Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

2 ES* AKM AGT A RORSZ AG Csütörtök,- 1961, májas 11. Portugália továbbra is a gyarmatosítás politikáját folytatja fingolában Zorin levele az ENSZ közgyűlésének elnökéhez | ból reá háruló kötelezettségeket és a közgyűlés határozatait, továbbra is a gyarmati elnyomás politikáját folytatja Angolában és ezzel veszélyezteti Afrika e területé­nek, valamint az egész világ­nak a békéjét és biztonságát. Ilyen körülmények között szüksé­ges gyors intézkedések meghozatala, hogy a közgyűlésnek az angolai kér­désben elfogadott határozatát vaióra váltsák. A Szovjetunió ENSZ-íképviselete fontosnak tartja, hogy az Egyesült Nemzeteik Szervezetének tagjait azonnal tájékoztassák arról, milyen eredménnyel járt a közgyűlésnek a portugál kormányhoz intézett felhí­vása az angolai kérdésben, valamint tájékoztassák azokról az intézkedé­sekről, amelyeket az angolai kérdés­sel foglalkozó albizottság tagjainak kinevezésére tettek. A közgyűlés ha­tározata ugyanis előírja, hogy ez az albizottság azonnal lásson hozzá a közgyűlés által ki tűzött feladatok végrehajtásához.” A portugál hatóságok már úton New York (TASZSZ) V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője kedden a követ­kező szövegű levelet juttatta el F. Bolandhoz, az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának elnökéhez: „Elnök Ür! Mint ismeretes, a közgyűlésnek az angolai helyzettel foglalkozó ülése 1961. április 20-án különleges hatái-o- zatot hozott e kérdésről. A határozat rámutat Angola népének súlyos helyzetére, valamint a portugál gyar­mati hatóságoknak az angolai nép ellen irányuló tevékenységére, amelynek folytatása, a közgyűlés vé­leménye szerint — „veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot”. Ez a helyzet aggodalmat keltett a közgyűlésen, amely felhívással for­dult Portugália kormányához, hogy Angolában mielőbb vezessen be olyan intézkedéseket és reformokat, amelyek célja a közgyűlésnek a gyarmati országok és népek függet­lenségéről' szóló deklarációjának a végrehajtása. ■ A portugál gyarmatosítók tevé­kenységének következményeként azonban a helyzet Angolában egyre rosszabbodik. A közgyűlés említett deklarációjá­nak végrehajtása helyett a portugál kormány megtorló, intézkedéseket foganatosít az angolai nép ellen, amely törvényes jogainak megvalósí­tására törekszik, szabadságot és füg­getlenséget akar. Angolába egyre nagyobbszámú portugál csapatokat küldenek, hogy hadműveleteket folytassanak az angolai nemzeti fel­szabadító erők ellen. A különböző jelentések szerint — ide tartoznak a világsajtóban megjelent hírek — csupán a legutóbbi hat héten a por­tugál gyarmatosítók csapatai és rendőrsége több ezer afrikait ölt meg. A portugál kormány ilymódon dur­ván megsérti az ENSZ alapokmányá­Gromiko megérkezett Genfbe Gromiko külügyminiszter vezetésé­vel szerdán megérkezett Genfbe a május 12-ére összehívott nemzetközi értekezleten résztvevő szovjet kor­mányküldöttség. Mint a TASZSZ jelenti, Gromiko Anna Frank tanára Eichmann perén Eichmann perének szerdai tárgya­lási napja azzal kezdődött, hogy a náci tömeggyilkos védőügyvédjének tiltakozása ellenére a bíróság ér­demben meghallgatta egy belga ügy­véd írásos tanúvallomásának felol­vasását a náci megszállás alatti Bel­giumban elkövetett zsidóellenes ke­gyetlenkedésekről. A vád tanújaként szólalt fel Anna Frank iskolájának volt tanára, Jo­seph Melkmann. Elmondotta, hogy a megszálló hatóságok először négy­száz zsidó fiatalt szállítottak Né­metországba. Közülük csak egy tért vissza. Letartóztatásukkor általános sztrájk tört ki Hollandiában, amit csak nehezen tudtak megfékezni. A tanú kijelentette, hogy Hollandia német megszállása előtt 140 000 zsi­dó élt az országban, közülük 110 ez­ret hurcoltak a német haláltáborok­ba és a háború végére csak 6000 ma­radt életben. A Reuter kölni jelentése szerint Franz Six, Eichmann egykori főnö­ke, akinek neve a per folyamán ko­rábban már szóba került, hallatott már magáról. Six Nyugat-Németor- szágban él háborítatlanul. A véde­lem kérésére írásos tanúvallomást hajlandó adni — üzente ügyvédjével. külügyminiszter nyilatkozott a repü­lőtéren. Kijelentette, a Szovjetunió igyekszik mindent elkövetni a laoszi kérdés igazságos és gyors megoldása érdekében, a délikeiet-ázsiai háborús tűzfészek felszámolásáért. A szovjet kormány reméli, hogy az értekezlet többi résztvevője is hasonló erőfeszí­téseket tesz majd. Az AFP jelentése szerint szerdán megérkezett Genfbe a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak, valamint a törvényes laoszi kor­mánynak és a Patet Lao harci egysé­geinek küldöttsége is. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a három ország: Lengyel- ország, India és Kanada — képvise­lőiből álló nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság vezetői szerdán repülőgépen Xieng Khouangba, a törvényes laoszi kormány ideiglenes székhelyére utaztak. lévő katonai egységekkel huszonöt- ezer főre akarják emelni az Angolá­ban állomásozó hadseregük létszá­mát, de mint egy londoni TASZSZ- jelentés kiemeli, még tömeges bün- tetőexpedíciók bevetésével sem tör­hetik meg a gyarmati rabiga ellen felkelt angolaiaík szilárd ellenállását. Az Observer című angol lap sze­rint a felkelők Angolában már het­venezer négyzetmérföldnyi területet tartanak ellenőrzésük alatt. A D$nly Telegraph hangsúlyozza tudósításá­ban, hogy az angolai felkelők most már a lándzsák és nyilak mellett zsák­mányolt fegyvereket, köztük géppus­kákat is használnak támadásaik al­kalmával. Az AP jelentése szerint kedden este tüntetők vonultak a londoni portugál nagykövetség épülete elé és harminc parlamenti képviselő alá­írásával ellátott levelet adtak át a nagykövetségnek. Ebben tiltakoznak az angolai afrikaiak tömeges le­mészárlása ellen. (MTI) Hozzászólás: A termelés pártellenőrzéséről Sortűz az algériai hazafiak eilen Az algériai helyzet új vonása: a muzulmán lakosság ismét tüntetése­ket rendez a független Algéria zöld­fehér zászlaja alatt Ferhat Abbasz kormányát éltető jelszavaival. A francia „rendfenntartó erők” vála­sza: Dzsidzselliben rálőttek a tünte­tő tömegre. A francia hivatalos köz­lések szerint három arab meghalt, tizen megsebesültek. Marengóban mintegy 2000 főnyi muzulmán tömeg négy órán át tüntetett. A város kör­nyéke az európai gyarmati telepesek hazája. A gyarmati birtokosok itt szinte kivétel nélkül a „francia Al­géria” hívei. Algírban: kédden délután tsinét páncélosok vették körül a rendőr- prefektura épületét. A különleges biztonsági intézkedés okát nem hoz­ták nyilvánosságra. A plasztikbombás merénylet-soro­zat tovább tart. Kedden este az egyetlen, Algírban megjelenő lap főszerkesztőjének lakásán robbant bomba, Oranban muzulmán kereske­dők üzletei ellen követtek el me­rényleteket, Constantine-ban pedig egy liberális személyiség, az Algé­riai Demokratikus Tömörülés helyi elnökének lakása volt a „plasti- queur”-ök célpontja. ÖRÖMMEL olvastuk az Észak- magyarországban a termelés párt­ellenőrzéséről szóló vitaindító cikket. S azóta gondosan tanulmányozzuk azokat a hozzászólásokat, amelyeket a megyében lévő üzemek párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői közöltek a lap hasábjain. Jóleső ér­zéssel tapasztaltuk, hogy e cikkek­ben több olyan módszer van, ame­lyek egy-egy üzemnél jól beváltak, s ezeket mi is igyekszünk alkalmazni. Évekkel korábban nálunk is lehe­tett hallani olyan megjegyzéseket: mi szükség van a termelés pártel- lenórzésére, a műszaki és gazdasági vezetők úgy is becsületesen dolgoz­nak, lelkiismeretesen végzik min­dennapi munkájukat. Ma azonban már kevés ember akad, aki kétség­be vonja a termelés pártellenőrzésé­nek szükségességét. A dolgozók, a műszaki és gazdasági vezetők nagy többsége segítőkészséget, jóindula­tot és nem valamiféle megszorítást lát az ilyen ellenőrzésekben. És ez a helyes, — ez a való igazság. S hogy így van, elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi esztendőkben nagy változáson ment át a termelés párt- ellenőrzés egész tartalma, módszere. Magasabb lett az ellenőrzés színvo­nala, alaposabb munkát végeznek az ellenőrök, széles kört fog át egy-egy ilyen feladat elvégzése. Csökkentek az úgynevezett beszámoltatások. A pártszervek vezetői felismerték, hogy a termelés pártellenőrzése nem egyenlő a vezetők beszámoltatásá­val. Sőt még az is kevés, ha egy ter­melési folyamatnál kategorikusan kijelenti az ellenőrzéssel megbízott személy: ez így nem jó! Másképpen kell csinálni! Azt is el kell mondani, hogyan lehet jobban elvégezni ugyanért a munkát. Ügy érzem, hogy elmondhatom, nálunk, Ormosbányán a bányaüzem pártszervezete helyesen értelmezi a termelés ellenőrzésével kapcsolatos tennivalókat, s talán ez is oka an­nak, hogy az aknák vezetői és dol­gozói nem idegenkednek az ellenőr­zéstől, szívesen fogadják, igénylik azt. Pedig abban, amit az ormosi kommunisták csinálnak, nincs sem­mi különös. Azt teszik, amit a fel­sőbb pártszervek kémek, azt teszik, amit a helyi adottságok megenged­nek, amit a jobb, eredményesebb rmmk.a megkövetel. Elsősorban a műszaki és gazdasá­gi vezetés egységének megszilárdítá­sára törekedtünk, ugyanakkor erősí­tettük a vezetésen belül a kollektív és személyi felelősségérzetet. Szükség volt ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert személyeskedéseket tapasztal­tunk, s ezek hátráltatták az üzemek előtt álló egyre nagyobb feladatok t végrehajtását. BEVONTUK az ellenőrzési munkába a pártonkívülieket is. Arra töreked­tünk, hogy az emberekben — ellen­őrökben és ellenőrzőitekben — ala­kuljon ki a magasfokú felelősségér­zet. Foglalkozzanak azzal, ami kö­rülöttük történik. Ne menjenek cl szó nélkül a szabálytalan munka­végzés mellett, ne tűrjék a techno­lógiai előírások megsértését, az anyagpazarlást, a fegyelmezetlensé­get. Igen jól bevált módszer lett ná­lunk az úgynevezett brigádellenőr­zési munka, amelyet természetesen a pártszervezet irányított és irányít minden esetben. S hogy a bányászok magukénak vallják a pártszervezet törekvéseit, art több tényező igazol­ja. Gyakori eset, hogy valamelyik aknából egy dolgozó eljön a párt­irodába, elmondja, milyen hibák vannak azon a munkahelyen, ahol ő dolgozik, mit lehetne tenni azok fel­számolására. Ilyenkor a pártszerve­zet rendszerint beszél az akna veze­tőivel, s szükség esetén kellő intéz­kedéseket tesz. A pártszervezet egyrészt tehát » munkahelyen dolgozó bányászoktól is sok helyes javaslatot kap, más­részt az üzem műszaki vezetése kon­krét segítséget szokott kérni egy- egy problematikus termelési, vagy technológiai folyamat sikeres el­végzéséhez. így történhet meg az, hogy Ormosbányán a termelés párt­ellenőrzését jól tájékozott, az üzem előtt álló feladatokat, gondokat tö­kéletesen ismerő kommunisták lát­ják el. Nagyon vigyázunk rá, hogy munkánkat ne utasítgatás, paran­csolgatás jellemezze, hanem őszinte, elvtársi segítenialkarás. Ezért van az, hogy a dolgozók nertj „megszorítást” vélnek a pártellenőrzésben, hanem őszinte segíteniakarást. IGÉNYES. DE NAGYON szép megbízatás a termelés pártellenőrzé- sével való foglalkozás. Igaz, hogy ez nem kidolgozott tétel, nem írott sza­bály, amelyet csák alkalmazni kell. Sokrétű, mindennapi munkánkat át­ölelő, széles skálán mozgó része ez a pártmunkának. Józan Ítélőképessé­get, éleslátást, alapos tárgyi ismere- I tét — és mindenekelőtt emberséget kíván. Ezt sohasem szabad elfelejte­nie annalr, akit azzal bíz meg vala­melyik pártszervezet, hogy végezzen egy üzemnél, vagy aknában a terme­lés pártellenőrzésével kapcsolatos munkát. Svidró József, az ormosbányai párlbizottn&p / titkára Prágába érkezeit az MSZMP küldöttsége A 40 éves Csehszlovák Kommu­nista Párt jubileumi ünnepségeire szerdán este Prágába érkezett az * z abaűjszántői járás egyik — vagy talán nem is egyik — leggyengébb termelőszövetkezete a járás székhelyén volt. Az abaújszán- tói Petőfi Tsz több mint tíz eszten­dős múltra tekinthet vissza, de tag­jai nem nagyon emlékeznek bőséges esztendőre, inkább csak tengődtek, pedig élhettek volna jobban is, ha jobban dolgoznak, iparkodnak. De mivel nem fogták meg jól a munka végét, nem tudták a közös összefo­gásban rejlő gazdag lehetőségeiket a maguk hasznára fordítani. A régi Petőfi története lezárult az elmúlt télen — ezen a tavaszon már az egész község felzárkózott a közös boldogulás mellé. A párszáz holdas termelőszövetkezet közel kétezer­holdas nagygazdasággá fejlődött, s 530 ember boldogulását kell biztosí­tania. Az új elnök, Gyulai István, Aba- újszántó legjobb gazdája volt, a ma­ga 12 holdján példamutatóan gazdál­kodott. Ha valakinek meghozott egy hold 300 mázsa cukorrépát, 150 má­zsa burgonyát, neki meghozta. Alig volt olyan esztendő, hogy tavasszal használnia kellett volna az ekét — mindent őszi szántásba vetett, ülte­tett, s a jó munkát kapott föld bősé­gesen fizetett a fáradozásért. De a 12 hold nem kétezer hold. — Még nem vagyok eléggé „ott­hon” a vezetésben — mondja kissé csüggedten. — A magaméval meg­birkóztam, nem kellett ott különö­sebben vezetni. Itt egészen más a helyzet Van ugyan tagunk bőven az 1900 holdhoz, dehát a földhöz nem lehet számokat írni — oda emberek kellenek, akik nem tekintgetnek se jobbra, se balra, csak a tennivalókat nézik. R átortalan az elnök, fellépéséből még hiányzik a szükséges ke­ménység. a következetesség, a ta- pasztaltság, és ez nem is csoda. A maga kis vagyonában megtanult A földhöz mein lehet számokat írmi... £ gazdálkodni, de nem tanulhatta meg a nagyüzemi munkaszervezést, az emberekkel való bánásmódot. Magvasi Lajos elvtárs, a tsz agro- nómusa rendelkezik a gyakorlati és elméleti ismeretekkel, ért a nagy­üzemi gazdálkodáshoz. Tevékenysé­gében azonban hiba, hogy túl sokat vállal magára, mindent egyedül akar elvégezni, s ez a jószándékú sokat- markolás akaratlanul is hibához ve­zethet és vezet. A vezetőséggel, s el­sősorban az elnökkel közös egyetér­tésben kell végezni a tsz ügyeit, s ami talán a legfontosabb, a nagy­üzemi gazdálkodásban még járatlan elnököt be kell avatni a nagyüzemi vezetés „kulissza titkaiba”, hogy mi­nél hamarabb leküzdje a tapaszta­latlanságából fakadó bizonytalanko­dást. A legnagyobb tudással és szak­mai tapasztalatokkal rendelkező szakember sem tarthatja magát csalhatatlannak ítéleteiben és intéz­kedéseiben. Az intézkedésekben rej­lő esetleges kisebb-nagyobb hibákat már a kezdet kezdetén ki lehet kü­szöbölni, ha előzetesen megbeszélte a vezetőség. Több szem többet lát. Az „új” Petőfi bizony nem kezd­hette gazdálkodását „tiszta lappal”. Gondok tömkelegét örökölte egy­részt a régi Petőfitől, másrészt a ta­valyi esztendőtől. Az abaűjszántői határ alig 8—10 százalékán végezték el az őszi mélyszántást, alig volt több vetés, mint amennyit a még kis Petőfi tagsága elvetett, ez pedig nagyon kevés volt. Hatalmas mun­ka folyt itt a tavaszon — s most el­mondhatjuk, hogy a kezdeti bajok ellenére sincs különösebb lemaradás a tennivalókban. Az év eredményes­sége most már szinte kizárólag a tagságon múlik, mert amit eddig el­értek, az elsősorban a gépeknek kö­szönhető. R enn az irodában olvasom a ka- pások felosztásáról szóló érte­sítéseket, minden tsz-tag megkapja papíron-feketén, hogy hány öl kapás megmunkálása vár rá. Kissé megüt­közve teszem le a kis papírlapot. A szűkszavú közleményben a követke­ző kitétel olvasható: „Amennyiben ezen munkákat nem végzi el, az ön terhére a tsz vezetősége mással vé­gezteti el!” Kérdem, szükség van-e erre a fenyegető kitételre? Gondol­kozás nélkül válaszolnak: sajnos, szükség. Azzal minden józan gondolkozású ember tisztában van, hogy ha nem dolgozik, nem lesz mit ennie. De egyeseknél ez a felismerés nem pá­rosul a tettel, s letudják azzal az ősi kényelmességet kifejező közmondás­sal, hogy „úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna”. Ez azonban kevés az üdvösséghez, nem valahogy, hanem jól kell lenni. Aki ma, új életének legkezdetén nem fog becsü­lettel munkához, az csak holnapután vagy csak azután tud emberi körül­ményeket teremteni magának és övéinek. Ha ebben az évben nem te­remtik meg a közös boldogulás hol­napi feltételeit, s magyarán mondva lopják» az időt, később kell mindezt pótolni, mert nincs kibúvó, nem ke­reshetik másutt a kenyerüket. — Senki kedvéért sem mondunk le a közös gazdálkodásban rejlő lehető­ségekről, a magyar parasztságnak ma is, holnap Is, meg azután is ' a termelőszövetkezet jelenti a jövőt, Ennek így kell lenni, mert a fejlődés igy kívánja, mert a magyar paraszt­ság csak közös összefogással tud em­beri körülményeket teremteni magá­nak, s elegendő élelmiszert termelni az ország népének. S ha így áll a dolog, akkor hát gyerünk, rajta, ne holnap, hanem már ma rendezzék soraikat az aba- újszántóialk is, hogy már ma meg­valósuljanak a holnap lehetőségei. És ne várjanak senki másra — ne­kik keli megművelniök a szántói ha­tár minden talpalatnyi földjét, s ahogy megművelik, úgy látják hasz­nát. S ha 24 ember van beosztva a kertészetbe, ne tizennégy jelenjék meg nap mint nap, hanem mind a huszonnégy. Vegyenek példát Bur- kus Józsefről és Orosz Józsefről, meg az üvegháznál dolgozó leányok­ról, akik rendszeresen megjelennek és lelkiismeretesen dolgoznak. Kris­tóf János, Rási István állatgondozóit sem várják, hogy más végezze el a rájuk bízott feladatokat, Drapcsik Lajos fogatosról, ifjú Kender Já- nosnéról és Nemes Józsefnéról is példát vehetnek, akik lelkiismerete­sen gondozzák a rájuk bízott ba­romfit. Bodnár Sándomé se kéreti magát. De ne vegyenek példát Ton- kovics Ignácról, aki 5—6 napot dol­gozik havonta, Kovács Lajosról még kevésbé, aki még egy szalmaszálat sem tett arrébb a termelőszövetke­zetben. Zemlényi István még a tsz- tagokat is elcsábította napszámolni szőlőjébe — tsz-tag létére. Ezekről ne vegyenek példát. záporodnak a tennivalók, ne hagyják, hogy a körmükre ég­jen a munka. Ha mindent elvégez­nek időben, boldogulni fognak, lesz mit osztani. Minden épkézláb em­bert tettre szólítanak a feladatok. — minden tsz-tagot, mert a földhöz nem lehet odaírni a tsz-tagok szá­mát, attól nem lesz megművelve a föld. G. ML MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége: Kállai Gyula, a Politi­kai Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnökének első helyettese és Prieszol József. a Központi Bizottság tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára. A magyar pártküidöttséget a prá­gai főpályaudvaron Vaclav Kopecky. a Csehszlovák Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a mi­niszterelnök helyettese, Vladimír Koucky, a Központi Bizottság tit­kára, valamint a csehszlovák párt más képviselői fogadták. Megjelent a küldöttek fogadására Marjai Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövete. (MTI)----------ooo--------­N agy részvét mellett temették el Ábrahám Károly rendőrőrnagyot A tragikus hirtelenséggel ethűnyt Abrahám Károly rendőrőmagyot szerdán délután kísérték utolsó út­jára Miskolcon a Mindszenti teme­tőben. A búcsúztatóra nagy számban jöt­ték el baj társai, barátai, elvtársai. A ravatalnál munkatársai álltak dísz­őrséget. Itt Hajas Zoltán elvtárs rendőrőrnagy, a sírnál pedig Lend- vai József elv társ alezredes, a Me­gyei Rendőrfőkapitányság vezetője mondott búcsúbeszédet. Külön kö­szöntek el az elhúnyttól közvetlen munkatársai, iskolája, ahol levele­ző hallgató volt és a DIMÁVAif1 ahol egykor hosszú ideig dolgozó# Amikor a koporsót a sírba eresz tót1 tók, a díszszázad sortűzzel tisztelgett a nagyrabecsült, kiváló rendőrtiszt és hú elvtars emléke előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom