Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

4 eWBAKMAGTAWWWZAG Wntitfo, *9*1. ácfwWw *. A TIT biológiai szakosztályának munkájáról l Jártambankeltemben *.. * __________._____________ A T/T szervezetének 4 TIT megyei szaWláJyai *E elmúlt napokban sorra megtartot­tak plenáris ütéseiket, amelyeken a szakosztályok vezetői számoltak be az elmúlt három évben végzett mun­káról, fejlődésről, a soron következő jeladatokról. Az elmúlt három évben a biológiai szakosztály is sokat fejlődött. Ezt több tényező segítette elő, illetve tette szükségessé. Hazánkban meg­gyorsult a szocializmus építésé, meg­valósult a társulat pártirányítása. Nagy segítséget adott a munkához a párt művelődéspolitikai irányelvei­nek megjelenése, valamint az 1953 januári határozata a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat feladatairól. Szükségessé tette a nagyarányú fej­lődést az a megnövekedett tudásvágy is, amelyet a dolgozók, különösen a munkások körében észlelhetünk. Igen pozitív tényezőként jelentkezett a társulati munka ideológiai és szakmai színvonalának emelkedése, és az is­meretterjesztésben résztvevő allami és mozgalmi szervek javuló együtt­működése^ A k.viz-:-: szakosztály íejlu­A blOiQglQI dcie különösen az ismeretterjesztésben szembetűnő. Míg 1958-ban megyénkben 38 biológiai eióadás hangzott ei, 196Ü-ban mar 409. A biológiai előadások számszerű, százalékos fejlődését csak a törté­nelmi szakosztály előzi meg. Érde­mes országos számokkal is összevetni ezt az eredményt. A Magyarországon, 1960-ban megtartott biológiai előadá­sok 16 százaléka megyénkben hang­zott eh javult a m un Írások közötti isme- retterjesztes. Különösen sok előadást tartottak a miskolci, a diósgyőri üze­mekben, de Özdon, Kazincbarcikán, Rudabányán és a keletborsodi szén- medence bányásztelepein is. Diós­győrött és Özdon biológiai előadás- sorozatot is tartottak. Leggyakrab­ban az élet keletkezéséről, az ember származásáról, Darwinról, Herman Ottó életéről tartottak ismertetést. A falvakban, községekben, a helyi adottságoknak megfelelően, közvetett, vagy közvetlen módon, az élet kiala­kulásával, fejlődésével kapcsolatban tartottak előadásokat. Míg korábban falun minden előadást a helybeli ta­nító tartott, most, a járási osztályok és kiskörzetek létrehozása révén si­került megoldani a körzetek és köz­ségek előadócseréjét is. A falusi bio­lógiai előadások hathatós eszközei voltak a vallásos, babonás hiedelmek elleni küzdelemnek. A községekben sok olyan előadás hangzott el. ame­lyek közel állnak a falusi ember gon- dolkodásmodjahoz, mindennapi éle­téhez, munkájához. Nagysikernek voltak az agrárbiológiai, továbbá a háziállatok eredetéről, az állatvilág fejlődéséről szóló előadások. A fia­talok részére gyakran rendeztek kü­lön előadásokat is, például a Bartók Béla Művelődési Házban, biológiai kérdezz-felelek délutánokat, vagy a falusi művelődési otthonokban; kü­lönféle biológiai előadásokat. Örvendetes íény- hogy a bit>" wrvenoeies lógja? tíőadások számszerű növekedésével a színvonal is emelkedett. Az előadók sokkal meggyőzőbben, nagyobb lelkesedéssel és felkészültséggel állnak a közönség elé. Egyre kevesebb a felolvasás, egyre inkább tért hódít magának a szabad előadás, mely közvetlenségé­vel sokkal inkább leköti a hallgató­ság érdeklődését. A biológiai előadá­sok megfelelnek a pártosság és tudo­mányosság követelményeinek. Az előadók a marxizmus—leninizmus ideológiai alapján állva többet politi­zálnak. bátrabban nyúlnak a „kényes kérdésekhez” és merészebbek az elő­adás témájából adódó világnézeti, A TALALT CERUZA Régen történt, öt­hat ember beszélge­tett. A szoba megtelt füsttel. Gyerek vol­tam. Keveset értettem szavukból. Néhány mondat azonban meg­maradt bennem. — Nem kell mindig féltenünk a magunkét, vége lesz egyszer en­nek az ordas világnak. Akkor, ha elhagysz majd valamit az ut­cán, nem dobog a szí­ved: visszamégy és megtalálod... Kissé érthetetlenek voltak előttem a sza­vak. Mi, sárral, bigé­vel játszadozó gyerekek, ha rábukkantunk egy gombra, vagy megcsil­lant előttünk a fűben egy fényes golyó, a mesebeli királlyal sem cseréltünk volna. Buk­si fejünk összekoccant a kincset nézegetve, s napokig a zsebünkben hordtuk kezünket, és maga Dárius sem le­hetett volna féltéke­nyebb vagyonára. Váratlanul jutott mindez eszembe, ami­kor a minap kiléptem a szerkesztőség kapu­ján. A kijáratot hátol­dalról féloszlop, ba­rokkos párkány disziti. • A párkány azonban sohasem üres. A Ima­csutka, narancshéj „dekorálja”. Amint ki­léptem, láttam, valami megint a párkányon „díszeleg". A „tettes”, egy negyven körüli férfi, már el is suhant előttem. Ceruzát emeli fel az aszfaltról — azt tette a párkányra. Kis nebulóé lehetett. Vagy talán a sarki kereske­dő füle mellől pottyant a járdára? Nem tu­dom ... Amikor a. távolodó férfi után tekintettem, már messze járt. Pe­dig szerettem volna látni az arcát, megis­merni rgy kicsit. Vagy ismerem is? Öróla hal­lottam valamikor, gyerekkoromban? ... — garami — A. Vasas Fesztivál előtt két nemrégen toboroztunk. Ez lesz az első nagyobb szereplésük. Nem volt könnyű a régiekkel egy nívóra emel­ni őket A szombat esti szereplés mindnyájunk számára igen nagy próbatétel. Én azonban bízom benne, hogy kórusunknak sikerül régi fényét megcsillantani. Az ének- és zenekari: Moldován Gyula, Kova Is György és Szűcs Ló­ránt is elkíséri budapesti útjára. bgy. Ha: Ősbemutató a színházban tJj bemutatóra kerül sor ma este a Miskolci Nemzeti Színházban. Ős­bemutatóként adják elő Kemény— Kardos—Erdődy: „Krisztina kisasz- szony” című operettjét. Az új ma­gyar operett előadását Orosz György Jászai-díjas rendezte. A csütörtökön megtartott nyilvános főpróba alap­ján arra következtethetünk, hogy a „Krisztina kisasszony” nagyon sok kedves, kellemes szórakozássá,! teli estét jelent majd az operett miskolci kedvelőinek. A Miskolci Pamutfonóban az él- üzemünnepségen döntő többség­ben lányok, asszonyok vették át a pénzjutalmat tartalmazó borítéko­kat, hiszen itt zömmel nők dolgoz­nak. Az ilyen aktust általában min­dig különböző kedves megjegyzé­sek fűszerezik. Ezekben most sein volt hifjny. — No, most utolérte magukat a nemezis, ezzel a jutalommal — epéskedett az elnökség egyik tagja. — Minket, férfiakat szépen elszá­moltatnak odahaza a külön kere­setekkel — most se felejtsék el megejteni otthon az elszámolást! Nehogy dugpénzként vándoroljon a jutalom a harisnyaszárba, az in­gek alá, vagy a zsebkendötartóba! Ugyanitt, a Pamutfonó kellemes hangulatú ünnepségén mesélt el Papp Károly elvtárs. a megyei pártbizottság titkára egy tavalyi esetet, egy bányász keservét. Jó munkájáért április 4 alkalmából az üzemi ünnepségen 500 forintot ka­pott jutalmul. Ahogy ilyenkor du­kál, szépen felolvasták a nevét, s az összeget. Másnap súlyos szem­rehányással illette az üzemvezetőt, miért kellett öt a nagy nyilvános­ság előtt „kipellengérezni”. — Feleségem félórán belül érte­sült az örömhírről, s az 500 forin­tot az utolsó fillérig bevasalta raj­tam, és befizettette a családi pénz­tárba, holott én ebből az összegből akartam rendezni itallartozásomat. (A panasznak alighanem lehetett foganatja, mert ez évben az él- üzem-ünnepségeken nem nagyon emlegették az egyes dolgozóknak kiosztott jutalrhak számszerű ösz- szegét.) * Március utolsó vasárnapján egyik barátom gépkocsival felvitt Hollóstetőre. Visszafelé — gondol­tam — jó lesz elgyönyörködni a táj szépségeiben, élvezni a tavaszi frisseségel stb. — ezért úgy hatá­roztam, hogy gyalog megyek Lil­lafüredig. Jót tesz majd a kelle­mes séta. Alig haladtam. 200 métert, ami­kor hirtelen csikorogva autó féke­zett mellettem. Ismerősöm ült ben­ne feleségével. — Kérem, tessék, hátul van méo hely, szívesen, elvisszük. — Köszönöm — rebegtem —, ha megengedi, gyalog mennék. A szép Bükk ugyebár, meg a cirógató, langyos szellő, meg a többi... — morogtam. Mintha kissé csodálkoztak vol­na,, amikor tovább száguldtak. Húsz-huszonöt perc múlva újabb autó fékezett mellettem. Idegen va­laki tárta szélesre az ajtót: — Parancsoljon beszállni. Na­gyon szívesen elviszem egészen Miskolcig. ■— Ö, nagyon kedves — mentege­tőztem —, de ha lehetséges, úgy szeretném gyalog folytatni az uta­mat. Tetszik látni, túlsikerült vo­nalaim miatt sem árt, aztán meg így igazán zöldek a fák ét jobba* kék az ég. Móricz Zstgmond ** f* gyelmeztetett már rá. hogy gyaior golni jó, meg ilyesmi ... Igazán nem szeretnék túlozni — lehet, hogy el se hiszik az egészet —, de annyi bizonyos, hogy me.f két gépkocsi ismeretlen vezetőjével voltam kénytelen hasonló eszme cserébe bocsátkozni, míg végül si­ker ült lejutnom az 5-ös autobus'- lillafüredi megállójához. ... mién nem hagyják gyalogol' rá az embert?... * Ősszel Berlinben, a StaBn A Kert gyönyörködtem a monumental^ épületek különleges szépségében, '< sugárút gyönyörű kiképzésében. / Német Demokratikus Köztársaság ban uralkodó gyermekikuRusz bi­zonysága, hogy a Stalin Allee meg' alkotásánál az építőknek olyasmin is volt gondjuk, mint egy gyermek- kávéház felépítése és berendezés« Ez az a hely, ahová a felnőtteknek tilos belépniük, illetve csak kísérő ként lopakodhatnak be a hatalmai torták, krém esek és tejszín habhegyé közé. A bútorokat is a gyermekei nagyságához, mozdulataihoz, tg* nyélhez igazították. A kedves élmény úgy ötlött U most emlékezefemben. hogy a mis­kolci Déryné utcai Mézes Mackó; ban járva, kedves meglepetés ts gadta meg figyelmemet. Nem I* dóm, kinek volt az ötlete, járt-1 Berlinben a Stabn Alleen, ténj hogy nagyon okosan tette, amiké külön asztalkát és padot, helyezet itt el a kisgyerekek részére. A fel nőttek állva fogyasztanak, a gy< rekek leülhetnek. Ha éppen szab*1 az asztalka, egy-egy felnőtt is oda lopakodik és helyet foglal. Viszont: jól nevelt felnőtt átadj* helyét a fiateflabbnak. * A miskolci Tiszai sze-mélypály* udvari; gondos kezek hazánk fel­szabadulásának évfordulójára v> ncpi kpntösbc öltöztették. Ezzé szemben feledékeny” kezek 1M** tüntették el a KlSZ-alapszervezt faliújságját, amely szépen kifcJ' máivá, de üresen ásítozó rovatát lyekkel ott éktelenkedik mindert szemc.láttára. Illetve egy cikket mégis ntkei műnk volt elolvasni: a Bükkszék kereszten vasárnap megrendezed dö síversenyre csalogat, s többé' között azt ígéri, hogy a nézők 50' 65 méteres ugrásokban gyönyói ködhetnek. A fiatalságra, kétségtelenül, jel lemző az egészséges, bodor lendít let, de kedves kiszisták. nem lesi kicsit sok ekkora ugrás... — 1 naptárban?! Sárközi Andor A csendőrségi megfigyeléstől a munkaérdemrendig... Ma este nyitják meg Budapesten a Vasas Székházban a vasas együttesek idei fesztiválját. A Szocialista Kul­túráért érdeméremmel kétszeresen kitüntetett Diósgyőri Művészeti Együttes holnap, április 8-án, szom­baton este lép színpadra. Szerdán főpróbát tartott az ének­es zenekar. Míg Nyitrai Lászlóval, az együttes elnökével a felkészülés­ről, a diósgyőriek szereplésének ki­látásairól beszélgettünk, Forrai Ist­ván karmester ingujjra vetkőzve, a tőle megszokott lendülettel és nagy akarással csiszolta az előadás hibáit. Eljött erre az alkalomra Grabócz Miklós budapesti zeneszerző is, hogy meghallgassa, a diósgyőriek milyen felkészültséggel tolmácsolják Világok mozgatója című müvét. — A fesztivál nem verseny jellegű — tájékoztat Nyitrai László. — Díjak és helyezések azonban lesznek és itt dől el, részt vehetünk-e a nyáron. Debrecenben sorrafkerülő nemzetközi kórusversenyen, amelyen huszonöt külföldi és mintegy húsz magyar kó­rus versenyez egymással. — A kórus szelleme jó. Mintegy negyed részben fiatalokból áll, aki­-----------ooo----------­É rtekezlet, oz ifjúsági klubokról A KISZ Borsod megyei bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya április 8-án, szombaton de! c-Iőtt 9 órai kezdettel az újdiósgyőri Bartók Béla Művelődési Otthonban tapasztalatcserével egybekötött érte­kezletet rendez az ifjúsági klubok­ról. Az értekezlet napirendjében elő­adás hangzik el az ifjúsági klubok jelentők-beérői és feladataim', mód­szertani tanácsokat hallhatnak a résztvevők, majd a hozzászólások után kerül sor a tapasztalatcserére. Az értekezleten a járási népművelési felügyelők. KISZ ágit. prop. titká­rok, valamint más. az ifjúság kultúr- npvolésével foglalkozó kultúrmun- kások vesznek részt. sem elégedett. Különösen önmagá­val. Most is arról beszél, hogy a Kilián déli lakótelepen nem folynak kellően a munkák, mert késik a közművesítés, az igazgatót pedig kö­telezi a fegyelem a határidő »tartás­ra. Együtt é! a munkásmozgalommal, a vállalattal. Kitől örökölte ezt a vonást? Minden bizonnyal bátyjától, aki már 1930-ban eljegyezte magát a csehszlovák munkásmozgalommal, a kommunista párttal. Bár a fiatal Vincze Géza még nem volt hivata­losan a párt tagja, mégis mint kom­munista agitátort tartóztatta le szü­lőfalujában a csendörség. A kör­nyéken a községet csak ..kis Moszk­vaiként emlegették. Aki kommu- nislagyanús volt, már vitték is, mint Vincze Gézát. Három esztendővel később, 1938- ban, a rimaszombati famunkások szakszervezetének vezetőségébe vá­lasztották. Akkor már nemcsak az asztalos szakma ismereteinek volt teljes birtokában, hanem a mar­xizmus—leninizmus ismereteiben is jeleskedett. Éppen emiatt kellett 1940-ben Özdra költöznie, mert a csendörség figyelemmel kisérte min­den lépését. Az acélvárosban is csakhamar megtalálta a kommunista munkásmozgalomhoz vezető utat. A nyilasok — akik szaporodtak, mint a gomba —, mind többször látták munkájuk meghiúsulását... meggyorsítására. Minden esztendő ben többet és többet kellett építe" a munkások számára, de az ipari, szociális és kommunális létesíteni nyék megalkotása is a vállalat do Rozéinak feladata lelt. Az igazgat elvtárs mindentudó jegyzetében k’! talva. egy érdekes számot tár elén-' Az elmúlt esztendőben a Borsod irt gyei Allami Építőipari Vállalat 2í munkahelyen dolgozott. Ennek nag' részét meg kellett látogatnia a vál lalat igazgatójának, ß ezenkívül 1 fogadónapok. Régen megszünteti1 már azt a gyakorlatot, hogy az iga-' gatói fogadónapodon Valamely'1 osztályvezető, vagy más beosztó1 hallgatja meg a panaszosokat. Stf rény statisztikák szerint is, az í* múlt esztendei fogadónapokon ' vállalat minden hatodik dolgozói megjelent és meghallgatásra talál Vincze Géza igazgatónál. Sorra jönnek gratulálni elvtárs* munkatársai, barátai. A ivépköztsí sasági Érdemérem aranyfokozata. Szocialista Munkáért érdemére^ kitüntetés mellé most" újabb soraW, zott: a Munkaerőéin rend. Ten’«' Még jobban kiérdemelni e nagy M tüntetést, mindenkor helytállni, mif igazgató, mint munkásőr, mint pó pagandista, mint az MSZMP megyf revíziós bizottságának tagja, s miy mérnöki főiskolai hallgató, ttok az elfoglaltsága Vincze elvtársnak. A tömérdek mu* ka azonban meghozta gyümölcsét: 1 Magyar Népköztársaság Elnöki Ti nácsa hosszú évtizedes munkáján*; elismeréseképpen felszabadulásul*; 16. évfordulóján mellére tűzte ' Munkaérderrvrend kitüntetést Pásztory Aiajw* 1944 novemberében, amikor Szá- lasiék vagonszámra szállították Hit­lereknek az ágyútól feléket — a fia­tal magyar leventéket — Vincze Géza 150 levente szökését tette le­hetővé. A felszabadulás, mint kisiparost találla a sok küzdelemben meged- zett kommunistát. Az elsők között lépett a kommunisták pártjába. Egy­ségbe tömörítetté a kisiparosokat, ezenkívül részt vállalt az ózdi vete­ránokkal a párt erősítésében, a Nem­zeti Bizottság akcióegységének meg­teremtésében. Alig három esztendővel később megalakította az első kisipari szö­vetkezetét Ózdon. Később ennek tag­ságából kerültek ki az Ózdi Magas­építő Vállalat törzsgárdájának tag­jai. 1951-ben, amikor Vincze elvtárs léregzetyételnyi időhöz jutott, mint levelező hallgató beiratkozott a gaz­dásági és műszaki akadémiára, amely részére 1954-ben jelesrendű üzemmérnöki diplomát adott. Ekkor már mint igazgató irányította az 0» di Magasépítési Vállalat munkáját. Az ellenforradalmat megelőző hó­napokban bízták gondjaira a Bor­sod megyei Építőipari Vállalat ve­zetését. Ez jelentette számára a leg­nagyobb feladatot. Az ellenforrada­lom alatt régi harcostársaival együtt szüntelenül agitált a proletárhata­lom mellett. S azután jött a kor- manyhalarozat a lakásépítkezések ÍVJ induntalan félbe kellett szaki- 1 tanom Vincze Géza elvtárs szavait. Állandóan a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat munká­járól. terveiről beszélt. Igaz, hogy ennek a vállalatnak ö az igazgatója, viszont április 4-én Vincze Gézát tüntette ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkaérdemrenddel. így, engem az igazgató, mint kitüntetett, mint kommunista, mint ember érde­keli. Szerény ember. Munkatársai úgy emlegetik, hív v ő az örök elégedet­len. Bármilyen eredményeket ér el a vállalat, az igazgató elvtárs sona­pohtikat következtetések levonásá­ban, Természetesen ezen a területen még van javítanivaló. A megyei szervezet nagy gondot, fordít a szakosztály előadóinak szak­mai és módszertani továbbképzésére is. Az előadói konferencia program­jában mindig két téma szerepel: az egyik a biológiai ismeretterjesztéssel kapcsolatos módszertani kérdésekkel, a másik a biológiai tudomány egy- egy időszerű, vitás, vagy új problé­májával foglalkozik. A továbbképzést szolgálják a központi rendezvények A szakosztály^S^ sos ismeretterjesztésre is. Az elő­adóknak több cikke, tanulmánya je­lent meg a megye különféle sajtó­termékeiben. A megye területén vég­zett biológiai kutatómunka irányítá­sát. szervezését a szakosztály teljes egészében magára vállalta. A termé­szettudományos kutatómunka ered­ményeiről a fővárosi szakfolyóiratok­ban is beszámolnak. Szép eredmé­nyeket értek el a természetvédelem­ben és a különféle szakkörök szerve­zésében. irányításában is. A biológiai szakosztálv sokoldalú ismeretterjesztő tevékenységével eredményes munkát végzett. Tagjai sókat tettek és tesznek a dolgozók tudatának, materialista világnézeté­nek alakításéban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom