Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

£ ESZAKWAGYAROTtSZAÖ Ke«, 1961. 'äprtfts tt­i.SZEPSZAVU ALDASA A TAJNAK.“ Diósgyőriek a Vasas Zenei Fesztiválon A TIT agrártudományi szakosztályának munkájáról R1 fiförőmozijaloni fennállásánál! 15-ll( évfordulóiéra készülnek Az ózdi Üttörőház megyénk egyik nagy hazaijának, Kazinczy Ferenc nek a„ ncv<H viseli. Az úttörőház a szakkörökben tanulási és szórakozási lehetőségeket biztosít a pajtásoknak akik most lázasan készülődnek az úttörőmozgalom 15 éves fennállá­sának méltó megünneplésére. A szakkörök által készített legszebb munkákból kiállítást szerveznek és összegyűjtik az úttörő szövetség megalakításával kapcsolatos emlé­keket.---------0O0--------­N eonfény a Vfll/B-ben 19150 ősze óla a Palóczy Íjászló ál­talános fiúiskola VIII. B) osztályá­ban minden második héten délután van tanítás. A teremben sokáig csak két lámpa volt. s ezeknél nehezen ment az írás. olvasás, Minduntalan árnyék vetődött! a könyvre, füzetre. A napokban két fialni villanysze­relő — Kubi István és Pallós József — társadalmi munkában korszerű neoncsöveket szerelt tel osztályunk­ban. Azóta nagyszerű a világítás, ki­tűnően lehet írni, olvasni. Szoboszlay István. Vili. B1 hidén Mvan műi Mills! Isrdiíanak a Lenin Költészeti Művek nagykovácsmiivének újjáépítésére A Lenin Kohászati Műveikben 1958-ban kezdték meg a nagykovács­ira! újjáépítését, és ezzel párhuzamo­san, az országos programba illesz­kedve, a diesel - for ga Ily ú s tengely gyárfására szolgáló üzem építését. A munkák során eddig mintegy harma­dával bővítették az üzemcsarnokot, új. (korszerű darukkal működő daru­pályát létesítettek, üzem behelyezték a kovácsok munkáját könnyítő ket­tőn nás manipulátort. Megépítették és részben már üzembehelyeztéik a kor­szerű gépekkel ellátott diesel-tenge­lyek megmunkálására szolgáló mű­helyt. A rekonstrukció során kor­szerű kemenceparkkal látják cl az üzc.mot. Az idén már három ipari kemencét átadtak üzemelésre s fo­lyamatban van öt újabb kemence építése is. A kovácsok munkájának további könnyítésére egy újabb nagy­teljesítményű manipulátort is felsár relnek ebben az évben. A kisebb öt vözött munkadarabok alakítását* ezer tonnás sajtóiét és egy ikétezeij tonna ütőerejű légikalapácsot helyez­nek üzembe. Megkezdték az üzemi segédépület építését, amelyben a kar­bantartó műhelyt, transzformátorhá- zat helyezik el. Befejezik az idén a diesel-tengelyek hőkezelésére szol­gáló kemence építését is. A jövő év végéig tartó rekonstruk- ciós munkákra összesen 2HS millió forintot irányoztak elő és ebből at idén GO millió forintot használ­nak fel. A felújítás eredménye* ként a kovácsolt munkadara­bok gyártása a tavalyihoz (képest már az idén mintegy tizenkét száza­lékkal emelkedik s a diesel-tengely* gyárfás is több mint kétszerese lesz a múlt évinek. A közlekedési hangos-autó A hangos-autók általában a jc propagandát szolgálják. Az egyik £ kereskedelemnek segít, a másik £ kultúrmunkában segédkezik, az pe­dig, amelyikről az alábbiakban szc lesz, a helyes és fegyelmezett közle­kedésre neveli a gyalogosokat és a járművezetőket. Tudvalévő, hogy a közlekedés biz­tonságosságát. 3 tényező határozza meg: az út, a jármű és az emberek. Ez a három tényező játszik szerepel a baleseték elkerülésénél, vagy saj­nálatos bekövetkezésénél. A közle­kedési szabályok betartására való nevelés nem más, mint a fegyelme­zett közlekedést segítő tevékenység Ezt szolgálja — mint propagandaesz­köz — a közlekedési hangos-autó is. A járművezetők és gyalogjárók döntő többsége ismeri a közlekedés szabályait, de sokszor nem tartják be azokat. Előfordul az is. hogy szét­nézünk; van-ő rendőr a közelben, s ha nincsen, — közlekedünk szabály­talanul. A propaganda-autó új színfoltként jelentkezett a miskolci utcán és a megye egyes útvonalain. Naponta halljuk, amint udvarias határozott­sággal neveli az utca gyalogosait és járművezetőit a helyes közlekedésre. Kevés szóval, meggyőzően nevel és munkájának eredménye majd akkor mutatkozik, ha a gyalogosok óvato­sabban, körültekintőbben közleked­nek, a szülők jobban vigyáznak ma­gukra és gyermekeikre, a gépjármű­vezetők nagyobb gonddal figyelnek a gyalogosokra és vigyáznak egyben önmagukra is. Több útjára elkísértem a rendőr­ségi hangos-autót Miskolcon is, vidé­ken is. Megállapítható, hogy a járó­kelők áltálában jóleső érzéssel ve­szik tudomásul a rendőrség nevelő­jeliegű gondoskodását és igencsak szórványosan fordul elő, hogyha ko­csinak meg kel! állnia és a jóindula­tú figyelmeztetést semmibe vevő egyénekkel szemben a rendőr elv* társnak el kell járnia, A közönség egyetértését és helyes­lését bizonyítja az alábbi eset is: A ihinap éppen akkor haladt keresztül Sajószent.péteren a hangos-atifó, amikor tömegesen jöttek ki a gyere­kek az iskolákból, s bizony volt dol­ga a közlekedési propagandistának. Egy járókelő — Papp Zoltán helybe* li lakos — a kocsiparancsnokhoz lé* pett és megköszönte a helyes, neve­lő célzatú figyelmeztetéseket De ez . az eset nem egyedülálló. Ha szabályosan és fegyelmezetten közlekedünk és a gépjárművezetők kultúráltan vezetnek, akkor elkerül­jük a közlekedési baleseteket. Ezt * célt szolgálja a közlekedési hangos- autó. s a tapasztalatok "szerint — jól- (Petrozsényi) jól képzett, az ismeretterjesztésre * kalmas tsz-elnök kérte felvételét 1 agrártudományi szakosztályba. Eű nek különösen á tsz-vezetés és í üzemszervezés terén van jelentőség A szakosztály egyre nagyobb segítséget nyújt az eziistkalász® tanfolyamok munkájához, különösen a világnézeti, agrurgazd* sági és üzemtani előadások útján. I táji kérdésekkel is solcat foglalko- nak. Például a Hernád völgyében, j Bodrog mentén, a Tisza-kömyél községekben az öntözési kérdésekké Gönc környékén az állattenyésztés sei, Dél-Borsodban a kukoricatel mesztéssel, sertéshizlalással, a Heg! alján és a Bükkalján a szölőműv« léssel. Miskolcon és környékén gyümölcstermesztéssel. A szóbeli ismeretterjesztésen ki vül jelentős az írásbeli ismerettel jesztés is. A helyi szakemberek elsí sorban a Borsodi Szemlében és # Északmagyarországban jelenteti meg cikkeiket, tanulmányaikat. A írásbeli ismeretterjesztés az elmúl évekhez viszonyítva sokat' fejlődőt ugyan, de ennek a területnek a lehe tőségei még nincsenek kellőképpé kihasználva. A megyei szervezet nagy gond« fordít az agrártudományi szakos*' tály előadóinak szakmai és módszer tani továbbfejlesztésére. A vizsgálj időszak alatt 18 agrár-előadói konfe­renciát tartottak. Ezenkívül a kis körzeti központokban is tartotta? módszertani előadásokat. Az előadói továbbképzését szolgálják az orszó gos rendezvények is — Magyar^ Szovjet Mezőgazdasági Napok, Szol' noki Mezőgazdasági Napok, Keszthc lyi Mezőgazdasági Napok —. melye ken minden esetben 2—3 tagú kill; döttség képviseli a szakosztályt, ó szovjet mezőgazdaság* eredményeit minden évben külön előadói konfe' rencián vitatják meg, és erről * megye községeiben is ankétokat tavi tanak. Ezeknek tudható be. hogy az elő­adások számszerű növekedésével a színvonal is emelkedett Az előadók nagyobb felkészültséggel állnak a hallgatók elé, jobban meg­ismerik az adott község, járás kö­rülményeit, eredményeit, vagy hí' báit, íg_v as előadások közvetlenül is több segítséget nyújtanak a dol­gozó parasztoknak. Az előadások megfelelnek mind a pártosság, minó a tudományosság követelményeinél; Megállapítható, hogy a vizsgált időszakban az agrártudományi szak­osztály előadói lelkiismeretes muri- ka jukkái eredményesen segítették * mezőgazdaság szocialista átszervezéj sét, eleget tettek a három évvel ez-' előtt eléjük tűzött feladatoknak. Három évvel ezelőtt a megyei ple­náris ülésen és az országos közgyű­lésen az agrártudományi ismeretter­jesztés fő feladataként jelölték meg a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének elősegítését, valamint a me­zőgazdasági termelés fejlesztését a modern termelési ismeretek tudo­mányos alapjai, a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészeti, különösen agrárgazdasági és üzemtani ismeretek terjesztése révén, a helyi és tájadott­ságoknak megfelelően. ♦ A közgyűlés óta mezőgazdaságunk­♦ ban jelentős változások történtek, a ♦ szocialista átszervezés hatalmas lé- ♦pésekkel haladt előre. Hogyan segí- ♦lette ezt az átalakulást a TIT megyei ♦ szervezetének agrártudományi szak­♦ osztálya? J Az elmúlt három év alatt az ag- frárludományi ismeretterjesztő mun- ikn mind számszerűleg, mind tartal- ímikig sokat fejlődött. Három év alatt la szakosztályi tagok összesen 1128 tolőadást tartottak, 51740 hallgató­inak. í Az előadások főleg I a falvakban hangzottak el, Ide Miskolcon. Özdon, Kazincbarei- I kán, Sátoraljaújhelyen is folyt ag­♦ rártudományi jellegű ismeretterjesz- ílés. Az ismeretterjesztő munka egésze »helyesen tükrözte a mezőgazdaság ♦ szocialista átalakításának folyama­ttá!:. A korábbi években a szakosztály ♦célja kettős volt: a már meglévő ter­♦ melőszövetkezetek megszilárdítása­inak. másrészt az új tsz-ek lélrehozá- ►sának segítése. Ezt a kettős célt szol­gálták azok az előadások, amelyek a •mezőgazdaság gépesítésével, a nagy­iüzemi gazdálkodás előnyével, a vi­liág mezőgazdaságával st.b. foglalkoz­nak. Azokban a községekben, ahol megalakultak a lsz-ok. nyomban ;hnegváltoztatták a tematikát is, és olyan jellegű előadásokat tartottak, lamelyek most már a termelőszövet­kezeti tagoknak' szóltak. Például: Egyéni érdek — közösségi érdek, a [tsz-tagók jogai és kötelességei, a ! társad almi tulajdon védelme stb. A (miskolci járásban hetvenöt előadást (tartottak a munkaegységszámításról, (a termésátlag növelésének módjáról, (az üzemszervezési kérdésekről. Több (tsz-ben olyan előadássorozatokat (rendeztek, amelyek a termelőszövet­Ikezet adottságainak, termelési pro­lii Íjának megfelelő kérdésekkel fog­lalkoztak. Hiba volt, hogy több he­lyütt elhanyagolták'az oerárismeret- terjesztés egyik igen hatásos ftó-má- iát, az üzemi bemutatókat, amelyek életszerű, hatékony, a gyakorlatban hasznosítható ismereteket nyújtanak. Az ismeretterjesztésben elsősorban agrárszakemberek vesznek részt, de több helyütt a pedagógusok is be­kapcsolódnak ebbe a munkába. Ör­vendetes jelenség, hogy egyre több A diósgyőriek méltó módon álltak helyt a Vasas Zenei Fesztiválon. & A fesztivál hangversenyeinek so­rában megyénk másik nagy vasas együttese, az Ózdi Kohászati Üzemek kórusa, illetve fúvószene­kara április 15-éri, illetve 21-én lép a közönség elé. (benetiek) 4 4 4 Pénz az asztalon » Igen, pénz van az asztalon, éspe- j dig a legforgalmasabb helyen, a J Széchenyi utcai Hírlap üzlet előtt. J Pénz — forintosok, kettesek, no', meg kis testvéreik, húsz- és lízfil- j léresek: Azonban nemcsak pénz! van az asztalon, hanem újság is.j Esti Hírlap. i Az árusítás két kelléke tehát < adva van, a harmadik azonban —j az újságárus néni — nincs sehol. j Nincs. Hiába nézelődnek a járó- j kelők jobbra-balra, nem találják. ] Következésképpen: aki a villamosra j várva, vagy odahaza vacsora köz- j ben böngészni altarja délutáni la-i púnkat, az leteszi a (>0 fillért a kis« asztalra és viszi az újságot. j Ha. csúnya, fülsértő szóval akar-J nám jellemezni ezt. a folyamatot, J azt. mmídanám: önkiszolgálás tör-] ténik. De nem akaroih ezt a csúnya-( szót használni, hiszen ez a jelen.-', ség szebbet, melegebbet érdemel. ( Űjságárusltás — bizalom, alapján.. Igen. ez szebb. Meri ez itt a lényeg: , a. bizalom. A vá^firlónák jólesik, ( hogy bíznak benne., ellenértékkép­pen biztos, hogy nem. tesz le 60 fillérnél kevesebbet, vagy nem visz cl ezért a pénzért két újságot. \ Apró mozzanata ez a Széchenyi utca délutánjának, mégis derűs, szivet melengető látvány. Nekem mindenesetre annyira tet­szett, hogy odaálUam a vásárlók; közé és én is vettem egy újságot. ■ Pedig — most már elárulhatom —; egv Esti Hírlap már ott lapult a zsebemben. ********* fim! egy beszámolóból ymaradt... Tíz esztendő kizáró ok miatt nem került sor erre a nagy kitüntetésre. A vállalat ózdi munkahelyén halálos baleset tör­tént ... Az emlékezetes, a sikereket, a megtett tíz esztendő nehéz útját re­gisztráló ünnepségen részt vett Prie- szol József elvtárs is, a Központi Bizottság tagja, a megyei, pártbizott­ság első titkára. Ö Is üdvözölte a vállalat munkásait, vezetőit, s sza­vaiból érezni lehetett: különösen szereti az építőket, ezt a vállalatot. Érdekes epizódot mondott el Prie- szol elvtárs: Tíz esztendővel ezelőtt, amikor még mint miniszterhelyettes dolgozott, ö »engedélyezte, hogy meg­alakuljon ez a vállalat. S most tisz­ta szívből örül, mert az idő igazolta: a mélyépítők munkája elismerésre méltó. Részt vettek a Lenin Kohá­szán Művek nagy rekonstrukciós építkezésénél — igen eredményesén. Sok-sok nehézséget, leküzdve építik az ózdi új acélművet, — egyre ja­vul a munkájuk. Részt vesznek a Hcjöcsabai Cementmü rekonstruk­ciójánál —, itt igen rugalmasan, nagy tapasztalatokkal felvértezve se­gítik a munkát. Üj városrész épül s Kilián Gimnázium,mellett, ahol a mélyépítőknek 2000 lakás terepren­dezését, mélyépítési munkáit kell elvégezniük. Utakat, közműveket, la­kásokat építenek a megye minden területén. ES ABBAN a gyönyörű épületben ünneplík a vállalat, tízéves fennál­lását, amelyet ők építettek és adtak át 1958 június 1-én: a Hámor Étte­remben. Nem hivatalos ünnepség volt, a munkát, a munkasikereket és egy­mást ünnepelték azon az estén a mélyépítő munkások. És büszkén ün­nepelhették, mert a mélyépítő válla­latok között országos viszonylatban is a legelső helyit; kerültek. És örül­tek, hogy megjelent közöttük a me­gyei pártbizottság első titkára, Prie- szol elvtárs, aki egykor maga is épí­tőmunkás volt. EZT JEGYEZTEM még fel jegy­zetfüzetembe, mely az április 1-i tu­dósításból kimaradt. Szegedi László A NAPOKBAN kedves ünnepségen vettem részt. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a Borsod megyei Mélyépítő Vállalati Mi érde­kesség van ebben? — kérdezhetné valaki. Hiszen sok vállalat ünnepelt már ilyesmit, megszokott dolog az ehhez hasonló. Ez az ünnepség, vagy inkább csa­ládi összejövetel azonban nem csu­pán a vállalat megtett tíz esztende­jének útját mutatta, de azt is: ho­gyan változtak meg az emberek, a kubikosok, a műszaki vezetők, a mérnökök, a kőművesek, hogyan forrott egyetlen igaz, nagy éa jól munkálkodó családdá a mélyépítők egyre ütőképesebb kollektívája. Tíz évvel ezelőtt csak pár ember ké­pezte a ma már naggyá terebélye­sedett vállalatot, ahol több mint 3000 ember dolgozik. És nagyon jó érzéssel tapasztaltuk, hogy' az ün­neplőbe öltözött emberek között igen sok fizikai munkás volt és meghitt, baráti közelségbe került a vállalat műszaki gárdájával. A mérnök Já­nos bácsinak szólította a vasbeton­szerelőt, és János bácsi egyszerűen Kovács szaktársnak szólította a mér­nököt. Igen, jóleső érzés volt látni, tapasztalni, érezni, mennyire szere­tik itt egymást az emberek, meny­nyire hisznek egymásnak, mennyire bízik a vezető a munkásban és a munkás a vezetőben. KOCCANTAK a poharak, éltették egymást az emberek. Igazából csak szórakozni kellett volna azon az es­ten. Mégsem ez történt. A legfőbben a munkáról, az eredményekről be­szélgettek és arról, hogy hogyan to­vább? Hogyan lehetne még jobban csinálni? Ez pedig azt is mutatja: a Mélyépítő Vállalat dolgozói, veze­tői ünneplés, szórakozás közben sem feledkeznek meg a feladatokról. Ma már több mint 300 munkahelyen dolgozik a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat és egyre jobban, eredménye­sebben. Az elmúlt évben elért nagy­szerű eredményeik alapján elnyer­ték volna a Minisztertanács és a SZOT elnökségének vándorzászlajál, sz élúzem címet, csupán egyetlen sorrendben léptek a közönség elé. Utolsóként a diósgyőriek, azonban az ő műsoridejük az egész hangverseny­nek mintegy a négyötödét töltötte ki. A diósgyőriek ezen az estén is igen igényes műsorral tettek bizonyságot felkészültségükről és büszkén állít­hatjuk. hogy az est szereplői közül ez az együttes kimagaslott a többi közül igényességben és az önmaga válasz­totta nehéz feladatok sikeres, mű­vészi megoldásában. Bartók Béla» ..Ne menj el” és ..Bolyongás” című, kórusművei hangzottak el elsőként,! majd Kodály Zoltán — VörösmartyJ vemére komponált— „Liszt Ferenc-; hez” című nagyigényű kórusművét mutatták be, a vegyeskartól már, ( megszokott magasfokú művésziséggel.( ( Mindhárom művet Forrai István ve-(( zényelte. A nagysikerű és a nagy tet­szést kiváltó bemutató után követke- ( zeit a szimfonikus zenekar igen je-( ( lentős, önálló produkciója: Kodály! ( „Galántai táncok” című igényes zene- ( kari darabját szólaltatták meg. A mű* • amely a hivatásos zenekarokat is erö-H sen próbára teszi, hiánytalanul érvé- I nvesiilt a Bánhegyi László vezényelte | előadásban és ennek az új vállalko-; • zásnak sikere méltán öregbíti a diós-;’ ,evő:; vasgyári szimfonikus zenekar és ( vezetője jóhírnevét. ♦ y.f követően került sor a diós-,; győriek két nagyszabású oro-,; aukciójára. Először Vass La iosnak —(( Borsodi Gyula versére énült —(( • Negyvenötben történt? című kórus-i ( szvitict hallottuk ének- és zenekari,( előadásban Ez a mű a tavalyról is-, ( mert. azonos című tánckomoozíció-( hői született. Ebben a változatában is ( rendkívül erőteljes, meggyőző, mű- ( ve.vi. Mind az ének-, mind redig a zenekari tehetsége legjavát adva, na-;; gvon hosszt! időre emlékezetes mű-!! vészi élményt nyújtott, a kozöhség-l ( nek, A másik mű úi. első bemutatás! ( volt- Orabóez Milrlósbak — VárnaK Zseni ’•őrsére alkotott — „Világok ( mozgatója” című kantátáját hallót-! ( tűk ugyancsak ének- és zenekar; elő-( adásban. A nagyszerű zenemű jól ak-!! nnzza ki a költemény patetikus szár- ( nyalását, a kórus és a zenekar nedig ■ Adorján Zoltán külön dicséretet; ( érdemlő énekszói ójával — nagyszerű ö bemutatással,. Indította a minden bi-( ( zonnyal igen sikeres útjára ezt az új • magyar zeneművet. E két utóbbi mű *i előadásánál az ének- és zenekart Forrai István vezényelte a tőle meg- I szokott szuggeszti vitással, imponáló művésziséggeL A két. hétig tartó Vasas Zenei Fesztivált április 7-én, pénte­ken este nyitották meg ünnepélyes keretek között Budapesten, a. Vasas Szakszervezet székházának díszter­mében. A megnyitóbeszédet Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondotta, majd a Va­sas Központi Művészegyüttes adott igen magas művészi színvonalú mű­sort.. Szombaton, 8-án. a fesztivál máso­dik estéjén, „Szépszavú áldása a táj­nak” címmel, magyar szerzők művei­ből állították össze, a' hangverseny műsorát. A Sztálinvárosi Központi Kórus, a Salgótarjáni Acélárugyár cnek- és zenekara, a Telefongyár férfi kara, a Csepel Autógyár, a Cse­pel Vasmű és a Kábel és Sodronykö­télgyár egy-egy szóló-énekesén kívül ebben a műsorban lépett a fesztivál közönsége elé a Diósgyörvasgyári Művészeti Együttes szimfonikus zene­kara és vegyeskara is. A mintegy másfélszáz lagú tíiós- győri művészeti csoport szom­baton reggel utazott fel a fővárosba. A Keleti pályaudvaron ,a Vasas Szak- szervezet képviselője virágcsokorral köszöntötte őket. Az elszállásolás, az egyéni próbák után, délután került sor az utolso próbára az impozáns díszteremben. Az igazság kedvéért azt is el kell mondanunk, hogy a próba hangulata bizonyosfokú nyug­talanságot is tükrözött. Talán indo­kolt is volt ez, hiszen az együttes műsorában két nagyigényű mű új be­mutatása is szerepelt — az egyiket még nem adta elő 'más együttes. A hangverseny kezdetére azonban nyo­ma sem maradt a nyug tálán kodás­nak, s mint ilyenkor általában lenni szokott, a próbát igen sikeres előadás követte. Estére a Magyar Rádió is 5,beszerelt” és hangfelvételi, készített a- koncertről. A nagyszámú közönség soraiban láttuk többek között Tapol- czai Jenő elvtársat, a sztálinvárosi városi tanács vb elnökét, aki fel­jött meghallgatni a fesztivál műso­rát. Harsonáik hangja „jelezte a fesz­tivál második napjának kezdetét, harsant a szignál, majd imponáló gördül óken y seggel pergett a műsor. A nagyszerű rendezésért csak dicsér­heti ük a Vasas Szakszervezet kultúr- ©sztályát, legfeljebb azt róhatjuk fél hibául, hogy az egyes szereplő együt­teseket és számokat, nem mondták be, pedig azok a nyomtatásban ki­adott műsortól több esetben eltértek. : A csoportok a fentebb ismertetett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom