Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-16 / 113. szám
BSZAKMAGYAIWrKSZAÖ Kedd, 196Í. május 1& Hasznos tapasztalatok a szikszói járási könyvtár munkájában A SZIKSZÓI JAHÁSí könyvtárat néhány évvel ezelőtt; alakították át. Az átalakítás után szépen berendezett olvasószoba várta a szikszóiakat* ezután már „csak” a közönséget kellett megnyerni. Megfelelő propaganda munkával ez sikerült is. Plakátok, hangoshiradó, röplapok és más tájékoztató eszközök igénybevételének eredményeként lassan odaszoktak az emberek. A folyóiratokat az olvasószoba látogatóinak igénye alapján rendelték meg. Az ifjúság részére diavetítéseket tartottak. A könyvismertetések, kiállítások ugyancsak vonzották a látogatókat. Az ifjúság körében szervezett olvasási verseny is növelte az olvasók számát. Szikszón néhány év alatt igen szép eredmények születtek. Az 1958. évi 565 helyett a könyvtárnak most 888 olvasója van. A kölcsönzéseik száma pedig az akkori 12 823-ról húszezer lölc emelkedett. Ezt a fejlődést nagyban segítette a szabadpolcos kölcsönzés is. A felnőttek cs az ifjúságiak számaránya jó: 65,8 százalék felnőtt, 34.2 százalék pedig 14 éven aluli (1958-ban az arány fordított volt). A paraszt olvasók számánál is tapasztalható 'ugyan fejlődés, ez azonban nem elég. Aránylag kevés földműves tagja van a könyvtárnak A FALUSI KÖNYVTARAK munkáját vizsgálva hasonló fejlődésről adhatunk számot. 1958-tól a legkisebb községben is megtalálható a könyvtár. Kísérletképpen 1960-ban 11 közi scgnél tanácsi kezelésbe kerültek a könyvtárak. Ez a módosítás bevált. A tapasztalat azt mutatja, hogy községi tanácsaink magúkénak érzik a könyvtárakat.. Jelentősen javult elvi irányító szerepük is. Korábban a legtöbb községben 2—3 év is éltéit, amíg a tanácsülésen szóba került a könyvtár munkája. Községi vezetőinknek mintegy 80 százaléka nem olvasott könyvtári könyvet, többen még azt sem tudták, mikor van a kölcsönzés ideje. Ma más a helyzet. Nincs egy községünk sem, ahol évente legalább egyszer önálló napirendi pont. kereté ben nem vitatnák meg a könyvtár problémáit. A végrehajtó bizottság, illetve a tanácstagok többsége most már képes vitatkozni, tud érdemben hozzászólni, mert ő maga is az olvasók közé tartozik. A könyvtáros rendszerint előre ismerteti olvasóival, hogy milyen új köteteket rendelt. Könyvrendelés ■előtt nem egy helyen kikérik az olvasók véleményét is. így megismerik az olvasók igényét, de megfelelően irányítani lehet ezáltal az érdeklődési körüket is. “ A művelődési otthonnal, .rendelkező községekben ott találjuk az épületben a könyvtárat is. Járásunk területén gyakorlattá vált, hogy új művelődési otthont, csak ezzel együtt létesítenek. a szikszói járási könyvtár munkáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy tanácsaink egyre inkább feladatuknak tekintik a lakosság kulturális igényeinek kielégítését. Érzik ennek fontosságát, tapasztalják, hogy a kulturális feladatok elhanyagolása másutt: is megbosszulja magát. A gyakorlat bizonyítja be, hogy a kulturált. a nemzetközi életben jártas, a mindennapi eseményekről tájékozott emberekkel a legnehezebbnek látszó gazdasági feladatokat, községi problémákat is könnyebben meg lehet oldani. Sz. Tóth András vb. elnökhelyettes Szikszó Irodalmi est Saj őszen t péter c a Jólsikerült irodalmi estet rendez tek az elmúlt napokban a sajószent- pétcrl üveggyár művelődési otthonában. Az esten hazai és külföldi írók, költők müveiből adtak elő fővárosi és miskolci művészek. Különösen sokat tapsolt a közönség József Attila költeményeiből előadó Gobbi Hilda Kossuth-díjasnak és Pásztor Jánosnak, a budapesti Nemzeti Színház művészének, aki Fazekas Mihály, Karinthy Frigyes néhány művével aratott sikert. Pékkor Zsuzsa miskolci énekművész előadása, Papp Zoltán zongoraművész játéka ugyancsak szép élmény marad. A műsort Kordos László, a Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettese vezette be. — írja levelében Budai Béla. a művelődési otthon igazgatója. Borsodi Gyula szerzői esije Nagysikerű szerzői esiet tartott Borsodi Gyula miskolci költő május 13-án. szombaton esté a He.iócsabai Cementgyár dolgozói részére. Borsodi Gyula egyes verseit Latinovits Zoltán, a Miskolci Nemzeti Színház tagja és Ruszinkó Mária tolmácsolta. Közreműködött az esten Nyakas Sára, aki hárfán Händel. Farkas és Debussy művelket adott elő. A cementgyári dolgozók nagy tetszéssel és érdeklődéssel fogadták a szerzői estet, mi pedig örömmel regisztráljuk ezt a helyes kezdeményezést, amely azt célozza. hogy a költők, írók a munkások közé kimenve, teremtsenek szorosabb kapcsolatot a munkások és az irodalom, a munkások és az írók között. il vegyipar felett vállait védnökségről tárgyalt a HISZ Sarsod megyei végrehajtó bizottsága Beszélgetés az elnökkel Ismerete®, hogy megyénk vegyiparának fejlesztése jelentős helyet foglal el a második 5 éves tervben. Igazolják ezt olyan tények is, hogy például a vegyipari beruházásokra szánt összeg fele Borsodba kerül ebben az időszakban. Megépül a Tiszai idekj Vegyi kombinát műtrágya üzeme, amely 21U ö2er tonnát termel majd évente, felépül az évi 10 ezer tonna kapacitású karbamid-gyártó üzem és elkészül a Berentei Vegyiművek is. E létesítmények felett vállalt védnökséget Borsod megye KISZ-ifjúsága. A tegnap délelőtt megtartott végrehajtó bizottsági ülésen — amelyen részt vett Dojcsák J&nos elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, valamint Létási József eivtárs, a KISZ Központi Bizottsága vegyipari operatív bizottságának elnöke, Bialis József elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság titkára, továbbá a borsodi vegyipari üzemek KISZ-tit- kárai — azt tárgyalták meg, hogyan hajtották végre a védnökség-vállalással [kapcsolatos eddigi tennivalókat. A beszámoló, amelyet Bialis elvtárs terjesztett elő, részletesen foglalkozott a vegyiparban foglalkozó KISZ- szervezetek és fiatalok eddigi munkájával. A megyei operatív bizottság munkaterve alapján ugyanis olyan fontos kérdéseket oldanak meg, mint például a Borsodi Ve- gyikombinát kapacitásának 200 százalékos bővítése, a sajóbá- bonyi vegyiművek fejlesztése és a nyári építő táborok munkarendjének meghatározása. A kazincbarcikai fiatalok már korábban is jól dolgoztak. A vegyikornbi- ná.tban a Fiatal Műszakiak Tanácsa több olyan technológiai, újítási javaslatot dolgozott ki, amelyeknek gazdasági eredménye milliókra tehető. Foglalkozott még a beszámoló a Tiszavidéki Vegyikombinát KJSZ- szervezetének munkájával, az operativ bizottság előtt álló újabb feladatokkal, a vegyipari szakmunkás-utánpótlás biztosításával, valamint a kooperáló vállalatok tevékenységével. Dojcsák János elvtárs elmondotta, hogy e nagyfontosságú munkánál necsak a rendelkezésekre támaszkodjanak a fiatalok, hanem legyenek kezdeményezők az olyan helyi feladatok elvégzésében, amelyek kapcsolatosak védnökség-vállalásukkal, illetve előbbre viszik azt. Persze ezen kívül gondoskodjanak — a már meglévő üzemekben — az új technológiai folyamatok bevezetéséről és széleskörű alkalmazásáról. Lét-isi József elvtárs. a KISZ Központi Bizottsága nevében ígért nagyobb segítséget a megye vegyiparának fejlesztéséhez. Gácsi Ferenc elvtárs predig a felettes szervek felelősségéről beszélt. A végrehajtó bizottság Bialis József elvtárs előterjesztésére határozati javaslatba foglalta azokat a tennivalókat. amelyek elvégzésével lnz- toaítani akarják Borsod megyében a védnökség-vállalás eredményesebbé tételét. — paulovits —1 r. „„ ■ volna haza ebéEppen indult dej,ni a gönci tsz-elnök, Egri András, amikor eléje toppantam. Délután három felé járhatott az idő, s neki ugyancsak volt ideje napkeltétől a megéhezéshez. — Sebaj — nyugtatott meg —, hozzászoktam már a kései ebédeléshez. Legfeljebb letudom a vacsorával együtt. Egykettőre belemelegedlünk a beszélgetésbe, mi mindent akarnak, mit várnak ettől az esztendőtől, amely fordulópontot jelent nemcsak Egri András, hanem minden gönci ember életében. Tavaly még háromrészre szakadva gazdálkodott a falu — az emberek meg, éppenséggel, ahányan voltak, annyi felé húzlak. A hármas típusú Petőfin és Rákóczin kívül létezett egy egyes típusú termelési társulás is, a Béke. Hogyan gazdálkodtak? Bizony, bajok voltak a tervszerűséggel, nem ment úgy a munka, ahogyan kellett volna, s ha valamelyik mégis szert tett nemi előnyre, a nyelvót öltögette a másikra. Egészségtelen versengés és egyebek forgácsolták szét az erőket, és a láb rákapott fejetlenség zavarosában egyesek igyekeztek meg nem érdemelt előnyökhöz jutni. Akadtak bizony enyveskezűek is. — Itt megszűnt a zavarosban való halászás — jelentette ki határozottan Egri elvtára. — A többség akarata az volt az egyesüléskor, ez év március 4-én, hogy teremtsünk rendet végre a portánkon, s mindenki a munkája szerint boldoguljon. A tsz-topok többsé®ének óha‘ n isi logo* ját igyekszik valóra váltani az új vezetőség, annál is inkább, mert a termelőszövetkezet elosztási rendje sem más — aki nem dolgozik, az ne is egyék. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a tsz- tagok világosan lássák, ki. " hogyan dolgozik. A könyvelés naprakészen mutatja, ki, mennyi munkaegységgel rendelkezik. A tagok tudják, hogy a 38 forintra tervezett munkaegység mellett nekik hány munkaegységet kell szerezniük zárszámadásig, hogy a kenyerük biztosítva legyen. A vezetőség igyekszik megértetni a tagsággal, hogy nemcsak a termelőszövetkezetnek kell rendelkezni éves gazdasági tervvel — maguknak a tagoknak is számvetést kell csinálniuk, s ennek az egyéni tervnek a közös gazdaság tervére kell épülnie. Bábeli zűrzavar volt itt az egyesülés idején. Az új vezetőség tudta, hogy ha nem áll a sarkára, az őszi elmaradáshoz hozzájön egy adag tavaszi munka is, és kapkodhatnak a fejükhöz, nem tudják megteremteni már az első esztendőben a jövedelmező gazdálkodás feltételeit. Az elnök azonban, teljes egyetértésben a vezetőséggel, sikerrel mozgósította a tagságot Érmek eredményeként lényegében sikerrel oldották meg a tavaszi feladatokat, az istálló- és műtrágyázásban meg éppenséggel dicséretes eredményt értek el. Ez az eredmény a gépállomás'hat* hatos segítsége mellett, elsősorban * tagságnak tulajdonítható. Az emberek megértették, hogy csak úgy várhatnak a földtől hasznot, ha biztosítják a talajerő-utánpótlást,“amit a*: elmúlt években meglehetősen elhanyagoltak. A legnagyobb «JftSK — sok a kapálnivalójuk. A tsz-taB' ság nem is képes ezt maradéktal2" nul elvégezni. A családokból általa' ban a családfő lépett be, az viszont j elképzelhetetlen, hogy egy család földterületét valamikor is egyelle*1 ember művelte meg. Az egész család segített neki. Az 520 tsz-tage" kívül 140 családtag segítségére számítanak. ez az erő képes maradéktalanul elvégezni a növényápolási teß-| nivalókat. — Harmincnyolc forintot terveztünk egy munkaegységre — sorolja j az elnök. — Ez a gönci határ adott' ságaihoz képest nem sok, könnyedén túl lehet teljesíteni. De nem-telje8*' teni is lehet. Minden a tagságon, i szorgalmún múlik. Amint már errO*- tetten, mindössze 140 családtaggá'j számoltunk a tervezéskor — ez 2 140 családtag már dolgozik, s ha szorgalmuk, az egész tagság szorgafai'* nem hagy alább a tennivalók szaporodásával, akkor meglesz a tervezet'1 j munkaegysegérték. Elmondhatjuk hogy a tavalyi és a még korábbi ál' lapotokhoz képest rend van nálunk s ez a tény nemcsak engem és a vezetőséget tölti el bizakodással, a tag* ság is jobban érzi magát, szívesein ben dolgozik ilyen körülmények között. A jövőről szólva. Egri elvtárs lelkesedéssel beszélt a három közó gazdaság egyesüléséből. születet*! Kossuth Termelőszövetkezet lehetőségeiről. Nemcsak a gönci hordó vo'* fogalom valamikor — messzire eljutott a gönci tenyészállatok és a kajszibarack híre is. — Egri elvtárs lí mintagazda és kiváló állattenyésztő kitüntetést kapott a Földművelésügyi Minisztériumtól. A jövőben e*' sősorban tenyészmarha nevelésévé akarnak foglalkozni, továbbá kajszi" baracktermesztéssel. Jelenleg tizenöt hold kajszi barackossal rendelkeznek! néhány év alatt 60 holdra szeretné** növelni ezt a területet. A gyümölcsösben elsősorban az idős fez-tagot' nak biztosítanának aránylag könny1* es mégis jövedelmező clfoglaltságo*- ( A gönci Kossuth Ten"£ igyekszik megalapozni Göncnek mint termelőszövetkezeti nagykő*- [ ségnek jó hírét, amellyel a húrod1 előd nem nagyon tudott megbirkózni. S ez sikerülni is fog neki, ha 2 tagság is akarja. S az eddig végzet* jó munkájával azt bizonyltja a K09' suth tagsága, hogy akarja — aJurf boldogulni. G. Hl. j■—T'^cuZí- lÁjxraÍLf SíS (exjioivőtdb v. Gazsó reggel zúgó fejjel ébredt. Próbálta rendezni gondolatait; alig sikerült. Az este... igen, az este volt valami, de mi? Aludt ő, vagy álmodott? Olyan zavaros minden... Ittak, ettek... Igen, ittak és micsoda bort!... Úristen... hát persze... azonnal megártott. Fáradtak, elgyötörtek voltak... napok óta nem ettek ... hát hogyne ártott volna meg? De mi volt aztán? Mintha alá is írt volna valamit? De mit? ... Eh, ez az átkozott fejfájás!... Hol van Vörös? Nagynehezen felült. A szomszéd ágyon feküdt valaki, arcán horzsolás nyomai, szeme alatt nagy, kék folt. De hiszen ez nem Vörös! Mi ez? Úgy emlékszik, csak kettőjüket hozták fel esfe a szobába ... Vagy téved?... Megdörzsölte szemét. Hirtelen a másik oldalra fordult. A baloldali ágyon is ismeretlen valaki aludt. Gazsó felugrott. A legutolsó ágyon megtalálta Vöröst. — Jóska!... Jóska! — Hm... — Jóska!... Hol vagyunk?... — Hát Bőgős lakásán A . — Nem hiszem. Nézz körül... Ebben a pillanatban nyílt az ajtó. Egy katona és két szakácsíorma lépett be. — Á ... Jó reggelt, jó reggelt — köszönt a katona —, itt a reggeli. Egyébként hogy aludtak? — Köszönjük, jól — mormogta Gazsó. A beszélgetésre a többiek is kidugták fejüket a paplan alól. Borzasak. kábultak Voltak, s kissé értelmetlenül néztek szét. A katona nevetett. — Persze, álmosak. Éjfél után feküdtek le. De nemsokára fontos munka vár önökre. No, reggelizzenek meg, jó étvágyat. Amint a vendégek kimentek. Gazsó az asztalhoz lépett. Jó, bő reggeli volt rajta, s legalább húsz embernek való, pedig csak hatan voltak összesen. Az ám, a többiek! Csendben készülődtek, egymás után mentek ki a fürdőszobába, s készülődtek a reggelihez. Amikor valamennyien a szobában voltak, Gazsó megkérdezte: — .Fiúk. van közöttetek magyar? • Egy vézna, álmodozó szemű fiú jelentkezett. — Én az vagyok. Lovász Béla a nevem. Gazső hozzásietett. — Szervusz. Gazsó vagyok. Mikor jöttél ki? — A leventékkel hoztak ki, három éve. Azóta hányódom ide-oda. Sohasem fogom az itteni életet meg' szokni. S majdnem elsírta magát. Gazsó részvéttel nézett rá. Hol van ebből a fiúból a könyörtelenség, amelyről annakidején Vörös beszélt. Mi lesz ezzel a fiúval? Szőkehajú fiú íürakodott melléjük. — Sprechen sie deutsch? — Egy nagyon keveset — válaszolta Gazsó magyarul. — Én ... jugo — mutatkozott be a zömök fekete is —, jugo ... érteni? — Értem, jugoszláv vagy. Szervusz. A hatodik társuk mozdulatlanul ült ágya szélén. Fejét tenyerébe hajtotta. Csendesen mormogott- valamit. A többiek már valamennyien őt figyelték. De ő nem mozdult. S egy- egyszerre fájdalmasan, hangosan ezt kiáltotta; — Légió! Legio! A többiekben meghűlt a vér. Légió! Úgy hatott rájuk ez a szó, mint a hideg zuhany, hiszen valamennyien karrierről, fényes jövőről álmodoztak. Légió! Elhessegették maguktól a gondolatot. Nem. ez nem lehet. De a reggeli valahogy mégsem ízlett. Egyszerre Vörös felordított. — Eh, marhaságot beszélsz!... De a másik tovább hajtogatta — Légió! Vörös felugrott. — Elhallgass, te, mert..; Gazsó és Lovász lefogták. A nagy darab legény izgatottan, nyugtalanul szürcsölte kávéját, szem meltartva a még mindig ágya szélén ülő hatodik társukat. — Milyen nemzetiségű vagy, faty- tyú? — kérdezte. Az meg sem mozdult az ágy szélén. — Lengyel — felelte helyette Lovász. Ö ismerte. Az elmúlt napokban együtt bolyongtak. A katona lépett be. — Szedjék össze holmijaikat és jöjjenek velem. összekapkodlak szegényes cók- mókjaikat. s perceken belül utrake- szen álltak. A katona a már ismert, földszinti helyiség fele vezette őket. — Állj! Egyenként mennek majd be! Álljanak sorba! Az egykedvű, szótlan lengyelt tuszkolták a sor elejére, mögéje a német állt, majd a jugoszláv. A három magyar a sor végére húzódott. Nyílt az ajtó, s a lengyel belépett. Jó negyedóra múlva a németet hívták. A sor egyre fogyott, már csak Gazsó volt hátra. De, érdekes, kifelé senki sem jött. Mi ez a titokzatosság már megint? Az ajtóban egyszerre a mosolygós arcú francia jelent meg. Á, a tegnapi ismerős! Gazsó szinte megörült nefki. A szobában rajta kívül senki sem tartózkodott. De hová lettek a többiek? A francia egy székre mutatott. — Kedves barátom — mondotta, miután Gazsó leült. — Önök két. órán belül elhagyják Bécset, A nemzetközi gyorshoz egy külön kocsi lesz csatolva, a francia szabadságos katonák részére. Abban utaznak önök is. De az út veszélyes. Az a kérésem, feltétlenül tartsák be utasításainkat, különben a zónahatárnál baj lehet. Azt hiszem, önnek sem kell bővebben magyaráznom, milyen sors vár arra. akit az oroszok elkapnak, ön a vasfüggöny mögül jött, bizonyara hallott már a Szibéria! 0'lombányákról... Nos, azeő mondom ... Tehát még ma Francia- országban lesznek, amely befogad.!2 önöket, kenyeret, otthont biztos** számukra... ~ Csak egy szót, Monsieur — vágott közbe Gazsó —, valaki rege®* ezt mondta: légió. — Ugyan — nevetett amaz. önök Franciaországba mennek, oÖ pedig saját maguk döntik majd eh hogy dolgoznak-e, vagy beállnak katonának. Gazsót. nem annyira a szavak, h** nem inkább a rokonszenves arc. 2 nyílt tekintet nyugtatta meg valamennyire. A francia folytatta, — Itt van a személyazonosság igazolványa. Mondanom sem kc’A hamis, ön eszerint egy süket néni9 osztrák állampolgár. Érti? Egy si>" ketnéma osztrák; Heinz Bohman. h fénykép valamennyire hasonlít önró de azért, jobo, ha nem kerül sor igazoltatásra, Ért engem? Tessék, itt. a** igazolványa! Sok szerencsét az úthoí és az új hazához. Gazsó maga sem tudta, hogyan került ki a szobából. A szíve — maf9 sem tudta miért — hangosan kálin2' pált. Az a katona vezette tovább, »melyik lekísért.e őket a hálószobából' Egy szűk folyosón mentek keresztül' s benyitottak egy ajtón. A sztJk eléggé sötét, helyiségben a többié»* , már ott, voltak. Gazsó Vöröst kereste tekintetévé de az lesütötte szemét. Közben nagf I robajjal két légiós katona lépett * szobába. — Indulás — szólt az egyik. —- #* elől megyek, vezetem a sort, a b®' rátom meg a végén. Szökni neü1 ajánlatos. Mindketten esőre töltötték pisztrt lyukak (Folytatjuk.)
