Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

A kommnniata ét nrankáepártok Nyilatkozata A kommunisták történelmi küldetésüket nemcsak ab­bé* látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsák­mányolást és a nyomort. és örökre kizárják az emberi tár­sadalom életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem ab­A világ roppant területein diadalmaskodtak a nemied felszabadító forradalmak. A háború utáni 1.5 esztendő alatt Ázsiában és Afrikában 38 szuverén állam jött létre. A ku­bai forradalom győzelme hatalmas erővel serkentette a la­tin-amerikai népeknek a teljes nemzeti felszabadulásén vívott harcát. Az emberiség életében új történelmi időszak köszöntött be: Aisia. Afrika és Latin-Amerika felszabadult népei a nemzetközi politika aktív részvevőivé váltak. A ouarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen. A gyarmati rabság rendszerének a nemzett felszabadító mozgalom előretörése következtében végbemenő összeom­lása — történelmi jelentőségét tekintve a szocialista vi­lágrendszer megalakulása óta a legfontosabb jelenség. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom felrázta a Ke letet, bevonta a gyarmati népeket a forradalmi világmox. galom általános áradatába. A Szovjetunió győzelme a má­sodik világháborúban, a népi demokratikus rendszer meg­teremtése több európai és ázsiai országban, a szocialista forradalom diadala Kínában, a szocialista világrendszer megalakulása óriási mértékben meggyorsította e folyama­tot. A nemzetközi szocializmus erői döntő mértékben elő­mozdították a gyarmatok és a függő országok népeinek az imperializmus járma alól való felszabadulásukért folyó har­cát. A szocialista rendszer a felszabadult népek független nemzeti fejlődésének megbízható védelmezője. A nemzet­közi munkásmozgalom nagy támogatást nyújt a nemzeti felszabadító mozgalomnak. Gyökeresen megváltozóit Ázsia képe. összeomlóban n gyarmati rendszer Afrikában. Az imperializmus elleni harc arcvonala létrejött Latin-Amerlkában is. Ázsiában. Afrikában és a világ más részein az imperializmus ellen folytatott elkeseredett harcban az emberek százmilliói vív­ták ki függetlenségüket. A kommunisták mindig elismerték a nemzeti felszabadító háborúk haladó, forradalmi jelentő­ségét; a kommunisták a nemzeti függetlenségért folyó küz­delem legaktívabb harcosai. A szocialista világrendszer fennállása és az imperializmus pozícióinak gyengülése h függetlenség kivívásának új lehetőségeit nyitotta meg a lc- igázott népek előtt. A gyarmati országok népei az illető ország konkrét vi­szonyainak figyelembevételével fegyveres harc vagy nem fegyveres harc útján vívják ki függetlenségüket. Szilárd győzelmük alapja: a hatalmas nemzeti felszabadító mozga­lom. A gyarmattartó hatalmak nem adományozzák a sza­badságol a gyarmatok népeinek, és önként nem hagyják el az általuk kizsákmányolt országokat. A jelenkori gyarmatosítás fő támasza az Amerikai Egyesült Államok. Az imperialisták, élükön az Egyesült Államokkal, kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy új módszerekkel és új formákban fenntartsák az egykori gyar­matok népeinek gyarmati kizsákmányolását. A monopóliu­mok továbbra is igyekeznek kezükben tartani a gazdasági ellenőrzés és a politikai befolyás kulcspozícióit Ázsia. Af­rika és Latin-Amerika országaiban. Erőfeszítéseik arra Irá­nyulnak. hogy megőrizzék régi pozícióikat a felszabadult or­szágok gazdaságában, és a gazdasági ..segélynyújtás” leple alatt újabb pozíciókat szerezzenek, a felszabadult országo­kat bevonják katonai tömbjeikbe, katonai diktátorl rendsze­reket erőszakoljanak rájuk, és katonai támaszpontokat léte­sítsenek ezekben az országokban. Az imperialisták arra tö­rekszenek. hogy elsikkasszák és aláássák a felszabadult or­szágok nemzeti szuverenitását, kiforgassák a nemzetek Ön- rendelkezésének értelmét, az. úgynevezett ..kölcsönös füg­gőség” örve alatt rájuk kényszerítsék a gyarmati uralom új formáit, hatalomra juttassák bábjaikat ezekben az or­szágokban. megvesztegessék a burzsoázia bizonyos részét, felhasználják a nemzeti viszálykodás mérgezett nyilát a még fiatal, még meg nem szilárdult államok erejének gyen­gítésére. E célra felhasználják az agresszív katonai töm­böket és a kétoldalú agresszív katonai szövetségeket. Az imperialisták cinkosaiként a helyi kizsákmányoló osztá­lyokhoz tartozó, legreakciósabb körök lépnek fel. Azokban az országokban, amelyek lerázták magukról n gyarmati igát. a nemzeti megújhodás létfontosságú fel­adatai csak akkor oldhatók meg sikeresen, ha elszánt har­cot folytatnak az imperializmus és a feudalizmus marad­ványai ellen, s a nemzet valamennyi hazafias ereje nemzeti demokratikus egységfrontban tömörül. A politikai önálló­ság megszilárdítása, a parasztság érdekeit szolgáló agrár­ban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az em­beriséget az új háború rémétől A világ kommunista pártjai minden erejüket és energiájukat e nagy történelmi küldetés megvalósításának szentelik. átalakítások végrehajtása, a feudalizmus maradványainak es csökevénycinek felszámolása, az imperialista ui-alom gazdasági gyökereinek kiirtása, a külföldi monopóliumok korlátozása és kiszorítása a gazdaságból, a nemzeti Ipái megteremtése és fejlesztése, a lakosság életszínvonalának emelése, a társadalmi élet demokratizálása, a független, békeszerető külpolitika megvalósítása, a gazdasági és kul­turális együttműködés fejlesztése a szocialista és más baráti országokkal — ezek az össznemzeti demokratikus feladatok alkotják azt a talajt, amelyen a felszabadult országokban egyesülhetnek és valóban egyesülnek is a nemzet haladó A munkásosztály, amely kimagasló szerepel játszott u nemzeti felszabadulásért folytatott harcban, fellép a nemzeti, imperlallstaellenes. demokratikus forradalom feladatainak következetes végigviteléért. a reakciós erők ama kísérletei ellen, hogy lefékezzék a társadalmi haladást. Ezen országok számára elsőrendű jelentőségű a paras/.l- kérdés megoldása, amely közvetlenül érinti a lakosság óriási többségének érdekeit. Mélyreható agrárátalakítások nélkül nem lehet megoldani az élelmezési problémát, elsöpörni a kö­zépkor minden maradványát, amely akadályozza a termelő­erők fejlődését a mezőgazdaságban és az iparban. Ezekben az országokban nagy jelentőségű a nemzetgazdaságban és külö­nösen az iparban a külföldi monopóliumoktól független, az ország gazdaságának fokozatosan döntő tényezőjévé váló állami szektor megteremtése és továbbfejlesztése demokra­tikus alapokon. A munkásosztály és a parasztság szövetsége a legfőbb erő a nemzeti függetlenség kivívásában és megvédésében, a mélyreható demokratikus átalakítások megvalósításában és a szociális haladás biztosításában. Ez a szövetség hivatott arra. hogy a széles nemzeti arcvonal alapja legyen. Erejétől és szi­lárdságától nem kis mértékben függ az is, hogy a nemzeti bur­zsoázia milyen mértékben vesz részt a felszabadító harcban. Négy szerepet tölthetnek be az összes nemzeti hazafias erők. a nemzet összes elemei, akik készék harcolni a nemzeti füg­getlenségért az imperializmus ellen. A jelenlegi körülmények között a gyarmati és fügeö országoknak az Imperialista körökkel kapcsolatban nem álló npmzeti burzsoáziája objektíve érdekelt az imoerialistpcllenes. antlfeudális forradalom fő feladatainak megvalósításában, és ezért megőrzi azt a képességét, hogy ré«7t vegyen az imoeria- lizmus és a feudalizmus elleni forradalmi harcban. Ebben az értelemben a nemzeti burzsoázia haladó jellegű. De nem állhatatos, és haladó jellege mellett hujlamos a megalkuvásra az imperializmussal és feudalizmussal. A nemzeti burzsoázia kettős jellege folytán a forradalomban való részvételénel; mértéke a különféle országokban különböző. Ez a konkrét körülményektől, az osztályerőviszonyok változásától, az im oerializmus, a feudalizmus és a néptömegek közötti ellentétek élességétől, az Imperializmus, a feudalizmus és a nemzeti burzsoázia közötti ellentétek mélységétől függ. A népek a politikai függetlenség kivívása után választ keresnek az élet által felvetett társadalmi problémákra és a nemzeti függetlenség megszilárdításénak kérdéseire. A külön­böző osztályok és pártok (különböző megoldásokat ajánlanak. Hogy a fejlődés me'ylk útját kell választani — ez minden nép belső ügye. Minél jobban éleződnek a társadalmi ellentétek, annál inkább hajlamosnak bizonyul n nemzeti burzsoázia megalkudni a belső reakcióval és az imperializmussal. A néo- tömegek pedig meggyőződnek arról, hogy az évszázados el­maradottság felszámolásának és éle'kőrülménveik megjavítá­sának legjobb útja — a nem kaoitalista fejlődés útjp. Csek ezen az úton haladva szabadulhatnak meg a néoek a kizsák­mányolástól. a nyomortól ás az éhségtől. E sarkalatos társa­dalmi kérdés megoldásában a legfontosabb szerep a munkás- osztályra és a parasztság nagv tömegeire hárul. A jelenlegi történelmi helyzetben sok országban kedvező és belső feltételek alakulnak ki a független nemzeti demokra­tikus állam megteremtésére, vagvis olyan állam megterem­tésére. amely következetesen védelmezi politikai és gazda­sági függetlenségét, harcol az imperializmus és katonai tömb­jei ellen, a területén levő katonai támaszpontok ellen: amelv küzd a gyarmatosítás új formái és az imperialista-tőke be­hatolása ellen: amely elutasítja a diktátorl és zsarnoki kor­mányzási módszereket: amelyben biztosítva vannak a né* széleskörű demokratikus szabadságjogai (a szólás-, a saitó-. a gyülekezési szabadság, a tüntetés, a politikai pártok és tár­sadalmi szervezetek alakításának joga), és megvan a lehető­ség a földreform végrehajtásának kiharcolására, valamint arra, hogy a nép kivívja egyéb követeléseinek teljesítését a demokratikus és a szociális átalakítások területén, és részt vegyen az állami politika meghatározásában. A nemzett de­mokratikus államok megalakulása és megszilárdulása bizto­sítja számukra azt a lehetőséget, hogy gyorsan haladjanak a társadalmi fejlődés útján, aktív szerepet játsszanak abban a harcban, amelyet a népek a bókéért, az imperialista tábor agresszív politikája ellen és a gyarmati elnyomás teljes fel­számolásáért folytatnak. A kommunista pártok aktívan harcolnak az imperialista* i limes, »niifeudális, demokratikus forradalom következetes végigviteléért, a nemzeti demokratikus állam mcgteremlésc- ért. a néptömegek é!cLs/.invgnalátlak érezhető megjavításáért. Támogatják a nemzeti kormányok azon akcióit, amelyek az elért vívmányok megszilárdítására Irányulnak és aláássák az imperializmus pozícióit. Fellépnek az antidemokratikus, nép- ellencs akciók ellen. ’ a kormánykörök minden olyan intézkedése ellen, amely veszélyezteti a nemzeti független­séget. A kommunisták leleplezik a burzsoázia reakciós szár­nyának azon kísérleteit, hogy a maga önző. korlátozott osz- lályérdekv'il az egész nemzet érdekeiként tüntesse fel; lelep­lezik azokat a burzsoá politikusokat, akik a szocialista jelsza­vakat ugyanabból a célból demagóg módon felhasználják: a társadalmi élet tényleges demokratizálására törekednek: tömö­rítik az összes haladó erőket a zsarnoki rendszerek elleni húréra, illetve az Ilyen rendszerek megteremtését célzó törek­vések akadályozására. A kommunisták céljai megfelelnek a nemzet legfőbb érdekeinek. A reakciós köröknek az a törekvése, hogy a/. ..«.ntlkommunizmus” jelszavával felrobbantsák a nemzeti frontot, .elszigeteljék a kommunistákat, akik a felszabadító mozgalom leghaladóbb részel alkotják, gyengíti a nemzeti mozgalom erőit, ellenkezik a népek nemzeti érdekeivel, elő­idézi az elért nemzeti vívmányok elvesztésének veszélyét. A szocializmus országai őszinte és hűséges barátai azok­nak a népeknek, amelyek harcolnak felszabadulásukért, vagy már felszabadultak az imperialista járom és elnyomás alól. Elvből elvetnek mindennemű beavatkozást fiatal nemzeti államok belügyeibe. s internacionalista kötelességüknek tart; ják. hogy segítsék e népeket a nemzeti függetlenség megerő­sítéséért vívott harcukban. Minden segítséget és támogatást megadnak ezeknek az országoknak a haladás útján való fej­lődésükhöz. hazai iparuk megteremtéséhez, nemzeti gazda­ságuk fejlesztéséhez és megszilárdításához, saját kádereik ki­képzéséhez. együttműködnek velük a világbékéért, az impe­rialista agresszió ellen vívott harcban. Az. anyaországok öntudatos munkásai következetesen harcoltak az imperializmus által icigázott nemzetek önren­delkezéséért. annak tudatában, hogy ..nem lehet szabad az a nép. amely más népeket elnyom”. Ma. amikor ezek a né­pek a nemzeti függetlenség útjára lépnek, az iparilag fej­lett kapitalista országok munkásainak és összes demokrati­kus erőinek internacionalista kötelességük, hogy minden segítséget megadjanak nekik az imperialisták ellen, nemzeti függetlenségükért és annak megszilárdításáért vívott har­cukhoz. segítsék őket a gazdasági és kulturális megújhodás feladatainak sikeres megoldásában. Ha így cselekszenek, egyben országuk néptömegeinek érdekeit is védelmezik. A világtörténelem az utóbbi évtizedekben a gyarmati rendszer minden formájának és megnyilvánulásának teljes és végleges felszámolását írja elő. Minden népei, amely meg gyarmati rabságban sínylődik, messzemenő támogatásban kell részesíteni nemzeti függetlenségének kivívásában! Meg kell szüntetni a gyarmati elnyomás minden formáját. A gyarmati rendszer felszámolásának óriást jelentősége lesz a nemzetközi feszültség enyhítése és a/, általános béke meg­szilárdítása szempontjából is. Az értekezlet együttérzéséről biztosítja Azaia. Afrika. Latin-Amerika. Óceánia népei:, amelyek hősiesen harcolnak az imperializmus ellen. Az értekezlet üdvözli a fiatal afrikai államok népeit, amelyek kivívták politikai függetlenségüket, ami fontos lépés teljes felszabadulásuk felé. Az értekezlet forró rokon- szenvéről és támogatásáról biztosítja a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért harcoló hős algériai népet, köve­teli, hogy azonnal szüntessék be az Algéria elleni agresszív háborút. Felháborodással ítéli cl a faji üldözésnek és zsar­nokságnak a Dél-Afrikai Unióban fennálló embertelen rend­szerét. az ..apartheid’*-et. és felhívja a nemzetközi demokra­tikus közvéleményt: támogassa tevékenyen Dél-Afrika né­peit a szabadságért és egyenjogúságért vívott harcukban. Az értekezlet követeli, hogy senki se avatkozzék be Kuba. Kongó és a többi felszabadult ország népeinek szuverén Jo­Valamennyi szocialista ország, a nemzetközi munkas- cs kommunista mozgalom kötelességének tartja, hogy min­den erkölcsi és anyagi támogatást megad Ion azoknak a né­peknek. amelyek harcolnak ez imperialista és gyarmati já­rom alóli felszabadulásukért. IV. Pártvezetők nyilatkozatai a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai tanácskozásáról London (TASZSZ) John Gollan. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára, a Daily Worker tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a kommunista es munkáspártok képvi­selőinek Moszkvában lezajlott ta­nácskozása Igen fontos esemény a békeharcban. Elmondta, hogy a ta­nácskozás eredménye óriási jelentő­ségű nemcsak a kommunisták, ha­nem mindenki számára, akinek drá­ga a béke. — A tanácskozás határozottan -'•* egyöntetűen megerősítette azt az ál­láspontot — mondotta Gollan —. az erőviszonyok megváltozása következtében a háború már nem elkerülhetetlen. A hatal­mas bekeerők meg tudják aka­dályozni az imperialista agres­sziót. — Az értekezlet helyesnek ismeri el, hogy a szocialista államok har­colnak a békés együttélés politiká­jáért. Felhívással fordult a világ népei­hez. hogy fogjanak össze és akadá­lyozzák meg a nukleáris háborút, harcolják ki a leszerelést, szüntessék meg a gyarmatosító rendszert, zuz- •ák szét a háborút előkészítő erő- 1 et és vívják ki a tartós békét. Az r ész kommunista mozgalom is e cé- 1 elérésére fordítja erejét. — Történelmi síkon most a ka­pitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet korszakát éljük. A tanácskozás megerősítette, hogy e történelmi küzdelem ki­menetelét a két társadalmi rend­szer békés versenyével lehet és kell megoldani. Minden egyes kapitalista országban a munkásosztály politikai mozgalma felelős a társadalmi változásokért vívott harcért. — Az erőviszonyok megváltozása még kedvezőbb feltételeket terem­tett a szocializmushoz vezető úton való előrehaladáshoz. Sok országban lehetővé vált. hogy polgárháború nélkül lehessen végrehajtani ezt a változást. — Az angol kommunisták különö­sen nagy örömmel üdvözlik a moszk­vai tanácskozáson elfogadott, átfogó Nyilatkozatot, mert nagy fontosságú kérdésekkel kapcsolatban e Nyilatko­zatban foglalt nézetek kiindulópon­tul szolgálnak programunk szem­pontjából. ameJy — mint ismeretes —. a szocializmushoz vezető angol utat jelöli ki. — A moszkvai tanácskozás a vi­lág kommunista mozgalmának 'örténetében a legfontosabb volt és még soha ennyi kommunista és munkáspárt nem volt képvi­selve Ilyen értekezleten.-Ara tény, hogy a Nyilatkozatot egyhangúlag fogadták el és ezzel még Jobban megpecsételték a kom­munista világmozgalom egységét, a béke nagy győzelme és megsemmisí­tő csapás azokra a kapitalista fővá­rosokban működő elemekre, amelyek a kommunista vllégmozgalom fel­bomlásában reménykednek. RÖMA. — A reakció és az imperi­alizmus hiába reménykedett abban, hogy szétbontanak a kommunista erők. e remények teljesen meghiú­sultak — jelentette ki Moszkvából visszatérve I.ulgi Longo, az Olasz Kommunista Part főtitkárhelyettese. Az Unitéban megjelent nyilatko­zatában Longo hangsúlyozta: — A tanácskozás megerősítette, hogy érvényben vannak az SZKP XXI. kongresszusán felve­tett tételek, amelyeket az előző. 1957-ben megtartott moszkvai tanácskozás bővebben kidolgo­zott. HELSINKI. A Kansan Uutlset cí­mű lapban megjelent Vilié Pessínek. a Finn Kommunista Párt főtitkárá­nak nyilatkozata. Pessi vezette a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán résztvett finn küldöttséget Pessi megállapítja, hogy az ese­mények menete teljes mértékben megerősítette, miiyen helyes értéke­lésre jutott a kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1957-ben le­zajlott moszkvai tanácskozása A mostani tanácskozás nem szorítkoz­hatott csupán e tény megállapításá­ra, hanem az is feladata volt, hogy „jellemezze az 1957 óta a világon végbement fontos változásokat. A tanácskozáson elfogadott két doku­mentum tükrözi, milyen jól teljesí­tette e feladatát a moszkvai tanács­Pessi leszögezi, hogy „e dokumen­tumok nagy és alapos munka ered­ményeként születtek meg és ebben a munkában a szó szoros értelmében minden párt képviselői részt vet­tek.” Pessi különösen kiemeli az SZKP­Moszkva (MTI) A magyar—szovjet gazdasági tár­gyalásokra kedden magyar gazdasági kormányküldöttség érkezett Moszk­vába. A küldöttség vezetője Apró Antal, a Minisztertanács első elnök- helyettese: tagjai: lncze Jenő külke­reskedelmi miniszter. Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. Vályi Péter, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese. A magyar kormányküldöttséget nak a tanácskozáson betöltött szere pét. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalata és testvéri szolidaritása ezen a tanácskozáson is ékesen meg­nyilvánult és a részvevők egy­öntetű elismerését vívta ki". „A tanácskozás megmutatta, hogy a kommunista pártok tevékeny«:- Süket a tudományos szocializmus, a marxlzmu' 'enlnizmus szilárd alap­iára építik. - volt a napokban be fejeződött tanácskozás iránytűje is” -— mondotta nyilatkozata végén Pessi. (MTI) Moszkva Kijevi pályaudvarán Novi­kov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, az Állami Tervhivatal elnöke, Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter, valamint r. külügyminisztérium, a külkereske­delmi minisztérium és az Állam- Tervhivatal felelős munkatársai fo­gadták. Jelen volt Révész Géza moszkvai nagykövet. továbbá a nagykövetség több vezető mun:- társa. (MTI) Magyar gazdasági kormányküldöttség érkezett Moszkvába

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom