Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

A kommunista és munkáspártok Nyilatkozata reakció fö támasza, nemzetközi csendőr, az egész világ népei­nek ellensége. Az Amerikai Egyesült Államok által létrehozott katonai tömbök rendszerét gyengíti egyrészt a tömbök tagállamai közti harc. másrészt a tömegeknek a katonai tömbök felszá­molásáért vívott küzdelme. Az amerikai imperialisták igyek­szenek megerősíteni az agresszív tömböket, ami a tömegek meg erősebb ellenállását idézi elő. Az Egyesült Államok ma is legfőbb gazdasági, pénzügyi és katonai ereje a mai impe­rializmusnak. bar részaránya a tőkésvilág gazdaságában csökken. Az angol és a francia imperialisták szívósan har­colnak állásaik megvédéséért. Visszanyerték hatalmukat és fokozzak terjeszkedésüket a nyugatnémet ex a japán mono­póliumok. amelyek szoros kapcsolatban állnak az amerikai monopóliumokkal. A nyugatnémet monopóliumok a maguk imperialista politikáját érvényesítve, mind tevékenyebben törekszenek a fejletlen országok kizsákmányolására. A ncpek mind etszántabb harcra kelnek az imperializ­mus ellen. Óriási küzdelem fejlődik ki a munka és a tőke, a demokrácia és a reakció, a szabadság és a koionializmus erői közölt. A mélységesen népi kubai forradalom győzelme nagyszerű példává vált a latin-amerikai népek számára. Afrikában leküzdhetetlen- erővel kibontakozott a gyarmato­sítás elleni mozgalom a szabadságért és a nemzeti függet­lenségért. Siker koronázta az imperialJstaellenes nemzeti felkelést Irakban. Japánban kibontakozott a néptömegek hatalmas mozgalma a japán—amerikai katonai szövetség ellen, a békéért, a demokráciáért és a nemzeti függcüen- ségért. A dolgozók harci altökéJtségéröl tanúskodnak Olasz­országban a néptö legeknek a demokrácia védelmében szer­vezett megmozdulásai. Fokozódik a harc a demokráciáért, a r/en'i'iyi hatalom reakdós rendszere ellen Franciaországban. A munkások nagy sztrájkjai bontakoztak ki az Egyesült Államokban. Argentínában. Uruguayban, Chilében, Indiában, Angliában. Kanadában. Belgiumban és más kapitalista orszá­gokban. Az Egyesült Államokban kezdenek tömegessé válni a néger nép megmozdulásai életbevágó jogaiért. Fokozódik a nemzeti erőknek a fasiszta diktatúra elleni összefogására irányuló törekvése Spanyolországban és Portugáliában, erő­södik a demokratikus mozgalom Görögországban. Megdön­tötték a zsarnoki katonai rendszereket Kolumbiában, Vene­zuelában; csapást mértek a nyíltan amerikabarát bábkormá­nyokra Dél-Koreában és Törökországban. Dél-Vietnamban és Laoszban fejlődik az amerikai impe­rialisták és szekértőiéik ellen irányuló nemzeti demokratikus mozgalom. Az indonéz nép felszámolja országában az impe­rialisták fennmaradt gazdasági pozícióit, különösen a hol­land gyarmatosítók pozícióit. Terjed és mtnden földrészt fel­ölel a tömegek békemozgalma. Mindez szemmellátható bizo­nyítéka annak, hogy az imperialistaellenes, a nemzeti felszaba­dító. a háboi-úellenes küzdelem és az osztályharc hullámai mind magasabbra csapnak. A szocializmus diadala Európa és Ázsia országainak nagy csoportjában, amely felöleli az emberiség egyharmadát: n szocializmusért harcoló erők nagyarányú növekedése világ­szerte és az imperializmus pozícióinak állandó gyengülése a szo­cializmussal folytatott gazdasági versenyben; a nemzeti fel­szabadító harc újabb óriási fellendülése és a gyarmati rend­szer állandóan gyorsuló felbomlása; az egész tőkés gazdasági vilábrendszer ingatagsagának fokozódása; a kapitalizmus ellentéteinek kiéleződése az állammonopolista kapitalizmus fejlődése és a miIItarizmus növekedése következtében; a monopóliumok és az egész nemzet érdekei közötti ellenietek elmélyülése; a polgári demokrácia korlátozása, a teklntcly- •jralmi és fasiszta kormányzási módszerek alkalmazásának tendenciája, a burzsoá politika és ideológia súlyos válsága annak tanúsága, hogy új szakasz következett be a kapita­lizmus általános válságának fejlődésében. Ennek a szakasz­nak az a sajátossága, hogy nem világháborúval kapcsolatban alakult ki, hanem a két rendszer versenye és harca, az erő­viszonyoknak a szocializmus Javára való mind nagyobb meg­változása. az Imperializmus valamennyi ellentétének fokozott kiéleződése közepette alakult ki. olyan viszonyok közöli, amikor a békeszereto erőknek a békés egymás mellett élés megvalósításáért és megszilárdításáért vívóit sikeres harca meggátolta az imperialistákat abban, hogy agresszív csele­kedeteikkel meg/avárják az általános békét, olyan viszonyok között, amikor fellendülőben van a nagy néptömegek harca a demokráciáért, a nemzeti (elszabadulásért és a szocializ­Az Imperialista elnyomás és kizsákmányolás ellen össze-" fognak az összes forradalmi erők. A szocializmust és a kom­munizmust építő népek, a munkásosztály forradalmi moz­galma a tökésországokban. az elnyomott népek nemzeti- felszabadító harca és általában a demokratikus mozgalmak — korunknak mindezek a hatalmas erői az imperialista világ- rendszert aláásó és rombolo egyetlen áradattá olvadnak össze. Korszakunk középpontjában a nemzetközi munkás- osztály és legfőbb müve. a szocialista világrendszer áll. Ezek a zálogai annak, hogy a békéért, a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért, a szocializmusért és az emberiség haladá­sáért folyó harcot győzelem koronázza. II. A szocialista xHlágrendszer fejlődésének új szakaszába lépett. A Szovjetunió sikeresen folytatja a kommunista tár­sadalom általánosan kibontakozó építését. A szocialista tábor más országai sikeresen rakják le a szocializmus alapjait, és közülük egyesek már a fejlett szocialista társadalom építésé­nek időszakába léptek. A szocializmus, az egész rendszert tekintve, döntő győ­zelmeket aratott. E győzelmek a marxizmus—leninizmus diadalát hirdetik, és a tóke járma alatt sínylődő valamennyi népnek szemléltetően mutatják, hogy az e Unitás alapján szervezett társadalom korlátlan lehetőségeket nyújt a gazda­ság és a kultúra felvirágoztatásához, s biztosítja az emberek magas életszínvonalát, békés, boldog életét. A szovjet nép sikeresen teljesíti a hétéves népgazdaság- fejlesztési tervet és gyors ütemben teremti meg a kommu­nizmus anyagi-technikai bázisát. A szovjet tudomány új kor­szakot nyitott a világcivilizáció fejlődésében, megvetette a világűr meghódításának alapjait, fényes tanújelét adva a szocialista tóbor gazdasági és technikai hatalmának. A Szov­jetunió a történelemben elsőként tör utót a kommunizmus­hoz az egész emberiség számára. A Szovjetunió a legragyo­góbb példája és a leghatalmasabb támasza az egész világ népeinek a békéért, a demokratikus szabadságjogokért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folyó harcukban. A kínai népi forradalom megsemmisítő csapást'mért az imperializmus állásaira Ázsiában, nagymértékben előmozdí­totta a nemzetközi erőviszonyok megváltozását a szocializ­mus javára. Újabb hatalmas lökést adva a nemzeti felszaba­dító mozgalomnak, óriási befolyást gyakorolt a népekre, külö­nösen Ázsia. Afrika és Latin-Amerlka népeire. A népi demokratikus köztársaságok — Albánia. Bulgá­ria. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kínai Népköz- társaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyel- ország. Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köz­társaság. Románia, a Vietnami Demokratikus Köztársaság —. amelyek a nagy Szovjetunióval együtt megalkották a hatal­mas szocialista tábort, történelmileg rövid idő alatt óriási sikereket értek el a szocialista építésben. A néphatólom ezekben az országokban bebizonyította rendíthetetlen szilárdságát. Népgazdaságukban a szocialista termelési viszonyok uralkodnak; egyszer s mindenkorra meg­szűnt az embernek ember áltól való kizsákmányolása, vagv sikerrel folyik ennek megszüntetése. A szocialista iparosítás politikájának eredményes megvalósítása a gazdaság felvirág­zásához vezetett a szocialista országokban, amelyek sokkal gyorsabb ütemben fejlesztik gazdaságukat, mint a tőkés­országok. Mindezek az országok fejlett ipart hoztak létre; az egykori agrárországok ipari-agrár országokká változtak vagy változnak. Az utóbbi években valamennyi népi demokratikus ország­ban megoldották vagy sikeresen oldják meg a szocialista épí­tés legnehezebb feladatát — a parasztság önkéntes áttérését a kisüzem! magángazdálkodásról a nagyüzemi, szövetkezeti, szocialista gazdálkodás útjára. A lenini szövetkezeti terv bebizonyította hatalmas életerejét azokban az országokban is, amelyekben hosszú múltra visszatekintő hagyomány volt a paraszt mélységes ragaszkodása a földmagántulajdonhoz, s Azokban az országokban is. amelyekben nemrégen számolták fel a feudális viszonyokat. Megszilárdult a munkásság és a parasztság munkásosztály vezette testvéri szövetsége, amely­nek fenntartása és megerősítése, mint Lenin tanította, a pro­letárdiktatúra legfőbb elve. A szocializmus építése során a két dolgozó osztály ószövetsége, a szocialista rendszer poli­tikai alapja, szakadatlanul fejlődik, elősegíti a munkásosztály vezette népi hatalom további megszilárdulását és a mezőgaz­daság szocialista átalakítását a parasztok önkéntes szövet­kezéséről szóló lenini elv alapján. A társadalom osztólyszerkezetében is történelmi válto­zások történtek. A népi demokratikus országokban nincs már földbirtokos- és tőkésosztály. A társadalom fő ereje a munkásosztály lett, gyarapodnak sorai, nőtt öntudata, poli­tikai érettsége. A szocializmus kiszabadította a parasztságot évszázados nyomorából, és a társadalmi haladás aktív ere­jévé emelte. Kialakulóban van az új szocialista értelmiség — hús a dolgozó nép húsából és vér a véréből. Mindenki előtt nyitva a tanulás és a művelődés útja. Ily módon a szocializmus megteremtette nemcsak a politikai, hanem az anyagi feltételeket is a társadalom kulturális fejlődéséhez, az ember tehetségének és képességeinek minden irányú és tel­je» kibontakozásához. A népgazdaság sikeres fejlesztése alap­ján szakadatlanul emelkedik a néptömegek anyagi élet­A soknemzetiségű szocialista államokban kialakult és megszilárdult valamennyi nemzetiség dolgozóinak megbont­hatatlan szövetsége. A nemzeti kérdésben követett marxista —leninista politika diadala a szocialista országokban, a nem­zetiségek valódi egyenjogúsága, gazdaságuk és kultúrájuk fellendülése, lelkesítő példa a nemzeti elnyomás ellen harcoló népeknek. A szocialista ideológia a népi demokratikus országok­ban nagy sikereket ért el a burzsoá ideológia elleni harcban. Ez a harc hosszadalmas és addig folytatódik, amíg az embe­rek tudató teljesen meg nem szabadul a burzsoá ideológia csökevényeitöl. A társadalom erkölcsi-politikai egysége, amely a törté­nelem folyamén először a Szovjetunióban alakult ki és szi­lárdult meg, ma a többi szocialista országban is erősödik. Ez lehetővé teszi, hogy a szabad dolgozók alkotó energiáját a legjobban használják fel a termelőerők gyarapítására cs a szocialista társadalom felvirágoztatására. A szocialista társadalom mind tökéletesebb, érettebb lesz. E társadalomban napról napra születik a munkához való kommunista viszony, és a jövő kommunista társadalom egyéb eleme. Állandóan tökéletesednek a szocialista gazda­ság irányításénak és a gazdasági tervezésnek a módszerei. Mindjobban kibontakozik a szocialista' demokrácia, a nép- tömegek mind nagyobb mértekben vesznek részt a gazda­sági és kulturális építés irányításában, az állam egyes funk­cióit fokozatosan társadalmi szervek veszik át. Már nemcsak a Szovjetunióban, hanem a többi szoci­alista országban is megszüntették a kapitalizmus visszaállí­tásának társadalmi-gazdasági lehetőségeit. A szocialista tá- bor egyesült ereje biztos garancia minden szocialista or­szágnak az imperialista reakció merényleteivel szemben. Ily módon a szocialista államok tömörülése egységes tábor­ba. e tábornak egyre szilárduló egysége és állandóan nö­vekvő hatalma biztosítja a szocializmus teljes győzelmét az egész szocialista világrendszerben. Az utóbbi években a munkásosztály és a parasztság hősies munkája, a kommunista és munkáspártok óriási erő­feszítései eredményeképpen igen kedvező objektív lehetősé­gek alakultak ki a termelőerők további gyors ütemű fejlesz­tésére. a maximális időnyerésre és a szocialista országok győzelmének kivívására a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok élén álló marxista—leninista pártok kötelességüknek tartják, hogy megfelelő hozzáértéssel és helyesen használják ki ezeket a lehetőségeket. A kommunista pártok, amelyek nagy győzelmeket arat­tak és komoly megpróbáltatásokon mentek át, gazdag és sokoldalú tapasztalatokat szereztek a szocialista építés irá­nyításában. A szocialista országok és az egész szocialista tá­bor sikerei köszönhetők annak, hogy helyesen alkalmazták a szocialista építés általános törvényszerűségeit az egyes or­szágok történelmi sajátosságainak és az egész szocialista rendszer érdekeinek figyelembevételével. Köszönhetők to­vábbá ezen országok népei erőfeszítéseinek, szoros, testvéri együttműködésüknek, a kölcsönös internacionalista segítség­nek. mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri, internacionalista segítségének. A szocialista országok fejlődésének tapasztalata ismétel­ten megmutatja, hogy eredményeik és sikereik legfontosabb nemzetközi feltétele a kölcsönös segítségnyújtás és támoga­tás. a szocialista táborhoz tartozó országok egységében és egybeforrottságában rejlő összes előnyök kihasználása. Az imperialistáknak, a renegátoknak és a. revizionistáknak a szocialista táboron belüli szakadás lehetőségére vonatkozó számításai homokra épültek és kudarcra vannak kárhoztat­va. Valamennyi szocialista ország, mint szeme fényét, őrzi a szocialista tábor egységét. A szocialista gazdasági világrendszert a szocialista ter­melési viszonyok azonossága egyesíti, ez a rendszer a szoci­alizmus gazdasági törvényei alapján fejlődik. A sikeres fej­lődés megköveteli: a tervszerű, arányos fejlődés törvényének következetes alkalmazását a szocialista építésben; a néptö­megek alkotó kezdeményezésének kibontakoztatását; a nem­zetközi munkamegosztás rendszerének állandó tökéletesíté­sét a népgazdasági tervek összehangolásával a szocialista világrendszer keretén belül a termelés spedalizálásának és kooperációjának fejlesztésével, a kölcsönös előnyök, a tudo­mányos-technikai színvonal maximális emelése alapján; a kollektív tapasztalatok tanulmányozását; az együttműködés és a testvéri kölcsönös segélynyújtás továbbfejlesztéséi; ezen az alapon a gazdasági fejlődés színvonalában törté­nelmileg kialakult különbségek fokozatos kiküszöbölését és az anyagi bázis megteremtését, hogy a szocialista rendszer valamennyi népe többé-kevésbé egyidejűleg mehessen át a kommunizmusba. A különböző országokban folyó szocialista építés gya­korlata alapján felhalmozódott az egész szocialista tábor kollektív tapasztalata. Ennek a tapasztalatnak sokoldalú ta­nulmányozása a testvér! pártok által, annak alkotó alkalma­zása és gazdagítása a konkrét feltételek és a nemzeti sajá­tosságok figyelembevételével — mindert egyes szocialista or­szág fejlődésének feltétlen törvénye. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai internacionalista kötelességüknek tekintik, hogy a lehetősé­gekhez mérten gyors ütemben fejlesszék az ipari és a mező­gazdasági termelést, teljes mértékben kihasználják a szocia­lista rendszer összes előnyeit és valamennyi ország belső tartalékait, hogy közös erővel, és a legrövidebb időn belül megoldjak a történelmi feladatot: túlszárnyalják a kapita­lista világrendszert az ipar és a mezőgazdaság abszolút össz­termelésében és azután túlszárnyalják h gazdaságilag legfejlet­tebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés és az életszínvonal területén. E feladat megoldásához a politikai és a gazdasági munka állandó javítására, a népgazdaság ve­zetési módszereinek állandó tökéletesítésére, tudományosan megalapozott szocialista gazdálkodásra Van szükség; a sza­kadatlan műszaki haladás alapján a munkatermelékenység maximális emelésére; a tervgazdálkodásra; azoknak a lenini elveknek következetes érvényesítésére, amelyek megkövete­lik a/, anyagi érdekeltség alkalmazását, a társadalom javát szolgáló munka erkölcsi ösztönzésének sokoldalú fejlesztését — a tömegek politikai Öntudatának erősítése útján: szükség v^n továbbá a munka és a fogyasztás mértékének cllenörzé­A szocialista országoknak a kommunizmusba való átme­netéhez a nélkülözhetetlen anyagi alap; magas színvonalú termelés megteremtése a legmodernebb haladó technikával, a népgazdaság Villamosításával. 3 termelés gépesítésével és automatizálásával. Ezek nélkül nem biztosítható a fogyasz­tást cikkeknek a kommunista társadalomban szükséges bő­sége. Ezen az alapon kell kifejleszteni a kommunista társa­dalmi viszonyokat, minden módón fokozni a néptömegek politikai öntudatát, nevelni az új, kommunista társadalom emberét. A szocialista tábor — a szocializmus és kommunizmus útján haladó olyan szabad, szuverén nepek társadalmi, gaz­dasági és politikai baráti közössége, amelyeket a nemzet­közi szocialista szolidaritás, a közös érdekek és célok egy­sége fűz össze. A szocialista országok közti kölcsönös viszony sérthetetlen törvénye a marxizmus—leninizmus. a szocia­lista internacionalizmus elveinek szigorú érvényesítése. A szocialista táborban biztosítva van e tábor valamennyi or­szágának igazi egyenjogúsága és önállósága. A szocialista államok a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az elvtársi kölcsönös segélynyújtás elveitől vezérelve, tökélete­sítik a mindenre kiterjedő gazdasági, politikai és kulturális együttműködést, ami megfelel mind az egyes szocialista or­szágok érdekelnek, mind pedig az egész szocialista tábor érdekeinek. A szocialista világrendszer egyik legnagyobb eredménye, hogy a gyakorlatban megerősítette azt a marxista—leni niste léteit, amely szerint az osztályok közötti antagonizmus meg­szűnésével együtt megszűnik a nemzetek közötti ellentét is. Ellentétben a kapitalista rendszer törvényeivel, annak a rendszernek a törvényeivel, amelyre jellemzők az osztályok, a nemzetek és az államok közötti, háborús összeütközésekre vezető kibékíthetetlen ellentétek, a szocialista rendszer ter­mészetében nincsenek objektív okok az odatartozó népek és államok közötti ellentétekre és konfliktusokra; e rend­szer fejlődése az államok és a nemzetek mind szorosabb összefogására, cgyütműködésük minden formájának meg­erősítésére vezet. A szocializmus a nemzeti gazdaság, kultúra és államiság fejlesztését szervesen összekapcsolja az egész szocialista világrendszer erősítésével és fejlődésével, a nem­zetek mind szorosabb tömörülésével. Az egész szocialista rendszer érdekei harmonikusan egybeolvadnak a nemzeti érdekekkel. Ezen az alapon jött létre és erősödik a nagy szo­cialista baráti közösség valamennyi népének erkölcsi-poli­tikai egysége. A kapitalizmusra jellemző politikai elszige­teltséget és nemzeti önzést felváltotta a népek testvért ba­rátsága és kölcsönös segélynyújtása, amelyet a szocializmus hozott létre. A szocialista országok népeinek közös érdeke, a szocia­lizmus és a béke érdeke megköveteli a szocialista nemzetkö­ziség és a szocialista hazafiság elveinek helyes politikai ösz- szekapcsolását. Valamennyi kommunista pártra, amely ve­zető párt lett államában, történelmi felelősség hárul mind saját országa, mind az egész szocialista tábor sorsáért. Az 1957. évi Nyilatkozat igen helyesen rámutatott arra, hogy a nemzeti sajátosságok szerepének túlbecsülése, az el­térés a marxizmus—leninizmusnak a szocialista forradalom­ról és a szocialista építésről szóló egyetemes érvényű igaz­ságától, árt a szocializmus közös ügyének. Egyszersmind a Nyilatkozat tökéletes helyességgel rámutat arra is. hogy a marxizmus—leninizmus megköveteli a azocialistó forrada­lom és a szocialista építés általános elveinek alkotó alkal­mazását az egyes országok konkrét történelmi viszonyaitól függően, nem engedi meg más országok kommunista pártjai politikájának és taktikájának gépies másolását. Ha a prole­tárpárt figyelmen kívül hagyja a nemzeti sajátosságokat, az az élettől és tömegektől való elszakadására vezethet, kárt okozhat a szocializmusnak. A nacionalizmus és a nemzeti korlátozottság megnyilvá­nulásai nem szűnnek meg automatikusan a szocialista rend­szer megteremtésével. A szocialista országok közti testvért viszony és barátság megszilárdításának elengedhetetlen fel­tétele a kommunista és munkáspártok marxista-leninista internacionalista politikája, valamennyi dolgozó nevelése a nemzetköziség és hazafiság szellemében, a határozott harc a burzsoá nacionalizmus és sovinizmus csökevényélnék le­küzdésére. A kommunista és munkáspártok a dolgozókat fáradha­tatlanul a szocialista nemzetköziség szellemében, a nacio­nalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulásaival szembeni engesztelhetetlenség szellemében nevelik. Az egyes szocialista országok és az egész szocialista tábor erejének és legyőzhetetlenségének fő forrása a kommunista és mun­káspártoknak. a szocialista országok népeinek összeforrott• ságában és egységében, a marxista—leninista tanítás iránti hűségükben rejlik. A szocialista országok népei, utat törve a kommuniz­mushoz. létrehozzák az új társadalom mintaképét az egész emberiség számára. A kapitalista világ dolgozói igen nagy érdeklődéssel figyelik a szocializmus és a kommunizmus építőinek teremtó munkáját. Mindez a nemzetközi munkás- mozgalom előtt felelőssé ieszi a marxisra—leninista párto­kat és a szocialista országok népeit a szocializmus és a kom­munizmus sikeres építéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom