Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-03 / 53. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Félitek, 1901. március 3. Eltemették Révész Jenő elvtársat Csütörtökön délután a Kerepest úti temetőben vettek végső búcsút jóbarátai, kollégái, egykori harcostársai Révész Jenő elvtárstól, az MSZMP Budapesti Bizottságának tagjától, a ' munkásmozgalom régi harcosától, az Esti Hírlap fűszerkesz- tőjétől, a MUOSZ választmányának tagjától. A gyászdrapériával bevont ravatalozó udvarán a budapesti pán- yezelöség tagjai, a MUOSZ képviselői, újságíró kollégák álltak áiször- séget a koporsó körül. A gyászolók soraiban ott volt Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Nemes Dezső, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Szaka süs Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az elhunyt sok ismerőse és tisztelője. A munkás gyászinduló hangjai után a Budapesti Pártbizottság nevében Kelen Béla, a pártbizottság titkára mondott búcsúbeszédet. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Szakosíts Árpád, a MUOSZ elnöke méltatta az elhunyt munkásságát. Az Esti Hírlap munkatársai nevében lantos László búcsúzott a lap elhunyt főszerkesztőjétől, akinél: koporsóján ezután elhelyezték a ke- gyelet virágait. fa gr*li kiváló Mezógazóasági dogozik érfeiteziele befelezte raanbáfái Hruscsov beszéde az értekezlet csütörtöki ülésen Szvérdlovszk (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az, SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön nagy beszédet mondott az uraJi terület élenjáró ' mezőgazdasági dolgozóinak értekezletért. Az értekezlet, amelyen körülbelül epren vettek részt, két napig tartott és csütörtökön befejezte munkáját. A résztvevők megvitatták azokat az intézkedéseket, amelyek e hatalmas ipari övezet mezőgazdaságának fejlesztését szolgálják. Az Ural számára különösen nagy jelentőségű ez a kérdek, minthogy a terület lí! milliónyi lakosa közül közel 11 millió em- ■ bei’ a városokban él. Az utóbbi években a földművelés és az állattenyésztés észrevehetően fejlődött az uráli területen. Az elmúlt hét év folyamán például két- háromszorosára emelkedett a hús- és kétszeresére a tejtermelés. Az elmúlt évben a területeken 39(1 millió púd szemesterményt adtak el az államnak az 1953. évi 267 millió púddá] szemben. Megnövekedett a szemester- . inénytermelés. elsősorban annak eredményeként. hogy körülbelül négymillió hektár szűzföldei meg- művelhetövé tettek. 19Ö1—1963-ban az Orenburg!, csel- •jabirtsüki és kurgani területeken, valamint Baskírjában további 540 000 hektár sz.űzíöldet fognak feltörni. Mindezek ellenére azonban, mint év. az értekezlet résztvevőinek felszólalásaiból kitűnt, az uráli lakosság igényei túlhaladták/a mezőgazdasági termelés növekedését. A felszólalók általános véleménye szerint már ebben az évben jelentősen kiszélesíthető a szemes termények és különösen i\ gabona vetésterülete, aminek következtében 20—30 százalékkal nagyobb termést takaríthatnak be, mint a mull évben. Gondoskodnak az állattenyésztés fejlesztéséről is. Nagyobb területeken vetnek kukoricát és cukorrépát, hogy biztosítsák a takarmányalapot, s ezzel növeljék a húsellátást és a tejhozamot. (MTI) Mobutu zsoldosai 44 polgári személyt gyilkoltak meg LEOPOLDVILLE. Leopoldvilleben az ENSZ szóvivője közölte, hogy Lu- luabourgban szerdán Mobutu zsoldosai 44 polgári személyt gyilkoltak meg. A város lakói közül mintegy ezren az ENSZ-hatóságoknál kerestek menedéket. A helyzet Luluabo- urgban csütörtökön változatlanul rendkívül feszült, Mobutu zsoldosai és az ENSZ ghunai egységei cirkálnak a városban és fegyverek után kutatnak. Luiuabourgban, mint ismeretes, ' a terrorcselekmények a központi kormány' csapatainak kivonulás^ után kezdődtek meg. Az ENSZ-csapatok főhadiszállása előtt nagy .tömeg gyűlt össze, hogy kiszabadítsa a központi kormány hadseregének egyik őrnagyát. Amikör az őrnagyot sikerült kiszabadítani, a tömeg megtámadta Mobutu martalócait, hármat közülök megölt, hármat pedig megsebesített. A feszült helyzetre tekintettel az ENSZ-hatóságok csütörtökön felszólítottak minden ENSZ-katonút, hogy szükség esetén akár erőszakkal is védjék meg fegyvereiket. Többízben is előfordult ugyanis, hogy Mobufu bandái megtámadtak ÉNSZ-katoná- kat, megverték őket, s elvették fegyvereiket. A Leopoldvilleben uralkodó zűrzavaros állapotok miatt az ENSZ-pa- rancsnokság megerősítette a már korábban elrendelt, s csupán egy napra enyhített riadókészültséget. 81 írek KuliáhóJ A venezuelai külügyminisztérium bejelentette, hogy a kubai kormány íelkéi'te Venezuelát, segítse elő Kuba és az Egyesült Államok nézeteltérés seinek megoldását. A kubai jegyzéket most tanulmányozzák a venezuelai külügyminisztériumban. HAVANNA. A Kubai Szakszervezeti Szövetség tiltakozó gyűlést rendezett ogy havannai főiskola előli, ahol kedden egy bombamerénylet következtében 9 diáklány megsebesült. Beszédet mondott Hart oktatásügyi miniszter, aki kijelentette, hogy falangista papok a felelősek a bombamerényletért. A hallgatóság követelte a rendszer ellen uszító papok kivégzéséi. fi fsrme*ős?ö’/e!keze!e!! megszilárdítása az egyik legfontosabb feladat a íalun 4 Miskolci Járási Pártbizottság és a Járási Tanács együttes ülése Megkezdőitől! sez „56-ok giere“ Rennes város hadbíróságán megkezdődött az „56-ok pere” — a bírósági eljárás 56 algériai és francia hazafi ellen, akik aktívan támogatták az algériai nemzeti felszabadító mozgalmat. Ehhez hasonló perek nem ritkák Franciaországban. Voltak már korábban is. Ám az, ami a tárgyalás első napján történt, az algériai szabadságért küzdő népi erők növekvő magabiztosságáról tanúskodik. A marokkói—tunéziai—aSgériai tanácskozásról (Folytatás az l. oldalról.) ben korántsem olyan derűlátóak, mint Burgíba elnök és kísérete. Gyanúsnak vélik a francia hivatalos propaganda optimizmusát is. Emlékeztetnek arra, hogy néhány napon belül ismét összeül az ENSZ közgyűlése, nincs kizárva, hogy a degaullcista kormány n francia—algériai.közvetlen tárgyalások köizeli megkezdésének beharangozásával csak újabb manőverbe kezd, hogy • megakadályozza az algériai kérdésnek az ENSZ-közevűtés napirendjére tűzését. A francia haladó közvélemény, amely a közvetlen francia—algériai tárgyalások megindítását sürneHe -■ nazvsmi-úsú néni atr/oz'-v-i ban van annak, hogy a tárgyalások megkezdése nem a végső cél: a békét Algériában csak a tárgyalások eredményes befejezése hozbn- ja meg. * Rabat (MTI) II Hasszán marokkói király.. Burgi- ba tunéziai elnök és Ferhat Abbasz, . a>; algériai ideiglenes kormány műilvzterelnöke rabati tanácskozásairól csütörtökön reggel közös közleményt adtak ki, amely követeli, hogy Franciaország mielőbb kezdjen közvetlen tárgyalásokat az algériai ideiglenes kormánnyal az algériai szabadságharc befejezéséről. A közlemény a többi között megállapítja: a három észak-afrikai kormányfő az algériai probléma legutóbbi fejleményeit figyelembe véve úey véli. hogy semminek sem szabad akadályoznia a francia kormány és az algériai ideiglenes kormány közvetlen tárgyalásait. Ezeknek a tárgyalásoknak a gyarmati uralom teljes megszüntetése' alapján kell megteremteniük Algéria függetlenségét. A közlemény szerint a rabati tanácskozáson átfogó eszmecserét folytattak az algériai problémáról, •üután meghallgatták Burgiba beszámolóját De Gaulle francia elnökkel folytatott tárgyalásairól. A