Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

ESZAKMAGYAROmSZÄß Vasárnap, 1961. május fí Felkészültek a KISZ-fiatalok nyári foglalkoztatására A fövő héten, megkezdik az acetilén üzem vasszerkezetének durva összeszerelésé l a Berentei Vegyimüvekben A BERENTEI Vegyiművek épílike- zceein gyorsüió ütemben végzik a munkát, hogy a gyár a tervezett idői*, 19US decemberére megkezd­hesse a próbaüzemelést. Az új bor­sodi ©'árban évente 6 ezer tonna hő­re lágyuló polivinilkloridot és a PVC készítéséhez szükséges klóron kívül nwhtegy 17 ezer tonna maronátront termelnek majd. A gyár üzemrészei­n.pk építésével — a nagy gyakorlattal rendelkező — 31-es Építőipari Válla­latot bízták meg. A munkákat úgy szervezték meg, hogy ez év végére már több üzemrészben megkezdhes­sék a technológiai szereléseket. ' A több épületből álló klóralkáli- eléktrolízis üzem két legnagyobb lé­tesítménye a ccUaterem és a sóoldó •lesz, amelyek építésére 31 millió fo­rintot költenek. A több mint 74 mé­ter hosszú és 34 méter széles cella­terem alapozását már befejezték. Je­lenleg a munkák továbbviteléhez szükséges toronydarut szerelik, s a jövő héten megkezdik az épület 12 keretállásának betonozását. Ezt a ké­nyes feladatot az építők június 6-ra szeretnék elvégezni. Érdekessége lesz a cellateremnek, hogy homlokzati burkolását .— a tökéletesebb világí­tás céljából — a Német Demokra­tikus Köztársaságból vásárolt úgyne­vezett kapulit üvegből készítik el. A sóoldó üzemrészen is tartják a határ­időket az építők. A hengeralakú só- oldattároló tartályok, amelyekből há­rom darab épül és a tároló medence betonozását június 1-re fejezik be és utána hozzáfognak a saválló bélések •elhelyezéséhez. Bővítik a borsodi bányavidék két legforgalmasabb vasútállomását iparvidék A borsodi iparvidék egyre nö­vekvő vasúti forgalma szükségessé tette a bányavidék két vasúti csomó­pontjában, Kazincbarcikán és Szuha- káUóban a vasúti állomásépület bő­vítését. A MÁV miskolci igazgatósága, a fontos kazincbarcikai vasúti csomó­pont utasforgalmának zavartalan le­bonyolítására új épületet emel, * Vasáru a I» Alsóregjjmecen is kigyullad a villany A megyei tanács tervosztályán tegnap értékes adatokat jegyezhet­tünk fel Borsod megye villamosítási statisztikájából. 1904—1945-ig 101 községet villamosítottak. 1960 utolsó napjaiban Borsod 290-ik községében is lágyult a villany. Terjed a fény. Egyre több községben, kis, eldugott falucskában, tanyán g'yúl ki a vil­lany. S melyek a tervek 1961-re? — érdeklődtünk az illetékesektől. — 1961-ben 25 községben ünnepel­hetik a villany bevezetését. Az. Észak- magyarországi Áramszolgáltató Vál­lalat dolgozói a minisztériumi szer­vek hathatós segítségévei vállalták, hogy 5—6 községben terven felül ki­gyújtják a kultúrát jelentő fényt. A legközelebbi napokban Alsóreg- mee községben üdvözlik majd az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozóit — mint a fény meghonosítóit. Az alsóregmeciek fel­készültek a nagy ünnepre, amikor fa­lujukban is kigyúl a mozit, a tele­víziót, rádiót tápláló villany. Mint megtudtuk, ebben az eszten­dőben, többek között Balajlon, Éger­szögön s a Béke-barlangban gyújt­ják meg Iljics lámpácskáit. Ezenkí­vül a megye sok-sok termelőszövet­kezeti községe, állami gazdasága ré­szesül a kultúra fény-áldásából. amelyben korszerű válótermek, jegy­kiadóhelyek torlódás mentesen tud­ják kiszolgálni a napi 600—700 főnyi utazóközönségei. Az építkezésre 4.3 millió forintot fordítanak, és a tervek szerint az új állomásépületet meg ez évben átadják a forgalomnak. Az új épülettel megoldják a vasútállomás, valamint az újváros és az egyes üze­mek közötti autóbuszközlekedést is. Bővítik a szuhakáilói állomást is 1,7 millió forintos költséggel, amely elsősorban a szuhavölgyi bányász­lakótelepek utasforgalmát bonyolítja le. Az állomás bővítésével nemcsak az utasok jutnak kényelmes váróte­remhez, hanem a MÁV-dolgozók szolgálati viszonyai is megjavulnak az új, korszerű hivatali helyiségek­kel. A PVC gyárban a poiinér, mono ,mér és az acetilén üzemrészeket < Német Szövetségi Köztársaságból vá­sárolt különleges vasszerkezetből sze­relik össze. A 20 méter magas poiinér- üzem vasszerkezeti vázának durva szereléséhez április 15-én fogtak es a munkákat a jövő hét közepén fejezik be. Ekkor a toronydaru átáll az ace­tilén üzemhez és segítségével meg­kezdik vasszeiikezeti vázának szerelé­sét. A különleges vasszex-kezet folya­matosan érkezik Nyugat-Németor- szágból. AZ ÉPÍTKEZÉSEK meggyorsítá­sára — a KISZ vegyipar felett vál­lalt védnöksége keretében — a nyári hónapokban 2400 fiatal végez önkén tes munkát Berentén. A fiatalok nyári táborát 25 ezer négyzetméternyi területen építik fel és a durva terep- rendezés befejeztével rövidesen meg­kezdik a tábor víz és csatornahálóza tának elkészítését. Az elmúlt napok­ban az új gyár építkezésein dolgozó különböző vállalatok vezetői közösen beszélték meg, hogy a nyári két hó­napos szünidő alatt hány fiatalt tud­nak foglalkoztatni és részükre meny­nyi és milyen munkaterületet bizto­sítanak. A 31-es Építőipari Vállalat feladatainak elvégzésében például a terv szerint 350 fiatal munkálkodik majd. Ezek — többek között — 3 ezer köbméter föld kitermelését, 7 ezer köbméter föld visszatöltését végzik el. valamint 3 ezer négyzetméter va­kolást. 2500 köbméter betonozást. 600 köbméter falazást és 1500 négyzetmé­ter zsaluzást készítenek. A vállalat vezetősége úgy számolt, hogy' a nyári táborban számos olyan fiatal is érke­zik, akiknek szakmája van (ács, vas­betonszerelő stb.) s elképzelésük sze­rint ezekből az önkéntesekből komp­lexbrigádot alakítanak és egy létesít­ményen önálló munkával bízzák meg őket cAx. úlniuék HANGJA Börokráeiamentes intéskedés — öröm a Galagonyás-soron 11 rudabányai Gagarin-akna dolgozói a „Szocialista üzemrész“ címért küzdenek A RUDABÁNYAI vasércbánya egyik fiatal aknáját, amelynek a. fel­tárását, elővájását alig néhány évvel ezelőtt kezdték meg, az el múlt hónap­ban a világ első űrpilótájának tisz­teletére, Gagarin-aknának nevezték el. Az akna dolgozói, brigádjai közül számosán már több hónapja szerző­dést kötöttek a szocialista cím elnye­réséért, s május 1-én már az akna két brigádja el is nyerte a megtisz­telő címet. A közelmúltban újabb szerződéskö­tésekre került sor az üzemrész bri­gádjainál. Az elővájásokon dolgozó brigádok 65 munkása írt alá szerző­dést, hogy valamennyien úgy dolgoz­nak, magánéletükben úgy viselked­nek, hogy üzemrészük elnyerhesse a szocialista címet. A Gagarin-akna dolgozói már az első negyedéves tervüket is igen szép eredménnyel zárták, áprilisban pedig — a vízveszélyes munkahelyeken adódó problémák ellenére — kima­gasló eredményt értek el. Áprilisi Ágyat és matracot vettem az ősz­szel. Gyöngysoakonyt. is vásárolok majd, — reménykedtem. A vasüzle­tek vezetői, eladói azonban elutasí­tottak: nincs a keresett árú; jöjjön máskor, keveset kaptunk belőle, ha­mar elfogyott. S én ősz óta hetenként kétszer sorra járom a vasüzleteket, de mindhiába! Május 10-én döntő lépésre határoztam el magam: el­mentem a Miskolci VASÉRT Nag.y­A híd korlátjának vetett háttal ketten álltunk, az elnök és én. Arclegyintő, enyhe szellők len­gették a partmenti fűzek bóbiskoló lombját. A kis folyó csendesen folydogált medrében. Parti fecskék fürge csapata szállongott alacsony repü­léssel a víztükör fölött, le-lecsapva, hogy meg­nedvesítsék csiviteléstől kiszáradt torkukat. Tá­vol, a legelő fűszőnyegén tehénnyáj legelészett. A pásztor botjára támaszkodva, unottan nézelődött. Fűre terített árnyékában a puli heverészett. Gó­lya lépegetett a térdig érő fűben, lassan, méltó­ságteljesen. — Szép — mondtam csendes áhítattal. — Mi? — kíváncsiskodott rám az elnök. — A táj. — Ja, a táj? Szép, hogyne lenne szép. De nekünk nincs időnk gyönyörködni benne. Külö­nösen ilyenkor. — Meg, tudja, nekünk már ez a vidék na­gyon megszokott. Maga most látja először, meg a nagy házak közül csöppent ide. Mi minden nap látjuk, nem vesszük észre benne a szépet, de ha elmegyünk innen, aki:or... nekünk is tetszik. Az elnök röstellkedve nevetett, mintha szé- gyellené, hogy ilyen érzelmes dolgok jutnak eszébe. — Él kell innen messze menni, aztán hosszú idő után visszajönni. Furcsa no, annyi szent. Én odavoltam elnök iskolára, egy évig. Ügy tört a rossz a szülőföldem után. Mert rossz érzés az. Az istennek se akartak a fejembe menni azok a tudományok, csak haza, oszt haza. Akár hiszi, akár nem, mindig itthon jártam álmomban. Ta­lán azért van ez, mert ebből a földből nő ki a kenyerünk, innen van az életünk. Immel-ámmal ittam a csapi vizet, nem smakkolt a péki kenyér, a pörköltre fintorogtam.. Egész lefogytam. Aztán • megszoktam, a vizet, a kosztot, csak á vidéket nem tudtam rtiegszokni, mintha' egy kötéllel let­tem volna idekötve, a honvágy itthonrul rángatta azt a kötelet, hogy a lelkem is beleíájdult. Beszélgetés ^ a korlát mellett kereskedelmi Vállalathoz. MegmoP^ tarn, hogy szükségem van 2 daí'^ gyöngysodrony ágybetétre.) Azt a V>' laszt kaptam, hogy éppen mű" I rakják kocsira, a 48-as számú Va'1 és Fém k is ke reskedel mi Üzletbe ^'1 szik. A kocsit elkísértem oda. A as számú vasüzlet, vezetőiének mondtam jövetelem célját és k#“ lem: az ágysodronyt szeretném me£ venni. Azzal utasítóit el, hogy ne"' tudja ideadni, mert másnak kell. I Kérdem az illetékeseket: Hogy*1, .történik az áruk értékesítése a V** 'üzletekben? Talán hetekkel előtÉ r kérvényt kell az üzlet vezetőjén"'’! I beadni? ^ Vámos József, . MÁV Miskolci JárómujaV*,f . dolgozója. ^ ------oOo-----­> hogy az építőipar \ határidőre elvégezhesse [ munkáit.. f A kavics nélkülözhetetlen aior | anyag az építőiparban. Különösen [építők számára kedvező évszakot ' ban van szükség fokozottabb ki f vicstermelésre. Tudják ezt az Érj | Kavicsbánya Vállalat miskolci tcK kp ének. dolgozói is. Ezért fokozottá“ [erőfeszítéssel végzik a munkájuké A bánya naponta 1000—1200 kW, ) méter kavicsol ad elszállításra. . |földelési munka is, szépen hala\ i mintegy 800—900 köbmétert tértid} [nek ki egy nap alatt. Különösen r t dolgozik — a legnagyobb teljes" rnényt éri el — az M. B. 1. kotrói* ipen Kassai Sándor elvtárs, az F. íj [ /. kotrógépen Szűcs Sándor brigád* rés a K. 505-ös kotrógép személyzC-' I Az üzemben segítőkész, jó kollekK )szellem uralkodik. A dolgozók i Icájukkal nagyban hozzájárulnak 1' [hoz, hogy az építőipar határidőre *! Í r végezhesse munkáit. Még eredik nyesebb lenne a termelés, ha az SPf letanyagfuvarozó Vállalat annyi (1% [ kocsival rendelkezne, hogy a szállít lebonyolítására éjszakára is 35 ’ kocsit küldhetné, mint nappalra, r Papp hajol bányamcsíC1 1 — karolt belém az elnök. — Mit lát? — muta- í tott az út porába. { — Lábnyomokat — rántottam meg a váltam, j — Nem lábnyomok azok, hanem lábbeli j nyomok! — hahotázott diadalmasan, hogy nem , tudtam eltalálni a gondolatát. És olyan lelkesen magyarázta a lábbeli nyo- I mokból a történelem nagy változásait, öröm volt ( hallgatni. Igen, valamikor régen, május köze- ( pén csak a módosak viseltek lábbelit, de még i azok között is akadt olyan, aki restellt csizmát . húzni húsz fokos melegben; Ma már meg csak ’ a cigánygyerekek járnak mezítláb. I Virgonc gyerekcsapat cikázott át a hídon, < csak úgy porzott utánuk az út, futtában köszön- ( tek ránk. , — Nézze csak, Józsi bácsi, az öt közül az egyik még tartja az ősi szokást, nem hord ci- ’ pőt, pedig' az ábrázatából nem látszik cigánynak. I Az elnök jobban utánuk nézett. ( — No, majd kap az az ötödik is, csak kerül- 4 jek haza. Még felsérti valamivel a lábát. Pedig . hányszor megraktam már-érte. Azzal védekezik, hogy mezítláb elhagy mindenkit futásban. < — A magáé? I — Hát kié volna?! . — Mondja, a maga édesapja nem ezt mond­ta, ha netán cipőben csavargóit el a cimborákkal: * majd adok én neked cipőben futkosni!? 1 — Eltalálta, bizony, csak erre állt volna a 1 nyelve, el is náspángolt volna istenesen. De hát , az régen volt. — Talán igaz se volt — szaladt ki a számon. Az elnök elgondolkozva nézett végig rajtam. 1 Talán csak nem kételkedik ez a tintanyaló a < szavában, vagy azt gondolja, hogy valami úri 1 fáról pottyant ő az elnöki tisztségbe? Paraszt , volt ő, egyszerű földműves ember fia. Szomor­kásán elmosolyodott, legyintett: — Igaz volt az, mint ahogy most itt állunk a * hídon... ' Gulyás Mihály Hangos, kacarászó leánycsapat közeledett a hídhoz. — Nézze csak, hogy fogják azt a kapát! — bökött meg az elnök. — Azelőtt a vállukra csap­ták. Sajnálják a virágszálak a szvetterüket — ezt már olyan hangosan mondta az elnök, hogy az egyik lány meghallotta. — Nem szvetter az, Józsi bácsi, hanem kar­digán. — Az kell nektek már, kardigán, meg nejlon harisnya, meg körömcipő — hangoskodott Józsi bácsi csipkelődve. A lányok körülvettek minket. — Talán nem. érdemeljük meg? — tette csí­pőre kezét az egyik harciasán. v ' — Nem erről van szó — fújt visszakozt az elnök. — Hogyne érdemelnétek meg, de falusi - jánynak a háziszőttes is jó ingnek, nektek meg nejlon kell, meg olyan harisnya, hogy az em­ber nem is tudja, van-e valami a lábatokon. Meg ott van a hosszúsarkú cipő. Ügy pipiskedtek ben­ne, mint valami grófnő. — Nem nekik kellenek ezek a. cifra dolgok — lépett közelebb egy testes asszonyság, aki va­lahogy a lányok közé keveredett. — Hát kinek, ha nem nekünk? — kérdezték a lányok kórusban. — A fiúknak! — Hát ez fején találta a szöget — nevetett az elnök, amikor a lányok elmentek, és elma­gyarázta a dolgot, hogy én is megértsem. A fiúk bejárnak a gyárba, várost látnak, szép jányokát. Egyik se venne magának asszonyt a faluból, ha ezek a mai jányaink nem haladnának a korral. /— Jöjjön csak, mutatok én magának valamit Gyöngysodronyt vagy igazgyöngyöt nehezebb találni ? Nagy család kedves kis ünnepe Névadó ünnepséget rendezett má­jus 13-án a Borsodi Hőerőmű KÍSZ- szervezctc. A bensőséges ünnepségen — amelyen megjelent a párt. a. szak- szervezet és a vállalat vezetőségének több képviselője, valamint igen sok űzetni, dolgozó — Boros Pál segéd- elektrikus első-szülött gyermekének adtak nevet. A KISZ-szervezet üzemi titkára meleghangú köszöntője után, a dol­gozók jókívánságaikkal halmozták, az újdonsült édesanyát és az édd' apát. A KISZ és a tömegszervezet$ megbízottai szép ajándékokkal kcd‘ veskedlek az újszülöttnek, majd 9* egybegyűltek még jó ideig vidó* hangulatban ünnepeltek. A nagy csí'j Iád, így fejezte ki örömét és szeret^] tét a kis emberpalánta iránt. Misán György turbina-üzem A Galagonyás soron az egykori pro­letártanya szegényes viskói helyére a felszabadulás után csinos kis há­zak épültek. Az új házakban itt is új élet alakul. A munkások szakem­berekké képezik magukat, a proíe- tárgyerekek tanulnak — még ösztön­díjas egyetemista, kész mérnök, ta­nító is van közöttük. Fogynak a prob­lémák. Néhány hónapja mégis volt egy kö­zös problémájuk a' Galagonyás-sor lakóinak: a járda. Az esőzésektől sá­ros utcán nem volt kiépített gyalog­járó. Gondoltak egyet a lakók: beteg tanácstagjuk helyett felkeresték az I. kér. tanács építési osztályát, előad­ták panaszukat, s járdalapokat kér­tek. mondván, hogy ők társadalmi munkában lerakják a. lapokat. Kéré­süket Vass József elnökhelyettes ma* gáévá telte és vállalta a Galagonyás- sor képviseletét tanácstagjuk helyett a vb-ülésen. Hamarosan megkez­dődött a járdaépítés. Skultéti Zoltán mérnök az I. kér. tanács építési cso­portja részéről biztosította a zavar­talan anyagellátást. — Valamikor én is nagy sárban jártam iskolába, átéreztem a hely­zetüket — hárította el a lakók hálál- kodását Vass elvtárs elnökhelyetleft az egykori munkásember. Kész a gyalogjáró! Vidáman top­pannak rajta a lépéseink. Köszönjük a Galagonyás-sor lakói nevében. Schuller LajosnC Emberszeretetből jeles satuk, akik hozzájárultak ehhez ä í kedves ajándékhoz, cmbcrszerelctbö! kiválóra vizsgáztatok. Kedves Pajtások! Ti most már el­hagyjátok az általános iskolát, fel­sőbb iskolába mentek tanulni, * i KISZ-szervczeteknck lesztek tagjai’ Ott is végezzetek olyan kiváló mun­kát, mint az úttörőknél végeztetek Mi. idős veteránok, a ti munkátok­ban gyönyörködve örülünk, ha az* látjuk, hogy a bennünket felvált'’ ifjúság munkánkat lelkesedéssel folytatja! Nagy Béla, 19I9-es vöröska toll* Kedves úttörp pajtások, a sajó- szentpéteri I. számú általános iskola tanulóil Soha nem tudom elfelejteni nek­tek azt a szcreíetet, amelyet súlyos betegségem ideje alatt tanúsítottatok irántam. Felkerestetek a kórházi ágyamnál a súlyos műtét után fáj­dalmamat enyhíteni igyekeztetek if­jú szívetek meleg szeretetével és ked­ves ajándékotokkal. Az a cserép pi­ros tulipán, amelynek nem számí­tolt a hosszú utazás, a zord időjárás, — számomra minden kincsnél többet ért. Gyöngyössy Zsuzsa. Csiba Kata­lin, Kállai Zsuzsa, Kotány Béla. Taraczközi Gusztáv és sok kis tár­tervüket 108,2 százalékra teljesítet­ték. A legfontosabb munkahelyükön, a légaknákhoz vezető Déli-vágat elő- vájásán különösen jő eredményt ért el a Fóris Lajos brigádja. Tervét 154 százalék felett teljesítetté a brigád. A ..SZOCIALISTA üzemrész” cím elnyeréséért kötött akna-szerződés­ben vállalták az akna dolgozói, hogy az elővájásokon elérik a műsza-kon- kéntí 50 centiméteres előrehaladási fej teljesítményt. Ugyanakkor a bri­gádok védnökséget vállaltak a mun­kahelyeiken lévő gépek felett, s elha­tározták, hogy az akna tervét átla­gosan 101,2 százaléknál alacsonyabb szinten nem teljesítik. A „Szocialista üzemrész” címért dolgozó brigádok most közös tanulá­son, szakmai és politikai továbbkép­zésen, közös szórakozásokon, kirán­dulásokon is részt vesznek, hogy jobban megismerhessék egymást, csa­ládjaikat s ezzel is erősítsék a kol­lektív szellemet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom