Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

Zubik József bácsi 75 esztendő a vállán is példásan kiveszi részét a közös munkából. Mint sertésgondozó lel­kiismeretesen vég­zi dolgát a dámóci Űj Barázda T sz­óén. RITKA bölcseségre valló, a meg­kapó emberi gondolkodás, a nagy­szerű tettek apró' falucskája. így jel­lemezhetné az ember ezt a dombok iözé rejtett tiszta kis községet. Talán a simán hullámzó dombváltozatok nyugodtvonalú egyszerűségének ki­sugárzása, talán a vajdaiak évszáza­dos merész, mégis nyugodt törekvése teszi, de valószínűleg enneik is, annak is szerepe van abban, hogy a krasz- nokvajdaiak könnyen túlteszik ma­gukat a gondokon. A gond náluk csak addig gond, amíg elhatározzák, mit kell tenni, hogy ami gond, az jóra alakuljon. * A takaros, frissenmeszelt tanács­házán Szabó elvtársat kerestük. Elő­ször három hónappal ezelőtt talál­koztunk vele. Akkor a holnapról volt szó, minthogy a község dolgozói egyik napról a másikra egyhangúlag a kö­zös utat választották, s a fiatal Szabó Lászlót jelölték a tsz elnökhelyettesi tisztjére. Az ember szeret visszatérni egy* egy ismerőshöz megtudni: mi vált valóra abból, amit terveztek. Ámde most kissé rosszkor érkeztünk. — Szabó elvtórs hetek óta hol itt hol ott van. Annyi a munkája, mint talán senki másnak, ö a növénvter- melési brigád vezetője — mondja a tanácselnök. Lemondunk hát a talál­kozásról, de hamarosan megkapjuk a termel őszövetlkezet életének, a krasz- nokvajdaiak kiegyensúlyozott mun­kájának olyan tükörképét, amely mindennél többet mond. Néhány száraznak tűnő számadat, s máris ismeri az ember, mire ké­szülnek ez évben a krasznolkvajdaiak. — Negyvenöt hold tavaszbúza, száztíz hold árpa már a földben. A százharminc hold zabvetést már el is felejtették... A 227 hold őszi búza megkapta á műtrágyát. — Az elnök látván arcunkon a csodálkozást, még hozzáteszi: — Majdnem elfelejtettük, hogy a termelőszövetkezeti tagság elültetett 25 000 darab facsemetét... őszintén meg kell vallani, ez nem is meglepő, hanem csodálatos. Olyan számok ezek, ametyek régi nagyobb termelőszövetkezetnél is a tagság be­csületére válnának. Pedig nem na­gyobb közösről van szó. mint ahol 130 munkaképes termelőszövetkezeti tag és 1200 holdas határ alkotja a közösséget Igaz. néhány hónappal ez előtt már maga Szabó László mondta, hogy: — Tudják miért lett „Bástya” a mi közösségünk neve? Meri igazán bás­tyává akarjuk tenni. Boldogulásunk bástyájává. Két szekér halad a széles utcán a határ felé. Az egyiket, az ekével, bo­ronával megrakottat két ló, a mási­kat, az istállótrágyával tetőzöttet két tehén húzza. Az előbbin kucsmás- sapkás férfi, az utóbbin fejkendős asszony ül. —.Ugyan már! Férfinek való mun­ka ez, nem asszonynak — mondanák. Itt azonban ez természetes. Nem csak ott. ahol hiányzik a férfierő, hanem ott is, ahol megvan. Szíveden meg­mondja hát bárki a két fogatos ne­vét: , — Az egyik — a lovakkal — Ra­*dácsi Gyula, a másik a felesége a tehenekkel. — S ha csodálkozik az ember, mosolyognak: — Nincs ezen mit csodálkozni. Jöjjön csak ki a határba. Nálunk az asszonyok szántanak, a férfiak meg vetnek, ha úgy hozza a sor. — És e tavaszon énnen fev hozta. Ősszel nem 'ehetett szántani, falait előkészíteni a snk esőtől Fzért mihelyst kisütött a Map. megindult a szántás és vele ""viitt a vetés is. Amit az as«zonvok relszántr»(-tak. azt azonmód hevetet- ék a férfiak És ahol ló is volt. tehén s ott mindkét fogat munkába állt. Teniczki Oyörgvné. Osekovics Já- nosné — a termelőszövetkezet elnö­kének felesége, Srinelár Jánosné. Urbán Annuska — minden nan fo­gattal. — nem hiányoztak egy órát se a munkából. Krasznokvajdai tudósítás Igaz, a terv már elkészült és ha szót kapunk, már indulunk is hozni az anyagot. Sőt még az Ózdi Kohászati Üzemektől is jönnek a pat ronál ált. Megígérték, hogy lerobbantják a bá­nyában a követ, sőt ide is szállítják dömpereken. De gond ide, gond oda, meglesz az is, mert meg kell lennie! Ebben a kis községben 164 darab szarvasmarhát adtak össze. És nem imilyeneket-amolyanokat! Mert ami gyenge, azt nem is tartották a vaj­daiak. Szeretnék hát mielőbb közö­sen nevelgetni. Hizlalni, amit hizla­lásra. eladásra kiválasztottak, tejel- tetni, ami jó tejelő, hogy lenne mi­előbb és minél több készpénz. A szomszéd községekben is sok szó esik a krasznokvajdaiakról. Különö­sen az egyik vasárnap művelt dol­gukért. Ügy esett, hogy a 400 mázsa műtrágya megérkezett az enesi állo­másra. Harminc kilométernyire esik tőlük a járási székhely. És a vaj­daiak, akik ezelőtt ugyancsak tartot­ták a vasárnapi pihenőt, előállították a szekereket és irány Encs! Másnap már szórták is a műtrágyát az ősad vetésekre. * Ilyen dolgok esnek a kis termelő­szövetkezeti községben mostanában. Maguk a vezetők mondják, hogy ke* vés náluk a vita, a torzsalkodás meg ismeretlen. Amit elhatároztak, az nagy, megváltoztathatatlan dolog. Ahol a családból a férfi iparban dol­gozik — mert van ilyen család több is —, ott megy az asszony, mennek a családtagok. Sőt panaszkodnak, hogy nincs is még elég munkálkodni- való. A bányászok, üzemi munkások viszont már határoztak: a nyári sza­badság ideje alatt segítenek a ter­melőszövetkezetben. VAN MÉG egy érdekes momen­tum, Ha az ember a vajdaiakkal be­szél, nem hall dicsekvést. — Minek ígérgessünk. Hátha nem sikerül. Tervezzen az ember keve­sebbet és csináljon többet. Ez a jő dolog! — Mennyire igazuk van ebben a kraszndkvajdaiaknak. Barcsa Sándor Horváth József kőműves az építő brigád vezetője Borkesz Józsi bácsi '■egítségévc l építi a tsz sertésfiazta- tójáL No azért egv gond még máig is ovomja a vaidaínV vállát. És ez a •»azdesáei énüle'pk iigve. — itt bÍ7onv hiba v^n — mondiáv — Jó le-me. ha meglenne leepl*hi-> r'rrv istálló, meg pítv S’erté^-'üz'nlú Mert nincs megfelelő épületünk. VándorhiállitŐA Sátoraijaújhelyen Május 2-ig lesz mén virítva a Sátor- aliaúihelyi Művelődési Házban ren­dezett vándorkiállítás. amelynek íme: A társadalmi tulajdon védelme és az ellenség tevékenysége a mező- oezdasáaban. A kiállításon vlakátok. ~z üzemi tolvajok fis emifih káros elemek elleni küzdelemre telbivő láb Iák dokumentumok láthatók. A tkWlftásvak eddig is igen sok látoga- *tója volt Termeié«* tanácskozás a Miskolci TUZÉP Vállalatnál A KPVDSZ nagytermében a na­pokban tartotta termelési tanácsko­zását a Miskolci TÜZÉP Vállalat. György Sándor, igazgatóhelyettes elvtárs ismertette az 1961. első ne­gyedév eredményeit és a második negyedévi feladatokat. A beszámoló­ból — amelyet a vállalat dolgozói nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgattak végig — kitűnt, hogy a feszített éves tervet beszerzési vonat­kozásban 108, az értékesítésben pedfg 103 százalékra teljesítették. A beszámoló az eredmények fel­sorolása mellett foglalkozott a meg­lévő hiányosságokkal, a kulturált, szocialista kereskedelemnek a TÜ- ZÉP-szakmában is érvényesítendő követelményeinek maradéktalan vég­rehajtásával. A részletes, mindenre kiterjedő beszámoló eredménye volt, hogy a részvevők körében élénk vita­szellem bontakozott ki és sok hasz­nos javaslat hangzott el. A termelési tanácskozáson részt­ZáS7lóf aval a mlsWci Hanvváthv utcai általános iskola úttörocs-nata A miskolci 1. sz. Nagyváthy utcai általános iskola XVI. sz. Gábor Áron úttörő csapata május 1-én. hétfőn délután 5 óraikor zászlóavató ünnep­séget rendez. Zászlóanya: Vargáné Zalán Irén országgyűlési képviselő. Az ünnepséget műsor követi. vett Gelb Miklós elvtárs, a KPVDSZ elnöke és hozzászólásában elismerően nyilatkozott a termelési tanácskozás­ról. Kitért arra, hogy nemcsak gazda­sági, hanem politikai feladat is a TÜZÉP munkája, minthogy a tüzelő és építőanyagellátás jó, vagy rossz megszervezése, a vállalat dolgozóinak udvariassága is nagymértékben be­folyásolja a lakosság hangulatát. A továbbiakban elhangzott, hogy a vál­lalat nyereségtervét a tervezetthez viszonyítva 2 millió forinttal túltelje­sítette és így 16 nap nyereségrésze­sedést tudtak fizetni. Ez az összeg a több éve dolgozók, illetve a vállalati törzsgárdát képező dolgozóknál az egyhavi átlagkeresetet is elérte. A nyereségrészesedés kifizetésével egy id őben azokat, akik öt éve dolgoz­nak a vállalatnál ezüst, akik pedig már 10 éve tagjai a törzsgárdának, aranyjelvénnyel tüntették ki. össze­sen 126 dolgozó részesült ebben a megtisztelő kitüntetésben. Rajtuk kí­vül a törzsgórda tagjaiból ketten, a ..Belkereskedelem kiváló dolgozója” je’vényt kapták, hatan pedig válla­lati kitüntetésben részesültek Tar József üb.-titkár a munkavei“ seny eredményét ismertette, kife­jezve a szakszervezet megbecsülését a törzsgárda dolgozói iránt. A terme­lési tanácskozás résztvevői ezután a munkaversennyel, az újítási moz­galommal, valamint a második ne­gyedévi tervtel iesítéssel kapcsolatos feladatokkal foglalkoztak. Forgalomkorlátozások május l-én A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazó közönséget, hogy május l-én az ünnepi felvonulásra tekintettel az autóbusz és villamos- közlekedésben az alábbi forgalom­korlátozások lesznek: Villamos: A villamosközlekedés üzemkezdet­től körülbelül 8,45-ig a munkaszüne­ti napokra érvényes menetrenddel azonos. A felvonulás előtt az utolsó villa­mos mind a Tiszai pu-ról, mind a Vasgyárból 8,45-kor indul. A gyülekezés és felvonulás ideje alatt a fővonalon — Eszperantó tér —Vasgyár, illetve Tanácsház tér— Vasgyár között — a villamosközle­kedést a lehetőséghez képest fenn­tartjuk. A felvonulás befejezése utón a villamosközlekedés erősített járatok­kal fokozatosan beindul. A diósgyőri vonalon a villamos­közlekedésben korlátozás nem lesz. Autóbusz: 1- es vonal: Tiszai pu-tól Papírgyá­rig 9 órakor, Papírgyártól Tiszai pu-ig pedig 8,30 órakor indulnak az utolsó járatok. Az útlezárás ideje alatt -az Eszperantó tér és Papírgyár között közlekedtetjük a járatokat. 2- es vonal: A Rudas L. utcából Tapolcára 9,45 órakor. Tapolcáról a Rudas L. utcáig pedig 9,30 órakor indulnak az utolsó járatok, az útle­zárás ideje alatt az SZTK Rendelő- intézet és Miskolc—Tapolca között közlekedtetjük a járatokat. 3- as‘vonal: A Dózsa György utcá­ból Szirmára 8,45 órakor. Szirmá­ról, a Dózsa György utcába pedig 8,30 órakor indulnak az utolsó jára­tok. Az útlezárás ideje alatt a Fáklya mozi és Szirma között közlekedtet­jük a járatokat. 4- es vonal: Görömbölyről a Strom- feld-laktanyáig, illetve Stromfeld- laktanyától Görömböly felé 9,40 óra­kor indulnak az utolsó járatok. 4'A. vonalon: A Reptéri elágazás— Cementgyárig 9.44 órakor, a Cement­gyártól repülőtéri elágazásig 9.48 órakor indulnak az* utolsó járatok. Úgy a 4-es, mint a 4/A. vonalon az útlezárás ideje alatt az SZTK Ren­delőintézet—Cementgyár, illetve Gö­römböly, valamint Petőfi tér—Re­pülőtér elágazás és Stromfeld-lakta- nya között közlekedtetjük a járato­kat. 5- ös vonal: Dózsa György utcából Lillafüred, felé 9.00 órakor. Lillafü­redről pedig a Dózsa György utca felé 8,00 órakor indulnak az utolsó járatok. Az útlezárás ideje alatt a LÁEV kisvasút—Lillafüred között közlekedtetjük a járatokat. 6- os vonal: Dózsa György utcából Perecesre 8,50 órakor, Perecesről Dózsa György utcába pedig 8.30 óra­kor indulnak az utolsó járatok. Az útlezárás ideje alatt az Eszperantó tér és Pereces között közlekedtetjük a járatokat. 7- es vonal: Dózsa György utcából Felsőzsolcára 9.00 órakor, Felsőzsol- cáról pedig a Dózsa György utca fe­lé 8,30 órakor indulnak a járatok. Az útlezárás ideje alatt a Malinovszkij utca (Bocskai-1 aktanya) és Felsőzsol- ca között közlekedtetjük a járatokat. 9- es vonal: Dózsa György utcából Tatárdombra 9.00 órakor. Tatár­dombról Dózsa György utca felé pe­dig 8,30 órakor induinak az utolsó járatok. Az útlezárás ideje alatt a Táncsics mozi (Nagyváthy utea) és Tatárdomb között közlekedtetjük a járatokat. 10- es vonal: Dózsa György utca— Zsarnai-telepre 9.00 órakor, Zsarnai- telepről a Dózsa György u. pedig 8,30 órakor indulnak az utolsó jára­tok. Az útlezárás ideje alatt a Ma­linovszkij u. (Bocskai-laktanya) és Zsarnai-teíep között közlekedtetjük a járatokat. TObb euer csibét oeve Issek fel eb- bem mtc évben. A (M0D haszon csak * wogt gondosság • lelkiismeretes munka eredménye lehet A dámóci tsz csibenevelője lelkiismeretesen Végzi dolgát í TÚL A GONDOKON... DÁMÓCI KÉPEK Étien a Magyar Szocialista Munkáspárt, dolgozó népünk vezető ereje!

Next

/
Oldalképek
Tartalom