közös nyilatkozat végül hangsúlyozza, e magasszintü megbeszélés alkalmából a mohamedán vezetők megerősítették azt az elhatározásukat, hogy megteremtik a nagy Magh- rebet (Észak-Afrika politikai és gazdasági szövetségét — a szerk.) és örömmel állapítják meg. hogy már eddig is tapasztalható haladás ebben az irányban. A vádlottak nyomatékosan követelték, hogy a vádiratot arab nyelven is ismertessék. Amil>or megkezdődött a vádlottak kikérdezései az egyik le'taj’lóziatott váratlanul egy algériai nemzeti zászlót rántott elő ruhája alól... Egy perc sem telt el, és még egy fehér-zöld zászló lobogott a vádlottak padja felett. Ekkor mind az ötvenhat vádlott felállt és hangosan kiáltotta; „Szabadságot Algériának! Éljen a Nemzeti Felszabadító Front!” ■ Gamuh Bumendzsel algériai vád- 'oft panaszt tett a bíróságnál, mert á nyomozás során megkínozták. Amié kor nem sokkal később a vádlottak egy algériai hazafias ' dalt kezdtek énekelni, a rendőrök megkísérelték megbilincselni őket. Dulakodás kezdődött a rendőrök és a hazafiak között. A közönség soraiban elégedetlen felkiáltások hallatszottak. A bíróság elnöke ekkor 23 vádlottat visz- szavezettetett a börtönbe és szigorúan igazoltatta a 'közönséget. A bíróság .kapujánál összegyűlt algériaiak és franciák tömege ..Békét' Algériának!” — felkiáltásokkal és hangos tetszésnyilvánítással éltette a vádlottak helytállását. őszinte nyíltság, tárgyilagos vita, dicsekvés nélküli, önkritikus szellem jellemezte szerdán a Miskolci Járási Pártbizottság és a Járási Tanács együttes ülését. Jelentős feladatról tanácskozott ez a járás életében nagy fontosságú ülés, mely fontos határköve volt a ípezőgazdasag szocialista átszervezósénék. A járás dolgozó parasztjai, megértve a párt által mutatott egyetlen helyes utat, a szocialista nagyüzemet választották. Az üzemi munkások, értelmiségiek, s a falu vezetőinek világos szilvára félretették az évszázadok megkötöttségét, s 1900-ban, Öl-ben újabb 29 községben, 5042 család, 6387 taggal, 25 ezer 600 holdnyi területtel a közös boldogulást választotta. Az átalakulás találkozott a dolgozó parasztság aktivitásával és teljes megértésével. Az átszervezés azonban korántsem jelenti azt, hogy most már „hegyenvölgyön lakodalom”, minden megyen, mint a karikacsapás. I feladatok, neheze még ezután következik Az újonnan alakult tsz-ekben ki kell alakítani a gazdálkodás rendjét, meg kell szervezni a munkát, tovább kell erősíteni, szilárdítani a régi termelőszövetkezeteket. Erről szólt Barta. K. Gyula elvtárs, a Miskolci Járási Pártbizottság első titkára, a pártbizottság és a tanács együttes beszámolója alapján. Áz érdeklődés, a tennivalók iránt érzett segíteni akarás hozta ide Blaha Béla elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Bányász Szakszervezet főtitkárát, a járás országgyűlési képviselőjét, Csege Géza elvtár- sat, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjét, a megyei, a járási tanács, a társadalmi szeri ek több vezetőjét. A beszámolóból megismerhettük, hogy az elmúlt gazdaság! évben — a rossz időjárás ellenére is — tovább fejlődtek a járás termelőszövetkezetei. Búzából holdanként 12,7 mázsát arattak, rozsból 50, tavaszi árpából 30 százalékkal többet, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Fejlődés tapasztalható valamennyi területen a beruházásoknál, a közös vagyon megteremtésében. A kápások terméseredményei azonban még azt műt-1jók, hogy további erőfeszítéseket kell tenni. A beszámoló kritikusaié adott értékelést t az elmúlt évek munkájáról, párhuzamot vont több termelőszövetkezet munkája között, elismeréssel szólt n példamutatókról, de nem hallgatott arról sem, hogy 1öbb termelőszövet- ezetb'en többet is tehettek, volna a jobb vezetés, a tagok példamutatóbb magatartása mellett. Á továbbhaladás legfontosabb feltétele most az, hogy minden termek MTESZ borsodi intéző bizottsága, javasolja, hogy Borsod megye ötödik városának neve Jegyen: Tiszaújváros Borsod megye jelenlegi négy városához (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely) nemsokára egy újabb, vagyis megyénk ötödik városa fog felsorakozni. Hazánk és egyúttal megyénk legújabb szocialista városa a Tisza jobb partján, a miskolc—debreceni müút mellett, négy község, T iszap alkony a. Tiszaszcderkény. Sajószögcd és Sajó- örös között, a pusztaságból nőtt ki, szervesen egyik községgel sem kapcsolódik egybe, azoktól 3—5 kilométer távolság választja el. Az épülő város és vasútállomás Tiszaszederkény határában, míg az erőmű és az épülő vegyiművek Tiszapalkonya határában fekszenek. Innen ered a többféle névhasználat. melyeket egyéb helyi elnevezésekkel együtt a közvéleményben és hivatalos helyeken is váltakozva alkalmaznak. Az épiilö városnak jelenleg már többezer lakója van. Az önálló közigazgatás megszervezésére még nem. került sor. azonban a. rohamos fejlődés következtében ennek szükségessége egyre időszerűbbé válik. A közigazgatási önállóság elősegíti, az ország legkülönbözőbb helyeiről ide költöző lakosság mielőbbi cgybekovácsoládását, az új város lakóinak kialakuló lokálpatrióta öntudata pedig a város fejlődési ütemének fit kozásához fog hozzájárulni. Intéző bizottságunk 1938 óta navt- renden tartja az épülő város névadásának problémáját, és a Magyar Földrajzi Társasággal történt megvitatás alapján a Tlszaiíjváros elnc- verést javasolja. Ezt az elnevezést az alábbiak indokolják: Az épülő város a környező településektől távol fekszik, egyikkel sem épül össze, s ilyen kapcsolat a jövőben sem valószínű, amikor a város eléri a tervezett 15 ezer főnyi lakosságot, ezért az önálló elnevezés indokolt. Nem. lenne célszerű mezőgazdasági jellegű községekkel közös közigazgatási egységbe összevonni egy teljesen ipari jellegű települési, tehát a szomszédos négy község továbbra is tin- "116 közigazgatással működne. Az épülő város lakói és a közvélemény Újvárosnak nevezi. A földrajzi meghatározás kívánatossá teszi a Tisza előnév használatát is. Ennek figyelembevételével született meg a Tiszaújváros elnevezés. A.z ..Újváros” elnevezés helyesen telezi ki korunk városépítő „szenvedélyét”. s egyúttal jól fogja jellemezni azt az országépílő korszakol, melyben Tiszaújváros a magyar vá- rßsok rangsorába lépett. A'második ötéves tervben a vegyipar fejlesztése jelentős szerepet kap és ezért a hatalmas földnázbázlssal rendelkező Tiszaújváros beruházása a legnagyobbak közé fog tartozni. Az ország figyelme egyre inkább az új ipari centrumra, terelődik. Kívánatos. hogy ennek a nagy építési programnak megvalósítása során hivatalos helyeken, a tervdokumentációkon, a sajtóban és a közvéleményben is, az épülő város és az úi ipari, centrum mindenütt egyértelmű elnevezéssel szerepeljen. Ezért javasoljuk az önálló közigazgatás mielőbbi megszervezését és ezzel együtt a javasolt Tiszaújváros elnevezés elfogadását. * A 1YT?ESZ ivtéző bizottságának javaslatát közvéleménykutatás céljából közöljük. Olvasóink más javaslatainak is bolyt adunk a lapbab. lőszövetkezeti vezető, s mindazok, akiknek közük van a mezőgazdaság fejlesztéséhez, fő figyelmüket a megszilárdításra fordítsák. A helyzetből adódóan számos tennivaló van. A fejlesztés során 2600 darab szarvasmarhával gyarapodtak a tsz-ek, b kevés a férőhely. A jószágok mintegy 25%-ának' jut csak közös istálló. Az új termelőszövetkezetek nem rendelkeznek tény észkocákkal — most kell kialakítani a termelőszö- vetkezetek tenyészállományát is. Mit kell tenni? Azt, amit Csege elvtárs mondott a felszólalásában, s amit a beszámoló is megjelölt. Minden lehetséges saját, forrást, fel kell használni, s ahol csak lehet, saját erőből kell teremteni férőhelyeket Ezt követeli a város ellátása, de a tsz-tagok érdeke Is. Az erőfeszítés azonban csak természetes módon történjék, mert a túlzás fékezőleg hat, s nem segíti a tsz- tagság jó munkaszellemének kialakulását. Számba kell venni a körülményeket. Fel kell osztani a megmunkálandó területeket, hogy valamennyi tsz-tag lásfc feladatát és segíthessenek a családtagok is. A gépállomások jelentős támogatást nyújtanak a munkához. Vállalják a szántás nagyobb részét, de nem lehet mindent a gépállomásoktól várni. A iárulékos munkálatokat: fogasozást, hengerezést, simítást, műtrágyaszórást a tsz-eknek lehetőleg a saját fogatiaikra támaszkodva kell megró Jani. Valamennyi erőt egyesíteni kell azért, hogy a megalakult új tsz-ek már az első évben többet tudjanak adni, mint a volt egyéni gazdaságok. A miskolci járás mezőgazdaságának ebben az évben több mint 9 százalékkal kell növelnie a termelést. Az idén jóval több marha- és disznóhúst kell átadni a felvásárlóknak, mint az elmúlt években. Ki mivel járulhat ehhez hozzá? A termelőszövetkezetek elsősorban szorgalmas, odaadó munkával. Az üzemi patronálok azzal, hogy az anyagi segítség és támogass mellett politikaiing segítik a megszilárdítást, Ügy, mint ahogy Nagy Istvánná elvtársnő, országgyű? lósi képviselő mondta: a járási párt- bizottság és a járási tanács javítsa a mezőgazdasági osztályok munkáját és az osztályok valamennyi tagja, a mezőgazdasághoz értő vezetők vállalják a pátronálását egy-egy termelőszövetkezetnek. Segíteni lehet úgy — mint a vitában többen mondták —, hogy előadásokkal, felvilágosító szóval tágítják az új útra lépett dolgozó parasztok látókörét: segíteni lehet azzal, ha megértetjük a dolgozó parasztokkal, hogy minden erőt össze kell fogni, félre kell tenni a korábbi vagyoni különbségből adódó torzsalkodást Meg kell értetni, hogy a tsz- ekben a becsület és (ix elismerés vsak a munka, a helytállás nyomán születik Nagy figyelmet kell szentelni a tervkészítésnek. Tartózkodni kell az illúzióktól; a tervezéskor ‘vegyék figyelembe a tsz erejét. Ügy kell a terveket kialakítani, hogy azok tartalmazzák a járás növénytermesztési és állattenyésztési célkitűzéseit, vegyék figyelembe a tagság érdekeit, s a gazdasági év folyamán alkalmazott prémiumrendszer, s az egvéb juttatások a jobb munkát, az. előrehaladást segítsék elő. . v- • Blaha Béla elvtárs szavait figyelemmel hallgatták az ülés résztvevői. Elmondta, hogy mielőtt a párt szavára megindult az átszervezés, a Központi Bizottság alaposan elemezte az ország mezőgazdaságát, az átalakulás várható körülményeit. Ez a vizsgálat, mint a példa igazolja, hasznosnak bizonyult. Az átszervezéssel. s benne a miskolci járás mezőgazdaságának átalakulásával is nőtt országunk tekintélye. Utalt arra, hogy a mezőgazdaságban az elkövetkezendő két-három év a megszilárdítás esztendeje, lesz. Erre kell a log- naevnbb gondot fordítani a miskolci iárásban is. Ha ezt nem tévesztik «zeni elöl a járásban, akkor sikerül a «■/prvezés után a másik, még nagyobb feladattal, a megszilárdítással is megbirkózni. Garami Erntí — Az állami gazdaságok ebben az évben 150 000-röl 200 000 holdra növelik a kukorica vetésterületét, és a vetések több mint felét szunerszelek- tfv vegyszerekkel gvomtalanftJák. A pillangós és szálas+akarmánvok megfelelő tartósítása és tárolása végett elhatározták, hogy a szárítóherende- ■msek teljes kihasználása mellett még ‘fennmaradó pillangós takarmányokat állványokon szárítják.
