Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

Másodszor lett élüzem A Miskolci Fa- és Fémipari Válla­lat a jó szervezés, a dolgozók szor­galmas munkája, a takarékossági •Mozgalom sikeres végrehajtása ré­vén elnyerte a kitüntető élüzem cí­met. A vállalat, amely rendkívül sokoldalú munkát végez, a város különböző részein állította fel ja­vító műhelyeit. Háztartási gépjavító, szíjgyártó, motorjavító, órás stb. részlegeiben állandóan nagy munka folyik. A vállalat négy dolgozóját „Kivá­ló dolgozó” jelvénnyel tüntették ki, tizenketten pedig „Kiváló dolgozó” oklevelet és az ezzel járó pénzjutal­mat kapták. A KPVDSZ-ben tartott ünnepségen került sor a nyereség- részesedés kiosztására is. Egyúttal — kimagasló eredményeiért — több fi­zikai és műszaki dolgozót is megju­talmaztak. Rekonstruálják a Lenin Kohászati Művek nagykovácsműhelyét A Vörös vándorzászlóval kitünte­tett Lenin Kohászati Művek nagy- kovácsműhelyébe látogatunk el. A kovácsműhely már nem a régi. A ícsarnok magasabb lett, mintegy 70 •méterrel megnyúlt és szellősebb, vi­lágosabb. A nyugati szárny üvegtete­jén tavaszi napfény szökik a csar­nokba, ahol a daruk zümmögve cipe­lik terhüket, a kemencék zúgva izzít­ják az anyagot, nagyokat szusszant a sajtoló, s az épület meg-megremeg a műveleteknek megfelelően új. mo­dern abroncsguríló-kemencét építet­tünk. Egyébként valamennyi beren­dezést úgy építjük át, hogy kiegyene­sedjék a technológiai vonal, ne kell­jen akár egy métert is feleslegesen utaztatni az anyagot. Az óriási csarnokban szinte elvesz­nek az építők. Csak egy-egy gödör, épülő kemencealap, befűtésre váró kemence, egy működő, vágj’ szerelés alatt álló berendezés mutatja mun­A vállalat condoskodik a szakmai utánpótlásról. Újabban külföldi háztartási gépek javítását is vállalják. Prókay Alajosné egy holland gyártmányú imrs*ivo javítására tanítja Szabó Józsefet, a javító részleg másodéves tanulóját. Csaknem 5000 holdon kezdték meg a szerződéses zöldségfélék termesztését a borsodi tsz-ek A Borsod megyei tsz-ek kertésze­tiben, a kedvező tavaszi időjárást kihasználva, mindenütt megkezdő­dött a munka. A tsz-ck közül az idén több, mint 200 kötött termelési szerződést, csaknem ötezer holdra. Ezen a területen — amely több, mint másfélezer holddal nagyobb a tava­lyinál — elsősorban a borsodi ipar­vidék, Özd, Kazincbarcika és a Szu­ka-, valamint a sajóvölgyi bányate­lepek lakosságának szükségletet ter- mclik meg. A szerződéskötések során a na­gyobb kertészetekkel rendelkező tsz- eknél, többek között az igrici Kos­suthnak a mezőcsáti Munkásoméi, arra törekedtek, hogy a sokféle he­lyett csak néhány áruféleségre kös­senek szerződést. így a kevesebb fajtát nagy tömegben és azonos mi­nőségben tudják megtermelni. A rá­fordítási költséget pedig a gépesítés­sel csökkenteni tudják. Figyelemmel voltak arra is, hogy olyan zöldségféléket is nagyobb terü­leten termesszenek, amelyekből tavaly hiány volt. Növelték többek között a dinnye, valamint a késői karfiol területét. Jelentősen emelkedett a szerződé­ses burgonya vetésterülete. A Bor­sod megye burgonyatermö tájain működő tsz-ek, mint a zalkodi, a ke- nczlői, a cigándi, 200—200 holdnál nagyobb területen termelnek korai burgonyát. A megnövekedett szerződéses ker­tészeti területről a Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítési Központ­ja a tavalyi 3800 vagonnal szemben az idén több mint 5500 vagon külön­böző zöldségfélét juttat majd á bor­sodi ipartelepek ellátására. Jól jövedelmez a napraforgó A növényi olajok termelése és fo­gyasztása világviszonylatban gyor­sabb ütemben fejlődik, mint az álla­ti zsíroké. Húsz évvel ezelőtt a világ olaj- és zsírszükségletének mintegy 40 százalékát fedezték növényi ola­jokból, ma ugyanez 60 százalékot tesz ki. Legfontosabb olaj növényünk a napraforgó. A népgazdaság növény­olaj-szükségletét elsősorban napra­forgóolajjal elégítjük ki, amely fon­tos és gazdaságos valulaszerző ex­portcikkünk. A belföldi növényi olajfogyasztás is egyre fokozódik. A napraforgótermesztés növelése ▼égett új, az eddiginél magasabb árakat állapítottak meg: Régi ár Uj ár Arem. Ft/q Ft/q %-bun A nagy olajtartalmú (Krasznodári) 200 400 38j A hazai alacsonyszárú, 4 közepes olajtartalmú 260 340 31. Klsvárdai 4 és Szabolcsi 260 320 23J A napraforgótermesztés ma már 4 kevés kézi munkát igényel. A tér- j meléshez általában 10—12 kézi mun-3 kanapra, 4—5 normálhold gépi mun­kára és 1—2 fogatnapra van szük­ség. A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Uzemtani Intézeté­nek megállapítása szerint 1—1 kh. napraforgó termelésének összes rá­fordítása 1700—1800 forint volt. A napraforgó termelése tehát gaz­daságos, mert 7—10 mázsás termés esetén, amely helyes agrotechniká- val bármilyen időjárás esetén biz­tonságosan elérhető, holdanként 2500—4000 forint a bruttó bevétel. Ezenkívül a szövetkezet értékes, ma- Sas fehérjetartalmú takarmányt kap a leszállított napraforgó után (má­janként 20 kg-ot), amelyet a sertés­ei baromfitenyésztésben jól haszno- ®íthat. A hazai fajtáknál nagyobb hoza- taiífk a. maRns> r>0 százalékos, olaj- tartalinú szovjet fajták, amelyekké mintegy 100 kilóval növelhető a hol­danként! olajtermés. A nagy olaj­tartalmú fajták ellenállóképesebbek a napraforgó legveszélyesebb kárte­vőjével, a szádorral szemben is. Az új, nagy olajtartalmú fajták el­terjesztésével elérhető, hogy az ipar olajhozama az eddigi mintegy 28—29 százalékról viszonylag rövid idő alatt 40 százalék fölé emelkedjék. A nemesítés és a termesztés új eredményei a napraforgót a világ összes egyéves olaj növényei közölt az első helyre emelték. BL. A* abronrshengersort hidraulikus emelővel látták el, amellyel a Sárosi-bri- gád tagjai éppen kiemelik a lehengerelt vasúti kerékabroncsot. gőzlkalapácsdk dongó, mély ütéseitől. A bejárat, a mellette lévő szűk iroda- helyiségekkel együtt eltűnt, csak mély gödrök jelzik nyomait. Az épi- tömunkások egyike magyaráz: — A bejárati rész helyén segéd­épületet emelünk. Itt lesz a TMK, a trafóház és a kapcsolóállomás. Két tárgyalás között magunkat cipeltük a rekonstrukció műszaki ve­zetőjét, Diósgyőri Gyulát. A zömök, 40—45^ év körüli férfi készséggel ka­lauzol végig a csarnokon. — 1958 végén kezdtük a rekon­strukciót — mondja. — Mi tette szükségessé? A régi kovácsműhely már nem felel meg a követelmények­nek. Vannak berendezéseink — mint például az I—II—III-as izzítókemen­ce —. amelyek közel 100 esztendő nyomait viselik magukon. Ugyan, mit kezdhetnénk ezekkel új prototí­pusunk, a diesel forgattj’us tengelyek gj’ártásánál? Hogj’an haladnak a rekonstrukció­val? Diósgyőri Gyula és az üzem ve­zetője, Várhegyi József elvtárs egj’- ön tetű cm azt mondják: — Az ütem gyors, megfelelő. — Diósgyőri hozzáteszi: — Nekünk úgy kell építkeznünk, hogy a termelés egy pillanatra se akadjon meg és ne essen vissza. Mit csináltak? A csarnok „megnö- vesztésén” és „megnj’újtásán” kívül építettek belül 3 tíztonnás s a csar­nok külső oldalán egy. ugj’ancsak tíztonnás darut. A csarnok keleti vé­gén beállítottak egy 1500 tonnás fik­ciós sajtót. — Ez nagj’on jelentős dolog — mondja Diósgyőri. — Régebben ügy készítettük elő a tárcsák, abroncsok alapanyagát, hogy felmelegítettük, s azután vágtuk el. A fikciós sajtó hi­degen szaggatja, töri el. Ez csökkenti az önköltséget. A régi abroncsgurító­kemencét — amely a műhely köze­pén terpeszkedett — lebontottuk s a kájukat. Látogatásunk alatt két ke­mencében végeztek próbafűtést. A csarnok keleti szárnyában Rcgöczi Elemér műszaki vezető éppen egy új, építünk... ide két 2500 tonnás hid- aulikus sajtó kerül... itt ennyi es ennyi milliós költséggel bővítjük a hidraulikus gépházat... ott. az épü­leten kívül pedig megkezdtük a mo­dern fürdő-öltöző, irodaház építését, amelj’ben orvosi rendelő, kultúrház is lesz... ott... A rekonstrukció kezdetétől annyi itt a változás, hogj’ egyszerre nehéz megemészteni... A nagj’kovácsmühelj’ középső ré­szén furcsa gépóriás hívja magára a figj’elmet. Ez a szovjet, 10 tonnás manipulátor. A neve talán nem mond sokat. A kovácsműhelyj len­gyel-. Bodnár-brigád tagjai, no meg a villanyszerelők azonban ismerik értékét. Ügy mondják, május végéig kell a gépet üzembe állítani, ők azonban jóval előbbi határidőt tűztek ki. Megsúgták ugyan a dátumot, de kérték, ez maradjon „titok”, mert nagyon szégyellnék, ha valamilyen ok miatt mégsem készülnének ak­korra el. — Majd a végén — mondják. A gépóriástól par méterre már ja­vában dolgozik a kéttonnás manipu­látor (amelyet ideiglenesen állítottak oda), vágj’ másnéven: a kovácsoló­gép. Valamikor a brigádok ugyancsak megizzadtak egj’-eg>’ munkadarab kovácsolásánál. Dalukkal, emelőkkel irányítottak, forgatták az izzó bugát a gőzpöröly üllőjén, ami bizony elég nehéz volt. Érdemes viszont most megnézni a szovjet kovácsológép munkáját. A daru a kemencéből a gőzpö- rölyhöz viszi az anyagot. A ková- csológépböl égj’ hatalmas vaskar nyúlik előre, megragadja az izzó anyagot, s könnyedén forgatja, elő ró­hatva tolja úgy, ahogy éppen kíván­ják. A gózpöröly pedig döngő ütések­A próbafűtés azt mutatta, hogy itt-ott némi javítani való van. A Molnár kö- müves-brigád tagja! kihúzták a kemence-fenéket és elvégezték a szükséges ja­vításokat. öntecsmelegítő kemence fűtését el­lenőrzi a kémlelölj’ukon át. — Ez az egyik legkorszerűbb iz­zítókemencénk — mondja. — ötven- hatvantonnás öntecsek melegítésére alkalmas. Külön előnye, hogj’ a ke­mencefenék mechanikus szerkezettel kihúzható, az izzó anyag így kevés hőt veszít, míg a daru a sajtó alá viszi. Diósgyőri Gyula fáradhatatlanul magyaráz. — Ide új karusszel körkemencét kel kovácsolja, formálja az üllőjére tett anyagot. Az üvegtetejü csarnok, a kihúzható fenekű kemence, a 2 tonnás és a 10 tonnás kovácsológép sejtetni engedik milj’en lesz itt az élet. mennyivol könn.vebben és mennyivel egészsége­sebb körülmények között dolgoznak majd az emberek a megifjodó, mo­dernizált, korszerű nagj’kovacsmű- helyben. Csorba Barnabás Foto:1 Szabados György Szorgalmasan dolgoznak a termelőszövetkezeti gazdák*. Károly falva határában Hűszaki tanácskozást tartottak a Borsodi Szénbányászati Tröszt feladatairól Az állattartás elengedhetetlen elő­feltétele a takarmánybázis biztosítá­sa, s amint Vei ti elvtárstól megtud­tuk, ezen a téren is jól felkészültek a károlyfalviak. Mert a 120 hold ár­pán és 74 hold kukoricán kívül van egy 420 holdas rétjük, továbbá 41 holdról lóherét, lucernát, , ló—10 holdról pedig silókukoricát és za­bosbükkönyt takarítanak majd be állatainknak. Most kezdik meg egy 50 férőhelyes tehénistálló, égj’ 20 férőhelyes sertésfiaztató és égj’ hiz­lalda építését. Ehhez saját bánj-á- jukból a követ, erdejükből a fát már ki is termelték. MinJUe» az első évben 49 fo­M ind járt rint 25 fillért (ervez_ tek 1—1 munkaegj’ségre a károly- falvi Szorgalom Termelőszövetkezet gazdái. Ennek a jegj'ében nagv kedv­vel, a szövetkezés erejébe vetett bi­zakodással indultak el az űj élet út­ján. És az első perctől kezdve példás szorgalommal dolgoznak: méltókép­pen közös gazdaságuk szép nevéhez. Csütörtökön délelőtt a Borsodi $ Szénbányásza ti Tröszt igazgatóságá­nak kezdeményezésére nagyszabású tanácskozást rendeztek a ' Borsodi Szénbányászati Tröszt elmúlt ne­gyedévi eredményeiről és a második negyedév feladatairól. A tanácsko­záson megjelent Dojcsák János elv­társ. a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, valamint Vis- kevics Elemér elvtárs, a városi párt- bizottság ipari osztályának vezetője. A tanácskozásra meghívták a bá­nyaüzemek műszaki és gazdasági vezetőit, a pártbizottságok, a párt- szervezetek titkárait. valamint a szakszervezeti elnököket is. A Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatóságának beszámolóját Nagy János elvtárs. főmérnök ismertette. Elmondotta, hogj’ az első negyedév­ben a Borsodi Szénbányászati Tröszt teljesítette, sót jelentős mértékben túlteljesítette tervét. Ezt követően ismertették az elmúlt negyedévi céljutalmak odaítélését. Az értekezleten számosán szóltak hozzá az elkövetkezendő feladatok­hoz. A tanácskozás anvagának is­mertetésére lapunk későbbi számá­ban visszatérünk. édes köményt, 1—1 holdon dáliama­got és kapormagot szerződtünk, de termelünk még három holdon karós babot is. Az egy holdnyi dáliamag­ért és a gumójáért 30 ezer forint, a kapormagért 8000 forint, a babért 18 ezer forint bevételre számítunk. Lé­tesítünk 17 holdon konyhakertésze­tet, amelynek jövedelme 225 ezer forintos tételként szerepel költségve­tésünkben. — A kevés szántóterület miatt belterjes gazdálkodást kell íolj’tat- nunk, § ezt főképp az állattenyész­tésre kívánjuk alapozni. Szarvas- marhaállomán.yunk jelenleg 150 da­rab, ebből 65 a fejőstehén, 67 a hí- zómarha, a többi növendékállat. A közgyűlésen egyhangúlag úgy dön­töttünk, hogy minden tag bead egy tyúkot a baromfiállomány kialakí­tására és minden két tag egy 40 ki­lós süldőt. Ilyenformán kezdésként mcghizlalunk ebben az évben vagy 80—90 sertést. Hamarosan vásáro­lunk 20 anyakocát, s ezek szaporula­tából teremtjük majd meg a sertés­állományt. [ Emberemlékezet óta. más legelő t terült el Károlyfalva mellett, az or- | szágút közelében. S amikor az elmúlt I télen Szorgalom Termelőszövetkezet t néven közös gazdaságot alakított a J kisközség 175 családja, néhány nap- }ra rá lánctalpas traktorok jelentek { meg a legelőn és félteknőnyi hantok- 1 ban kezdték törni az évszázados, « érintetlen ugart. ♦ — Növelnünk kell a szántóterüle- i tét — mondja Velti Vendel, a Szor- í galom Tsz elnöke —, mert 1897 ka­♦ tasztrális holdnj’i birtokunk van ♦ ugj’an, de abból csak 550 hold a J szántó, a többi erdő, meg AH: így | minden talpalatnyi földet művelés ♦ alá akarunk fogni. Még mint egj’é­♦ niek, elvetettünk ősszel 129 hold ke- | nyérgabonát, most tavasszal 52 hold ♦ tavaszbúzát és 120 hold árpát, továb- J bá 74 holdon kukoricát, 45 holdon ♦ burgonyát, 14 holdon cukorrépát »termelünk. ♦ — Ezeken a hagyományos növé­♦ nyékén kívül 5—5 holdon mákot és

Next

/
Oldalképek
Tartalom