Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

Tasárttap. 1961, május 81, ESZAKMAGTAROnSZAO Képek Csehszlovákia életéből A magas terméshozamok mesterei Dél-Szlovákiában, nem messze Ko­máromtól, található az Iíjóság Falu­ja. A falu termelőszövetkezeti pa­rasztjai már régen hiresek nagyszerű hektárhozamaikról, amelyek valóság­gal lenyűgözték a szlovák mezőgaz­dasági dolgozókat. Elegendő megem­líteni az 1955-ös esztendőt, amikor búzából és árpából 39 mázsát, kukoricából 72 mázsát, cukorré­pából pedig 456 mázsát értek el hektáronként. A tennelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak többsége abban azidőben valahogy így vé­lekedtek róluk: könnyű az Ifjúsági Faluban magas hektárhozamokat elérni, mert; tudják szabályozni a ta­lajvíz szintjét, s annyit öntözhetnek, amennyit akarnak. Mindez azonban csak részben be­folyásolta a hektárhozamokat. Első­sorban a termelőszövetkezeti parasz­tok hozzáértése volt a döntő. Minden erővel azon voltak, hogy behatolja­nak a természet titkaiba és bebizo­nyítsák: Szlovákiában is lehetséges növelni a hektárhozamokat. Juraj Králik, a termelőszövetkezet agronómusa évek óta az egyik legki­válóbb kutató. A gabonaneműek és egyéb mezőgazdasági termények ve­A melniki erőmű látképe Közép-Csehszlovákiában. Minden második család új lakásban lakik Szlovákiában tésének agrotechnikai időpontjaival végzett kísérletei már 1953-ban csat- tanós választ adtak azoknak, akik a vetési időnek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, ö volt £&, aki bebizonyította, hogy az október 15-ig elvetett búza kétszer olyan terméshozamot biztosít, mint az egy hónappal későbben elvetett búza, Szlovákiában 1959-ben indult meg a magas terméshozamok mestereinek mozgalma. Juraj Králik sem hiány­zott e mozgalom megindulásánál. Az Ifjúsági Falu termelőszövetkezeti parasztjai a kísérleti hektáron már akkor 1296 mázsa silókukorica ter­mést értek el. Az eredmény kiérté­keléséből kitűnt, hogy egy hektárról olyan mennyiségű takarmányhoz ju­tottak, amely 15 000—17 000 liter tej termeléséhez elegendő. 1959-et írtak ekkor. Szlovákiába!’ ebben az időben még igen sokan ké­telkedtek az említett hektárhoza­mokban. Tavaly azonban már szá­mos más termelőszövetkezet és ál­lami gazdaság is elért hasonló re­kordhozamokat. Az Ifjúsági Falu termelőszövetke­zeti parasztjai azonban nem nyugod­tak meg a babérokon. Tavaly ismét híressé váltak, amikor Juraj Králik vezetésével egy hektáron 1086 mázsa cukorrépát termeltek, ami egyedül­álló eredmény Szlovákia történeté­ben.----------ooo--------­S zázezer lakosra 689 főiskolai hallgató Szlovákiában a második ötéves terv éveiben igen nagyot fejlődött az oktatás és a kulturális intézmé­nyek építése, öt év alatt 184 óvoda épült több mint 16 ezer gyermek számára. A 9 osztályos iskolák ta­nulóinak száma ezen idő alatt 148 ezerrel, az osztályok száma pedig 6.214-cl növekedett. Jelentős változá­son mentek keresztül a főiskolák is. A második ötéves terv végén Szlo­vákiában százezer lakosra 689 fő­iskolai hallgató jutott. Jelentős eredmények születtek kulturális- népművelési intézmények építésé­ben is. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban 1970-ig megoldják a lakás­problémát. Nem véletlen, hogy egész Csehszlovákia, különösen pedig Szlo­vákia, egy óriási építkezéshez hason­lít. Úi üzemek és egyéb létesítmé­nyek mellett különös gondot fordíta­nak. a lakásépítkezésre. Szlovákiában 1948—1960-ig több mint 218 ezer lakás épült. Az újon­nan épült lakások több mint 48 szá­zalékát állami, szövetkezeti és válla­lati lakásépítés Keretében építették. Egyéni lakásépítkezéssel a lakások több mint 51 százaléka épült fel. Az 1948. óta épült új lakások Szlová- ■ kia lakásalapjának egynegyedét te­szik ki. Ez azt jelenti, hogy Szlová­kiában jelenleg minden negyedik család új lakásban lakik. A lakás­építés üteme fokozatosan emelkedett. Mig 1948-ban ezer lakosra számítva .3,1 lakást, addig 1957-ben már 8,5 lakást építettek. A második ötéves tervben évente ezer lakosra számít­va, átlagban hét lalcás épült, s ezzel Szlovákiában elérték a legfejlettebb kapitalista országok színvonalát. 1959-ben az Egyesült Államokban 1,7, a Német Szövetségi Köztársa­ságban 10,5, Franciaországban 7,1, B-ár a csehszlovák mezőgazdaság a második ötéves terv folyamán is jelentős gépesítési eszközöket kapott, 1961—1965 között, a harmadik ötéves terv folyamán, lényegesen megnöve­kedik a mezőgazdasági munka gé­pesítése. A harmadik ötéves tervben a csehszlovák mezőgazdaság összesen 111760 traktort kap, s ebből 11 200 lánctalpas. 10 000-rel nő a tehergép­kocsik, 10 900-al a gabonakombájnok, 10 000-el a cukorrépakombájnok, 5000-rel a burgonyakombájnok, 27 500- al a silókombájnok, 20 000-rel a ké­vekötő aratógépek, 11 000-rel a csép­lőgépek és 152 780-al a pótkocsik szama. A gépesítés következtében a szán­tási munkálatok 59. a sorközti műve- les 80, a gabonavetés 88, a kukorica- betakantas 90, a cukorrépabetakarí­tás 65, a burgonyabetakarítás 45 Százalékát a nehéz fizikai munka he­lyett 1965-ben már a gépek végzik el. Ezek a számok fényesen bizonyítják, hogy a csehszlovák mezőgazdaság minden vonatkozásában szocialista módon erősödik, fejlődik. Csehszlovákia harmadik ötéves terve Csehszlovákia dolgozó népe az el­fúlt évben sikeresen befejezte má­sodik ötéves tervét és ez évben hoz­hatott a harmadik ötéves terv fel- patainak teljesítéséhez. Milyen ered­ményekkel zárult a második ötéves terv? A csehszlovák ipar ma négy­szer annyit termel, mint 1937-ben. Ez önmagában is sokatmondó telje­sítmény. Emellett lényegesen meg­változott a csehszlovák ipar struk­túrája, különösen nagyot fejlődött a gépgyártás. A harmadik ötéves terv legfonto­sabb feladatai. Az ipari termelésnek 56 száza­lékkal kell növekednie olyanfor­mán, hogy egyre nagyobb szere­pet kapnak a nehézipari ágaza­tok. A gépgyártás Hovábbra is döntő szerepet játszik. A vegyipar pedig felfejlődik a leg­fontosabb iparágak mellé. Ezen kí­vül növekszik az energetika és a kohászat jelentősége. A gépgyártás termelése, amely a második ötéyes terv végén 1948-hoz viszonyítva csaknem meghétszerező- dött, a harmadik ötéves tervben to­vábbi 76 százalékkal emelkedik. A vegyiparban a jelenlegihez ké­pest csaknem kétszeresére kell emel­CulcorrfpaOKctCs a Prí-ra közelében lévő dablicei Állami gazdaságban. ni a termelést, számos új anyag, kü­lönösen műanyag gyártását keli be­vezetni. Az egy lakosra számított vegyirost gyártás 1965-ben 7.4 kg- ra emelkedik. Mint érdekességet ele­gendő megállapítani, hogy öt év alatt 130 vegyipari tiannet építenek fel amelyekben szintétikus kauc.su kot] műtrágyát, stb. fognak gyártani. Alapvető változásra kerül sor az or- szúg_ vegyipari nyersanyagalapjában. Ebből a szempontból egyre fontosabb szerepet játszik majd a szovjet nyersolaj. A gyors ütemben épülő olajvezeték évente többmillió tonna nyersolajat biztosít majd Csehszlo­vákia számára. A gépgyártás és a vegyipar mellett nagy fejlődés vár a kitermelő iparra, az energetikára és a kohászatra. A villamosenergia termelés például a mai körülbelül 24 milliárd kilowattóráról 5 év alatt 39 mil­liárd kilowattórára emelkedik. Ez egy lakosra számítva meg­közelítőleg 2.800 kilowattóra .villamosenergiát jelent majd. \z évi acélgyártás eléri a 10.6 mil­lió tonnát, vagyis egy lakosra szá­mítva körülbelül a 750 kilogrammot. Ez azt jelenti, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság az egy lakos­ra eső acélgyártás tekintetében 1965- bent 1—2 nyugati országot kivéve, az összes fejlettebb tőkés országokat •lszárnyalja. A csehszlovák ipar alaposan fel­szült a harmadik ötéves terv fel- oatatnak teljesítésére. A második ötéves terv sikeres teljesítése kedve­ző feltételeket biztosított a további fejlődéshez. 3 A Kiállítást Veres József, a Fővárosi Tanács vb. elnöke nyitotta meg. A ki állítás megnyitásán résztvett dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnöke és a kormány számos tagja és a diplomáciai testületek képvi­selői. A képen a vendégek a Magyar Tudományos Akadémia pavilonjában. gabb — sok csodálatos látnivalót sejtető Budapesti Ipari Vásárban. A délutáni megryitás külön élmény volt. A sokezernyi ember szinte betört a kapukon és rövid idő alatt, el- özönlötte — a zászlódíszbe öltözött — vásárváros eddig jóformán néptelen útjait, pavilonjait. Az egyik emberfolyam a főkaputól jobbra eső könnyűipari pavilonon ácsorognak, a fényképezni szeretők az NDK pavilonban időznek legtöb­bet. A szovjet pavilonban mindenki akar valamit látni, hallani az űrhajó­zásról és kevés kivétellel mindenki Gagarin képet, kér emlékbe. A leg­több látogató a szovjet autócsodákat nézi meg. Rengeteg amatőr fényképész működik (akinek fényképezőgéppel rendelkező ismerőse van, az feltétle­A főbejáratnál zászlóért!« várja a latosatokat. A háttérben a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium pavilonja. hömpölygőit, végig. A könnyűipar ki is tett magért. A modern vonalú, szép, ízléses ruházati cikkek őszinte elismerést és — különösen a női láto­gatókból — iyen kijelentéseket vál­tottak lú: — Ezt nézd! Csodálatosan szép! Egy külföldet jól ismerő társaság­ban ez a sokatmondó tömör kifejezés hangzott el: — Én már jártam Párizsban, állí­tom, hogy a ruházkodásban felvesz- szük a versenyt a párizsi divattal. A kohó- és gépipari pavilon magá­nül képet akar olyan tulajdonosi póz­ban a Csajka, azaz Sirály és a Volga mellett). Ugyanezek az emberek nem sok idő múlva ott állnak a különböző típusú csehszlovák Skodák, majd a német Trabant mellett. Az egyik mis­kolci dolgozó elárulta: — Eladtam a használt kocsim í% most azért jöttem fel, hogy kiválasz- szak egy újat. Nagyon tetszik az új­típusú Trabant. Nagyon. — Hosszú perceken át sóvárogva nézte vágyai netovábbját. Csak egy bántotta, nem kapott hozzá prospektust. A kiállítás legszebb színfoltja a Nehézipari Minisztérium központi pavilonja. ban is nagyvonalú, monumentális építmény. A kiállított szerszámgépek (szerepel itt a DIMAVAG is) nem­csak modernségükkel vetekszenek más országok gépeivel, hanem for­máikkal, tetszetős külsejükkel is. Az egyik gép előtt három miskolci isme­rős, a Könnyügépgyár igazgatója, párttitkára és ÜB. elnöke álldogált. Az igazgató — Lipovszki Gyula elv­társ — elárulta, nem egyszerű kíván­csiságról van szó. — Nagyszerű gépek vannak itt — mondta. — Már ki is választottam egy géptípust a Könnyűgépgyár számára. Ezzel 15 más gépet tudunk helyettesí­teni. ami nemcsak a termelékenység emelésében jelent sokat, hanem ab­ban is. jobban kitudjuk használni az üzemcsarnokot. Sok embert vonz a kínai pavilon. Vannak, akik azzal az óhajjal lépnek be, megnézik a világhírű kínai sely­met. porcelánt. Ez a vágy teljesül is. Ennél azonban meglepőbb dolgot ta­lálnak: a kínai szerszám- és gépipar remekeit. Ezek a modern gépek sokat mondanak. Azt, hogy Kína rohamlép­tekkel hozza be elmaradottságát és rohamléptekben halad a világszín­vonal felé. A kiállítás voltaképpen a világ iparáról ad keresztmetszetet. A sok. ezernyi különféle ipari termék meg­tekintése nem órákat, napokat igé­nyel. Rövid látogatásnál csak képek, színfoltok maradnak az emberben De ezek a képek is igen beszédesek. A Budapesti Ipáéi Vásárról A kapuk pénteken délelőtt még zárva voltak ugyan, de kint sok tu­catnyi ember ácsorgóit, hogy legalább a rácsokon és kerítéseken át gyönyör­ködjön a különféle színű, sok pavi­lonból álló — a tavalyinál gazda­Minden látogató jellemzője: min­dent meg akar nézni (ez többnyire csak futtában sikerül) és leghosszabb időt a munkájával összefüggő kiállí­tásnál tölt el. A különféle típusú bá­nyagépek körül többnyire bányászok Svájcban 6,7, Olaszországban 5,9, Angliában 5,5, Ausztriában pedig 4,1 lakás épült ezer lakosra számítva. A széleskörű lakásépítés termé­szetszerűleg a lakáskultúra egyre magasabb színvonalában is megmu­tatkozik. Míg 1945-ben egy lakásra 4,4 lakos jutott, addig ez a szám 19%0 végén 3,9-re csökkent. A harmadik ötéves tervben tovább javul ez a mutató és 1965 végén egy-egy lakás­ra átlagban 3,66 lakos jut. Száztizenegyezer traktor a mezőgazdaságnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom