Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-06 / 287. szám
a f/egyék tudomásra a felnőttek, ' 9 hon Ut/en non kislányt, mini : in. aki már öt éves vagyok, nem le- : hét becsapni! Én már tudom, hon : Télapó nem fehér szarvasok-húzta : szánkóval járja sorra a jó gyereke- : két. Sokkal egyszerűbb a dolga, mini uhon azt a kicsik — akiket még be Iehet csapni1 — képzelik. Amikor elérkezik az ideje. Télapó leakasztja a szögről non puttonyát, vállára veszi. folytatok, ami egyébként csuda jó dolog! Először is abba a terembe mentem, ahol en óriási fazékban keverik a folyékony csokit. Alckera hatalmas fazék ez, hon csak székre állva értem el a szélét. Hű. mekkora csoki- tengert láttam! S az illat, ami megcsapta az orrocskámat!... Nem vagyok torkos, de a kisértésnek nem állhattam ellen: belenyalakodtam. mrfnt kiscíca a tejfölbe. Csak ún. az ujjammal. Tudom, ez nem ülik, dehát vannak esetek, amelyekkel nem számol az ember. Legközelebb majd magammal viszem a kanálká- mat... Tulajdonképpen ez a csíny késztetett a segédke zésre. Gondoltam, jóvá- teszrm a hibámat, ha leülök a nénik • fehér kendőt kötött a fejemre, amint : illik is ahon « szabály előírja, s ún Hanem en-kettőre beleuntam ebbe • az egyhangú munkába. Én a változa- i fosságot szeretem. Az olyan munkát, : amely számolást igényel. Mint pél- ! dóul a méricskélés. A szemközti asztalon megpillantottam en mérleget. Az egyik karjára csizmát tettem, a másikra tíz csokitélapót. Azt akartam kiszámólnl, hány csoki-télapót kell ehhez felraknom, hon a mérlegen lévő két súly Hegyenlitődjék. Hanem ... hanem a 'eladat nehéznek bizonyuk- Végül *s úgy döntöttem, hon >ok kell. Az én 'ogalmamban ugyanis a mennyiség meghatározásának a két véglet a legmegfelelőbb: a tok és a kevés. En kicsit persze bántott, hogy non kislány létemre ilyen butus vagyok. Bánatomban belehemperegtem en Zizi-halmazba. S amint átöle’tem a sok csillogó csomagot, kissé meg- vigasr.tolódtam. És arról álmodoztam, milyen jó lenne mindig Zizi-ágyacs- kában feküdni. Nem hiszem, hon van a világon ennél kellemesebb pihenőhely,.. Ám amint ott heverésztem az illa-- tos halmazban, hirtelen felriasztott a gondolat: megfeledkeztem legfőbb kötelességemről — szem elől tévesztettem Télapót! Nosza, uccu a kijáratA nagyobb darab kenyérről van szó A Lenin Kohászati Müvekben az év kilenc hónapjában 5,2 százalékkal csökkentették az önköltséget. Ez — nem szakemberek számára — elég semmitmondónak látszik. Az 5,2 százalék önköltségcsökkentés ép-, pen olyan szerény, amilyen szerényen dolgozott kilenc hónapon keresztül a martinász, a hengerész, a kovács, a lakatos, a segédmunkás, a műszaki vezető, egyszóval a gyár sokezer dolgozója. Ez a szürke szám mégis sokat mond. Beszél épülő bérházakról, új mezőgazdasági gépekről; új iskoláról és egyszerű emberi vágyakról: motorról, rádióról, televízióról, ruháról az asszonynak, cipőről a gyereknek. — Mit jelent ez forintokban? Százezreket? — kérdeztük a gyár vezetőitől. — Százezreket?! Ugyan! Milliókat! Az önköltség egy száraz közgazdaságtani szó és voltaképpen mégsem az. Nincs munka, emberi tevékenység, amely ne lenne vele kapcsolatban. A megyében tíz- és százezer ember, munkás és műszaki dolgozik azért, hogy minél kisebb legyen a termékek önköltsége. Az egyik állami gazdaság vezetője, miután némi és jogos büszkeséggel beszélt arról, hogy az ő gazdaságukban mennyire megjavult a munka, hcldankint mennyivel több búzával, kukoricával termeltek többet, hozzátette: • — Nyereséggel zártunk, de még nagyobb nyereséggel zárnánk, olcsóbban termelhetnénk, ha olcsóbban kaphatnánk a géneket, a géni alkatrészeket, a cementet a lakájok, istállók, raktárak építéséhez Végeredményben tehát, a mindennapi nagvobb kenyérről van szó. A megyében sok üzem van, ahol a dolgozók eredményesen munkálkodnak ezen a nagyobb darab kenyéren. Minden üzemben^. tőség van az önköltség csökkentésére. A DIMÁVAG-ban évek óta 16 eredményeket érnek el az önköltség csökkentésében. Mi a módszerük? Azt mondja Huzsvár! Kálmán elvtárs. a pártbizottság titkára: — Nálunk a gépgyártásban a gyártmány- és gyártástechnológia fejlesztése az önköltség csökkentésének kulcsa. Nagy figyelmet fordítunk a korszerűsítésekre, a gépek súlyának csökkentésére, arra törekszünk, hogy kevesebb anyagot keilten felhasználni egy-egy gép előállításához. Törekszünk az egyes munkafolyamatok korszerűsítésére is. És még nagvobb eredményeket érnénk cl. ha a kohászat még Jobb minőségű anyagot bocsátana rendelkezésünkre. Az év eleién sok baj volt az önköltséggel Farkaslyukon. Megengedhetetlenül magas volt. Foglalkozott vele a járási pártbizottság, a tröszt, s keresték, kutatták az okokat a bánya vezetői, a párttagok Is. A műszaki vezetés jobban megszervezte a munkát a pártszervek n párttagokat mozgósították az önköltség csökkentésére és a szakszervezet jobban szervezte a munkaversenyt, jobban törődtek a verseny nyilvánosságával. Az összefogás eredményeképpen növekedett a termelés, nőtt a termelékenység, eredményesen takarékos- kodnak és most már ott tartanak, hogy tonnánként 20 forinttal olcsóbban termelik a szenet, mint az év elején. Baj volt az önköltséggel Ki- ráldon Is. A bányászna»! ünnepségen a járási pártbizottság titkára a királdlak fejére olvasta, hogy az első félévben gyenge minőségű szenet termeltek és emiatt az üzem áru be* vételi tervét deficittel zárta. Elhanyagolták a takarékosságot is. A ki- ráldiak másképpen dolgoznak, ennek eredményeképpen Javult a szén minősége s a harmadik évnegyedben már 25 forinttal termelték olcsóbban a szenet. Jó képet mutat az önköltség a Sajóvülgyi és a Miskolci Bányaüzemben. Az utóbbinál érdé-' mes egy kicsit elemezgetni a dolgokat. Októberben a Miskolci Bányaüzem — 8 akna dolgozói — 10 forint 4 fillérrel csökkentették tonnánként a szén önköltségét Ennek egyik magyarázata. hogy a bányánál törekszenek az egyenletes termelésre, a tervtúlteljesítésre. ami az önköltség- csökkentésnek igen eredményes módja. Van egy másik ok is. Nézzük a lyukóbányai esetet. Az év elejétől kezdve, a kommunisták kezdeményezésére mind több bányász akad, aki a használhatatlan talpfából kiszedi a sínszeget, a használhatatlan fák közül kiválasztja a használható bordafát és újból felhasználja. Egy sinszög. egy csavar nem nagy érték, de a vele való takarékoskodás végül- is tíz- és százezreket jelent. S az év eleje óta csaknem egymillió forint értéket takarítottak meg és hogy még többen ezt tegyék, anyagtakarékossági kiállítást rendeztek. Ez Is hozzájárult, hogy a Ságvári 28, az Adriány-aknán pedig 98 lorinttal termelték októberben olcsóbban a A sajőszentpéteri II. akna önköltségi mutatói már más képet adnak. A harmadik negyedévben 92 forint 91 fillérrel termelték drágábban a szenet. Mi ennek az oka? Nem használják ki eléggé a termelési lehetőségeket. és túlzott az anyagfelhasználás. Még augusztusban elhangzott az akna vezetőinek ígérete, hogy változtatnak a dolgon. A változás annyi Jett, hogy októberben már 113 forinttal nőtt tonnánkint n szén önköltsége. Akaratlanul is felmerül a kérdés, vajon tud-e az akna minden dolgozója arról, hogy ilyen drágán termelnek? A miskolci vasútigazgatóság dolgozói is eredményesen munkálkodnak az önköltség csökkentésén. A második negyedévben ezer tonna egy kilométerre való szállítása 1 forint 58 fillérrel, a harmadik évnegyedben 1 forint 65 fillérrel lett olcsóbb, mint az cv «lején. A vasutas, dolgozóknak egyébként van egy szinte már hagyományossá váló módszerük az önköltség csökkentéséhez: a szénnel való takarékosság. Az év eddig eltolt 10 hónapjában több ezer tonna — mintegy 8 millió forint értékű — szenet takarítottak meg. Kiknek az érdeme ez? Elsősorban a munkájukat lelki- ismeretesen végző fűtök és mozdonyvezetőké. De ehhez a fűtők és mozdonyvezetők munkája egymogában kevés lenne. A 8 millióban benne van sok-sok dolgozó munkája, akik hozzájárultak, hogy jó legyen a mozdony gőztartása, jó legyen a pálva. a sz©- relvényeknek ne kelljen feleslegesen ácsorognidk. Egyszóval sok száz-, ezer ember munkája csúcsosodik ki a 8 millióban. Valahogy Ilyen összefüggésben van egymással az ipari üzemek. szénbányák, vasutak, erőművek, ipar és mezőgazdaság munkája és tevékenysége. A takarékoskodás sokszor egyszerű tettekkel kezdődik s r]?,8yJ.arsadaImi üf!Byó terebélyesedik. Először csak jelentéktelen forintos sínszögről van szó. de a végén milliókká, milliárd okká nfi. fis menynyi lehetőség nincs még kihasználva! (Cn. B.) „ T echnika-házatu létesítenek Óz dón Irodalmi előadói konferencia Miskolcon kis Sándor egyetemi tanár tart előadást. ,hogyan használjuk /el haladó hagyományainkat az Irodalmi ismeretterjesztésben" címmel dr. Osváth Béla. a TIT irodalmi szakosztály országos választmányának titkára tart előadást. Mindkét előadást vita követi. mellett olvasószobát Is berendeznek. Külön szobát kapnak'a kohász-újl- tók. ahol rendszeres összejöveteleket tartanak, ugyancsak több helyiség áll a műszakiak rendelkezésére. .xá.”Tecl"llka basának" átépítésire több mint 320 ezer forintot költöttek. s azt december 20-án, Ózd felszabadulásának évfordulóján adják át rendeltetésének. Az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki dolgozóinak Javaslatára „Tcch- niba-házat" létesítenek Özűon. Az egykori tiszti kaszinó földszinti helyiségeit alakítják át erre a célra. A .Technika házában" több mint 20 ezer kötetes műszaki könyvtár, hat ország harminc különböző műszaki folyóirata áll majd az ózdi műszakiak rendelkezésére. A könyvtár Ráfizetés helyett — haszon Blikk hegységben lévő sásás-völgvl h,aJn1raJ!í"il0ltók- S*? ‘»""a 'tálak elszállítása csaknem negyven forint költségbe került A gyár vezetősége a salak felhasználása végett kapcsolatot létesített a községi tanácsokkal, építővállalatokkol, termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. Ezek egy féléve rendszeresen használják a gcncrátorsa- lakot az építkezéseknél, útépítéseknél. A féléve keletkezett mintegy nyolcezer tonna salakot mind értékesítették. A szállítási költség elmaradásával, illetve a salak értékeal- tesevel a korábbi rákzetés helyett mintegy négyszázezer forint haszonhoz Jutott a gyár egy félév alatt. A DIMAVAG generátor üzemében keletkező nagymennyiségű salakot korábban, de még az év elején is, a A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei irodalom és nyelvi szakosztálya ma, december e-in, délelőtt 8 órai kezdettel előadói konferenciát rendez Miskolcon, az értelmiségi Klubban. I Ennek keretében a mai magyar Iro- 1 dalom időszerű kérdéseiről dr. Kocznem haragszik Télapó. Mint clm- képíinkön láthatják, meg sem feledkezett róla. Am. hogy megtréfilja őt. felszólított bennünket: örökítsük meg Margitkát a Télapó-lesen. Csali* László Foto: Szabados György nak! Lépcsőn fel, lépcsőn le. teremből ki, terembe be, s mindenütt érdeklődtem, látták-e Télapót? Végül megtaláltam. Jaj. bárcsak ne találtam volnál Még most is rettenetesen szégyellem magam. Télapó épp kifordult az ajtón, hátin a puttonnyal, majdnem beleütköztem a nagy rohanásban, öregesen rám emelte tekintetét — szegény Télapó. milyen öreg —, ujjáoai megfenyegetett s így szólt feddón: — F.nyje. te kis huncut, ha már utánam letkelódsz. legalább maszatas arcodat mostad volna meg!... Aztán eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. S most nagy a bdnafom. Vajon haragszik-e rám Télapó? Vajon hoz-e nekem valamit? Az olvasó megnyugtatása végett közöljük, hogy Ligetvári Margitkára TÉLAPÓ-! I LESEN | közé, s magam is göngyölgetem a sztaniolba a csokifigurákat. Anyukám t elmegy a Szerencsi Csőkoiádégyár- ba, ahol az én anyukám is dolgozik. A portás bácsitól kér egy belépőt, azután egyezséget köt Kénét igazgató bácsival, majd teremrö l - teremre haladva telerakja puttonyát csokival és cukorral. Ebből osztogat a gyerekek ablakba tett fényes cipőjébe — kinek mi jár. aszerint. Bár megvallom, eddig magam sem voltam biztos a „Télapó-ügyben Ezért határoztam el, hogy végére járok a dolognak: meglesem Télapót. Mondhatom, alaposan elfáradtam a sok lépcsőmászáslól, meg a munkától. Mert gondoltam, ha már itt járok, segítek egy kicsit -— mivel én nemcsak okos, de jó kislány is vagyak! — no rneg egy kis minőségi ellenőrzést is
