Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

2 ESZAKMAGTAfeORSZÄG Szerda, 1961. február 15. Világszerte felháborodás fogadta Ltiiiminba meggyilkolásának hírét ' Hivatalos nyilatkozatok és sajtókommenlárttk Ítélik el ms aljas gaztettei — Készültségbe helyesték a kongói ENSZ-csapatokaií Limumba holtan is félelmetes ellentél! New York (MTI), Lumumba törvényes kongói mi­niszterelnök gaz meggyilkolása mély­séges felháborodással tölti el az egész világ közvéleményét. A kongói nép nemzeti hősének halálhíre alig egy órával a Biztonsági Tanács hétfőre kitűzött/folytatólagos kongói vitájá­nak kezdete előtt érkezett New Yorkba és mint a- hírügynökségek kiemelik, annyira megváltoztatta a kongói kérdéssel kapcsolatos politi­kai helyzetet, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak túlnyomó többsége a következő egy órán belül már az ülés el­napolása mellett foglalt állást. Mint a Tanjug közli, az a tíz or­szág, amely pénteken Hammarskjöld főtitkárhoz intézett levelében sür­gős tájékoztatást kért Lumumbának és bebörtönzött közvetlen munkatár­sainak aggasztó sorsáról, már a Biz­tonsági Tanács hétfői ülése előtt rö­vid megbeszélést tartott. Az ülés után több csoport kezdett tárgyalásokat. Reuter-jelentés szerint Zorin szovjet küldött az ülésteremből távozóban néhány percet. Kanzával, a törvényes Patrice Lumumlia nevsl vette fai Sarkadi Mihály szocialista kosnpiexbrigárija A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem új létesítménnyel gazdago­dik az idén. A Borsod megyei Építő­ipari Vállalat dolgozói 6800 négyzet- méternyi területen 32 millió forintos költséggel korszerű új műhelycsar­nokot építenek, hogy a jövő mérnö­keinek gyakorlati képzése az eddigi­nél is tökéletesebb legyen. Az új műhelycsarnok felépítését Sarkadi Mihály 55 tagú szocialista komplex­brigádja egyösszegű utalványozással vállalta. A nagylétszámú — kőmű­vesekből, betonozőkból, ácsokból és segédmunkásokból álló — csapatot nemcsak jó munkájáról ismerik az parban, hanem arról is, hogy tag­jai politikailag és szakmailag képe­zik magukat és helytállásukra min­denkor számíthatnak. A brigád tagjai — akik a hétfői munkakezdés előtt boldogan és büszkén tárgyalták a szovjet tudo­mány világraszóló diadalát: a Vé- nusz-rakéta fellövését, — kedden reggel szótlanul ültek az öltözőben. Előttük újság, és ahogy olvasták, ökölbe szorult a kezük. A feszült csendet Sarkadi Mihály brigádveze- tő hangja törte meg: —- Tudjátok, miért gyilkolták meg Lumumbát és társait? — Mert féltek tőle és tehe­tetlenek voltak vele és aszal az ügy- gyei szemben, amit képviselt. A gyilkosságot a gyarmatosítók paran­csára; az ENSZ felügyelete alatt, a kongói nép árulói követték el. Azt hirdették, hogy a törvényes minisz­terelnök és társai megszöktek a bör­tönből, s míg erre a mesére hivat­koztak, az urak parancsára a hóhé­rok elvégezték a gyalázatos gyilkos­ságot. Kongó és Afrika népei a már­tírok hősi küzdelmeiből újabb erőt merítenek és rövidesen eljön az idő, amikor Afrika földjéről kiűznek minden gyarmatosítót. A rögtönzött röpgyüléshez szinte a brigád minden tagja hozzászólt. Gyűlölettel beszéltek a gyilkos Csőmbe, Mobutu, Kaszavubu és Ka- londzsi népáruló klikkjéről, elítélték az ENSZ leple alatt végrehajtott gyilkosságokat és megbélyegezték a belga gyarmatosítókat. A röpgyűlést a műszakra hívó csengő szakította félbe. Már jól benne voltak a munkában, amikor Sarkadi Mihály, egy percre újra összehívta brigádját. — Véleménye­teket kérem — mondotta. — Mit szó1- nátok hozzá, ha szocialista brigádunk mától kezdve Kongó hős fiának, Patrice Lumumbának nevét venné fel? A javaslatot a dolgozók egyönte­tűen elfogadták és a Lumumba nevét viselő szocialista brigád tagjai az eddiginél is nagyobb lendülettel fog­tak az épület alapozásához, hogy az új műhelycsarnokot mielőbb átad­hassák az egyetem fiatalságának. kongói kormány képviselőjével tár-; nyalt. ; TASZSZ-jelentés közli, hogy a| Lengyel Népköztársaság küldöttsége; hétfőn este nyilatkozatban fejezte ki! a lengyel kormány és a lengyel nép! felháborodását és tiltakozását Lu-! mumbának. és küzdőtársainak meg-! gyilkolása miatt. A nyilatkozat ki-! emeli, hogy Hammarskjöld főtitkár! és a kongói ENSZ-parancsnokság! semmit sem tett a kongói nép veze-! tőinek védelmében. Azokból a jelen-! lésekből, amelyeket Dayal, az ENSZÍ kongói képviselője küldött, világosan kiderült, hogy Csőm- > be a gyarmatosítók támogatása- ! val újabb gaztettekre készül, 1 többek között a baluba törzs ki- « - ' irtására. > Ilyen körülmények között.— állapít-« ja meg befejézésül a nyilatkozat —< feltétlenül át kell. értékelni a Kon-; góban kialakult helyzetet az orszá-; gpt fenyegető katasztrófa megaka-- dályozása táljából. ; Pópovics jugoszláv külügyminisz J tér kormánya nevében levelet inté-j zett a Biztonsági Tanács elnökéhez! Patrice Lumumba meggyilkolásával« összefüggésben. A jugoszláv kor-5 many sürgős és* *elengedhetetlen in-3 lézkedéseket követéi a törvényes < kongói miniszterelnök meggyilkolá­sáért felelős személyek pontos meg-^ állanítására. Síkra száll a belga katonai és polgári személyeknek és általá­ban a külföldieknek Kongóból való kiutasítása mellett, végül megfelelő szankciókat sürgeti Belgium ellen, ha a^belga katonai és} nolgárj egyének pontosan megsza­bott határidőn belül nem "távoznak J Kongóból. Brezsnyev beszéde Lobiban Labi (TASZSZ) ■ Labi guineai városban nagygyű­lést tartottak, amelyen Leonyid Brezsnyev. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke beszé­det'mondott: •• Eiciimann állítólag megnevezte 33/ cinkosát Becs (MTI) - Jeruzsálemből Bécsbe érkező hír szerint Eichmann 1305 oldalas val­lomásában 387 volt cinkostársát (több felettesét és beosztottját) ne­vezte meg, pontosan megjelölve te­vékenységüket a „zsidókérdés végle­ges megoldásában”. Közülük — hír szerint — sokan Nyugat-Németor- szágban saját nevükön, vagy álnév | alatt élve felelős állami és közéleti tisztségeket töltenek be. A napok óta keringő hír, sajnos, igaz: Lunnunbát meggyilkolták! Csőmbe „belügyminiszterének” be­jelentése végképp széjjcltépté a reménység utolsó szálát is. A Kon­gói Köztársaság múüszterelnöke nincs többé. Lumumba neve egy éve ismert. Azóta talán nem volt olyan nap, hogy ne szerepelt volna a. világ­sajtó hasábjain. A kongói minisz­terelnök a XX. századbeli modern gyarmatosítás-ellenes mozgalom egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt. Rövid élete bátor, hősies har­cokból állt. Hatalmas méretű im­perialista-összeesküvéssel hada­kozott, de egy percre sein hátrált meg. Alig egy evvel ezelőtt — a kongói nép akaratából — a belga gyarmatosítók a börtönből szállí­tották a kongói fiatal köztársaság sorsáról tanácskozó brüsszeli ke­rékasztal-értekezletre, s azóta mint a törvényes kormány minisz­tere, minden erejét megfeszítve harcolt hazája függetlenségéért. S e harc mindvégig igen kegyet­len volt. A Kongót uraló gyarma­tosítók és szövetségeseik, no meg a dollárokon vásárolt árulók min­den nercet kihasználtak Lumum­ba törvényes kormányának mcs- buktetására. S hogy aljas tervük sikerüljön, a módszerekben sem válogattak. Egymást érték az ösz- szeesküvés''k, amelyekkel az volt a céljuk, hogy félrcállítsák a tör­vényes kormányt s visszajátsszák Kongói ■' gyarmatosítók kezére. Mobutu -'s Csőmbe idegen pénzen vásárolt zsoldosai még attól sepr rettentek vissza, hogy letartóztas­sák Lumumbát, még hozzá akkor, amikor gyermekének koporsója mellett állt. Bebörtönözték, ütle­gelték, s a legkülönbözőbb hamis vádakkal illették, arra számítva, hogy el tudják szigetelni a néptől, meg tildéik buktatni a, törvényes kormányt, s ezzel elfojtják Kongó függetlenségi harcát. Lumumba, az ország megmenté­se. a függetlenség megvédése ér­dekében az ENSZ-hez fordult se­gítségért. Az ENSZ azonban álno- kul cserbenhagyta a törvényes kormányt, sőt a lázadóknak segít- kezeit, nem más célt szolgálva, mint a gyarmatosítás további fenntartását. Vagy. abegv Zorin elvtárs, a. Szovjetunió ENSZ-meir- feízottja a Biztonság! Tanács ülé­sén mondotta: az ENSZ - n«*m mást csinált Kongóban, mint segítkezett | az ország miniszterelnökének * meggyilkolásában, amelyért első- j sorban Hammarskjöldöt, az ENSZ * főtitkárát terheli a felelősség. ♦ S hogy a dolláron vásárolt * Csőmbe- cs Mobutu-klikknek és * szövetségeseinek milyen nagymér- J vü az aljassága, példázzák a Lu- J mumba meggyilkolásával kapeso- J latos hazug rágalmak is. Azt a me- * sét találták ki, hogy a törvényes { kormány elnöke megszökött bőr- J tűnőből és egy általuk meg nem j nevezett falu lakói ölték meg. A % világ közvéleménye azonban néni £ hiszi el ezt a mesét. Nem hiszi el, J mert :r nemzetközi összeesküvést, £ amelyet. Kongó ellen szőttek a £ NATO-hatalmák, szemmel kísérte. ! a világ, s nagyon is tisztában van ' vele, liogv miért kell Lumumba- , nak börtönben sínylődnie. Nem ; hiszi ‘el a kiagyalt mesét a világ ; közvéleménye, mert Csőmbe „bel- ! iigyminiszterének” kijelentései el- l->it*nondóak. zavarosak, s szem­tanúk is állítják: Lumumbát a i börtönében gyilkolták meg, még- hozzá nem mások, mint a hóhé­rok, akik most halálát „hivatalo- , San” is bejelentették. • “ Lumumbát, a törvényes kongói kormány miniszterelnökét tehát meggyilkolták. Élete, példaadása azonban meghozta eredményét. A kongói törvényes kormány, Gi- J zenga miniszterelnökhelyettes ve- 1 zelésével, tovább harcol Kongó •' függetlenségéért, a gyarmatosítók « és szövetségeseik ellen. A Kongói » Nemzeti Mozgalom ma. már az or- - szag életének legjelentősebb poli- * tikai tényezőjévé váll s nincs mész- - sze az idő. bogy a küzdelem, » amelynek LuVnumba élharcosa, * vezéralakja volt, győzelemmel ér % véget. Lumumbát hóhérai megöl- ♦ hették, de az Afrika felszabadító- • sáert vívott függetlenségi harcot ♦ néni fékezheti semmiféle erő, üsz- í szeesküvés. Nagyon találó, ahogy » Zorin elvlárs mondotta a Bizton- » sági Tanács ülésén: „Á halott Lu- ♦ mumba félelmetesebb lesz a gyár- * maíosítókra nézve, mint az élő”. * A törvénves kongói kormány * miniszter,ónöke még holtan is * nagy és félelmetes ellenfél. Lu- * mumba halála úiabb ezrek és Hz- J ezrek szemét nvitia fel. akik csa- J fuserba állnak Afrika fiiggellensé- * géért. » fodor László * » *»«*♦♦♦» — Mi. szovjet, emberek — mon­dotta Brezsnyev — készek vagyunk testvéri módon' megosztani Guihe- ával tudásunkat, tapasztalatainkat. Brezsnyev beszélt, a Szovjetuniónak arról a 'javaslatáról, hogy vessenek Végét á gyarmati rendszernek;,' nyis­sák meg minden nép eíőtt'a: nemzeti szabadság kapuit.'A szóvjet kbr- mány és á szovjet nép — mondotta — nagyon hálás az .afrikai és ázsiai népeknek és kormányoknak, amer lyek az ENSZ-ben támogatták ezt a javaslatot. A kongói helyzetről szólva Brezs­nyev kijelentette, úgy gondolom, a kongói nép hűséges és megbízható barátai segítségével végüíis kivívja a győzelmet és diadalt arat a kongói nép nemzéti függetlensége. Brezsnyev megelégedéssel • állapí­totta meg, hogy a Guineai. Köztársa-, ság támogatta a Szovjetunió leszere­lési javaslatait. (MTI) Pénteken nyílnak mega magyar—szovjet mezőgazdasági napolt A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a többi tömégszervezel or­szágszerte készül a magyar—szovjet mezőgazdasági napokra. A többhetes eseménysorozat fő célja, hogy segít­séget nyújtson a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásához. A legértéke­sebb szovjet, valamint hazai mező­gazdasági tapasztalatok ismertetésé* nck sokféle módjára kerül sor: an- kétokai, szakmai bemutatókat, ki­állításokat, sjakkönyv-vásárokal rendeznek mindenfelé. A magyar—szovjet mezőgazdasági nanok február 17-én, pénteken kez­dődnek országos mezőgazdasági konferenciával, amit Losonczi Púi földművelésügyi miniszter nyit meg. A tanácskozás központi témája: a hús-, tej-, és tolástertnelés növelé­sének időszerű kérdései. — Erről Keserű János földművelésügyi mi­niszterhelyettes tart előadást. A megnyitó ünnepségen szovjet ven­dégek is tartanak előadást. A cikk első része lapunk február 12-1, vasárnapi számában iclent meg. VI. Á nők egyenlősége a szocializmus lényegéből fakad. Lenin 1917 áprili­sában ezt így fogalmazta meg: „Ha a mk nem vesznek részt önállóan a -lólitikai életben, ha nem vonjuk be őket állandóan a közszolgálatba, akkor nincs mit beszélni a szocializ­musról, még teljes, tartós demokrá­ciáról sem beszélhetünk.” • Egy másik helyen Lenin így mu­tatja.meg a nő helyzetét a szocializ­mus szempontjából: „Ha nem.vonjuk be a nőket a közszolgálatba, a mi­líciába, a politikai életbe, ha nem vigadjuk ki a vöket a háztartás és a konyha butító légköréből, akkor nem lehet biztosítani az igazi szabadságot, akkor nemhogy a szocializmust, — de még a demokráciát sem lehet építeni.” A nők helyzetének alapvető meg­változásához a munkásosztály forra­dalmának győzelme vezet el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ez a hatalmas történelmi fordulat, a szovjet állam megalakulása hozta magával a változást. Amikor a mun­kásosztály felszámolja a tőkés rend­szert, megszünteti a bérrabszolgasá­got. egyszersmind felszámolja a nők rabszolgaságát, megszünteti a nők másodrangú helyzetét is. ■' Hazánkban is a proletárforradalom nyitotta meg az utat, a nők számára a teljes felemelkedéshez, elsőízben 1010-ben. másodszor pedig /elszaba­dulásunkkor. A felszabadulás, de kü­lönösen az. 1949-ben elfogadott Al- kotmány törvénnyé emelése óta ná­lunk is bebizonyosodott: a nők tény­leges egyenjogúsága lehetőséget nyújt arra, hogy éppúgy érvényesüljenek n gazdasági, politikai és társadalmi élet mfnden területén, akárcsak a férfiak. Néhány számadat szemlélteti ezt. Ma A NŐK SZEREPE a mérnökök 6 százaléka nő. (A fel- szabadulás előtt lényegileg nem vol­tak nők ebben a munkakörben.) Hozzá kell tenni: még javítanunk kell ezen az arányszámon. Megyénk könnyű- és vegyipari fejlődése sok lehetőséget biztosít erre. Az orvosok 20 százaléka, á gyógyszerészek fele, a pedagógusok 80 százaléka nő. 7 Déli­től megkétszereződött a diplomás nők száma. 1959-ben a középiskolákba nyolcszor, az egyetemekre ötször annyi nő jár,t mint 1926-ban. Ma már magátólértetődő, hogy a nők fellépnek, a közéletben, részt- vesznek a közügyek intézésében. Ko­moly vezető posztokat töltenejk be: miniszterek, képviselők, tanácstagok, gazdasági és politikai vezetők kerül-, nek ki soraikból. A Borsodi Szénbá­nyászati Trösztnél 42 nő van vezető beosztásban, az LKM-nél 4. a Fono-‘ dában 2. A Miskolci Városi Tanács felügyelete alá tartozó 180 orvos kö­zül 35 nő. A város kereskedelmi és szolgáltató vállalatainál, az admi­nisztratív munkakörökben is nagy a nők számaránya. Az államigaz­gatásban dolgozóik 65 százaléka, a kiskereskedelemben 61 százalék, a vendéglátóiparban a foglalkoztatot­tak 61 százaléka — jiő. Az élet minden területén tapasz­talhatjuk a nők Alkotmányban biz­tosított jogainak teljes érvényesülé­sét. Nincs többé vagyoni és nemi megkülönböztetés. A nők választó­joggal rendelkeznek és választhatók. Ugyanolyanok a tanulási lehetősé­geik, 'mint a férfiaknak Beleszólhat­nak a közügyek intézésébe. Érvénye­sül az egveniő munkáért egyenlő bér elve. A legmesszebbmenő ‘anya- és Irta: KOVAL PAL csecsemővédelem érvényesül hazánlk- ban. 1958-ban ilyen célokra 2 mil­liárd forintot fordítottunk. VII. És most térjünk vissza a VII. part- kongresszusnak már idézett mtígúT i- p.'tásához: „Népköztársaságunkban a nők politikai és gazdasági egyenjogú­ságát törvényeink biztosítják. Állam­polgári egyenlőségük teljes. Gazda­sági és társadalmi, egyenjogúságukért még hosszú, szívós harcot kell vív­niuk a maradi, konzervatív nézetek, ellen.” A VII. pártkongresszusnak ez a megállapítása arra kell, hogy kész­tesse öntudatos asszonyainkat, lá­nyainkat, hogy bátran hirdessék tör­ténelmi hivatásukat ,a szocializmus építésében és azt a gyakorlatban is tegyék magukévá. A történelem iga­zolja, hogy a nők résztvettek az em­beri haladásért vívott szabadságmoz­galmakban. Gondoljunk csak a ma­gyar népnek a törökök elleni har­caira. az. egri nők hőstetteire, az 1848-as szabadságharc női önkénte­seire, a Tanácsköztársaság asszonyai­nak, hős, nemes hazafias cselekede­teire. A második világháborúban a. nők százezrei szálltak szembe a fasiszta fenevaddal, az emberi mivol­tukból kivetkőzött szadistákkal. Közvetlenül résztvettek a nők a felszabadító harcokban, hiszen az el­nyomott osztály minden eaves előre­lépése a felszabadulás, útján, egy­szersmind a nők helyzetének köny- nyítését is jelentette. De meghatványozódott a. nők sze­repe a mi korunkban, amikor a szo­ciálist a világrendszer óriási sikereket év el, és hazánkban szemünk láttára valósul meg a szocializmus győzelme. Hogy feladatukat minél jobban meg­oldhassák, ismerniük kell az élet leg­fontosabb törvényszerűségeit, az ese­mények összefüggéseit, a tudomány mindannyiunk felemelkedését előse­gítő nagyszerű sikereit. Aligha szorul bizonyításra, hogy a szocializmus építéséhez, a szocializmus építésének meggyorsításához elengedhetni lenül szükséges a nők százezreinek öntuda­tos magatartása. felvilágosuílsága. haladó világszemlélete. A nők tekin­télyes részét kell »még felszabadítani a burzsoá befolyás, a kispolgári, ma­radi gondolkodás, az előitéíélek rab­sága, alól. VIII. összegezésül le kell szögeznünk a következőket. Ami a nők egyenjogúságát, a szo­cializmusban játszott sze-epét illeti, ez a kérdés a kommunisták, a haladó emberek számára egészen világos. Ebben a vonatkozásban is harcolni kell az elvi tisztaságért. A nők nagy számban ismerték fel. üzemben, falun, hivatalban égyaránt. helyüket,, feladataikat szocializmust építő társadalmunkban és derdk as munkát végeznek új világunk építé­sében,. Rendszeresebb és átgondoltabb fel- világosító munkára van szükség a dolgozó és nem dolgozó nők sorai­ban, hogy. megértsék: ügyük elvá­laszthatatlan a munkásosztály ügyé­től és hatalmától, a szocializmus épí­tésétől. A nők körében kifejtendő felvilágosító tevékenvség nem csupán n nőtenácsra hárul. Sokkal szétesebb- körű feladat ez. és,sok más szervnek, szervezetnek, egész társadalmunknak része van benne. A nők kürebpn végzendő felvilágo­sító munka eredményességének fon­tos feltétele, hogy a szocializmus győzelméért folytatott harcunkat össze tudjuk kapcsolni a nők szük­ségleteivel, kívánságaival. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, a tanulás, az állandó művelődés fon­tosságát. Ez nélkülözhetetlen . eszköz a maradi nézetek elleni harcban, a világnézeti nevelésben. A nők egyenjogúságának valóságos., tényleges érvényesítése azt is meg­követeli, hogy a férfiak körében is folytassunk megfelelő felvilágosító munkát. Társadalmi, gazdasági veze- ‘ tőink egy része még ma is, indoko­latlanul, fenntartásokkal él a nőkikel szemben'. A múltból örökölt szemle­let alapján ítélkezik és mond véle­ményt a női dolgozókról. Előítélet éa fenntartás tapasztalható a nők alkal­mazásánál, amikor egyesek eleve úgy döntenek, hogy ezt a munkát nő úgysem képes elvégezni. A megkü­lönböztető szemlélet gyakorlati meg­nyilvánulása az is, hogy társadalmi' és állami szerveink elhanyagolják, a nők nevelését. A türelmetlen, a kö­rültekintést mellőző tevékenység helyett türelmes, segítő munkára van szükség. Sainos egyik-másik elv­társunkra ráillik az, amit Lenin mondott egyik beszélgetésekor: „Ka­vard meg a leommunisiát, és kibújik a nyárspolgár.ü Bizony ilyenek azoic, akik szavakban elismerik a nők je­lentőségét. egyenjogúságát, de tet­teikkel egész mást bizonyítanak. A régi szemlelet legkisebb maradvá­nyát is gyökeresen ki kell irtanunk. * \ Sohase tévesszük szem elől Kádár János elvtársnak a VII. pártkong­resszuson elhangzott figyel m ért été.» sét: ..A nők teljes felszabadítása és a szó igazi értelmében veit egyenjogú­sága a szocialista forradalom ega&k jő feladata.”' /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom