Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

2

ESZAKMAGYARORSZAG

Kedd, 1961. február 2S.

A Pravda kommentárja

Hruscsov Nehruhoz intézett üzenetéről

Moszkva (TASZ&Z)

A Pravda hétfői száma „A kor'gói tragédia és az ENSZ sorsa"” címmel kommentálja Hruscsov szovjet kormányfőnek Nehruhoz és más vezetni politikusokhoz intézett üzenetét. A cikk bevezetőül utal arra, hogy az imperialisták minden eszközzel fékezni és megállítani igyekszenek a szégyenletes gyarmati rendszer megszűnésének feltartóztathatatlan folyamatát. Egységfrontot alakítanak, segítik, támogatják egymást.

Világos, — hogy Belgium kongói agressziója elképzelhetetlen lett volna a többi gyarmattartó hatalom támogatása nélkül, — állapítja meg a Pravda. A kongói tragédia tanulságai világszerte milliókat késztetnek arra, hogy elgondolkozzanak az ENSZ további sorsán, v Az Egyesült Nemzetek Szervezete Jelenlegi szerkezeti felépítése mellett csak elnevezésében nemzetközi. Való iában az imperialista hatalmak kis csoportjának érdekeit szolgálja.

A Pravda ezután adatokat közöl

az ENSZ titkárságában és más szerveiben tapasztalható személyzeti aránytalanságokról és kimutatja, hogy az imperialista Nyugat képviselőinek nyomasztó számbeli túlsúlya nem fér össze az ENSZ-alapok- mány szellemével és céljaival.

A megoldás csak egy lehet: megváltoztatni az ENSZ felépítését, megszüntetni a főtitkár egyszemélyi hatalmát. Kongó súlyos tanulságai kényszerítő erővel sürgetik — állapítja meg a Pravda, — hogy ismét napirendre kerüljön az ENSZ szerkezeti felépítésének módosítása. (MTI)

ß Rudé Frávo vezércikke a magyar— csehszlovák közös ssyi&tkozaSrél

Prága .(MTI)

A vasárnapi csehszlovák lapok az első oldalon közölték a budapesti magyar—csehszlovák tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozatot.

A Rudé Právo hétfői száma „Szilárd barátságban a közös cél felé” című vezércikkében foglalkozik Antonin Novotny magyarországi látogatásának és a Budapesten aláírt közös nyilatkozatnak a jelentőségével.

Vértől szennyes a belga gyarmatosítók keze

Kairó (TASZSZ)

Az A1 Ahram hétfői száma kommentárt fűz a belga kormány határozatához, melynek értelmében Belgium'megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Arab Köztársasággal.

:„Az imperialista Belgium vérrel szennyezte be kezét, amikor meggyilkolta Patrice Lumumbát és meg- bocsáthatatlan bűnöket követett el a

kongói nép ellen” — írja . a lap. Az egész emberiség mélyen elítéli a belga gyarmatosítók kongói bűncselekményét.

Az A1 Ahram ezután hírt ad arról, hogy 407 belga polgárt kiutasítottak az Egyesüli Arab Köztársaságból. A belga nagyköivetség 8 tagját ugyancsak felszólították, hogy haladéktalanul hagyja el az országot. (MTI)

Aláírták a magyar—román kulturális egyezmény munkatervét

Budapesten hétfőn ünnepélyesen aláírták a magyar—román kulturális egyezmény 1961. és 1962. évi munkatervét.

A most aláírt munkaterv alapján bővült az egyetemek, az alkotó szövetségek és a színházak együttműködése és közvetlen kapcsolata. Számos oktatásügyi, kulturális és művészeti szakember cserelátogatására kerül sor. A Román Népköztársaságból két énekkar jön a debreceni Bartók Béla nemzetközi kórusversenyre. Ezenkívül sor kerül különböző együttesek, színházaid és kiállítások cseréjére is. (MTI)

Március I -1:51 megszűnik a vizűm Magyarország és Lengyelország között

A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság képviselői Budapesten tárgyalást folytattak a két ország közötti vízum teljes megszüntetéséről. A tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy 19G1. március 1-től a két ország között kölcsönösen megszüntetik a vízumkényszert. (MTI)

Külföldi liír

AZ ANTARA HÍRSZOLGÁLAT közli, hogy az indonéz kormány bejelentette, készen áll biztosítani a meggyilkolt Lumumba kongói miniszterelnök gyermekeinek, az ingyenes közép- és felsőiskolai tanulást Indonéziában.

Szintén Djakartából jelentik, hogy az indonéz főváros egyik főútvonala a jövőben a_„Lumumba út” nevet viseli.

RÉVÉSZ JENŐ

1901—1961

A lap kiemeli,

Antonin Novotny ötnapos magyarországi útja a csehszlovák és a magyar nép megbonthatatlan barátságának lelkes mani- fcsztációja volt.

„Újból beigazolódott — írja —, hogy testvéri népeink barátsága már régen túlhaladta a két ország jó kapcsolatainak keretét és magától értetődő természetességgé váll a széles néprétegek között.”

A lap rámutat, a Budapesten aláírt közös nyilatkozat megerősíti, hogy

országaink tcstvérpártjai és kormányai között teljes a nézetek azonossága a jelenlegi nemzetközi helyzet, a nemzetközi forradalmi mozgalom és a kölcsönös együttműködés valamennyi kérdésében.

Országaink között ma eredményes, kiterjedt és szoros az együttműködés az élet minden területén, de különösen gazdasági téren — hangoztatja a lap és rámutat, hogy a csehszlovák —magyar árucsereforgalom tavaly több mint háromszorosa volt az 1949. évinek.

A Rudé Právo kiemeli a magyar— csehszlovák gazdasági és műszakitudományos együttműködési vegyesbizottság létrehozásának jelentőségét.

A lap ezután a csehszlovák és a magyar népnek a szocializmus építésében elért nagy sikereit méltatja A Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja a továbbiakban a közös nyilatkozatnak azt a részét emel’ ki. amely az SZKP tevékenységének néldamutató szerepét, a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának jelentőségét és, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének fontosságát hangsúlyozza.

Szomorú szívvel, megdöbbenéssel és mélységes fájdalommal értesültünk arról, hogy Révész Jenő elvtárs, az MSZMP Budapesti Bizottságának tagja, a munkásmozgalom régi harcosa, az Esti Hírlap főszerkesztője, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége választmányának tagja, életének 60. évében, súlyos betegség után elhunyt.

Megrendültén fogadjuk a hírt, amely egy kitűnő tollú újságíró, kiváló képességű szerkesztő és bátor, kommunista harcos haláláról szól.

Révész Jenő elvtárs nevét jól ismerik a munkásmozgalom borsodi harcosai, Miskolc és a megye dolgozói. hiszen küzdelmes életének, újságírói pályájának jelentős része, a mi megyénk és városunk harcaihoz kapcsolódott. Aki küzdőtársaként, vagy szerkesztőségi munkatársként élt vele együtt, példás életű embert, a munkásosztály felszabadításának és boldog holnapjának ügyéért mindig tettrekész, mélységesen elvhű. gerinc"S elvtársat ismert meg benne.

A Horthy-rendszcrben, majd a felszabadulás után csaknem nérv évig Miskolcon dolgozott, rendkívül sokat tett a munkásosztály szilárd eoTradgl*rű ren-ségének megteremtéséért. a kövefkev;efl(,S(,n marxista— leninista egységes munkásnárt kikovácsolásáért és szakadatlan erősítéséért.

Budapestre kerülve, a Magyar Távirati Iroda, később a Magyar Nemzet vezető munkatársaként harcolt megalkuvás nélkül dolgozó népünk előrehaladásáért, a szocializmus győzelméért. Két évvel ezelőtt került az Esti Hírlap szerkesztőségének élére. Sikerrel fáradozott a lap fejlesztésén. A budapesti szerkesztőségekben is egyenes jellemével, politikai és emberi tisztaságával, korrektségével. mindig őszinte elvtársi magatartásával kivívta környezetének, munkatársainak szeretetét és bizalmát.

Az Esznkmagyarország szerkesztőségének dolgozói s a miskolci nyomdászok fáió szívvel vesznek búcsút a jóbaráttól, a Misko’ccal mindig szoros kapcsolatot tartó kollégától, munkatárstól, a derék elvtárstől.

Megyénk és városunk kommunistái. a munkásmozgalom régi és új hareosai, a borsodi és miskolci dolgozók szeretettől megőrzik szívükben Révész Jenő elvtárs emlókét.

Révész .T"nő elvtársat az MSZ^tr Rudnnet'H Rízotísága, az. Esti Hírlap szerkesztősége és „a Magyar Hiság- írók Orszőeos Szövetsége saiát ba- lnttiának tekinti "Temetésiről később történik intézkedés.

Elutazott a mongol kormányküldöttség

A mongol kormányküldöttség, amely Demcsigin Molomzamc, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa első elnökhelyettese, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagja vezetésével hazánkba látogatott, hétfőn elutazott Magyarországról. (MTI)

Galkó Lajos Borsod megyei képviselő felszólalása az országgyűlés csütörtöki

ülésén

Galkó Lajos felszólalásában többek között a termelőszövetkezetek beruházásaival is foglalkozott. Elmondotta, hogy a beruházások megvalósításánál a szakemberek vegyék figyelembe a helyi vezetők véleményét is. Velünk történt meg — mondotta — két évvel ezelőtt, hogy akaratunk ellenére oda építettek egy 100 férőhelyes tehénistállót, ahol feneketlen sár van. Hiába tiltakoztunk, hogy ott az épület nem lesz jó, azt mondták, a szakemberek jobban látják, és amikor erélyesen felléptünk, azt a választ kaptuk, né komplikáljuk a dolgot, mert akkor újabban kell a tervet adaptálni és az is lehet. hogy az istálló nem fog megépülni. Persze, mit tehettünk, engedtünk és most mi isszuk a feneketlen sár levét.

Felszólalása további részében elmondotta, hogy termelőszövetkezeteink mind jobban igyekeznek magukat ellátni gépekkel és mindenféle gazdasági eszközökkel. Sok helyen azonban az a tapasztalat, hogy a kapott gépek sokfélék. Az volna a helyes, ha egy termelőszövetkezetA Népi Ellenőrzési Bizottságok munkájáról

■■A közelmúltban megyei tanácsülés tárgyalta a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját, A beszámolóban, melyet Maczkó György elvtárs, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vezetője tartott, az 1960-as év munkájának értékeléséről és az 1961 /évi feladatokról volt szó.

'J.

Á népi ellenőrzés múlt évi munkáját'- és< további fejlődését alapvetően befolyásolta és befolyásolja _ az IflSSZMP VII. kongresszusának határozata. Igen jelentős a népi ellenőrzés/számára a határozatnak az a pontja, amely felhívja a párt- és az ■’állami .'szervek- figyelmét, hogy „a rjéptöviegek bevonásával harcoljanak p társadalmi tulajdon fokozottabb védelméért, a szocialista törvényesség további erősítéséért, és küzdjenek 4 bürokrácia minden formája ellen, támaszkodjanak ebben a népi ellenőrzés új, fejlődő rendszerére." Ez a határozat megszabta a bizottságok tevékenységét és mintegy vörös vonalként húzódott végig munkájukbanA megyei tanács tavaly márciusban számoltatta be a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot és felhívta a figyelmet több helyi kezdeményezésű Vizsgálat megtartására. Ennek alapján a megyei NEB az 1959. évi 15 ."»helyi vizsgálattal szemben 1960-ban <-27 vizsgálatot tartott. A járási bizottságok pedig az 1959-es 70 vizsgálattal szemben 1960-ban 137 saját vizsgálatot tartottak. Ezek többségükben a • tanácsok és irányításuk' alatt álló -vállalatoknál, intézményeknél folytak.

A népi ellenőrzési csoportok

sok feladatot oldottak meg

1960-ban. Ehhez hozzájárult az új esoportok szervezése. A múlt évben

25 üzemi és 68 községi népi ellenőri csoportot hoztunk létre. De a nagyobb arányú szervezés ez évben indul meg. Megyénkben már 1922 népi ellenőr tevékenykedik. A vizsgálatba bevontak száma a korábbi évekhez képest 20 százalékkal nőtt. Amíg 1959-ben csak 71 százalékukat, addig 1960-ban már 85,3 százalékukat foglalkoztatták és a vizsgálatban 1 öltött napok száma az 1959. évi 4200-ról 1960-ban 6799-re növekedett.

A Népi Ellenőrzési Bizottság igyekezett az országos munkatervi vizsgálatokat a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság irányelvei alapján a legfontosabb kérdésekre irányítani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizottságok felismerték a tervszerű — a népgazdaság és saját területük szempontjából legfontosabb •*- feladatokat, és a vizsgálatokat ezekre irányították. Megállapították, hogy a vizsgált szervek feladataikat általában jól oldják meg, a népgazdaság minden fontosabb ágában gyorsítják a fejlődés ütemét, azonban az is felszínre került, hogy a tervek teljesítése és túlteljesítése során néhány — már korábban is feltárt — hiányosságot még nem szüntettek meg, hanem úiabb aránytalanságok keletkeztek. A vizsgálatok során megállapították, hogy a termelés növekedése csali kis részben termelékenységnövelésből, nagyobb részt pedig más tényezőkből, különösen létszámeme- léses növekedésből következett be. Több helyen megállapították a népi ellenőrök, hogy

a műszaki fejlesztés terén elmaradások vannak

es javaslatot tettek, hogy az 1961-es intézkedési tervekben ezek pótlását az egyes üzemeik, vállalatok dolgozzák fel.

Több vizsgálat folyt a tanácsok és a tanácsokhoz tartozó intézmények munkájának segítése érdekében. Ezeknél megállapítható, hogy a tanácsok államhatalmi és államigazgatási tevékenysége tovább erősödött, nőtt a tekintélyük és szélesedett tömegkapcsolatuk. A legtöbb helyen nagyobb gondot fordítanak a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának biztosítására. Azonban néhány tanácsi szervnél és vállalatnál hiányosságok vannak a bizonylati fegyelem betartásában. A tanácsi vállalatoknál jelezték a műszaki fejlesztésben lévő hibáikat, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos lazaságokat és egyes esetekben a dolgozókról való gondoskodás hiányosságait. Vannak jelentéseink, amelyekből kitűnik, hogy egyes szakosztályok irányító, ellenőrző munkája még sok kívánnivalót hagy maga után. Ezek fő oka a vezetés gyengeségeiben keresendő, mert sok helyen laza a belső ellenőrzés és hiányzik a hibákkal szembeni határozott fellépés.

A vizsgálatok során találkoztunk olyan esetekkel, amelyek azt bizonyítják, hogy a vezető szerveik jó határozatokat hoznak, helyes utasításokat adnak ki, de gyakran hiányzik a végrehajtás ellenőrzése. Ezeknek az ellenőrzéseknek kellene időben feltámiok a fogyatékosságokat és már a kezdetben elfojtani, hogy ne tudjanak elhatalmasodni.

A járási bizottságok főleg a földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek, kereskedelmi és vendéglátóipari egységeik, darálók, fűrészüzemek, malmok, kőbányák stb. tevékenységét vizsgálták. A szövetkezeteknél folytatott vizsgálatok rámutattak, hogy a meglévő eredményeik mellett még több helyen

laza a bizonylati fegyelem,

a pénzgazdálkodás, hiányosságok vannak a nyilvántartásokban, nem működnek megfelelően az ellenőrző bizottságok és több helyen a szövetkezeti tulajdon sérelmére bűncselekmények is történtek. A ktsz-dknél, vállalatoknál és üzemeknél több helyen nem tartják be a balesetvédelmi előírásokat és egészségügyi szabályokat. Az edelényi járási NEB megvizsgálta az orvosi rendelők felszerelését és megállapította, hogy például Szín községben egyáltalán nincs orvosi felszerelés a rendelőben. Hasonló a helyzet Boldván. Általánosságban megállapítható, hogy a Járási Népi Ellenőrzési Bizottságok mind jobban segítik a helyi állam- hatalmi szervek, a tanácsok munkáját és erősítik ezek tekintélyét.

Több vizsgálat rámutatott olyan bürokratikus jelenségekre, amelyeket a pártkongresszus határozata élesen bírált. így például hiányosságodé vannak a dolgozók beadványainak és kérelmeinek intézésénél; egyes ügyök elintézése hónapokig húzódik. De megmutatkozik a bürokratizmus abban is, hogy a nyilvántartások nem elég áttekinthetőek és az intézkedések ezért nem kísérhetők figyelemmel.

Általánosságban megállapítható, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságok munkája sokat fejlődött és a múlt évi tapasztalatok birtokában az idén még nagyobb eifdményeket tudunk elérni. Tovább kell növelni a NEB és a tömegek kapcsolatát, ezúton is emelve a vizsgálatok színvonalát.

ben csak egyfajta gépek volnának, így sokkal könnyebb volna a javítás és az alkatrészek beszerzése is. Megemlítette, hogy az aratókombájn milyen hasznos szolgálatot tesz a mezőgazdaságnak. Elmondotta, hogy az elmúlt nyáron, amikor a nagy szemveszteség miatt kézzel és kévekötő aratógéppel már alig lehetett aratni, a kombájnok naponta 300 mázsát learattak szemveszteség nélkül.

Galkó elvtárs felszólalásában foglalkozott azzal is, hogy sok termelőszövetkezetben igyekeznek megszabadulni a lovaktól, holott azokra még szükség van. Az őszi kedvezőtlen időjárás következtében sokhelyütt szánlallanul maradtak a földek és jelenleg sincsen annyi gépünk még, hogy a lovakat nélkülözni tudnánk. Beszélt a műtrágya-ellátás megjavításának fontosságáról, s arról, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségeit sokszor túlterhelik a különféle adminisztrációs munkákkal. Majd így folytatta:

A termelőszövetkezetek megszilárdítása össztársadalmi ügy kell, hogy legyen. Meg kell erősítenünk a tsz- ek politikai bázisait, hogy abban a nagy munkában, amely a jövőben rájuk vár, öntudatos lélekkel és kommunista helytállással tudjanak majd résztvenni. Sok százezer, sőt millió paraszt lépett az új útra, amelyek még sok helyen göröngyösek lesznek számukra. Éppen ezért az új gazdasági politikánkat megértő, új parasztságot kell nevelni* amelynek értelmében ott él a szocializmus eszméje és fel tud zárkózni a mögé a munkásosztály mögé, amelynek termelése, egész ereje népgazdaságunk megerősödését segíti.

Felszólalását így fejezte be. Tisztelt országgyűlés! Egész állami költségvetésünk, de a mezőgazdaságra előirányzott költségvetés is csak úgy fogja meghozni gyümölcsét, ha annak minden fillérét eszünk és szorgalmas munkánk erejével segítem fogjuk. Történelmünk alatt dolgozó parasztságunk már a múltban is sokszor megmutatta helytállását és kemény munkájával biztosítani tudta ennek folytán népünk kenyerét.

Most a történelem új korszakot nyitott meg az ő számára is és ebben az új helyzetben új utakra kellett lépnie. Uj utakra, ahol kezet kellett szorítania azzal a munkás- osztállyal, amelynek harcából ez az új világ született. Mi bízunk abban, hogy a mi kérges kezünk szorítása, a mi kemény és nehéz munkánk ereje olyan szövetséget fog összekovácsolni, amely szövetségben meg tudjuk teremteni mindannyiunk közős vágyát, egy boldog, szocialista Magyarország felépítését.

Én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőcsoport nevében az állami költségvetést elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.)

— Az ózdi vasgyár martinacélmővénck rekonstrukciójánál eredményesen dolgoznak a szerelők. Sok nehézséggel küzdve építik a VII. sz. új Marz-kemencét. Ebben az évben már több új kemencét adnak át ren deltetésének.