Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-11 / 84. szám
Redd. 1961. április 11. RSZAKMAGTARORSZAG 3 A termelőberendezések jobb kihasználása biztosíthatja a D a termelékenység további növelését A DIMÄVAG-ban is számos olyan lehetőség van, melyeknek kiaknázása növelné a termelékenységet. Ilyen például a termelőberendezések kapacitásának ésszerű kihasználása. A gyár — szerkezetéből adódóan — sok géppel dolgozik. A gépeknél a termelékenység emelésére a legnagyobb lehetőség a forgási idő növelése. Ezelőtt két-három esztendővel, amikor még a termelékenység szempontjából más, könnyebben feltárható tartalékok megfelelő bázist adtak a tervek teljesítéséhez — nem túl sokat törődtek a gépi berendezések kapacitásának felülvizsgálásával. Abban az időben még az új gépek beszerzésének szükségességét sem bírálták el megfelelően, csupán pénzügyi szempontból vizsgálták a beszerzés lehetőségét. Az elmúlt esztendő némi javulást hozott. Csaknem minden esetben a népgazdaság teherbíró képességeinek arányában vásároltak gépet. Emellett a műszaki vezetők felülvizsgálták, hogy a hasonló típusú és rendeltetésű gépek kapacitása mennyire kihasznált, s ha úgy látták, hogy más üzemrészben ugyanazon a gépen szabad kapacitás mutatkozik, a munka átirányítására tettek javaslatot és megtagadták a beszerzést. Ezen túlmenően, az üzemi pártvégrehajtóbizottság javaslatára, a Népi Ellenőrzési Bizottság segítségével a közelmúltban kapacitás-vizsgálatokat végeztek. Ezek meglepő eredményeket adtak. A melegüzemi termelőberendezések kihasználtsága eléri a 90 százalékot, egy nap alítt 2,8, 2,9 műszakban dolgozik és termel a melegüzemi termelőberendezések nagy többsége. Sajnos, a hidegüzemi megmunkálógépek kihasználtsága jóval gyengébb. Vannak gépek, mint például a revolvereszterga, amelynek kapacitása csak 48 százalékig kihasznált, így egy nap alatt csak 1,6 műszak a gép leterheltsége. A portálgyaluknál, a másoló esztergáknál valamivel jobb, de mégsem kielégítő a helyzet. Az előbbieket mindössze 74, az utóbbiakat 81 százalékig használják ki. AZ ÚGYNEVEZETT célgépek leterheltsége a legenyhébb. Nagyrészük naponta csak egy műszakot dolgozik, két műszakban pedig kihasználatlanul hevernek. Főleg a pantográf másoló-maró, a portál-maró, a menetvágó gépek tartoznak az utóbb említettek közé. A gyár műszaki vezetői közül sokan arra hivatkoznak, hogy ezek speciális célgépek, ezért csak esetenként végeznek rajtuk munkát. Az indok nem fogadható el. A fölösleges kapacitású gépekkel más vállalatok számára is végezhetnek bérmunkát s ez nemcsak nagyobb jövedelmet jelentene a gyárnak, hanem a gép amortizációs költségeit is csökkentené. Igaz, ezekre a gépekre a munkabiztosítás elég bonyolult, de ® fáradozás sokszorosan megtérülne. — Miből adódnak a kapacitás-feleslegek a DIMÁVAG gépeinél? — tettük fel a kérdést Szirtes Pál elv- mi'snak, a gyár fődiszpécserének és fülemüle János elvtársnak, a gyár főmechanikusának. Mindkettőjük véleménye az, hogy a gépek és termelőberendezések kihasználtsága eredményesebb lenne, ha minden eseten megfelelő mennyiségű munkát tudnának biztosítani a gépekre. Az auyagellátásban mutatkozó nehézségek is állásra késztetik a gépeket. Eselenkint megtörténik, hogy az dlopanyaggyártó üzemek nem megfelelő minőségű félkészárut küldenek ®,DlMÁVAG-nak s így a megmunkálás közben fedezik fel a munkadarabban a rejtett hibát. Azelőtt ez fokozott mértékben vonatkozott a Lenin Kohászati Művekre. A városi pártbizottság javaslatára azonban létrehoztak egy kooperációs csoportot, amely a véleményeltérések tisztázása helyett a megfelelő mennyiségű és minőségű félkészáru-ellátás- sal foglalkozik. A KAPACITÄS-VIZSGÄLATOK fényt derítettek arra is, hogy a DIMÁVAG bizonyos mennyiségű gépfölösleggel rendelkezik. 1960-ban mintegy 50 darab gépet más vállalatoknak adtak át. Ebben az esztendőben, illetve az első két hónapban már négy darab gépet ajánlottak fel megvételre más vállalatoknak. Az év hátralevő részében még mintegy 15—20 darab géppel csökkentik a gépparkot. A gépek számának csökkentése lehetővé tette, hogy az ed digi egyműszakos gépeket két mű szakra állítsák munkába, vagy a kétműszakos gépeken ezután három műszakban dolgozzanak. A DIMÁVAG-ban gyakran panaszkodnak a műszaki vezetők és munkások: túl öregek a gépek. Lesz-e vajon fiatalítás, hiszen a kapacitás így sincs megfelelően kihasználva. Néhány elavult termelőberendezést korszerűbbre cserélnek fel, amelyek kisebb ráfordítással több és jobb minőségű munkát végeznek. Az új gépek következésképpen megkövetelik, hogy magasabb képzettségű szakmunkások dolgozzanak velük. A gyár vezetősége már az elmúlt esztendőkben is eredményes lépéseket tett az ipari tanulóképzés fokozása érdekében. A jövőben a szakmunkások képzettségét akarják növelni olymódon, hogy a különböző szakmai tanfolyamokon egyszerre több gép kezelésére is megtanítják őket. Ez minden tekintetben eredményes lesz. Az 1961-es feladatokat tartalmazó műszaki intézkedési terv nagyrésze a termelőberendezések kapacitásának jobb kihasználását célozza a DIMÁVAG-ban. Negyedévenkint értékelik és ellenőrzik, milyen előrehaladás mutatkozik a forgásidő növelésében, a gépkapacitás kihasználtságának fokozásával. Az elmúlt évek gyakorlatával megegyezően év-| közben is bővítik a műszaki intézke-’ dési terveket, ha valamelyik gyáregységnél úgy látják, hogy erre szükség van. A kapacitás növelését adták feladatul az újítóknak a számukra készített feladattervekben is. Az újítók, ésszerűsítők eredményesen dolgoznak a gépkihasználási problé mák megoldásában. Csupán egy példát említünk. A 250-es Skoda horizonteszterga magassága meghaladja az üzemi darupálya magasságát. A gép kiszolgálása így nagy nehézségbe ütközik, sokat áll a gép, kapacitása megközelítően sincs kihasznál va. Ezen a gépen 15—20 tonna súlyú darabokat munkálnak meg. A daru akadályoztatása miatt ezt csak kézi erővel tudták az asztal szélétől a megmunkáló kés alá tologatni. Két újító — Szedlacsek József és Ma gyár György — különböző elgondolással megoldotta az évek óta húzódó problémát: az elképzelés szerint egy görgős tolóberendezést építenek az esztergapad mellé s ezen továbbítják a megmunkálandó anyagot a gép asztalára. A másik újítás alapján a darupálya szerkezeti módosításával helyezik az anyagot a megmunkáló szerkezet alá. Az előző újítás azonnal megvalósítható, a másik viszont célravezetőbb, de később készülhet el. Mindkét újítást elfogadták, mert segítik a gép kihasználásának növelését. A DIMÄVAG vezetői ma már látják, hogy a legnagyobb tartalékerő a gépek forgási idejének növelése. Éppen ezért azon fáradoznak, hogy mielőbb megszüntessék az eddigi helyzetet, magasabb fokú gépkihasználással csökkentsék a gyár önköltségét s a gépek amortizációs költségeit. A gyár párb-végrehaj tóbizottsága a termelés pártellenőrzését szem előtt tartva, most már rendszeresen beszámoltatja a gyár és a gyáregységek vezetőit a termelőberendezések kihasználtságáról. A műszaki vezetők szívesen veszik az ilyen irányú vizsgálatokat, beszámoltatásokat, mert tudják, hogy ez a legfőbb tartalék, amely a gyár munkáját eredményesebbé teheti. Pásztory Alajos A 3 éves terv megyei eredményeiből ív. ÖTVÖZÖTT NYERSACÉL TERMELÉS 1957 1958 1959 1960 CEMENT TÉR M E LES 180,4. 19 57 1958 1959 1960 A kedvező időjárást kihasznáiva pótolták az őszről elmaradt mezőgazdasági munkákat Megyénkben befejezték a tavaszi gabona vetését. A rendkívül kedvező időjárás és a tsz-parasztság serény munkája nyomón sikerült behozni a csaknem három hónapig tartó őszi esőzések miatti elmaradást. Már a putnoki, edelényi, ózdi járásban, valamint a Hegyközben is — ahol az erdők közé szorult szántóföldeken, a kisparcellák korában csak április elején kezdtek a vetéshez — a földben csírázik a mag. Borsod megye burgonyatermő területein — Zalkod, Cigánd, Viss környékén — több mint ezer holdon hozzákezdtek a burgonyaültetéshez. A meleg, napsütéses időben mind a tavaszi vetések, mind pedig az őszi kalászosok jobban fejlődnek a vártnál. Az ősziek fejtrógyázását befejezték. Több helyen, mint például a tiszalúci Tisza, vagy a mezőcsáti Munkásőr Tsz-ben már akkora az őszi gabona, hogy a nyúl elbújhat benne. Gondot okoz a Bodrogközben és Tiszavalk térségében lévő mintegy négyezer- lioldnyi terület, amely az őszi esőzések óta víz alatt áll. A tsz- ek most külön brigádokat szerveztek a talajvíz elvezetésére. Mivel a kalászosok vetési ideje már elmúlt, ezeken a földeken napraforgót és kukoricát vetnek majd. F.zek a növények a tavaszi esőzések nyomán esetleg újra fellépő belvizet is jobban bírják. * Árkedvezmények w a termelőszövetkezeteknek Műtrágya kedvezmény Az 1959 őszén, vagy 1960 első felében alakult, vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezeteknek 1961-ben a nitrogén műtrágya vételárából 25 százalékos, a foszfor műtrágyáéból 5ö százalékos, a káli műtrágya vételárából pedig 75 százalékos árkedvezmény jár. Ha a termelőszövetkezet kukoricára, nagy termőképességű, külföldi búzára vagy burgonyára termelési szerződést köt, külön műtrágya juttatásban részesül. Növény-ved ősser kedvezni ény Annak a termelőszövetkezetnek, amely a növényvédelmi rendszabáÜl Melyikre nézzünk?... Tovább épül a Békeváros J^prol-nnpra szépül és terebélyesedik a kazincbarcikai Békeváros, amelyet Dpi' ,V's's/u évek óta épít eredményesen a 31. Állami Építőipari Vállalat. A ké- lcth~!‘■ :>l" házsort a fiatalok építik igen nagy szorgalommal. Az öt épii- di i„i hármat már szeptember S-An, kettőt pedig november 1-én adnak át az ■ “‘«oknak. Ezek a házak a Békeváros legújabb épületei, melyek korszerű módszerekkel, előregyártott elemekből készüllek. Uek az árokparton, ebédeltek. 7'aktaszadaiak voltak. A lovak a szekéroldalhoz kötve ropogtatták a jóillatú szénát. Valaki, a fiatalabbak közül, a nem messze szántogató traktorra mutatott: — Ott csak a traktorosnak kell „abrakolni”. — Ennyivel jobb a gép — bólintott rá egy másik fiatal. — Meg azzal is, hogy azt nem veri ki a veríték. Megy, mint az óra. Nekünk hajtani kell, hogy meglegyen az egy vagy másfél hold, az meg talán a nyolcat is felszántja, ha nagyon megnyomja a gombot. — Azért én a mi szántásunkat nem adnám az övéért — rántotta meg a vállát valaki az idősebbek közül, — Maga „lópárti'’ nevetett a fiatal, — A lóval is lehet rosszul szántani, a traktorral is jól, attól függ, ki fogja az ekeszarvát, vagy a kormánykereket. Erre aztán már nem volt mit mondani. Egyetértőén bólintottak. Ettek. Úgy látszott, az egyetértő bólintáson megfeneklett a beszélgetés hajója. Az egyik végzett az ebéddel. Bekattintotta bicskáját, összehajtogatta az elemózsiás kendőt, elrakta a tarisznyába, aztán komótosan a bütykös után nyúlt. Megko- tyogtatta. Ivott. Krákogott. mintha valami erőset eresztett volna le a torkán, aztán odanyújtotta a. vizes bütyköst a szomszédjának. — Ez az igazi, ettől nem fájdul meg az ember feje. — No, ezután már nem fog fájni a fejed, mert jövő ilyenkorra nem hiszem, hogy lesz fejfájditóra. A szomszédja neheztelőleg mérte végig: — Várd ki a végit. Úgy — A bekecsiek is kivárták, hallottam, nem sokra vitték. — Maga mindig a rosszabbat látja — vágott feléje a fiatalabbja közül valaki. — Azzal az erővel a jóra is nézhetünk, mert az is van, Borsod- ivánkán valami ötven forintot osztottak, ha nem többet. — Az messzi van, közelebb is akad rá példa. A legyesbényei tsz is osztott vagy negyvenet, pedig azok se régen kezdték — mondta az idősebb. C igarettára gyújtott. Messzire, egészen az út közepére pöccintette a gyufaszálat, majd így folytatta: — Igaz is, mér’ mindig a rosszabbra nézzen az ember? Egy a fizetés. Meg úgy van vele az ember, ha nekik sikerült, mér’ ne sikerülne nekünk is. Mi talán rosszabbak vagyunk náluk? Fenét! Ha dolgozunk, haszonnak is kell lenni, ha törik, ha szakad. Nem más zsebére dolgozunk, hanem a magunkéra. Azelőtt talán nem úgy volt? Aki törte magát, iparkodott, annak nem kellett a szomszédba menni egy darab kenyérért, az boldogult, De aki akkor mozdult, amikor a hasára sütött a nap. s a tyúkokkal már mint is aludni, az aztán nézhetett! Mondjátok, nem úgy volt? Bólintottak. Ez a tiszta beszéd. Embere válogatta. Aki megfogta a munka végit, annak volt, aki henyélt, s nem dolgozott más helyette, annak ürPsen marad a kamrája. így volt ez. mióta világ a világ. h1 elszedelözködtek. Megitatták, *- majd befogták a lovakat és indultak a délutáni ..műszakba’’. Megvitatták egymás között, melyikre nézzenek. A jóról vették a mértéket — s úgy is dolgoznak, hogy jól menjen a soruk, G. M. 1. lyok megtartásával kártevőtől mentes termést vagy terméket állít elő. az alábbi feltételek teljesítése esetén — rézgólic kivételével — az általa vásárolt és felhasznált növényvédőszerek értéke után 30 százalékos ár- kedvezmény jár. Gyümölcs- és szőlővédelemnél 30 százaléknyi visszatéri térés árkedvezmény jár azoknak a tsz- eknek. amelyeknél a termelt gyümölcs — fajonként külön-külön. vágy- összesen — legalább 95 százalékban pajzstetűtől és legalább 90 százalékban egyéb kártevőktől mentes, és szüret idején amerikai fehér szövőlepke fertőzés sem a gyümölcsösben, sem pedig a szőlőben és a termelőszövetkezet területén fekvő utakon egyáltalán nincs. 2„ Szántóföldi növényvédelemnél 30 százaléknyi visszatérítése® árkedvezmény jár a termelőszövetkezetnek: a) a vegyszeres gyom irtásnál felhasznált gyomirtószer árából, ha a gyomos gabonavetésekben eredményes vegyszeres gyomirtást végzett: b) a magfogásos lucerna, vöröshere védelmére előírt szerek árából, ha a lucernából kh-ként legalább 1 mázsa, vörösheréből 1,2 mázsa termést ér el a termelőszövetkezet, illetve az ennél kisebb terméseredményt nem a virág- és magkártevők okozták és a mag arankától, valamint egyéb kártevőktől olyan mértékben mentes, hogy a velőmág' a szabvány- előírásoknak megfelel: c) a burgonyabogár irtására előírt vegyszerek árából, ha a korai érésű fajtáknál július 20—31, a többi fajtáknál pedig augusztus 10—20 között a burgonya vetésterület. 95 százalékán legfeljebb 20 százalékos, burgonyabogár rágástól származó lombkár mutatkozik. KISZ-fiatalok felajánlása A Kazincbarcikai 31. sz. Építőipart Vállalat KlSZ-fiataljai figyelemreméltó munkavállalást tettek. Elhatározták, hogy védnökséget vállalnak a már épülő 5 darab középblokkos épület felett, azt ifjúsági építkezésnek nyilvánítják és mind az öt épületet hamarább felépítik a tervezettnél. Halmágyí Balazs, Kazincbarcika
