Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-07 / 288. szám
A kommunista és munkáspártok Nyilatkozata lágrendszert alkotva, nemzetközi erővé váltak, s hatalmas befolyást gyakorolnak a világ fejlődésére. Reális lehetőségek nyíltak arra. hogy korunk legfontosabb problémáit új módon, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében oldjuk meg. III. Napjaink lcgígctfibb problémája — a háború és a béke kérdése. . A háború a kapitalizmus állandó velejárója. Az ember ember által való kizsákmányolásának rendszere és az ember ember által való pusztításának rendszere — a kapitalista rendszer két oldala. Az imperializmus már két pusztító világháborút zúdított az emberiségre, és most azzal fenyegeti, hogy még borzalmasabb katasztrófába dönti. Létrehozták a legborzalmasabb tömegpusztító és romboló eszközöket. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása egy új háborúban hallatlan pusztításokat okozhat egész országoknak, s romba döntheti a világ termelésének és kultúrájának legnagyobb központjait. Az ilyen háború több százmillió ember pusztulásával és szenvedésével járna, még olyan országokban is. amelyek nem vesznek részt a háborúban. Az imperializmus súlyosan veszélyezteti az egész emberiséget. Napjainkban a népeknek éberebbeknek kell lenniük, mint valaha. Amíg fennáll az imperializmus, fennmarad az agresszív háborúk talaja is. A világ valamennyi országának népei tudják, hogy az új világháború veszélye még nem szűnt meg. Az agresszió és a háború fő ereje — az amerikai imperializmus. Politikájában megtestesíti a kardcsörtető reakció ideológiáját A „kommunizmus veszélye" elleni védekezés leple alatt az amerikai imperializmus Anglia, Franciaország és Nyugat- Németország imperialistáinak részvételével sok országot bevont olyan katonai tömbökbe, mint a NATO. a CENTO, a SEATO stb., az egész úgynevezett „szabad világot”, vagyis a tőle függő lökésországokat behálózta katonai támaszpontjaival, amelyek mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányulnak. Az ilyen tömbök és támaszpontok veszélyeztetik az általános békét és biztonságot Nemcsak sárba tiporja azoknak az országoknak a szuverenitását, amelyek az amerikai katonai klikk támaszpontjainak rendelkezésére bocsátják területüket hanem ezen országok puszta létét is veszélyezteti. Az Egyesült Állomok. Anglia és Franciaország imperialista erői bűnös összeesküvésre léptek a nyugatnémet imperializmussal. Nyugot-Némctországban újjászületett a mllita- rizmus, gyors ütemben szervezik újjá a reguláris tömeghadsereget. hitlerista tábornokok parancsnokságával, és ezt a hadsereget az amerikai Imperialisták nukleáris rakétategy- verekkel és más korszerű tömegpusztító eszközökkel szerelik fel, s ez a békcszcrctő népek állandóan erosödö, határozott tiltakozásával találkozik. Franciaországban és más nyugat-európai országokban katonai támaszpontokat bocsátanak ennek az agresszív hadseregnek a A nyugatnémet imperializmus mind nagyobb mértékben veszélyezteti az európai népek békéjét és biztonságát A nyu- gatnémet rovanslsták nyíltan hangoztatjuk, hogy leiül akarják vizsgálni a második világháború után megállapított határokat. A nyugatnémet militaristák, akáramk annak idején a hitlerista klikk, háborút készítenek elő a szocialista országok és más európai országok ellen, sajat agresszív terveik megvalósítására törekszenek. Nyugat-Eerl.nt a nemzetközi provokációk tűzfészkévé tették. A bonm állam Európában fő ellensége lelt a békés egymás mellett élésnek, a leszerelésnek és a feszültség enyhítésének. A nyugatnémet imperializmus agresszív érveivel szembe kell állítani valamennyi békeszeretó európai allam és nép egyesített erejét. A nyugatnémet militanzmus agresz- sziv törekvései elleni harcban különösen naar szerep hárul a Német Demokratikus Köztársaságra. Az értekezlet részvevői, a szocialista tábor valamennyi állama, minden beke- szeretó nép kötelességének tekinti hogy megvédje az NDK- nak. a szocializmus nyugat-európai előőrsének, a német nép békeszeretó törekvései Igazi kifejezőjének sérthetetlCMégét. Az Egyesült Államok imperialistái a Távol-Keleten is a háború tűzfészkének újjáélesztésén buzgolkodnak. A japán nép nemzeti függetlenségét lábbal tiporva, a Japan nép akarata ellenére, a japán reakciós uralkodó körökkel összeesküdve rákényszeritotték Japánra az uj katonai szerződést, amely a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és más béke- szerető államok ellen irányuló agresszív célokat szolgai. Az amerikai hódilék megszállták a Kínai Népköztársasághoz tartozó Tajvan-szlgctet. valamint Dél-Koreát és mind fokozottabban beavatkoznak Dél-Vietnam ügyeibe: veszélyes katonai provokációk és kalandok tűzfészkévé változtatták e területeket. Az amerikai Imperialisták támadással fenyegetik Kubát, beavatkoznak Latln-Amerika, Afrika és a Közel-Kelet népeinek ügyeibe, a világ különböző részein a háború újabb tűzfészkeit Igyekeznek létrehozni. Az amerikai imperialisták felhasználják a regionális szövetségek olvan formáit, mint például az Amerikai Államok Szervezete. hogy megőrizzék gazdasági és politikai ellenőrzésüket és bevonják a latin-amerikai országokat agresszív terveik megvalósításába. Az amerikai imperializmus létrehozta a háború óriási apparátusát, és nem akarja megengedni annak leépítését. Az imperialisták meghiúsítják a Szovjetuniónak és más békeszerető államoknak n leszerelésre irányuló minden konstruktív javaslatát. Folytatódik a fegyverkezési hajsza. Fenyegetően növekszenek a nukleáris fegyverkészletek. A francia vezető körök népük és más — különösen az Afrika területén lakó —népek tiltakozása ellenére az atomfegyver gyártásának és kipróbálásának útjára léptek. Az amerikai militaristák fel akarják újítani a végzetes következményekkel fenyegető atomrobbantási kísérleteket. folytatódnak a súlyos nemzetközi konfliktusok veszé- ' lyével terhes katona! provokációk. Az amerikai vezető körök ó provokációk és az agresszív cselekedetek politikájával meghiúsították a párizsi csúcsértekezletet, és a nemzetközi feszültség fokozásának, a hidegháború kiélezésének útjára léptek. A háborús veszély fokozódott. A béke ellen elkövetett Imperialista provokációk felháborították és ellenállásra késztették a népeket. Az amerikai imperializmus még jobban leleplezte önmagát, és befolyását újabb súlyos csapások érték a világban. Az imperializmus agresszív természete nem változott. Kialakultak azonban azok a reális erők, amelyek meg tudják hiúsítani agresszív terveit A háború ma már nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Az imperialisták, ha csak az ö akaratukon múlna, már belesodorták volna az emberiséget az új világháború szerencsétlenségeinek és borzalmainak örvényébe. Elmúlt azonban az az idő. amikor az imperialisták a maguk kénye-kedve szerint határozták meg: legyen vagy ne legyen háború. Az utóbbi években az Imperialisták nemegyszer taszították az emberiséget helyi háborúk kirobbantásával világkatasztrófa szélére. A Szovjetunió, a többi szocialista állam, nz összes békeszeretó erők határozott állásfoglalása véget vetett nz angol—francia—izraeli intervenciónak Égj lplomban, elhárította az imperialisták katonai behatolását A kommunista és munkáspártok feladatuknak tekintik, hogy fáradhatatlanul erősítsék a népek hatalmas szocialista közösségét, amelynek nemzetközi szerepe és a világ eseményeire gyakorolt befolyása évről évre növekszik. Elérkezett az az idő, amikor a szocialista államok viSzírlábn. Trakba és egyes más országukba. Bátran folytatja harcát függetlenségéért és szabadságáért a hős ulgérial nép. Mind határozottabb ellenállást tanúsít az imperialisták bűnös tevékenységével szemben Kongó és Laosz népe. A tapasztalatok Igazoljíik, hogy hatékonyan lehet küzdeni az Imperialisták által kezdett helyi háborúk ellen, és eredményesen fel lehet számolni az Ilyen háborúk tűzfészkeit. Elérkezett az az idő. amikor meg lehet hiúsítani az imperialista agresszorok azon kísérletét, hogy világháborút robbantsanak ki. A szocialista világtábor, a nemzetközi munkás- osztály. a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszeretó erők közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világháborút. A nemzetközi viszonyok fejlődését napjainkban a két társadalmi rendszer harca határozza meg. a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek az imperializmus, a reakció és az agresszió erői ellen folytatott harca, amelyben a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek fölénye mindinkább nyilvánvalóvá válik. A történelem folyamán első ízben harcolnak a háború ellen nagy szervezett erők: a hatalmas Szovjetunió, amely kivívta a világelsőséget a tudomány és technika döntő ágaiban; az egész szocialista tábor, amely a béke szolgálatába állította óriási anyagi és politikai hatalmát; az ázsiai, az afrikai, a latin-amerikai békeszerető államojc növekvő száma, amelyeknek létérdekük a béke megőrzése; a nemzetközi munkásosztály és szervezetei, mindenekelőtt a kommunista pártok; a gyarmatok és a függő országok népeinek nemzeti felszabadító mozgalma; a békeharcosok világmozgalrna; a semleges országok, amelyek nem értenek egyet a háború kirobbantásának imperialista irányvonalával, és a békés egymás mellett élés híveiként lépnek fel. A békés egymás mellett élés politikáját támogatja a fejlett tőkésországok burzsoáziájának bizonyos része Is. amely józanul értékeli az erőviszonyokat és a korszerű háború súlyos következményeit. A világbéke megőrzéséért arra van szükség, hogy az amerikai Imperializmus éltol ösztönzött imperialista agresszió és háború politikáié ellen küzdő harcosok a legátfogóbb egységfrontban tömörüljenek. Az ösz- szcR békeszerető erők egyesült erőfeszítéseivel megőrizhető a béke. és elhárítható az új háború. Az összes demokratikus és békeszerető erőknek Jelenleg nincs fontosabb feladatuk, mint az emberiség megvédése a termonukleáris világkatasztrófától. A korszerű haditechnika eddig nem tapasztalt mértékű romboló jellege parancsolóon megköveteli, hogy az összes háborúellenes, békeszerető erők fő aikciói a háború elhárítására összpontosuljanak. A háború elleni küzdelmet nem szabad a háború kitöréséig halogatni, mert akikor a világ sok területe és azok lakossága számára már túl késő lenne a küzdelem. Az új világháború veszélye elleni harcot most kell kibontakoztatni, nem várva addig, amikor már hullanak az atom- és hidrogénbombák. Ezt a harcot most kell megvívni, napról napra fokozva az erőfeszítéseket. A 16 feladat az. hogy idejében megfékezzük az agresz- szorokat, elhárítsuk a háborút, elejét vegyük kitörésinek. Ma harcolni a békéért — ez azt jelenti, hogy továbbra Is legyünk maximálisan éberek, fáradhatatlanul lenlezzük le az imperializmus politikáját, figyeljük éberen a háborús uszítok cselszövéseit és mesterikedéseit. szítsuk fel a népek szent haragját azok dien, akik háborúra törekszenek, fokozzuk az összes békeszerető erők szervezettségét, erősítsük szakadatlanul a tömegeknek a béke megvédésére irányuló tevékenységét. szilárdítsuk az együttműködést az összes államokkal, amelyek nem érdekeltek az új háborúkban. Azokban az országokban. amelyekben az imperialisták katonai támaszpontokat létesítettek, fokozni kell a harcot e támaszpontok felszámolásáért. ami fontos feltétele a nemzeti függetlenség megszilárdításának. a szuverenitás megvédésének és a háború elhárításának. A népeknek országuk militarizálása elleni harcát össze kell kapcsolni az Egyesült Államok imperialistáival kapcsolatban álló tőkés monopóliumok elleni harccal. Manapság fontosabb. mint valaha, hogy minden országban harcoljanak azért, hogy városon és falun, vállalatoknál és hivatalokban állandóan fokozódjék és terjedjen a békemozgalom. A béke híveinek mozgalma korunk legátfogóbb mozgalma, amely különféle társadalmi osztályokhoz tartozó, a legkülönbözőbb politikai és vallási meggyőződést valló embereket egyesít soraiban, akiket összefűz az a nemes törekvés, hogy megakadályozzák az újabb háborúkat éti biztosítsák a tartós bókét. A szocialista világrendszer további megszilárdításának döntő szerepe lesz a tartós béke megőrzésében. Mindaddig, amíg nem valósítják meg a leszerelést, a szocialista országoknak kellő színvonalon kell tartaniuk védelmi erejüket. A kommunisták véleménye szerint a béke biztosításáért mindenekelőtt a következő feladatokat kell mecoldanl: meg kell szüntetni a fegyverkezési hajszát, be kell tiltani az atomfegyvert. annak kipróbálását és gyártását, fel kell számolni a külföldi katonai támaszpontokat és ki kell vonni az Idegen hadseregeket más országok területéről, fel kell oszlatni a katonai tömböket, meg kell kötni a békeszerződést Németországgal. demilitarízált szabad várossá kell nyilvánítani Nyugat- Berlint. véget kell vetni a nyugatnémet revansIsták agresszív törekvéseinek és meg kel! akadályozni a japán militarizmus újjászületését. A történelem az új világháború elhárításáért elsősorban a nemzetközi munkásosztályra hárít nagy felelősséget. Az imperialisták összeesküvéseket szőnek és szövetkeznek, hogy nukleáris háborút robbantsanak ki. A nemzetközi munkás- osztálynak szorosabbra kell zárnia sorait, hogv megmentse az emberiséget nz új világháború katasztrófóiától. Nem szabad, hooti politikai, vallási vaay eavéb kérdésekben fennálló bármiféle különbségek akadályozzák a munkásosztábi összes erőinek tömörülését a háborús veszéllyel szemben. Ütött az óráia annak, hogy szembeállítsuk a háború erőivel a nemzetközi proletariátus összes osztaaalnak és szervezeteinek hatalmas akaratát és eoysénes akcióit, eouesilsük összes erőit a háború elhárítására és a béke megőrzésére! A kommunista oártók a békeharcot elsőrendű feladatuknak tekintik. Felhíviák a munkásosztálvt. a szakszervezeteket, a szövetkezeti, a női. az ifjúsági szövetségeket és szervereteket. az összes dolgozókat hogy politikai és vallási meggyőződésüktől függetlenül tömegharc útján határozottan utasítsák vissza az imperialisták minden agresszív akciólát. Ha pedig az eszeveszett imperialisták mégis kirobbantanák a háborút, a néoek élsönrik és eltemetik a kanltaUzmust A szocialista országok külnnlitlkáiának mc<*!ne«thj»»n»ton alapja a szocialista és kapitalista országok közötti békés egvmás mellett élés és gazdasági versenv leélni elve. Békés viszonyok k«zÖt* a szocialista rendszer mlndfobban meemu- •ntla^ előnyeit a kapitalista rendszerrel szemben n pazdn«Ag. a kuhiira. n tudomány és a technika minden területén. A közel lövő ulabh sikereket hoz a béke és a szocializmus erőinek. A Szovietiinló a v«lé<* első ipari h««ta»mávé válik Hatalmas Ipari országgá válik Kína. A szocialista rendszer állítja majd dó a világ ipari termelésének több mint a felét Még Jobban kiterjed a béke övezete. A munkásmozgalom a kapitalista országokban és a nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmatokon és a függő országokban újabb győzelmeket arat Befejeződik a gyarmati rendszer összeomlása. Teljessé válik a szocializmus és a béke erőinek fölénye. Ilyen körülmények között még a szocializmus teljes világméretű győzelme előtt, amikor a kapitalizmus a világ egy részén még fennmarad, létrejön annak reális lehetősége, hogy a világháborút kiküszöböljük a társadalom életéből. A szocializmus világméretű győzelme végérvényesen kiküszöböli mindennemű háború ki robbantásának társadalmi és nemzeti okait Az egész világ kommunistái egyöntetűen és következetesen védelmezik a békés egymás mellett élést, elszántan harcolnak a háború elhárításáért. A kommunistáknak fáradhatatlanul munkálkodniuk kell a tömegek között nehogy azok lebecsüljék a világháború elhárításának lehetőségét, a békés egymás mellett élés lehetőségét s egyszersmind ne becsüljék le a háború veszélyét sem. Amikor a világ két rendszerre oszlik, a nemzetközi kapcsolatok egyetlen helyes és ésszerű elve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. amelyet Lenin fogalmazott meg és amely továbbfejlődött az 1057. évi Moszkvai Nyilatkozatban és Bókekiáltványban, az SZKP XX. és XXI. kongresszusának határozataiban, valamint más kommunista és munkáspártok dokumentumaiban. A békés egymás mellett élés öt elve. amelyet a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság közösen fogalmazott meg. valamint a bandungi konferencia által elfogadott tételek megfelelnek a béke és a békeszerető népek érdekeinek. A különböző rendszerű államok békés egymás mellett élése, vagy pusztító háború — ma csak így vetődik fel a kérdés. Más kivezető út nincs. A kommunisták határozottan visszautasítják a hidegháború, a „háború peremén" való táncolás amerikai doktrínáját, mint olyan politikát, amely termonukleáris katasztrófába torkollik. A békés egymás mellett élés elvét védelmezve, a kommunisták arra törekszenek, hogy szüntessék meg teljesen a hidegháborút, oszlassák fel a katonai tömböket, számolják fel a katonai támaszpontokat, hajtsák végre az általános és teljes leszerelést nemzetközi ellenőrzés mellett, tárgyalások útján oldják meg a vitás nemzetközi kérdéseiket, tartsák tiszteletben az államok egyenjogúságát, területi épségét, függetlenségét és szuverenitását, biztosítsák az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozást széles körben fejlesszék a népek közötti kereskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatokat. A békés egymás mellett élés politikája megfelel valamennyi nép létérdekeinek, mindazoknak, akik nem akarnak újabb véres háborúkat, és tartós békére törekszenek. Ez a politika elősegíti a szocializmus pozícióinak megerősödését a szocialista országok tekintélyének és nemzetközi befolyásának növekedését, növeli a kommunista pártok tekintélyét és befolyását a tök ésors rágok ban. A béke — a szocializmus hűséges szövetségese, mert az idő a szocializmusnak, a kapitalizmus ellen dolgozik. A békés egymás mellett élés Irányvonala — a tömegek mozgósításának, a béke ellenségei elleni aktív cselekedetek kibontakoztatásának irányvonala. Az államok békés egymás mellett élése nem Jelent lemondást az osztályharcról, amint azt a revizionisták állítják. A különböző társadalmi rendszerű államok egymás mellett élése — a szocializmus és kapitalizmus közötti osztályharc formája. A békés egymás mellett élés körülményei között kedvező lehetőségek alakulnak ki az osztályharc kibontakoztatására a kapitalista országokban, a népek nemzeti felszabadító mozgalmának kiterjesztésére a gyarmati és függő országokban. A forradalmi ósztélyharc és a nemzeti felszabadító harc sikerei ugyanakkor hozzájárulnak a békés egymás mellett élés megszilárdításához. A kommunisták kötelességüknek tartják, hogy erősítsék a nép- tömegekben a békés egymás mellett élés megszilárdításának lehetőségébe vetett hitet, erősítsék elszántságukat, hogy megakadályozzák a világháborút. Minden erejükkel azon lesznek, hogy a népek a békéért, a demokráciáért és nemzeti felszabadulásukért vívott aktív harcukkal elérjék az imperializmus pozícióinak mind nagyobb mértékű gyengíA különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése nem jelenti a szocialista és burzsoá ideológia megbékélését. Ellenkezőleg, feltételezi, hogy a munkásosztály, valamennyi kommunista párt fokozza harcát a szocialista eszmék diadaláért. Az államok közötti ideológiai és politikai vitákat azonban nem háborúval kell megoldani. Az értekezlet úgy vélih hogy az általános és teljes leszerelés Szovjetunió által javasolt programjának megvalósítása történelmi jelentőségű lenne az emberiség sorsa szempontjából. Elérni e program megvalósulását annyi, mint megszüntetni az országok közötti hadviselés lehetőségét. E program megvalósítása nem könnyű, az Imperialisták makacs ellenállásába ütközik. Ezért e program valóra váltására aktív és határozott harcot kell folytatni az imperializmus agresszív erői ellen. Ezt a harcot állandóan növekvő lendülettel kell folytatni, állhatatosan törekedve reális eredmények elérésére: a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltására, a katonai tömböknek é3 az idegen területeken levő katonai támaszpontoknak a felszámolására, a fegyveres erők és a fegyverzet jelentős csökkentésére — ezzel egyengetve az általános leszerelés útját. A szocialista és más békeszerető államoknak, a nemzetközi munkásosztálynak, valamennyi ország nagy néptömegeinek aktív és határozott harcával el lehet szigetelni az agresszív köröket meg lehet hiúsítani a fegyverkezési hajszát és az újabb háború előkészítését, rá lehet kénvszeríteni az Imperialistákat hogy beleegyezzenek az általános leszerelésbe. A fegyverkezési hajsza nem alkalmas sem arra. hogy feltartóztassa a háborút, sem arra. hogy biztosítsa a lakosság magas foglalkoztatottságát és Jólétét. A fegyverkezési hajsza háborúra vezet. A fegyverkezési hajsza csakis a monopoltőkések és a háborús spekulánsok maroknyi csoportjának érdeke. A tőkésországok népei állandóan követelik, hogy csökkentsék a katonai kiadásokat és az így felszabaduló összeget fordítsák a néptömegek életkörülményeinek megjavítására. Minden országban széleskörű tömegmozgalmat kell kibontakoztatni, hogy a leszerelés során felszabaduló eszközöket és erőforjósokat használják fel békés termelésre, lakásépítésre, az egészségügy, a népművelés, a szociális ellátás, a tudományos kutatások fejlesztésére. A leszerelés ma már a dolgozó tömegek harci követelése, megérett történelmi szükségszerűség. Aktív és határozott harccal rá kell kényszeríteni az imperialistákat a népek e követelésének teljesítésére! A szocialista országok kommunista és munkáspártjai ezután is következetesen folytatják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egyrtiás mellett élésének Irányvonalát, mindent elkövetnek, hogy megmentsék a népeket az uj háború borzalmaitól és szerencsétlenségeitől. A legnagyobb éberséget tanúsítják az Imperializmussal szemben, minden erejükkel szilárdítják az egész szocialista tábor hatalmát és védelmi képességét, megteszik az oeszes szükséges intézkedéseket a népek biztonságának biztosítására és a béke megőrzésére.
