Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-11 / 36. szám

\ ÉS2AKMAGYARORSZAG Sromijai. 1961. tebmár tL Történelmi lecke fiúknak Nincs még egy éve, Cesztelyen a körzeti művelődési ott­hont. Kétségtelen, hogy egy ilyen művelődési otthon minden falu kul­turális életében nagy változást hoz, vagy hozhat. Változtatott-e, és meny­nyit változtatott Gesztely kulturális életén ez a művelődési otthon? Az igazgatónak, Tóth Lászlónak nem sikerült ugyan még pezsgő élet­tel megtölteni a termeket — ideje sem volt erre — hiszen mindössze néhány hónapja dolgozik itt — és az sem valószínű, hogy az elkövetkező hónapokban gyökeresen megváltozik majd itt minden. Az viszont biztos, hogy a művelődési otthon hamarosan sokkal jobban éreztetni fogja hatását, mint most. Most még csak az elején tartanak mindennek. Ez még inkább csak szervezése a kultúrmunkának, ami később nagyobb, szép eredmény­nyé realizálódhat. Hol tartanak most? — Amikor idejöttem, a kultúrcso- portnaík mintegy 90 százaléka felnőtt volt — mondja' az igazgató —, ezt látva, természetesen az egyik legfon­tosabb feladatomnak tartottam és tartom most is, hogy a fiatalokat be­kapcsoljam a munkába, aktívabbá tegyem őket. Házról-házra jártam, hogy ismerkedjem velük. Különösen a fiúkkal van sok baj. Többen közü­lük még mindig jobban érzik magu­kat az italbolt biliárd-asztala mellett, mint itt. Mégis lehet, már eredményről be­szélni. A művelődési otthonnak tánc- csoportja, színjátszó gárdája és kö­rülbelül 50-es létszámú énekkara van. Ezekre az embehekre már lehet számítani. Elég gyakran szerepeltek is már. de ezeket a fellépéseket in­kább még csak olyan számypróbál­Ifjúsági vöröskeresztes munka a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban A Zrínyi Ilona Leány gimnázium nevelői munkájában hasznos, az is­kolai oktatást kiegészítő szerepet tölt be az ifjúsági vöröskeresztes munka, amely már évek óta nagy buzgósággal folyik az iskolában. Az Ifjúsági Vöröskereszles Csoportban munlcálkodó lányok tudják, hogy szolgálatukra nemcsak az iskolában, havam már a családban is szükség van, később pedig hasznát fogják venni ilyen irányú tudásuknak a munkahelyükön és az élet különböző területein. Ebben az iskolai esztendőben há­rom irányú tevékenységet folytat­nak az Ifjúsági Vöröskeresztes Cso­port tagjai. Tagsági bélyegek árából az isko­lát gyógy- és kötszerrel látták el, amit a nagy Létszámú leányiskola bármelyik növendéke szükség esetén igénybe vehet. Az óraközi szünetek­ben jelentkeznek a növendékek gyógyszerért vagy kötszerért, s így nem kell kis bajokkal az SZTK ren­delőjébe menni.- ezáltal kevesebb a mulasztás,v végső fokon eredménye­sebb a tanítás. Másik szolgálatuk az iskola tiszta­ságában való segítkezés. Az Ifjúsági Vöröskercsztes Csoport tagjai éber szemmel vigyáznak az udvar, a tan­termek tisztaságára., mivel ők tud­ják legjobban, hogy a különböző hulladékok fertőzést, betegséget ter­jeszthetnek. Legfontosabb munkájuk azonban évről-évre cgy-egy tanfolyam elvég­zése. Ebben az esztendőben két tan- folyamot végeznek. Az első félévben a Vöröskeresztes Csoport tagjai el­végezték az Ifjú Egészségör tanfolya­mat. A második félévben csecsemő- ápolási tanfolyamot végeznek. A tanfolyamot Biró Jolán, az Egészség- ügyi Szakiskola oktatónője vezeti nagy hozzáértéssel. Gyakorlati be­mutatások. filmvetítések teszik von­zóvá a tanfolyam egy-egy óráját, amit a lányok iskolai időn túl. dél­után hallgatnak. Tehát szabad ide­jükből áldoznak fáradságot erre a munkára. Az ifjúsági vöröskeresztes munka sok növendékben ébresztett vágyat az egészségügyi pályák iránt és sok növendékben tette tudatossá, mit ál­doz szocialista államunk az ember egészségére. A városi Vöröskereszt helyi szer­vezete sok tanáccsal és éber figye­lemmel kiséri az iskola vöröskeresz­tes munkáját-, így az iskola jó vö­röskereszt munkája- a helyi szervezet gondosságát, felelősségét is dicséri. Könnyűzenei rendezvények A könnyűzene kedvelői a közeli napokban három műsort is kapnak Miskolcon. Hétfőn, 13-án este fél hat és fél kilenc órai. kezdettel a Magyar Rádió és Televízió tánczeneikara ad tarka műsort az Országos Rendező Iroda rendezésében a Miskolci Nem­zeti Színházban. A zenekar Zsoldos Imre vezetésével ú.| műsorát mutatja be. Közreműködik Kovács Erzsi. Korda György, Sárosi Katalin, Se- lényi Dezső, Kóród i. Jenő és a „Vi­dám fiúk”-lrió. A Nehézipari Műszaki Egyetemen „Szív küldi . .címmel rendez mű­sort az Országos Rendező Iroda feb­ruár 15-én. Ebben a műsorban Záray Márta, Vámosi János. Raffay Erzsi, Csizmadia László és Balassa Tamás tánczenekara szórakoztatja a könnyű táncdalok kedvelőit. A harmadik rendezvény a Vasutas Dolgozók Erkel Ferenc Művelődési Otthonában lesz 16-án, csütörtökön. (Nem pénteken, mint korábban hir­dették!) A „Humor az operettben’ című műsorban Bilicsi Tivadar mel lett fellép Borvető János, Gyenes Magda, Gena Pruss, Gálcsiki János, Murányi Lili és a Stúdió-együttes. Az első előadás fél 6-ikor. a második fél 9-kor kezdődik. Automatikus palackozó gépsor Mádon A Tolzajhegyaljai Állami Pince­gazdaság mádi palackozó üzeméből naponta' mintegy 5000 dugaszolt bort szállítanak el részben belföldi fo­gyasztásra. részben pedig exportra. A mádi palackozó üzemben hétféle kiérlelt, minőségi bort dugaszolnak, többek között 3—5 puttonyos aszút, szamorodni, valamint asztali boro- kat. A megnövekedett igények kielégí­tésére a. pincegazdaságban most új, csehszlovák gyártmányú automati­zált palackozó gépsort szerelnek be. A gépsor egyes egységei önműködő­en mossák ki és fertőtlenítik a pa­lackokat, majd tölti és dugaszolja azokat. A ■ megtöltött palackokat szállítószalagon továbbítják a cim- Icézöbe, ahonnan a raktárba kerül, A ! gépsor előnye, hogy a palackozásra kerülő bor a pincében lévő hordóból gyakorlatilag a. levegővel való érintkezés nélkül kerül palackokba. VARAD! LÁSZLÓ: LEJTŐ VI. A presszóban kellemes meleg van. A kék, piros, sárga se­lyemmel borított hangulatlámpák alatt halk, diszkrét csevegés folyik. A városka egyik úgynevezett elit he­lye. tóként a feketekávé ..rabjai” ke­resik fel. A pincér halk és udvarias, nesztelen léptekkel siklik a szőnyeg­gel borított padlón. Majd minden vendéget ismer, — kissé talán fölé­nyes is, a szelíd zsongásból kibonta­kozó pletykák hatására. Károly cukrot,dob a feketekávéba, megkavarja, s egy hajtásra kiissza. Karórájára néz. — félnégy. még ti­zenöt perce van a buszindulósig. Ka­bátját sem vette le, s ha nein lenne odakünn >oly dermesztő hid'cg, be sem jön. Bár butaság, az env berek nem egészen olyanok, print az após mondja. Ha feketét iszik, nem foghatják rá, hogy részeg, ehhez má- zsányi rosszindulat kell. És nem mindenben ért egyet az öreggel. Teg­napelőtt esti beszélgetésük után, mi­előtt lefeküdtek volna, még azt mondta: „Radikálisan, máról holnap­ra hagyd abba az alkoholt. Legalább fél évig ne igyál még egy kortyot sem!” Tegnap is volt egy, vitájuk, az •rdogbe is, kezd az idegeire menni ez. az egész játék. Az öreg megpen­dítette előtte az elvonó kúrát! Rá akarta beszélni. — Nézd — mondta az öreg —ha önakaratodból nem megy, végső fo­kon ott az elvonókúra. Nem fontos dobra ütni, azt mondjuk, hogy sza­natóriumba mentél. Emlékszik rá, elég ingerülten vá­laszolt; — Ugyan apa, még nem tartok ott. S az sem biztos! A Dunántúlon volt egy gyerekkori orvosismerősöm, azt mondta, az elvonókúra nem minden. Az csak mankó, a betegség leküzdé­séhez. Egy akarat nélküli embernél az elvonókúra igen kis százalékban sikeres. Dühös volt, s nem vitatkozott to­vább az öreggel. Dühös azért is, mert elszólta magát a Dunántúl emlege­tésével, s apósa elég éleseszü, hogy rájöjjön, nem újkeletű a baj. — Parancsol valamit mérnök úr?1 A pincér állt előtte, diszkrét fél mo­sollyal az arcán, mint aki biztos ben­ne: lesz rendelés. — Nem ... azaz, hozzon egy fél konyakot. Balgaság, van még nyolc perce, a busz is elég hideg, ma egész nap az üzemben járkált, az az RP. 118-as nem akar sikerülni, holott ötezer fo­rint célprémiumot tűztek ki. Jól jön­ne, rögtön visszaadná belőle az öreg­től kölcsönzött ezernégyszáz forintot. A bárpult, üvegtetejének az árát. Igen drága este volt, a Dunántúlon történt vele hasonló eset.' Ennek azonban véget kell vetni. Mégitta a konyakot. Az ital kelle­mes meleget áraszt va terült szét ben­ne. Igen, tudnia kell, mennyi a ha­tár. Ha négy pohár konyak,, akkor négy és ne tovább. Négyet fninden- esetre elbír, meg sem látszik rajta, sót Irat sem. Éppen ezért botorság az öreg szisztémája. Semmit sem! Legalább hat hónapig! — Még eggyel, mérnök úr? — Hozzon még eggyel. Hideg van kint! Különben is ráér. Éva ma csak hat órára megy haza. Szakmai tanfo­lyamra jár. Az após feleslegesen fél­ti, nem lesz rossz dolga mellette. Nem. nőt még nem ütött meg, bár­mennyire is nem „galambtermésze­tű”. 1 Elmosolyodott Ivott. Könnyebb- nék és frissebbnek érezte magát. Már nem fázott, levetette a kabát­ját. Húsz perc múlva megy a másik busz — gondolta —, majd azzal ha­zamegy. Ennyit igazán megérdemel az ember, ezt a két-három pohár konyakot. Vagy négyet. Legyen négy a határ. Se több, se kevesebb. El- / .végre nem élhet úgy az ember, mint egy remete. — Szervusz Karcsikám, lógatod az 'orrod. — Ah, szervusz Pista. Gyere ülj le. Várom a buszt. Nos mit végezte­tek Prágában? «' Szabó, a kolléga leül. — Vesd le a kabátod is, rádmeleg- szik! — Nem öregem, sietnem kell. Csak éppen beugrottam egy konyak­ra. Sanyikáni, hozzon csak egy ko­nyakot, gzaz kettőt. Szóval sietek öregem. Apropó, téged nem hívtak meg estére a bankettre? Négy prá­gai kolléga jött velünk, a klubban tartjuk. — Dehogynem. A főmérnök szólt nekem is, azonban most nem va­gyok olyan hangulatban. — Ne beszélj butaságot. Karcsi­kéin. Szólsz a feleségednek ... ’ Soós legyintett: — Áh, nem jorr el. Ki lesz merül­ve. Rengeteg a munkája, plusz tan­folyamra jár. Meg aztán tudod, hogy van. hazamenni, átöltözni, szóval.. . — Egészségedre. Na, cn megyek is. Gondold meg. Nagyon szimpatikus emberek ezek a prágaiak. Kitűnő szakemberek! Halló Sanyikám, fize­tek' Két. konyak! Tessék! KI -in is volna rossz elmenni arra * a bankettre — ötlik fel Soós agyában, amint ismét egyedül marad az asztalnál. Az élei nemcsak mun­kából, hanem szórakozásból is áll. Hanem a buszt ismét lekéste, na azért még hatra hazaér. Addig ... — Még egy konyakot kérek! Ez még csupán a negyedik. Semmi baj, igazán semmi. Hatig nyugodtan elmehet. Hat konyak lesz a határ, se több, se kevesebb. Jó ez a zson­gás, kellemes bágyadtság, a bár íö- pincérével azonban beszélni fog. Mégiscsak abszurdum, hoev azért az üvegpultért ezernégyszáz forintot számoltak fel. Nem lopja ő a pénzt, mégcsak olyan könnyen sem keresi, mint, egynémelyik föpincér. S amellett oly gőgös némelyik, mintha az ő jóvoitukból élne az ember. El ám a fene, fordítva, a vendégekből lesz bőrkabát és aranyóra! Persze nem lehet általánosítani, van ilyen is, és van szolidabb is. Különbözőek, mint az emberek általában. Lám az após fél évig nem ivott semmit, csak így tudott leszokni az italról. Neki ez könnyebben fog menni. Lehetetlen, hogy ne legyen annyi akaratereje. Egy dologra kell vigyáznia, — ne le­gyen részeg. Igen. A hat konyak jö­het. Tisztán lát mindent, kint hava­zik, ezen a nőn lila kabát, vott, az bőrkabátos, ezen a férfin fekete, kucsmával a fején ... s bent? Soós félfordulatot tesz, könyökétől az üres konyakospohár megbillen. Utánakap. Sikerült — gondolja —, lám a reflexeim is kitűnően működ­nek. j — Még egy konyakot kérek! — Igenis. Máris hozom. A hatodiknál fizetni fogok — határozza el, s az órájára pillant. — Félhat. — Igazán nem lenne butaság elmenni arra a bankettre. Persze akkor már nem mehet haza. Csak megijesztené őket, Éva megint úgy nézne rá... Ah... nem értik meg... a társadalmi sze­rep is hozzátartozik a napi élethez. Különben sem fog inni. ott lesz a főnök, a főmérnök, rendes ember. Persze legalább fél hétig itt kell ma­radnia. a hatodik konyakkal csínján kell bánni. — Még egyel kérek! (Folytatjuk.) * Egy rövid magyar t Ezt a. címet viseli a 20 perces kis- Xfilm, amelyet a napokban vetítettek I kísérő filmként a miskolci Béke mo- tziban. A cím mögött érdekes monda- i ni való húzódik meg. A kendercsi me- tzögazdasági gépészképző iskolában t vagyunk. Ott tanulnak azok a fiúk, l akikhez a. film alkotói címezik a tör- Iténelmi leckéi, de valójában nem Icsalc nekik szól hanem az egész ma- Igyar társadalomnak. Szól a felnőttek­éhez, hogy emlékeztesse őket és szól a l fiatalokhoz, akik csak hallomásból » ismerik már a régi Kenderes urát. t Régi filmhíradók szalagjai kerül- f nek bele a gazdasági gépésziskola ve- Itítögépébe, és a vetítővásznon meg­ír elevenedik a régi Kenderes. A rácsos 1 vaskapunál ott áll a Icakaslollas [ csendőr. Kenderes urának, Horthy [ Miklósnak a támasza. Hosszú kép- i sorok mulatják be a kenderest kas- » télyt, a vadásztermeket, a társalgó­kat és ki tudná még felsorolni, hány­féle szobát, csak éppen egyel nem ; láttunk, mert arra úgylátszik a fö- ; méltóságú hóhérnak nem volt szük- ; sége: könyvtárszoba, vagy egy árva ; könyvtári polc nem r-olt fellelhető ; Magyarország egykori kátyúba veze- , tőjének birtokán. Peregnek a régi • filmszalagok. Megelevenednek a rég- ; képek. Horthy Miklós vendégeket ; fogad. Csendörszázadok diszmenetét ; látjuk a. kastély előtt a vendégele és ,a földesúr tiszteletére. Az apróter- ’ meld, lórapattant tengernélküli ten- I gerész sétálgat a. birtokán. Két ele- i gáns. elszánt tekintetű férfiú kíséri, ’ minden lépését. Detektívek. Úgy lát- ; szik. a föméltóságú úr még saját ott­• honában sem érezte magát biztonság­• ban. Látjuk, amint elegáns, ellenten­gernagy i ruhában kilovagol agyon­i cifrázott tisztek kíséretében. / Aztán, • hogy valamit mégis lássunk a te%ge­• részből, fürdőruhára vetkőzik, gumi- | sapkát húz a fejére és úszkál a park • medencéjében. Látjuk, amint, szétnéz ; a birtokán, a termést szélűiéig éli. és ; látjuk a felesége öfÖméltóságát, aki ; vxég életében szentté avattatta ma- ; gát., ugyanis a kenderest templom ; oltárképén az egyik női alak modellje ; Horthyné volt. A kép a kenderest , templom oltárán mind a mai napig látható. Latjuk, Horthy botosispánjá­• vak kísérteties alakját, látjuk a dicső ■ vendégsereget, József főherceget, amint fogcsikorgatva, de kényszere­• dett vigyorral parSlázik nagy ellenlá- ; basával és lát juk a főúri vadászatokat, ■ahol a király-önjelölt Albrecht fö- ; herceg és Horthy egymás mellett áll- ; va sütögetik puskájukat az előre le- ; lőtt és bejegelt nyíltakra — gondo­san vigyázva, nehogy-egyik a másik­ának a hála mögé kerülhessen, mert • gatásdknak lehet nevezni. A fiatalé-; kát összefogni, műsoraikat nívóssá,; széppé, a szárnypróbálgatást sikeres; repüléssé tenni nem könnyű feladat.; Nagyon fontos az is, hogy Tóth; László ebben a munkában ne legyen; magára hagyva. Szerencsére nincs is.; A pártszervezet, a tanács is sokat se-; gít és sokat segítenek a pedagógusok; is. Trizsi Pál nevelő például az ének-; kart vezeti. Valószínűleg, hamarosan; még egy nagyszerűen segítő ember; áll majd munkába a művelődési ott-; hon sikeréért: dr. Varga Imréné, aki; nemrégiben jött ide Csehszlovákiából; és máris sokat segített a táncpróbá-; kon és színelőadások próbáin is. ; Munkaerőben nincs tehát hiány.! Valószínűleg sikerül majd megváló-! sítani azokat a terveiket, amelyekről! ott jártunkkor beszélgettünk. Melyek! ezek a tervek? ! — Eleinte csak egyfelvonasos dara­bokat tanulunk majd be. Azért van erre szükség, hogy megismerjük mindenkinek a , képességét, a ké­sőbbi nagyobb daraboknál kinek mi­lyen szerepet. adhatunk. Későbbre; ugyanis az a tenni nk. hogy minden évben legfeljebb csak egy nagyobb, három, vágj' több felvonásos darabot tanulunk be. de azt szeretnénk kivá­lóan, művészi igénnyel előadni. Rész­ben ezért akarunk egy színdarabot megtanulni, másrészt pedig azért, hogy több idő jusson az irodalmi műsoros estekre. Mert sok ilyen estét, szeretnénk szervezni. ' A «ervek között •* ££ még. Hamarosan elkezdődik majd égj' varró és kézimunka tanfolyam. A művelődési otthon keretein’ belül tartják majd azt a tanfolyamot is, amelyiken a tsz-tagok tanulják’ meg a munkaegj'ség kiszámításának a módját. És persze, ami a legfonto­sabb: meghódítani a fiatalokat, „be­hozni” őket a művelődési otthonba. A közelebbi tervek pedig: — Készülődünk a farsangi karne­válra. Nagj'on színessé alkarjuk tenni ezt a karnevált, reméljük, hogy si­kerül is. Nincs mór messze a Tanács- köztársaság évfordulója sem. Erre az alkalomra is szép műsort akarunk összeállítani. Szeretnénk azt is, ha most már majd a körzetünkhöz tar­tozó falvak kuitúrcsoportjai is eljön­nének hozzánk. Azt. hiszem, leghama-: rabb a felsőzsolcaiaik jönnek ide. A művelődési otthon programjában természetesen nemcsak az itteni kul- túrcsoportnak a munkája szerepel, a Miskolci Nemzeti Színház például majdnem minden hónapban ellátogat ide. De az fBZMT együttese és más művészeti csoportok is elég gyakori vendégeik Gesztelyen. Most még „csak” az van hátra, hogy az itteni fiatalok­ból alakult kultúrcsoport kiforrjon, jóegyüttessé kovácsol ód jón. és akkor a művelődési otthon teljes mértékben be tudja majd tölteni feladatát. Ez pedig, minden valószínűség szerint, sikerül is. Priska Tibor KEZDŐ LÉPÉSEK: I F dokumentumfilmről ugyebár sosem lehet tudni, ha egy trónra egyszerre többen vágynak, miI történhet véletlenül. Peregnek az un-] dorító képsorok. Horthy Miklós úgii látszik sokat adott arra, hogy magány életét is mind gyakrabban megörökitJ tesse a film szalagokon és alig-alig akad olyan filmkocka a korabeli hír-, adókban, amelyen a fasiszta tömeg-I gyilkos karvalyorra ne töltené be á lufielyet, A cattarói. siófoki, orgo-\ ványi, Izsáki tömegvér cngzésekrú\ készült képeket Horthy nem vágatta-j be a híradókba. De azok is megvan-i na-k. Megőrizték a filmszalagok a. kende- rcsi földesúr gyalázatos életéről ké­szült képeket. De megőrizték a. régi Kenderest is. Látjuk a filmen a kas­tély árnyékában diiledezö cselédháza-i Icát, a szörnyű sorsban élű cselédasz-, szonyokal és gyerekeket, a. borzasztó nyomort, a négycsaládos konyhákat,-, és mindazt, amire Horthy az uralmát| alapozta: a rettenetes népnyomort.1 Nem. hitte volna Horthy soha, hogy az általa készíttetett filmfelvételek egyes koclcai, amelyeket ö csak mel-1 Lékesnek tartott, vagy soha meg senil nézett., milyen félelmetes dokumen­tumai. milyen megrázó erejű bizo­nyítékai lesznek annak a népnyomor­nak. amelyben ö tartotta országát és\ szükebb pátriáját, a kenderesi ura-: dalmat. Erről az időről beszélnek a filmen a régi kenderesiek. víz egykori igáskocsis a birtokról, aki ma a tsz fogatos-brigádjának vezetője és má­sok. És megelevenedik a filmszalagon a mai Kenderes, a termelőszövetke­zet. az állami gazdaság élete, a telje­sen újjáépüli, virágzó község, amely­ben jómódú, boldog emberek élnek, és amelynek idősebbjei már csak mint rossz emléket emlegetik az egy­kori földesural, a fiatalság pedig már csak szülei elbeszéléséből ismeri meg, milyen volt cselédeskedni az „ország- gyarapító föméltóságú úr” magánbir­tokán. A fiiin allaitói jó szolgálatot lettek ennek a dokumentumfilmnek az ösz- szeállítasával. A jelen és a múlt egy­bevetésével jól mutatja meg a. film azt az óriási fejlődést, amit népünk 15 esztendő alatt elért. Meggyőző erővel ábrázolja, mutatja be Horthy és a hozzá hasonló népelnyomók uralmát, azt a sötét múltat, azt. az alacsony életszínvonalat, ahonnan Kenderes népének és az egész ma­gyar népnek, indulnia kellett, hogy eljusson a. szocializmust építő mához. A film címe: Történelmi lecke fiúk­nak. Nemcsak fiúknak, történelmi lecke ez az egész népnek. Ezt a kis- filmet többször, több filmhez csa­tolva. több moziban kellene vetíteni. (bm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom