Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-25 / 96. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 196t. április ML. Úttörők kulturális szemléje JUBILEUMOT ünnepel az úttörő- szervezet, ünnepelnek a píron- és kéknyakkendős pajtások. Sok kipirult arcú, csillogó szemű gyerek sietett 22-én, szombaton délután az SZMT Művelődési Otthonába izgatott szülök és pedagógusok kíséretében. A városi kulturális szemlére került itt sor. A pajtások nagy felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A sok kis előadóművész közül megérdemelten nyert első dijat a szavaló Ebergényi Edit és a mesemondó Négyest Valéria. Kitűnt Sida Emese zongorajátéka, amelyért szintén első díjat kapott, megosztva azt Bíró Katalin pajtással, aki méltó társa volt az elsőségben. A zenekarok között a zenei általános iskola zenekara ért el első helyezést, de alig észrevehetően maradt el mögötte az újgyöri iskola zenekara, amely igen rövid múltra tekinthet vissza. Jelentős munkát végzett itt Marosi Lajos pedagógus. A SEREGSZEMLE egyik legnívósabb száma a Dayka Gábor utcai iskola „Csalogány” nevű őrsének szereplése volt. A kis kórus mögött három cv sikeres múltja van, országosverseny aranyérme, megyei verseny ezüstérme, televízió-szereplés stb. Ugyancsak sok kellemes percet szereztek szereplésükkel a város különböző üzemeiben dolgozó munkásoknak, a munkásőrség tagjainak, a honvédségnek és a Váltok Egyesületének. Ezekre a helyekre több ízben ellátogattak, hogy műsorukkal derűt, örömet szerezzenek. A pajtások ösz- szehangoltságából, a csiszolt előadásmódból látszik, hogy szeretik ezt a magukválasztotta kis közösséget, s tehetséges kis karmesterük. Madarász Eszter munkája nem hiábavaló. A kulturális seregszemlén az idő rövidsége mialt csak két számuk előadását engedélyezte a bírálóbizottság, s ennek alapján, megérdemelten ítélte az első dijat a Csalogány őrsnek. Színessé tette a seregszemlét a népitáncos pajtások szereplése. A táncszámok kiválasztása, kedves, mutatós színrevitele a csapatvezetők lelkes munkájáról győzte meg a közönséget. Az első díjat megérdemelten kapta a Táncsics téri iskola tánc- csoportja. Újhelyi Mária városi úttörötitkár fáradságot nem ismerő, jó szervező munkájának eredménye is volt ez a sikerekben gazdag bemutató, amely- nek’reméljük méltó folytatása lesz a június 18-án sorra kerülő megyei verseny. Az itt első helyezést elért pajtások országos versenyen vesznek részt Csillebércen. A BEMUTATÓ megelégedéssel tölt el mindnyájunkat. Úttörőink tudásuk legjavát adták, bizonyítva, hogy társadalmunk nem hiába dolgozik, fárad az ifjúságért, amely valóban elmondhatja a seregszemle jelszavát: ».Velünk, s mi értünk nő lobogva Terebélyessé ez a század!” Nagyszabású készülődés a Budapesti Ipari Vásárra Már csomagolják a közel kétmillió forint értékű gépeket - Ismét meglepetést tartogatnak — A ÍHV után az izmiri„ a bécsi, a zágrábi és az Cj-Delhi-i nemzetközi vásáron is bemutatják gyártmányaikat Telefoninterjú Kárpátfalvi Oszkárral, a Miskolci Könnyűgépgyár exportfelelősével iparnak küldött A világhírű Miskolci Könnyűgépgyár a múlt évben is sikeresen szerepelt a Budapesti Ipari Vásáron. A kiállított tárgyakért kitüntető oklevelet és a harmadik díjat kapta a vásári bizottságtól. Azóta 22 országba exportálnak kiváló minőségű targoncákat, szivattyúkat és egyéb gépeket. A napokban telefonon beszélgettünk a gyár exportfelelősével. — Hány négyzetméteren mutatják be az idén a gyár gépeit? — Kétszáz négyzetméternyi nyitott területen, műanyagfedelű pavilonban állítjuk ki gépeinkét. A gyártmányok egy része már elkészült, és megkezdtük a csomagolást. — Ki irányítja ezt a nagyfontosságú munlcát? — Maga a gyár igazgatója, Ldpócz- ki Gyula elvtárs. Gazdag programmal készülnek a sárospataki Rákoczi-vár fennállásának 700. évfordulójára A sárospataki Rákóczl-vár ma is meglévő legrégibb részét, a Vöröstornyot 700 évvel ezelőtt, 1261-ben építették. A toronyhoz és a várhoz a magyar történelem számos kiemelkedő eseménye fűződik. Ezért a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága az évfordulót megünnep- li. A kétnapos ünnepre május 27 28-án kerül sor, s a jubileumra már lelkes készülődés folyik. Az ünnepi napokon a Rákóczi vármúzeum és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Sárospatak A tbc elleni küzdelem az égész társadalom feladata Ä Vöröskereszt városi szervezete még februárban megalakította a tbc társadalmi bizottságot, s titkárává megválasztotta dr. Szepesi Kálmánt, a város központi tíidögondozójainak főorvosát, öt kérdeztük meg: mi ennek a bizottságnak a feladata, hogyan folyik, és miért oly rendkívüli •jelentőségű a tbc elleni küzdelem. — Ez óv január 1-én lépett életbe a tuberkulózis-törvény — mondotta tir. Szepesi Kálmán —, amely leszögezi, hogy a feltételek megértek a tbc-nók, mint népbetegségnek felszámolásához. Azonban csak az egész társadalomra támaszkodva lehet megvalósítani a kitűzött célt. A törvény intézkedik a Vöröskereszt keretében működő társadalmi bizottságok létrehozásáról is. A bizottságban minden jelentősebb társadalmi szerv és minden nagyüzem képviselteti magát. — Melyek a bizottság feladatai? — Először talán a tbc elleni küzdelem legfőbb tennivalóit foglalnám össze. Ezek: a védőoltások és szűrő- vizsgálatok maradéktalan végrehajtása, a tbc-s megbetegedések korai feltárása, az azt igénylő betegek gyógyintézetekben való elhelyezése, a betegele és családtagjaik állandó anyagi támogatása, a betegség kö- T'Ctkeztében csökkent munkaképességűvé váltak foglalkoztatása, valamint a tbc-vel kapcsolatos nagyarás nvú felvilágosító munka. Ezek közül a társadalmi bizottságra hárul a védőoltások és szűrővizsgálatok megszervezésének segítése, a rászorultak anyagi és egyéb támogatásának bizonyos feladatai és a felvilágosítás, a TIT-tel és más szervekkel együttműködve. — Kik részesülnek védőoltásban, és kiknek kell részt venniök kötelező szűrővizsgálaton? — Védőoltásban minden újszülött és minden olyan húsz éven aluli részesül, aki még nem esett át fertőzésen. A védőoltás ezekre nézve éppúgy kötelező, mint ahogy a szűrővizsgálat minden egyes állampolgárra. A szűréseket egyelőre úgy tudjuk lebonyolítani, hogy két év leforgása alatt mindenkire sor kerüljön. Később az évenkénti szűrésre térünk majd át. Természetesen nem könnyű dolog ennek megszervezése. A tüdőgondozó sorra mindenkinek kiküldi az értesítést, amelyben megjelöljük a szűrővizsgálat időpontját és helyét. A törvény úgy rendelkezik, hogy aki nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, az 3000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható, sőt, ha több felszólításra sem jelentkezik, előállítható. így tehát megvannak az eszközeink, hogy valóban mindenkit bevonjunk a szürővizsgá- latdkba. de mégis: a szűrés megszervezése hatalmas munka, elsősorban szeevezési munka, mivel nem szeretnénk gyakran élni a törvény adta büntetési jogunkkal. — Miért olyan fontosak a szűrő- vizsgálatok, s miben áll az egész társadalom szerepe? — A tüdőbetegek halálozási aránya a felszabadulás előttinek egyötödére csökkent, de a betegek száma alig változott. A védőoltások csak 1957 óta kötelezőek, tehát a felnőtt lakosság körében még nem mutatkozhat eredményük. A betegség, kezdeti stádiumában, nem produkál súlyos tüneteket, a betegek sokszor nem is tudnak betegségükről, fertő- zöttségükről. s ma még olyan esetekkel is találkozunk, hogy egyesek igyekeznek azt eltitkolni. így aztán, ha a szűrővizsgálatok nem lennének, sok kezdeti megbetegedés súlyosra, nehezebben, vagy egyáltalán nem gyógyíthatom fordulna. Ennek akarjuk elejét venni a kötelező szűrővizsgálatokkal, s itt van szükségünk az egész társadalom segítségére. Mindenkiben tudatosodni kell annak a meggondolásnak, hogy segítenie kell, biztosítania keld önmaga és a környezetében élők szűrővizsgálaton való részvételét. Meg kell szüntetnünk a tbc-t, mint népbetegséget, fel kell számolnunk a nagyobb arányú fertőzések lehetőségét. Ehhez kérjük itt, Miskolcon is, minden ember segítségét — fejezte be nyilatkozatát dr. Szepesi Kálmán. ki kutatóállomásának távlati terveit is megvitatják. Az ünnepségek gazdag programja most készült el. Eszerint május 27-én a vármúzeum tanácskozó termében — dr. Ortutay Gyula akadémikus, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektorának részvételével — tudományos ankétot tartanak. Ezen a tájmúzeumok feladatait és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Sárospatak környékén végzendő kutatásainak távlati terveit vitatják meg. Este a várkertben a debreceni- Kodály-kórus, Gulyás György Lisztdíjas karnagy vezényletével ünnepi hangversenyt ad. Másnap a Vörös torony fennállásának 700. évfordulója alkalmából dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára mond ünnepi beszédet, majd dr. Dercscnyi Dezső Kossuth-díjas egyetemi tanár ismerteti a pataki vár történetét. Az ünnepség második részében H. Szabó Béla, az Északmagyaror szági Intézőbizottság alelnökének rövid beszámolója után megvitatják Sárospatak idegenforgalmi fejlődésének kérdéseit, majd a vendégek kirándulnak a környék nevezetesebb helyeire. — Milyen gépekkel vesznek részt? — Bemutatunk négy különféle, hidraulikus megfogó-szerkezeltel ellátott diesel-motoros targoncát, 21 féle szivattyút, ezenkívül a budapesti és az ongai gyáregységünk bemutatja a nagy érdeklődésre számot tartó fényezett csavarokat. — Úgy hallottuk, meglepetést is tartogatnak a Budapesti Ipari Vásáron. — Igen. Pedig ezt nagy titokban tartottuk. Annyit elárulhatok, hogy újfajta mezőgazdasági öntözőszivaty- tyút is bemutatunk. Bízunk benne, nagy sikert aratnak ezek a gépek. — Jelenleg hány országba exportál a Könnyűgépgyár? — 22 országba küldünk különféle gépieket, de az érdeklődés egyre nagyobb az egész világon. Gyártmányaink minősége ma már bármelyik iparilag fejlett ország gépeivel felveszi a versenyt. Jelenleg Kubában tartózkodik egy szakemberünk, aki felszereli a kubai gépeket. — Arról is értesültünk, hogy az idén több nemzetközi ipari vásáron is résztvesz a gyár. — Igen. A Budapesti Ipari Vásár után résztveszünk az izmiri, a bécsi, a zágrábi és az Uj-Delhi-i nagy nemzetközi vásárokon, ahol a Budapesten bemutatott gépeket állítjuk ld, Pestről továbbítjuk őket. A ld állított tárgyak értéke közel kétmillió forint, melyekről a Borsodi Nyomda möst készíti a színes prospektusokat —• fejezte be nyilatkozatát Kárpáttalvi Oszkár exportfelelős. A Miskolci Könnyűgépgyárban most minden vezetőt és szakmunkást a vásárra, a nagy ipari seregszemlére való készülődés foglalkoztat. Bíznak abban, hogy az idén is méltóképpen képviselik Borsod megye iparát, a magyar gépgyártó ipart Bíznak abban is. hogy a vásár utáni még több országba exportálják gépeiket. — szegedi — 4 Lenin Kohászati Művek a vegyipar megsegítéséért Névadó-ünnepség a II. kerületben Szombat délután bensőséges ünnepség zajlott le a II. kerületi tanácsháza dísztermében. A DIMÄ- VAG süllyesztékes kovácsműhelyének számos dolgozója, vasgyári úttörők és sok-sok meghívott gyűlt össze, hogy részt vegyen az üzem egyik esztergályosának, Bohus László első gyermekének, Lacikának névadó-ünnepségén. A kis Bohus Lacika névadójául a szülők Gres- csák János országgyűlési képviselőt, a süllyesztékes kovácsmühely fődiszpécserét kérték fél. A meghatódott névadó-papa örömmel tartotta a néhány hetes csöppséget az úttörők elé, akik egy úttörő nyakkendőt ajándékoztak az újszülöttnek, s ünnepélyesen csapatukba fogadták. A Lenin Kohászati Művek hengerműveiben az ország vegyiparának fejlesztéséhez az év első felében még mintegy négyszáz tonna különböző hengereltáru ki hengerlése vár a dolgozókra. A több mint harminc áruféleséget kitevő rendelés a tételek kis mennyisége miatt a szokottnál is komolyabb feladatot jelent. Ezért a munkát úgy szervezték meg —a fontos érdekre tekintettel —, hogy annak soron kívül eleget tehessenek. A vegyipari gyártmányok adminisztrációját meggyorsították, a gyártási okmányok ..sürgős” jelzéssel kísérik a munkadarabokat. Naponta ellenőrzik a feladatok végrehajtását, s se- lejtesség esetén azonnal intézkednek a szükséges pótlásról. Azt akarják, hogy a rendelés nagyobb részét határidő előtt, május végére teljesíthessék. A kisebb tételek kiszállításának meggyorsítására tehergépkocsikat vesznek igénybe. Nagy feladat hárul a vasöntöde dolgozóira is, akik az országos érdeklő tekintette] huszonegy darab, több mint egy méter átmérőjű különféle csőidom leöntését vállalták, pedig az ilyenféle öntvények készítése nem tartozik az üzem gyártmányai közé. A rendkívül munkaigényes öntvények elkészítésével az üzem egyik legjobb öntő-formázó munkacsoportját, Breilenbach Géza szocialista brigádját bízták meg. Ebben a hónapban a hat legfontosabb csőidomból kettőt, májusban pedig további négyet akarnak! átadni. A következő hónapokban pe- dik hat: csőidomot bocsátanak » vegyipar rendelkezésére. Munkás-néprajzi gyűjtés az ózdvidéki bányászok között Borsod megye gazdag néprajzi vonatkozású vidékein évtizedek óta végzik a miskolci, valamint más múzeumok néprajzosai a gyűjtést. Különösen a Matyóföldön, valamint a zempléni Hegyközben sikerült megörökíteni számos értékes néprajzi értéket. Kevésbé foglalkoztak azonban eddig a munkás-néprajzi értekek gyűjtésével és feldolgozásával. Az ózdvidéki bányász-települé1- seken, amely több mint egy évszázados múltra tekint vissza, sok munkás-néprajzi adat merült emiatt feledésbe. A borsodnádasdi pedagógusok egy csoportja néhány esztendeje megkezdte a bányászmúlt emlékeinek összegyűjtését. Gyűjtőmunkájuk kiterjed a bányászok között élt hiedelmek, a bányamunka emlékeinek leírására. Különös gondot fordítottak a munkásélet olyan megnyilatkozásaira, mint például a május elsejék megünneplése. A sikeres gyűjtőmunkát most a borsod nádasdi ált. iskola néprajzi szakköre folytatja. Az idén a borsodnádasdi bánya történetet gyűjtik ösz- sze és dolgozzák fel. Emellett széleskörű társadalomrajzi adatgyűjtést is végeznek. Ebbe a munkába bevonták a vájártanuló iskolásokat is, akik szüleiktől, rokonaiktól kérdőív alapján gyűjtik össze a már lassan feledésbe merülő hagyományokat. A borsodnádasdi néprajzi szakkör az idei bányásznapon nagyszabású kiállítást rendez. A szakmatörténeti kiállításon a bányászkodás egykori eszközeit s a bányászkodásnak az utóbbi években elért fejlődését mutatják be. T egyesbényéről keveset hallaná. Kis falu — kevés hír. Ha jól dolgozik a két termelő- szövetkezet tagsága, az természetes dolog; ha valahol hiba van — maguk korrigálják. A néhány egyénileg gazdálkodóról meg éppenséggel semmi hír. Hát a fiatalokról mit tud meg az érdeklődő? Akik beléptek, megtalálták számításaikat a termelőszövetkezetben? Van-e KISZ-szervezetük és ha igen, hogy működik? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztattak, amikor megismerkedtem Vantal Dezsővel, az Alkotmány Termelőszövetkezet KISZ-titkárávál. — A szövetkezetben 29-en vagyunk fiatalok, (kiszedek — tájékoztat —, de csak az elmúlt évtől. Tavaly ugyanis mintegy 200 fővel, köztük fiatalokkal növekedett a szövetkezet létszáma. (Érdekes megjegyezni, hogy volt olyan fiú, aki a kislány miatt, volt olyan lány, aki a fiú miatt csatlakozott az Alkotmány Termelőszövetkezethez.) Szóba kerültek a KISZ-összejövetelek. Megtudtuk, hogy meglepően gyakran, hetenként kétszer is összegyűlnek a fiatalok: hol a színjátszók próbálnak, hol a táncosok, vagy éppen a tánczenekar. Mások a szövetkezet televízióját nézik. Mert ez is van náluk. A fiatalok, az idősebbekkel együtt előadták a „Tanítónő”-t, a kiszesek pedig kabaré-esteket is rendeznek, Bodnár Béla úttörőtitkár ée pedagógusfelesége lelkes irányításával. S mi lesz a bevétellel? Legutóbb a zenekar számára vettek egy pisztont (közös tangóharmonikájuk és dobjuk már előbb is volt), ezenkívül a bevétel egy részét a kultúrotthon szépítésére ajánlották fel, a megt így kellene mindenütt... maradt összegből pedig közös színházlátogatást terveznek Miskolcra. Ismeretterjesztő vagy politikai előadásokra a művelődési otthonba éppen olyan szívesen eljárnak, mint könyvet kölcsönözni a szövetkezet kis könyvtárából. Munkaidőn kívüli elfoglaltságként, szinte szórakozásként emlegetik itt a társadalmi munkát. — A KISZ-kongresszus felhívása szerint az évi 30 társadalmi munkaórát fejenként, mi is készséggel vállaltuk — mondotta Vantal Dezső —. így több alkalommal végeztünk már megbetegedett dolgozók helyett különféle munkákat, például répaásást. Most külön helyiséget szeretnénk berendezni magunknak és ezért vállaltuk az együk terem átalakításának munkálatait, a festést is. hogy haladnak a szövetkezeti munkával a ^ fiatalok? Hány munkaegységet teljesítenek havonta? — A havi 28—30 munkaegységet mindig teljesítjük — válaszol a titkár. — Tavaly több nehézséggel küzdött a szövetkezet, mert a tagság bővülésével új problémáik adódtak. Mégis 38.75 forintot fizettek munkaegységenként. Az idén 57 forintot tervezünk. Mi. fiatalok nagy hívei vagyunk a közös gazdálkodásnak. Olyan eset is előfordult már itt hogy a fiű beszélte rá az apját: lépjen be a szövetkezetbe. Akaratlanul is Majakovszkij sorai jutottak eszembe. Bizonyára az a fiú is tanulta már az «Skodában; „Egy ember, az egy sem... Egy emben bár jelentős nagy lehet, ötaraszos gerendát egymaga nem emel fel...” A tikár arról is beszélt, hogy a termelőszövetkezetben már minden fiatalnak szép ruhája, divatos cipője, sőt nem újság, hanem természetes dolog, hogy a lányok modern bútorokat, a tjük pedig motorkerékpárt vásárolnak, vagy ha esténként lány és legény, kezükben táskarádióval sétál. Mert ilyet is látni. Esténként egyébként is sokfelé járnaik a fiatalok, a kiszesek: utcán, mozi előtt és — kocsmákban is. No, ne botránkozzanalk meg. nem csavarognak az utcán, nem jegyre várnak a mozi előtt és nem is inni mennek az italboltokba. Nagyon jó ötletet valósítottak meg: KlSZ-őrjára- tot szerveztek A fiatalok önként vállalták, hogy minden este ellenőrzik az utcát, a mozit: 7 óra után minden 14 éven aluli, tehát általános iskolás tanuló hagyja el a szórakozó helyiségeket. Még a tsz televíziója mellől is hazaküldik ilyenkor a gyerekeiket. Ha pedig azt látják, hogy az Italból* tokban valaki a kelleténél jobban felöntött a garatra, azt udvarias határozottsággal hazakísérik. Másnap beszélgetnek vele... J ól megszervezett, agilis közösség legyes- benyén a KISZ. Kis falu — íkevés hír. Ezek a kiszesek azonban azon fáradoznak, hogy több legyen ez a falu, mint. volt. Több legyen anyagiakban — gyarapodjanak a tsz-tagok — és szellemiekben: műveltségi színvonalban is a város mellé zárkózhassanak. Becsülettel megálljaik tehát a helyüket a munkában és hasznos elfoglaltságot keresnek munkaidő után is. így kellene mindenütt. EitUkay Anita