Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

s ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1861. äpriTis 2S. /Megyei küldöttértekezletet tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete Vasárnap délelőtt a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében tartotta meg megyei küldöttértekezletét a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete. A termet zsúfolásig megtöltötték a küldöttek. Az elnökségben többek között helyet foglalt Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Valkó Márton elvtárs, a Központi Bizottság póttagja, a Lenin Kohászati Mű­vek Kossuth-dijas igazgatója, dr. Nagy T.,aszló elvtárs, a TIT országos főtitkára, dr. Bóka László elvtárs akadémikus, a TIT Országos Elnök­ségének tagja, Kurucz Imre elvtárs, az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályának munkatársa, Bence László elvtárs, a TIT Országos Központjának tudományos titkára, Laczkó Béla elvtárs. a me­gyei pártbizottság ágit. prop, osztályának vezetője, Józsa László elv­társ, a miskolci városi pártbizottság titkára, Csépányi Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Fazekas László elvtárs, a városi tanács vb. elnökhelyettese, valamint a megye és a város intézményei­nek, tömegszervezeteinek, tudományos életének több képviselője. A küldöttgyűlés elnöki tisztjét Sár­közi Andor elvtárs, az Északmagyar- ország és a Borsodi Szemle felelős szerkesztője látta el. Elnöki megnyi- , tójában kiemelte, hogy az európai ■ áramkörbe való bekapcsolódás igé­nye, a nép felemelésének vágya, a magyar közműveltség kialakulásá­nak elősegítése érlelte meg a reform­korban, 120 évvel ezelőtt, egy ter­mészettudományi társulat szervezé­sének gondolatát. A tudományos is­meretterjesztés mai munkáiéi gaz­dag, jobbára progresszív örökséget vallhatnak büszkén és örömmel ma­gukénak. Bugát Páltól, Herman Ot­tótól és társaiktól nemcsak a kutatás szenvedélyét tanulhatjuk meg, ha­nem az új ismeretek közlésének, szé­leskörű elterjesztésének társadalmi szükségességét és hasznát. Azt az igazságot, hogy a betűk békességé­ben megbúvó, a tudós szobák meg­hitt csendjében pihenő, a könyvek lapjain felsorakozó tudás csak akkor válhatik az ember, a világ formáló­jává, ha közkmccsé válik és se­gít abban, hogy a tömegek meglás­sák helyüket, rendeltetésüket és megérezzék hatalmukat. És különö­sen erőteljesen szól hozzánk ez a ta­nulság a mi korunkban, a világra­szóló tudományos diadalok, a szo­cializmus korszakában. A megyei elnökség beszámolója A jelölő- és szavazatszedó bizott­ság megválasztása után Kárpáti Zoltán elvtárs, a TIT megyei titkára terjesztette elő az elnökség beszámo­lóját az 1958-tól végzett tudományos ismeretterjesztő rhunkáról és a me* gyei szervezet feladatairól. A vég­zett munkáról szóló részletes be­számolót a megyei elnökség már korábban írásban is kiadta a kül­döttértekezlet résztvevőinek. A me­gyei titkár szóbeli referátuma meg­állapította, hogy a legutóbbi küldött- értekezlet óta eltelt időszakra, az 1958. óta eltelt három évre az álta­lános politikai, gazdasági és kultu­rális fejlődés volt jellemző. Hazánk­ban minden fronton meggyorsult a szocialista építés, s a párt általáno­san helyes marxista—leninista poli­tikája a szocialista kultúrforradalom kibontakoztatásában kedvezően érez­tette hatását. A TIT megyei szerve­zete az elmúlt három év alatt a tu­dományos ismeretterjesztés sajátos eszközeivel intenzíven járult hozzá a szocialista építés politikai, gazda­sági és kulturális sikereihez. A me­gyei pártbizottság, általában párt­szerveink igényelték a tudományos ismeretterjesztés hatékonyabb ki­bontakoztatását ’ és erre az igényre megyénk értelmiségi dolgozói foko­zott aktivitással reagáltak. A továbbiakban a legutóbbi, 1958-as küldöttgyűlésen hozott ha­tározatok végrehajtásáról számolt be Kárpáti Zoltán elvtárs, elemezve azt,» hogy az ismeretterjesztő tevé­kenység milyen eredményekkel se­gítette a marxizmus—leninizmus- nak ellentmondó, jobboldali ideoló­giai és politiikad tendenciák leküzdé­sét, egyben megvilágítva azokat a hibákat, amelyek egyes előadásoknál még heíyenkint fellelhetők, és ame­lyek olykor a pusztán deklaratív előadásmódban mutatkoznak meg. A titkári beszámoló elvi vonatko­zásokban elemezte az egyes szak­osztályok munkáját, majd arról szá­molt be, hogy az ismeretterjesztő munka kiszélesítésében milyen je­lentős segítséget nyújtott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, továb­bá az egyes szakszervezeti bizott­ságok és a nagyüzemek vezetői. A titkári beszámoló, valamint az elnökség írásos referátuma és az ahhoz csatolt statisztikai kimutatá­sok igen jelentős fejlődésről adnak számot. Míg 1958-ban összesen 1731 előadást tartottak, 1960-ban már 7917 volt az előadások száma. Na­gyon szembetűnő az emelkedés a munkások között végzett ismeret- terjesztésben. Az 1958-as 1032 elő­adással szemben 1960-ban már 3520 előadást szerveztek és tartottak munkások részére, de ennél is na­gyobb a fejlődés a falusi ismeret- terjesztésben. Itt 3 év alatt 321-ről 4397-re emelkedett a megtartott elő­adások száma. Jelentősen emelke­dett a munkásakadémiák száma. Ezeken a hallgatók létszáma 1908-ról 28 955-re nőtt. A TIT megyei szervezete előtt álló további nemes feladatok valóra- váltásához az elnökség segítségül Kovácsoljuk ki a művelt szövetkezeti dolgozók rendjét! Az elhangzott referátumhoz tizen­öten szóltak hozzá. Felszólalt a vitában Kukucska Já­nos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Visszapillantott a három év előtti, 1958-as küldöttértekezletre. Méltatta azokat az eredményeket, amelyeket az ismeretterjesztő mun­ka a három év alatt elért. Megálla­pította, hogy a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete jó munkát végzett. A leg­utóbbi küldöttértekezlettől eltelt időszakban győzött a szocializmus hazánk mezőgazdaságában is és a szocialista Magyarország már nem távoli jövő és álom, hanem a köz­vetlen közeljövő valósága. A tár­gyalt időszakra esik a hároméves terv teljesítése, illetve túlteljesítése is. Büszkén számolhatunk be arról, hogy túlteljesítettük népgazdasági tervünket. Jelentős forradalmi válto­zás mutatója az eltelt időszakban az iskolareform programjának nyilvá­nosságra hozatala. Ebből a reform- tervezetből a közeljövőben törvény lesz. A szocialista építésben nagyhord­erejű eredményeket értünk el. Szé­pek sikereink a szocialista tudatfor­málásban is. Ebben nem kis része van a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájának is, — hangsú­lyozta felszólalásában Kukucska elvtárs. Nagy változások történték a világ­ban a legutóbbi küldöttértekezlet óta. Akkor még csak az első és a második szputnyikot üdvözölhettük, azóta lefényképezték a Hold túlsó oldalát, útban van a Vénusz felé a szovjet rakéta s az első űrhajós, Ga­garin őrnagy visszatért a Földre. A kommunizmust építő szovjet nép diadalát jelzik ezek az eredmények. A szocialista tudomány szárnyal az egész világon, és nincs megtisztelőbb feladat, mint ennek a tudománynak az eredményeit, ezeket az ismere­teket terjeszteni. Szólt Kukucska elvtárs az új köve­telményekről, az új feladatokról is. A mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének befejezése megköveteli, hogy arccal jobban a falu felé forduljunk. A döntő lépésben segítettük a pa­A végzett munkáról, a feladatokról szóltak a küldöttek Több felszólaló számolt be szak­osztályának munkájáról, vagy a mun­katerületén jelentkező feladatokról, problémákról, eredményekről. Dr. Árokszállássy Zoltán a biológiai szak­osztály munkájáról adott számot. Hangsúlyozta, hogy a jövőben nem­csak az előadások számát, hanem azok minőségét is javítani kell, kü­lönösen vidéken. Bíró Antal, a MTESZ főtitkára a TIT és a MTESZ kooperációjáról szólott. Dr. Csordás Imre, a termelőszövetkezetek jogi és közgazdasági vonatkozású megsegí­tését hangsúlyozta. Farkas László mezőcsáti járási KISZ-titkár a falusi ifjúság körében .végzett ismeretter­jesztő tevékenységről szólva hangsú­lyozta, hogy legfőbb feladat megis­mertetni a falusi fiatalokkal a falu szocialista jövőjét. Gyárfás Imre, a Miskolci Rádió stúdióvezetője a be­számoló egv-két pontját bírálta, szólt az ellenőrzés kérdéséről, valamint a helyi írók erkölcsi és anyagi megbe­csüléséről. Varga János, mezőcsáti iárásl TIT-tit!kár a mezőcsáti járás­ban végzett ismeretterjesztő munká­ról adott számot. Kovács Dániel a Bodrogközben végzett munkáról szá­molt be. Stoll Lóránt mérnök a mű­szaki szakosztály előtt, álló feladato­kat hangsúlyozta —■ kiemelve, hogy az építőipari & mezőgazdasági isme-! retterjesztés felé kell most nagyobb! erővel fordulni. Kovács Mihály, a* Központi Statisztikai Hivatal megyei^ igazgatóságának vezetője arról szólt,Á hogy a TIT lépést tudott tartani al fejlődés gazdasági és politikai ered-T ményeivel. Nagy feladat vár rá aj jövőben is, mert az eredményeket^ nemcsak elérni, hanem megtartani és^ megszilárdítani is kell. Nagy Károlyi ózdi járási TIT-titkár a termelőszö-T vetkezeti szakmunkás-képzés kérd é-j séről, a munkásakadémiákról, a be-? járó dolgozókkal való foglalkozásról^ és a TIT-vezetők továbbképzéséről A szólott. Kerekes József, a Marxizmus! —Leninizmus Esti Egyetem igazgatója! az ideológiai munka jelentőségét» hangsúlyozta. A vita utolsó hozzá-A szólója Galkó Lajos, az edelényi Al-Í kotmány Tsz elnöke a falusi ismeret- Y terjesztő munka jelentőségét emeltet ki. . t A vita után a küldöttértekezlet el- A fogadta a beszámolót és a határozati! iavaslatot. majd megválasztotta az új! elnökséget és az országos értekezlett küldötteit. Az elnökség a megyeit szervezet elnökévé dr. Csókás János ^ kandidátust, a Nehézipari Műszaki a Egyetem geofizikai tanszékének vez»-* tőjét választotta* A szombaton virradóra kirobbanó algíri katonai puccs után egyre fe­szültebb a helyzet Algériában és Franciaországban. A biztos for­rásból érkező hírek és a francia kormány jelentései alapján ma már tisztázott tény, hogy az újabb katonai puccsot a szélsőjobboldali érzelmű és részben már előbb nyu­galmazott tisztek szervezték. Ennél mi sem világosabb, hiszen a pucs- csisták által elfoglalt algiri rádió Sálán tábornok napiparancsait su­gározza. Ismeretes, hogy Sálán tá­bornok, az algériai katonai erők volt parancsnoka, még az elmúlt év őszén Madridba szökött, mert nem értett egyet De Gaulle tábor­nokkal az algériai helyzetet, az ultrák elleni állásfoglalást ille­tően. A legutóbbi hírek szerint vi­szont, bár a puccsisták egyre na­gyobb teret hódítanak Algériában, új támaszpontokat, katonai repülő­tereket foglalnak el, a kormány még mindig nem foganatosított megfelelő intézkedéseket. Sehol nem történt intézkedés megfelelő katonai beavatkozásra. A francia hadsereg hallgat, s ez minden más vélemény ellenére azt a látszatot kelti az algíri és a francia népben, hogy De Gaulle és kormánya min­den szózat ellenére határozatlan. E határozatlanságra meg az sem megfelelő magyarázat, hogy Olié tábornok, az újonnan kinevezett algériai tábornok pontos jelenté­sére várt a francia kormány. Az Algírban kirobbant katonai láza­dás, s a Franciaországban, különö­sem Párizsban hirtelen megsokszo­rozódott plasztikbombás merény­letek ugyanis már az első órákban bizonyossá tették, hogy a puccs folytatása a régebbinek. A kellő intézkedések hiánya, a francia kor­mány határozatlansága így méltó elkeseredést és ellenállást váltott, s vált ki a francia népből és a vl- lágközvéleményből is. Nem kétségtelen ugyanis, hogy az újabb algíri incidens a kor­mány régebbi és jelenlegi határo­zatlanságából, gyengeségéből, sőt azt is lehet mondani: széthúzásá­ból fakad és nagyon rossz bizo­nyítványt állít ki a francia kato­nai és polgári biztonsági szervek munkájáról. A kormány bizonyta­lanságát még aláhúzza, megerősíti az a tény is, hogy De Gaulle ké­sed elmeskedik az alkotmányban rögzített és elfogadott, ilyen ese­tekre alkalmazható jogszabályok érvényesítésétől. Természetesen az algériai és a francia nép. a jól tájé­kozódott világközvélemény megfe­lelő következtetést vont le Del Gaullcék nem egyenes, nem meg­felelő politikájáról. Egyáltalán nem lehet csodálkozó ni azon, hogy a franciák cinkosság­gal vádolják a kormányt. Erre ezre jel mutat. De Gaulle már tapasz-* falhatta, hogy az ország népe eré­lyesen követeli az algériai ügy rendezését. Megunta a köpönyeg­forgatást, a halogatást. Megunta az ígérgetést, s méltán teszi felelőssé az ultrák, a fasisztákkal szövetke­zett jobboldali elemek sorozatos merényleteiért egyedül a francia felsőbb vezetést. Mert ha cinkos­ság, ha a puccsisták és a kormány egyes tagjainak egyetértése nem állana fenn. akkor néhány jobb­oldali tiszt nem juthatna el hason­ló puccsok megszervezéséig. így azonban nyugodtan le lehet szö­gezni: hiába a kormány mentege­tőzése, hiába a sebtében kiadott nyilatkozatok, hiába az olyan meg­állapítások, hogy a hadsereg az tiszta minden puccs-eszinétől, sót még az idegenlégió egyes csapatai sem értenek egyet a puccsistákkal« •— az algiri ügyben, a plasztikbom­bás merényletekben benne van á kormány keze is. Ha nem így len­ne, szombat hajnal óta a kormány már régen lakat alá tette volna Sálán tábornokot és cinkostársait. Természetesen a francia nép, a kommunista párt nem elégszik meg az ígéretekkel, nem áll a várakozás álláspontján. Franciaországban egymást érik a tüntetések. A fran­cia munkásság sztrájkol, s eg.vrö erősebben emeli fel szavát ered­ményes intézkedésekért. És ez a® erő az. amellyel a francia kormán.! semmiként sem tud eredményesed szembeszállni, Barcsa Sandef Az algíri puccs hattere Külpolitikai iegysseteír A kubai győzelem után A HŐS KUBAI NÉP győzelme a partraszálló eilenf owadaífhárok felett egy csapásra, megváltoztatta a múlt héten kialakult nemzetközi helyzetet. Fidel Castro és népe diadala ugyanis nemcsak a kubaiak győzelmét, de az egész világ haladó erőinek előretörését is jelentette. A zsoldos csapatok tengerbe szorítása, az ellenforradalmi bandák szét­verése azt is jelentette: a Kennedy-féle kormány elszenvedte az első súlyos csapást. Az Egyesült Államok legfelsőbb vezető körei ugyanis a múlt hét elején azzal a meggyőződéssel adtak parancsot kubai me­nekültekből és egyéb latin-amerikai bűnözőkből álló zsoldosaiknak a független Kuba megrohanására, hogy órák, legkésőbb napok alatt meg- döntik a szigetország törvényes kormányát, mivel a partraszállás híré­re azonnal belső zendülés tör majd ott ki. Az amerikai kormány gyalázatos agressziója azonban meghiúsult. Kennedynek és társainak hiedelme zátonyra futott. A kubai népből „a gyűlölet vulkánja” nem úgy tört ki, mint ahogy azt a washingtoni kor­mánykörök vágyálmaikban remélték. A kubai nép ugyanis, amely oly sokat áldozott azért, hogy kivívja függetlenségét és megszabaduljon az amerikai monopóliumok garázdálkodásától, nagyszerű hősiességgel vet­te fel a harcot a betolakodók ellen. A Kuba népét ért agressziós támadás tehát meghiúsult, a támadók vereséget, sőt nem túlzunk, ha azt mondjuk: kettős vereséget szenvedtek. Az egyiket katonailag szen­vedték el, hiszen a hős kubai nép szinte teljesen megsemmisítette azt az ember- és hadianyagot, amelynek révén remélték a forradalmi for­dulatot kicsikarni Kubában. A másik vereség pedig, amit elszenvedtek, tekintély- és propagandavereség volt. Mert a dollárokon pénzelt ellen- forradalmi erők szétverésével a hős kubai nép erős csapást mért az Egyesült Államok hazugságpropagandájára is. Az invázió kudarca még jobban aláhúzta a tény óriási jelentősé­gét, hogy a mai világban, a jelenlegi erőviszonyok között, alig 130 ki­lométerre az Egyesült Államok partjaitól, egy kis nép is dacolni képes a világimperiaüzmus legerősebb országával, az Egyesült Államokkal, s ezideig sikeresen megvédelmezte függetlenségét mindenfajta agresz- szióval szemben. A kubai nép hősies győzelme, amelyet a fegyveres intervenció felett aratott, nemcsak általában csökkentette az Egyesült Államok tekintélyét szerte a világon, hanem személy szerint, az alig' három hónapja megválasztott új amerikai elnöknek: Kennedynek a tekintélyén is csorbát ejtett. Ez az esemény egy csapásra vége tv eleit annak a „jóindulat-várásnak”, amellyel az egész nyugati világban sokan fogadták a Kennedy-kormány t. A Kuba elleni agresszió felnyi­totta a szemeket, s az emberek — amint a jelek mutatják — azt a. tanulságot szűrték le: Kennedy mondhat, amit akar, lényegében hideg- háborús politikát folytat, mint annakidején John Foster Dulles és Eisenhower. S ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok külpolitikája, s maga Kennedy is kudarcot szenvedett, a szocialista tábor, a Szovjet­unió tovább erősödött. A Szovjetunióra és a szocialista táborra, amely a kezdet kezdetétől fogva ott állt a hős kubai nép mellet'., ma az egész világ közvéleménye még inkább úgy tekint, mint a kis nemzetek szabadságának védelmezőjére. És hogy mit hoznak a következő napok Kubára? Arra senki sem adhat pontos feleletet.. Valószínűnek látszik — s erre már bizonyos je­lek is engednek 1 következtetni —, hogy az amerikai imperializmus nem egykönnyen szívleli el a vereséget, és erőfeszítéseit megsokszorozva, újabb intervenciót szervez a kis szigetország hős népe ellen. A leg­újabb jelentések már arról szólnak, hogy Amerikában máris elkezdték egy új partraszállás szervezését. Tudomásunk van arról, hogy Kennedy újabb utasításokat adott Cardonának, az ellenforradalmi erők vezé­rének arra, hogyan és mikor kíséreljék meg újból megdönteni a Cast- ro-kormányt. Sőt a TASZSZ legújabb jelentése arról ad hírt; további zsoldos csapatok tartanak Kuba felé, mintegy 500—1500 ember, hogy harcoljanak Castro ellen. A BÉKESZERETÖ emberiség együtt ünnepel Kubával. Havannában győzelmi mámor lett úrrá az embereken. Örömmel ünnepük az agresz- szoitok felett aratott, fényes győzelmet. De ehhez a mánjerhoz, ünnep­léshez nagy körültekintés és forradalmi éberség is csatlakozik. A leg­újabb jelentések meg különösen felhívják erre a figyelmet. S amikor a kubaiak ünnepelnek, megfogadják; a legvéresebb harcot is vállalják, s a legnagyobb nehézségekkel is szembenéznek. S amikor a világ népei együtt örülnek a kubaiak eddig kivívott győzelmével, vállalják, to­vábbra is megadnak minden támogatást e hős népnek. Fodor László rasztságot. Még egy sor kérdés van — a szocialista munkafegyelem, a kollektivizmus és mások —, amelye­ket tanítani, magyarázni kell pa­rasztságunknak. Uj szellemben kell nevelnünk a falusi dolgozókat, ki kell kovácsolnunk a művelt szövetkezeti dolgozóik rendjét. Lassú a szakembe­rek, az agronómusok képzése. Ezt, meggyorsítani ugyancsak nemes fel­adat. Művelt, a nagyüzemi gazdálko­dást értő parasztokra van szükség,' akik már a szövetkezeti igényeknek' megfelelő mezőgazdasági képzésben részesültek. Fokozottabb az igény a TIT-el szemben a munka termelé­kenységének növelése, az önköltség' csökkentése terén is. Jelentős felada-' tot jelent a TIT számára az iskola-, reform is, mert az ismeretterjesztés­nek is segítenie kell a reform meg­valósulását. Felszólalását zárva Ku- kucslka elvtárs tolmácsolta a megyei pártbizottság köszönetét a TIT me­gyei szervezete tagságának eddig véglett jó munkájáért. Felszólalt- a vitában dr. Bóka László elvtárs. akadémikus, a TIT Országos Elnökségének tagja. Elmon­dotta, hogy az országos központban jól ismerik a borsodi TIT-szervezet eredményes munkáját. Utalt felszó­lalásában azokra a feladatokra,, amelyek a TIT-re várnak hagyomá­nyaink, műemlékeink megörökítése* és ismertetése körében, a giccs elleni l küzdelemben és a mezőgazdasági at-i szervezés teljes sikeréhez feltétlenül, szükséges, szocialista tudatformálás­ban. Dr. Nagy László elvtárs, a TIT or-* szagos főtitkára az ismeretterjesztői munka- megbecsüléséről szólott. En-, nek alapvető feltétele, hogy a mun­ka tartalmával vívjuk ki a megbecsü­lést, a másik pedig, hogy megfelelő' igény jelentkezzék az ismeretter-l jesztő munkával szemben. Az eddigi| eredmények azt mutatják, hogy Bor-, sódban becsülik az ismeretterjesztő munkát. Felszólalása további részé-1 ben a munkásság, parasztság és értei-' miség között végzendő ismeretter-i jesztő munka elvi kérdéseiről és fel-, adatairól szólott, megállapítva, hogy a munkásság, parasztság és értelmi-1 ség között érdekazonosság alakult ki.' Befejezésül a mezőgazdasági jellegül ismeretterjesztő feladatok fontossá-, gát hangsúlyozta. hívta a társulat egész tagságát, mindazokat az értelmiségi szakem­bereket, akik készséget mutatnak a tudományos ismeretterjesztéssel szemben támasztott ideológiai, szak­mai követelményeknek megfelelően a népművelési munka iránt. Külön kéri az elnökség a Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanárait, egész okta­tói karát, hogy szakmai ismereteikéi a főhívatásbeli oktatás mellett ka­matoztassák megyénk dolgozói kö­rében. — Azt akarjuk, hogy munkánk a maga eszközeivel valóban segítse azt a forradalmi változást, amely a mi szép országunkban végbemegy Ezzel a gondolattal fejezte be refe­rátumát Kárpáti Zoltán elvtárs, e TIT megyei titkára. Ezután Szebeni Győző elvtárs, e TIT megyei ellenőrző bizottságának elnöke terjesztette elő a jelentest a? alapszabály szerinti működésről és s megyei szervezet gazdálkodásáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom