Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1561. február ft A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról.) őssz-társadalmi üggyé kell tenni a létrehozott tsz-ek nyújtotta le­hetőségek kiaknázásáért, a ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sáért folytatott harcot. Ebben a munkában a kezdeményező, irányító és vezető szerepet pártszer­veinknek, pártszervezeteinknek, a különböző szervekben dolgozó kom­munistáknak kell betölteniük. Mint már rámutattunk: ez év telén a termelőszövetkezetek számszerű szervezésével pártunk politikája új, nagy győzelmet ért el. A megszilár­dító r ;inka, a termelés növelése, az emberek nevelése — ebben van a leg! -ö:..Hobbi idők fő feladata. A kapásnövények jobb meg ni ücetése kulcskérdést Ahhoz, hogy az előttünk álló fel­adatainkat megoldhassuk, a megyei pártbizottságnak és a megyei 1a- nacsnak gondosan elemeznie kell a jelenlegi-helyzetet, számba leéli ven­nie a rendelkezésére álló. erőket és feltételeket, fel kell tárnia a mun­kában mutatkozó lényeges problémá­kat. fogyatékosságokat és mindezek­nek alapján meg kell szabni me­gyénk falvainak dolgozói számára, a megye kommunistái számára, a kü­lönböző szerveinkben dolgozó elvtár­saink számára az 1081. évi feladato­kat. Már az 1960-as termelési' évben meghatározó szerepe volt a mezőgaz­daság szocialista szektorának: a ter­melőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Ebből fakad, hogy 1961. évi terveinknél és célkitűzé­seink valóraváltásanál döntő kérdés számunkra a régi tsz-ek és állami gazdaságok termelése, amelyekben íöbbé-kesgésbé már kialakult a nagy­üzemi gazdálkodás. Vizsgáivá termelőszövetkezeteink I960, évi munkáját, ^ a szövetkezetekben végzett ter­melői munkát pozitívnak kell ér­tékelnünk. Ezt' bizonyítják termelési eredmé­nyeink. Búzából szövetkezeteink több mint 20 százalékkal, rozsból mintegy 28 százalékkal, tavaszi ár­pából mintegy 14 százalékkal ter­meltek többet, mint az egyéni gazda­ságok. Jelentős fejlődést értünk el a. szövetkezetek állatállományának, ál­lati termékhozamainak növelésében. Emelkedett a termelőszövetkezetek árutermelése. A 100 kh. utáni áruér­tékesítésben messze felülmúlták az egyéni' parasztgazdaságokat. A továbbiakban a termelőszövet­kezeti .termelés néhány problémájá­val foglalkozott Kukucska elvtárs, többek között a kapások termesztésé­ben elért eredményekkel. Hangsú­lyozta, hogy termelőszövetkezeteink­ben az egy tagra cső jövedelem, va­lamint a szövetkezetek 100 hold­ra eső árutermelése növelésének alapvető útja a kapásnövények jobb megművelése, ennek ered­ményeként a szilárd takarmány­alap megteremtése és erre tá­maszkodva, az állattenyésztés és az állati termékhozamok gyors emelése. Ez az a kulcskérdés, amelyet 1961- ben a termelőszövetkezetek növény- termelésében, gazdálkodásában a homloktérbe kell állítanunk. Ezen az úton vívhatjuk k-i a szövetkezetek fölényét minden vonatkozásban a volt egyéni gazdaságokkal szemben. Jóllehet a múlt esztendő eredmé­nyes évnek bizonyult a takarmány- termelés szempontjából. szövetkezeT leink egy része az idei tervek össze­állításánál, a szerződéskötéseknél húzódozik az állatállomány jelentő­sebb növelésétől. Még olyan jól mű­ködő termelőszövetkezetnek isméét tsz is, mint a szentistväni „VII. Kongresszus” Tsz. ahol a 100 holdra számított állatállomány alig éri el á megyei szint 70 százalékát. Alapvető okként sok helyütt a takarmány- hiányt tüntetik fel. hogy tudniillik emiatt nem mernek gyorsabb ütem­ben haladni előre az állattenyésztés fejlesztésében. Ez azonban semmi­képpen sem fogadható el es ezt a szemléletet mindenütt meg kell szüntetni. Megyei átlagban legalább 300 munkaegységet érjen el minden család! Referátumának következő részében behatóan elemezte Kukucska elvtárs a termelőszövetkezetek jövedelmé­vel, a jövedelemelosztással kapcso­latos problémákat. Az általa felsora­koztatott adatok világosan bizonyítot­ták, hogy a jövedelem egyenes arány­ban áll a jó munkaszervezéssel, a munkafegyelemmel, a munkában való részvétellel. Egyes járások kö­zött feltűnő eltérések mutatkoznak a tagokra eső munkaegység-teljesítés­ben. így például a mezöcsáti járás­ban az egy tagra eső munkaegység­teljesítés 290, ezzel szemben a mis­kolci járásban 200, a mezőkövesdi járásban 230, az ózdi járásban 179, az edelényi járásban 220, a sátoralja­újhelyi járásban 181. Hasonló képet mutat a többi járás is. Szembetűnő az egy katasztrális holdra eső munkaegységek számá­nak növekedése az utóbbi években. 1958-ban az egy katasztrális holdra eső kézimunkaráfordítás 26 munka­egység volt, 1959-ben ez 30-ra növe­kedett és 1960-ban még tovább emelkedett. A mezőgazdasági terme­lés önköltsége tehát nem csökkent, hanem növekedett. Ez feltétlenül egészségtelen jelenség, a jövedelmet károsan befolyásolja. Azok az eltérések és ellentmondá­sok, amelyek az egy tagra eső mun- kaegységtéljesítésben a járások kö­zött mutatkoznak, az egy-egy mun­kaegységre eső részesedésnél is ta­pasztalhatók. Az idei kedvezőtlenebb eredményekben, kétségtelenül, egyik alapvető tényezőként szerepel a mostoha időjárás, ennek következ­ménye a termény egy .részének pusz­tulása, a nagy költségráfordítás és a kisebb bevétel. Nem lenne azonban hefyes, ha csupán ezt az okot emlí­tenénk, és nem vizsgálnánk az egyes termelőszövetkezeteknél a munka- szervezésben, a munkafegyelemben jelentkező problémákat és okokat i£. Hasonlóképp rá kell mutatni arra is, hogy termelőszövetkezeteink tekinte­tes részében irreálisan állították össze az 1960. évi termelési terveket, megvalósíthatatlan célokat állítottak a szövetkezet, illetve tagsága elé. Termelőszövetkezeteink terveit úgy kell összeállítani, hogy azok három esztendei termésátlaghoz viszonyítva, mintégy 8—10 százalékos termésho­zamnövekedést irányozzanak elő. A tervek a szövetkezetek reális adottságaira épüljenek és reális célokat tűzzenek ki. Termelőszövetkezeteink ezidei eredményes gazdálkodásának egyik kulcskérdése a munkafegyelem meg­szilárdítása, a tagok munkában való részvételének növelése. Széleskörű mozgalmat kell indítani annak el­éréséért, hogy , minden család — megyei átlag­ban nézve — legalább 300 mun­kaegységet érjen el, a mezőgaz­dasági termelés döntő idősza­kaiban a . szövetkezet minden- tagja és munkaképes családtagja vegyen részt a termelőmunká­ban. A. földek szorgalmas, alapos meg- művelésével, az állatok megfelelő • gondozásával magas jövedelmet kell - elérni a szövetkezetben,-. és növelni kell minden tag egyéni jövedelmét. A munkafegyelem megszilárdítása, * munkában való részvétel növelése, a munkaszervezés javítása megköve­teli, hogy minden termelőszövetkeze­tünkben osszuk ki családokra a ka­pásnövények. kézi művelését, miután minden tsz-taggal megtárgyaltuk, hogy milyen munkából mit vállal. A politikai öntudat fejlesztésén és erősítésén kívül maximálisan érvé­nyesíteni kell a tsz-tagok anyagi ér­dekeltségét növelő jövedelemelosztá­si és premizálási formákat. Arra kell törekedni, hogy a jövedelemelosztás alapformája a munkaegység szerinti jövede­lemelosztás legyen, ezt azonban párosítani kell azzal, hogy a ter­ven felül termelt termékérték­nek maximálisan 50 százalékát a tsz-tag prémiumként megkap­hassa. Olyan tsz-ekben, ahol még gondok vannak a munkafegyelemmel, lehet és kell is alkalmazni azt a formát, hogy a munkaegységen kívül a ta­gok a tervezett termék bizonyos há­nyadát is megkapják prémiumként. A jövedelemelosztásnál feltétlenül be kell tartani a Földművelésügyi Minisztérium útmutatását és figye­lőmbe kell venni megyénk eddigi ta­pasztalatain. Jó feltételek a közös gazdálkodás kialakításához A termelőszövetkezetek munkájá­nak eredményessége — folytatta fejtegetéseit Kukucska János elvtárs — jelentős mértékben .függ a veze­tőségektől. Megállapíthatjuk, hogy a régi termelőszövetkezetek vezetősé­gei fejlődtek, az 1959—GŐ-ban szer­vezett tsz-ek vezetése megszilárdult. A vezetők többsége megállta he­lyét, élvezi a tagság bizalmát, alkalmas a tsz gazdaságának irá­nyítására. A vezetésről szólva az előadó né­hány fontos szempontra hívta fel a figyelmet, így a szövetkezeti demok­rácia erősítésére, a közgyűlések rend­szeres megtartásának fontosságára, a brigádok helyes összeállítására, i brigádvezetők megfontolt kiválasz­tására, a vezetőségekkel való rend­szeres foglalkozásra. A járási taná­csok mezőgazdasági osztályai, általá­ban járási'szerveink nyújtsanak ope­ratív, helyszíni segítséget a . tsz-ek vezetőinek. * A munka fejlesztésének . fontos feltétele, hogy a pártszervezetek és á kommunisták a jó szövetkezetekért vívott harc élvonalában álljanak, harcos politikai-nevelő munkával se­gítsék a tsz vezetőségét, a tagság ak­tív közreműködését, a munkafegye­lem megszilárdítását. Az ez év telén alakult tsz-einkben fontos feladat a közös gazdaság fel­tételeinek megteremtése. Több té­nyező segíti ezt elő. Azzal, hogy me­gyénkben lényegében befejeztük az átszervezést, megszűnt a kisáruter- melő parasztság, mint „perspektíva”, mint: visszahúzó erő és így bízvást lehet számítani arra, hogy meg­felelő politikai munka mellett mind­inkább kibontakozik és megerősödik a szövetkezeti .szemlélet. Elmélyült a dolgozó parasztság soraiban annak tudata, hogy a szövetkezetben min­denki csakis munkája után várhat jövedelmet, és a dolgozó paraszt ma már bízik is abban, hogy, becsületes mun­kájával megfelelő megélhetést > biztosíthat magának a tsz-ben. A korábbi, éveknél jobb a tsz-ek munkaerő ellátottsága. Csökkent az egy-egy tagra jutó földterület, így megfelelő munkaszervezéssel min­den munka jóminőségű elvégzése biztosítható. A falusi fiatalság is inkább a tsz-ekben marad ma már, .mint korábban. A tsz-ekkel 'foglalko­zó szerveink nagyobb -jártasságra teltek szert a tsz-ek irányításában, gazdálkodásuk- megszervezésében. A tsz-ek “részéről. erőteljesebb törekvést nyilvánul meg annak érdekében, hogy saját lábukon álljanak. Meg­mutatkozik ez" többek között abban,, hogy többségük saját traktort és. munkagépet igyekszik .vásárolni. . Az új ,tsz-ek. egy hónappal hama­rabb alakultak még, mint az előző évi szervezésnél keletkezett termelő­szövetkezetek. ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tavaszi munkák meg­kezdéséig lébonyolítsuk a földrende­zést, számbavegyült az állatokat és felszereléseket, és megoldjuk, ahol erre rpód nyílik, bevitelüket a kö­zösbe. El lehet készíteni a termelési terveket, ki lehet alakítani a mun­kaszervezetet és időben fel lehet ké­szülni a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra. Eddig 109 új termelőszövetkezet alakult meg. fogadta el az alapsza­bályt, választott vezetőséget, kért földrendezést cs működési engedélyt. Az állatokat és felszerelési tárgya­kat 80 tsz-ben számbavették. Az új tsz-eknél ezt a munkát már befejez­ték az encsi, a miskolci, a szikszói és az ózdi járásban. Kukucska elvtárs ezután az állati férőhelyek problémájával foglalko­zott és rámutatott .arra, hogy az állatállomány fenntartása és fejlesztése érdekében minden új termelőszövetkezetünknél maxi­málisan kell alkalmaznunk át­meneti intézkedéseket, és olyan megállapodásokat kell kötni, amelyek elősegítik a közös ál­latállomány gondozását és fej­lesztését. Érintette a földrendezést, a zöldlel-- tárkészítést, a vetőmag biztosítását, majd a tervkészítést az új termelő- szövetkezetekben. Hangsúlyozta, hogy a tervek készítésébe be kell vonni az új vezetőségeket, és mesz- szemenően figyelembe kell venni a helyi lehetőségeket, a, község terme­lési' adottságait. — Megyénk mezőgazdaságában nemcsak uralkodóvá, hanem egyed­uralkodóvá vált immár a szocialista szektor — fejezte be Kukucska Já­nos elvtárs referátumának első ré­szét. A mezőgazdasági termelés helyzete, főbb célkitűzéseink az 19úl-es évre Kukucska János elvtárs beszédé­nek második részében elmondotta, hogy a múlt esztendőben a nagymér­vű, számszerű felfejlődés ellenére — néhány szövetkezetünket kivéve — a munka kedvezően indult. A rend­kívül mostoha időjárási viszonyok ellenére el tudtuk érni, hogy az át­szervezéssel járó feladatok -elvégzé­se mellett sem csökkent a mezőgaz­dasági termelés színvonala és meg­oldottuk, hogy az átszervezéssel egy- időben növekedjék a mezőgazdasági termelés. Bár a termelési eredmé­nyek több termelési ágban igen ked­vezően alakultak (szőlő, zöldség, ga­bona), a megtermelt takarmány rossz minőségű volt, jó része tönk­rement. A múlt esztendő fejlődést mutat a sertésállomány növekedésé­ben, a baromfitenyésztés kiterjeszté­sében, a hibridkukorica és a silóku­korica termesztés elterjesztésében, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya terméshozamának növekedésében. 1960 második félévi munkánknak van néhány rendkívül fontos tanul­sága és következménye, amelyek nagy kihatással vannak az ezévi ta­vaszi munkákra és az egész 1961-es gazdasági évre. Felvetődtek olyan problémák, amelyeknél alapos elem­zésre van szükség, hogy a meglévő hibákat ki tudiuk küszöbölni. Már a kenyérgabona betakarítá­sánál mutatkoztak az időjárási viszontagságokon túl is, a mun­kaszervezésből. a vezetés gyen­geségeiből adódó bajok, ame­lyeknek következtében sok köz- , ségünkbeh a termés egy része . kárba veszett. Igaz, az őszi rendkívüli esőzések sok szövetkezetünket szinte lehetetlen feladatok elé állították, mégis a be­takarítás elhúzódásának egyik alap­vető oka a munkakedv csökkenésé­ben, a munkafegyelem lazulásában, a vezetés és munkaszervezés fogya­tékosságaiban keresendő. Közreját­szott az is, hogy az anyagi ösztönző eljárásokat .mind a szénabetakarí­tásnál, mind a burgonya- és kukori­cabetakarításnál megkésve és sok helyütt nem megfelelően alkalmaz­ták. Van alapja annak a kritikának, amely szerint a megnövekedett ter­melőszövetkezeti területhez képest kevés a gép és a többi megyékhez viszonyítva is alacsony a gépesített­ség foka. A múlt esztendei munka főbb tapasztalatai azonban azt is mu­tatják, hogy a gépeket nem hasz­náljuk ki gazdaságosan, teljesít-' . ményüb rendkívül alacsony, ál­talában nem terjesztettük el a két műszakban folyó munkát. Jelentősebb eredményt csak néhány gépállomáson értünk el. Jóllehet, az egy traktorra eső . normálhold össz­teljesítmény az 1959. évihez viszo­nyítva némi emelkedést mutat, még­is, az igényekhez és a tervhez viszo­nyítva nagy a lemaradás. Ennek egyik fő oka, hogy igen nagy eltérések vannak a teljesítményekben a gépállomá­sok között és az egyes traktoro­sok és kombájnosok között is. Ezt bizonyítja például, hogy a me­zőkövesdi gépállomáson egy géppel 742 normálhold, a mezőnyárádi gép­állomáson pedig 859 normálhold munkát végeztek. Pedig a mezőnyá­rádi gépállomás körzetének talajvi­szonyai kedvezőtlenebbek, mint a mezőkövesdi járásé. Az encsi járás két gépállomásának körzetében a ta­laj- és éghajlati viszonyok többé- kevésbé megegyeznek, mégis a mé- rai gépállomáson az egy gépre eső teljesítmény 529, a baktak£ki gépál­lomáson 352 normálhold. Az ózdi, putnoki gépállomás körzetében az egy gépre jutó teljesítmény 228 nor- málbold, ez mindössze egynegyede annak, amit a mezőnyárádi gépállo­máson egy traktorral végeztek. 1 Kukucska elvtárs beszámolójában részletesen kimutatta még az egy traktorra és az azonos típusú trakto­rokra vonatkozó eltéréseket. Figyelembe véve szükségleteinket és lehetőségeinket, módunk van arra, hogy gépeink kihasználtságát a múlt esztendei színvonalhoz képest mint­egy negyven százalékkal növeljük. Ehhez viszont az szükséges, hogy necsak jelszavakban beszéljünk róla, hanem a . gyakorlatban is vezessük be a.kétműszakos mun­kát a nagy mezőgazdasági mun­kák idején. Növeljük az egy traktorra eső telje­sítményeket, kiküszöbölve a gépállo­mások között és a gépállomásokon belül lévő óriási különbségeket. Biz­tosítani kell a gépállomás vezetésé­nek nagyfokú rugalmasságát, a dol­gozókkal való törődést, a termelő- szövetkezetekkel való szoros kap- j csőlátót és együttműködést. A ter-1 melőszövetkezetek tegyék érdekeltté | a traktorosokat a teljesítmények fo­kozásában, a munka minőségének javításában. Arra kell törekedni, hogy minél több traktorista kerüljön ki a termelőszövetkezetek tagjai kö­zül, ezért ajánlatos, hogy most, a gépállomásokon tartott tanfolyam elvégzése után a gépállomás segéd- vezetői minőségben minél több fiatal termelőszövetkezeti (a'got alkalmaz-! zon. A Iegeél'szerükben hell .fel hasznú ínunk a mezegazdásági munkáknál a gépeket s a fogatokat!- Az idei feladatok jó elvégzése vé­gett, a'tavaszi szántás-vetési mun­kák - időszakában a szántásra alkal-* más traktorok másirányú felhaszná­lását (pl. szállítás) meg kell tiltani. Minden olyan traktort', amely után ekét, vagy más talajművelő munka­gépet tudunk akasztani, a talajmű­velésre kell használni. Figyelemre­méltó, hogy' gépállomásaink múlt évi tervüket 82,7 százalékra, szántási tervüket azonban csak 72,5 százalék­ra teljesítették. Ez azt mutatja, hogy a gépállomások vezetői jobban törődnek a szállítási feladatok­kal, mint a talajmunkákkal. Üzemekkel, nem mezőgazdasági rendeltetésű vállalatokkal és intéz i ményekkel — amelyeknek kezelésé- j ben traktorok vannak — megállapo­dásra kell jutni, hpgy a tavaszi mun­kák végzésére traktoraikat, trakto­rosaikkal együtt, helyezzék ki egy- egy termelőszövetkezetbe — gépállo­mási díjszabással. Az üzemok pedig azt. a szállítási munkát, amelyet eddig traktorral végeztek, a TEFU jármüveivel bo­nyolítsák le. Követni kell a Lenin Kohászati Müvek kezdeményezését, mely­nek öt traktora az egész őszi idényben kint dolgozott a ter­melőszövetkezetekben, a tavaszi munkák idejére pedig to­vábbi tíz traktort küld a termelőszö­vetkezetekbe traktoristával és üzem­anyaggal. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a Lenin Kohászati Müveknek olyan traktorai vannak, amelyeket évekkel ezelőtt a gépállomások kiselejteztek, de az LKM kijavította azokat. Lát­ható, hogy-ezek most szántásra is alkalmasak. Világos, hogy most nem a selejtezés, hanem a gépjavítás a legfontosabb dolog. A beszámoló ezután részletesen rámutatott azokra á lemaradásokra* amelyek az 1960-as év végén kelet­keztek és elemezte azok kijavításá­nak módjait. Többek között kitért arra, hogy minden termelőszövetke­zetünkben, még most, a téli fagyban hozzá kell látni, minden fogateró igénybevételével, az Istállótrágya ki­hordásához. Igénybe kell ehhez ven­ni a gépállomásoknak mintegy 800 darab traktorát. Most, februárban levezető árkok* ásásával el kell ve­zetni a földekről a talajvizet, hogy ezek is megszikkadjanak és szántha­tóvá váljanak. Ezt a termelőszövet­kezetek tagsága összefogva, kézi erő­vel végezze el. Legyenek élharcosai ennek a munkának a KISZ vezeté­sével a fiatalok. Vetéseink tekintélyes részének gyenge állapota miatt, a hoza­mok emelése végett döntő dolog a fejlrágyázás. Ezt már most meg kell kezdeni és még a tava­szi munkák előtt be kell fejezni, hogy elkerülhessük a nagymérvű munkatorlódást. Azokban a tsz-ekben, amelyekben a tavaszbúza vetése szükséges és le­hetséges. haladéktalanul ki kell je­lölni a vetésre kerülő területeket, el­sősorban az őszi mélyszántott földe­ken. A tavaszbúza vetőmagot a tsz-ek igényeljék' és azt le kell szállítani. Mivel vetéseink egy részénél fennáll a felfagyás veszélye, amint a talajra rá lehet menni, azonnal meg kell kezdeni a hengerlést. Legcélszerűbb* ha ezt fogaterővel végzik. A traktor­vonóerőt mindenekelőtt a szántás­nál kell igénybe venni. A termelő- szövetkezetekben pedig úgy kell megszervezni a munkát, hogy a fo­gasolást, a hengerlést és a vetést paraszti termelőeszközökkel, foga­tokkal végezzük. Külön feladatot képez ez év ta­vaszán 14 ezer katasztrális hol­don a napraforgó elvetése és megtermelése.' Erre azért; kerül sor, mert terüle­tünk egy része nincs bevetve Ve­(Folytatás a t. oldalon,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom