Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Vasárnap. 1961 január 1. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Mit várunk az új esztendőtől? A Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet Dr. Tóth István a megyei tanács vb. elnöke Még szebb és gazdagabb ered­ményeket vá­runk az új esz­tendőtől. Pár­tunk VII. kong­resszusának szellemében si­keresen akarjuk megkezdeni a második ötéves terv első évét. Terveink már elkészültek, s tartalmazzák azolcai a konkrét számokat, feladatokat, ame­lyek megvalósításával tovább növel­hetjük dolgozó népünk jólétét. Azt akarjuk, hogy többel termel­jen iparunk, mezőgazdaságunk, több fogyasztási cikk álljon a dolgozók rendelkezésére, tovább növekedjék a szocialista kultúra színvonala, a dolgozók szocialista szellemben való nevelése. Beruházási programunk a további lakásépítés, vízellátás, isko­laépítés, munkavédelmi berendezé­sek beszerzését és építését szolgálja. Termelőszövetkezeteink segítségé­vel azt akarjuk elérni, hogy több árul termelő belterjes gazdálkodás felé forduló nagyüzemekké váljanak és ezzel a népgazdaságnak több árul, a tsz-tagolcnak pedig nagyobb jöve- delmet tudjanak biztosítani. A párt és a kormány határozatai alapján gondoskodunk termelőszövetkezete­ink megszilárdításának, a tsz-mozga- lom fejlesztésének további segítésé­ről. Hogy ezek a vagy és nemes célki­tűzések valóra váljanak, ahhoz szük­séges, hogy a társadalom valamennyi tagja: munkások, termelőszövetke­zeti tagok, dolgozó parasztok, értel­miségiek a legjobb tudásuk és legbe­csületesebb szándékuk szerint ve­gyék ki részüket az 1961-es tervek végrehajtásából. Legyen mindig sze­münk előtt, hogy jó munkánkkal erősítsük népi demokráciánk alap­jait, s hozzájáruljunk a szocialista tábor erejének erősítéséhez és ezzel a világbéke megőrzéséhez is. * Fekete László a városi tanács vb. elnöke Nehéz rövi-1 den összefog­lalni mindazt, amit a városi tanács végre­hajtó bizottsá­ga és magam is várok az 1961-es eszten­dőtől. Várom elsősorban azt, hogy az elő­irányzott ter­veink, elgondolásaink megvalósulá­sával jelentősen előrehaladunk az elmaradt területeink, „perifériáink” úthálózatának, közműrendszerének, s az ott lakók ellátási kérdéseinek megoldása tekintetében is. Azt vá­rom, hogy az 1961-es esztendőben építendő általános iskolai tanter­mekkel. a meglévők bővítésével, a háromváltásos tanítás teljes meg­szüntetése mellett, a napköziottho­ni ellátás mennyiségi és minőségi javulását is sikerül elérnünk. Sokat remélünk attól, hogy az 1960. év végén és az 1961-es évben beszerzett közlekedési eszközökkel a dolgozók szállítása meggyorsul. Célunk, hogy jelentősebb összegei fordítsunk a város kiépítetlen és korszerűnek nem nevezhető útháló­zatának felújítására, elsősorban az­zal, hogy megkezdjük a Csabai-ka­pu és Felszabadítók útja teljes szé­lességű átépítését, másrészt azzal, hogy meglévő úthálózatunkat jelen­tősebb összeggel fokozottabban kar­bantartjuk és a kiépítetlen földuta- kat sárrázó burkolattal ellátva, a város köztisztaságában is előrelép­jünk. Bízunk abban, hogy az 1961-re be­fejezendő. mintegy 800 lakás meg­építésével tovább csökkentjük a vá­ros súlyos lakáshelyzetét. Mindez néhány jelentősebb feladat. Azon­ban ezek végrehajtása, határidőre történő megoldása egyre szebbé, kul­turáltabbá teszi városunkat. Mind­eme feladat csakis a város dolgo­zóinak szélesebbkörű mozgósításával, javaslataik messzemenő figyelembe­vételével. kezdeményezéseik felkaro­lásával, de döntően az. öntudat ' nagyüzemi dolgozók segítségével old­ható meg, melynek érdekében ma­gunk is, a végrehajtó bizottság ve­zetői. többet akarunk tenni, mint o~ 1960-as évben. Horváth Károly az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója — Jól ismer­ők azokat a dadátokat. Helyeket az 3téves terv s-.i- [ rán kell vé- : gezniink. Az ózdi gyár ed­dig sem hozott szégyent a me­gye iparára. Az áj ötéves tervben, és an­nak már első esztendejében is úgy akarunk munkálkodni, hogy a nagy- múltú mnnknsfcllrgvár, Ózd. hírneve továbbra is ismert legyen az ország­iján. — A feladaiok? Sokat mondhat­nék erről. Megnőnek feladataink. Működésbe lép a rekonstrukció so­rán újjáépített martinacélmű, a VHI-as Miirz-kemcnce már az áj esztendő első napjaiban megkezdi munkáját. Tovább fejlesztjük üze­meinket, több acélt, hengercltárűt adunk az országnak a második öt­éves terv időszakában. A megnövekedett feladatok persze azt is jelentik, hogy tervszerűbb, fe­gyelmezettebb munkára lesz szük­ség, hogy jelentősen növelni tudjuk a termelést, a termelékenységet, a műszaki színvonalat, és hogy gazda­ságosabbá tegyük a gyár termelését. Az ózdi gyár sok fontos üzemmel, gyárral áll kooperációs kapcsolat­ban. Ezt is tovább akarjuk .javítani. A gyár valamennyi dolgozójának nevében megígérhetem: az ózdi ko­hászok, vasasok minden erővel mun­kálkodnak, hogy a szocializmus alapjait lerakó második ötéves terv célkitűzéseit siker koronázza. En­gedjék meg, hogy ezúton is átadjam új évi jókívánságaimat az ózdi mun­kásoknak és a diósgyőri testvérgyár dolgozóinak. * Tóth József a Borsodi Hőerőmű igazgatója Hazánk má­sodik legna­gyobb erőműve, a Borsodi Hő­erőmű egész évben eredmé­nyes munkát végzett. Jól se­gítették az or­szág és megye üzemeinek vil- lamoscnergiá­, í * ruí való ellá­tását. Összesí­tett villamosenergia fejlesztési ter­vünket 1 122 844 000 kWó-ra teljesí­tettük, éves tervünket már december 22-én reggel befejeztük. A szép ered­mények azt mutatják: az erőműben javult a munka, jó képzettségű mű­szaki és fizikai dolgozók munkálkod­nak, hogy zavartalan legyen az üze­mek áramellátása. — Üzemünkben is sok szó esik a második ötéves termői. Igaz. nálunk az új esztendőben nem történik je­lentős beruházás, de feladataink így is növekednek. Borsodban is több új üzem épül. igy a villamosenergia nagyobb része helyben lesz felhasz­nálva. láz olcsóbbá teszi a villamos- energia előállítását., s az országos hálózati terhelés csökkenni fog. Az a célunk, hogy fontos megyei üze­meink, gyáraink ellátása zökkenő­mentes legyen. Üzemünk több mint 1300 dolgozója és a közel száz mű­szaki nevében elmondhatom: az or­Hetényi György a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője — A művelő­désügyi osztály gondos mun ká­val, a lakosság javaslatainak, észrevételeinek figyelembevé­telével készí­tette el az új esztendő gaz­dag program­ját. Az 1961-es év egyik kie­melkedő eseménye lesz a Borsodi Kulturális Hetek márciustól augusz­tusig terjedő ünnepségsorozata, Öt hónapon át az eddiginél tartalma­sabb, nívósabb előadásokat, kiállítá­sok'’1,. műsoros estéket és dalostalál hozókat szeretnénk tartani a falvak­ban. Jelentős tömegeket szeretnénk megmozgatni, A Ságvári Endre kid turális seregszemlére például 800-nál több művészeti csoport jelentkezését várjuk, A seregszemle alatt kerül majd sor a járási kultúrmunkások találkozójára. A megyei bemutatókat Kazincbarcikán, Tiszapallconyán és Mezőcsáton rendezzük. A bemuta­tókkal egy időben népművészeti, foto- cs rajzkiállításokat rendezünk. Énekkarok, zenekarok, szavalok fel­léptével szellemi versenyeket rende­zünk, o megye több helyére meghív­juk a diósgyörvasgyári művészegyüt­test, a miskolci és vidéki zeneisko­lák ének- és zenekarait, azonlcivül „Népek tavasza” címmel, a megyei könyvtár segítségével irodalmi este­ket rendezünk Szentistván és Tisza- csermely községekben, A termelőszö­vetkezeti gazdálkodást népszerűsítő és az NDK fejlődését bemutató ki­állítások egészítik ki a Borsodi Kul­turális Hetek programját. Ünnepi közgyűlés lesz a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat megalakulásá­nak 120. évfordulója alkalmából, A járási székhelyeken ez alkalomból nagy előadásokat rendeznek. A nyár folyamán tartjuk meg a kéthetes Borsodi Nyári Egyetem előadásait a megye természeti szépségekben leg­gazdagabb tájain. Persze mindez, amit elmondtam, szinte csak az 1961- es év első felére vonatkozik? Azt hi­szem, elöljáróban ennyi is elég. A további munkánkat mindenkor úgy tervezzük és úgy végezzük, hogy az dolgozó népünk műveltségi színvo­nalának emelését, világnézeténél helyes formálását és ötéves népgaz­dasági. tervünk célkitűzéseinek meg­valósítását segítse. Busznyák András a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője A második 5 éves terv a mezőgazdaság­ban is jelentős fellendülést hoz. Megyénk mezőgazdasá­ga 47 száza­lékkal több élelmiszert, nyersanyagot termei majd 1965-re, mint jelenleg. A 17 százalékos termés- növekedést a gépesítés fokozásával, az agrokémia és biológia módszerei­nek, eszközeinek fokozottabb fel- használásával kívánjuk elérni. Az ötéves terv végére erőgép-parkunk duplája lesz a jelenleginek. A termésátlagok emelkedését nagyban segíti majd az a tény, hogy a jelenlegi 37 kilogramm he­lyett 135 kilogramm műtrágya jut a tervidőszak vegére egy hold szántó­ra, ami majdnem négyszeres növeke­dést jelent. Tokaj-Ilegyalján 1500 hold új te­lepítésű szőlőt, Szomolyán és kör­nyékén a híres szomolyai cseresz­nyéből 100(1 holdat telepítünk. Az öntözéses terület közel tízszeresére (Folytatás az 1. oldalról.) Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövetkezetek töme­ges szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 százalékkal emelkedik. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona, a ku­korica, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a korai és kései zöldség­félék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés-termelési értékének 4,5 százalékos növelését írja el. Ehhez a többi között szüksé­ges a tehénállomány 1,2 százalékos fejlesztése, a tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való emelése, a kiselejtezett tehenek meg­felelő pótlása, a borjúszaporulat nö­velése. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és na­gyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fej­lesztését segíti, hogy a műtrágya- ellátást 30 százalékkal növeljük. 120 ezer kot. holdon — a tava­lyinál 20 százalékkal nagyobb területen — végzünk talajjaví­tást, és az öntözött terület 195 ezer kát. holdra — a tavalyihoz képest 22 szá­zalékkal — növekszik. A tavalyi 25 ezer kh-al szemben az idén 300 ezer kh-on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 száza­lékán hibridfajtákat termelünk, a magas olajtartalmú napraforgófajták temelését pedig 20 ezer kh-ról 80 ezer kh-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlását 9.1 százalékkal kell nö­velni. A termelőszövetkezetek terme­lési és költségvetési terveit a nép- gazdasági tervvel összhangban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és a háztáji gazdaságok árutermelése együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését. Fokozott gondol kell fordítani a termelési szerződé­sek kötésére, és egyben biztosítani kell a szerződési kötelezettségek tel­jesítését mindkét szerződő fél részé­ről. Az 1961. évi terv az állami gazda­ságok és a gépállomások munkájá­nak további javulásán túlmenően számol a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszilárdulá­sával, a munkafegyelem erősödésé­vel, a korszerű agrotechnikai és tu­dományos eredmények szélesebb körű elterjedésével. Közlekedés A népgazdaság termelőágazatai­ban végbemenő növekedés, a külke­reskedelmi forgalom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükség­letei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kertilő áruk mennyisé­gét 9 százalékkal növelik. Az uta­sok száma a terv szerint 8,6 száza­lékkal nő. A megnövekedett szállí­tási feladatok ellátása a járművek kihasználásának további javítását teszi szükségessé. Beruházás Beruházásra a terv 30,7 milliárd forintot irányoz elő. A beruházási ten’ legfőbb célja, hogy a rendelke­zésre álló eszközök leghatékonyabb felhasználásával biztosítsuk minde­nekelőtt a folyamatban lévő beruhá­zások minél gyorsabb ütemű foly­tatását., illetve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mint­egy 15 milliárd forintot irányoz elő. Ennek 23 százaléka szolgál az ener­giahordozó anyagok termelésének fejlesztésére, negyvennégy százaléka a nyersanyagot termelő iparágak és 33 százaléka a feldolgozóipar fej- les zi ésére. A mezőgazdaság fejlesztésére a len' 5.1 milliárd forint beruházást biztosít, ebből 2,4 milliárd forint be­ruházás a termelőszövetkezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2.5 mil­liárd forintot fordítunk. Háromszáztizenhét nagyobb léte­sítmény üzembehelyezése van a tervben. ■ *•.V. > 1961-ben egyebek között befeje­ződik a Dunai Vasmű kokszolója cs salakhabositója. Az erősára­mú iparban befejeződik az Ak­kumulátorgyár, a Transzvill és a Csepeli Trafógyár, a műszeriparban pedig a kórházi be­rendezések gyárának, az elektromos készülékek gyárának, valamint az elektronikus készülékek gyárának a bővítése. A textilipar kapacitása 46 ezer orsó üzembeállításával bővül, befejeződik a Kispesti Textilgyár automatizálása. A népgazdaság egész területén, de különösképpen az ipari beruházá­soknál, fokozottabban érvényt kell szerezni a beruházások koncentrálá­sára vonatkozó korábbi határozatok­nak. Biztosítani kell az építési idők és az építési költségek gyorsabb csökkentését. Életszínvonal, lakásépítés, áruéi5átás A nemzeti jövedelem 1961-ben az 1960. évihez képest hét százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 szá­zalékkal nő. A hároméves terv folyamán a ter­vezettet jelentősen meghaladó mér­tékben megnövekedett átlagjövede­lem biztosítása mellett a munkások cs alkalmazottak reáljövedelme egy egész nyolcti­zed százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áru­forgalma négy egész hattized száza­lékkal nő. Állati termékekből azon­ban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül for­galomba — a lakosság növekvő igé­nyeit nem tudjuk teljesen kielégí­teni. A belkereskedelmi forgalomban a bolti élelmiszerek eladása három egész nyolclized százalékkal, a ru­házati cikkeké három egész hattized százalékkal, a vegyes iparcikkeké hat egész nyolctized százalékkal, a vendéglátó üzemek forgalma pedig három egész hattized százalékkal nö­vekszik. Lényegesen több televíziót, hűtőszekrényt, porszívót, bútort biz­tosít a terv’ a lakosságnak. • ­1961-ben az állam csaknem két és íélmilliárd forintot fordít lakásépí­tésre. Állami kivitelezésben és magán­erőből összesen több mint 46 ezer la­kás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesztésé­ben a legjelentősebb ezerkétszáz kórházi ágy létesítése. A kulturális beruházások közül a legfontosabb mintegy kilenc- száz általános iskolai és közép­iskolai tanterem megépítése. Az 1961. évi terv sikeres végrehaj­tása céljából a kormány kötelezte a minisztériumok és más irányító szer­vek vezetőit, hogy — a tervek válla­lati kiadásán túlmenően — intézke­déseket dolgozzanak ki az előirány­zatok valamennyi részletének terv­szerű megvalósítására. A gazdasági élet minden területén biztosítani kell a szigorú tervfegyel­met. A takarékosság és a fegyelme­zett: munka jegyében meg kell aka­dályozni a pazarlást, a népvagybh herdálását, a nép érdekeit sértő fe­gyelmezetlenséget és lazaságokat. Ez minden gazdasági vezető alapvető kötelessége. Az 1961. éves terv reális feladato­kat. állít dolgozó népünk elé. Telje­sítése feltétlenül megkívánja, hogy a termelés minden területén az év első napjától kezdve lendületes és jól szervezett munka folyjék. Az 1961. évi terv második ötéves tervünk első esztendejének terve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdagodik hazánk, a Magyar Nép- köztársaság, növekszenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségének új évi üdvözlete szág második legnagyobb erőműve becsülettel kiveszi részét a második ötéves terv feladataiból. A feladatokról persze sokat lehetne beszélni. Egy 5 megawattos fűtőtur­binái is építünk, mely a környező üzemek és a Békeváros fűtését látja majd el, Ezenkívül főbb kisebb beru­házást. végzünk, mely az ötéves terv­ben még jobban elősegíti majd mun­kánkat. A Borsodi Hőerőmű kollektíváját ma már nemcsak a megyében, de az orszában is ismerik. Biztosra vehet­jük, hogy a második ötéves tervben. s már az új esztendőben is még ered­ményesebb murikat végzünk. emelkedik, jelenleg csupán 2,5 ezer hold föld ál! öntözéses művelés alatt — 1965-rc ez a szám 20 ezerre emelkedik. Az állattenyésztés terén is jelen­tős fejlődés várható. Növekszik a series- és szarvasniarhatenyésztés a baromfitenyésztés meg éppenség­gel a sokszorosára növekszik. A je­lenlegi 7 millió csibével szemben öt év múlva 13 millió darab kerül ki keltető állomásainkról, hogy kielé­gítse a tsz-ek megnövekedett te­nyésztési kedvét. A második ötéves terv a termés­átlagok növekedésével egvidőben a dolgozó parasztságot, az új paraszti osztálvt is magasabb életszínvonal­hoz, szebb élethez juitatja. A Szakszervezetek .Megyei Taná­csa köszönetét fejezi ki megyénk szervezett dolgozóinak, aktivistái­nak, vezetőinek az 1960. évben vég­zett eredményes és fáradhatatlan munkájukért, amely előbbre vilié szocializmust építő társadalmunk fejlődését. Megyénk minden szervezett dolgo­zójának és családjának munkáink­hoz további sikereket és eredmé­nyekben gazdag új esztendőt kívá­nunk. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom