Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

$ BSEAICMAGTARORSEAG Szombat, 1961. ápröts 28. Miskolc város szépítéséért Tanácskozás a parkok védelme érdekében rezhető, drága is: 24 forint kilogram­A Hajnali tűzről vitatkoztak Sajószentpéteren A napokban a Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság helyiségében Miskolc parkosításának utóvizsgálatával kap­csolatos kérdésekről tárgyaltaik, a Me­gyei blépi Ellenőrzési Bizottság, a Beruházási Bank, a városi tanács építési-közlekedési és művelődés­ügyi osztálya, az erdőgazdaság, a Kertészeti Vállalat, a Hazafias Nép­front, a városi riotanács, a városi KlSZ-hizottság, valamint a városi űbtörőszövetség képviselői. A tanácskozáson Simon Ferenc elvtars, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese ismertette a NEB 1960-ban Miskolc parkosítá­sával kapcsolatban végzett vizsgála­tát. Elmondotta.: Miskolcnak, mint az ország második legnagyobb vá­rosának nagy az idegenforgalma és többek között ezért is fokozottab­ban kell ügyelni Miskolc tisztaságá­ra és a város szépítésére. Évről-évre növelni kell a parkok gondozására fordított összeget. Ezzel kapcsolat­ban Glódy András elvtárs, a városi tanács vb. építési- és közlekedési •osztályvezetője közölte, hogy ebben az évben 325 ezer forinttal növelték e*t-aT. összeget, » így 1061-ben 2 mil­lió 196 ezer forintot fordítanak Mis­kolc parkjainak gondozására. A virágellátásról a Kertészeti Vál" lalat igazgatója, Tóth Pániéi elvtárs tájékoztatta a jelenlevőket: —- Háromszázezer pikirozott palán­tánk van már, s hamarosan 200 ezer cserepes növényt is tudunk adni. Fű­magot ötven mázsát kaptunk. Ez aránylag kevés és sajnos a lakosság még mindig nem óvja eléggé pá­zsitfüve® parkjainkat! Pedig a fű­mag azonkívül, hogy nehezen beszö­mönként. Gróf Antal elvtárs, a vállalat fő­mérnöke javasolta, hogy Miskolcon is valósítsák meg a bérházak balkon­jainak és ablakainak felvirágozását. Fehérnemű helyett inkább virág le­gyen az erkélyen. A továbbiakban az erdőgazdaság .részéről Nemcsak János elvtárs a fásítással kapcsolatos problémákról beszélt — csak szakemberek irányí­tásával végezzünk faültetést! — han­goztatta. Majd Perch Jenő, a városi KISZ-bizottság szervező titkára szólt a fiatalok által végzett társadalmi munkákról. — Különösen dicséretre méltó a megyei kórház KISZ-szervezetének munkája. Az itt dolgozó fiatalok önként, saját pénzükből vásároltak virágokat, csemetefákat, hogy még szebbé tegyék a kórház parkjait. Ezután Kammcl Ijajosné, a Haza­fias Népfront városi titkára, majd Újhelyi Mária, városi úttörőtitkár az úttörőknek a partkok feletti védnök- ségvállalásáról beszélt. Majd az ér­tekezlet résztvevői felhívást intéztek a város lakóihoz, 1. Miskolc város lakossága foko­zottabban óvja és ápolja parkjait. Ezzel többmUlió forintot takarítha­tunk meg a népgazdaság számára. (Ha ugyanis a megrongált parkokat minden évben felújítjuk, akkor ösz- szesen évente 11 millió forintot kell erre. fordítani, ha viszont a rendsze­resen gondozott parkoknak csupán a karbantartási mimikáit kell elvégezni, akkor erre elég évi 4 millió forint!) 2. Vegyünk példát olyan városok­ról, ahol a lakosság magáévá tette a Az érdekes összekötő szöveget ~ személyes élményei alapján — Ró­bert Ijászló írta és Surányi Imre mondotta él. Mint a bevezetőben is hallottuk, s az egész műsorból érez­hettük, az est célja a rabláncait egyre több országában lerázó fekete Afrika népeinek, művészetének, gon­dolatvilágának bemutatása. Ezt szim­bolizálta a színpad egyetlen, de igen kifejező dekorációja, a széttört bi­lincseket viselő néger. A műsor jó témájához, nemes cél­jához illően neves és tehetséges mű­vészek adták elő a meghatóan szép néger dalokat, verseket^ meséket. A néger vendégművészek — a tempera­mentumos, rendkívüli előadásmódú énekesnő, Marcelle Martinique és az afrikai tájak hangulatát idéző, gitá­rozó és luo nyelven éneklő Benia­mino Onyango (Budapesten tanuló kenyai diák) — műsorszámai nagy tetszést arattak. Emlékezetes marad Kossuth-díjas kiváló művészünk, Gobbi Hilda, valamint Békés Rita és Horváth Pál színművészek sikeres fellépése is. parkgondozás ügyét, s a parkrongá- lókat a lakosok elsőként, figyelmez­tetik. (Tiszaszederkény, Debrecen, Pécs stb.) 3. Fokozottabban ügyeljünk a fia­tal csemetefákra, ne tördeljük le azok ágait, mert ezzel is többezer forintos kárt okozunk. 4. A parkok füvesített részeit ne tapossuk le, mert a fűmag nemcsak drága, hanem nehezen is beszerez­hető. 5 Óvjuk a parkok virágait! Abla­kainkat, balkonjainkat — a lehető­séghez mérten — virágozzuk fel, s ezzel városunk esztétikai szépségei­nek növeléséhez járuljunk hozzá. 0. Az önkéntes úttörő-parkőröket támogassuk munkájukban.-------—oo°---------­K özüli balesetek megyénkben A vigyázatlanság é* felelőtlenség következtében újabb és újabb közúti balesetek fordulnak elő megyénk­ben. Az elmúlt kétheti baleseti kró­nikából is, sajnálatosan, sok esetet közölhetünk. Kiragadunk közülük néhányat tanulságul. Ipncs Dezsőnek nincs vezetői jogo­sítványa, mégis motorkerékpárra ült, elütötte az út szélén álló Bárdos Bé­la arlói lakost, akit életveszélyes ál­lapotban kellett kórházba szállítani. Hasonlóképp nem volt igazolványa Szenrzi Sándor muesonyi lakosnak, aki ..felöntött a garatra”, mégis mo­torkerékpárra ült. Felbukott és sé­rülésekéi: szenvedett. Az ittas Kvnsz- ta József diósgyőri lakos egy hatéves kisfiút ütött el. Sörös Ferenc gép kocsi vezető a 14. sz. AKÖV tulajdonát képező pótko­csis tehergépkocsival haladt, egy éles kanyarban nem vette le — az elő­írásnak megfelelően —a sebességet, kidöntötte a telefonoszlopot és az árokba fordult. Vigyázatlanság kö­vetkeztében árokba fordult a csip­késkúti méntelepnél egy személy- szálítő autóbusz, amelyet Perczel György vezetett. Szerencsére a ko­csin ülő 31 kiránduló közül senki sem sérült meg. Ittasan vezette mo­torkerékpárját Vájne István sa jóné­meti lakos. Nekiment a vele szem­ben szabályosan haladó tehergépko­csinak, amelynek vezetője már nem tudta kikerülni. Vájne István súlyos sérülést szenvedett Mind ezekben az esetekben, mind a többi baleset ügyében a rendőrség megindította az eljárást.----------oOo---------­F ELHÍVÁS A Miskolc Városi Tanács végre­hajtó bizottsága felhívja az üze­mek, vállalatok. Intézmények, vala­mint a város lakosságának figyel­mét, hogy május I, a munkásosztály, a dolgozó tömegek nemzetközi ün­nepe alkalmából a mai naptól lobo­gózzák fel házaikat ZSÚFOLÁSIG megtelt csütörtö­kön este a sajószentpéteri bányász művelődési otthon nagyterme. A sa- jószentpóterieken kívül rudoif tele­piek. kurityániak, szuhakáílóáaic foglal lak helyet a «zefceäaan. akik nagy tapssal köszöntötték a terembe lépő Darvas Józsefei, a Hajnali tűz Kossuth-díjas íróját. Ny daisy Jmdi- tot, a dráma rendezőjét, Molnár Ti­bor Kossuth-díjas, Ruttkai OUó Jászai-díjas, Erdélyi lla, tárcád Hanna, Varga Irén, Farkas Endre, Horváth Sándor színművészeket. Pi­ros nyakkendős úttörők vitték a vi­lágot a kedves vendégeknek, majd Benedek Miklós, az Északmagyaror- szág kulturális rovatának vezetője tartotta meg vitaindító előadását a Hajnali tűzről. Bevezetőképpen arról beszélt, hogy mi a dráma legfőbb politikai, esz­mei mondanivalója, és mit kell lát­nunk a darabban gyújtott hajnali tűz fényénél. Beszélt azoki'ól a gon­dolatokról, amelyeket a dráma éb­resztett benne és még valószínűleg sok ezer más nézőben is. Méltatta a dráma erényeit, hangsúlyozta, hogy a máról szól a ma emberének. Be­szélt a helyes eszmei mondanivaló­ról, a Hajnali tűz hőseiről, a daran őszinteségéről, jellegzetességéről, kommunista emberségéről, elmond­ta, hogy a szerző mennyire differen­ciáltan mutatta meg azt a változást, amikor a parasztság az uralkodó osztály szövetségeseként, néni külső jellegzetességeiben parasztként, ha­nem mint a szocialista társadalom tagja jelenik meg előttünk a szín­padon. Az a hatalmas . forradalmi változás, amelyben a paraszt ember most él, nagyon sok konfliktust rejt magában. Testvérek kerülhetnek szemben egymással, barátok válhat­nak ellenséggé, régi haragosok" jó- barátokká. Akik eddig szemben áll­tak egymással, most szövetségesek lehetnek, és viszont. Az „enyém" fo­galmát, a „miénkkel” felcserélni rendkívül sokrétű, bonyolult folya­mat. Ezt a bonyolultságot a drámá­ban sikerült visszaadni, és az ele­jétől kezdve feszültté — őszinte, a való élet teremtette igaz érzésektől feszültté — tenni. Befejezésképpen a Miskolci Nemzeti Színház előadásá­ról szólott, amely méltóképpen adta vissza ezt a drámát. A magvas, vitaindító előadás után sorra jelentkeztek a tsz-szervezé» Miskolc legnagyobb diákotthoná­ban, a Petőfi Sándor nevét viselő középiskolai kollégiumban több mint 350 fiatal tanul, szakképzett nevelők felügyelete mellett. A közösségi mun­ka megszerettetésére — a fiatalok kívánságát figyelembe véve — a kollégium vezetői különböző szak­köröket szerveztek. így — többek között — a tanulók mintegy 85 szá­zaléka az iskolai munka után mo­dellező, barkácsoló, művészeti, fotó, irodalmi és nyelvszakkörön tölti hasznosan idejét. ( Nagyon népszerű például az harcosai, bányászok, pedagógusok* véleményt mondtak, kérdeztek. Ti­zenkét ember kért szót, közülük töb­ben, kétszer #s jelentkeztek. A fel­szólalások mind arról tanúskodtak* hogy nemcsak nézték, de látták, er' .tették is a drámát. Nagyon sokan utallak a dráma és az élet szőre* kapcsolatára. Ennek illusztrálására saját életükből, vagy Isz-szerveaói munkájukból hoztak példákat, me­lyeknek analóg megjelenítését vei­tek a drámában viszontlátni. Töb­ben elmondták, hogy szinte a szín­padom érezték magukat a szerep­lők között és velük együtt érveltek* agitállak, töprengtek. Hangsúlyoz­ták- valóban napjainkról szól ez 3 jwű, és dicsérték az író gyors reagá­lását a történelmi változásokra. A* egyik felszólaló elmondta, hogy a2 operettek helyett mindannyian sok­kal szívesebben, nagyobb örömmel néznének ilyen műveket, persze tud­ja, hogy az alkotás nem könnyű és nem gyors munka. Kérték Darvas Józsefet, hogy Írja meg a dráma folytatását, a kibékült testvérek, 3 közös úton haladó parasztok 1 éle­tét. Szinte kivétel nélkül mindenki dicsérte a dráma őszinte légköréi* igazmondását. Az egyik felszólaló arról beszélt, hogy ezután a dráma után saját kultúrcsoportj&val >* sokkal bátrabban nyúl majd a me­részebb. az úgynevezett kényed kérdésekhez, hiszen az őszinte szét mindenki megérti, szereti. Többen kérdést intéztek a szerzőhöz és ren­dezőhöz egyes jelenetek megoldása, vagy egy-cgy szerep értelmezésével kapcsolatban. A HOZZÁSZÓLÁSOKRA, kérdé­sekre először Nyilassy Judit, majó Darvas József válaszolt, aki az író mindenkori feladatáról beszélt. Az ankét végén a saj őszen tpé tét* bányász művelődési otthon, 32 üveggyár és a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt ^ képviselői ajándék­kal kedveskedtek Darvas József elvtársnak. A jólsikerütt ankét után Darvas József és a színház művészei a Mű­szaki Klubba mentek, ahol baráti beszélgetést folytattak a bányászok­kal. A Műszaki Klubban Barta K< Gyula elvtárs, a miskolci járás* pártbizottság első titkára üdvözölte Darvas Józsefet és sok sikert kívánd további munkájához. ivf) eszperantó szakkör, amelynek tagi3* szovjet, bolgár, lengyel, német és csehszlovák középiskolai diákokká* leveleznek. A kollégisták az idé** alakították meg motoros szakköri*' két. A szülők anyagi hozzájárulásá­ból egy használt motorkerékpárt vá­sároltak és a Magyar Honvédéit*'* Sportszövetség segítségével isme*' Írednek a motorszerel és és vezeti gyakorlati kérdéseivel. A nagy ét' deklődésnek Örvendő új szakkör 2® tagja — harmadikos és negyedik^ fiatalok — vasárnap teszi le a m<*' tervezetei vizsgát. ?8 középiskolás kollégiumi tanuló molorvezetöi vizsgál lesz Miskolcon m. Á NEVELES területén mutatkozó előrehaladás következtében megnőtt a tanulók felelősségérzete az egyes tantárgyak elsajátításával szemben is. A nehézségeket erős akarattal próbáljak letörni, figyelmük mind­Egy kis kerti munka a gyakorlati foglalkozáson. inkább kezd tudató,sabbá válni. Na­gyon sokat fejlődtek a mechanikus és logikai emlékezés fejlesztésében. Igen jól fejlődött alkotó képzeletük is 3z eltelt időszak alatt és nagyon sokat fejlődött önálló gondolkodni- tudásuk. A közösségi nevelés önte­vékenysége az oktatás terén is a na­gyobb önállóságban és jobb eredmé­nyekben mutatta meg a hatását. Nincs mód rá, hogy az egyes tantár­gyakat külön-külön részletezzük, melyikben, milyen eredményt értek el a tanulók osztályonkint. Elég, ha %z iskola összefoglaló statisztikai adataiból emelünk ki egyet-kettőt. Félévkor az iskola általános tanul­Kováesolódik az új ember Új rend»*erű oktatásunk kísérletei a« alsózsolcai általános iskolában a napközis gyermekeit tanulmány1 átlagánál le is mérhető, Az als0' osztályos napközis tanulócsoport ta' nulmányi átlaga 6 tizeddel, a felsál osztályosoké ugyancsak 6 tiz-edd«’ mányi eredménye 3.3 volt. Az 558-as létszámú iskolából 38 tanuló volt ki­tűnő, 65 jeles, 156 jórendű. Az isko­la mulasztási átlaga mindössze 2.7 nap. Az egyes tantárgyak közül csak a gyakorlati foglalkozást kívánjuk eb­ben a beszámolóban kiemelni. A mezőgazdasági gyakorlati foglalko­zások nagyon jó lehetőségeket nyúj­tanak a gyermekek aktivitásának, munkakészségének megmutatására. Nagyon alkalmasak ezek az órák a közösségi nevelésre. A tanulók nagy örömmel veszik kézbe a szerszámo­kat, és amíg az időjárás engedte, az iskolai év elején, a szabadban tör­ténő foglalkozásoknál igen aktívak voltak. Ez az aktivitás jelentkezik most újra a szabadban végzett fog­lalkozásoknál. Sajnos, a téli foglal­kozások nein járnak olyan ered­ménnyel, mint a szabadban végzet­tek. Kevesebb felelősségérzés, bizo- nyosíokú nemtörődömség jelentke­zett a műhelymunkánál és súlyos­bítja a helyzetet, hogy az oktatásra kijelölt terem nem megfelelő, a mű­száléi felszerelés hiányos. A lányok a téli Időszak alatt női kézimunká­val foglalkoztak és igen szép ered­ményeket értek el. A munkáranevelésnek, értelmi ne­velésnek, és a közösségi nevelésnek igen jó területei az alsózsolcai isko­lában is a szakkörök. A politechni­kai szakkör szerves összefüggésben dolgozik a gyakorlati foglalkozások­kal. a helybeli FÜR-FA-telep patro- nálása mellett. Ebben az évben el­sősorban a gyakorlati foglalkozások anyagát barkácsolták a gyermekek. A biológiai szakkör tagjai szívesen foglalkoznak állatok preparálásával, boncolásával, s ezzel is kiegészítik természettudományi ismereteikét. A leghálásabb munkát a néprajzi szakkörök végzik. Tagjai albumban, fényképekben és írásos beszámolók­ban feldolgozták Alsózsolca község történetét, felkeresték a múlt emlé­keit, azokat írásban, fényképben Maguk építik a tanulók a lépcsőt az egyik tanterem bejáratához. megörökítették a jövő számára. Az új útra lépett falu jelene, minden­napi élete, új eredményei is folya­matosan kerülnek be a nagy gond­dal készített albumba. Szépen dol­Ilasznosan töltik az időt a napközisek. gozik a népitánc szakkör, a lányok szívesen tanulják a népi táncokat, mentik át ezzel is a hagyományokat a jövő számára. Az iskola kórusa a Ságvári seregszemle körzeti bemu­tatóján nagyon szépen szerepelt, most szorgalmasan készülnek a má­jus közepén tartandó járási bemu­tatóra. Próbájukat végighallgattuk. Hisszük, eredményes lesz szereplé­sük. Jelentős munkát végez a sport­kör is a gyermekek testkultúrájának fejlesztése szempontjából. A NAPKÖZI otthonban dolgozó nevelők az iskola segítését tartják legfontosabb feladatuknak, ezt állí­tották munkájuk tengelyébe, és ez jobb az iskolai átlagnál. A közössé' gi élet, a rend és fegyelem terül3' tón, a munkafoglalkozások téré** igén jó a helyzet a napközi otthon' bar}. Itt 'nincs különbség fiú- c,, leánymunka között. Ma már a ftáf is segítenek a terítésnél, felszol g**' Iáénál. Általában a napközis cs<^ portok vezetése és az ott lévő irn*°' ka igen magas fokon áll, bizonyít'’ Gondos, ízléses terítéssel még jobb»0 ízlik az ebéd. az ott dolgozó nevelők lelkiism01^" tes és odaadó munkáját. Benedek Mikié* {Folyíaijizij AFRIKA ÉNEKE Irodalmi est a Bartók Béla Művelődési Házban Csütörtökön „Afrika éneke" cím­mel Irodalmi estet tartottak a Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Mű­velődési Házban, Békés István ren­dezésében. A tartalmas és hangula­tos esten — amelyen nagyszámú kö­zönség jelent meg, — versek, mesék, novellák, dalok hangzottak el Afri­káról. Képzőművészeti kiállítás Sátoraljaújhelyen Mint már hirt adtunk róla, a Ha­zafias Népfront városi bizottsága és a művelődési ház vezetősége kiállí­tást rendez Sátoraljaújhelyen Heré­nyi István, Koncz József és Tenkács Tibor festőművészek munkáiból■ A kiállítást április 30-án, vasárnap délelőtt fél 13 órakor nyitják, meg a művelődési házban/Megnyitó beszé­det mond Simoníls Sándor közgaz­dasági technikumi igazgató, a Haza­fias Népfront városi bizottságának elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom