Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-02 / 79. szám
BSEAWHAGYARORSZAG x <■ :■ hi'i ti Fények a miskolci éjszakáiban. Egyre több útvonalat világítanak be a fénycsövek. A címet — „Miskolci fények” — a szó szoros érteimében is vehetjük, de nem csupán erről van szó. Nagyon sok fény ragyog nappal is és egyre jobban háttérbe szorítja a sötétséget A múlt flt-ott még rávetíti árnyékát a városra. Nem fellengzős vagy önkényes megfogalmazás, hogy Miskolc hazánk második legnagyobb városa, hiszen napról napra nő, szépül, terjes2ikedik, nagyvárosias jelleget ölt Bármelyik kapun érkezik valaki a városba, gyönyörű új településeket lakóházakat intézményeket vagy üzemeket lát Szépek, frissek vakolatai, hiszen mind-mind újak, nemrég épülteik, az elmúlt tizenhat év hősies munkáját dicsérik. Sok fénnyel büszkélkedhetünk méz. Ha egy városba vendégek érkennek, az idegenvezetők rendszerint a nevezetességeket mutatják meg. Ezek legtöbbnyire régi épületek, nevezetes helyek, műemlékek. Ebben nem is lehet kifogásolnivaló*, találni, hiszen történelmünknek sok olyan emléke van, amely már a zsarnokság éveiben is fényt mutatott Az azonban még mécsvilág, vagy fáklya fényéhez volt hasonló. De ha most fényt, vagy fényforrást keresünk, nem elég a pislogó lámpácskákat észrevenni és a fényszórók mellett elhaladni. Miskolcot már nem a természet alkotta Avasheg}', vagy a régi templom fémjelzi, hanem megyénk és városunk munkásosztályának és dolgozóinak hősies tettvágya, alkotásai. Selyemrét és Kilián-lakótelep. Mily nagyszerű látványt nyújtanak. Hasonlítsuk össze a belvárossal? Nem leheti A fény és az árnyék ellentéte egymásnak. Hogyan is lehetne a régi Miskolc zegzugos sikátorait ezekhez a széles utakhoz, parkosított és játszótérrel, sportpályával ellátott városrészhez hasonlítani. A telekspekulánsoknak nem volt fontos a sok levegő, a háziúrnak a nagy ablak a bérbeadott lakásokon. A mi új, modem házainkon hatalmas ablakok vannak, hadd áradjon be rajtuk a fény, az életet jelentő napsütés. A selyemréti városrészbe diákkollégium, a Kilián- telep házai közé pedig gimnázium illeszkedik, mintegy mutatva, hogy ezekben a városrészekben a tudás, a szellem is hajlékot kap. Ezekhez teljesen hasonló a Malinovszkij utcai és a Petneházi utcai új lakótelep is. v Hosszú kilométereket kellene megtenni annak a gyalogló vagy sétáló embernek, aki szeretné megszemlélni új városnegyedeinket, Egy-egy fénykép, vagy rajz is nagyon sokat mutat a város új, fénylő arcából, de riporterünk — most előszói — repülőgépről tekintett le a városra, így készített felvételeket. Megragadó a látvány. Mintha a tervezőasztalon sorakozó maketteket látnánk, csupán annyi a különbség, hogy ezek már valódiak, boldog emberek hajlékai, otthonai. A mesz- sziröl idevetódött idegenek kifogásolhatnák, hogy nincsenek fák. Pedig ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a fácskáknak még nem volt idejük megnőni. A falak rohamos gyorsasággal szöknek a magasba, a fák pedig csak lassan növekednek. g8gggg|S Ez az összeállítás Miskolc nagyvá- rosiasságát szemlélteti. Tudatosan a ^fényeket” mutatjuk be, de természetesen ezeket nemcsak lakások és új lakónegyedek mutatják, hanem az a hatalmas arányú ipari fejlődés, amely 1945 óta városunkban végbement. Ez a termeléssel, az ipar fejlődésével függ össze Az ipar hatalmas arányú növekedése vetíti fényét az egész városra. Miskolc régen kereskedőváros volt, de a felszabadulás óta a város jellege teljesen megváltozott, ma az északmagyarországi iparvidék központja. A munkások és dolgozók számának növekedése és életkörülményeik javítása teszi szükségessé — és tegyük hozzá: lehetségessé — ezt a rohamos fejlődést. Az elmúlt tizenhat év eredményei megteremtették az alapot ahhoz, hogy hazánk második legnagyobb városa még gyorsabban, eredményesebben fejlődjön. összeállította: Déri Ernő A légifelvételeket Szabados György készítette. Még épül az egyetemváros, de máris a tudomány egyik erős fellegvára. Miskolc egyetemi város is lett a felszabadulás óta. A Dudujka lankáin épült fel a több mint másfélezer diákot befogadó modem városrész. Rövid néhány év alatt valósáig lett a nagy magyar realista író, Móricz Zsigmond álma. A környező iparvidék ide küldi fiait tanulni, az egyetem pedig szoros kapcsolatot épít ki a borsodi medence ipari üzemeivel. Az egyetem — a tudomány — fénye beragyogja az egén északi omágrént , mm »!{ HffSS
