Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

lCetfd, WBl. április 2S. ESZAKMAGYARORSZAG $ Előkészítő előadássorozat az Autóközlekedési Tanintézetben Beszélgetés Csoda János iskolavezetővel A KPM Autóközlekedési Taninté­zetének miskolci iskolája évről-évre több ezer gépjárművezetőt képez ki és vizsgáztat le. 1960-ban például 851 hivatásos és 218 magán gépkocsive­zetőt képezett ki 10 hetes tanfolya­main, ezenkívül 2854 olyan motor­kerékpárvezetőt, és 176 magán gép­kocsivezetőt vizsgáztatott le, akik nem az iskola tanfolyamain vettek részt. Az iskola széleskörű feladatá­ról, a különböző tanfolyamok tema­tikájáról érdeklődtünk Csodó János iskolavezetőtől. — A KPM Autóközlekedési Tan­intézetének feladata elsősorban az ország gépkocsivezető utánpótlásá­nak bztosítása — mondotta Csodó elvtárs. — Iskolánkban jelenleg két­fajta tanfolyam működik. Az egyik az úgynevezett alapfokú tanfolyam, amelyen főként hivatásos gépkocsi- vezetőket képezünk ki. Itt elsősor­ban a műszaki elmélettel és a KRESZ szabályaival ismertetjük meg a tanfolyam résztvevőit. A hall­gatók egyúttal politikai foglalkozá­son, egészségügyi és tűzrendésze« oktatáson is részt vesznek. Ez a tanfolyam tíz hetes időtartamú. Egy másik, ugyancsak alapfokú tanfo­lyam működik a magán gépkocsive­zetők részére is. Ennek tematikája szűkebb, mindössze műszaki elmélet­tel és a KRESZ-szel foglalkozik és 6 hetes időtartamú. — S a felsőbbfokú tanfolyamok...? — Ez egy másik fajta, úgyneve­zett szaktanfolyam. Ezeken gépkocsi­előadókat, autóvillamossági szakem­bereket, garázsmestereket képezünk ki. Ezek a tanfolyamok tulajdonkép­pen a szakmai továbbképzést szol­gálják. Itt már a mechanikán és az energetikai ismereteken keresztül mintegy technikumi „ízelítőt” adunk a tanfolyam hallgatói részére. — Eddig csak a gépkocsivezetők képzéséről volt szó. A motorkerék­párok vezetői részére milyen tanfo­lyam működik? — A motorkerékpárvezetők és az „úrvezetők”, vagyis a magángépko­csik vezetői tanfolyam-mentesen is vizsgázhatnak. Sőt! A motorosok ré­szére eddig egyáltalán nem is volt tanfolyamunk... — És a jövőben? — Éppen mert nem volt, igen sok kérelem érkezett a KPM Autóközle­kedési Tanintézetéhez, amelyben ilyen tanfolyamok létrehozását sür­gették. Az országos központ éppen ezért kiadott egy rendelkezést, amely szerint mindenütt, így Borsod megyében is, meg kell szervezni a tanfolyammentes vizsgaelőkészítő előadássorozatokat. — Kik vehetnek ezen részt? — Az előadásokon korra és nemre való tekintet nélkül részt vehet bár­ki, aki el akarja sajátítani a műszaki elmélet és a KRESZ tudományát. Az előadássorozatot igen csekély tan­díj ellenében látogathatják, s az anyagból az előadásokon sem felelni, sem vizsgázni nem kell a hallgatók­nak. — És mi az előnye ennek az elő­készítőnek? — Éppen olyan előnye van, mint egy egyetemi felvételi vizsgára elő­készítő tanfolyamnak. Az előadáso­kon ugyanis gyakorlati példákon ke­I resztül, szemléltető módon ismer­kedhetnek meg a hallgatók mind­azokkal a problémákkal, amelyekkel a vizsgák során találkoznak. Az elő­adássorozaton persze nemcsak azok vehetnek részt, akik első ízben akar­nak vizsgáztató bizottság elé járulni, hanem azok is, akik fel akarják fris­síteni akár a műszaki-elméleti, akár a KRESZ-szabályok területén koráb­ban szerzett ismereteiket. — Mikor kezdődik az első előadás- sorozat ? — Egész pontos dátumot még nem tudok mondani. Attól függ, meny­nyien és mikorra jelentkeznek. Ami­kor a létszám-minimum meglesz, ér­tesítjük a jelentkezőket, hol, melyik iskolában és mikor tartjuk az elő­adásokat — fejezte be tájékoztatóját Csodó János iskolavezető. (r. é.)----------ooo---------­T elevíziós berendezés szemdiagnosztikához A szitalinói orvostudományi egye­tem klinikáján Vlagyimir Rosenberg fiatal szovjet tudós által szerkesztett televíziós berendezést használnak a szem belső részeinek vizsgálatához. A berendezés a száz évvel ezelőtt szerkesztett Helmholtz-féle tükörrel szemben sokkal nagyobb pontosságot biztosít a szem, s a vele összefüggő idegrendszer megbetegedéseinek di­agnosztizálásánál. A BÁNYA RÉME E SZAVAK hallatára a dunántúli bányákban tüstént a sújtólégre, Nógrádban a tűzre, — Borsodban, közelebbről az Ózdvidéki Szénbá­nyászati Tröszt néhány üzeménél a vízre gondolnak. A bányászember úgy van: nehezen felejt. Ma is élénken emlékeznek még a szuhakállói vízbetörésre, a feketevölgyi gátszakadásra és több hasonló esetre, amelyek bizony né­hány évtizeddel korábban szinte esztendőről esztendőre megismétlőd­tek. így azután nem is csoda, hogy nevet adtak az alattomos, gyilkos Veszedelemnek. A víz a bánya réme lett. Lassan, észrevétlenül lopakodik, hogy rátörjön, akik háborgatni me- tészclilk évezredes nyugalmát A bányászember azonban nem olyan, aki belenyugszik, hogy e rém hosszú időn át lebegjen felette Da­moklész kardjaként. Az ózdvidéki bányákhoz tartozó farkaslyuki üzemben, ott, ahol az ©mányi aknát bevájták a hegybe, óriási szénmezők húzódnak meg. Mennyiségük meghaladja a hatmil­lió tonnát. A fúrólyukak acélkarmai sokszor betörtek már a fekete gyé­mánt zord honába, hogy hírül adják: szén’van a hegy alatt. S ahova egy­szer eljut a fúró hegye, — oda le­kerül az ember is, csákánnyal a ke­zében. SZÉPEN, magabiztosan haladt a függőakna mélyítése. Akár egy ar­tézi kút, úgy nézett ki fentről a fe­neketlen üreg. Mór a kétszáz métert is elhagyták, amikor megjelent a víz, a bánya réme. Ügy jött, mintha mindent el akarna söpörni, magával hozva homokot, földet. Néhány na­pig valóságos záporban dolgoztak a bányászok, a szivattyúk éjjel-nappal berregtek, viaskodva a bezúduló víz­zel. A munka azonban igen nehe­zen haladt. A TRÖSZT és az üzem műszaki vezetői azonban készítettek egy ter­vet, ha úgy tetszik, újítást, amely kétvállra fekteti a zaboláját szag­gató rémet, megfékezi a hét-nyolc atmoszféra nyomással zuduló víztö­meget. Szűrőkutakat készítettek, ugyanis a szivattyúkat hamar tönk­retette a vízben úszkáló homok. Eredmény: ahogy az újítást bevezet­ték, kristálytiszta víz csurgott a gyűjtőbe, s a szivattyúknak könnyű lett a dolguk. A kutak .szűrőszerke­zete olyan összetételű, amely telje­sen megfelelt a célnak, és hadd te­gyem hozzá, ilyen berendezést a ma­gyar bányászatban még napjainkig sem alkalmaztak. Szinte napról nap­ra csökkent a víz nyomása és a hét atmoszférás nyomás mindössze ket­tőre csökkent. Igaz, időközijén több mint félmillió köbméter vizet csapo­lással is eltávolítottak az akna kör­nyékéről, sőt búvárszivattyúkat is üzembeállítottak. A csapolási munkákat folytatják, s rövidesen lehetőség nyílik, hogy tovább mélyítsék az ományi függő­aknát, illetve vízveszély nélkül fel­tárják azt a hatmillió tonna szenet, amelyet a (kutatófúrások jeleztek. A szűrőkutak alkalmazása tehát be­vált, s érdemes gondolkozni azok or­szágos alkalmazásán. Panlovits Ágoston Az erős ember A nagykőmázsai mészkőbányában hatalmas robbanás remegleti meg a leve­gőt. S a következő pillanatban a mélybe hull a fehéren csillogó mészkő. Egyes darabok több tonna súlyúak s Így nem lehet elszállítani. Ilyenkor megjelenik a bánja egyik erős embere, Rákos József kőfúró, és légkalapácsával bclefúr a nagy mcszkő-„sziklába”. (A képen: a kőfúró munka közben.) Fotó: Szegedi Növelték a fúrás előrehaladását Az Észak-ma gyár őrs zági Földtani Kutató-fúró Vállalat dolgozói már évek óta jelentős kutatásokat végez­nek Borsod, Heves és Nógrád megye területén új szén- és vastelepek, va­lamint más ásványi kincsek feltárá­sára. Különösen nagy munka folyik Szerencs környékén, ahol új kaolin- és bentonit-telepeket fedeztek fel. Ezen a vidéken az acélnál is kemé­nyebb kőzet, az úgynevezett hidro- kvarcit-réteg átharántolósa kívánt sok erőfeszítést és ötletet a mélyfúró kollektívától. A közetet először ike- ményfém-betétes koronával próbál­ták átfúrni. Ez a módszer túl lassú­nak és költségesnek bizonyult- Egy méter vastag réteg átharántoiása ugyanis 70 órát vett igénybe és az elhasznált fúrókorona értéke megha­ladta az 1600 forintot. Ezért új eljá­rást vezettek be. A fúrólyukat rob­bantással mélyítették. Az eredmény: egy méter vastag kőzetet 45 óra alatt harántolfak át, de a robbantási költ­és csökkenlefték az önköltséget ségek mór csak 500 forintba kerül­tek. Ezzel a módszerrel sokáig dol­goztaik a szerencsi öbölben. A vállalat műszaki dolgozói, kö­zöttük Dura Károly főmérnök, köz­ben külföldi tanulmányutakon vett részt. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságból hazatérve, Dura Károly elbeszélése alapján, Dankó Gyula mérnök és a műszaki gárda egy új eljárást dolgozott ki. Ennek lényege: a közönséges acélkotona alá, a fúró­lyuk talpára 50—100 dekagramm sú­lyú, három milliméteres darabokra összevágott drótkötelet helyeztek. Ezek a sörétszem, apró drótok a fú­rókorona pörgése következtében koptatják a kőzetet. A sörétes eljá­rással 8—10-szeresére növekedett a fúrás előrehaladása és jelentősen csökkent az önköltség. A sörétes fúrást a szerencsi öblön kívül bevezetik a recski térségijén is, ahol különböző ércek után ku- ' tatnak. Bánva a hegycsúcson Megkezdődött a rekonstrukció. Nagykő mázsán a a B. M. V. dolgozói. meddő letakaritását végzik Krisztián János gépészeti vezető a tiánya közeli múltjáról beszél. — Embertelenül nehéz volt itt a munka. Az ércnél is (keményebb mészkő fú­rása szinte szipolyozta az emberi hatásfokú robbantásokat mellőzni kell, mert a tapolcai források víz­hozamát erősen befolyásolná, s ennek a fürdőzők vallanók kárát­Kanda Péter, Vigh Sándor kőpa- kolók, Fejtő József kőfúrós. Nags Gyula lőmester, Bazsó Károly, Faze­kas Lajos, Padi Ferenc és Juhász Ti­bor karbantartók nevét lépten-nyo­mon dicsérőleg említik a bányánál Öle a legpéldamutatóbbak. Nékik és derék bányásztársaüknalk köszönhető hogy a bánira az első negyedévber 103,3 százalékra teljesítette tervét A terven felül termelt mészkő- mennyiségljől a Hejőcsaljai Cement­gyár az első negyedévben annyi ce­mentet tudott készíteni, amely 44< családi ház felépítéséhez elegendő. Pedig nem volt könnyű a munka S itt kapcsolódik a beszélgetést* Molnár Emil. a Borsod megyei Mély­építő Vállalat technikusa. — Mint láthatják, javában folyil az átalakítás. 1963 végére be kel fejeznünk a nagykőmázsai bővítés munkálatokat. A bővített bányaijai meg kell duplázódnia a termelésnek A cementgyár szomszédságában meg építik az új mészüzemet. Ezzel pán huzamosan a mészkőbánya teljesít) menyének is nagymértékben emel kednie kell. Hogy őszinte lesvek, na gvon nehéz a munkánk. Jelenleg : XII-es törőmű alapjait és az ehhe kapcsolódó munkálatokat végezzük Május 15-re he kell fejeznünk az ala oo7ást. Nehéz feladat, mert üzen közben kell dolgoznunk, leraknunk az alapot. De elkészülünk vele. mer mit érne majd az új mészmű. ha ; mészkőbánya nem adna etegjendi mészkövet. erőt. Nagy mélységű fúrásról nem is álmodhattak, mert 20—30 vágj’ 100 méteres lyukat nem lehetett a hegy oldalába fúrni. A közelmúltban azon­ban egy külföldi fúrógépet helyeztek üzembe, s ez akár 100 méteres mély­ségre is behatol. így nagyobb a rob­bantás hatásfoka, egyszerre nagyobb mennyiségű mészkövet nyernek. Igaz, csínján taell vele bánni, a túl nagy nyíre is tavaszt emlegetünk, mór nyár van. Az emberek ing nélkül dolgoznak. Testük kreolljama. Olyan ez a bánya, mint valami szépen rendbentartott tánctér. Ragyogó tisz­taság mindenütt, s csak néha — a robbantások alkalmával — repül szerteszét a mészkő. Először a munkásokhoz látogatunk. Rozmaring Sándor üzemvezető és A TENGER szintje fölött 315 mé- térré] úgy érzi és látja az ember^ hogy az örök nyár birodalmába lép. Pedig csalóka a képzelet, mert az időjárás viszontagságai elsősorban itt érvényesülnek: itt tombol a leg­nagyobb vihar, igaz, ha süt a nap, itt perzsel legjobban. Miskolc-Ta­polca fölött, Nagykőmázsán bérmeny­i — Eddig egyetlen panasz sem ér­• heti a Borsodi Mélyépítő Vállalat : házatáját — mondja Rozmaring Sán­dor elvtárs. — A bánya és az épít­• kezes között meglehetősen jó a kap­r csolat. A közelmúltban például egy . nagy problémán segítettünk. Komp- i resszorok kellettek az építkezéshez. : A kompresszor ideszállítása és üze- . meltetése nagy összeget emésztett • volna fel. A bánya céljaira haszná- i latos sűrített levegővel azonban segí- : tettünk ezen, s így jelentős önikölt- S ség csökkentést értünk el. t EGYÉBKÉNT írják meg az újságba i — javasolja Krisztián János gépészeti vezető —v hogy a rekoosLruk óiéval minden munkát gépesítünk. Láthat­ják, ma még mintegy 20 munkásunk kézzel rakja a mészkövet. Mire a re­konstrukció befejeződik, itt nem lesz kézi munka. Tudjuk, nagj’ feladatot ró ez ránk, de minden körülmények között végrehajtjuk, mert számunkra legfontosabb, hogy könnj’ebb legyen a kétkezi embereik munkája. Robbantáshoz készülődnek. Lenn, Miskolc-Tapolcán az üdülőket tata­rozzák. Műnk ősemberek el várnait vendégül e festői táj hajlékai. Fenn a hegj-tetőn munkásemberek dolgoz­nak. hogj’ néhány esztendő múlva több mész, több cement, készüljön az új lakóházakhoz, az új üdülőikhöz, Miskolc-Tapolca szebbé tételéhe». Pásztor? Alajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom