Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam. 39. sxám Ára: 5 0 fillér 1961. február Jö. szerda A szovjet kormány nyilatkozatban követeli: Vonják felelősségre mindazokat, akik vétkesek Lumumba haláláért (3. Otd»l.) v__ .J A Vénusz felé A február 12-cn útnak indított szovjet rakéta biztosan balad ki­jelölt útján, a májusi nagy „talál­kozó” felé. Az emberiség száz­milliói. a tudósok tízezrei őszinte csodálattal és várakozással tekin­tenek az első hírvivőre, amely az alkotó emberiség nagyságát pél­dázza. A csodálat és az elismerés azonban elsősorban az alkotóké. A szovjet tudósoké, akik példátlan tettekkel, a példauélkiili tettek egész sorozatával írják be kitöröl­hetetlenül nevüket az emberi bol­dogulásért folytatott küzdelem tör­ténelemkönyvébe. Alig telt el né­hány rövid nap azóta, hogy az ed­dig leghatalmasabb — közel hét­tonnás — VII. szputnyik elhagyta a szovjet földet. De e néhány nap is elegendő volt ahhoz, hogy a szputnyik-küldle jelzések, üzene­tek alapján a szovjet emberek al­kotta elektronikus számológépek, az aritmetikai műveletek száz­ezreit elvégezvén, útjára bocsát­hassa!, a VIII. szputnyikot, amely már hírvivőt is vitt magával. Olyan hírvivőt, amely az ember akaratára a kijelölt helyen el­hagyja addigi hordozóját és meg­állíthatatlanul száguld, hogy 42 millió kilométernyi távolságban, májusban találkozzon a Föld „nő­vérével”. a Vénuszszal. Hosszú lenne felsorolni azt a számos, őszinte elismerést, mely a világ különböző tájáról áradt és árad a Szovjetunió, a Vőnusz-ra- j kéta alkotói felé. S még hossza- ( dalmasafcb azon vélemények le- ' írása, ismertetése, amelyek a leg- j különfélébb megfogalmazásban bi- i zonygutják a szovjet rakétatech- ' rák a elsőbbségét, utolérhetetlen voltát. „Az oroszoknak megvan a hajtó­erejük és a rakétájuk is. Körülbe­lül másfél evvel előttünk járnak” — mondja Edward Lillcy, a Har- ward-egyetem csillagásza. „A leg­újabb szovjet világűrdiadal híre valósággal megtántorította a nyu­gati rakéta- és katonai szakértő­ket” — írja az angol szélsőjobb­oldali Daily Mail. Elsősorban az kápráztatja el a világot, hogy a szovjet tudósoknak szinte mikrosz­kopikus pontossággal sikerült ki­lőni egy Földről felküldött raké­táról az első bolygóközi rakétát. A tudományos fantázia váratlan megvalósulásaként emlegetik vi­lágszerte a szovjet emberek eme újabb óriási jelentőségű sikerét, így igaz. De e maga valóságában páratlan tett. páratlan eredmény értéke, jelentősége még tovább nő, ha mögötte megnézzük a eélt. Az első bolvgóközi rakéta csak kiin­dulópont. A Vénusz felé kilőtt rakéta biz­tosan halad kijelölt útján, üzene­tet visz és üzenetet küld majd on­nan, több mint negyvenmillió ki­lométer távolságból. A kis, alig több mint féltonnás hírvivő, — amely elenyésző pont a világmin­denségben — nemcsak az emberi tudás nagyságáról visz üzenetet. Nemcsak a technika óriási fejlő­dését példázza. Sokkal többet an­nál. A Szovjetunió, a szocialista világrendszer nagyságának, erejé­nek. tudásának, nagyszerű holnap- ] .iának, mérhetetlen távlatainak ! kézzelfogható bizonyítékait röpí- ; ti a világmindenség felé. Immár : az egész emberiség megbizonyo- ! sodhatott, hogy a Szovjetunió, a 1 szocialista világrendszer mind i gazdasági, mind katonai, (eehni- ! kai. mind politikai tekintetben maga mögé utasította es utasítja az imperializmust. A Szovjetunió hétéves tervének nagyszerű sike­rei vitathatatlan tényezői annak, hogy a világ első szocialista álla­ma öt éven belül maga mögött hagyja az Egyesült ÄHamokat az egy főre jntó termelésben. Az újabb rakéta fellövése, a szovjet űrhajózási szakemberek eme újabb hőstette viszont ilyen nyi­latkozatokra késztették az ameri­kai szakembereket: „A Vénusz- rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évve! megelőzte az Egyesült Államok tervbe vett ha­sonló kísérleteit”. V _______________J A wilá^ tofáblira I» luagY figyelemmel . kísért £8. »amijét íÍB*i*sskéfH iiljaít A Vértusz felé halad a szovjet űrrakéta fi szovjet Vénusz-raKéla vlovisszhaiipró! — Tanácskozásra liivták össze az amerikai árszakértőket WASHINGTON Az AP amerikai hírügynökség köz­lése szerint keddre tanácskozásra hívták össze az amerikai íirszaleértü­ket. A kongresszus tagjai előtt be kell számolniuk arról, mit tud az Egyesült Államok a Szovjetunió Vénusz-rakéta járói és mit tesznek a lemaradás behozására. Dverton Brooks, a kongresszus tu­dományos és űrhajózási bizottságá­nak elnöke közölte, hogy az’Ame­rikai Űrhajózási Hivatal és a had­ügyminisztérium szakértői jkedden zárt ülésen tanácskoztak. Megbízást kaplak arra. hogy előkészítsék a Vénusz-rakéta „teljes megvitatását” és válaszoljanak arra a kérdésre, mikor fogja az Egyesült Államok utolérni vagy túlszárnyalni a Szov­jetuniót az űrhajózás terén. PEKING Pekingben hétfőn a kínai tudósok külön e célra összehívott ülésen mél­tatták a szovjet űrikísérlet. jelentősé­gét. Vu Ju-hszun, a Kínai Tudomá­nyos Akadémia alelnöke hangsú­lyozta, hogs’- az új szovjet űrhajó felbecsülhetetlen jelentőségű a világ­űr meghódításában. Csang Vaj, a Cinghua-Egyetem al­elnöke felszólalásában hangsúlyozta: Ez a nagy tudományos vívmány is­mét alátámasztja Mao Ce-tung elnök megállapítását: a keleti szél győze­delmeskedik a nyugati szél felelt! PÁRIZS „Ez aztán fantasztikus hív! Először történik, hogy nem a Földről, hanem műholdról bocsátanak fel űrrakétát” — cím alatt, jelenti a France Soir a szovjet. Vénusz-rakéta felbocsátását. „A szovjet tudósok számtalanszor megmutatták, hogy élen járnak az űrkutatásban” — írja a Monde. — „Az új szovjet űrhajó felbocsátása példátlan technikai győzelem — je­lenti az AFP szemleírója —, mivel a Vénusz felé tarló rakéta nem a Földről, hanem a Föld körül forgó mesterséges holdról indult cl.” MEXICO Giillermo Ugró. a mexicoi egyetem csillagvizsgáló intézetének igazgatója kijelentette: őszinte érdeklődéssel fogadtuk a fontos esemény hírét és most csak ebben élünk. A kozmikus rakéta fel­bocsátása a Vénusz felé páratlan tu­dományos jelentőségű. Tanúsága sze­rint a Szovjetunió mind a számítá­sokban. mind az ellenőrzésben ki­tűnő pontosságot ért el. Nagyon örü­lünk a szovjet tudósok szép eredmé­nyének és szívből gratulálunk nékik. Hétfőn az egész szovjet közvéle­mény nagy érdeklődéssel várta az újonnan fellőtt Vénusz-rakétáról el­hangzott tudományos kommentáro­kat. közleményeket. A sajtó hasáb­jain. a rádióban ismert szovjet csil­lagászok állapították meg: az űrra­kéta fellövése közelebb hozza a tu­dományt a_ Vénusz „rejtélyének” megoldásához. A tudósok azonban türelemre intik a közvéleményt, hangsúlyozzák, hogy egyetlen kísér­lettől magától értetődően nem lehet valamennyi fontos kérdésre választ kapni. Még a merész elgondolásairól híres Sklovszkij professzor is így ír az Izvesztyijában: „Legyünk türelmesek, várjuk meg azt a rendkívüli értékű tu­dományos információt, amely májusban érkezik szomszédunk­ról. És emlékezietni kell arra is, hogy egyetlen kísérlet nem old­hat meg valamennyi feladatot. Az első ilyen kísérlet után a ki­próbált úton elindul majd a többi űrrakéta is, amelyeknek tudományos felszerelését mind­inkább tökéletesítik. Nincs mesz- sze az az idő, amikor a Vénusz egj’áHalán nem jelent már titkot az emberiség számára”, A szovjet emberek milliói kö­szöntik a tudósokat. technikuso­kat, mérnököket, akik kifogástalanul működő berendezéseket alkottak, Borsod megye dolgozói határtalan örömmel fogadták a szovjet technika újabb diadalát Nyilatkozatok a Venus* felé haladó rakétáról „Láttam az első űrállomás tervét66 1959 decemberében Moszkvában sokáig szemléltem egy űrkutatási ki­állítást. — mondotta. Sziklaváry Já­nos, az LKM kohómérnöke. — Ott láttam az első űrállomás tervét. A kiállítás vezetője, az egyik szovjet rakétaintézet munkatársa akkor azt mondotta, hogy néhány év múlva ezek a tervek valóra válnak. S alig telt el egy esztendő, már az űrállomás megépítéséről, sőt sikeres útjára bocsátásáról kapunk híradást. Csodálatos ez számunkra. A szédítő számadatok tanulmányo­zása közben a kohász szakemberek gyakran megkérdezik önmag üktől, milyen anyagból készülhetett a Vé­nusz felé haladó űrállomás. Annak idején, — mikor Moszkvában jár­tam — megkérdeztem ezt az egyik kutató intézet munkatársaitól. Ezt fe­lelték: rendkívül nagy tisztaságú, vác útimban, gyártott ötvözetekből, Fantasztikus! — Először a televízióból értesültem róla — mondja Szűcs Lóránt, a mis­kolci Általános'’ Zeneiskola igazga­tója. — Azóta már sok kommentárt hallottam a rádióban, sok magyará­zatot olvastam az újságokban, de csak egv szó jut. állandóan az eszem be: fantasztikus! Fantasztikus a tény maga, és még fantasztikusabbak azok a lehetőségele, amelyek majd később következnek be. A matematikai szá­mításokhoz nem értek ugyan, egyet azonban könnyű megérteni nekem is, és mindenkinek: a materializmus győzelmét az idealizmus fölött. Itt már nem lehet ..mellébeszélni”. , hi­szen tény, hogy a rakéta a Vénusz felé tart. Természetes, hogy má ne­velők is fel tudjuk használni ezt a tényt munkánkban és fel is használ­juk Rögtön le kell fordítanunk a pedagógia nyelvére. Ez persze más az egyetemeiken, más a középiskolákban és más az általános iskolákban. Min­denütt a megfelelő képzettségi főket figyelembe véve, lehet vele érvel­nünk. bizonyítanunk. Az elmélet és gyakorlat helyes összhangjának bizo­nyítása. a materialista tudomány újabb, nagyszerű diadala a mi mun­kánkat: is segíti, hatéroaottabbá teszi. amelyekhez hasonlót a közönséges acélgyártást technológiával nem tu­dunk előállítani. Akkor, amikor a rakétatechnika, a távirányítás technilcája és az űrkuta­tás ily sokat fejlődött, el kell ismer­nünk, hogy a szovjet-' kohászok és metallurgusok is előkészítették e nagyszabású program végrehajtását. Bizonyára a mi kedves, jó szovjet kohászbarátaink, az új acélgyártást technológia kidolgozásának úttörői; Bárgyin és Szamarin akadémikusok nagyban hozzájárultak a szovjet ra­kétatechnika ily fantasztikus sikeré­hez. Csali a szocialista rendszer képes a technika ify gyorstitemö illesztésére Örömmel vettük hírét az új szov­jet óriásszpuinyik és a bolygóközi űrállomás fellövésének, s annak, hogy szovjet tudósok, mérnökök és munkások hódították meg elsőnek a világűr eddig • ismeretlen rétegeit, bolygóit. Csakis a szocialista, a kommunista rendszer képes olyan anyagi áldoza­tokra, amelyek biztosítják és lehető­vé teszik az ilyen nagyméretű, bé­kés. tudományos kutató munkát. Most ismét tanulhatnak a Szovjet­uniótól a kapitalista államok. Anya­gi és tudományos erejüket inkább békés alkotó munkára fordítsák, mintsem a fegyverkezésre! — mon­dották Gilászi András és Szabó Imre ózdi martinászok. „A lehetetlenségek az ember életéből kezdenek kiküszöbölődni“ Nyilassy Judit, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, a „Hajnali tűz” nagysi­kerű vasárnap esti be­mutatójának lázában vette kezébe hétfőn a Népszabadság rendkí­vüli kiadását. Aztán izgatottan bújta a rá­dióhíreket, várta az Esti Hírlapot, majd a, kedd reggeli lapokat. — Még soha nem fogott meg annyira va­lami, mint ez az új szovjet űrrakéta — mondotta. — Az érdek­lődési körömtől a mű­szaki vonatkozású dol­gok általában távol es­nek, érdemben nem is értem meg ennek a vi­lágraszóló forradalmi eseménynek műszaki és tudományos vonat- kozásait, de annyit tu­dok, hogy nem csoda, hanem a szoi'jet tech­nika. óriást, fokú fejlő­désének újabb bizonyí­téka. A lehetetlensé­gek az ember életéből kezdenek kiküszöbö­lődni. Ez az eredmény és az ehhez hasonló eredmények tüsszahat­itak az ember niunka- icedvére. Még az olya­néra is. akinek a mun­kája távol áll a mű­szaki vonatkozású dol­goktól. — mint például én. Bizakodóbb lesz az ember, és valami nekigyürkőző kedv vesz rajta erői. hogy maga is csináljon va­lami jót A szovjet tu­dománynak ez az újabb, nagy sikere méltán váltja ki az egész világ tiszteletéi. n haladó emberiség örömét. Csodálatos távlatok nyílnak A Nagy miskolci Állami Gazdaság dolgozói is örömujjongással fogadták a szovjet óriásrakéta fellövésének hírét. Akik az erről szóló közlést a rádióban hallották, tovább újságolták munkatársaiknak, majd másnap kéz­ről-kézre adták a Népszabadság rendkívüli kiadását, Reich Lajos elvtárs, a repülőtéri üzemegység vezetője így nyilatkozott: *— Nagy megnyugvást, biztonság- 1 érádét kelt bennem a raovjet tudo­mány, a szovjet rakétatechnika ha­talmas fejlődése. Bámulatos ered­mény ez, csodálatos távlataik nyílnak a világmindenség további megisme résére. Gazdaságunk valamennyi dol­gozója hasonló megnyugvással fo­gadta ezt az örömhírt, s fogadjuk: a magunk részéről minden tőlünk tel­hetőt elkövetünk, hogy mi a terme­lésben, a munka frontján érjünk el szép sikeretefc nagy pontossággal bocsátották lel. a nehézsúlyú szputnyikot, a Vénusz- rakétát, tökéletesen működő tudomá­nyos berendezéssel szerelték fel a.; automatikus űrállomást. A közvéle­mény most nagy érdeklődéssel várj.* a rendszeresen — hetenként — ki­adásra kerülő újabb és újabb közié menyeket. Ari Sterníeld, nemzetközi űrhajo- zási ösztöndíjas a következőket mon­dotta a TASZSZ tudósítójának « Vénusz felé haladó, önműködő szót jel bolygóközi állomásról: — A szovjet bolygóközi állomás május lő-e és május :Sl-é között te lálkozik a Vénusszal. Míg az űrállo­más a Vénusz felé száguld, a Föld 91—1 Ott tokkal, a Vénusz pedig 117— 173 fokkal fordul cl Nap körüli pá­lyáján. — A bolygóközi állomás kilövésé­nek napján a Vénusz pályáján meg­közelítőleg 35 fokkal a Föld mögött tartózkodott. A Föld azonban egv nap alatt 0,986 fokkal halad előre Nap körüli pályáján, míg a Vénusz, megfelelő szöge 02.ti százalékkal na­gyobb. ily módon a Vénusz naponta 0.017 fokot behoz Nap körüli pályá­ján a Földhöz képest és az ürállo- más felbocsátását' követő 57. napon vagyis április 10-én pályájának ugyanazon pontjára kerül, mint • Föld. Ekkor következik be a Vénusz alsó együttállása. — Az említett adatok alapjan — mondotta Sternfeld — elképzeihe jük, milyen pályán mozog az ürá'ic más. A. Föld és a Vénusz egy máshoz viszonyított helyzete kizárja mind n Föld pályájához, mind pedig a Vénusz, pályájához érin­tőleges pályákat. — Figyelembe véve azt. az ide: amely ahhoz szükséges, hogy az űr­állomás a Vénusz térségébe érjen (május 15-e és május 31-e között, vagyis 92—108 nap múlva követke­zik be ez), arra a következtetésre juthatunk, hogy ugyancsak elesne!: az olyan pályák is, amelyek nag; szögben metszik a Föld és a Vénusz, pályáját: ebben az esetben a bolygó közi állomás jóval rövrdebb idő alát' tenné meg útját. — Az a legvalószínűbb — mutn: rá a tudós —, hogy a bolygóközi ál- lomás a két bolygg pályáját kis szög alatt metsző ellipszis alakú pályán mozog. Ez a feltételezés megadja az ellipszis méreteit és az ellipszis-pá­lyán való mozgás keringési idejét: az ellipszis nagytengelye kisebb a földpálya nagytengelyénél, a kerin­gési idő pedig kevesebb, mint egy év — Következésképpen, amikor a bolygóközi állomás első ízben tér vissza föld-pályájához, ezen a pá­lyán nem találkozik már bolygón!: kai. • Uymódon — tételezi fel Stern-, féld — ; , a megfigyelések Földre való továbbításának legkedvezőbb időpontja az az idő. amikor a bolygóközi állomás a legköze­lebb jut a Vénuszhoz. Ez 5—7 héttel a? alsó együttállás után következik be (alsó együttállás­nak nevezzük azt, amikor a Vénusz és a Föld távolsága a legkisebb — körülbelül negyven millió kilométert. Ez idő aluli: a bolygóközi állomás még nem távolodhat el túlságosan a Földtől. A Földről számított távoteá- ;a kevesebb, .mint S0 millió kilón: tér lesz. A bolygóközi állomás ezutá" mind távolabb és távolabb kerül ?> Földtől. (Ugyancsak növekedni fog Föld és a Vénusz távolsága, amely v jövő év elejére több mint 250 miibe kilométer lesz.) — Felmerül azonban a kérdés, ké­pesek-e a rádióműszerek arra. bog'' tíz millió kilométerekre sugározzák jeleiket? — Ez./ majd a gyakorlat . fogja megmutatni ebből a szempontból — fűzi hozzá Stemfeld — reményi Keltő az a tény, hogy’igen nagy az űrállo­más súlya. A bolygóközi állomás sú­lya 78 százalékkal haladja meg az első mesterséges bolygó súlyát és több mint tízen háromszor nehezebb mindkét amerikai mesterséges boly SÖííS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom