Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-11 / 36. szám

! Szombat, 1961. február 11. ESZAKMAGTARORSZAG 3 Zárszámadás Göncruszkán Üj rakodási idd a vasúti kocsik ki- és berakásánál Göncruszlkán, az egykori kastély falai közt még nem volt olyan riagy- . számú hallgatóság, mint a napokban, a zárszámadási közgyűlésen. A tag-, } íjaiban, a földterületében meggyara- ' podott Szabadság Termelőszövetkezet adott itt számot az elmúlt év mun- |. kajáról, küzdelmeiről, arról a helyt- í állásról, amelynék eredményeként a . környék egyik legjobb termelőszövet- . kezet® lett. Nem volt egy üres talp- i alatnyi hely sem a teremben, az arco- , .kon kíváncsi érdeklődés ült. A hall- j gatóság sorai közt ott voltak a járás j termelőszövetkezeteinek újabb és ré- ! gebbi vezetői, elnökei. Tanulni jöttek az idősebb, tapasztalt testvérhez. Megjelentek a járási szervek vezetői, i ott volt a megyei tanács rnezőgazda- 1 sági osztályától Széli • Imre elv- i társ is. Tompái Bálint, a tsz elnöke tanul­ságos számvetésében elemezte a múlt esztendő munkáját. Elégedettséggel állapította- meg, hogy a 452 holdról 1444 katasztrális holdra, az 57-ről 207 tagra gyarapodott termelőszövetkezet ■ ‘tagsága dacolva a 60-as év nehéz időjárásával, eredményesen gazdál­kodott, számos beruházás mellett a t* munkaegység értéke is gyarapodott. Megjegyezte azonban, ha nagyobb a vezetőség felelőssége, a tagság időben és gyorsabban végzett volna minden munkát,,a siker még nagyobb lehe­tett volna. Számos összetevője van ánnalk az eredménynek, amelynek alapján el lehet mondani a göneruszkai Sza­badság Tsz-ről azt, hogy a környék­beli tsz-eknek is példát mutat. Ered- i ményes munkát végeztek a növény- termesztésben. Amikor gazos, dudvás volt a kuikorica, s emiatt komoly kár származhatott volna, a vezetőség sza­vára á tagság szinte egy emberként mozdult meg és a 106 hold kukoricát ti—7 nap alatt belkapálta. Az őszi búza kivételével a terméseredmények is jók. Különösen kiemelkedő volt a burgonya termésátlaga. Egy kataszt­rális holdra számítva 120"mázsás volt az átlag. A 17 holdon vetett burgo­nyaföld egy vészén, 7 holdon 60—70 mázsás volt az átlag. Ezen a hét hol­don a tagok által összeadott és a földmű vessző vetkezettől vásárolt ve- töburgonyát vetették el. A másik te­rületen, a 10 holdon jóminőségű kül­földi vetöburgonyát vetettek. Az eredmény 145 mázsa volt holdanként. Az együttes eredmény adja a 120 mázsát. Azért tanulságos ezt most megehilíteni, meri; a tagok egyrésze húzódott az árban viszonylag na­gyobb külföldi vetőburgonyától. Az eredmények világosan mutatják, hogy nem kell félni az újtól, még akkor sem, ha a termelési ág egy kisebb részletéről, éppen a burgonyáról van szó. Nagyot fejlődött az elmúlt eszten­dőben az állatállomány, amit nagy­részt szintén a ingok szorgalma tett lehetővé. Amikor saját erőből építet­tek férőhelyeket, ^ silógödröket, akkor az állattenyésztés, alapjait erősítették. Komoly haszna származott a tsz-nek az állattenyésztésből, átadlak 169 darab hízósertést az államnak 183 mázsa súlyban, 70 darab hízottmar­hát 387 mázsa súlyban. Az extrém és első osztályúnak minősített jószágok után jelentős összegű nagyüzemi fel­árat kapott a tsz. Az eredményes hiz­lalás, jószágnevelés nagyrészt annak tudható be, hogy a gondos kezelés mellett jóminőségű fehérjedús takar­mányt biztosítottak a jószágoknak. A tsz-vagyon növelését nagyban elő­segítette az állam támogatása, ami­kor a túlteljesített árutermelési terv és az eredményes műtrágya felhasz­nálás után mintegy 125 ezer forint kedvezményben részesült a tsz. Az eredményes gazdálkodást jelzi az is, hogy a szövetkezet tiszta va­gyona 392 ezer forintról l millió 631 ezer forintra növekedett. Ezek az adatok és számok híven muíutj.ák a göncruszikai Szabadság Termelőszö­vetkezet erősödését, a mezőgazdasági nagyüzem sikeres kialakulását. Demkó Imréné, a tsz párttitikára és Nikházi Lajos, az abaujszántói járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője helyesen mutatott rá arra, hogy további nagy lehetőségek állnak a tsz előtt. Az új gazdasági évben újabb gépek segítik a gazdálkodást, tovább nő az állattenyésztés, s mivel az egy tagra jutó földterület csak 4,5 hold, így van lehetőség' arra is, hogy fejlessze a tsz a melléküzemágakat. A tagság példás szorgalmára, munka­szeretetére számítani lehet, ez jut ki­fejezésre abban is, hogy nagyobb te­rületen munkaigényes kertészeti nö­vényeket termelnek, mákot, zöldgé- get, s több más növényféleséget. A kender sajátüzemű feldolgozása to­vábbi bevételi forrást jelent. A tagok is elégedettek lehetnek, fáradozásuk eredménye az lett, hogy a járásban, a göneruszkai Szabadság­ban fizettek egy munkaegységre a legtöbbet — 36 forintot. Akik egész évben helytálltak, azok ezen a napon vastag borítékot kaptak kézhez, amellett, hogy a tsz az elmúlt évben rendszeresen 10 forint munkaegység előleget fizetett. Sáreczki István csa­ládjával 741 munkaegységet teljesí­tett. Családjuk egész évi jövedelme 26 ezer 203 forint volt. Sáreczkiék jövedelmét tovább emelte a háztáji gazdaság bevétele, s jelenleg is tar­tanak egy tehenet, két hízót nevel­nek. Ezékután könnyen megérthetjük szavait, amikor borítékkal a kezében ezt mondta: — Csak azt sajnálom, hogy nem öt' Az igrici HISZ-szervezet taggyűlésén (Levelezőnktől.) Egy esztendeje, hogy Igrici terme­lőszövetkezeti községgé alakult. A fejlődés a KISZ-szervezet éledében is nagy változást hozott. Ez a változás most kezdi éreztetni kedvező hatásál. Eddig a pártszervezet figyelme a tsz szervezésére, megerősítésére össz­pontosult. De most már más a hely­ből- Pártszervezetünk, sokrétű mun­kájánál, végzése közben is többet tud törődni a KISZ-el. KlSZ-szerve- zet.ünkben pártirányítás folyik. Az idősebb kommunisták irányításának nagyszerű hatását tapasztalhattuk a legutóbbi KISZ-gyűlésen is. A párt- szervezet már a taggyűlést megöl ö- zö.en közölte a KISZ vezetőségével a kommunisták elképzeléseit. taná­csait. Mindezeket a KISZ-titkár ja­vaslat formájában a taggyűlés elé vitte. Egyik ilyen javaslat volt, hogy kössünk szerződést a tsz-el. í v A KISZ-titkár részletesen tájékoz­tat t a a . tagságot a szerződésről. Eszerint: vállaljuk, hogy a tsz ku­koricaföldjéből 5 katasztrális holdat megművelünk. A tsz elvégzi a gépi munkát, mi pedig a kapálást, törést, szárvágási:. A tsz ezért a munkáéi'^ fél holdnyi terület terméséi, szerve­zetünk rendelkezéséré bocsátja. A hozzászólások során mérlegelték a IClSZ-tagok. kinek mennyi az el­foglaltsága, ki-ki hogyan tudja elvé­gezni a ráeső munkát. Kiszámítottál;, ha közös erővel végzik, két és fii nap alatt kényelmesen el tudják végezni a kapálást-az öt holdnyi te­rületen. A javaslatot elfogadták. A második javaslat szintén szerző­déskötésre hívta fel a kiszisták fi­gyelmét. Ezt már a tanáccsal kötik. A tanácsháza kibővítésére ugyanis 1 tavasszal kerül sor. „Vállaljuk a ta­nácsháza építéséből tagonkint 10 óra társ&dnir«'! munkát!” A tanácshá-n egyik “0 4 oVriszervezeté les a jek oá; Uwüyiség pedig a KISZ-szervezeté. E javaslatnak na­gyon örüllek a fiatalok, hiszen be­teljesülni látszik régi vágyuk: állan­dó otthonhoz jut szervezetük. A végzett munkájuk ellenértéké­nek megfelelő összeget a tanács a KISZ-szervezet rendelkezésére bo­csátja. Ügy gondolják, hogy egy autóbuszkirándulást szerveznek ha­zánk .valamelyik szép tájára. Ezen a kiránduláson azonban csak azok ve­hetnek részt, akik példásan kiveszik részüket' a munkából is. Az igrici KISZ-tagok karácsony­kor adták elő Tabi László: Nesze ne­ked boldogság — című darabját. Ré­gi tapasztalat már, hogy egy-egy színdarab betanulása, előadása ked­vezően hat az ifjúság életére, jobban eggyé kovácsolja őket. A darab elő­adása után azonban valamiféle szét­széledés tapasztalható, szinte lazul a szervezeti élet. Éppen ezeken okulva, a pártszervezet javaslatára elhatá­rozták, hogy két .színjátszó csoportot szerveznek s e mellett még egy ve­gyeskart:. Amikor az egyik színjátszó csoport a tanult darab előadásához közeledik, a másik csoport új darab tanulását kezdi meg. Szép tervek ezek, s biztosra vehe­tő, ha a fiatalok KISZ-taghoz mél­tóan látnak a munkához, a folytatás is jó lesz. Ha célkitűzéseiket valóra váltják, elsősorban a maguk s ugyan­akkor az egész község dolgozóinak művelődését szolgálják. A KISZ a munkák végrehajtásában nem áll egyedül. Amint a KISZ-titkár is megállapította, támaszkodnak első­sorban a pártszervezetre, kulturális vonatkozású problémákban pedig a pedagógus elvtársakra. A gyűlés végén olyan érzésünk tá­madt. hogy egységes összefogás van kialakulóban a KISZ és a különböző társadalmi szervezetek között. Ez egvik legfontosabb záloga a KISZ-en briiil a szervezeti élet fe'1«— nek. az ifjúság nevelésének. I Péter Zoltán, Igrici évvel ezelőtt választottam a termelő­szövetkezetet. Három holdon gürcöl­tem, s mellette más bérleménnyel, de sohsem telt el rajtam egy esztendő úgy, hogy az újból ne kellett volna adósságot fizetni. A járás termelőszövetikezeteinek elnökei majorlátogatásuk során meg­elégedéssel nyilatkoztak az állatte­nyésztésről, de ugyanígy szóltak a zárszámadás-közgyűlésen szerzett ta­pasztalataikról is. Csősz László, a vil- mányi Új Elet Tsz elnöke látva a göncrusakaiak példáját, versenyre hívta, ki a tsz-l. Ez a verseny bizo­nyosan mindkét tsz előnyére vélik. Annyit azonban máris lehet mon­dani. hogy a vilmánviaknatk nagyon kell igyekezniük, példás szorgalom­mal kell helytúllniok — mert ahogy a közgyűlésen résztvevő emuk asszony mondta — különben kerékpárral sem érnek a göncruszkaialk nyomába. Garami Ernő ------------o-----------­V itát rendeznek Miskolcon az Avas beépítési pályamüveiről Miskolc Város Tanácsa az Építés­ügyi Minisztériummal közösen, a múlt évben pályázatot irt ki az Avas beépítésére. A városközponttól a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­temig húzódó domboldalon mintegy 40 ezer lakást, számos közintéz­ményt, művelődési létesítményt kel­lett a tervezőknek elhelyezni. A pá­lyázatra a budapesti és az ország más városaiban működő1 lervezőiro­N épgazdaságunk erősödésének, az ipar és a mezőgazdaság termelé­kenysége növekedésének egyik tü­körképe a vasúti szállítások alaku­lása is. Ez a „tükör” jó képet mutat. 1960-ban — 1959-hez viszonyítva — igazgatóságunk területéről közel 1 millió 200 ezer tonnával több árut szállítottunk el. Szállításunk az öt­éves ■ terv első évében — az elmúlt évihez viszonyítva — mintegy hét százalékkal fog emelkedni. A nagymennyiségű áru elszállítá­sát a vasút csak abban az esetben tudja végrehajtani, ha fokozott mér­tékben törekszik a gazdaságosságra, nagy gondot fordít a rejtett tartalé­kok feltárására. Ilyen rejtett tarta­lék például a vasúti kocsik rakodási idejének módosítása. Életünk minden területén fejlődés tapasztalható, azonban a rakodási idők az elmúlt tíz évben semmit sem változtak. A rakodási idők mó­dosítása előtt széleskörű felmérése­ket végeztünk. Figyelembe vettük a Szovjetunióban, s a többi baráti or­szágokban alkalmazott rakodási időt is. A módosítás lényege, hogy ahol az áru közúton való'fel- és el- fuvarozása szükséges, ott 4. az ipar­vágányokon bérelt rakterületeken pedig 3 órában állapítottuk meg. A legtöbb esetben figyelembe Vettük menetrendi és üzemi adottságainkat. Ennek alapján jelentősen meghosz- szabbítható a rakodási idő ott, ahol ez a vonatok menetrendjének, vagy a kocsiforduló sérelme nélkül tör-' ‘cnhet. Az új rakodási idők megállapítá­sánál nagy kedvezményt biztosítot­tunk az irányvonalok megrakásánál. ahol figyelembe vettük a kocsiéra nyereséget, amit az irányvonal köz­lekedtetése biztosít. Az egyes ipar­vágányokon az eddigi 2—3 helyett 4—5 kiszolgálást vezettünk be. ami nagy erőfeszítést kíván az iparvá­gány tulajdonosoktól a kocsik kira­kásánál. Nagy feladat hárul a vas­útra is. hiszen a kocsik gyorsabb beállítása, kihúzása — helyenként — újabb tartalékgépek beállítását kö­veteli meg. Az új rakodási idők be­vezetése lényeges kedvezményt je­lent a fuvaroztató vállalatoknak. Énnek alapján a nap kezdetét nem 0 órától, hanem reggel 6 órától szá­mítjuk. Ez egyébként a fuvaroztató vállalatok régi óhaja volt. Az új rakodási időket ez év janu­ár 1-től vezettük be. Ezt megelőző­en egyes állomáson — mint például Sárospatakon — már a múlt év ok­tóber 1-től alkalmazták az új rako­dási időket. Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? Az új rakodási idők bevezetésével az igazgatóság terüle­tén a legtöbb állomáson csökkent a kocsitartózkodási idő. Különösen az olyan helyeken gyorsult meg a vo* natok továbbítása, — például a mis­kolci Gömöri, a rendezöpályaudva­ron —, ahol tartalékgépek állnak rendelkezésre. (A kocsiforduló meg­gyorsításában legfeljebb az jelent akadályt, hogy helyenkint a téli hi­deg idő miatt lefagy az áru, ami késleltetheti úp" a be-, mint a kira­kást). Az eddigi; tapasztalatok azt mutatják, helyes volt. az új rakodá­si idő bevezetése. Meggyorsult, a ko­csiforduló, csökkent a ki- és beraká- si idő. s ez lehetővé teszi, hogy még lobban, eredményesebben legyünk eleget megnövekedett szállítási fel­adatainknak. Bakó János MÁV Igazgatóság. III. osztály A biztosítás a zárszámadást mérlegben dák mérnökei 39 munkát küldtek be. A zsűri véleménye alapján tavaly a díjkiosztás is megtörtént. Az Építőművész Szövetség és az Építéstudományi Egyesület miskolci csoportjai a tervpályázatra beérke­zett munkák ismertetésére február 13-án és 14-én nagyszabású kiállí­tási; rendez a tervekből a Miskolci Városi Tanács nagytermében, ahol a város közönségének is bemutatják az Avas beépítésére készített elgondolá­sokat, majd február 14-én a szakem­berek bevonásával megvitatják azokat. Megyénk más vidékeihez hasonló­an a sátoraljaújhelyi járás 56 közsé­gében is nagy lendülettel folynak a zárszámadási közgyűlések. Elégedet­ten vesSik át; a termelőszövetkezeti tagok a munkaegységek értékével bélelt borítékokat. Igaz, viszontagsá­gos volt az elmúlt esztendő, hiszen annyi, augusztusi jeget és októberi esőt emberemlékezet óta nem kap­tak Hegyalja nemes venyigéi, mint 1960-ban. de ha kissé vékonyabbak lettek is néhol ezidén a borítékok, végzetes következménnyel mégsem járt a kedvezőtlen időjárás. — Ennek áz a magyarázata töb­bek között — mondja Buray László, az Állami Biztosító sátoraljaújhelyi kirendeltségének vezetője —. hogy termelőszövetkezeteink előrelátók voltak és bebiztosították vagyonukat, terméseiket tűz és jég ellen, vízká­rukat pedig az állam megtérítette. Bizony, még egy évben sem fizet­tünk ki ekkora összeget az érdekelt tsz-eknek, print az elmúlt évben. Hogy csak néhány példát említsek: A tolcsvai Békeharcos Tsz 611 ezer, a sárospataki Kossuth 266 ezer, a ke­néztől Dózsa 161 ezer. a vilyvitányi Ezüstkalász 110 ezer forintot kapott kártérítés címén. Csupán árvízkár és jégbiztosítás fejében 3,5 millió fo­rintot fizettünk ki, ami természete­sen jelentősen hozzájárult a munka­egységek folyósításához. Összefogással a hegyaljai borok világhírnevéért Tokaji, bodrogkeresztúri tudósítás — Az említett példák hatására já­rásunk termelőszövetkezetei 1961- ■ A Hegyalján is hódít a szövetkezés gondolata. Egyestípusú társulásokba tömörülnek a szőlősgazdák. Ezrek és ezrek erőfeszítése találkozik most, megvalósul egy nagy gondolat, egy­ségessé válik a híres szőlőkultúra. Napokkal előbb már hírt adtak a to­kajiak arról, hogy befejezték a szer­vezést, s ugyanígy Bodrogkeresztúrról is győzelemmel adhatnak számot. Csütörtökön rövid ünnepségek ke­retében örökítették meg a nevezetes eseményt, a két község határában. Bodrogkeresztúron a község három bejáratánál elhelyezték a tsz-falut jelző ’ táblákat. Az ünneplőket szeke­rek hozták a falu végére. Voltak itt úttörők, fiatal kiszisták, a megalakult és a régi termelőszövetkezet tagjai, u helyi tanács vezetői. A tokaji út ha­tárában Ulrich József, a bodrogke- resztúri Hazafias Népfront elnöke meleg szavakkal köszöntötte az ava­tóünnepségre érkezett tokajiakat. A tokajiak sem sajnálták a fáradtságot és átkocsiztak Bodrogkeresztűrba. A tokaji párt és tanács képviselői mel­lett itt volt ifj. Dolák András, az újonnan szervezett egyeslípusű ter­melőszövetkezet elnöke is. Lovász Pál, a hegyközség intéző bi­zottság tagja érdekes szavakkal ecse­telte az egyestípusú társulás jelen­tőségét, azt, hogy a hegyaljai szőlős­gazdák szövetkezetbe tömörülve mű­velik meg földjeiket. Nagyon örülünk annak, hogy a párt és a kormány is támogatja a szövet­kezés egyszerűbb formáját itt, a Hegy alján. Az a véleményünk, hogy ez a sző- lökultúra további emeléséhez vezet. A tagok bátorítást éreznek a lehető­ségből, s máris elhatározták, hogy megszüntetik a hosszúcsapos met­szést. Nem az lesz a döntő cél, hogy minél többet kisajtoljanak a szőlő­tőkéből, hanem hogy minőségi bort tudjunk szállítani a világpiacra, az rszégnak. Őszintén meg lehet mon- ani. hogy sokan elhanyagolták a szőlőiket, nem látták a jövőt, nem tudták azt, hogy milyen jelentősége­ket teremt a szövetkezeti 1 társulás. Hamarosan megkezdődik a trágya- hordás is és minden lépést megte­szünk azért, hogy most már összefog­va tovább öregbítsük a tokaj-hegy- aljai borok hírnevét. Amikor Bodrogkeresztúron befeje­ződött az ünnepség, a keresztúriak visszakísérték, a tokajiakat, hogy szintén tanúi legyenek annak a pil­lanatnak, amikor elhelyezik a szö­vetkezeti táblát a község határában. A fiatal kiszisták sokat segítettek a község átszervezésében, s most a munka szimbólumaként Rudolf: Béla, Tokaj község KISZ-titkára helyezte el a táblát A tokajiak nevében a vendégeket Sánta Károly, a községi tanacs vb. titkára üdvözölte. S hogy méltó legyen az ünnepélyes aktus, tokaji borral koccintva kívántak egy­másnak sok sikert a tokajiak, a bod­Mint lapunkban már hírt adtunk róla, a megyei Vöröskereszt kebelén belül megalakult Miskolcon a tbc elleni küzdelem megyei társadalmi bizottsága. A bizottság létrehívását az tette szükségessé, hogy — bár az orvostudomány hatalmas fejlődése, különösen a legutóbb) évtizedben le­hetővé tette a gümökóros tbc-s meg­betegedések megelőzését és gyógyítá­sát, mégis, a tbc ma még eléggé ki­terjedt betegség hazánkban. Éppen ezért különösen . fontos feladatként állította kormányunk a vöröskeresz­tes munka középpontjába a tbe-s megbetegedések megelőzésére való törekvést, a betegséggel kapcsolatos fokozottabb mértékű felvilágosító munkát. A' bizottság feladata, hogy az egész­ségügyi szervek munkájának támoga­tására összefogja a társadalmi erőket a tbc visszaszorítására, a megbetege­dések minimumra való csökkentése érdekében. A bizottságot, amelynek Németh Imre országgyűlési képviselő az elnöke, megalakulásával egészség­ügyi szerveink bevonták a tbc elleni küzdelem helyi tervének elkészíté­sébe, amelyet velük, szoros együtt­működéssel hajlanak végre. Pártunk és kormányunk határozata értelmében a II. ötéves terv végére ben még nagyobb érdeklődést mu­tatnak és a tavalyinál is nagyobb összegű biztosítást kötnek. Könnyí­tést jelent ezen a téren az a körül­mény, hogy az Állami Biztosító ettől az évtől kezdve, a termelőszövetkeze­tek számára egy új biztosítási for­mát, az általános vagyonbiztosítási vezette be. Eddig a szarvasmarha biztosítási dija 160 forint volt. az új biztosítás alapján ez az összeg 120 forintra csökkent. Mig az előző évek­ben csak hat hónapos kortól fizettek kártalanítást állatelhullás esetén, az általános vagyonbiztosítás következ­tében a kártérítés hatálya már a két hónapos sertésekre, juhokra és a há­rom hónapos lovakra, szarvasmar­hákra. is kiterjed. meg kel] teremtenünk nündazoíkat az egészségügyi feltételeket, amelyek segítségével á tbc-t, mint népbetegsé­get teljesen fel tudjuk számolni. A most megalakult társadalmi bizottság tehát ezeknek a szempontoknak alap­ján dolgozta ki munkatervét, amelyet a .legutóbbi ülésükön megvitattak és egyhangúlag jóváhagytak. A munkaterv’ alapján javasolták, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya hozzon határozatot: az úíko- iákban, tanintézetekben ne csak a pe­dagógusok. hanem valamennyi alkal­mazott kötelezően vegyen részt a tbc-s szűrővizsgálatokon. Javasolták a tanács végrehajtó bizottságának, bogy hívják fel a járási tanácselnö­kök figyelmét: a tbc szakintézetek költségvetési, beruházási és felújítási hiteleit teljes egészében, rendeltetése szerint használják fel. A társadalmi bizottság' munka- terve, amely rendkívül értékes cél­kitűzéseket tartalmaz, többek között az egyik legfontosabb probléma, a tbc-s betegek lakáskérdéseinek, a be­tegség miatt csökkent munkaképessé­gűek más munkahelyre való elhelye­zésének megoldásában is segítségei kíván nyújtani. rogkereszturiak. A tbc-s megbetegedések felszámolásáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom