerepük is. Korábban a leg­több községben 2—3 év is éltéit, amíg a tanácsülésen szóba került a könyv­tár munkája. Községi vezetőinknek mintegy 80 százaléka nem olvasott könyvtári könyvet, többen még azt sem tudták, mikor van a kölcsönzés ideje. Ma más a helyzet. Nincs egy községünk sem, ahol évente legalább egyszer önálló napirendi pont. kereté ben nem vitatnák meg a könyvtár problémáit. A végrehajtó bizottság, illetve a tanácstagok többsége most már képes vitatkozni, tud érdemben hozzászólni, mert ő maga is az olva­sók közé tartozik. A könyvtáros rendszerint előre is­merteti olvasóival, hogy milyen új köteteket rendelt. Könyvrendelés ■előtt nem egy helyen kikérik az olva­sók véleményét is. így megismerik az olvasók igényét, de megfelelően irá­nyítani lehet ezáltal az érdeklődési körüket is. “ A művelődési otthonnal, .rendelkező községekben ott találjuk az épület­ben a könyvtárat is. Járásunk terü­letén gyakorlattá vált, hogy új műve­lődési otthont, csak ezzel együtt léte­sítenek. a szikszói járási könyvtár munkáját vizsgálva megállapíthat­juk, hogy tanácsaink egyre inkább feladatuknak tekintik a lakosság kul­turális igényeinek kielégítését. Érzik ennek fontosságát, tapasztalják, hogy a kulturális feladatok elhanyagolása másutt: is megbosszulja magát. A gyakorlat bizonyítja be, hogy a kul­turált. a nemzetközi életben jártas, a mindennapi eseményekről tájékozott emberekkel a legnehezebbnek látszó gazdasági feladatokat, községi problé­mákat is könnyebben meg lehet ol­dani. Sz. Tóth András vb. elnökhelyettes Szikszó Irodalmi est Saj őszen t péter c a Jólsikerült irodalmi estet rendez tek az elmúlt napokban a sajószent- pétcrl üveggyár művelődési ottho­nában. Az esten hazai és külföldi írók, költők müveiből adtak elő fő­városi és miskolci művészek. Külö­nösen sokat tapsolt a közönség Jó­zsef Attila költeményeiből előadó Gobbi Hilda Kossuth-díjasnak és Pásztor Jánosnak, a budapesti Nem­zeti Színház művészének, aki Faze­kas Mihály, Karinthy Frigyes né­hány művével aratott sikert. Pékkor Zsuzsa miskolci énekművész elő­adása, Papp Zoltán zongoraművész játéka ugyancsak szép élmény ma­rad. A műsort Kordos László, a Herman Ottó Gimnázium igazgató­helyettese vezette be. — írja levelé­ben Budai Béla. a művelődési ott­hon igazgatója. Borsodi Gyula szerzői esije Nagysikerű szerzői esiet tartott Borsodi Gyula miskolci költő május 13-án. szombaton esté a He.iócsabai Cementgyár dolgozói részére. Borsodi Gyula egyes verseit Latinovits Zol­tán, a Miskolci Nemzeti Színház tagja és Ruszinkó Mária tolmácsolta. Köz­reműködött az esten Nyakas Sára, aki hárfán Händel. Farkas és Debussy művelket adott elő. A cementgyári dolgozók nagy tetszéssel és érdeklő­déssel fogadták a szerzői estet, mi pedig örömmel regisztráljuk ezt a helyes kezdeményezést, amely azt cé­lozza. hogy a költők, írók a munká­sok közé kimenve, teremtsenek szo­rosabb kapcsolatot a munkások és az irodalom, a munkások és az írók kö­zött. il vegyipar felett vállait védnökségről tárgyalt a HISZ Sarsod megyei végrehajtó bizottsága Beszélgetés az elnökkel Ismerete®, hogy megyénk vegyipa­rának fejlesztése jelentős helyet fog­lal el a második 5 éves tervben. Iga­zolják ezt olyan tények is, hogy pél­dául a vegyipari beruházásokra szánt összeg fele Borsodba kerül ebben az időszakban. Megépül a Tiszai idekj Vegyi kombinát műtrágya üzeme, amely 21U ö2er tonnát termel majd évente, felépül az évi 10 ezer tonna kapacitású karbamid-gyártó üzem és elkészül a Berentei Vegyiművek is. E létesítmények felett vállalt véd­nökséget Borsod megye KISZ-ifjú­sága. A tegnap délelőtt megtartott végrehajtó bizottsági ülésen — ame­lyen részt vett Dojcsák J&nos elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője, valamint Létási József eivtárs, a KISZ Központi Bizottsága vegyipari operatív bizottságának el­nöke, Bialis József elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a me­gyei bizottság titkára, továbbá a borsodi vegyipari üzemek KISZ-tit- kárai — azt tárgyalták meg, hogyan hajtották végre a védnökség-vállalás­sal [kapcsolatos eddigi tennivalókat. A beszámoló, amelyet Bialis elvtárs terjesztett elő, részletesen foglalko­zott a vegyiparban foglalkozó KISZ- szervezetek és fiatalok eddigi mun­kájával. A megyei operatív bizottság munkaterve alapján ugyanis olyan fontos kérdéseket oldanak meg, mint például a Borsodi Ve- gyikombinát kapacitásának 200 százalékos bővítése, a sajóbá- bonyi vegyiművek fejlesztése és a nyári építő táborok munkarend­jének meghatározása. A kazincbarcikai fiatalok már koráb­ban is jól dolgoztak. A vegyikornbi- ná.tban a Fiatal Műszakiak Tanácsa több olyan technológiai, újítási ja­vaslatot dolgozott ki, amelyeknek gazdasági eredménye milliókra te­hető. Foglalkozott még a beszámoló a Tiszavidéki Vegyikombinát KJSZ- szervezetének munkájával, az opera­tiv bizottság előtt álló újabb felada­tokkal, a vegyipari szakmunkás-után­pótlás biztosításával, valamint a kooperáló vállalatok tevékenységével. Dojcsák János elvtárs elmondotta, hogy e nagyfontosságú munkánál necsak a rendelkezésekre támasz­kodjanak a fiatalok, hanem le­gyenek kezdeményezők az olyan helyi feladatok elvégzésében, amelyek kapcsolatosak védnök­ség-vállalásukkal, illetve előbbre viszik azt. Persze ezen kívül gondoskodjanak — a már meglévő üzemekben — az új technológiai folyamatok bevezetésé­ről és széleskörű alkalmazásáról. Lé­t-isi József elvtárs. a KISZ Központi Bizottsága nevében ígért nagyobb se­gítséget a megye vegyiparának fej­lesztéséhez. Gácsi Ferenc elvtárs pre­dig a felettes szervek felelősségéről beszélt. A végrehajtó bizottság Bialis Jó­zsef elvtárs előterjesztésére határo­zati javaslatba foglalta azokat a ten­nivalókat. amelyek elvégzésével lnz- toaítani akarják Borsod megyében a védnökség-vállalás eredményesebbé tételét. — paulovits —1 r. „„ ■ volna haza ebé­Eppen indult dej,ni a gönci tsz-elnök, Egri András, amikor eléje toppantam. Délután három felé jár­hatott az idő, s neki ugyancsak volt ideje napkeltétől a megéhezéshez. — Sebaj — nyugtatott meg —, hozzászoktam már a kései ebédelés­hez. Legfeljebb letudom a vacsorá­val együtt. Egykettőre belemelegedlünk a be­szélgetésbe, mi mindent akarnak, mit várnak ettől az esztendőtől, amely fordulópontot jelent nemcsak Egri András, hanem minden gönci ember életében. Tavaly még három­részre szakadva gazdálkodott a falu — az emberek meg, éppenséggel, ahányan voltak, annyi felé húzlak. A hármas típusú Petőfin és Rákó­czin kívül létezett egy egyes típusú termelési társulás is, a Béke. Ho­gyan gazdálkodtak? Bizony, bajok voltak a tervszerűséggel, nem ment úgy a munka, ahogyan kellett volna, s ha valamelyik mégis szert tett ne­mi előnyre, a nyelvót öltögette a másikra. Egészségtelen versengés és egyebek forgácsolták szét az erőket, és a láb rákapott fejetlenség zavaro­sában egyesek igyekeztek meg nem érdemelt előnyökhöz jutni. Akadtak bizony enyveskezűek is. — Itt megszűnt a zavarosban való halászás — jelentette ki határozot­tan Egri elvtára. — A többség aka­rata az volt az egyesüléskor, ez év március 4-én, hogy teremtsünk ren­det végre a portánkon, s mindenki a munkája szerint boldoguljon. A tsz-topok többsé®ének óha‘ n isi logo* ját igyekszik va­lóra váltani az új vezetőség, annál is inkább, mert a termelőszövetke­zet elosztási rendje sem más — aki nem dolgozik, az ne is egyék. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a tsz- tagok világosan lássák, ki. " hogyan dolgozik. A könyvelés naprakészen mutatja, ki, mennyi munkaegység­gel rendelkezik. A tagok tudják, hogy a 38 forintra tervezett mun­kaegység mellett nekik hány mun­kaegységet kell szerezniük zárszám­adásig, hogy a kenyerük biztosítva legyen. A vezetőség igyekszik meg­értetni a tagsággal, hogy nemcsak a termelőszövetkezetnek kell rendel­kezni éves gazdasági tervvel — ma­guknak a tagoknak is számvetést kell csinálniuk, s ennek az egyéni tervnek a közös gazdaság tervére kell épülnie. Bábeli zűrzavar volt itt az egyesü­lés idején. Az új vezetőség tudta, hogy ha nem áll a sarkára, az őszi elmaradáshoz hozzájön egy adag ta­vaszi munka is, és kapkodhatnak a fejükhöz, nem tudják megteremteni már az első esztendőben a jövedel­mező gazdálkodás feltételeit. Az el­nök azonban, teljes egyetértésben a vezetőséggel, sikerrel mozgósította a tagságot Érmek eredményeként lé­nyegében sikerrel oldották meg a ta­vaszi feladatokat, az istálló- és mű­trágyázásban meg éppenséggel di­cséretes eredményt értek el. Ez az eredmény a gépállomás'hat* hatos segítsége mellett, elsősorban * tagságnak tulajdonítható. Az embe­rek megértették, hogy csak úgy vár­hatnak a földtől hasznot, ha bizto­sítják a talajerő-utánpótlást,“amit a*: elmúlt években meglehetősen elha­nyagoltak. A legnagyobb «JftSK — sok a kapálnivalójuk. A tsz-taB' ság nem is képes ezt maradéktal2" nul elvégezni. A családokból általa' ban a családfő lépett be, az viszont j elképzelhetetlen, hogy egy család földterületét valamikor is egyelle*1 ember művelte meg. Az egész csa­lád segített neki. Az 520 tsz-tage" kívül 140 családtag segítségére szá­mítanak. ez az erő képes maradékta­lanul elvégezni a növényápolási teß-| nivalókat. — Harmincnyolc forintot tervez­tünk egy munkaegységre — sorolja j az elnök. — Ez a gönci határ adott' ságaihoz képest nem sok, könnyedén túl lehet teljesíteni. De nem-telje8*' teni is lehet. Minden a tagságon, i szorgalmún múlik. Amint már errO*- tetten, mindössze 140 családtaggá'j számoltunk a tervezéskor — ez 2 140 családtag már dolgozik, s ha szor­galmuk, az egész tagság szorgafai'* nem hagy alább a tennivalók szapo­rodásával, akkor meglesz a tervezet'1 j munkaegysegérték. Elmondhatjuk hogy a tavalyi és a még korábbi ál' lapotokhoz képest rend van nálunk s ez a tény nemcsak engem és a ve­zetőséget tölti el bizakodással, a tag* ság is jobban érzi magát, szívesein ben dolgozik ilyen körülmények kö­zött. A jövőről szólva. Egri elvtárs lel­kesedéssel beszélt a három közó gazdaság egyesüléséből. születet*! Kossuth Termelőszövetkezet lehető­ségeiről. Nemcsak a gönci hordó vo'* fogalom valamikor — messzire elju­tott a gönci tenyészállatok és a kaj­szibarack híre is. — Egri elvtárs lí mintagazda és kiváló állattenyésztő kitüntetést kapott a Földművelés­ügyi Minisztériumtól. A jövőben e*' sősorban tenyészmarha nevelésévé akarnak foglalkozni, továbbá kajszi" baracktermesztéssel. Jelenleg tizenöt hold kajszi barackossal rendelkeznek! néhány év alatt 60 holdra szeretné** növelni ezt a területet. A gyümöl­csösben elsősorban az idős fez-tagot' nak biztosítanának aránylag könny1* es mégis jövedelmező clfoglaltságo*- ( A gönci Kossuth Ten"£ igyekszik megalapozni Göncnek mint termelőszövetkezeti nagykő*- [ ségnek jó hírét, amellyel a húrod1 előd nem nagyon tudott megbirkóz­ni. S ez sikerülni is fog neki, ha 2 tagság is akarja. S az eddig végzet* jó munkájával azt bizonyltja a K09' suth tagsága, hogy akarja — aJurf boldogulni. G. Hl. j■—T'^cuZí- lÁjxraÍLf SíS (exjioivőtdb v. Gazsó reggel zúgó fejjel ébredt. Próbálta rendezni gondolatait; alig sikerült. Az este... igen, az este volt valami, de mi? Aludt ő, vagy álmo­dott? Olyan zavaros minden... It­tak, ettek... Igen, ittak és micsoda bort!... Úristen... hát persze... azonnal megártott. Fáradtak, elgyö­törtek voltak... napok óta nem et­tek ... hát hogyne ártott volna meg? De mi volt aztán? Mintha alá is írt volna valamit? De mit? ... Eh, ez az átkozott fejfájás!... Hol van Vörös? Nagynehezen felült. A szomszéd ágyon feküdt valaki, arcán horzsolás nyomai, szeme alatt nagy, kék folt. De hiszen ez nem Vörös! Mi ez? Úgy emlékszik, csak kettőjüket hoz­ták fel esfe a szobába ... Vagy té­ved?... Megdörzsölte szemét. Hirte­len a másik oldalra fordult. A bal­oldali ágyon is ismeretlen valaki aludt. Gazsó felugrott. A legutolsó ágyon megtalálta Vöröst. — Jóska!... Jóska! — Hm... — Jóska!... Hol vagyunk?... — Hát Bőgős lakásán A . — Nem hiszem. Nézz körül... Ebben a pillanatban nyílt az ajtó. Egy katona és két szakácsíorma lé­pett be. — Á ... Jó reggelt, jó reggelt — köszönt a katona —, itt a reggeli. Egyébként hogy aludtak? — Köszönjük, jól — mormogta Gazsó. A beszélgetésre a többiek is ki­dugták fejüket a paplan alól. Borza­sak. kábultak Voltak, s kissé értel­metlenül néztek szét. A katona nevetett. — Persze, álmosak. Éjfél után fe­küdtek le. De nemsokára fontos munka vár önökre. No, reggelizze­nek meg, jó étvágyat. Amint a vendégek kimentek. Ga­zsó az asztalhoz lépett. Jó, bő reggeli volt rajta, s legalább húsz embernek való, pedig csak hatan voltak össze­sen. Az ám, a többiek! Csendben ké­szülődtek, egymás után mentek ki a fürdőszobába, s készülődtek a regge­lihez. Amikor valamennyien a szo­bában voltak, Gazsó megkérdezte: — .Fiúk. van közöttetek magyar? • Egy vézna, álmodozó szemű fiú jelentkezett. — Én az vagyok. Lovász Béla a nevem. Gazső hozzásietett. — Szervusz. Gazsó vagyok. Mikor jöttél ki? — A leventékkel hoztak ki, három éve. Azóta hányódom ide-oda. Soha­sem fogom az itteni életet meg­' szokni. S majdnem elsírta magát. Gazsó részvéttel nézett rá. Hol van ebből a fiúból a könyörtelenség, amelyről annakidején Vörös beszélt. Mi lesz ezzel a fiúval? Szőkehajú fiú íürakodott melléjük. — Sprechen sie deutsch? — Egy nagyon keveset — vála­szolta Gazsó magyarul. — Én ... jugo — mutatkozott be a zömök fekete is —, jugo ... érteni? — Értem, jugoszláv vagy. Szer­vusz. A hatodik társuk mozdulatlanul ült ágya szélén. Fejét tenyerébe haj­totta. Csendesen mormogott- valamit. A többiek már valamennyien őt fi­gyelték. De ő nem mozdult. S egy- egyszerre fájdalmasan, hangosan ezt kiáltotta; — Légió! Legio! A többiekben meghűlt a vér. Lé­gió! Úgy hatott rájuk ez a szó, mint a hideg zuhany, hiszen valamennyi­en karrierről, fényes jövőről álmo­doztak. Légió! Elhessegették maguk­tól a gondolatot. Nem. ez nem lehet. De a reggeli valahogy mégsem íz­lett. Egyszerre Vörös felordított. — Eh, marhaságot beszélsz!... De a másik tovább hajtogatta — Légió! Vörös felugrott. — Elhallgass, te, mert..; Gazsó és Lovász lefogták. A nagy darab legény izgatottan, nyugtalanul szürcsölte kávéját, szem meltartva a még mindig ágya szélén ülő hatodik társukat. — Milyen nemzetiségű vagy, faty- tyú? — kérdezte. Az meg sem mozdult az ágy szé­lén. — Lengyel — felelte helyette Lo­vász. Ö ismerte. Az elmúlt napokban együtt bolyongtak. A katona lépett be. — Szedjék össze holmijaikat és jöjjenek velem. összekapkodlak szegényes cók- mókjaikat. s perceken belül utrake- szen álltak. A katona a már ismert, földszinti helyiség fele vezette őket. — Állj! Egyenként mennek majd be! Álljanak sorba! Az egykedvű, szótlan lengyelt tuszkolták a sor elejére, mögéje a német állt, majd a jugoszláv. A há­rom magyar a sor végére húzódott. Nyílt az ajtó, s a lengyel belépett. Jó negyedóra múlva a németet hív­ták. A sor egyre fogyott, már csak Ga­zsó volt hátra. De, érdekes, kifelé senki sem jött. Mi ez a titokzatosság már megint? Az ajtóban egyszerre a mosolygós arcú francia jelent meg. Á, a tegna­pi ismerős! Gazsó szinte megörült nefki. A szobában rajta kívül senki sem tartózkodott. De hová lettek a többiek? A francia egy székre mutatott. — Kedves barátom — mondotta, miután Gazsó leült. — Önök két. órán belül elhagyják Bécset, A nem­zetközi gyorshoz egy külön kocsi lesz csatolva, a francia szabadságos katonák részére. Abban utaznak önök is. De az út veszélyes. Az a ké­résem, feltétlenül tartsák be utasítá­sainkat, különben a zónahatárnál baj lehet. Azt hiszem, önnek sem kell bővebben magyaráznom, mi­lyen sors vár arra. akit az oroszok elkapnak, ön a vasfüggöny mögül jött, bizonyara hallott már a Szibé­ria! 0'lombányákról... Nos, azeő mondom ... Tehát még ma Francia- országban lesznek, amely befogad.!2 önöket, kenyeret, otthont biztos** számukra... ~ Csak egy szót, Monsieur — vá­gott közbe Gazsó —, valaki rege®* ezt mondta: légió. — Ugyan — nevetett amaz. önök Franciaországba mennek, oÖ pedig saját maguk döntik majd eh hogy dolgoznak-e, vagy beállnak ka­tonának. Gazsót. nem annyira a szavak, h** nem inkább a rokonszenves arc. 2 nyílt tekintet nyugtatta meg vala­mennyire. A francia folytatta, — Itt van a személyazonosság igazolványa. Mondanom sem kc’A hamis, ön eszerint egy süket néni9 osztrák állampolgár. Érti? Egy si>" ketnéma osztrák; Heinz Bohman. h fénykép valamennyire hasonlít önró de azért, jobo, ha nem kerül sor iga­zoltatásra, Ért engem? Tessék, itt. a** igazolványa! Sok szerencsét az úthoí és az új hazához. Gazsó maga sem tudta, hogyan ke­rült ki a szobából. A szíve — maf9 sem tudta miért — hangosan kálin2' pált. Az a katona vezette tovább, »me­lyik lekísért.e őket a hálószobából' Egy szűk folyosón mentek keresztül' s benyitottak egy ajtón. A sztJk eléggé sötét, helyiségben a többié»* , már ott, voltak. Gazsó Vöröst kereste tekintetévé de az lesütötte szemét. Közben nagf I robajjal két légiós katona lépett * szobába. — Indulás — szólt az egyik. —- #* elől megyek, vezetem a sort, a b®' rátom meg a végén. Szökni neü1 ajánlatos. Mindketten esőre töltötték pisztrt lyukak (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom