Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

* XVII. évfolyam, 109. as dm 1961. május 11, csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesültetek! f s K 0^5^'* r A termelés pártel len őrzéséről (2. oldal .) 1 földhöz nem lehet számokat írni... (2. oldal) Jártamban—keltemben (3. oldal.) Az 57081-es legionista (4. oldal) ____________________________________________/ A . középiskolai és egyetemi felvételekről Az általános isikola nyolcadik osz­tályos tanulói és a középiskola érett­ségizett diákjai válaszút elé kerül­nek. Az általános iskola nyolcadikos tanulóinak választaniok kell a külön­féle középiskolák, az ipari tanuló in­tézetek, vagy a közvetlen munkába- állás között Az érettségizendőík is válaszút elé érkeznek. A választás meg is történik. Az általános isQcolát végzettek főleg a technikumot vá­lasztják, vagy pedig a gimnáziumo­kat, nagyon sok érettségiző pedig a főiskolák valamelyikében szeretné tanulmányait folytatni. Dicsérendő a tanulási kedv és az is, hogy ezért a szülök anyagi áldozatokat is hajlan­dók hozni. A tanulási kedvet segíti a gyárak és intézmények létesítette ösztöndíjalap is. Egy szó, mint száz: a tanulási kedv és ehhez a szülők anyagi tehetsége is megvan. A közép­es feisőiskolai felvételesre mégis elég sokan panaszkodnak. Ezt tapasztal­tam a minap Miskolcon is. — Szeretnénk választ kapni arra — panaszkodik az egyik miskolci szülő —, hogy a minőig szorgalmasan ta­nuló liamat miért nem vették fel a technikumba? Vajon teheteik-e én arról, hogy a férjem nem munkás^ hanem boltos? — En egyetértek a szocializmus építésével — mondja egy másik szülő. — Jól tudjuk, hogy a népi de­mokrácia biztosítja a jólétét, de abba nem tudok belenyugodni, hogy mert en ügyvéd vagyok, ezért gyermekem ne vegezze el a főiskolát... — Azt mondják — beszéli a har­madik miskolci szülő —, hogy a mun­kásoké a hatalom. De ez az én ese­temben csak szavakban van meg. A tettek mást igazolnak. Az én liamat « . .Uamosipí.ri középiskolába nem veszik fel. Szeretnek vigasztaló vá­laszt kapni... Nem térünk ki a válaszok elől, hi­szen nincs is ml elől kitérni. A ténye­ket, népi demokratikus államunk igazságos törekvésének a tolmácsolá­sát bizonyosan mindenki megérti. Azzal kezdjük, hogy bár a közép­es feisőiskolai hallgatóknak a szama háromszorosára növekedett, az igé­nyeket mégsem lehet kielégíteni, mert a tanulni vágyóié száma az in­tézeteknél is gyorsabban növekedclt- A lehetőség és az igény nincs össz­hangban. A közép- és feisőiskolai beiratko­zásra jelentkezők száma és a férőhe­lyek [korlátozottsága szükségessé teszi a felvételek szabályozását. Nem tit­koljuk, hogy a proletárállam ha­talma, rendszere erősítése céljából törekszik arra, hogy a népi demokrá­ciát legszilárdabban támogató osz­tály, a munkásosztály és annak szö­vetségese, a dolgozó parasztság gyer­mekei részére megfelelő számú he­lyet biztosítson a közép- és íelsőisko- lákban. Ez a szocializmus alapjait le­rakó állam joga és kötelessége. Erre az érvelésre egyesek azt mondják, hogy eszerint a proletárállam is meg­különböztető politikát folytat. Az el­térés csalt az — mondják —, hogy 1945 előtt a munkás- és parasztgyer­mekeket nem vették fel a középisko­lákba és az egyetemekre, most pedig az értelmiségi és kispolgári szülőik gyermekei előtt zárják el a tudás vá­rónak bevételét. — Vajon igazak-e ezek a megjegyzések? A tények arról tanúskodnak, hogy ez érvelésekben semmi igazság sincs. A munkás-paraszt hatalom irányí­totta közép- és feisőiskolai felvételek egyáltalán nem zárják ki az értelmi­ségi .és kispolgári származású gyer­mekeket a továbbtanulás lehetőségei­ből. Csupán arról van szó, hogy a múltban leginkább kizsákmányolt és elnyomott dolgozó osztályok (munká­sok és szegényparasztok) a proletár- hatalom tökéletesebb gyakorlása, a szocializmus sikeresebb építése cél­jából most megkapják azt, amitől a múltban a tőkésosztály megfosztotta őket. Mint mindenből, a közoktatási po­litikából is kitűnik a szocializmus felsőbbrendűsége. Kitűnik abból, hogy amíg a múltban az ország la­kosságának mintegy 75 százalékát ki­tevő munkások és dolgozó parasztok gyermekei a főiskolai hallgatóknak csak 3—4 százalékát adták, addig ma a közép- és feisőiskolai diákok szo­ciális megoszlása lényegesen egészsé­gesebb. A főiskolákon tanulók 52 szá­zaléka munkás- és pararztszárma- Sssú. A szocialista köznevelési poli­tika felsőbbrendűségét igazolja az is. hogy a kapitalizmussal ellentétben nincs megkülönböztetés, és ma nem­csak a munkás és a dolgozó paraszt szülök gyermekei, hanem az értelmi­ségi és a kispolgári származású is megfelelő arányban helyet kap a kö­zép és felsőiskolákban. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik hogy 1937-hez képest a kispolgári és értel- rniségű származású középiskolai és egyetemi hallgatók száma is növeke­dett. Növekedett azért, mert most a háromszorosára duzzadt főiskolai és egyetemi hallgatói létszámban a 48 százalék többet tesz ki, mint a fel- szabadulás előtt; a 95 százalék. 1937- ben a kispolgári, értelmiségi és tőkés származású gyerekek az egyetemek és főiskolák 95 százalékát foglalták el. Ma a kispolgári, értelmiségi és az egykori uralkodó osztályokhoz tarto­zók gyermekei a főiskolák és egyete­mek férőhelyeinek 48 százalékát, fog­lalják el. E számokból is kitűnik, hogy a kispolgári és értelmiségi szár­mazásúak aránya csak százalékban csökkent, abszolút számokban azon­ban növekedett. Az 1937-es 95 száza­lékos egyetemi és főiskolai arány mintegy 10 ezer hallgatót jelentett. Jelenleg az egyetemek 48 százaléka 14 ezer 965 férőhelyet biztosít. Ily- módon 50 százalékkal több értelmi­ségi és kispolgári származású gyerek tanul ma az egyetemeken és főiskolá­kon, mint a felszabadulás előtt, A számok nem csalnak. A statisz­tika nem a kispolgári panaszokat iga­zolja, ellenkezőleg, arra figyelmeztet, hogy a munkás-paraszt származású hallgatók számát a közép- és felső­oktatásban helyes tovább növelni. Vajon ez utóbbi megállapítás azt jelenti-e, hogy a munkás- és paraszt- származású gverek minden körül.mó- nyek között bejutna! a középiskolába és az egyetemre? Nem. A jó tanul­mányi eredmény a munkás- és pa­rasztszármazású gyerekek felvételé­nél is megkövetelendő. Bizonyíték erre az, hogy a középis kólái és egye­temi kérelmek elutasítottjai között mynkás és dolgozó paraszt szülők gyermekei is megtalálhatók. A népi demokratikus állam, ha jelentősnek tartja is az osztálypoli­tika érvényesítését, azt nem tökinti egyedül figyelembe veendő dolognak. Ha így lenne, hibásan cselekedne. A népi demokratikus állam 16. évében, amikor a szocializmus alapjai leraká­sát végezzük, altkor egyszersmind örömmel nyugtázzuk a szövetségi po­litikánk sikeres szélesedését is. A munkás-paraszt szövetség erősödésé­vel együtt az értelmiségiek többsége is felzárkózott a szocializmus zászlaja alá. A kispolgárok nagyobbik része megértette rendszerünk igazságát, amely az egész magyar nép felemel­kedését biztosítja. A marxista azt is felismeri és számításba is veszi, hogy a 16 év új nemzedéket formált. Az új nemzedék a népi demokrácia ne­veltje, a legtöbb esetben származásá­tól függetlenül is közeledik szocia­lista céljaink megértéséhez. Ez a mi pártunk osztályszövetségi politikája, amelyet a középiskolai és egyetemi felvételek nem cáfolnak, ellenkezőleg — igazolnak. A marxizmus—leninizmus szövet­ségi politikája, a népi egység szilár­dítása és szélesítése egyformán azt igazolja, hogy a közép- és főiskolai felvételek szabályozósát a proletár állam nem tartja örökérvényűnek. Nem távoli az az idő, amikor a kö­zépiskolai tanulás mór nem lehető­ség, hanem kötelesség lesz. A főisko­lai hálózat fejlődése is elérkezik arra a fokra, amikor a megfelelő tanul­mányi eredményt elértek feltétlenül helyet kapnak az egyetemen. Lehet-e ennél szebb, magasabbrendű egy tár­sadalom művelődéspolitikai célkitű­zése? A középiskolákba és az egyete­mekre fel nem vett miskolci fiata­loknak és azok szüleinek nem olcsó vigasztalásként, hanem az igazságért azt is leírjuk, hogy ma már a ter­melőmunkának is meg van a jól megérdemelt becsülete. Ezt nemcsak az alkotómunka értékeiére igazolja, hanem az is, hogy államunk a ter­melő tevékenység közepette is lehe­tővé teszi a továbbtanulást. A mun­kás-paraszt hatalmat, a népi demok­ráciát erősíteni, építeni akarók szá­mára minden magyar állampolgár részére megvan a lehetőség arra, hopv tanuljon, hogy vágyainak meg­felelően tanulmányait befelezhesse. LónysH Sándor, A FÖLDEKRŐL JELENTJÜK lílásodik helyen as országos te/termelési versenyben Bátran állíthatjuk, hogy az utóbbi néhány év alatt nagyon sokat fejlő­dött a mezökeresztesi Aranykalász Tsz. A 17 millió forintot érő összes ingó- és ingatlan vagyonból 11 mil­liót tesz ki az az összeg, amelyet tisz­tán magukénak mondhatnak. Van most 3900 darabból álló juh állomá­nyuk és 580 darab sertésük. Szarvas­marha-tenyésztésükkel pedig orszá­gos hírnévre tettek szert. Az utóbbi napok esős, meleg időjárása megteremtette a perenosz- póra kialakulásának feltételeit Hegy­alján. A károsodás elkerülésére 17 perenoszpóra előrejelző állomás kezdte meg működését a világhírű borvidéken. Jelenleg már minden második hegyaljai községben mű­ködik az előrejelző állomás. Mádon, Tállyán, Tolcsván, Sárospatakon és a többi községben naponta három­szor figyelik meg a levegő nedves­ségtartalmát. Szükség esetén a köz­ségi tanácsokon keresztül, hangos­híradó igénybevételével hívják fel a termelők figyelmét a védekezésre. A perenoszpóra veszélyre való te­kintettel a hegyaljai szőlőtermelők megkezdték a védekező permetezést. ......... oOo...... < K fcZ-tágok a iosaeken Amióta Szentístvánboksa termelő­szövetkezet i község lett, megváltozott az élet a KISZ-szervezetben is. Bár az átszervezés előtt is tevékenyked­tek a fiatalok, de amióta termelő­szövetkezetbe tömörültek a község dolgozó parasztjai, nemcsak kultu­rális téren serénykednek, hanem a gazdasági munkából is ki veszik ré­szüket. A Tóth Erzsiké és Szilágyi Erzsiké által vezetett [kertészeti és növény- termelési brigád már 3 hold dohányt kipalántáit és a fiatalok növényápo­lási munkában is jelentős eredmé­nyeket értek cL---------oOo­A z elmúlt évben az egy tehénre eső 4900 literes jejési átlaggal országosan második helyre kerültek a tejtermc- lési versenyben. A jó hírnév mellé még 10 ezér fórint pénzjutalom is ütötte markukat. — Hogyan érték ezt el? — kérdez­tük a minap Kiss Bertalan elvtárstól, a termelőszövetkezet elnökétől. Naponta több mint ezer holdon, mintegy 3000 hektoliter bordói lét permeteznek szét a szőlőkben. Az ál­lami gazdaságok, a tsz-ek és a hegy­községek különös gonddal végzik a permetezést, hogy a mutatkozó jó termést már most megvédjék a kár­tételtől. Az első védekező permete­zést hamarosan befejezik Hegyalja szőlőiben. — Kezdettől fogva nagy gondot fordítottunk az állattenyésztésre — felelte. — Ügy is mondhatnám: az állattenyésztésre „profilíroztuk’’ ma­gunkat. A törzstenyészetek számára sok szép tenyészbikát neveltünk mar,. van most ezen kívül 82 darab hízó­marhánk is. A tejtermelési verseny­ben elért sikerünk annak köszönhető, hogy állatgondozóink, állattenyész­tőink nagy tapasztalatokkal rendel­keznek, egyéni gazda korukban is jól foglalkoztak az állattenyésztéssel. A tenyésztörzsben csakis törzskönyve­zett egyedeket tartunk, s a jószágokat szakszerűen takarmányozzuk. Esze­rint az állattenyésztés megszabja gazdálkodásunk irányát is. Földjeink nagy részén takarmánynövényeket, pillangósokat és kukoricát termelünk. Ezek vetését időben befejeztük, növé­nyeink szépen kikeltek és a kalászo­sok is gazdag termést ígérnek. Ha az időjárás kedvez, s nem köszönt ránk száraz, aszályos esztendő, olyan ter­més lesz a mezökeresztesi határban, mint amilyen talán még soha nem volt — mondotta Kiss Bertalan elv­társ. Tízezer mázsa friss zöldség naponta A korai kitavaszodás eredményeként az idén már csaknem háromszor annyi friss zöldségféle jut a borsodi iparvidék dolgozóinak, mint a meg­előző év hasonló időszakában. Az árak is mintegy 15—20 százalékkal alacsonyabbak a tavalyihoz képest. A megyei Szövetkezeti Értékesítési Központ naponta több mint ló ezer mázsa friss zöldségfélét küld az iparvidék dolgozóinak. A forgalomba kerülő saláta, sóska, paraj, retek, zöldhagyma -nagyobb része még a déli megyékből érkezik, de megkezdték már a szállítást a Borsod megyei termelőszövetkezetek és árut küld a Nagymiskolci Állami Gazdaság is. Két kép Kesznyétenbői Ä Sajó és a Tisza találkozásánál szos növények vetésének befejezésé- elterülő kesznyéteni Szabadság Tér- vei egyidejűleg megkezdték a nö- melőszövetkezet földjein teljes erő- vényápolást és szorgalmasan dolgox- vel folyik a tavasa munka. A kalá- nak a kertészetben is. Naponta több ment ezer holdat permeteznek be Hegyalján Az ország legészakibb szántóföldjein is kalászol az árpa és a rozs Borsod megye legészakibb részén, az edelényi, putnoki járás hegyek közé zárt szántóföldjein, az ország legészakibb gabonatermö vidékein is kalászba szökkent az őszi árpa és a rozs. Az érés csaknem három héttel korábban köszöntött be a szokásos­nál, nemcsak a kedvező időjárás ha­tására, hanem mert már a dombok­ra húzódó földek nagyüzemi tábláit lánctalpas traktorokkal művelték a tsz-ek. A termés már most jobbat mutat a korábbi tíz év legdúsabb esztendejénél. A keresztbe szántott barázdák az utóbbi napokban esett mérsékelt mennyiségű csapadékot is felfogták, ami a csaknem nyolc he­tes szárazság után sokat segített a kalászosok fejlődésében. Bár az utóbbi napok csapadéka éppen csak „megpermetezte” az ede­lényi és a Putnok-környéki szántó­földeket, az ország legészakibb ré­szén is jól halad a kukorica ülteté­se. Lakon, Zádorfalván és a Boldva- patak völgyében fekvő községekben a korán vetett kukorica első kapálá­sához is hozzáfogtak. Ugyancsak szokatlan jelenség ez, mert a hideg, kötött talajok miatt az ültetést csak a fagyosszentek után szokták meg­kezdeni. Az idén az öntéses talajo­kon is kukoricát vetettek a tsz-ek, mert így a patakok esetleges áradása kövesebb kárt tesz a terményben, i Az elmúlt ívekben is jól jövedelmezett a termelőszövetkezetnél a komlóter- mesztás: a férfiak egy rész.c most a komlótelcpítésnél serénykedik. Az asszonyok munkacsapata sem akar a férfiak mögött elmaradni. A kert* szetben dolgozók reggeltől estig a határban vannak. Képünkön a köszméte kö­zé karalábé-palántát ültető asszonyokat mutatjuk be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom