Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
C3íQ § viiuy piuieiuiiui, eyyebuneieR! fmmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. évfolyam 290. tvdm Ara: 50 fillér ft&V'ilfi?:- 1960 *■*** *> Pínlek ^ Még intenzívebb harcot a békéért! Lelkesítő távlatok Aranvkalitka A falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges — kanéin szükséges is As országgyűlés csütörtökön mezőgazdánnvunk helyseiével és fejlesztésével foglalkozott Losoncai Pál elvtárs, földművelésügyi miniszter beszámolója Az országgyűlés csütörtökön folytatta munkáját. Elsőként Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszámolóját hallgatta meg. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben lényegesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szemben ma már a- nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas szántóterület hetvenhét százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. Dolgozó népünk ma jobban él. mint a felszabadulás előtt. Több élelmiszert fogyasztunk, de még többet akarunk adni főleg húsfélékből, tejtermékből. tojásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a fokozódó igényeket is kielégítsük. Jó az éghajlat, s a termőtalaj, parasztságunk szorgalmas. A nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésével tehát megnyílik a lehetőség a termelés nagyobb arányú fellendítésére. — Majd így folytatta: — Immár saját tapasztalataink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést — különösen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhessük. tovább beli erősíteni én szélesíteni « mezőgazdaság szocialista szektorát A Kormány tehát elérkezettnek látja az időt ai ra. hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjesztésével lényegében befejezzük a mezőgazdaság szociálist# átszervezését. Ezzel az élet- színvonal további tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szélesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezését lehetővé teszi az a körülmény, hogy meglévő termelőszövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. A termelőszövetkezetek eredményét a meg egyénileg dolgozó parasztok is látják. Az újat. a jövőt illetően elsősorban az a gondolat foglalkoztatja őket. hogyan alakul majd életük a termelőszövetkezetben. milyen megélhetést biztosíthatnak családjuknak. Űgv gondolom. ezeket a parasztembereket kötelességünk felkeresni a télen, s kicserélni gondolatainkat, elképzeléseinket a jövőjüket Illetően. A földművelésügyi miniszter ezután az idei gazdasági év eredményeiről beszélt. — A mezőgazdaság átszervr zésében ez év elején újabb nagy lépést tettünk előre. Ezzel döntően túlsúlyra jutott mezőgazdaságunkban a szocialista szektor. Az idei eredménvek feljogosítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének további növekedésére számítsunk. Ismeretes. hogy nem kevesen voltak olyanok, akik a termelés nagyarányú visszaesésére számítottak. Tévedtek. Az idei év döntő volt a szocialista viszonyok megerősödése szempontjából és — bár az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — eredményesen fejezzük be ezt az évet. A számvetésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az időtárás ebben az évben nem kedvezel* a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátolta az őszi munkákat, maid a télvégi — hó- nélküli — erős fagyok, a nvárl aszály, most ősszel pedig a szokásosnál kétszerte több csapadék, a 'og- jc' eazdasá'nkat is próbára tette. A kedvezőtlen időjárás és a kezdeti nehézségek ellenére mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt, felvásárlásunk pedig — bár elmarad a ter- vez*»‘*ől —. a tavalyi szint körül mozog. Ezután részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés és felvásárlás idei alakulását. — A búza termésátlaga a tavalyi 9,8 múzsával szemben az idén 9,7 mázsa. Az állami gazdaságok a tavalyi 13,5 mázsás, átlaggal szemben az idén 14 mázsát termeltek, az egyéni parasztok termésátlaga viszont — amely tavaly 1,2 mázsával maradt az országos átlag alatt — az idén mázsával kevesebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett és — az egyes vidékeken mutatkozó aszály ellenére — az össztermelés megközelíti a tavalyi szintet. Bu»- genyaellátásunkban a tavalyi gyenge termés miatt komoly zavarok mutatkoztak. Az idén tíz százalékkal nagyobb vetésterületen mintegy 50 000 vagonnal több termést takarítottunk be, mint tavaly s ez lehetővé teszi a zavartalan ellátást. Cukorrépa-termelésünk kedvezően alakult. Nagyobb volt a vetésterület, így mintegy 40 000 vagonnal több termés várható, mint tavaly. A zöldségtermelés hasonló a tavalyiA zöldségtermelő terület 70 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, a szerződött területen 85 százalékos az arány. Ez fokozott követelményt támasztott a kereskedelmi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak kellően felkészülve, ezért a piacon néhányszor zavarok mutatkoztak a zcidségellátásban. Nem egy esetbe. kifogásolható volt az áruk minősége is. Elsősorban azért, mert a felvásárlók és az értékesítők még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvására. — Gyümölcstermelésünk az idén gyengébb a tavalyinál. A legfontosabb gyümölcstermő vidékeken kedvezőtlen volt az időjárás a virágzás ideién. Nem kedvezett, az időjárás s. szőlőtermelésnek sem. A rendkívüli esős ősz nagyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat. Ez gátolta a szövetkezeti parasztok munkáját is. s így — bár a társadalom minden rétege segítségükre sietett. — elhúzódott áz őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vetése is. őszi árpából és őszi takarmánykeverékből többet vetettünk, mint. tavaly, őszi kenyérgabona vetésünk viszont nyolc százalékkal elmaradt a tervezettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalékán — közel 300 000 katasztrális holdon — nagyhozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk. Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a tavaszi búza kielégítő termést ad. azzal pótoljuk az elmaradt őszi vetést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jövőre nagyobb területen vessenek raprafoigómugot. amelynek árat kormányzatunk jelentősen felemelte, így a termelők megtalálják számításukat. A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fontos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azefcat a termelőket érintette érzékenyen, akik tavaszi szántásba vetették a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett kapásnövények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei tapasztalatok alapján azt javasoljuk termelőszövetkezeteinknek. hogy szántóföldjeik egészén végezzenek mélyszántást. Eddig 1820 000 katasztrális holdon fejezték be ezt a munkát. Most. amikor az őszi vetés lényegében véget ért, minden traktor — és fogat is — mélyszántson a jövő. évi jobb termés érdekében. A földművelésügyi miniszter ezután az állattenyésztés helyzetét Ismertette. — Az állatállomány alakulását érdemes összehasonlítani az 1958. októberében készült adatokkal, amikor még nem kezdtük el a mezőgazdaság nagyarányú átszervezését. Szarvasmarhaállományunk 1958. októberétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. Márciustól 70 000 darabbal nőtt a termelőszövetkezeti tagok közös, illetve háztáji gazdaságában lévő szarvasmarhaállomány. Sertésállományunk két év alatt 2.6 százalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak le. s ennek ellensúlyozására a Földművelésügyi Minisztérium akkor nem te'.te meg n megfelelő intézkedéseket. így ez év- márciusában kevesebb kocánk volt. mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intézkedést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi állományát Is túlhaladtuk. Jóval több a malac is —. de ennek kedvező hatása csak a jövő év második felében érezhető a felvásárlásban. Sertésállományunk 54 százaléka, a kocákban pedig 65 százaléka a termelősz<>vetkezetek közös, illetve a tagok háztáji gazdaságában van, s ez lehetőséget ad az állomány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfihús fogyasztás más országokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre. s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jellegű volt. Ezért elő kell segítenünk a nagyüzemi baromfitenyésztés megteremtését. illetve fejlesztését. Ennek egyik feltétele a keltető-kapacitás növelése, valamint a meglévő kisparaszti istállók kihasználása nagyüzemi baromfitenyésztésre. Ezenkívül korszerű baromfitelepeket is létesítünk. Több gyári takarmánykeverékről úgynevezett baromfi tápról kell gondoskodnunk. Enélkül ugyanis gazdaságtalan a nagyüzemi baromfitenyésztés. Felvásárlásunk a tavalyi körül mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig négy százalékkal, burgonyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából kilenc százalékkal, tejből négyegész öttized százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly november végéig. Ugyanakkor kevesebbet vásároltunk lel gyümölcsből, vágósertésbe! baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy az egyes cikkekben mutatkozó piaci ellátási nehézség oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink — bál zömük még alig egy-két éves — már megfelelő részt adnak az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig, amelyek az ország területének tizenhárom százalékát képezik — kenyérgabonából a készletek mintegy harminc százalékát adták. — sertéshúsból ugyancsak harminc, vágómarhából húsz. tejből pedig huszonhét százaléknyi részesedéssel járulnak hozzá az ország ellátásához. Ezzel szemben a felvásárlási tervek teljesítésénél elmaradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még jelentösebbek volnának. — Amikor a felvásárlási problémáinkról beszélünk, természetesen nem arról van szó, hogy közel Iá tilsunk rontott volna az előző évekhez képest. Az elmúlt négy évben a lakossá* egyre növekvő élelmiszerszükségleteit a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a .lövőben Is. A felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki. amely egyrészt megfelelő jövedelmet biztosít a parasztságnak, másrészt a fogyasztók szamára Is . elfogadható. A lakosság fogyasztása megnövekedett, ma már nincs olyan gondja parasztságunknak. hogy megtermelt áruját nerc tudja eladni. A beadás eltörlése után kialakult felvásárlási árakkal parasztságunk elégedett volt. A mezőgazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent, és a felvásárlási árak is lényegében változatlanok maradtak. A gépesítéssel viszont csökkent az élőmunkaráford:- tás és csökkent a termelésre fordított kiadás. Milliárdokkal kevesebb a parasztság állammal szembeni teherviselése. ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a termelőszövetkezeti parasztság betegellátásának megoldása és az öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, aogy segítse a parasztságot. emberibb életet biztosítson számára és nyugodt öregkort. — A nagyarányú állami segítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a parasztság által termeli árut várja az ország lakossága. Ahogyan a parasztság elvárja az Ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, megszabott áron. ugyanúgy ez fordítva is érvényes. Nem indok >lt tehát, hogy a parasztság egy vésze az utóbbi időben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törekszik. A piaci árak megfelelő szinten tartása érdekében tovább szélesítjük a szerződéses termeltetést és felvásárlás*:. A szerződéses árak kialakításánál figyelembe vesszük a termelők anyagi érdekeit. — Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet a mezőgazdasági termelőknek ‘.-nyújt a termelés fejlesztéséhez. Az állam által nyújtott segítség közül különösen nagy jelentőségű a gépesítés, mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési érték növekedjék, s a költség- ráfordítás csökkenjen. A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével. a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez. A földművelésügyi miniszter a tovaboiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági termelésünk feile.*.lésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fejleszteni a meglévő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezeteket. Vannak már számottevő eredményeink. azonban van még tennivaló is bőven. Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik! A közeljövő egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megszilárdítása. A szövetkezeti elnököket — akik egyszerű paraszt- emberekből lettek ezerholdas gazdaságok irányítói — továbbképezzük. hogy alkalmassá tegyük őket a feladat elvégzésére. Most a télen minden szövetkezeti elnököt továbbképzőnk. Volt idő, amikor szövetkezeteink idegenkedtek a szakemberektől. Azóta megváltozott a helyzet: a jó szakembert várják és megbecsülik. Ezért továbbra is küldünk a termelésben jártas szakembereket — elsősorban a még gyengén működő szövetkezeteinkbe. — A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van. amelyek már elsőéves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük — maguk mögött hagytak egyes régi szövetkezeteket is. Sok tehetséges parasztember bizonyította be, hogy képes többezer holdas nagyüzemi gazdaság vezetésére. Tisztelt képviselőtársai ml Engedjék meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagoknak, közülük is az aszszonyoknak. akik derekasan helytálltak a növénytermelésben és további sikereket kívánjak munkájukhoz. A földművelésügyi miniszter ezután a falusi fiatalokról beszélt. Az utóbbi időben — mondotta — sok falusi ember, főleg fiatal otthagyta a falut és városban vállalt munkát. A városi élet azért is csábítja a fiatalokat, men ott könnyebben megtalálják a fejlettebb technikát, a kulturáltabb életkörülményeket, s ráadásul rendszeresebb a jövedelmük Is. mint a termelőszövetkezetek egy részében. Azokból a termelőszövetkezetekből azonban, ahol rendszeresen fizetnek előleget — és ezek száma egyre több —, ahol gondoskodtak a fiatalok megfelelő művelődéséről. sportolási lehetőségeiről. ahol a fiatalokat egyenjogú tagnak tartják és ahol meghonosították a korszerű termelési eljárásokat, azokból nem vágyódnak el a fiatalok, hanem otthon maradtak a faluban. — Termelőszövetkezeteink — folytatta a miniszter — most készülnek a zárszámadásra. Előfordul, hogv azonos adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek jövedelme között nagy a különbség. Ennek csal; az m magyarázata, hogy a jobb eredményt elérők egész évben a jó gazda gon(Folytatás a 2. oldalon.)
