Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

▼asárnap. 1961. május 21. eSfAKMAGYARORSZAO PILLANTÁS A HÍDRÓL Arthur Miller drámája a Miskolci Nemzeti Színházban Több mint két éve bemutatóra. Eredetileg a Miskolci Nemzeti Színház akarta magyaror­szági ősbemutatóként előadni Arthur Miller haladó amerikai drámaíró al­kotását. azonban közbejött akadá­lyok miatt, többszöri halasztás után, csak most kerülhetett a miskolci kö­zönség elé. Azóta már bemutatta Bu­dapesten a Madách Színház, bemu­tatta más vidéki színház is, olvas­tunk. hallottunk róla, tehát indokolt volt o. nagy várakozás, amellyel a vi­lághírű dráma miskolci bemutatója elé tekintettünk. A Pillantás a hídról lélektani drá­ma. Bár előterében Eddie Carbone dokkmunkásnak és családjának tra­gédiája áll, a történet valójában nem csak róluk szól. Eddie Carbone tra­gédiájának hátterében freskószerüen bontakozik ki a száz és ezer Eddie Carbone élete, kilátástalansága, az Amerikai Egyesült Államokban elő bevándorolt munkások sorsa. A dra­ma címe jelképes. A híd, amelyről « címben olvashatunk, Brooklynt köti össze New York más részeivel. Gsz- szekötö kapocs a külföldi bevándo­rolták által sűrűn lakott brooklyni városrész és az ,,igazi amerikaiak nagyvárosa között. A szerző erről a hídról pillant be a brooldyniak éle­tébe. látja meg Eddie Carbone tra­gédiáját, és láttatja meg velünk u ka­pitalista államrendben élő dolgozók életének ellentmondásait, küzdelmes életét. Nem beszél Miller az ameri­kai életformáról. Nem hangsúlyoz ki külön semmit a játék társadalmi hát­teréből, mégis igen plasztikusan raj­zolódik ki ez a háttér. Nem csak a díszletben is jelzett rideg bérkaszár­nyák komorsága, hanem a brooklyni munkalehetőségek ellentmondásossá­ga. az Amerikai Bevándorlási Hiva­tal kegyetlen módszere és sok egyéb, az ottani életre jellemző vonás. Eddie Carbone áll a történet tenge­lyében. Egyszerű dokkmunkás, aki becsülettel dolgozik, nehéz munkával szerzi meg családjának a biztos meg­élhetést. Ismeri jól az öt körülölelő társadalom viszonyait. Nem lázado­zik ellene, belenyugodott, sorsába, a társadalom íarkascsordaszerűségébe. Be él benne a vágy a szebb és a jobb élet iránt, és, ha már ezt magának biztosítani nem tudta, minden ere­jével, minden idegszálával nevelt le­ánya. Catherine életét akarja boldo­gabbá, könnyebbé tenni, elérni azt, hogy a lány már ne a dokkmunká­sok. illetve ne a dokkmunkások fele­ségeinek sanyarú kenyerét egye, Ira­nern kerüljön ki ebből a világból. Ezt szeretné, mégis fél attól, hogy a lány — éleiének csillaga, — egyszer majd eltávozik tőle. Nevelőapa! sze­mete. a lány iránti vonzalma sze­relemmé forrósodik, anélkül, hogy ezt maga előtt beismerné, bevallani merné, majd amikor úgy látja, hogy' á lányt. — aki már nem nevelt gyerme­ke többé, hanem a vágyott nő szá­mára. — elvesztheti, aljasságra ve­temedik: a Bevándorlási Hivatalnál telefonon feljelenti a házába foga­dott, illegálisan bevándorolt rokono­kat, akik közül a fiatalabbat okolja Catherine elvesztéséért. Szerelemmé forrósodott vonzalma már-már esze­lőssé teszi. Szembefordul feleségével is. Érzi. hogy aljasságot követett el rokonainak feljelentésével, de ezt magának sem meri bevallani. Kibú­vókat keres. Szembefordul a világ er­kölcsi törvényeivel. Végzetszerű drá­mája bonyolult teljességében bonta­kozik ki előttünk, ugyanakkor nagy­szerű művészi áttételekkel közvetíti az emberi, társadalmi mondanivalót. A történetet /«“TiS betöltő ügyvéd, AI fieri beszéli el. Egyszersmind helyenként szereplője is a drámának. Eddie őhozzá fordul tanácsért vívódásai közepette. Mint ügyvéd csak jogi tanáccsal szolgál­hat. pusztán azt mondhatja, ami az írott jogban áll. Eddie tragédiája mégis bekövetkezik, holott: a jogot, államának törvényét nem sértette meg. csak az erkölcsöt, az őt körül­vevő szőkébb társadalom, a brookly­ni bérkaszárnyák bevándoroltakból — nagyszámban szicíliai olaszokból — álió társadalmának igazságát. Azt a mélyen emberi törvényt, amely szemben áll az amerikai állami tör­vénnyel és amelyet úgy is nevezhe­tünk, hogy munkásszolidaritás. Ed- diat kétségtelenül a féltékenységgé fokozódott férfi-vágy indítja arra. hogy feljelentse bevándorolt olasz munkatársait. Nincs tekintettel arra. hogy szétrombolja ezzel a fiatalok álmait, tönkreteheti az imádott kis­lány jövőbeni életét, nincs tekintet­te] arra. hogy felesége unokatestvé­rének. Morcénak Szicíliában maradi családját, az éhhalálnak teszi ki, fittyet-hány a munkásszolidarilás- nak, eldobja becsületét. Az Ameri­kai Egyesült Államok törvényéhez fordul, amelyhez jogilag fordulhat, azonban a tőkés ország törvénye olyan élesen áll szemben az erkölcsi követelményekkel, az erkölcsi törvé­nyekkel. a munkásszolidaritással és a valóság követelményeivel, hogy ah­hoz fordulni, azt érvényesíteni — Arthur Miller valójában erkölcsi halai a dokkmun­kás Eddie számára. És innen már egyenes az út u tényleges halálig, a bekövetkező tragédiáig. Milyen ember valójában ez az Eddie Carbone, akit a darab végén így búcsúztat Alfieri: „...Tudom, hogy Eddie hibázott és halála ha­szontalan halál volt; reszketve, ugyan, de megvallom, hogy em­lékében él valami, anu főnők- módra tiszta ... Éppen ezért őszin­tén megvallom — emlékét némi... nyugtalansággal gyászolom!’’ Eddie, akárcsak a többi brooklyni dokk­munkás, egész életében látástól- vakulásig dolgozott. Alapjában be­csületes ember, mégis kicsúszott lá­ba alól a talaj, mert úgy érezte, hogy nevelt lánya elvesztésével élete egyetlen értelmét veszik el tőle. Nem volt tisztán jó. Mind nagyobb mértékben jelentkeztek nála a nega­tív jellemvonások, az önzés, bete­ges ragaszkodás a neveit lányához, az értelmetlen szerelem és az embe­ri kivetkőzés, ami ennek folyomá­nya lett. Tisztán a Catherine iránt érzett vonzalma lenne oka a buká­sának? Nem lehet! Inkább azok a körülmények készítették elő buká­sát, amelyek a kilátástalan életet élő dokkmunkás sorsában közrejátszot­tak, azok a társadalmi körülmények, amelyek a szebb és jobb élet lehető­ségét elrabolták tőle és arra indítot­ták, hogy minden idegszálával ne­velt, gyermeke jobb Sorsán munkál­kodjék, azt igyekezzék elősegíteni. Szerencsétlen körülménynek nevez­hetjük, hogy a csinos fruskává fel­nőtt nevelt gyermek iránti apui von­zalom. — a társadalomtól megundo­rodott és maga előtt csak a lányt la­to nevelőapában — szerelemmé for­rósodott. Eddie elbukott, mert el kellett buknia. Szembefordult a munkás társadalom íratlan törvényei­vel, szembefordult az íratlan erköl­csi törvényekkel. Tragédiájában, amelybe az őt körülvevő társadalmi erők kényszerítették, saját emberi gyengéi is közrejátszottak. Ezért mondja a játék utolsó pillanatában az ügyvéd, hogy emlékét némi nyug­talansággal gyászolja és ezzel a nyugtalansággal gondolunk mi is vissza Eddie Carbon-era. látja kora val óságának felszínen nyugodt folyamatait. Nem eleve gyűlöli az eléje táruló társa­dalmi valóságot, kezdetben szíveseb­ben lenne a valóság védője, mint vádlója, ha nem pillantana be foly­tonosan a folyamatok rejtett mozza­nataiba. De egyetlen mozzanat fel­borítja az egészről alkotott kepei. Ez az egyetlen, a magasból, a „hídról” Vetett pillantás újraértékelni késztet minden jelenséget. Még ha saját benső küzdelme, alapvetően vallásos világszemlélete nem egy helyen gyengíti is mondanivalójának élét. az író végeredményben — tudatos vádlóvá emelkedik. Dramaturgiája nem merőben újszerű, az irodalom ítélőszékszerű felfogása az ibseni el­gondolás egyenes leszármazottja. A kezdő lépések egész szerkezete is­mert utat jelent és mégis van vala­mi megragadó, egyedülálló ebben a hagyományokhoz hű indulásban. Nem ironikusan kezelt álhősöket ál­lít középpontba, nem szélsőségesen megformált konfliktusokban a tár­sadalom perifériáján rekedt típuso­kat, hanem élő hús-vér embereket a társadalom sűrűjéből. Figurái ön­maguk drámáját élik, anélkül, hogy drámai helyzetüket észrevennék. A milleri ábrázolás azonban felfedi az egyes alakok bensejét és azokat az Összefüggéseket is, amelyek sorsukat az adott társadalomban meghatá­rozzák. A Miskolci Nemzeti Színház Máthé- Elek fordításában, Horvai István kétszeres Kossuth-díjus rende­zésében jelenítette meg előttünk Arthur Miller drámáját. Horvai a drámát a muga egységében állítja színpadra, gondosan kihangsúlyozva a játék mögött érzékelendő társadal­mi mondanivalót anélkül, hogy arra külön utalás történnék. Az első pil­lanattól mindvégig egyenletesen fe­szül a dráma, jó sodra magával ra­gad és rendkívül plasztikusan emel­kedik ki az érzékeltetett háttérből Eddie Carbone tragédiája. A rende­zés néhány kiemelkedő, nagyszerű momentumát sokáig emlékezetünk­ben tártjuk. Igen kifejező erejű volt például a darab befejező jelenete és sorolhatnánk még a nagyszerű, a mondanivalót igen művészi módon érzékeltető jelenetek hosszú sorát. A rendezői koncepcióval egy »kér­désben kívánunk vitázni és majd később ugyanebben a kérdésben Eddie alakítójának. Molnár Tibornak szerepfelfogásával is. A miskolci elő­adásban szinte „in médiás rés” talál­kozunk Eddie már felfokozott von­zalmával. Már a darab indításánál, Eddie első hazatérteikor. Catheri- nenal való első találkozásakor Eddie magatartása oly foi-ró érzelmeket tükröz, amilyenek' csak később, a cselekmény bonyoiódása során kerít­hetik hatalmukba. Jóllehet, a darab­ban utalás van arra, hogy Eddie fe­lesége is már három hónappal koráb­ban észrevette férje elhidegülését és a felcseperedett neveltlány iránt ér­zett helytelen vonzalmát, mégis úgy érezzük, helyesebb lett. volna ennek a vonzalomnak felforrósodását. a ne­velőapái szeretetnek szerelembe való felfokozódását folyamatosabban ér­zékeltetni. hogy ezáltal a nézőben is nagyobb visszhangot találjon Eddie tragédiájának kezdete, azaz a néző­nek módja legyen jobban érzékelni azt. a folyamatot, amelyben a szürke hétköznapjait csendesen őrlő nyugodt Eddiebfíl szerelmes Válik. Az előadás hatásos, nagyrészt jelzé­sekből .illő díszleiét Sukl Antal ter­vezte. Nagyon jó megoldásnak tartjuk ezt a színpadi berendezést, valóban jól érzékelteti a történés földrajzi kereteit: nagyon jó a fényhatásokkal történő kiemelés, legfeljebb azt java­solnánk. hogy az Eddie szobáján kívül történő jeleneteiknél a háttérben hú­zódó bérkaszámya-jel zések eseten­ként több megvilágítást kapjanak (ez. technikailag megoldható), hogy a hát- sóbb sorokban ülő nézők előtt is fel­felvillanjon a sivár brooklyni környe­zet. A szereplők ruhá’ért Németh Ilonát dicsérjük. Eddie Carbone szerepében Molnár Tibor Kossuth-díjas játszott. Alakí­tásában hitelesen kelt életre az az Eddie, aki neveltlányáért; mindenre képes. Ragyogó művészettel érzékel­tette azt a munkásembert, aki isme­ri az öt. körülvevő társadalom törvé­nyeit. mégsem tud magán uralkodni, nem tudja leküzdeni belső ellent­mondásait és a saját makacs elképze­léseit szinte eszelősen követve, ki­vetkőzik eddigi mivoltából, árulóvá, becstelen emberré válik. Szerepfelfo­gásában — mint már a rendezésnél jeleztük — azt hibáztatjuk, hogy Cntherinenal szemben táplált sze­reimét már az első jeleneteknél is egész magas lorrponton árulja el, nem érzékelteti kellően az.t a folya­matot, amíg a nevelőapai féltő szeré­téiből férfi szerel ein lesz. Feleségét, Beatrice! Erdélyi I la igen embe­rien, hitelesen keltette életre. Józa­nul gondolkodó, szerető és megbocsá­tó feleséget, formált, aíki látja, érzi férjének elhidegülését. a Catherine iránti vonzalmának helytelen irá­nyú növekedését és a józan ész érve­lésével próbál küzdeni ellene. Mély­ségesen bántja Eddie magatartása, de még akkor is kitart mellette, amikor Eddie körül már minden Összekúszá- lódott és .jóformán erkölcsi halott. Feleség! méltóságában sértve, némán szenved, csak tekintete vádol. Erdélyi Ua ebben a szerepében igen hosszú időre emlékezetes, művészi alakítás­sal örvendeztette meg a közönséget, A neveltlány. Catherine figuráját Sólyom Ildikó főiskolai hallgató hite­lesen teremtette meg. Gyermekien hamvas, bájos, nevelőapja szerelmét csak szülői gondoskodásnak érzi. de mikor tudatára ébred a valóságnak, vad gyűlölettel tud szembefordulni Eddievel. Mélyen átélt drámaiság jel­lemzi játékát, különösen a darab má­sodik részében, amikor a fiatal lány olsó szerelmének minden hevességé­vel védelmez ártatlanul megvádolt és elhurcolt jövendőbelijei, nevelőap­jával szemben. A fiatal főiskolás mis­kolci bemutatkozása igen Jól sikerült, s ezt Örömmel regisztráljuk. Csak a legmagasabbíokú dicséret hangján szólhatunk Polgár Géza Marcójáról. Nehéz, robusztus egyéniségét for­mált. nagyszerűen érzékeltette azt a szegény olasz munkást, aki kénytelen a családjától elszakadva a messzi idegenben próbálkozni a kenyérke­resettel, alávetni magát az új környe­zet törvényeinek, ha sokszor össze- szorított fogakkal is, és remekül érzé­kelőd ik alakításában a szicíliaiaknak ellenségeikkel szembeni engesztelhe­tetlen gyűlölete. A fiatalabb olasz be­vándorlót. Rodolfót. Varga Gyula jelenítette meg. Az eddig, jobbára komikus szerepekből ismert fiatal színész alakításában jól fejeződött ki az Amerikában eleinte csak álom-vi­lágot látó külföldi fiatal, maid a sze­leiméért. Catherineért minden sértés, megaláztatás eltűrésére kész, rajongó fiatalember, Játékában arra kellene még jobban ügyelnie, hogy vidámabb jeleneteiben, elsősorban a kezdő jele­netekben, fokozottabban kerülje a komikus megoldásokat. Némethy Fe­renc Jászol-díjasnak jutott Alfieri, a narrátor-ügyvéd nem nagyon hálás szerepe. Némethy ebből a figurából is mély érzésekkel teli embert, formált aki nem csak kívülálló szemlélője a körülötte zajló eseményeknek, hanem minden idegszálával benne él a brooklyni dokkmunkások életében. Kisebb szerepekben Szabados Amb­rust, Forgács Tibort. Gyarmati Fe­rencet. Bősze Pétert és Pakozdy Já­nost láttuk. A Pillantás a hídról kolci eloadasa az említett néhány kifogás ellenére is igen jó. A remek drámát méltó előadásban hozta színre a szín­ház együttese, jelentősen gazdagítva az évad bemutatóival elért eredmé­nyeinek sorát. Benedek Miklós Uj, nagyteljesítményű klinkerörlö csornaiéin készült el a Heiecsabai Cementgyárban Az építőipar folytonosan növekvő cement igényének jobb kielégítésére a múlt évben kezdték meg a Hejő- csabai Cementgyár nagyarányú bő­vítését, korszerűsítését. A több évig tartó fejlesztési munkák költségeire mintegy 120 millió forintot, irányoz­tak elő. amiből az idén több mint ötven millió forintot használnak fel. A bővítés során eddig elkészült a klinkertároló épület, a kompresszor­ház, amelyben négy kompresszort már üzembe is helyeztek s további két nagyteljesítményű kompresszor szerelését kezelték meg. Ez. a bővülő gyár megnövekedett sűrített levegő ellátását szolgálja, amelynek segítsé­gével továbbítják a cementet a si­lókba, illetve a csomagolóba. A na­Importanyagból félmillió forintos megtakarítás A Borsodnádasdi Lemezgyárban fontos importanyagokból értek el je­lentős megtakarítást a mfiszlnttcrvek teljesítésével. A gyártástechnológiák módosításával a horganyzott leme­zeknél hat, az ónozott lemezeknél négy kilogramm csökkentést értek el. Így ebben az évben 60 mázsa horganyt és mintegy húsz mázsa ónt takarítottak meg. amiknek ér. téke meghaladja a félmillió forin­tot.-oOo­Tanulnak a szocialista címért versenyző dolgozók Borsodnáúasdon A Borsodnádasdi Lemezgyárban 78 előadást tartottak az idén négy hó­nap alatt, a szocialista címért vetél­kedők számára. Az előadások iránt, még egy évben sem volt ilyen nagy érdeklődés, mintegy kétezerhétszázan hallgattak meg a finomlemezgyártás és más fontos szakmai kérdést tár­gyaló előadásokat. A dolgozók szak mai ismereteinek bővítése nagy mér lékben hozzájárult a gyár hónapról hónapra elért termelési sikereihez. pókban ugyancsak elkészült, az eisö nagyteljesítményű, 2,5 méter szeles és 12 méter hosszúságú, a cement alapanyagát készítő klinkerörlö cső- malom. Az óránként 20 tonna telje­sítményű csómalommal megkezdték a próbaüzemeltetést, s a mintegy há­rom hétig tartó üzemi próbák után, előreláthatólag június közepén tsz a berendezés már üzemszerűen termel. Egy másik hasonló fajtájú őrlőmalom szereléséhez is hozzáláttak, amely a tervek szerint ez év' szeptemberében kezdi meg a próbaüzemelést, illetve a termelő munkát. Ezeknek üzembe­helyezésével már az idén mintegy 70 ezer tonna cementtel adhatnak töb­bet az építőiparnak. A bővítés során korszerűsítik a klinker égető aknakemeneéket, s még ebben a hónapban megkezdik egy új — úgynevezett Loesche típusú — ke­mence építését is. Megérkezett, a gyárba a csehszlovák gyártmányú FÍux-féle csomagológép, amelynek a beépítéséhez az idén szintén hoz­záfognak. A tervek szerint az 1963-ban befe­jeződő beruházási munkák után a ce­mentgyár 140 ezer tonnával több ce­mentet ad majd az építőiparnak. Lelkes fiatalok A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói az idén a koráb­binál jelentősen nagyobb számban vállaltak társadalmi munkát. Az „Ifjúság a szocializmusért'’ mozga­lomba a tavalyinál is jóval többen, ezeröt vénén jelentkeztek ebben a tanévben. így több mint húszezier órai munkát teljesítenek ennek ke­retében. Jóllehet az évvégi vizsgák erősen igénybeveszik idejüket, mégis módját ejtették, hogy máris törlesz- szenek önként, vállalt kötelezettsé­gükből. így eddig a görömbölyi ter­melőszövetkezetnek, illetve a miskol­ci Táncsics közös gazdaságnak az egyetem traktoraival mintegy har­minc hold földet szántottak fel és kö­rülbelül hatszáz mázsa trágyát hord­tak ki a vontatókkal, s megjavítot­ták a szövetkezet vetögépét is. Ezen kívül megkezdték az egyetem kör­nyékén egy korszerű teniszpálya építését, s felújítják az iskola már meglévő labdarúgó pályáját is. így már eddig több mint ötezer órát dol­goztak ezeken a munkákon. — Nekem tetszett ez a nyugatnémet film, a Halálhajó. — Nekem is, csak a vege ... — Pedig reális. As életben sincs mindig „happy and”. Középkorú férfi és hasonló korú nő be­szélgetett a villamos­ban. Közelükben állt egy szeplősarcú, pisze­orrú, nyurga kamasz — úgy 15 éves lehe­tett. Látszott rajta, hogy érdekli a párbe­széd. — Szerintem a; a prostituált volt az oka a fiú szerencsétlensé­gének, aJoi ellopta az iratait — folytatta a nő. Öcsi közbeszól — És a többi em­ber sorsának ki volt az oka? — dugta köze­lebb pisze orrát szem­telenül a beszélgetők­höz a kamasz. — öcsi. te ehhez nem értesz — legyin­tett lekicsinylőén a férfi, majd a nő szólt újra: — Szóval a prostitu­ált volt a hibás, mari lopot t.., „Öcsi” arcán hirte­len pirosság tüntette el a szépiákét. — És mién lopott? Miért lett egyáltalában utcanő? Mi kénysze­rítette? Ki a hibás? — tört ki hirtelen. — Tudják ki? A társada­lom! Az a társadalom, ahol még mindig főbb ember sorsa kilátásta­lan. Sok ember pusz­tulásra van ítélve. És az ő pusztulásuk a tár­sadalom pusztulását is követeli! Az emberek össze­néztek. Hol tanulhatta ezt a gyerek? Iskolá­ban talán? Vagy e.s újságban olvasta, rá­dióban hallotta? Ilyen gondolatok foglalkoz­tatlak. amikor a mel­lettem ülő mosolygós arcú, ősz bácsika rám- hunyoritoU: — Jól beszél a gye­rek, igaz-e? — Csak mosolyogni és bólintani tudtam én is. (—rrt Pályázati felhívás az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Marxiiemm-Leninizmiia Esti Egyetemére A MSZMP Borsod megy«' Bizott­ság« felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninismus Esti Egye­temének 1961—62-es tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, ál­lami-. tömegszervezett funkcionáriu­sok. értelmiségi dolgozók, vezető pro­pagandisták szervezett marxista— leninista oktatását egyetemi színvo­nalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a másodikon politikai gaz­daságtant, a harmadikon a nemzet­közi és a magyar munkásmozgalom történdlét tanulják. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, féléven­ként vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem el­végzéséről bizonyítványt kap'nak. Az egyetemen hetenként, egyszer, keddi napon délután 17—20 óráig kötött foglalkozás van (előadás, osztályfog- lalkozás). melyen a részvétel köte­lező. A tandíj egy évre 170 forint, mely félévenként fizetendő. Az egye­tem hallgatóinak a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány 1088/ 1957. (XI. 21.) határozata alapján a félévi vizsgák előtt 6 nap, az év­végi vizsgák előtt 12 nap tanulmányi szabadság jár. Az Esti Egyetem székhelye: Mis­kolc. Tizeshonvéd u. 21. sz. Az egye­temnek Ozdon tagozata van, Oktatási nap: hétfő. Az ózdi tagozatra jelent­kezők kérelmüket az ózdi járási párt- bizottságra. vágj' a kohászati üzemek pártbizottságára küldjék be. Az egyetemre való felvétel fettéte­lei: Felvételüket kérhetik, akik érettsé­givel vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a ta­nuláshoz szükséges marxista ismere­teket már megszerezték. Az egye­temre pártonkívüliek is kérhetik fel­vételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola hallgatója, vagy ezekre felvételét kérte. A pályázók felvételi vizsgát tesznek. A pálj'ázat az egyetem által ki­adott kérdőívek alapján történik. Ä kérdőívek beszerezhetők a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályán, a nagyüzemi és járási pártbizottságo­kon. a Miskolc városi pártbizottság ágit. prop. osztályán és a városi ta­nács művelődésügyi osztályán. A pá­lyázatot a kérdőíveket kiadó pártbi­zottságra kell beküldeni, június 3-ig, Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. Az illetékes pártszervezet (párt- bizottság) javaslatát. 3. A vállalati intézménj' igazolásáig jelenlegi munkaköréről. Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom