Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
2 RSZAKMAGYAKOasMU Prnlefc, üerfmfcer ?. Az országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) dossagavai dolgoztuk. Amikor u termelőszövetkezetek eredményeiről beszélünk, sokan csupán a tagok közölt kiosztott jövedelemre gondolnak. Mindjárt hozzátenném ehhez, hogy a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövetkezet életében, mint a kiosztott jövedelem. A tavaly alakult szövetkezetek 2,4 milliárd forinttal gyarapították tiszta vagyonukat, s ezt az Idén tovább növelték. Általános szabály, hogy az erős gazdasági alapokkal rendelkező szövetkezet többet oszthat, mint az. ahol a szövetkezeti közös vagyon még nincs kialakulva. De hegvan és mikor alakulhat ki olyan szövetkezetben, ahol már az első év végén a jőve delem nagyarányúd ki oszt n ára tórtk- iuenek. Az ilyen helyek: n Ins abban «Hinduinak mer. azok a közös alapok. amelyek pod»g a későbbi évek naßvobb bevételeit biztosítanák. Szabadjon itt a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elró zárszámadására hivatkoznom. Tizenegy évig voltam ott elnök. Az első év végén tizenöt forintot osztottunk egy munkaegységre. pedig oszthattunk volttá többet is. A második eV végén sem nagyon erőltettük meg magunikat. mikor »X osztozkodásra kerüli sor. nődig akkor már huszonöt darab sertés jutott a közösben családonként. A nagy sertésállománynak biztosítottuk a takarmányt, s a gazdaság fejlődése aztán lehetőséget adott, hoey a harmadik év végén már kin)ak"lhessnn az ötven forintos munkaegység-érték, s ez tartós is maradt! — Már a nagyarányú fejlesztés előtt is töhbszáz jó szövetkeze*, volt a* országban, azóta pedig tovább emelkedett számuk. A Jól működő szövetkezetek tagsága nem úgy gondolkodott, hogy a belépés puszta tényétől egycsupásra megjavul az életük. Élni tudtak a nagyüzemben rejlő lehetőségekkel, megfogták a dolog végét, a családtagok Is kivették részüket a munkából. s így a tagság megszokta és megszerette a közös munkát, magáénak érezte a közös gazdálkodást A beruházásokról a többi között elmondotta, hog.' az állam az elmúlt két évben több anyagi segítséget adott a közös gazdaságok klalakílásá« hoz. mint bármikor azelőtt. Az erdészeti. és vízügyi beruházásokon kívül. taralr és az idén 11,$ milliárd forint beruházást kapott a mezőgazdaság Ennek az összegnek csaknem felet közvetlenül szövetkezeti bei u házasokra fordítottuk, de a mezőgazdaság allaml szektoraiban eszközölt beruházások — mint például a gépállomásoknak adott gépek — közvetve szintén a termelőszövetkezetek fejlődését segítették. Két év alatt több mint 16 ezer traktort, kétezer kombájnt két- ezerháromszáznyolcvan silókombájnt tizenketezerhetszáz pótkocsit és egyéb mez« »gazdasági gépet kapott a mezőgazda»»«. — Termelőszövetkezeteinknek ötarerhetszáznyolcvan saját traktoruk van. Ebből 3830-at az Idén vásároltak. A jövőben Is lehetővé tesszük, hogy a szövetkezetek gépeket vásároljanak. — elsősorban azok. amelyek már megerősödtek. így a gépvásárlás nem jelent számukra különösebb anyagi megterhelést. A termelősa »vetkezetek gépesítése mellett is még jóide»g a gépállomásokra vár a gépi munkák elvégzésének zöme. Gépállomásaink az utóbbi években derekasan dolgoztak. Növelték az egy traktorra jutó teljesítményt éa csökkentették a gépi mur kak költségét. Munkájukra kevesebb a panasz. mint korábban volt. Dicsek- '•esre azonban nincs okunk. A traktorok számának női eked csévél nem állt aranyban például a traktor«.*»- cs a gepészképzés. így nincs megfelelő számú szakmunkásunk. Emiatt több a gépállás. Növelni fogjuk a képzeit traktorosok szamát, ugyanakkor arra kérjük őket. hogy a nagy munkák idején éjjel-nappal üzemeltessék a gépeket, a gépi munka holtszezonjában viszont végezzenek más munkát ;« termelőszövetk«etek ben. fgv emelkedne átlagkeresetük Is és még lobban segíthetnék a termelőszövett-.e- zetek munkáját 1». — Termelőszövetkezeteink a múlt évben közel hatezer, az Idén pedig több mint kilencezer új épületet építettek. Ezenkívül sókat átalakítottak. Az új és átalakított épületekben a közös állatállomány zömét el tudták helyezni. Az idén már sokkal több helyen használtak az építkezésekhez helyj anyagot és a drága, műszakilag igényes magtárpadlásos istállók helyett. jobban elterjedt az olcsón kivitelezhető szerfás és ehhez hasonló más építkezési módszer. Egy férőhely építési (költsége ezzel mintegy 25—30 százalékkal csökken a tavalyihoz képest. Ezt a költségszintet is tovább lehet csökkenteni, ha még inkább felhasználják a gyakorlati .szakemberek jó kezdeményezéseit. Az elmúlt két évben a szövetkezetek több mint cgymilJiérd forint saját erővel járullak hozzá a közös gazdaságok beruházásaihoz. A tavalyi és az idei eredmények arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb beruházási politikával. a rendelkezésre álló anyagi eszközök átgondoltabb felhasználásává* még többet lehetet* volna építeni. •(••ggal panaszkodnak, szövetkezeteink. hogy — miközben az egyszerű, olcsóbb kivitelezésű építkezéseket ajánljuk számukra — érvényben lévő rendelkezéseink nem egy esetben még mindig a drágább beruházásokhoz szorítják «»két. BeruhazúspoMti- '•oknak tehát olyan Irán'- kell fvabnl. hogy az adott anyagi lehe*ö- ségoket még gazdaságosabban kihasználhassuk. Losonczi Pál ezután összefoglalt i azokat a tényezőkéi, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy termelőszövetkezeteink az idén poli- "ag. szervezetne«, uazdaságll';»! egyaránt sokat erősödtek. Ezek: túlnyomó többségének áldozatkész munkája és egyre erősödő bizalma a szociálist« nagyüzemek Iránt; dolgozó társadalmunk minden rétegének. különösen n munkásosztálynak sokoldalú segítsége, s az a tény. hogy a termelőszövetkezetek erősítése valóban társadalmi üggyé vált. Történelmünkben még soha nem fordult elő. hogy a társadalom Ilyen — Alapvető feladataink közé tartozik a növénytermelés fejlesztése. illetve a talaj táperejének növelésé. El kell terjeszteni a nagyobb hozamú fajtákat főleg a kenyérgabonánál, a kukoricánál, a baromfinál és a sertésnél. Ha eredményesebben védekezünk a növényi és rovarkái- tevők ellen, évente többmilliárd értékű többlel terményhez juthatunk. A kukoricatermelésben a vetésterület további növelésén kívül többi között az öntözés kiterjesztésével biztosíthatjuk a termésátlagok focizását. Máris szép eredményeket érlek el l«‘Rjob.b állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink: harm! ne- mázsás kukoricatermést takarítót fák be kai asz irál Is holdanként. A megtermeli takarmányt gazdaságosabban kell íolhasanálnuuk. hogy növelhessük az állattenyésztés hozamait. A nagyüzemek kialakításával !eheú»séf*, nyílik an« K hogy é£j>cs azok a leggazdaságosabban, a legnagyobb termést adják. A szakosítás lehetővé feszi a gépek jobb kihasználását. a termelékenység további növelését. — Pártunk VII. kongresszusa —• mondotta végül — egy évvel ezelőtt fogadta el második ötéves tervünk Ilényeivel*, amely megs ■•ŐR.-* :rk:s"e r!«.il A mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos növelése bem kis feladat, de a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való áttéréssel meg is teszünk mindent teljesítéséért. Illetve túlteljesí— Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el. (Nagy taps.) Fehér Lajos elvtárs, a központi Bizottság titkárának felszólalása Losonc/.i Fái földművelésügyi miniszternek a mezőgazdaság helyzetéről adott tájékoztató jelentését helyesli. azt a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadja és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra A tájékoztató jelentésnek ahhoz a részéhez, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tervezett, küszöböllel jó. befejezését érintette, kiegészítésként liozzáfűzte: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — figy:- lembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit — számolva az átmeneti nehézségekkel is —. lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán véglgvigyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkezdett forradalmi átalakulást: lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését (Taps.) — Lehetővé lesz! e lépés sikeres megtételét mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi két esztendőben végbement örvendetes fejlődése, túlsúlyra jutása és általános megszilárdulása. Ennek alapján tovább erősödött n népi hatalom. a munkás-paraszt szövetség, a Magyar Néoköztársasác! — Lehetővé tette és teszi a falun íelyó átalakulás meggyorsulásé*, úgyszintén a befejezést a népgazdaság egészében tapasztalt fejlődés, amely szintén gyorsabb a tervezettnél. A hároméves terv során a szocialista ipar termelésének növekedése 1957-hez viszonyítva a tervezett 22 százalék helyett az idei év végére előreláthatóan negyven százalék lesz. A falu sikeres átalakításának igen fontos feltétele volt eddig Is, hogy szocialista Iparunk magas fokot ért el. s ennek alapján munkásosztályunk *» korábbinál hathatósabb segítséget tud adni a szocialista gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztságnak. Nemcsak anyagi eszközökkel, gépekkel, műtrágyával, építőanyaggal, hanem elsősorban politikai tekintetben Fehér Laj«»s ezután kifejtette: a falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges Is. Szükséges és érdeke ez a munkás- osztálynak mindenekelőtt politikai meggondolásból. A szocialista mező- gazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával. a kizsákmányolástól mentes szociális»» társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre jutásával országunkban, amelyekért a magyar munkásosztály, s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vé- '"•"t hullatták. De szükségszerű a szocialista mező- gazdaság megteremtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gazdasági okokból is. Iparunk termelése a felszabadulás óta több mint 3.5-szÖrösére nőtt. A mezőgazdasági termelés növekedése összehasonlíthatatlanul lassúbb. Az ipar nyersanyag- szükségleteinek jelentős részét a m«v zógazdaság adja. Megnőttek az cx- portfeladatok is: exportunk kerek egynegyede mezőgazdasági eredetű. A tőkés piacon az Iparnak szükséges nyersanyagot nagyobb részt mező- gazdasági cikkek kiviteléből származó devizán szerezzük be. — De axuhaégea a axociallata átaxereexéa »there, régigritele a falu axealpontjából la Ez érdeke az «ész parasztságnak. Érdeke mindenekelőtt a parasztság nagy többségét Jelentő termelőszövetkezeti parasztságnak, amely feltétlenül amellett van. hogy menjünk tovább előre éa tegyük teljessé az ügyet. Számol a továbbfejlesztésaol az egyéni parasztság is. Egvrészük. az öntudatosabbak. olyasformán gondolkoznak manapság: ..ha a/, egész ország szövetkezeti ország lesz. lehetetlen. hogy éopen a ml falunk maradjon ki". Másik része. — a kislu- lujdonhoz. a régihez görcsösebben ragaszkodó, még azt a hitet táplálja, és melengeti ónmagában: hátha kai> hat még ..egyévi haladékot”. De meg mondjuk neki is — mint testvérünknek — nyíltan és ószintén: ez nem segítene sem sajátmagán, sem az or— Nem segítene rajta, mert ő és a hozzája- hasonlóan gondolkozó még egyénileg dolgozó parasztok nagy része — számolva azzal, hogv a szervezés egyszer mégis csak eléri az ő községüket Is — ma már Jóval k«v vesebbet. vagv egyáltalán nem ruház be gazdaságába. .» egyre csökken az árutermelése. — De kárt «Ao? ezzel a munkáe- paraszt államnak is, mert az ország szántóterületének ma még csaknem egynegyedén gazdálkodó egyéni parasztgazdaságoktól a népgazdaság ma már korántsem kapja meg azt az élelmiszermennylségei. nyersanyagot. amelyet a társadalomnak. az iparnak meg kellene kapnia és feltétlenül szüksége lenne rá. — Nem akarok megsérteni senki*, de a/, ilyen csökkent árutermelést folytató, vagy ma móc csupán családi szükségletre termelő, nem egy esetben spekuláló egyéni parasztba/ daságot joggal lehet elmarasztalni joggal lehet azt mondani, hogy ebből a szempontból rosszabb a pilla natnyilag legrosszabban gazdálkodó tsz-nél is, mert az utóbbi mégis csak ad árut, még pedig növekvő mértékben az országnak. — Tisztelt képviselőtársaim! — Mostanában gyakran hallani, részben az üzemekbei). részben azon, kívül, a munkások és az ügy Iránt egyébként lelkesed«» dolgozók részéről olyan aggodalmaskodó hangokat hogy „megint a munkásoknak kell áldozatot homlok”, „a termelőszövetkezeti szervez«*» a munkások zsebére megy!” Mások Jóhiszeműen, s részben tájékozatlanságból azt teszik hozzá: „Azért vannak problémáink az ellátásban, mert gyorsabban fejlesztettük a termelőszövetkezeteket”. vagy: ..Az állam nem tudja gépekkel cs műtrágyává! ellátni a tsz-eket, ezért csökken a mezőgazdaság terméshozama.” Másrészrój v annak pánikba esetlek, sőt pánikkeltők Is, akik viszont úgy tóditjak meg: ,.a taz-ekben minden megrohad. csőd előtt áll a mezőgazdaság” Áz Igazság az, hogy * luezógazdasogban végbement és végbemenő nagy változások valóban kihatnak az egcaz népgazdaságra. A tsz-mozgalomnak a vártnál gyorsabb, örvendetes fejlődése szükségessé tette menetközben a beruházások bizonyos átcsoportosítását, Illetve terven felül Igen nagy összegű beruházást igényelt. A párt cs a kormány ugyanis — helyesen — mindjárt a tsz-ek megalakulásának másnapjától fogva igen nagy gondot Xotdi toll cs lordít politikai, szervezeti és gazdasági megerősítésükre. új istállók ezreinek építésére, traktorok beszerzésére, műtrágyára, növényvédő szerekre, szakemberellátásra. stb. ,-\ hároméves terv során a mintegy 18 milliárd forintnyi terven felüli löbbletbcrubázás cgyhar- madát — a három év alatt ösz- sz.esen több mint 15 milliárd forintot a mezőgazdaság céljára, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére íordí- lottunk. A mezőgazdaságnak, nevezetesen a tsz-ek megerősítésére szánt beruházások, pénz- és pénzügyi támogatás (adókedvezmény, SZTK- jogosuKság) az idén például a nemzeti jövedelem 11 százalékát veszi igénybe! — Ez kétségtelenül nagy megterhelést jelent a népgazdaságnak, elsősorban a munkásosztálynak. Mégis uzt kell mondanunk, hogy — saját létérdeke szempontjából — ne sajnálja a mostani terhek vállalása', mert ezek a legjobb befektetést jelentik a jövőre nézve. Ezután — szólt Fehér Lajos — a part és a kormány politikájának alapvető célja. — amelyet „kettős feladatnak” nevezünk —. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidóben — a népgazdasági helyzelnek megfelelően — nőnie hell a termeléanek éa ax ár ti ter me lesne li la A hároméves terv a mezőgazdaság fáméra 12 százalékos terme'ésnöv * kedést ír elő. A mezőgazdaság, a falun folyamatban lévő nagy tarsad.i'.- ml átrendezéssel cgyidőben, az ezzel Járó egyes átmeneti nehézségek ellenére teljesíti tervét, sőt valamivel ül is teljesíti! Ez nem arra vall. hogy „csőd előtt” áll a mezőgazdaság, mint amire ellenfeleink ábíAz igazság megköveteli, hogy ehhez hozzátegyük: e fejlődést lényegében éppen annak alapján érhettük el. hogy a Isz-mozgalom lért hódi- telt. sőt ebben az évben túlsúlyra j-J- lut» a mezőgazdaságban. Az előbbieket bizonyítják felvásárlási tapasztalataink Is. Ezután a szónok ismertette: hogyan elégíti ki mezőgazdaságunk mai állapotában a megnőtt cs egyre növekvő belső ellátási igényeket, s az export- feladatokat? — Az Idén csaknem negyedmillió holddal kisebb vetésterületről több kenyérgabonát gyűjtöttünk központi készletbe, mint tavaly, elsősorban a tsz-ek kedvező teljesítése folytán. A burgonya lel vásárlás előrelátható!»»-’ meghaladja a negyvenezer vugont. — Bonyolultabb a helyzet az állatok cs óllati termékek felvásárlásában. főleg ez* kberr a cikkekben gyorsabb a vártnál a lakosság ételmlszer- s?(ikségletclnek növekedése. Ennek érzékeltetésére hadd mondjam el. hogy 1055-ben a központi készletből belső ellátásra 04'»o vagon husi adtunk, az idén mór 16 000 vagon húst adunk. A statisztikai adatok szerint, a hároméves »érv sorát) a nyershústermelés az előírt 16 százalékkal szemben 31 százaitokkal emelkedett. Mégis: kevés a hús! Jelentős és állandóan növekvő, elsősorban tőkés piacra szánt húsexportunk mellett Időnként húsellátás! nehézségeink támadnak. Emiatt húst is kell behoznunk. Ezután Fehér Lajos szólt átmeneti nehézségeinkről a felvásárlásban és ellátásban. Ilyenek időnként vannak és lesznek is. bár — reméljük —. csökkenő mértékben. Részben természeti okokból vannak, amin egyelőre nem tudunk segíteni. Elemi károk miatt oéldául az Idén kedvezőtlen a gyümölcstermésünk. ■ — Az átmeneti nehézségeket célszerű Intézkedésekkel és megfelelő szervezőmunkával le lehet küzdeni. A burgonya-kérdést — amely tavaly ilyenkor Idegeskedést okozott —. egy év alatt kielégítően megoldottuk. Széleskörű gR-di»sásl szervező mun- kf'-nl, állami süldőakcióval a kocaál- l.múny csökkentéséi tavasz ét« megállítottuk, sőt háromnegyed év leforgása alatt meg is növel»ük *lv- at.nylra. hogy az c/ttóberl kocolét- szám elérte az 368 000 darabot, amely tíz év óta a legmagasabb 51— Tisztelt országgyűlés! — Idáig sem volt könnyű ez az ut és nem lesz könnyű a következő I96t-es esztendő sem. A/, utána kővetkező években azonban már törvényszerűen kedvezőbbek, sót sokkal kedvezőbbek lesznek a kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésében. — A falu szocialista átszervezésének várható közeli befejezésével megvalósítjuk a VII. pártkongresszus ezzel kapcsolatos határozatát. Az egész dolgozó parasztság szövetkezeti útra térése természetesen nem vége a győzelemnek, hanem kezdete a mezőgazdaság szocialista felépítésének, amely immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, jobbmódú életet, a kultúráiig felemel kedés lehetőségét. Megnyitja mindenekelőtt azzal, hogy a parasztság — hű szövetségese és barátja, a munkásosztály segítségével és veretesével — elsősorban saját szorgalmas munkájával, a nagyüzemi szocialista földművelés összes előnyeinek kihasználásával elkezdheti a mezőgazdaságban levő nagy-nagy tartalékok széleskörű feltárását: ennek alauján a terméshozamok eddiginél erőteljesebb fellendítését a második ötéves terv időszakában. — Történelmi eredménye és vívmánya a munkásosztálynak, a velő szövetséges dolgozó parasztságnak.« ~ népünknek, hogy ezt a nagy munkát, s általában az új ötéves tervet Immár „két lábon" állva: a »z«> clalista Iparra éj a szocialista mező- gazdaságra támaszkodva, egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük me* Zz válthatjuk valóra! (Nagy taps.) nagyarányú segítséget adott volna a mezőgazdasági termelés emeléséhez; a termelőszövetkezeteknek nyúji»-»tt nagyarányú, helyes elveken alapuló állami támogatás. — Szeretném felhasználni az or•'-’ággyűlés fórumát, hogy dolgozó i «rasz titánunk nevében köszönetét mondjak nündazoknuk. akik a mező- gazdaság átszervezésének nagy munkájúból odaadoan kivették részüket. Méltatta az állami gazdaság»v eredményeit és azt a segítséget, rmc- lyot a termelőszövetkezeteknek nyújtottak. \t állami gazdaságok — hangsúlyozta — ma már szilárd bázisai szocialista mezőgazdaságunknak, magas terméshozamaikkal példát mutálnák: ból húsz mázsát, burgonyából nyolcvan mázsái, cukorrépából »zAzh.itvan mázsát takarítottak be Kőid *v ként. Az egy tehénre jutó lejbozam pedig liáromezarhárom.száz • kiér, vegyin ötven s/áza'ékkal nugusubb az országos átlagnál. Le '*usnbb feladatuk a munkn-termelékcnys»' emelése és a költségek nagyobb.>rá- nyú csökkentése. — Oj mezőgazda súgót kell kialakítani: — formájúban is, tartalmában Is szocialista mezőgazdaságot. A feladatok nagyok, azonban, ha helyesen hasznosítjuk a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket. akkor meggyorsul a hozamok növekedése a termelés minden ágában: akkor parasztságunk a termelőszövetkezetekben megtalálja számítását, mert többet termel és nagyobb lesz Jövedelme Is.
