Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-13 / 86. szám
®fffltfírtök, 1361. április 13. ESZARMAGTAROftSSAG 3 Megyénk dolgozói köszöntik a Szovjetunió új, hatalmas sikerét ************************************* ■ ■ Megbolygatott méhkashoz hasonló a város, és minden munkahely — legyen az üzem, iroda, építkezés. Az emberek csoportokba verődve tárgyalják a nagy eseményt. A szerkesztőségben pillanatonként cseng a telefon, érdeklődnek. Mindenfelé beszélgető emberek az utcákon, az elragadtatás hangja csendül ki a beszélgetésekből. A világjelentőségű hír: a Szovjetunióban fellőtt űrhajón ember tartózkodik, sőt már vissza is tért épségben a Földre, percek alatt szétterjedt a városban és a megye községeiben. Soha ennyien nem ülték körül a rádiókészüléket, soha nem várták ennyire izgatottan a híreket, mint ezen a. verőfényes április 12-i napon. Ezen a napon született meg a XX. század legnagyobb technikai csodája, mint egyik olvasónk mondotta: tanúi vagyunk az emberi értelem legnagyobb győzelmeinek. Erről beszél ma Miskolc, Borsod megye, az egész ország és nem túlzunk, ha azt mondjuk, az egész világ emberisége. Az alábbiakban néhány szemelvényt adunk megyénk dolgozóinak nyilatkozataiból. Kímomlliafatlamil boldog vagyok, hogy hazámban következeit be a XX. század világeseménye Á Lenin Kohászati Müvek üzemi fogorvosi rendelőjében nem szól a rádió. A doktornő: Hegédűs Imréné, született dr. Zaszenkó Álla csak az érdeklődőtől tudta meg a nagy eseményt, hogy szerencsésen földet ért az első űrutas. Betegei és asszisztensnője az első percekben nem tudták, miért sír oly felszabadult, boldog örömmel a fiatal doktornő, örömhírt kapott talán, Tanúi vagyunk azon túl, hogy éppen ma ünnepli magyarországi tartózkodásának harmadik évfordulóját? Igen, örömhír jött messzi hazájából, a nagy Szovjetunióból. A szovjet nép. amelynek szülötte Hegedűs Imréné is, útjára bocsátotta az első szput- nyik űrhajót, amely embert vitt a fedélzetén. Hiába érdeklődik a krónikás, hiába kér nyilatkozatot, a nagy esemény hallatán csak ennyit mond a kérdezett. — Nagyon boldog vagyok. Körülöttem is látom a boldogságot, hiszen itt mindenki örül annak, hogy hazámnak sikerült először e ■ nagy technikai vívmányt elérni. Legjobban persze én örülök. Én érzem legjobban, mit jelent e világraszóló esemény. Szóval írják meg az újságba, nagyon, nagyon boldog vagyok, s innen is üdvözletem küldöm drága hazámnak. a nagy Szovjetuniónak. az emberi értelem legnagyobb győzelmeinek Ruttkai Ottó Jászai-díjas, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóhelyettese mondotta: — A rádió híre után, már a próbák kezdete előtt izgatottan tárgyalták művészeink a hatalmas eseményt. Akinek szünete volt, szinte percenként érdeklődött a titkárságon, a telefonközpontban az újabb hírek iránt. Nem sokkal 11 óra után a feszültség feloldódott a színházban: épségben földet ért az első űrutas. győzelmeinek. Nem véletlen ez, hanem a béklyóitól megszabadult ember tudatos győzelme. És mert a kommunizmust építő szovjet nép fiai érik el az emberi géniusz lenyűgöző csodáit, hisszük, hogy azok biztosítékai lesznek az emberiség békéjének, boldogságának is. A Len n Kohászén Füvek dolgozói táviratban üdvözölték a szovjet tudomány nagy sikerét A Lenin Kohászati Müvek dolgozói körében óriási érdeklődést váltott ki a Vosztok kilövése. A rádió adásait magnctofonszalagra vettek és a gyári hangos híradón szinte percenként adták hírül a szovjet tudomány minden eddiginél csodálatosabb sikerét, az emberrel felbocsátott űrhajóról szóló híreket. Az üzemekben a dolgozók csoportokba verődve tárgyalják az emberiség történetében páratlan eseményt és nem győznek csodálatuknak kifejezést adni a hir hallatán. A lelkesedés és a csodálat szinte leírhatatlan volt, amikor a rádió azt is közölte, hogy az első úrutas. Gagarin repiilőörnagy az előre kijelölt helyen, szerencsésen földet ért. A gyárban szerdán délelőtt mintegy hatvan helyen, sokezer dolgozó részvételével rögtönzött gyűléseket tartottak. Ezek résztvevőinek lelkes indítványára táviratot fogalmaztak meg. amelyben csodálattal adóznak a szovjet technika újabb, minden eddiginél nagyobb sikere fölött és a tisztelet és szeretet hangján köszöntötték a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet kormányt és népet, valamint az első űrutast, Jurij Gagarin repülőőrnagyot. Az ember űrutazása csodálattal tölt el bennünket — mondja Vati József festőművész Egyik művészünk ajkáról önkéntelenül hangzottak el Sophokles Anti- gone-jának több mint 2000 esztendős szavai: „Minden jó közt legfőbb jó az értelem.” Korunk emberének jutott osztályrészül, hogy tanúja legyen az emberi értelem legnagyobb A mai esemény szépségéhez és nagyságához méltó a tett gyökeréhez vezető gondolat, amit Hja Ehrenburg kevés szóval így fogalmazott meg: „A XX. század tulajdonképpen 1917. november 7-én kezdődik.” A szovjet tudomány és technika útját a forradalom vezette ilyen magasságokig. Hz igazi energia — a felszabadult ember! Csépányi Sándor elvtárs, kohómérnök, a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, ’— mint ahogyan sokmillió ember a Földön, — izgatottan várta, figyelte tegnap réggel a rádió újabb és újabb híreit, jelentéseit a Vosztok útjá- ról, megérkezéséről, Jurij Alcxeje- t'ies Gagarin őrnagy üzenetéről. Szobájában szinte ötpercenként csengett a telefon. lelkesült hangok kérdezgették minduntalan: „Hallottad? Mit szólsz hozzá? De jó lenne a hc- Ij’ében lenni... Én nem mernék.. •— Óhatatlanul eszembe jutott, amit Marx ezelőtt kilenc évtizeddel irt a francia Uommunárokról, hogy azok „hetvenkét napon keresztül ostromolták az eget”. Ez persze csak képletes meghatározás volt. De most, a kommunárok utódai nem csak ostromolják, hanem be is veszik, hírnökeik ott száguldanak az űrben, hirdetve az emberiség nagy-nagy diadalát. Ha az ember mélyen belegondol, feltétlenül felvetődik benne a kérdés: mi adja a lökőerőt, az energiát, hogy most a Vosztok, — a Kelet vitt először embert, hírnököt az űrbe? Itt nem a technikára gondolok. Mert a technikai megoldást ott is, Nyugaton is megtalálják majd előbb, vagy utóbb. De ezt az energiát. az igazi energiát nem lehet laboratóriumban előállítani. Az igazi energia a felszabadult ember maga, — mondotta Csépányi elvtárs. Mindennél nagyobb orom és büszkeség ez a hatalmas esemény A' Szentpéteri-kapuban tegnap toggel is annyian igyekeztek a nemrég felépült megyei rendelőintézetbe, mint más napokon. Mégis más volt ez a nap. A folyosókon várakozó be- togek nem a szokásos témákról beszélgettek, hanem egyetlen egyről, az egész emberiséget izgató, hatalmas eseményről, az első űrhajóst szállító szovjet szputnyik fellövéséről és visszaérkezéséről. A rendelő- intézet igazgatója, dr. Naményi László ezeket mondotta a nagy eseményről: — Nem meglepetés, de mindennél Nagyobb öröm és büszkeség számunkra ez a hatalmas esemény. Nem meglepetés azért, mert tudtuk, hogy előbb-utóbb bekövetkezik, sőt, a szovjet rakétatechnika hallatlan ütemű fejlődéséből következtetve azt tudtuk, hogy ez az időpont már fagyon közel van. Most mégis a csodálat legmelegebb hangján tudok szólni erről, mély örömmel és büszkeséggel, hogy a világ első embere, ®Sy szovjet ember feljutott a világűrbe. Soha nem álmodott lehetőségek nyíltak meg ezzel, s a tudománnyal együtt az emberiség történelme is egy új, minden eddiginél ragyogóbb korszakába lépett. Én, aki harminc esztendővel ezelőtt tanultok meg az orvosmesterséget, külön érdeklődéssel és csodálattal figyeltem azokat az állatkísérleteket, azokat az élettani megfigyeléseket, amelyek végülis idevezettek: az emberi szervezet valami egészen új és nagyszerű teljesítményre lett képes. Az emberi életért vivott napi harcainkban is lelkesítő, felemelő tudat ez, új lehetőségeket nyit és valameny- nyiünket új, nagyobb és szebb küzdelmekre ösztönöz. Vártuk, sejtettük, hogy elérkezik a nagy esemény, az ember űrutazása, de a tény megdöbbentő erővel hat, csodálattal tölt el bennünket. A szovjet tudomány és technika rohamos fejlődése és a mai, az emberiség történetében páratlan esemény is bizonyítja, hogy a szocialista társadalom milyen eredményre képes. A szovjet őrnagy űrutazása üzenet, értelme világos: az erő, amely az ég felé tör, ellenállhatatlan logikával bizonyítja a szocializmus fejlődésének távlatait és követeli, hogy az emberi tudást az emberiség boldogulására, nem pedig pusztulására, mind nagyobb célok elérésére kell fordítani. Az emberi alkotás e legszeb- bike követeli azt is, hogy biztosítani kell az alkotás legfontosabb éltetőjét: a békét. Szinte alig akartam hinni a fülemnek... Reich Lajos elvtárs, a Nagymiskolci Állami Gazdaság repülőtéri üzemegységének vezetője így nyilatkozott: — Jól emlékszem Hruscsov elvtárs szavaira, amikor pár héttel ezelőtt bejelentette, hogy hamarosan sor kerül arra a történelmi jelentőségű eseményre, amikor a Szovjetunióban kilőtt rakétában már ember is fog utazni. E bejelentés óta nagy figyelemmel kísértem az erről szóló híreket ós szerdán reggel, amikor rádió rendkívüli hírként bejelentette, hogy Gagarin őrnagy, az első űrutas felrepült, sőt: már Afrika felett jár, szinte alig akartam hinni a fülemnek. Nem számítottam rá, hogy a nagyjelentőségű esemény ilyen gyorsan bekövetkezik. ISO munkahelyen tartottak ropgyűlést a borsodi építők A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói határtalan örömmel fogadták a hirt, hogy a Szovjetunióban fellőtt Vosztok űrhajó, utasával, Gagarin őrnaggyal a kijelölt területen szerencsésen földet ért. A világraszóló diadalt röpgyű- léseken köszöntötték a dolgozók. Az ebédidő alatt 150 munkahelyen tartottak kisgyűlése- ket.és a dolgozók táviratokat és leveleket küldtek a vállalat pártbizottságához, hogy továbbítsa azokat a budapesti szovjet nagykövetségre. Miskolcon, a Széchenyi utcán énülő hat és három emeletes új lakóház építői táviratukban így írnak: ,,A szovjet technika, nagyszerű eredményének — Gagarin őrnagynak a világűrbe való felküldése, illetve visszatérése — hallatára összehívott röpgyűlé- sünkön úgy határoztunk. hogy üdvözlő táviratot küldünk a Szovjet Tudományos Akadémia Űrhajózási Osztályának. Építőink határtalan örömmel és büszkeséggel vették tudomásul a világraszóló diadalt, mint a szocialista tudomány immár behozhatatlan elsőbbségéi. Ez a hír újabb erőt és lendületet adott dolgozóinknak a szocializmus megvalósításáért vívott napi munka végzéséhez. Andrási Károly építésvezető, Klubuk István Klibán András, Márton László brigádvezető.'’ Bernard Gézáné, a lányok kedves Irma nénijének gyakorlati foglalkozási Aráján a szabás-varrással ismerkednek a kislányok. A tanév vége felé már önállóan is varrnak kisebb ruhadarabokat. Mértanöra a II. A) osztályban, A gyakorlati foglalkozásokon kívül elméleti anyagot is tanulnak a lányok: heti egy órában magyar nyelv és irodalmat s ugyancsak heti egy órában száro- • tan-mértant. A gyakorlati ismereteken belül a lányok megismerkednek a főzés tudományával Is. Mert, hogy ez tudomány, arra a kislányok ezeken az órákon jönnek ra. Ok már nem a jövendőbeli arcán flgjclik a főzés eredményét, mert az iskolában nagy igyekezettel sütnek és főznek. Képünkön kóstolgatják a készülő vacsorát, amelyet aztán közösen fogyasztanak el. A sütés és főzés tudományából vizsgáztak a lányok. Máté László, a városi tanács vb. művelődésügyi osztályának csoportvezetője elismerően nyilatkozik ■ kislányok által készített vacsoráról. Ez a vizsga eredményes volt. Jeles. M. pp Barnabdl Foto: feáérsM A továbbképző iskola életéből A diósgyőrvasgyári XVII. számú általános fiúiskolában működik köz- oktatásügyünk legfiatalabb intézményeinek egyike: Miskolc város II. kerületének ipari továbbképző iskolája. Bár az iskola mindössze kétéves múltra tekinthet vissza, bizonyos hagyományokkal már rendelkezik. Zömmel lányok járnak ebbe az iskolába. 15—16 évesek, számuk megközelíti a százat. Az alábbi képekben az iskola életéből mutatunk be egy-egy mozzanatot.
