Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KV IS. évfolyam, 34. svcím Ara: 5 0 fillér 1961. február 9. csütörtök I DIMflYfiC üzemi tanácsa az 1961-es tervek teljesítéséért (3. oldalj Emlékezés Dosztojevszkijre (4. oldal) lijabb intézkedéseket tettünk terveink teljesítéséért (4. oldalj J Tegyük ös§z-tár§adali8ii üggjé a megszilárdítást, teremtsünk erős. jól gazdálkodó termelőszövetkezeteket! A terme&őssüvetkeseti mn&gaiom s a mezőgazdasági termelés kérdései a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács együttes ülésén Kukueska János elvtárs referátuma A végrehajtó bizottság arról adhat számot — kezdte beszédét Kukueska elvtárs —, hogy következetesen és eredményesen végrehajtva pártunk Központi Bizottságának múlt évi ok­tóber 29-i határozatát, megyénkben is lényegében befe­jeztük a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezését. Borsod megyében ezideig 315 község­ben fejeződött be a termelőszövet­kezetek szervezése. A téli fejlesztés eredményeként termelőszövetkezeti járás lett: az encsi, a szikszói, a me- zöcsáti, az abáújszántói, a sátoraljar újhelyi, az edelényi, a miskolci és a mezőkövesdi járás. Befejezéshez kö­zeledik ez a munka a szerencsi, a putnoki és az ózdi járásban. Elértük, hogy megyénkben mintegy 72 ezer csa­lád, 77,500 tag, 57C ezer kh. össz­területtel és 420 ezer kh. szántó­területtel mezőgazdasági termelő­szövetkezetekbe, részben ala­csonyabb típusú termelői társu­lásokba került. A szövetkezetek téli szervezésében kifejtett munka sikereként elértük, hogy —.'a febr. 1-i adatok szerint — megyénk össz-szántólerülctének 36,1 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. Valóra váltva pártunk Központi Bizottságának október 29-i határoza­tát, ez év telén a fejlődés a korábbi eveknél nagyobbmérvű volt 1960— ge, hogy a zömmel magasabb típusú termelőszövetkezeteken kívül alacso­nyabb típusú társulásokat: termelő­szövetkezeti csoportokat, illetve szak­csoportokat is szerveztünk. Ezekkel az alacsonyabb típusú formákkal szemben kezdetben bizonyos idegen­kedés, sőt ellenállás is megnyilvánult. Hozzá kell tennünk: nem annyira a dolgozó parasztok részéről, mint in­kább a mi részünkről, amikoris úgy véltük, ho^y az alacsonyabb típusú társulások szervezése — félmegoldás. Nem vettük eléggé figyelembe a Köz­ponti Bizottság 1960 október 29-i ha­tározatát, amely világosan utal arra, hogy a történelmi borvidékeken, hegyvidékeken és másutt indokolt körülmények között helyénvaló az alacsonyabb típusú társulások szer­vezése. Az alacsonyabb típusú for­mák is előreviszik parasztságunkat a szocialista mezőgazdaság útján. Népgazdaságunk érdekei is azt kí­vánják, hogy bizonyos területeken alacsonyabb típusú társulásokat szer­vezzünk. Hadd mondjuk meg, hogy az alacsonyabb típusú formákkal kapcsolatban kialakult hibás szende- lettel megbirkóztunk. Most arra van szükség, hogy betartsuk a működési szabályzatot s ezek a szövetkezetek valóságos, igazi szövetkezetekként, dolgozzanak. Pártunk politikájának nagy győxelme Az átszervezés főbb tapasztalatait elemezve, megállapította Kukueska elvtárs, hogy a mostani számszerű fejlődés pártunk politikájának helyessé­gét bizonyítja, pártunk nagy győ­zelmét jelenti. íme: ilyen nagy erő a párt politiká­ja, ha azt megérttet.jük a dolgozó tö­megekkel és végrehajtását megfe­lelően szervezzük. Az átszervezést a dolgozó parasztsággal egyetértésben hajtottuk végre, a falu nagy politikai aktivizálódása közepette. A tsz-kér- déssel foglalkozó gyűlések látogatott­sága, a parasztokkal folytatott, be­Meleljen köszüntiU a tanácskozásra érkező dr. IWünnich Ferenc elvtáreut. ’ telén 153 községben fejeződött be 8 termelőszövetkezetek szervezése. Ebben az időszakban termelőszövetkezetekbe lépett 36 014 család, 38 426 tag, termelő- szövetkezetekbe egyesítettek 238 ezer kh. összterületet, ezen belül 190 158 kh. szántóterületet. Az ez évi tsz-fejlesztés új jelensé­szélgetések, kisgyűlések, egyéni esz­mecserék mind-mind arról tanús­kodnak, hogy a szervezés időszakában még kö­zelebb került hozzánk dolgozó t parasztságunk. Megérlelődött benne a szövetkezés gondolata, és alapvetően egyetértés­sel fogadta a Központi Bizottság ok­tóberi határozatát s az országgyűlés idevonatkozó határozatát. A szerve­zésben résztvett. elvtársak mindenütt követlék pártunk útmutatásait és meggyőző szóval érték el a dolgozó parasztok szövetkezeti tömörülését Elmondhatjuk, hogy a mostani szervezésnél jobban, könnyebben és gyorsabban megért tettük magunkat a dolgozó parasztokkal, mint az 1959— CO-as időszakban. Erre vall az ala­kuló közgyűlések aktivitása, alapve­tően jó légköre s a megalakulás utá­ni politikai hangulat az új szövetke­zetekben. A szövetkezeti szervezést most jobban sikerült valóban össz-társadalmi üggyé tennünk, mint valaha. Kiemelte Kukueska elvtárs az üze­mi munkások, különösen a munkás- osztály törzsgárdája által nyújtott nagy segítséget és áldozatos munkát a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésében: Mély felelősségtudat, körül­tekintő, segítő szándék, a párt politi­kájának következetes érvényesítése jellemezte tevékenységüket, amellyel számottevő mértékben hozzájárultak a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének további erő­sítéséhez. Megértették, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszervezése a szocializmus építésének döntő kér­dése. Nagy aktivitással vettek részt a szervezésben a termelőszövetkezetek régi tagjai. Közülük került ki a fel- világosító, szervező munkában részt­vevők 40 százaléka. Elismerés és me­leg köszönet illeti azokat a funkcio­náriusokat, munkásokat, tsz-tagokat, dolgozókat, akik segítséget nyújtot­tak ahhoz, hogy megyénkben is győ­zelemre vigyük pártunk VII. kong­resszusának határozatát, a Központi Bizottság útmutatását. t Uj módon kell dolgoznunk! A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében elért eredményeinknek rendkívül nagy jelentősége van — folytatta referátumát Kukueska Já­HuUucsk.i János elvtárs referátumát tartja. szaállítúsához, szocialista termelési viszonyok jöttek létre a falun is. Ez­zel országunkban, s benne megyénk­ben is megszűnt a kapitalizmus vissza­állításának gazdasági, társadalmi bázisa. Üj alapokra helyeződött a mun­kásosztály és a parasztság szövetsé­ge: a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság testvéri szövetségévé vált, illetve válik. Az átszervezéssel gya­korlatban szűnt meg a falun a ki­zsákmányoló osztály, ezzel politikánk a parasztsághoz való viszony tekin­tetében is új tartalmat nyert. Továb­bi munkánkban arra törekszünk, hogy a termelőszövetkezetekben Lehetőség nyílik arra, hogy vaióra- váltsuk a VII. pártkongresszus cél­kitűzését, amely szerint a második ötéves tervben 32—3,5 százalékkal kell növelnünk mezőgazdasági terme­lésünket. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében elért eredményeink tehát gyökeresen átalakították megyénk ar­culatát Ahhoz azonban, hogy az át­szervezéssel megteremtett lehetősé­geket kiaknázzuk a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a dolgozó pa­rasztság atnevelésére. íalvaink arcu­latának gyökeres megváltoztatására, — új módon kell dolgoznunk. A vál­tozott körülmények új, megnöveke­dőit körülményeket támasztanak ve­Az elnökség egy részé. egyesült volt szegényparasztok és középparasztok között fennálló ellen­tétet megszüntessük. A szövetkeze­tekbe belépett volt kizsákmányolókat átformáljuk, átneveljük a társadalom hasznos tagjaivá. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével, az új termelési viszonyok létrehozásával, a nagyüzemi gazdál­kodás feltételeinek megteremtésével megnyílt a lehetősége annak, hogy lünk szemben az élet minden terüle­tén. Valamennyi szervnél, amelynek köze van a mezőgazdasághoz, a vál­tozott körülményekhez igazodó mun­ka kialakítására van szükség. Aineny- nyire társadalmi üggyé tettük a ter­melőszövetkezetek szervezését, ügy- annyira (Folytatás a 3. oldaionj .4 Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Pártbizottsága és Borsod- Abauj-Zemplén Megye Tanácsa szer­dán kétnapos együttes ülésre jött össze Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrtermében. Az együttes illés napirendjén a ter­melőszövetkezeti mozgalom s a mező­gazdasági termelés leérdései szerepel­nek. Az ülésen megyénk országgyűlési képviselői és a mezőgazdaság terü­letén dolgozó több meghívott vendég is megjelent. Az ülés résztvevői őszinte örömmel és nagy szeretettel jogadták a ta­nácskozásra érkező dr. Münnich Fe­renc elvtársat; pártunk Politikai Bi­zottságának tagját, a forradalmi munlcás-paraszt kqrmány elnökét, aki az elnökségben foglalt helyet. Az i elnökség tagjai között volt: Prieszol József elvtárs, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyű­lési képviselő, Blaha Béla elvtárs, a Központi Bizottság tagja, megyénk országgyűlési képviselője, Kukueska János elvtárs, a. megyei pártbizottság titkára, országgyűlési képviselő, Papp Károly elvtárs. a megyed pártbizott­ság titkára, Koval Pál elvtárs, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, országgyűlési képviselő, Valkó Márton elvtárs, a Központi Bizottság póttagja, a Lenin Kohá­szati Művek igazgatója, Lendvaü József elvtárs, a Megyei Rendőrfő­kapitányság vezetője, Bialis József elvtárs, a. KISZ megyei bizottságá­nak titkára, Jakó András elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. A kétnapos együttes ülés szerdai tanácskozásait Prieszol József elvtárs nyitotta mag és köszöntötte a részt­vevőket. Ezután Kttkucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartotta meg referátumát a termelőszövetke­zeti mozgalom s a mezőgazdasági termelés kérdéseiről. nos elvtárs. Alapvetően változtak meg a termelési viszonyok, a falu ar­culata. A kisárutermelő parasztgaz­daságok helyett, amelyek társadalmi bázist képeztek a kapitalizmus visz­a mezőgazdasági termelésben az elkövetkező években gyors fejlő­dést érjünk el. gyakorlatilag rea­lizálva a nagyüzemi gazdálkodás minden előnyét. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom