Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

Tasárnap, 1961. április 16. ESZAKMAGYAItORSZAG 5 CSILLAQOK CSILLAG/A ^ I r ’ ]Álmodtam, olvastam vagy csak hallottam? Nem i CTir tudom, csak arra emlékszem, hogy rábólintoltam: > igaz lehet. Barátaim kineveltek érte: Mindent kész- [ pénznek veszel — mondták. — Ami csak igaz lehet, az > nem biztos, hogy igaz is. Az emberi szellem végtelen j találékonysága olyasmit is kiokoskodhat, ami sohasem i történt meg, s 'a jövőben sem fordulhat elő... 1 Láttam, úgysem tudok zöldágra vergődni velük, elyo- Inultam o tanulószoba egyik csöndes zugába és átadtam ’magam a fantázia játékos kedvtelesének. Elröpültem a | csillagokba. i Hét vagy nyolc esztendeje történt az eset. Ast álmod- tam, olvastam, vagy csak hallottam, hogy Kínában külö- i nős leletre bukkantak. Egy ősállat-tcmető maradvá- i nyait hozta felszínre az ásó. Ebben még nincsen semmi [ különös. Amikor azonban jobban szemilgyré vették a >robusztus állatcsontokat, elgondolkoztató lyukat talál- !tafc a kél szemüreg között a homlokcsonton, kis kerek i lyukat. A tudósokat meghökkentette ez a harmadik >lyuk, nem tudtak mit kezdeni vele. A világ más részein [már jóval korábban napvilágra kerültek hasonló ösál- i latcsontvázak, de azok homlokcsontján csak két szem- liircg sötétlctt, nyilvánvaló tehát, hogy annak a nemtu- i dóm milyen, talán félmillió esztendővel ezelőtt élt 1állatnak csak két szeme volt. Nosza, előszedték a tudós [ emberek minden hozzáértésüket, hogy felfedjék a > harmadik szemüreg rejtélyét. Nos, ahogy tapogatják, [ vizsgálgatják a behemót koponyákat, az egyik tudós- t nak feltűnt, hogy a koponya hátfalán szétszilánkolódott [a csont, a megtévesztésig hasonló a zúzódás ahhoz, [amit a mai puskctguíyók művelnek. Ahol becsapódik a I golyó, ott a golyó átmérőjének megfelelő lyukat fúr. 'ahol meg kimegy, tép, szakit. A tudós emberek mindeb­1 bői arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a "Föld hajnalkorának hatalmas állatait, puskagolyó terí­ti telte le. r De hol volt akkor még a Földön ember, akinek ilyen [.lőfegyvere lett volna? Bizony, sehol, se ember nem I? volt. se puska, csak a végtelen őserdők voltak, ijesztő g állatóriásokkal, repülő szörnyetegekkel benépesítve. S y akkor a tudósok a csillagok felé emelték fejüket, a V titokzatos végtelent faggatta ki szélnél sebesebben Jszárnyaló fantáziájuk: onnan, a végtelenség valamelyik i- titokzatos csillagáról röppenhettek ide azok az emberi \‘}lényck, akik szembetalálkozván az állatóriásokkal, a i-magukkal hozott lőfegyvereket használták. Q Eddig a mese, az álmodott, olvasott vagy csak hal- g lőtt történet, melyre én rábólintottam: igaz lehet... I» Egy pillanatig sem kételkedtem benne, hogy megtörtén­2 hetett. 9 Szerda reggel újra előadtam barátaimnak a Törttne- p tét, s egyáltalán nem lepődtem meg. amikor egyértel- Kműen rAbólintották: igaz lehet. Mért ne? Ahogy mi fe elkívánkozunk a csillagokba, más égitestről is jöhet- 2 nck ide. S f ii ynlc esztendő pergett le azóta az idő roppant \ hóinokóráján, egy tizednyi emberöltő, s amit jakkor a fantázia nevetséges szüleményének bélyegzett ta Földhöz ragadt emberi gondolkodás, egyszerre ért- ! hetövé vált. Mért ne történhetett volna meg? i A nagykorúvá serdült emberiség kezdi clhagyogatni J hosszúra sikerült gyermekkorának szegényes elképze- } léseit, hogy a Föld a világmindenség közepe. A csilla- t gok már réges-rc.g nem a Mindenható ránkszegezödö [ szemének villanásai, a tudomány lefejtette róluk a h mítoszt, megvallotta őket, s a csillagok megváltották vanyagiságukat. •A végtelenség ismeretlen káoszában főgázát keresett a megismerés kíváncsiságától hajtott emberi szellem, s az eligazodásához megtalálta a leg­biztosabb főgázát, melyet igy fogalmaztak meg a filo­zófusok: a világ anyagilag egységes. Ezek a filozófusok — materialista filozófusok voltak, s e filozófusok taní­tásainak gyakorlati kivitelezői jutottak el eddig a leg­messzebbre a világ megismerésében — a szovjet tudósok. Egyik ismerősöm, a csütörtöki lapokat olvasva, fel­felkiáltott: — Egy csapásra ismertté tette a nevét ez az ember, Jurij Álekszejevics Gagarin, az ö nevét visszhangozza az egész világ. Eddig azt se tudtuk, hogy a világon van. most meg... és egy egyszerű asztalosnak a fia! Hát nem különös? Jf.'n inkább azt találtam különösnek, hogy ez a hölgy, alai az újságot eddig csak ablaktörlésre használta, a szovjet tudpmány új. nagyszerű szenzációjáról szóló cikkeket elejétől végéig elolvasta, s szinte csalódot­tan tette le. hogy nincs még több róla, pedig még a hírrovat nchánysoros közleményeibe is belekukkantott, hátha ott is talál valamit. Es. hogy ujjongott, hogy örvendezett: ez isteni, ez nagyszerű! — Miért tartja nagyszerűnek? — erőltettem érdek­telenséget magamra. — Azért! — tárta szét kezét, aztán gyanakvóan mért végig. — Maga" talán nem annak tartja? De igen, annak tartom, a legnagyobbnak, melyet eddig az emberi szellem alkotott. Még nagyobbra is futja majd erejéből, de a küszöböt, melyről a végte­lenség felé lépett, s azt az embert, aki elsőnek vállalta magára a kozmoszbalépés kockázatát. Gagarin őrna­gyot. a Szovjetunió polgárát, sohasem felejti el az emberiség — s azt az országot sem. mely nagy, építő gondjai mellett a világon a legtöbbet áldozta a tudo­mányok fejlesztésére — a Szovjetuniót. Alig több mint negyven esztendős történelméből közel tizet háborús­kodással föifoít. A békesség jegyében született, de háborúkat küldtek rá az imperialista hatalmak, hogy elfojtsák a kommunizmus megvalósulásnak induló, egy évszázadig üldözött szellemét, hogy elnyomjak a népek indulatából, a történelem akaratából született ..lldér- cet". mely a kizsákmányolás megszüntetésének vöröslő fényét lobbantotta az emberiség egére. Olyan csillag keringett szerdán irdatlan magasság­ban a Föld körül, melynek párja' még vem akadt az emberiség törtévein:ében. Ember volt rajta, szovjet állampolgár. S üzent a magasból, üzent a Földnek, melyből csak szürke felhőkavargást látott, hogy jól érzi magát a súlytalanság ál\apotábcn. S mást is üzent a Földnek, ennek a különös, háborúkat, megpróbálta­tásokat villámló, indulatos golyóbisnak: emberek! Emelkedjetek fel a szovjet emberek leikéhez, mely a béke, a népek közötti testvériség szent álmával áldott, ne egymás cl len, hanem egymással összefogva intézzük világunk ügyeit, s erőinket ne a háború szörnyű esz­köztárának bővítésére, hanem a társadalmi és tudomá- • nyos haladás érdekében hasznosítsuk. Gyertek, ameri­kaiak fel az űrbe, ebben versenyezzünk, ne abban, hogy ki tud hatásosabb gyilkol kitalálni egymás meg­félemlítésére. il csillagok csillaga visszatért a Földre drága emberterhével, de emléke az idők végtelenjéig ott ragyog, éltetvén a szovjet emberek dicsőségét. Gulyás Mihály Támogatná kel! a fiatal termelőszövetkezeteket — Több figyelmet az állatállomány fejlesztésére Rónai Sándor efrírirs is felszólalt a megyei tanács ülésén tos feladataként jelölte meg. hogy a termelőszövetkezetekben a kommu­nisták jó munkát végezzenek, hozzák létre a párt- és a KlSZ-szervezete- ket. mert ez elengedhetetlen feltétele a figyelem javulásának, a kollektív szellem kialakulásának. Kovái elv- társ arról is beszélt, hogy milyen összefüggésben van a mezőgazdaság gyors fejlesztése a békéért vívott ‘harccal. Több értékes felszólalás után dr. T. :?i 1 síitán elvtárs u>: lilik), évi köz- ségfejlesztési tervek teljesítésének értékelésével, az évi feladatok végre­hajtásának jóváhagyásával foglalko­zott. A megyei tanácsülés jóváhagyta a: 1961. évi költségvetést. A tanács­ülés ezután még több fontos kérdés megvitatásával foglalkozott. fiatal és gyengén működő termelő­szövetkezeteknek. Nem az anyagi tá­mogatás a segítés egyedüli formája. Segítség nz is, ha a gazdálkodásban megteremtjük a helyes arányokat, biztosítjuk az állattenyésztés feltéte­leit. Nagy érdeklődéssel hallgatta ez­után a megyei tanácsülés Rónai Sán­dor elvtárs felszólalását. Konai elv­társ tolmácsolta a Központi Bizott­ság és a kormány üdvözletét, a mezőgazdaságban végzett munkáéit. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a megye jelleftét nem lehet szem elöl téveszteni, hiszen Budapest után Borsodban találhátó az ipar jelentős része. Rónai elvtárs a megszilárdítás fon­Corsod ipara készül a Oiidapesü ipari Vasárra ben is c borsodi ipar egyik büszke­ség. lesz a DIMAVAG kiállítási té­ri etc. 1960-ltan a hajszál dróthúzó gépek mellett n legújabb speciális megmunkáló gépek jelenteitek nagy szenzációt a kiállításon. Most mo­dernizált kivitelben láthatjuk ezeket, a gépeket az ipar nagy seregszem­léjén. A Miskolci Könnyűgépgyár, amely ebben a: esztendőben nagy exportot bonyolít le. bemutatja a kiállításon a -mer eddig is világsikert aratott villamosemelö targoncákon kívül a kiilönböz.j típusú mezőgazdasági szi­vattyúkat fs. A Hot lóházi Kerámia-gyár mint­egy S négyzet mcemyi területen mu­tatja be termékeit. Koczor Sándor és Gazber' Antal iparművészek ter­vezései alapján bemutatják mind­azokat a termékeket, amelyeket 1901-ben az országos zsűri készítésre ajánlott. BORSOD ipara készül a nagy se­regszemlére. Ózdon már csomagol­jak a kiállításra szánt tablókat, kü­lönböző gyártmányokat. Diósgyőrött hamarosan felkerül a címke a külde­mények oldalára: iránti Budapest. Bármerre járunk a megye ben. bárhol érdeklődünk, mindenütt ez foglalkoz­tatja o szakembereket: sikeresen szerepelni a Budapest’ Ipari Vásá­ron. hírnevet szerezni, tí.iabb külföldi megrendelőket toborozni. NÉHÁNY hét múlva ünnepi, szint ölt az ország fővárosa, ismét a világ érdeklődésének középpontjában ail majd a vásárváros, megnyitja kapuit a Budapesti Ipari Vásár. Mint az előzetes tájékoztatások eláruljak, az elmúlt évektől eltérően, jóval na­gyobb terűiden mutatja be a ma­gyar és a külföldi ipar termékeit az idei ipari vásár. Borsod iparát főképp a Kohó- és Gépipari Minisztérium vaskohászati pavilonjában találjuk majd meg. Mint a Lenin Kohászati ftlűvek ke­reskedelmi igazgatója, Németh. Imre mondotta, a kiállítás külső terei! a Lenin Kohászati Müvek termékei foglalják cl. Bemutatják többek kö­zött a gyár hengereltére profiljai­nak tablóját, s a különböző csavar- gyárt monyokat. A bauxit termizáló üzem. amely jelentős bevételt jelent a gyár gazdálkodásában, külön kis helyen mutatja be az el múlt évi ipari kiállítás óta készített gyártmá­nyait. A gyár öntödéi, valamint nagyko- vácsműhelye, a nemesacél-kovács- műhellyel karöltve, négy nyelvű műszaki ismertetőben tárja az ér­deklődők elé a gyártmányok műszaki leírásait. Ezenkívül a legújabb gyárí- mdfiyok kiállításával fogadják majd a vásár látogatóit. MINT MINDEN esztendőben, 1961­Szombaton ülést tartott a megyei ta­nács. Az elnökségben helyet foglalt Rónai Sándor elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, az országgyűlés elnöke, Brieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács elnöke, s közéletünk több más vezetője. Busznyák András elvtárs. a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője ismertette az első napirendi pontot'. mely a megyei pártbizottság és a meg.' oi tanács feb­ruár 8—9-i együttes ülésén hozott határozat menetközbeni végrehajtá­sáról szólt Busznyák elvtárs előadá­sában kiegészítette a tájékoztató je­lentést. és szólt a tavaséi mezőgazda- sági munkák jelenlegi helyzetéről. Elmondottá, hogy a tavalyi, ross^ időjárás miatt, elmaradt őszi szántásokat jórészt pótoltuk. Ha az időjárás jó lesz. s megfelelő tsapadék hull a megyében, jó termés várháló. Az ősszel vetett búza jól telelt, külö­nösképpen a bőtermő szovjet és olasz búza. Az ősszel elmaradt kenyér­gabona-vetést 2.1 ezer katasztrális holdon tavaszbúzával pótoltuk, az előirányzatnál jelentősen nagyobb területen, 22 ezer katasztrális hol­don vetünk napraforgót, s számot­tevő területen borsot, szóját, s ku­koricát. Az árpa és zab fődbe került, s jól halad a cukorrépa, a burgonya vetése ip. Nagy területen végeztek a megyében termelőszövetkezeteink fej trágyázást, vegyszeres gyomirtást. A tájékoztató jelentés és Busznyák elvtárs is részletesen foglalkozott felszólalásában az állattenyésztés fel­adataival. Megállapította, bőgj’ csök­ken a szarvasmarha állomány. Fon­tos feladat, hogy a készletekből első­sorban a megye termelőszövetkeze­tet egészítsék ki hiányzó állományu­kat. További jelentős feladatok a sertéstenyésztésben és a hizlalásban mutatkoznak. A hizlalás egyik gátja az alapanyag hiánya. Fel kell szá­molni azt a tarthatatlan helyzetet, hogy egyik-másik termelőszövetkezet eladja a felnevelt süldőket, s az Ä1- latforgalmi Vállalattól vásárol hízó alapanyagot, A tanácsülés szerint továbbra is hathatós segítséget kell nyújtani a az elővetemények jó hatását. így te-' hát a monokultúra helyes alkalma-) zása elengedhetetlen követelmény.' Természetesen a monokultúrás gaz-] dálkodást sem lehet túlzásba vinni,) alkalmazni kell a megfelelő rend-, szert, hogy a búza, de a kukorica isi 2—3 éven keresztül ugyanabban a] földben jól megteremjen. A régii gazdálkodás szerint természetesen! háttérbe szorul a megmunkálás mód-i ja is, a kapa cs a kasza — mivel fel-j váltja a vegyszeres gyomirtás —,i múzeumba vonul. Ebben a tekintet-! ben a gazdaságok erőteljes lépéseket! tettek. , Az állattenyésztés jó megszervezéséről ’ A szarvasmarhaállomány további! növelése az egyik legsürgetőbb fel-] adat. 40 ezer darabbal kell növelni] a tehenek számát. Ez csakis szako-j sítással, megfelelő centralizálással) lehetséges. Megfelelően kell elhe-i lyezni és kialakítani a majorokat.) Helyesen kell felhasználni a beruhá-i zúsi összegeket, s emellett a jelenle-} gi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy! egy, vagy csak bizonyos állatfajtákat} neveljenek a gazdaságok. A külön-} bűző rendszerű istállókat helyesen} lehet átalakítani baromfitenyésztésre,} mert itt a gépesítés eleve korláto-J zott. Azért drága még jelenleg a} gazdaságok tejtermelése, mert rossz} az állattartó helyek telepítése. A tej} költségeinek csökkentésében a jó ta-V karmányozás mellett építeni lehet az} öntözésre s ebben a tekintetben aj Borsod-Heves megyei gazdaságoknak} nagy lehetőségeik vannak. Csupán» (öntözéssel a jelenlegi 3500-as tehén-} állományt 3000 darabra lehet növcl-í ni. j Izinger elvtárs előadásában szólott} a baromfitenyésztés távlatairól is.jj Jelenleg a gazdaságok 400 ezer tojó-; tyúkkal rendelkeznek. A baromfi-' tenyésztés további járható útja nem' csupán beruházások segítségével le­hetséges. Fel kell használni a régi! épületeket, a különböző rendszerű! férőhelyeket. A tartásnak háromféle' módját jelölte meg: 1. a meglévő te-j lepeken, tanyákon; 2. a nagyüzemi! baromfiólakban, és 3. az állami gaz-’ daság alkalmazottai révén. Ha az állami gazdaságok 90 ezer dolgozó­jából 50 ezren árubaromfi és tojás­termelési szerződést kötnek, úgy évente 50 millió tojást lehet biztosí­tani. A szerződést nagyban elősegít­heti, hogy a szerződő felek abrak- takarmányjuttatásban részesülnek. Az előrejutás itt elsősorban azon múlik, hogy milyen lesz az állami gazdaságok vezetőinek a feladathoz való hozzáállása, miként segítik en­nek megvalósulását. Az előadó a to­vábbiakban még inkább aláhúzta a fehérhússertéstartás fontosságút, s külön szólt arról, hogy gyorsítani kell a neveléstől a hizlalásig a ser­tésnevelés forgási sebességét. A fehérje-biztosítás Biztosítani kell az elegendő meny- nyiségű állati és növényi eredetű fehérjét. A növényi eredetű fehérje biztosításának legfőbb módja a lu- ' cérna termesztése. Jelenleg a helyte- 1 len szárítás miatt csak ti—7 száza- | lókban tartalmaz fehérjét a lucerna. ' 11—12 százalékra lehel, növelni a fe­hérje tartalmat, ha jól alkalmazzák az ágason való szárítást, foglalkoz­nak a hideg és meleg levegővel való szárítással, felhasználják a hibrid­üzemek szárítási kapacitásait. Mint említettük, az Ötéves terv végére az állami gazdaságoknak országosan 10 ezer vagon lucernalisztet kell meg- : termelni, 25—30 ezer katasztrális holdon. Ezzel teljesen biztosítani le­het a megnövekedett állatállomány fehérjeszükségletét Izinger elvtárs előadása befejező részében foglalko­zott az új, korszerű üzemszervezési problémákkal, hangsúlyozva, hogy ahol lehetséges, még inkább előtérbe ' kell helyezni az ágazati szervezést, i a régebbi területi szervezéssel szeni- . ben. t A nagy figyelemmel kísért előadás után Kukucska János elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára tolmácsol- • 1a a pártbizottság köszönetét, elis- > mérését az állami gazdaságok dolgo- t zóinak az eredményeikért, s arra kér­te a részvevőket, hogy további hat­hatós segítséget nyújtsanak a fiatal termelőszövetkezeteknek, hogy riivi- - debb idő alatt járják meg azt az . utat, amelyet az állami gazdaságok. c Garami Ernő Beszámoltunk arról, hogy a Borsod —Heves megyei Állami Gazdaságok vezető dolgozói a napokban ünnepi évzáró ankétot tartottak a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának nagyter­mében. „Az állami gazdaságok fel­adatai” címmíúJzingcr Pál elvtárs, az Állami Gazdaságok főigazgatója tar­tott igen értékes, előremutató elő­adást. Foglalkozva a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok I960, évi eredményével, megállapította, hogy jól gazdálkodtak. 1961-ben még na­gyobb célokat tűzött maga elé Bor­sod—Heves megye Igazgatósága. A kapott plusz 24 millió forintos fix eredményt 35 millió forinttal tervez­ték vissza a gazdaságok és ennek megvalósításával állami ártámogatás nélkül is teljesen rentábilis lesz év végére a Borsod—Heves megyei Igazgatóság. A gabona­és kukoricatcrmcsztés tennivalói Izinger elvtárs foglalkozott a so- - ronlévó fontos feladatokkal, aláhúz­ta annak szükségességét, hogy na­gyot kell előre lépni a kenyérgabona- termesztésben, miután köztudomású, hogy a szükségletek egy részét im­port ólján biztosítják. Másrészt ala­csony is a termésátlag. Az állami gazdaságok 5 mázsával termelnek többet az országos átlagnál. Ahol le­het, bátran kell vetni, áz olasz és más bőtermő külföldi búzafajtákat, hogy elérhessék a holdanként! 19 mázsás átlagtermést. Jelentősen javult a takarmányga­bona termelése. Amíg 2—3 évvel ez­előtt az állami gazdaságok központi készletből többet kértek, mint ter­meltek, addig ma már saját szükség­leteiknél több ezer vagonnal termel­nek többet. 1962-ben az ország ál­lami gazdaságainak 30 ezer vagon ta­karmányt kell beadniok az államnak. Az előadó elmondta, hogy a takar­mánybázist a jövőben elsősorban a kukorica képezi. Az a cél, hogy a kukoricatermesztcsben a gazdaságok elérjék a 27 mázsás átlagtermést, má­jusi morzsoltál számítva, katasztrális holdanként. 1962-re a jelenlegi 240 tz«r holdas kukorica-lermülerülctct 330 ezer holdra kell növelni. Annál ls. inkább nagynak látszik ez a fel­edni, mivel néhány évvel ezelőtt alig 50—60 ezer holdon termeltek az ál­lami gazdaságok kukoricát. A fehér­jebázis megteremtésénél elsősorban a lucernatermesztés kerül előtérbe. 10 ezer vagon lucernalisztet kell termel­niük a gazdaságoknak ahhoz, hogy biztosíthassák a teljes fehérje-el lá­tást. Növelni kell az állati termékek termelését, főként a szarvasmarha, ezen belül a tehén tenyésztését, csök­kenteni kell a tejelőállítás költségeit, fokozni a fehérhússertést és a ba­romfi nevelést Az istállótrágya helyes alkalmazása Izinger elvtárs úgy jellemezte eze­ket a nagy feladatokat, hogy netr lesz könnyű megoldani, de nem is le­hetetlen. A nagy területeken történi gazdálkodás ma1 már egészen mái szemléletet követel a mezőgazdaság irányítóitól, szakertVbereitől; csakis a modern agrotechnikái elvek alkalma­zásával lehetséges az. előrejutás Nagy gondot kell fordítani a talaj­erő fenntartására és annak növelé­sére. Régi szemlélet szerint a mező- gazdaság nem boldogul elegendt mennyiségű istállótrágya nélkül Mások azt tartják, hogy miután a; istállóiragya mennyisége korlátozott elsősorban a műtrágya felhasználási kerül előtérbe. Izinger elvtárs el­mondta: nagy állattartó telepek kő- zelében igen gazdaságosan lehet fel­használni az istállótrágyát, ezért : jövőt illetően a jelenlegi szétszórt­ság helyett centralizálni kell az ál­lattenyésztést. s ezzel előrejutunk a: olcsóbb hústermelés melleit a tejter­melés költségeinek vonatkozásába! is. Korszerű agrotechnikával pótolni lehet a vetésforgót A vetésváltns eddigi- gyakorlatú' nem lehet fenntartani, hiszen töbt állami gazdaság területének 30—40— 50 százalékán kell egyféle növény termelni, több éven keresztül. A ve tésváltás idáig nz.t szabta feladatul hogy bizonyos növények megfelel' elővetemények után kerüljene) földbe. Háromszázezer holdnyi terű leien történő kukoricatermelés mel k-l-t ezt nem lehet elképzelni. Az ag rotecbníka, a megfelelő művelőgé Pék hivatottak arra, hogy pótoljál Az állami gazdaságok célkitűzései _ ! Elengetfh«*eílen a korszerű agrotechnika alkalmazása]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom