Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

XVI. A megyeháza nagytermében hosszú, terített asztalok mel­lett mintegy száz-százötven szovjet tiszt, harcos és polgári személy fog­lalt helyet. A tálakban pompás va­csora gőzölgőt t. s a poharakban gyöngyözött a kitűnő badacsonyi bor. Az ünnepi vacsora résztvevői egy magas, dereshajú szovjet tábor­nok szavára figyeltek. Az asztalién állt. s éppen befejezni készült pohár­köszöntőjét. amelyet a tolmács pon­tosan fordított: — Nagy Öröm számomra, tábornok, tiszt és harcostársaim számára, hogy városuk vezetőivel és polgáraival együtt baráti és meghitt együUlét- ben ünnepelhetjük ezt a nagy napot, április negyedikét; Magyarország felszabadulásának napját. Amikor csapataink ma hajnalban Nemes- medves községnél az utolsó nád fa­siszta katonát is kikergették az önök gyönyörű hazájából, ez a puskalövés egy új korszak hajnalát la Jelezte, drága barátaim. Engedjék meg. hogy poharamat a baráti magyar nép sza­badságára. lólétére és boldogságára emeljem. Éljen a szabad, független, demokratikus Magyarország! Tomboló öröm és éljenzés vissz­hangzott a tábornok szaval nyomán. Folytatták az ünnepi vacsorát. A te­rem szüntelenül zsibongott. Kézzel- lábbal folyt a társalgás magyarok és szovjet katonák között, de láthatóan jól megértették egymást Egyik po­hárköszöntő a másikat követte. Vacsora után az asztaltársaságok csoportokba verődtek és n bor mel- 1 'I élénk beszélgetésbe merültek. TMdakov alezredes, a mcgycszckhe­HORVATH JÓZSEF: ARANYKALITKA REGENT lyen működő hadikórház népszerű orvosa a megyeháza falán függő portrékat nézegette. Annyira elmé­lyedt a képek böngészésében, hogy szinte összerezzent, amikor Versi- nyin őrnagy, az egytk lövészezred parancsnokának politikai helyettese. Rudakov földije vállára tette a ke­zét: — Ej, Hja, hát szabad ezt? — mo­solygott huncutul. — Javasolom, függeszd fel szakmai továbbképzé­sedet. ma ne foglalkozz fiziognómiai tanulmányokkal. Inkább gyere, igyunk egy pohár bort. Letelepedtek egy kis, kerek asz­talka mellé. Rudekov hátradőlt a kényelmes, süppedós fotelben. — Mi van veled? Gondterhe'* »°k látszol, testvér — jegyezte meg ag­gódva Versinyin. — Nem. nincs semmi bajom. Az­az... tulajdonképpen jó, hogy talál­koztunk, Andrej. Egy rejtélyen tö­röm a fejemet, de ml tagadás, az én nrvosi-pszichológlal tudományom csődöt mondott. Talán te, a komiszár kisütsz valami okosat. — Miről van szó? — kíváncsisko­dott Versinyin. — Tíz nappal ezelőtt a tábori egészségügyiek behozlak hozzám a frontról a kórházba egy magyar katonát Bakaruhája elnyűtt volt ötven évesnek nézem, de lehel, hogy valamicskével kevesebb, mert na­gyon rossz bőrben van. Külseje, kon­ditriója után ítélve munkásember. Sajnos, képtelenség megállapítani, honnét hozták be. Tíz-tizenöt sebe­sültet szállítottak be vele egy időben, de ők különféle helységekben sebe­sültek meg, így hát elképzelést sem alkothatok, hogy hol bukkantak er­re a magyarra. Az egyik felcserem hemályosan emlékszik, mintha a tá­bori egészségügyiek közül valaki azt mondta volna, hogy ez az ember ájultan feküdt egy elhagyott magyar parancsnoksági épületben a padlón. — Megsebesült? — Nem. Itt kezdődik a rejtély. A szanitécek öt is bevitték az elsőse­gélyhelyre. Megállapították, hogy rendkívül súlyos mérgezést szenve­dett. Azonnal gyomormosást alkal­maztak, s behozták hozzánk. Mi ke­zelésbe vettük, teleszurkáltuk kof­fein Injekciókkal. Képzelheted, szo­katlan a ml tábori prakszisunkban egy öngyilkos katona, súlyos mérge­zéssel. Oxigénnel tápláltuk, mert amint elvettük tőle az oxigént, nyom­ban elkékült Elég sok bajom volt. hogy honnan n fenéből szerezzek én itt oxigént, de azért sikerült. Izga­tott a kérdés, hogyan lehetséges az. hogy egy közkatona, aki munkásom- bemek látszik, mérget hajt fel köz­vetlenül fogságba esése előtt? Mert azt megállapítottuk, hogy valami rendkívül erős altatót vett be elké­pesztő adagban, és nyilván oldott állapotban, hiszen nagyon gyorsan felszívódott. A mérgezéstől a gyo­mormosásig legfeljebb másfél óra telhetett el. Ennek köszönhető, hogy megmenekült. — Tehát él? — Igen. Két napja eszméletre tért túl van az életveszélyen. Cudar, rossz állapotban van. de most már napról napra Javulni fog és egy héten be­lül taloraáll. — őszintén szólva nem értem — szólt közbe szelíden Versinyin —. miért kei ítész ekkora feneket a do­lognak. — Mondom, az Izgatott, hogy mi­ért mérgezte meg magát ez a baka? — Hát, ha él, majd megmagyaráz­za. — Csakhogy most jön a Java. Ez az ember a súlyos mérgezés hatására elveszítette az emlékezőtehetségét. Fogalma sincs, kicsoda, ml a neve. hová valósi, hogyan került a kórház­ba. egyáltalán: mi történt vele? Tel­jesen kiszakadt előéletéből. — Iratai? — kérdezte most már növekvő figyelemmel az őrnagy. — Egy papirszeletke nem sok. annyit sem találtunk nála. — Megfoghatatlan. — No, komiszár. te a lélek mér­nöke vagy, hát mire magyarázod es a rejtélyt? — Hm. Hát mégis, milyen választ kát ad? — Akármit kérdezünk tőle, fu csán, révetegen néz, s azt mondj ..nem tudom”. Tegnap este pszich lóglai ráhatással is kísérleteztem, majdnem teljesen sötét szobában tolmács — úgy. amint előre megb széliem vele — monoton hang« harctéri képeket idézett föl el őt Egy szokványos harctéri Jelenet* Gondoltam, hátha kimozdul hely bői a fantáziája, mintegy beleképp li magát az adott harctéri helyzeti és rádöbben mindarra, ami kizuha emlékezetéből. De semmi eredméi Aztán a tolmácsunk mindenféle rr gyár nevet - rolt fel előtte. De mir egyik hallatára a fejét rázta. — Nos. ez bizony fogós kérdés tűnődött Versinyin őrnagy. — imént gyanú ébredt M benne Gondoltam, hátha szimulál? — Kizárt dolog — rázta fejét I dakov. — No. igen és nemcsak orv szempontból, de egyébként Is az. ' szén ha bármiféle céllal szimulál mondjuk „fehér lappal" akart a zünkre kerülni, mert súlyos bűi terhelik vagy valami Ilyesmi, ak csak szimulálna és nem mérge volna meg magát. A két jóbarát gondolataiba i lyedt. Versinyin törte meg a csen« — Ha csak annyit tudnánk, szedték fel a szanitécek ... A \ együtt szolgált katonák vagy h- Ia kosok közül valaki bizonyosan ismerné. (Folytatjuk.) Üzemorvosi szolgálat A tavaszi telepítéshez készítik az oltványokat Tokaj-Hegyalján Az algériai szolidaritás napja a színházban mányzatot azokért a terror-lntézke- (lésekért, amelyekkel az algériai bé­ke mellett állást foglaló, kiváló fran­cia művészeket és tudósokat sújtja Isten fekete bárínykii Dél-Carolinában egy presbiterié- nus temptomszolga kivezetett a templomból négy néger diákot, akik részt akartak venni az istentisztele­ten. Arthur Hamm. az egyik diák kijelentette, hogy az Incidens után egy rendőr figyelmeztette: le fogják tartóztatni őket. ha újra megpróbál­nak belépni a ..fehérek templomába” Rövidnadrágos dohányzók Megdöbbentő adat. hogy Dániában a dohányzók számaránya a fiatalko­rúak között jóval magasabb, mint a felnőtteknél. Egy rákkutató társasai körkérdése nyomán kiderült, hogj 18 éven felül a férfiak 78. a nők 4Í százaléka dohányzik, viszont a 14 évesek korosztályában ez az arány­szám a fiúknál 90 százalék, a lá­nyoknál pedig 70 százalék. De méf 14 éven aluli iskolások is aránylai többen dohányoznak, mint a felnél tek: a kisfiúk 81, a kislányok 98 szá zaléka. Nyíltan bevallották, hog'* már 8—9 éves korukban kezdtek e dohányozni. A kisfiúk 10 százalék a pipát részesíti előnyben. — Barátsági szerződést kotöU Miskolci Nehézipari Műszaki Egye. tem a magdeburgi műszaki főiskola val. Ezzel egyidejűleg elkészítette a jövő évi munkatervüket is. a kW. csönös műszaki együttműködés j< gyében. A Miskolci Nemzeti Színházban is az algériai szolidaritás napja volt november 30-a. A próbák szünetében a társulat tagjai a nézőtéren gyüle­keztek. hogy kifejezésre futtassák együttérzésüket a szabadságáért küz­dő afrikai néppel és tütakozzanak a francia gyarmatosítók rabló-háború­ja ellen. Szilágyi Albert, a színház főrende­zője felszólalásában felelevenítette az algériai fiatalokkal ez év nyarán Franciaországban kötött barátságá­nak emlékeit. Amikor a fiatal algé­riaiak megtudták, hogy .,útlevelef magyarral" ismerkedtek meg — „Él­jen Magyar ország!" felkiáltással kö­szöntötték. bizalmas nyíltsággal be­széltek népük harcáról és elmondták, tudják és érzik, hogy a magyar nép testvérként áll mellettük. A színház tagsága egyhangúan foglalt állást a gyilkos háború ellen, az igazságos algériai békéért, egyben mélységesen elitélte a francia kor­A párloktatás hírei Felhívjuk a megyei propagandista konferenciákra járó elvtársak fi­gyelmét, hogy december 3-án, szom­baton délelőtt 9 órai kezdettel — a naptári terveknek megfelelően — ax alábbi konferenciákat tartják meg. Politikai gazdaságtan I—n—III. A módosított naptári terv szerint: filozófia II. évfolyam (..Anyag és lé­tezési módjai — Anyag és tudat" c. témából.) Valamennyi konferencia Miskol­con. a Tízeshonvéd utca 21. sz. alatt (a pártiskolán) lesz. a földszinten balra lévő tantermekben. Konferencia vezető: Papp Károly, Csabai László. Felvinczy Ernő cs Csépányi Lajos elvtársak. Megyei PB. agiL-prop. osztálya szinte teljes egészében elverte a Jég. így arról oltványkésziléshez alkalmas vesszőket nem is tudnak .szedni. A tállyai és részben a tolcsvai anyatelep* ről előreláthatóan mintegy másfél millió oltványt tudnak majd a télen készíteni. A hiányzó oltványok pótlá- sára már most széleskörű propagan­dát fejtenek ki a zöldoltások alkal­mazására. Az anyatelepen leszedett vesszőket a Tarcali Állami Gazdaság oltvány- készítő üzemében gyökereztél*. Az itt készült oltványok elsősorban u állami gazdaságok szükségletét fede­zik. Most készült el Tolcsván a Szól fa új oltványkészítő üzeme A mintegy 3 millió forintos beruházással készült korszerű üzemben évente mintegy 2— 2,5 millió oltványt tudnak előállítani. Az új gyökereztetö elsősorban a tsz-ek, szakcsoportok és más társulá­sok oltványszükségletét elégíti ki. de a későbbiek során készítenek itt olt­ványokat exportra is. Tokaj-Hegyal ja világhírű szólód kertjeiben a szüret befejeztével még nem ért véget az őszi munka. Az anyatelepeken és a szaporító gazdasá­gokban most készítik a következő évek telepítéséhez szükséges oltvá­nyokat. A tsz-ek. hegyközségek, szakcsopor­tok Jövőre mintegy 140 holdon telepí­tenek új szőlőt. A terület betelepíté­shez mintegy 600 000 gyökeres olt­ványra van szükség. Ezt a mennyisé­get a tarcali és a tolcsvai szőlőter­melő állami gazdaságok, valamint a Tallyén működő három oltványter- melő tszcs most szedi fel az oltvány- iskolákból. s csomagolva küldi el az előre bejelentett igény alapján a telr­pítőknek. Toknj-Hegyalián a Tarcali Állami Gazdaságnak 100. a tolcsvainnk 50. míg a tállyai Szölfa-kirendeltségnek 30 hold anvatelepe van. Az Idei sze­szély« Időjárás következtében a Tar­cali Állami Gazdaság anyatelepét helyzetének fejlődése/ vagy éppen hiányossága. Illetve az azok meg­szüntetését célzó Intézkedések, de ki­olvasható az egyes üzemi dolgozók egészségügyi vonatkozású adatai, betegségeik, gyógykezelésük stb. is. Mondhatni: tükörképet kapunk az üzemek egészségügyi helyzetéről Dr. Veress Andrásnak hívják az őszhajú orvost, aki egy üzemorvosi asszisztens segítségéve! ezt a sokré­tű, nehéz orvosi szolgálatot végzi Amikor munkájáról beszélgetünk elégedetlenség csendül ki hanejáb eddigi eredményeivel kapcsolatosan és mindinkább n jövő terveit, a? üzemorvosi szolgálat megjavításának módozatait részletezi. Mik ezek'' Jő lenne megszervezni az üzem’ rendelőben a fogászati rendelési napi két órában. A fogászati felsze­relés juttatására felsőbb szakszer­vezeti szervektől Ígéretet kaptak Szükségesnek mutatkozik az idü't betegségben szenvedő gondozottak­nak legalább havi egvszeri kontroli- vizsgálat rendszeresítése. Hasznos lenne, ha bizonyos fokig bővítenék az üzemorvos hatáskörét, olyan vo­natkozásban. hogy például döntői'1 zottsági eljárásban, vagy a körzeti orvos előtt adódó vitás ügyekben mind a beteget, mind pedig az üze­met képviselhesse adott esetekben Nem lenne célszerűtlen, ha az üzem­orvosnak Jogában állna kórházba szanatóriumba utalni a szakorv egyidejű megkeresésével, vagy sür- -gős esetben anélkül, hiszen az üzemorvos ismeri legiobban a beteg és munkahelye körülményeit Volna egy javaslat is — (bár ezzel a felettes szervei nem mindenben értenek egyet): egészségügyi vizsgá- ’atl könyvet kellene rendszeresíteni és azt munkahelyváltoztatás esetén magával vinné a dolgozó. (A mun­kakönyv mellékleteként kellene ke­zelni.) Ezzel biztosítva lenne, hogy az új munkahely üzemorvosa előtt tisztán álljon a dolgozó esetleges kortörténete, nem emlékezetre tá.- maszkodó bemondásokból kellene rekonstruálni az üzembelépés előt,; állapotokat. A jelenlegi törzslapok nem alkalmasak erre a célra, azokat már méretüknél fogva sem viszi ma­gával a dolgozó, ha munkahelyei változtat. Ezek lennének az üzemorvos ja­vaslatai, amelyeknek valóraváltásá- val munkáját még jobbá, tökélete­sebbé szeretné tenni. Nem beszélt munkájának • minden ágazatáról Nem részletezte az egészségügyi is­meretterjesztés terén végzett mun­káját, az elsősegély nyújtásának ok­tatását és sok egyebet. Az üzemorvosi szolgálat is egyike annak a sokféle szolgáltatásnak, amelyet szocialista államunk nyújt a dolgozó embernek. A dolgozók él­nek a szolgáltatás nyújtotta 'lehető­ségekkel, az üzemek gazdasági és pártvezetői támogatják ezt a mun­kát. Ezekre a Jó kapcsolatokra és a dolgozók bizalmára támaszkodva szeretné végezni és tovább javítani munkáját a Miskolc Városi Tai les (bm) tel panaszaikkal, legyen az akár sa­ját egészségükkel, akár az üzem egészségügyi állapotaival kapcsola­tos. Amikor az időjárás engedi, az üzemorvos saját motorkerékpárján keresi fel a gondozónővel együtt az egyes üzemtelepeket, de a téli hóna­pokra még nincsen megnyugtatóan megoldva a telepek látogatása. A Sütőipari Vállalat adott dicséretes Ígéretet arra, hogy saját gépkocsijá­val segíti az üzemorvos közlekedését az egyes telepek között. Az üzemorvosi rendelő statiszti­kai kimutatásai nagy forgalomról, nagy munkáról tanúskodnak. Bár sokat mutatnak a számok, úgy vél­jük, még sem azok az elsődlegesek: első a munka tartalmi része Az üzemek vezetői és az üzemorvosi rendeld között igen jó a kapcsolat. Az egyes üzemlátogatások, a helyszí­nen megejtett üzemi vizsgálatok, valamint az egyes dolgozóknak a munkahelyén történő orvost vizsgá­lata bizalmat ébresztett az üzem­orvosi szolgálat iránt és az üzemek dolgozói ma már annyira maguké­nak érzik, hogy bizalommal fordul­nak az üzemorvosi rendelőhöz, még á nem kimondottan üzemorvosi vo­natkozású ügyekben Is. Ez a fiatal, talán még nem Is egészen kiforrott intézmény megtr *ta a dolgozókkal a megfelelő kontaktust, jó munkájá­val igazolta szükségességét. Ennek további megismertetésében a válla­lati igazgatók, párt- és szakszerve­zeti vezetők részéről nagy segítséget is kap. A rendelő által vezetett nyilván­tartásokból szinte pontről-pontra ki­olvasható a felügyelete alá tartozó üzemek közegészségügyi állapotai­nak, egészségügyi—munkavédelmi Mintegy két és félesztendő telt el azóta, hogy a Miskolci Sütőipari Vállalat — tanácsi javaslatra — be­rendezett egy üzemorvosi rendelőt. Napi 2 óra rendelés, egy orvos, egy asszisztensnő. Ez volt u kezdet. Üzemlátogatás, üzemi egészségügyi ellenőrzés. Járóbeteg-ellátás, felvétel előtti orvosi vizsgálatok képezték az üzemorvosi ténykedés munka- alapját Később egyre több vállalat Ismerte fel az üzemorvosi szolgálat Jelentőségét csatlakozott a Sütő­ipari Vállalat hasznos kezdeménye­zéséhez és a két és fél esztendő előt­ti kis magból a most folyó év elejére kisarjadt az az intézmény, amely létszámilag ugyan nem nőtt. de nap­jainkban már igen jelentős tényező egy sor miskolci üzem életében. A hajdani Szondy-laktanyában, ahol csaknem félszáz miskolci válla­lat központi irodája, raktártelepe fulladozik a sártengerben és az elhanyagolt környezetben, az egyik volt laktanyaépületben van most „Miskolc Városi Tanács ipari vállalatainak üzemorvosi rendelője”, amely ma kilenc miskolci ipari vál­lalat üzemegészségügyi teendőit lát­ja el. (A nagy udvaron, ahol semmi­féle útbaigazítás nincs az egyes in­tézmények elhelyezésére, egy tucat­nyi „Kuka-szeméttároló” vezetett nyomra. Ugyan hol is tárolnák fél­száz intézménynek a szemetét, ha nem az orvosi rendelő ajtajában?!) A kilenc üzem. figyelcmbevéve egyiknek-másiknak erős széttagolt­ságát, őtvennél több telephelyet je­lent. Az üzemek vezetői és dolgozói hamar megbarátkoztak az üzemor­vosi intézménnyel. Mind többen ve­szik igénybe szolgáltatásait, keresik Ankét az államigazgatási eljárás általános szabályairól is aktív tényezőkként szerepeljenek. Végül kitért az ankét tárgyául szol­gáló mű bírálatára. A bevezető előadást a korreferen­sek felszólalásai követték. Dr. Kovács Tibor, a Kormánytitkárság osztály­vezetője a bizonyítás és a határozat- hozatal. valamint a panaszjog egyes kiemelkedő kérdéseivel foglalkozott. Részletesen elemezte ennek kapcsán a mű szerzőinek állásfoglalását és ez utóbbihoz értékes kritikai észrevéte­leket fűzött. Rozgonyi Jenő, a Miskolc Városi Tanács igazgatási osztályának veze­tője az államigazgatási eljárással kapcsolatos végrehajtás gyakorlati kérdéseivel foglalkozott korreferátu­mában s vitába szállt a könyv szer­zőinek idevonatkozó néhány megálla­pításával. Dr. Császár Ferenc járásbirósági elnökhelyettes az államigazgatási ha­tározatok bíróság előtti megtámadá­sának problémakörét vázolta fel s ennek kapcsán számos elvi és gyakor­lati észrevételt tett. Több hozzászólás utón az ankét a könyv szerzőinek az elhangzott fel­szólalásokra adott válaszával ért véget. Korábban hírt adtunk már arról, hogy a TIT Borsod megyei szerveze­tének jogi szakosztálya. a Magyar Jo­gász Szövetség Borsod megyei szer­vezete és a Miskolci Ügyvédi Kamara — a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó közreműködésével — ankétra hívta össze a megye jogászaié és ál­lamigazgatási dolgozóit. A november 30-án este 19 órai kezdettel az Értel­miségi Klubban megrendezett anké­tem dr. Toldy Ferenc és Pákay Bar­nabás: ,j\z államigazgatási eljárás általános szabályai” című könyvét vitatták meg a termet zsúfolásig megtöltő érdeklődők. Dr. Erdős Imre kamarai elnök meg­nyitója után dr. Antal/fy György egyetemi tanár, a szegedi egyetem rektora tartott bevezető előadást. Vá­zolta mindenekelőtt az államigazga­tási eljárás szabályozásának törté­nelmi fejlődésmenetét, majd részlete­sen kitért az államigazgatásról vallott burzsoá szemlélet ismertetésére. Ezt követően rámutatott az 1957. éri IV. törvény különös jelentőségére és en­nek során arra. hogy ez a törvény az államigazgatási eljárás rendjébe ered­ményesen vitte be a törvényesség gondolatát és azt. hogy az államigaz­gatási eljárásban maguk a dolgozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom