Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
4 BMmgMtWWAO iber S. Nincs erő, amely letéríthetne bennünket a szocializmus, a kommunizmus útjáról! Ezután Kai Iái Gyula. az MSZMP Politikai Bizottságának lúgja, u Mi- niszlcrtauács első elnökhelyettese emelkedett szólásai. — A kormány külpolitikai tevékenységének vezérelve a béke megvédése, a különböző laisadalmi rendszerű országok békés egymásmelleit élese. Ez a külpolitika társadalmunk szocialista jellegéből ered. A mi országunkban nincsenek fegyvergyártó ' kapitalisták, nálunk minden társadalmi osztály és réteg érdeke a be két követeli. A magyar nép a béke híve és harcosa: a mag var forradalmi mun kas-paraszt kormány külpolitikája a nép érdekeit es vágyait valósítja meg. — Ez a külpolitika teljes ossz hangban van az egesz szocialista tábornak a nemzetközi kérdések megoldására. a béke fenntartására, a háború elkerülésére irányuló erőfeszítéseivel. A szocialista tábor, s az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységét mulatta meg a kommunisU es munkáspártok — á napol.Ildit befejeződött — moszkvai értekezlete. Az értekezlet áltál kiadott Nyilai kozat és a békéid hívás, amelyet 31 párt képviselői — 81 nép hivatott vezetői — írtak alá, napjaink történetének legfontosabb harcra hivó dokumentumai. Orom és büszkeség számunkra, hogy’ a moszkvai értekezleten a dolgozó magyar nép képviseletében Kadar elvtárs vezetésével a mi pártós kormányküldöttségünk is reszt vehetett, kifejezhettük teljes egyetértésünket a tcstvérpúrtokáal a nemzetközi kérdések megítélésében, s ezt a Nyilatkozat aláírásával is megpecsételtük. Úgy gondolom, hogy küldetésünk és végzett munkánk eredményeivel az országgyűlés teljes mértékben egyetért. Bár még csak néhány nap lelt el azóta, máris megállapítható, hogy a haladó emberisig örömmel üdvözli a kommunista c> munkáspártok értekezletéről kiadott Nyilatkozat megjelenését. E/. a Nyilatkozat nemcsak a kom munislák ügye. Az egész emberiség szamara van mondanivalója, mert korunk fö kérdéseiről: a békéről, a békés egymásroeltett élénél, a szo- clalizmusrcl. a nemzeti függetlenségről. a iobb emberi élet megteremtéséhez vezető útról fejti ki a kommunisták, a társadalmi haladás élharcosainak véleményét. A nyugati körök, amelyek arról ábrándoztak és fecsegtek, hogy a kommunista és munkáspártok közüli megbomlott az egység. most keserű csalódással kénytelenek tudomásul venni a moszkvai értekezlet dokumentumait. amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom töretlen egységéről és harei elszántságáról tamiskodA nemrég ^végétért moszkvai érU - krizl kommunista mozgalom és u cél és erejét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. A békéért folytatót l harc vezető osztaga — a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom most újból kiáltvánnyal fordult a világ népeihez: folytassák áldozatos küzdelmüket a háború ellen, (okozzuk erőfeszítéseiket a béke védelmében, kössék le a háborúra spekuláló bűnös inlpcmlistak kezét — s harcuk sikeres lesz. Ez a „kiáltvány a világ népeihez" u napokban kerül nyilvánosságra. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a magyar országgyűlés — a békeszeiető magyar nép választott képviselőinek testületé — megérti és magáévá teszi a kiáltvány gondolatait, s továbbra is azon munkálkodik, hogy erejéhez, s a magyar nép erejéhez mérten hozzájáruljon a világ békéjének biztosításához. s ehhez tartotta magát az elmúl! negyvenhárom esztendő alatt. Az imperialista nagyhatalmak mindeddig nem voltak hajlandók ezt az elvet elfogadni, ma azonban a nemzetközi erőviszonyok olyanok, hogy a békés egymásmelleit élés elvét és gyakorlatát rjkcuyszerit- hetjük az imperialistákra. A békés egymásmelleit élés elve nem az emberi társadalom mai viszonyainak konzerválását, a Jelenlegi státus-quo örökös fenntartását jelenti. hanem egyszerűen azt. hogy- a két világrendszer, a szocialista világrendszer és a kapitalista világ- rendszer egymással folytatott küzdelméből kizárjuk a háborút, mint eszközt. s a harcot a politikai, gazdasági. Ideológiai és kulturális fronton vívjuk meg. A szocializmus — ml üteg vagyunk győződve erről — a békés versengésben győzelmet arat a kapitalizmus felett. tx h\SZ ax állam- én kormányfők rénxrelrlerrl tárgyalja meg a lenxereienrr vonatkozó nxovjet javanlalokal! Támogatjuk a Szovjetuniónak az allaluno*. teljes és ellenőrzött leszerelésre előterjesztett javaslatát. Határozottan kijelentjük, hogy mi elvetjük a csupán a fegyverkezes ellenőrzéséről szóló nyugati javaslatot, mint olyat, amely nem viszi előbbre a kérdés megoldását és csak azt célozza. hogy megtévessze a békére vágyó tömegeket, elaltassa éberségüket az imperialista fegyverkezési hajszával szemben. Javasolom: a magyar országgyűlés is adjon hangot annak a követelésnek, hogy az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése az állam- és kormányfők részvételével még 1961 tavaszán üljön össze és tárgyalja meg a/, általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat. Az általános és teljes leszerelés teljesen reális cs helyes Cizme, amely mögé a legszélesebb néptömegek sorakoznak fel. Nem mi rajiunk, a szocialista tábor országaink múlik, hogy az általános és teljes leszerelés mikor valósul mefe megvalósítása érdekében u küzdelmet ml mar elkezdtük. s lankadatlan erővel folytatjuk is tovább — a teljes győzelemig. Ezután Kállai Gyula arról beszélt, hogy a béke híveinek fontos feladata a második világháború maradványa’- n;ik felszámolása Európa szívében, a , békeszerződés megkötése a két Németországgal. s ezzel egy Időben Nyu- gat-Beilln státuszának rendezése az egyetemes béke érdekében. A békéért küzdő népek és ’különösen a ma már szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság réoeinek erejével beláthntó időn belül meg kell kötni a b*kc'zerző- dést a két Németországgal. Ez az egyetemes béke érdekében tett hasznos lépes lesz. A Magvar Népköztársaság — amely annakidején had'd üzent a hitleri Németországnak, ha elérkezik az ideje — kész e lépés magtételére. Kállai Gyula a továbbiakban az Egyesült Nemzetek Szervezetéről szólt, hangsúlyozva, hogy az e'múlt években a béke. a demokrácia, a szocializmus és az antUmoeriallsta nemzeti f#»*grtlen«é* erői m*esokn- sodtak az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül. — Ha az Ecvesült Nemzetek Szervezete eleget akar tenni hivatásának, mindenekelőtt helyre kell állítani e «sorvégéiben a világ legnéne«rhh nagyhatalma. a Kínai Népköztársaság Jogait. Bizonyítsak vagyunk abban, hn most volt erő jt legfontosabb kérdé*rk napirendre tűzéséhez, a lövőben les/ erő ahhoz is. hoev pékben n Vérzésekben a* Vgvasfllt Vernz^-k Sz«*-_ üevéo«*k megf-leló h*— Nekünk magv*n>kn°k. külön számlánk fa van az Fevesfllt Nemze- •-k Szervezeténél ahol 07 F»vesni- A,l»mcác kezdeménvezé^é^ és nnlí- •'kal nyomására évMi-év«. »ámadá- cr*n» |n»é*Mt rllendnV FzeV n7 foi- oerlcMsíf. fémadások e"v nlH-nn'fo eom tudták k-’tcécrrsjeé te«nt népünk •d-ndnsnf év hitét a tár*»-'-»rnl %*endc7»r írón* Cé* éonert eflonkp/őleo történt. m'«* fhn-v azt az «©•nevezett ..magyar kérdés" kiagyalói elgondolták. Valahányszor az ENSZ fórumain az amerikai imperialisták ,.a magyar kérdés" előránci- gálásával kereskedtek es a nemzetközi helyzetet Igyekeztek megrontani, impozáns módon megnyilvánult és tovább erősödött népünk erkölcsi és politikai egysége. 5 ez a szocialista rendszer építésének és a béke védelmének újabb előrelendülését eredA Magyar Népköztársaság társadalmi rendje, ennek erősítése, s a szociálist^ Magyarország mielőbbi felépítése továbbra Is a magyar nép legszentebb ügye. Népünk nem tűri. hogy ebbe bármilyen külső hatalom beavatkozzék. Az elmúlt évek harcaiban tudtára adtuk mindenkinek, hogy a Magyar NépX«7.ulrsn»,íi! belügyeiben <1«ntont az egyedül Illetékes hatalom: a dolgozó magyar nép. Így volt ez a múltban. s Így lesz ez a JiSvöben is. További harcunkhoz pedig erét ad az a tudat, hogy hazánkban a szocializmus vívmányai véglegesek, mert hűek maradunk eddigi politikánkhoz, -s a szocialista táborhoz rüződő testvéri szövetségünkhöz. Nincs erő. amely lelérithclne bennünket a szocializmus, a kommunizmus útjáról. Elítéljük a Mobutu-féle handitizmust ■4 Maszkra! Nyilatkozat nagy segítségei nyújt további küzdelmünkhöz amerikaiak elölt jár. Ha a rakéta- technika terén az elsőbbség az amerikaiaké lenne, — ez beláthatatlan bajt okozhatna az emberiségnek, mert a rakétákat az Imperialisták rögtön vdláguralmi igényeik fő adujává léptetnék elő. Most az imperíalista vezérkarok lázas sietséggel dolgoznak az úgynevezett „lokális" vagy kis háborúk tervein, kiskaliberű atomfegyvereket gyártanak, amelyeket a „helyi háborúk" frontvonalain szeretnének alkalmazni. Ámde — most olyan erőviszonyok alakultak ki. hogy ezek az Imperial ista pórba Ik ozások — mind a ..totális", mind a ..lokális" háborúk ki robbantására — határozott visszavágóiban részesülnének A nemzetközi erőviszonyok megváltozásának, a szocialista világrendszer megerősödjenek, s az imperializmus fokozódó hanyatlásának legfontosabb következménye, hogy a békeszeretö erők h.Ualma és ereje olyan nagy, hogy megakadályozhatja a háborút. A történelmi tapasztalatok is bizonyítják: a háborúk többé nem elkerülhetetlenek. Ezt a nagyjelentőségű •ételt először a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs mondta ki. s az 1957-os Moszkvai Nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista mozgalom egyik alapvető tételévé tette. E lehetőség valórgyáltásálff. a béke megvédéséért továbbra Is szívósan harcolni kell. A béke megvédésének legfontosabb feltétele a tömegek moralitása és ;« nemzetközi békemozgalom nagy anti- imperialista akcióinak kibontakoztatása. Soha nem volt olyan széleskörű és szervezett a békemozgalom, mint napjainkban. Ez a mozgalom — a múlthoz képest — igen kedvező lehetőségek közepette tehet e'eget magasztos feladatának, mert b'zton tá- ma*7kodhat a szodnlirmus ereiére. Tisztelt Országevűlés! Napjainkban az. emberiség két választás előtt áll: a pusztító háború, vagy n különböző társadalmi rendszer ?k békés egvmásmellett élése. A vzoclalizmus már születése pillatársadalmi rendszerű államok békés egymásmelleit élésének elvet fet'e meg külpolitikájának vezérfonalává. A magyar nép testvért üdvözletéi küldi a hős kubai népnek: szolidárisak vagyunk velük, s erőnkhöz íjuk a kubai népet gazdaságának, kultúrájának fejlesztésében. függetlenségének védelmében. Kállai Gyula ezután érintette az USA-vnl való viszony kérdését. — Nekünk az amerikai néppel semmilyen ellentétünk/nincs. Gondoljuk. nem is lesz. Ml békében és barátságban tudnánk élni az Amerikai Egyesült Államok kormányával. Azt valljuk, hogy minden ország társadalmi rendszere a nép legszentebb belső ügye. Az Egyesült Alis mok kormányköreinek is le kell mondanlok arról, bőgj* beavatkozzanak a ml belügyeinkbe. Ha az Egyesült Államok kormánykörei velünk normális viszonyt akarnak fenntartani, miért támogatják a társadalmi rendszerünk és törvénve* kormányunk ellen szervezkedő fasiszta emigránsokat? Miért nem let*rfc már régen le a ..rcb magyar nép" felszabadításáról? Amellett, hogy ez a törekvés csak nevetséges, hiú ábránd marad. .1 legfőbb akadályát képezi az országi ink és kormányaink közötti normális vU/onvnnk. Arra a kérdésre. h«gv melyek a békesség és Jóviszony feltételei Amerikával, mi egyszerűen é« őszintén felelhetünk: — Az Evyetfllt Államok kormánya kagylón fel a hel- flfyelnkhn való mrddő beavatkozás kfséTtefHvei, hagyjon fel a nemzetközi fórumokon ellenünk szervezett hidegháború > akciókkal, s viszonyunk egy töké« ragyhatalomé és egy ki« szoriall»»* ország kö/ötii normális viszony pélNincscnek megoldhatatlan kérdéseink Ausztriával sem. Itt Igazán példát tudnánk mutálni n világnak n különböző társadalmi rendszerű államok békés egymásmellel' élésének gyakorlatából, hiszen közvetlen szomszédok vagyunk. Mi az. oka. mégis, hogy Ausztriával rendezetlen kérdéseink vannak? Azt hiszem, nem tévedek, hn azt állf- 'om. hogv a hidegháború erőinek, az Amerikai Egyesült Államoknak és osztrák szövetségeseinek nyomása időről-időre arra készteti Ausztria vezető köreit, hogy a semlegesség megsértésével teret engedjenek az ellenünk irányuló különböző provokációknak. Éppen a napokban volt kénytelen a Magyar Külügyminisztérium tiltakozni egy ml nősít betétién provokáció miatt. Reméljük, hogy osztrák részről véget vetnek e káros jelenségeknek, s akkor a két ország viszonya valóban a jószom- szédság példája lehet. Kálim Gyula ezután megállapította. hogy a szocialista világrendszer kialakulása és megerősítése mellett a volt gyarmati népek nemzeti felszabadulása. önálló, állami létük megteremtése a mai világhelyzet legfontosabb objektív történelmi folyamata. Ma már az emberiségnek csak 4 százaléka — de még mindig több mint százmillió ember — ól gyarmati sorban, de az ő felszabadulásuk is már csak idő kérdése. A felszabadult magyar nép, amely hosszú időn keresztül maga is fél- gyarmatl sorban tengődött; mélyen átér/.! minden gyarmati nép fájdalmat. s harcának igazságát, éppen ezért teljes egyetértésünké! nyílva nítjuk ki a Szovjetunió Javaslatával, amely azonnali függetlensége! követel a még gyarmati sorban élő néMcgáUapitotta; a volt gyarmatosító hatalmak mindent elkövetnek, hegy »' " ...'• ••lull népeket továbbr a is befolyásuk alatt tartsák. Kongóban ismét megmutatkozol!, hogy mit „ad” az imperializmus a gyarmati népeknek, mihelyt azok következetesen harcba szállnak függetlenségükért: — tankot, gépfegyvert, szöktesd ró tot: tömegesen végeztetik ki n nemzeti felszabadító küzdelem hőA magyar országgyűlés felháborodva ítéli el azt a handltlz- musl. »melyet Mohutu. az amerikai és belga imperial Isták kitartottja. Kongóban művel. A magyar nép és országgyűlése követeli az Egyesült. Nemzetek Szervezetétől és személyesen főtitkárától. Hág Hammarskiöld úriói — akit sű- lyos felelősség terhel a kongói kormány ellen inté/.clt hajszáért —. hasson oda. hogy Patrice Lumumba, a törvényes kongói kormány feje azonnal nyerje vissza szabadságát: reevverr'/ék h* Mobutu katonáit cs kormány működésének feltételei1. Meg vagyunk győződve orról, bogy Kongó — az. amerikai, belga és a lobbi gyarmatosító tankjai ellenéi-e is — szabad cs független ország Ma még az imperializmus fegyveres háborúja folvik* n szabadságáért küzdő hős algériai nép ellen Is. A magyar nép — csakúgy mint a francia nép —. szolidáris az nigériai nép harcával és támogatja azt. A nemzeti felszabadulásért folv- lalott küzdelem új góca alakul ki Latin-Amerikában. A harc ezúttal közvetlenül a latin-amerikai népek többségét függő helyzetben tartó Amerikai Egyesült Államok ellen Az antiimpcrlalista függetlenségi harcok egyik csomópontja most a nyugati féltekén van kialakulóban. s ehhez a hős kubai nép vágott a tat. lizmus felépítéséhez, a béke védelméhez. E Nyilatkozat alapján folytatni kell egész népünk nevelését a béke. a népek közötti barátság és szolidan Iá«, a munkásnemzetköziség, ugyanakko az imperializmussal szembeni éóerség szellemében. Tisztelt Országgyűlés! — mondotta végül. — A nemzetközi helyzet a béke és haladás erőinek kedvez. Ha továbbra Is kitartunk helyes politikánk mellett, reális lehetőségünk van a béke megőrzésére, s arra ts. hogy a szocializmus további erősödése a világban a békés egymásmelle« élés viszonyai között következzék be. E cél érdekében kell — teljes egységben a szocialista tábor népeivel — külpolitikai tevékenységünket tovább folytatni. A kűlúgj miniszter elvtárs beszámolóját é Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom, s azt tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadási ajánlom. Pártunk — a Magyar Szocialista Munkáspárt — államunk, társadalmunk vezető ereje tevékenységét eddig is az 1057-es novemberi Moszkvai Nyilatkozat szellemében végezte. Az elmúlt három évben elért sikereink csakúgy, mint az egész nemzetközi munkásmozgalom előrehaladása — elsősorban annak köszönhetők, hogy az 1057-es Moszkvai Nyilatkozat biztos iránytűt adott a kezünkbe, s mi ezt a fegyvert következetesen alkalmaztuk. A most kiadott újabb Moszkvai Nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista- és munkásmozgalmat és pártunkat Is megerősítette eddig követett politikájának és nemzetközi kérdések megoldásúra Irányuló erőfeszítéseinek helyességében. Ez. a Nyilatkozat továbbfejlesztette, az eltelt három év tapasztalatai alapján levont marxista-leninista következtetésekkel gazdagította a kommunista- és munkáspártok korábbi állásfoglalását. A Moszkvai Nyilatkozat nagy segítséget és támogatást nyújt pártunk további eredményes küzdelméhez, a szociaszív háborús politikáját, visszaverni támadásaikat és provokációikat, elhárítani mindenrendú beavatkozási kísérleteiket országunk belügyeibe; Kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársaságunk külpolitikai céljait és állásfoglalásait és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. megőrzéséért, az általános es teljes leszerelésért; A békés egymásmelleit élés politikáját követve törekedni kapcsolataink normallzására és javításara a kapitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latin-amerikai országokkal: Leleplezni az imperialisták agresz(Fólytatás a 3. oldalról.) kapcsolatainkat 1» együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval é* a testvéri népi demokratikus országokkal ; Folytatni hagyományos békepolitikánkat. a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke A haladó emberiség örömmel üdvözli a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozatát .4 szocializmus világrendszere korunk fejlődésének döntő tényezője lett Tisztelt Országgyűlés! Napjaink világtörténetének legfontosabb vonása, hogy a szocializmus világrendszere tovább erősödött és korunk fejlődésének döntő tényezője lett. A szocializmus vonzóereje — a szocialista tábor országainak sikerei nyomán világszerte megnőtt. A földkerekség legtávolabbi zugaiban is a társadalom leghaladóbb emberei ma már úgy tekintenek a szocializmus társadalmi rendszerére, mint amely a legkedvezőbb feltételeket teremti meg az ember társadalmi, gazdasági cs kulturális felemelkedéséhez és képességei sokoldalú kibontakoztatásához. A szocialista tábor fejlődését elsősorban a kommunizmust építő Szovjetunió gyors előrehaladása jellemzi — mondotta Kállai Gyula és részletes adatokkal ismertette a Szovjetunió eredményeit. A napokban fellőtt harmadik szovjet űrhajó — amely azóta a táróit feladatokat sikerív! elvégezte — azt bizonyítja, hogy a szovjet tudomány továbbra is óriási lépésekkel. bátran halad előre, s egészei) közel korúit .»r. ember biztonságos űrrepülésének meg- valósításához. Az Egyesült Államok tájékoztató ügynöksége nemrégiben széleskörű nemzetközi vizsgálódást végzett arról. vajon hogyan vélekednek a népek az USA „elsőbbségéről?" íme. a hosszú Ideig hétpecsétes titokban tartott jelentés szara* szavai: .A nyugat-európai közvélemény .-.Italában úgy véli, hogy a katonai erő szempontjából a Szovielumó fölényben van az Egyesült Államokkal szentben... A világ közvéleménye meg van győződve arról, hogy az elmúlt évtizedben a Szovjetunió hatalmas gazdasági előrehaladást tett. A közvélemény szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti rés gyors ütemben szűkül... A Szovjetunió belátható időn belül túlszárnyalja majd az Egyesült Államok.-: 1 általános gazdasági erő tekintelő- ben". Az emberiség nagy szerencséje — mondotta Kállai elvtara —. hogv .. modern haditechnikában a rakéták t- rén s a világűr megismerésében a y xiulista Szovjetunió messze az
