Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG . Péntek, 1SS1. február 18A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról.) eredményeket értünk el e célkitűzésünk végrehajtásában. Keresztes elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a termelőszövetkezeteik megalakulása után hogyan kezdtek munkához az cdelényi járásban. — A földrendezést 20 községben befejeztük.' A leltározás is végétért 26 községben, ezeken a helyeken az egyes termelőszövetkezeti tagokra kivetett vetőmagbeviíel mennyiségét is megállapították, a tavaszi vetőmag összegyűjtése legtöbb helyen folyik. ■ — 27 új termelőszövetkezeti községben a tsz megszilárdítása .végett a tagok részére minden helyen 4 előadásból álló tanfolyamét tartunk a tagok jogairól és Kötelezettségeiről, a munkaegységszá- mításról, a munkaszervezésről, az áruértékesítés! kedvezményekre!. Az előadások iránt igen nag" az érdeklődés. Eddig 52 előadást • tartottunk. Keresztes elvtárs ezután arról beszélt, hogy a nőtanács kezdeményezésére az edelényi járásban is szorgalmazzák a baromfitenyésztést. Bódvaszilason például 400 darab tyúkot adtak össze a termelőszövetkezeti tagok, hogy a baromfitörzset létrehozzák. Hozzászólását így fejezte be. — T; resztaljuk, hogy az új termelő z. kezetekben jelentős kezdeménye- sáli történnek a férőhelyek létrehozására. Támaszkodnak a köz- birtpko—.ágra, az erdőgazdaságra, bár ez utóbbival .gyakran vitáink vannak. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy a földrendezést, a vetőmag arányos' bevitelét, a termelési terv bevételi és a költségvetés elkészítését, ennek alapján a 'munkaszerződéses rendszer megvalósítását március 1-re befejezzük,' miközben az állattenyésztés sokrétű feladatainak megoldásán munkálkodunk, hogy húsáru terme-, lés: és felvásárlási tervünket részleteiben is teljesíthessük. Szabó József, a szerencsi járási pártbizottság titkára: A szerencsi járásban a termelőszövetkezetek szervezése lényebében be fejcsődött Szabó elvtárs hozzászólása elején ismertette, hogy a járás összes szántóterületének OH százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, így az. átszervezést sikeresen megoldották. A Hegyalján 7 községben hegyközségeket szerveztek: itt a szőlősgazdák lényegében egy nap alatt léptek be, s alig páran vannak, akik még nem döntöttek. Elmondotta, a párt határozata a dolgozók helyeslésével találkozott, mindenütt hozzáláttak a munkához, sőt: a hegyközségek megalakulása után olyan helyeken is trágyázzák például a földet, ahol erre évek óta nem fordítottak gondot. A termelőszövetkezetek megszervezése után az egész járás területén megkezdték a megszilárdítást, s ez a munka jól halad: minden pártszervezetben megtárgyalták, milyen feladatokat kell megoldani. A továbbiakban azokat a jelenségeket bírálta Szabó élvtárs, amelyek egyes emberek maradisága, helytelen felfogása miatt gátolják a termelő- szövetkezetek megszilárdítását. — Vannak olyan területek — mondotta —, ahol az emberek nem követik az életet. Az utóbbi időben sokat vitázunk például a Nemzeti Bankkal, ahol különféle létező és nemlétező paragrafusokra hivatkozva, nem ismerték el azt az összeget, amelyet a termelőszövetkezeti tagok földhozzájárulás címén befizettek. Egy .másik probléma, hogy amikor mi egyfelől szorgalmazzuk a termelőszövetkezeti tagokat: értékesítsék termékfeleslegeiket, a termelőszövetkezet azonban a banknál sorban áll, és így a tagok az értékesített termény után nem kapják meg a pénzt. Ugyanez tapasztalható a hegyközségekben a borátadásnál is. Az ilyen jelenségek gátolják munkánkat, nehezítik a tervek teljesítését. Hozzászólása további részében javaslatot terjesztett elő Szabó elvtárs. Elmondotta, hogy a különféle termeltető vállalatok járási kirendeltségeinek (mint az Állatforgalmi, a Terményforgalmi, a Magtermeltető Vállalat, stb.) a termelőszövetkezeti mozgalom területi és számbeli felfejlődése után nincs sok dolguk az egyéniekkel. Munkastílusuk, módszerük azonban még erre van felépítve. Azt javasolta, — minthogy e vállalatok munkatársai együttvéve majdnem annyit tesznek ki, mint a járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgozó munkatársak — vonják össze ezeket a' szerveket járási szinten egy irányítás alá. így elkerülhető lesz majd, hogy egyik-másik vállalat helytelen intézkedése folytán a termelőszövetkezetek vezetői bosszankodnak, s a közös gazdaságot kár éri. Szabó elvtárs egy másik javaslata a Taktaköz rendezésére vonatkozott. Most is mintegy 5 ezer holdat öntött el itt a belvíz. Ez a terület a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kezelésében van. Azt javasolta: közös összefogással építsék meg a Taktaközbén is a belvízlevezető csatornákat s haladéktalanul kezdjék meg a talajjavítást is. A továbbiakban a kihelyezett mezőgazdasági szakemberekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy a nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberek sok segítséget adhatnak és „ adnak is a termelőszövetkezeteknek, de többen különféle problémákkal küzdenek. Egyik-másik szakember lakáshelyzete nem éppen vonzó, noha párthatározat volt, hogy szorgalmazni kell a lakásépítést és hogy az OTP nyújtson hitelt az építkező mezőgazdasági szakemberek számára. A határozat végrehajtása még késik. Galkó Lajos, az edelényi Alkotmány Tsz elnöke: Reális terveket kell készíteni Galkó Lajos elvtárs hozzászólásában a premizálással foglalkozott. Elmondotta, hogy ez nagyon jó dolog. Jelentőségét a termelőszövetkezeti tagok is nagyra becsülik. Tapasztalatai szerint azonban egyik-másik helyen a premizálást illetően túllőttek a célon. Érthetőbben megfogalmazva: prémium címén olyan javakat is adtak a tsz-tagoknak, amelyek a termelőszövetkezetet illették volna. Ezért nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezet vezetősége minden tekintetben reális, a helyi adottságoknak megfelelő tervet készítsen és csak azt a munkái premizálja, amelyet a termelőszövetkezeti tag megfelelően el is végzett. A továbbiakban arról beszélt, hogy sok termelőszövetkezetben igyekeznek szabadulni a lovaktól. Felhívta a tsz-vezetők figyelmét, hogy ezt nagyon ' gondolják meg, mert a lóra még szükség van. A mezőgazdaság gépesítése nem áll még olyan fokon, hogy minden munkát géppel végeztessünk és a kedvezőtlen őszi időjárás miatt most még majd arra is sor kerül, hogy a tavaszi szántást lovakkal is végeztessük. Csatlakozva a referátumban elhangzottakhoz, Galkó elvtárs azt a javaslatát terjesztette elő, hogy ne csak a munkásosztály patro- nálására számítsunk, hanem kapcsolódjanak be ebbe a munkába a tíz éves szövetkezeti elnökök is. Bejelentette: a maga részéről 3—í termelőszövetkezetet szívesen patronálna. Galkó elvtára a munkaerőproblémára utalva, elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek vezetői arra törekedjenek: mielőbb változzék meg a szegény- és középparasztok viszonya a termelőszövetkezetekben. Elmondotta az értekezlet résztvevőinek, hogy a megalakulás utáni első években az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezetben is gyakran ellenségeskedtek egymással a volt szegényes középparasztok és ez a munka rovására ment. Meg kell értetni a tagokkal, hogy a közös gazdaságban nincs gazdag és szegény ember, hanem ott mindenki annyit ér, amennyit dolgozik. Természetesen az évvégi részesedésnél ki-ki a munkája után lesz gazdagabb, vagy . kevésbé gazdag. Az egypttes ülés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták Galkó elv- társ fejtegetéseit, aki a többi között arról is beszélt, hogy az új termelőszövetkezeti elnökök még • kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, holott minden egyes elnökben kell, hogy legyen, egy kis — a szó jobb értelmében vett — kereskedői szellem. Derültséget váltott ki. amikor elmesélte, hogy elnökösködése első évében az egyik vállalat instruktora 5 hold gumipitypang elültetésére vette rá, amely azóta sem kelt ki... Tanultam az esetből — mondta Galkó elvtárs — és nekem ug3ran mondhatták a következő évben, hogy most ilyen, meg olyan növényt vessek, persze, ami helyes, ami jó, ami a termelőszövetkezet, a népgazdaság hasznát gyarapítja, azt szívesen alkalmazom is. Az elnökök feladata tehát, hogy az irányításon kívül reálisan kereskedjenek is. Gergely István, a Gépállomások Megyei igazgatóságának vezetője: 490 trahioristát képeznek ki alapfokú tanfolyamon Az együttes ülés referátumában sok szó esett a gépállomásokról. Megállapította: rengeteg munkájuk van, de a gépállomások vezetőinek intézkedései -nem mindig helyesek. Gergely elvtárs a referátummal kapcsolatban elmondotta, hogy azzal lényegében egyetért. Beszélt arról, hogy 1 millió 600 ezer normálholdon kell a különböző muiikákat elvégezni, így szükségessé vált a két műszak bevezetése. Ennek azonban bizonyos nehézségek állnak útjában. Nincsen elegendő szakképzett traktoros; bizalmatlanság van a tanfolyamot-végzett fiatalok és az öreg traktorosok között A megnövekedett feladatok jobb ellátására négyszázkilencven traktoristát képeznek ki alapfokú tanfolyamon, ezenkívül sokat képeznek át vontatóra, hogy a közúti forgalomban is részt vehessenek. Elmondotta, hogy a szántáson kívül sok egyéb munkát is el kell végezniük. így a szállítást.1 Bár a termelőszövetkezetek más lehetőséget is választhatnának, szállíttathatnának a különböző vállalatokkal is, erre a munkára mégis leginkább a gépállomásokat veszik igénybe, így sok traktoristát elvonnak a szántástól. Horváth Károly, az. Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója: A munkások őrömmel segítettek Horváth Károly elvtárs elmondotta, hogy amikor felkérték a kommunistákat, segítsék győzelemre vinni falun a termelőszövetkezetek átszervezésének ügyét, hihetetlenül sokan jelentkeztek. Ez azt mutatja, hogy egyetértenek a párthatározattal, magukévá tették azt és készek segíteni is annak megvalósításában. Ezek a munkás elvtársak nemcsak a tsz-szervezéshez nyújtoí- . tak nagy segítséget, hanem önzetlenül fáradoznak az új termelőszövetkezetek megerősítésén, politikai felvilágosító munkával erősítik falun a szocializmust. Hozzászólása további részében arról beszélt, hogy az ózdi járásban egyes termelőszövetkezetek részéről nagy a tartózkodás a beruházásokkal szemben. Ezt annak tulajdonítja, hogy nincs meg a megalapozottság, a termelőszövetkezeti vezetők még nem tudnak nagy számokban gondolkodni. A nagyüzemek patronáló segítsége tehát abban -is jusson kifejezésre, hogy kisugárzásában ébresszék fel az érdeklődést a beruházások iránt a tsz-ek vezetőiben. Indokoltnak látja, hogy egyik-másik helyen vizsgálják felül az építkezéseket. Elmondotta, hogy 1959-ben a hangonyi tsz-nél például két 50 férőhelyes istállót építettek. Az egyiket téglából, a másikat mészsalakból. Utóbbit egy bizottság nem vette át. Azt mondták, hogy nem megfelelő. Kiszállt még egy bizottság, kiszállt egy harmadik is és addig vizsgálgatták. kapargatták az épület falait, míg a már teljesen kész istállót szét is szedték. Horváth elvtárs példaként említette, hogy az ózdi munkások is mészsalakból építik házaikat és megtanulták ezt az építőanyagot becsülni. Ennek egy köbmétere ugyanis csak 55 forint, míg a tégláé 290 forint. Egy SO férőhelyes istállónál 24 ezer forint az anyagmegtakarítás. A mészsalak a jövő egyik építkezési anyaga, kár volt idegenkedni tőle és Hangonybpn ilyen rossz véleményt mondani róla. Kőszegi Károly, a mezőkövesdi járási pártbizottság titkára: Mindem termelőszövetkezetben mielőbb 'meg feli alakítani a pártszervezeteket Kőszegi Károly elvtárs hozzászólása elején elmondotta, h<pgy a mezőkövesdi járásban éppen az együttes ülés előtti napon fejezteik be a mező- gazdaság szocialista' átszervezését. Mezőkövesd negyedik termelőszövetkezetének megalakulásával a járási székhely is és így az egész járás a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Majd a továbbiakban arról beszélt, hogy a kedvezőtlen időjárás, ellenére is valamennyi, régebben működő termelőszövetkezet, lényegesen magasabb termelési eredményeket ért cl, mint az egyénileg gazdálkodók, következésképpen kedvezően alakultak a zárszámadási eredmények is. A járás termelőszövetkezeteinek munkáját, eredményeit nem rontja le még az a tény sem, hogy egy termelőszövetkezetük a laza munka- fegyelem, a rossz szervezés következtében sajnos mérleghiánnyal zárt. Kőszegi elvtárs is arról beszélt, hogy a referátumban elhangzottakkal egyetértésben az új termelőszövetkezetekben végzendő politikai munka jakó András, az SZMT vezető titkára: sarkalatos pontja most, mielőbb létrehozni ott a pártszervezeteket- Az eddigi tapasztalatok azt mutatják« hogy ahol a kommunistáik nemcsak bekapcsolódnak a vezetésbe, hanem aktív munkásai is a határozatok, végrehajtásának, sikeresen kezdi meg működését az új közös gazdaság. A gazdasági megszilárdításon kívül tehát döntő fontosságú a politikai megszilárdítás is. .Ezután azt a javaslatát terjesztette elő, hogy meg kell erősíteni - a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait. A termelőszövetkezeti gazdálkodás, miután az! egész járás erre az útra lépett, új helyzetet teremtett. A tanács mező- gazdasági osztályának számos új problémával kell számolnia, előre nem látott akadályok jelentkezhetnek, amelyeknek elhárítása azonban az új termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából nagyón fontos. Javasolta: ha átmeneti időre is, de több szakembert helyezzenek ki a termelőszövetkezetekbe, valamint a mezőgazdasági osztályokra, továbbá az árutermelési tervek sikeresebb teljesítése végett szorgalmazni kell a háztáji szerződésikötéseket is. A szakszervezetek kiveszik részüket a termelőszövetkezetek megszilárdításéból Jakó elvtárs elmondotta, hogy a végrehajtó bizottság beszámolójával teljesen egyetért, azt helyesli, mert a megye konkrét helyzetét figyelem- bevéve helyes következtetést vont le a munkából és jól szabta meg a feladatokat. A szakszervezetek tagjai az üzemi feladatokon kívül fontos feladatuknak tartották a mezőgazdaság szocialista átszervezését is. Konkrét terveket dolgoztak ki és ennek alapján végezték az átszervezés során munkájukat. Százak és ezrek magyarázták pártunk politikáját, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Különösen kitűntek az LKM, a DIIWÄVAG, a bányák, építőipar és a vasút aktivistái. Különösen a kétlakiak meggyőzése jelentett feladatot. A szakszervezetek a legközelebbi időkben folytatják politikai nevelő munkájukat a termelőszövetkezetekben. A TIT-ei együttműködve fel- világosító munkát folytatnak. Az SZMT letéti könyvtárakat fog létesíteni — és ezek könyvállományát rendszeresen felújítja — a községekben. Ezenkívül a szervezett munkások, akik a falvakban laknak, segítséget nyújtanak a községpolitikai tervek megvalósításához- Több községben, ahol ennek megvannak a feltételei,'szakmaközi bizottságokat alakítanak. A termelőszövetkezetek egyre több gépet kapnak, viszont sok helye;: ■ nem értenek a szövetkezeteik tagjai a gépek szakszerű kezeléséhez. A gépkezelők kiképzésében és a munkavédelemben nagy szerepet vállalnak a szakszervezeti aktivisták és az apparátus dolgozói. Az egészségügyi- és sportszervezésben is segíteni fogják az új termel őszö vétkezőteket. Bartók Andrásné, a megyei pártbizottság tagja: A nők politikai nevelése nemcsak a nőtanács feladata A sátoraljaújhelyi járásban a termelőszövetkezetek tagjainak több mint 60 százaléka nő. Ez bizonyos szempontból megszabja a nőtanács tevékenységét a járás területén. A nőtanácsnak is be kell kapcsolódnia abba a munkába, amely arra irányul, hogy a tegnap még egyénileg dolgozó parasztokat megtanítsák a közös nagyüzemi gazdálkodás módszereire. A nőtanács, megértve, hogy társadalmi összefogásra van szükség, résztvesz ebben a munkában és politikai nevelő tevékenysége a közös állatállomány kialakítására és főképpen a baromfinevelés fellendítésére irányul. A szerződéskötéseknél is sokat segíthetnek a nők. A Bodrogközben elindult egy kezdeményezés, amely arra irányul, hogy minél többen kössenek baromfitenyésztés! szerződést. Szóvátette, hogy a felvásárló szervek gyakran akadályozzák ennek a mozgalomnak a kibontakozását, mert elég bürokratikusán foglalkoznak a szerződéskötéssel. A nők politikai nevelése nemcsak a nőtanács feladata — mutatott rá Bartók elvtársnő. A közös munkába be, kell vonni a nőket és fel kell számolni egyes helyeken azokat a helytelen nézeteket, amelyék abban nyilvánulnak meg, hogy nem tartják fontosnak a nők munkáját és különösen abban, hogy távoltartják őket a vezetéstől. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ez elsősorban a politikailag elmaradt, képzetlen emberek álláspontja, mezőgazdasági osztályának vezetője: Csege Géza, a megyei pártbizottság Minden szinten javítani kell a vezetés munkáját Felszólalása elején annak elemzésével foglalkozott, hogy elaprózott a megyei és járási szervek vezetési munkája. Alapvető probléma, hogy a helyszínen végzett konkrét segítő és ellenőrző munka helyett nagyon sok a bürokratizmus, az íróasztalmunka, az aktatologatás. Az is gyakori, hogy egyes vezetők a hozzájuk tartozó alsóbb szervek vezetőinek munkáját végzik el, ahelyett, hogy irányítanák őket. Példának hozta fel, hogy az egyik járási vezető személyesen intézte a gépek diszponálását és ennek az lett a következménye, hogy teljes kavarodást okozott. Most van olyan község, ahol három siló- kombájn van, máshol pedig egy sincs. A járási szakemberek kevés segítséget adnak a termelőszövetkezetek szakkádereinek. Hiba munkamódszerükben, hogy adatokat gyűjtenek, jelentéseket írnak, ha pedig kimennek a termelőszövetkezetbe, akkor csak az irodában „tájékozódnak” a termelőszövetkezet elnökétől és a főagronómustől. Ezért fordulhat elő aztán, hogy tapasztalatlan vezetők, új tsz-ekben dolgozó szakkáderek nem tudnak fontos problémákat megoldani. A tsz-elnökökkel kapcsolatban felvetette, hogy nagyon sok helyen jóformán minden munka rájuk hárul, mert igaz, hogy van a tsz-ben választott vezetőség, de az nem sokat dolgozik. Az elnöknek viszont egyébként is elég sok az elfoglaltsága és nem tud mindent jól elintézni.. Nincsen eléggé decentralizálva a munka a termelőszövetkezet vezetésében. Csege elvtárs elmondotta, hogy még egy raktárblokkot is személyesen az elnöknek kell aláírni. Elgondolkoztató az is, hogy sok tsz-elnök elvtársat nagyon sokféle funkcióval megterhelnek a felsőbb szervek és ezért kevés idejük jut saját termelőszövetkezetükkel való foglalkozásra. Rámutatott, hogy a pénzügyi és bankszervek nem számolnak eléggé a termelőszövetkezetek vezetőségeinek felkészültségével és olyan zár- számadási, terv- és más nyomtatványokat küldenek nekik kitöltésre, i amely nagy próbára teszi az ezzel foglalkozó elvtársakat. Felül kell vizsgálni az ilyen hibákat és ezen sürgősen változtatni kell. A további felszólalásokra, valamint Kukucslca. János elvtárs zárszavára tanunk szombati számában visszatérünk.
