Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

Csütörtök, 1960. december 1. Az elemzések gyorsításával segítik az acél minőségének javítását a Lenin Kohászati Művek vegyészei A Lenin Kohászaid Művedben az üdén több acélt készítenek, mint az élmúlt évben. Ez nemcsak a terme­lésben közvetlenül résztvevő dolgo­zókra hárít több feladatot, hanem az acél .összetételét vizsgáló vegyi labo­ratórium kollektívájára Is. A vegyé­szek arra törekedtek, hogy megnöve­kedett feladataiknak lehetőleg minél gyorsabban és jó minőségben eleget tegyenek. Ezért egyes régebbi elem­zési módszereket megváltoztattak, így — minden költség nélkül — csupán az elemzési technológiák mó­dosításával sikerült elérniük, hogy az acélban előforduló mangán és carbon mennyiségét a korábbi nyolc-tíz he­lyett ez évben már öt perc alatt meg­határozhatják. Az elemzés meggyorsítása lehe­tővé tette, hogy az acélgyártók még gyártás közben tevőlegesen és eredményesen beavatkozhat­nak a kívánt összetételű acél előállításába, «minek a programszerű gyártás javí­tásában és a selejt csökkentésénél van jelentős sztrepe. Igv a vegyészek munkájának is jelentős része van abban, hogy a diósgyőri acélműben az idén a tavalyihoz képest több mint húsz százalékkal csökkentették az acélok selejtjét. Ezzel több ezer tonna acélt mentettek meg. A jövő évi terv az ideinél is lénye­gesen több acél gyártását írja elő. A nagyobb feladatok megoldására a vegyészet dolgozói mór mwt felké­szülnek. A gyár vegyi li^boratóriuma már eddig Is több mint tíz tudományos intéz­ménnyel — köztük az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel — és különböző gyárak vegyészeivé tartottak fenn gyümölcsöző kipcsolatot. Ezt a viszonyt a jövőbei még Inkább elmélyítik. Az egyes, bonyolultabb vizsgálati feladatokat a Ugjobb adott­ságokkal rendelkező latxrntóriumban oldják meg, az esetleg hányzó vegy­szerek beszerzését kölesenus segítség névadó ünnepség a Borsodi Mélyépítő Yillaiatnál Felejthetetlen kedves fcis ünnep- . ségnek lehettünk tanúi i napokban »•í Borsodi Mélyépítő Válblatnál. Ez alkalommal elsoizoen rerdeztek név­adó ünnepséget A kultúihelyiség íz­lésesen, szépen feldfsztve, méltó környezetet adott a névtdó ünnep­ségnek. A vállalat vezetősége nevé­ben Juhász Károly elvtá^, az alap­szervezet párttitkára kfczöntötte a megjelenteket, méltatta a névadó' ünnepség jelentőségét, najd átadta a pénzjutalmat az örömipának. Ez­után Baski István, a II. kerületi ta­nács anyakönyvvezetője beírta Szé­kely György lakatos kislányának a nevét az anyakönyvbe. A kedves kis ’ ünnepséget a munkatársak köszön­tése és ajándékozási zárta be, amellyel elhalmozták Seékely György Marika nevű kislányát dicsérete” című képzőművészeti kUUlittsou. A Tisiavidéki Műgyanta- és Lakkfastékgyar fiataljainak vállalása: a határidő előtt tíz nappal befejezik a próbaüzemelést A Tiszavidéki Vegyikombinát terü­letén október 1-én kezdte meg próba- üzemelését Közép-Európa egyik leg­korszerűbb műgyanta- és lakkfesték­gyára. ahol nagyobbrészt fiatal mér­nökök, technikusok és munkásók dol­goznak. Borsod megye új vegyipari üzemének fiataljai a közelgő KISZ- kongresszus tiszteletére elhatározták, hogy védnökséget vállalnak a gyár termelési feladatainak teljesítése fe­lett és a próbaüzemelést az előírt december 31-i határidő előtt 10 nap­pal befejezik. Ez azt jelenti, hogy ahány nappal a határidő előtt kezdik meg az üzemszerű termelést, annyi­szor több mint 100 ezer forint értékű festéket gyárthatnak. A vállalás tel­jesítéséért nagy verseny indult. 1961-ben kezdenek a Berentei Vegyiművek építéséhez Százötven új bányászlakás épül Borsodnádasdon és Egercsehiben A fiatalok sokszor műszak után is bentmaradnak az üzemben, hogy egy-egy bonyolult feladatot elvégezzenek, vagy megbeszéljenek olyan műszaki kérdéseket, amelyek megoldásával a próbaüzemeltetést megrövidíthetik. Eddig mér számos olyan újítást nyúj­tottak be, amelyek a gazdaságosabb termelésen kívül növelik az üzembiz­tonságot. Az egyik újítással például a próbaüzemelés sikerét biztosították. A festékgyártáshoz szükséges külön­böző olajak, gyanták és oldószereik vasúti tartálykocsikban érkeznek a gyár területére. A tartálykocsikból a nyersanyagot a lefejtőállomáson szi­vattyúzzák le. és a különböző dalok és oldószerek a szabad ég alatt el­helyezett csővezetékeken jutnak el az üzemekbe Most, hogy az Időjárás hűvösre fordult, a tartálykocsikban érkező olaj megsűrűsödiik és leszfva- tása egyre nehezebbé válik. Ez a hoiszadalmas munka sok esetben meglassítja az üzemi próbákat. Ezért « fiatal műszakiak egy újszerű melegítő berendezést szorkesztet- tek. amelyet a lefejtő állomáson szereltek fel. Ennek segítségével a vasúti tartálykocsikét a meg­engedett állási időn belül üríteni tudják s a nyersanyagellátás folyamatossá áiik az üzemben. A fiatalok jó munkájának eredmé­nye, hogy a mű gyanta gyárban már „ közeli napokban, a festékkészltő (be­dörzsölő) üzemben pedig a határidő előtt 10—12 nappal befejezik a próba- üzemelést. Szilárd bérfegyelmet! Egy építőipari ankét margójára Minden percet kihasználnak a földeken Borsod megyében évtizedek óta nem emlékeztek ilyen esős őszre. A megye területén átlagosan 1100— 1300 milliméter csapadék hullott. A hatalmas csapadékmennyiség kö­vetkeztében a földek annyira átáz­tak, hogy traktorral heteken ke­resztül egyáltalán, s lovasfogattal is csak egyes helyeken lehetett vetni. A naponta megismétlődő esőzés ntán egy hete tart az aránylag szá­raz idő. A gépállomások, tsz-ek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok a kedvezőre fordalt Időjá­rást kihasználva, most kettőzött erő­vel végzik az őszi vetést, hogy minél nagyobb területen földbe kerüljön a jövő évi kenyérnek való. Az al­földi jellegű mezőkövesdi és mező- esáti járások mellett meggyorsult a munka üteme a hegyvidéki jellegű putnoki és edelényl Járásban is. Ezekben a járásokban a dombokra húzódó szántóföldeken Sz. 80-as és nehéz univerzális traktorok dolgoz­nak. A munka ütemére jellemző, hogy egy héten a tsz-ek annyi ke­nyérgabonát vetettek el, mint az esős időszakban egy hónap alatt. Meggyorsult a munka üteme az egyéni dolgozó parasztoknál is. Kü­lönösen az cncsi és a szikszói járás­ban szorgoskodnak. Ott. ahol a ne­héz talajon egyedül nem boldogul­nak, szomszédok fognak össze. Az egyéni gazdák már végeztek a ku­koricatöréssel, a burgonya- és cu­korrépa-ásással, így most minden erejüket az őszi kalászosok elvetésé­re fordítják. Szükség is van az Igye­kezetre, mert őszi búzából az előírt terület 60, százalékánál került még csak földbe a mag. Nagy Dániel elvtárs, de több fel­szólaló is hangsúlyozta, hogy a jelen­leg alkalmazott bérezési fonnák a gépkezelőknél általában nem szol­gálják a termelékenység emelkedé­sét, nem biztosítják az anyagi érde­keltséget, sem a gépek jobb kihasz­nálása. sem azok karbantartása, élettartamának növelése szempont­jából. Véleményünk szerint a tanácsko­zás betöltötte feladatát, mert bátran vetette fel a hibákat, és helyesen határozta meg a feladatokat. Az an­két résztvevői tudják, hogy a bérfe­gyelem munkásérdek, mert csak így '’■osfthatjuk a zavartalan árufor­galmat, a dolgozók mindjobb ellátá­sát, a népgazdaság tervszerűbb és egyenletesebb fejlődését. Tudiák, hogy a bérfegyelem munkásérdek, mert csak helyes, igazságos bérezés ösztönöz a termelékenység gyors emelésére. Tudják, hogy a bérfegye­lem munkásérdek, mert elősegíti a rendszeres árleszállításokat. Ha túllépjük a béralapot, az átlag­bért. drágul az építkezés költsége, emelkedik annak önköltsége. Az ön­költség növelése pedig kizárja az ol­csóbb termelés lehetőségét A ta­nácskozás egész légköre azt bizo­nyította, hogy egyaránt tudják a ve­zetők és munkások: a kereset gyors növelésének egyetlen és járható út­ja minden dolgozó előtt nyitva áll. s ez pedig nem más, mint a termelé­kenység szakadatlan emelése! Ez szolgálja az egyes dolgozó és az egész nép közös érdekét egyaránt A felszólalók közül Gyula. Hlavnyay László, Szász Bé­la hasznos javaslatokat tettek. Java­solták többek között, hogy olyan bérezési formát kell kialakítani, amely a gépkezelőket anyagilag is érdekeltté teszi a gépek karbantar­tásában, élettartamának növelésé­ben, a gépkarbantartási költségek csökkentésében. De intézkedéseket kell tenni a könnyű- és nehézgépke­zelők utánpótlását illetően is. Szabó Sándor a helyes kereseti arányok megteremtését tette szóvá. Csak egyet lehet vele érteni, amikor hang­súlyozta. hogy hiába biztosítja népi államunk a drága gépeket az építő­iparnak, ha azokat nem használjuk ki a kívánt mértékben. Igaza van Szabó elvtársnak abban is. hogy egyes helyeken a béralaptúllépést és a túlóráztatást azzal indokolják, hogy nem tudják máskép a munka minőségét javítani, vagy az építke­zések határidejét betartani, ha ez nem áll módjukban. Egyetértünk Szabó elvtárssal, hiszen gazdasági vezetőinknek és munkásainknak egyaránt látniok kell: többlet bérrel nem lehet pótolni sem a műszaki és szervezési intézkedéseket, sem a munka jobb irányítását és ellenőrzé­sét, sem pedig a gépek jobb kihasz­nálását! A felszólaló Rákosi Gyula, Séra István, Szabó Pál, Siku Dániel és Holla! Géza is helyesen vetette fel, hogy a bérlazitás egyenlő a munka­erő vándorlással. Mindezekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az Építésügyi Minisztérium és a szak- szervezet, ismerve az építőipar, első­sorban a gépkezelők problémáját, időben nyúlt annak megoldásához. Helyes kezdeményezése volt az Épí­tők Szakszervezete megyebizottsága bérbizottságának az ankét megszer­vezése, mert összhangba hozta a probléma megoldását a dolgozók na­pi ügyeinek megoldásával. Az ankét tanulsága: érvényt kell szerezni a minisztérium bérügyi ha­tározatainak, az állami fegyelem­nek. Biztosítani kell az átlagbér fel- használásának ellenőrzését, a gépke­zelők új bérezési formája bevezeté­sének előkészítését E feladatok megoldásában fontos szerep vár a munkaügyi dolgozókra, hiszen ők azok, akik általában becsületes, de- rekas munkát végeznek. Eddig nem kapták meg a megfelelő támogatást és a megbecsülést Meg kell szívlelni “^'biI zottsúg határozatát amely teljes sú­lyával támogatja a munkaügyi szer­vek kötelességteljesítő dolgozóit Pártunk és kormányunk elvárja, hogy ezt a támogatást minden válla­latnál biztosítsák az igazgatók, a fő­mérnökök, a pártszervezetek és szak- szervezetek vezetői. Hasznos és ered­ményes volt az említett építőipari ankét, mert e határozatok szellemé­ben cselekedtek a jelenlévők és jut­tatták elképzeléseiket és javaslatai­kat kifejezésre. Ha a szavakat tettek követik, úgy azt a bérfegyelem meg­szilárdítása követi majd. útján biztosítják. Ezenkívül *a jövő év elején korszerű automata színkép­elemző és gázelemző berendezést is üzembe helyeznek, amelyek nemcsak biztonságosabbá, hanem az eddiginél gyorsabbá teszik az elemzéseket. Az új gépek kezelésére mintegy ötven résztvevővel szaktanfolyamot indí­tották. amelyen a helyieken kívül a különböző tudományos intézmények szakemberei is előadásokat tartanak ,,Munka közben" A Borsod megyei Mélyépítő Válla­lat 1961-re gazdag programot állított össze. A program összeállításánál fi­gyelembe vették a legfontosabb párt- határozatokat. amelyek különösen a termelékenység növelésére hívják fel a gazdasági vezetők figyelmét. Ennek szellemében tartottak összevont mű­szaki értekezletet és üzemi tanács­ülést. ahol megvitatták az ez évi munkát és a jövő évi feladatokat. A tanácsülésen Szomolya Pál igaz­gató. a Politikai Bizottság határoza­táról adott tájékoztatást, értékelve a vállalat munkáját, az építésvezetők és munkások helytállását. Kifejtette többek között, hogy a vállalat mun­kaügyi osztálya már a Politikai Bi- EOtteág határozata előtt is rendszere­sen foglalkozott veszteségi dó-tanul­mányok készítésével, de 1961. évben különös súllyal kíván foglalkozni a munka tudományos megszervezésé­vel, az elkerülhető veszteségidő csök­kentésével. A munkaügyi osztály egyébként a harmadik negyedévben húsz veszte- ségidő-tanulmányt készített amelyek felhívták a figyelmet az anyagellátás jobb megoldására, a szállítóeszközök kihasználására, a munkafegyelem megszilárdítására. Ha a vállalatnál tnnasztalható lazaságokat teljes mér­tekben ki lehetne küszöbölni, úgy to­vább növekedne a vállalat ered­ménye. Karyajszky István, a vállalat fő­mérnöke a termelékenység emelésé­ről, az 1961. éves tervről beszélt ezen a tanácskozáson, illetve tájékoztatta lapunkat. Elmondotta többek között, hosrv 1959-hez viszonyítva jelentős fejlődés tapasztalható a termelékeny­ség emelését illetően. Az elmúlt év­ben az egy főre eső termelési érték 102 ezer forint volt. Ez évben ez a szám már meghaladta a 120 ezer fo­rintot. Ez azt bizonyítja, hogy a vál­lalat egésze termelékenységi tervét 107,1 százalékra teljesítette. Különö­sen kitűnt Nahalka Ferenc építésve­zetősége 139, VUcsinyi József csősze­relő részlege 115 és Nagy Pál Sándor építésvezetősége, amely 113 száza­lékra teljesítette termelékenységi A vállalat főmérnöke az 1961-es évvel kapcsolatosan elmondotta, hogy 30 új lakást ‘kívánnak átadni, de ugyanakkor megkezdik 150 új lakás építését, elsősorban Borsodnádasdon és Egercsehiben. Az építők elhatá­rozták. hogy három hónappal a ki­tűzött határidő előtt á'adjSk rendel­tetésének a farkaslyuki nyolc tanter­mes. egyemeletes iskolát. A tervek szerint ugyanis az iskola építésével 1961. december 31-re kellene elké­szülni. de nz építők szeptember 1-re. az uj iskolaév megindulására szeret­nék az iskolát átadni. Az iskola épí­tésével kapcsolatban megtudtuk töb­bek között azt is. hogy decemberben már tető alá kerül az épület. hogy a belső munkálatokkal időben el tudia­naV készülni. Oj beruházásként jelentkezik a vállalat életében a Berentei Vegyi­művek évítése. Ez körültekintő, ala­pos munkát Icénvel a vállalat mű­szaki vezetőitől. Felelősségiéiig mun - ’"'f követelnek az ózdi és a dic'xeyőri üzemek rokontSrukciós munkálatai is. valamint özd város közművesí­tése. Borsndnádasd és környékének ivóvízellátása. Erdősítés repülőgép segítségével Romániában Javában folyik az tad er­dősítést kampány. Országos viszonylat­ban oztdeig több mint 3000 hektáron ve­tettek fenyő, tölgy, akác, atb. magot és Ültettek el tölgy- és másfajta facsemeté­ket. Előirányzat szerint a kampány fo­lyamán 2S 000 hektárt erdősítenek. Az ősz folyamán Temesvár és Bacau tartományban körülbelül 1009 hektárt vet­nek be repülőgépek segítségével, a ez csaknem tt százalékkal csökkenti az er­dősítési munkálatok önköltségét. Pártunk VII. kongresszusa határozatában kimondotta: — Szo­cialista építőmunkánk további sike­reinek, a dolgozók életszínvonala rendszeres emelésének legfontosabb feltétele a munka termelékenységé­nek az eddigieknél gyorsabb ütemű növelése. A második ötéves terv idő­szakában a termelékenység növelé­sét, az egy főre eső termelési érték emelésével, nagyarányú gépesítéssel kell elérni. E határozat fontosságát húzta alá pártunk Politikai Bizottsá­gának szeptember 13-i határozata, amely a munka- és üzemszervezés­sel. a vállalati munkanormák hely­zetével foglalkozott: rámntntott ar­ra. hoev egész innrí munkánknak a mainál sokkal jobb üzem! szintű •megszervezésére van szükség! Csak örömmel lehet üdvözölni az Építésügyi Minisztérium 3. sz. igaz­gatóságának és az Én-tők Szakszer­vezete megyebizottsá púnak kezde­ményezését. amikor 15 énítőionri vállalat vezetőinek képviselőivel, a doTenzék küldötteivel vitatta mw -- építőipar nagyarányú gépesítésével kapcsolatban a könnvű- és nehéz- eénkeze’ők iclenleei bérezési formá­iét: a génkezelőb érdekeltségé* a gé­pek karbantartásában és a karban- t-öltcétrpjr csökken*ősében' a génkezelők munkaideiének és túl éré Tintásának problémáját stb. örömmel lehet üdvözölni, hiszen a Politikai Bizotiság határozata ha­laszthatatlan feladattá tette az ioar vezetői számára, hogv számbave^vék azokat az eszközöket és lehetősége­ket. amelyek szoros összefüggésben vannak a munka tenoel^kpnvséeé- nek növelésével A tanácskozás mun­káiéban — amelvet Miskolcon a kö­zelmúltban rendeztek meg — részt vett Nnirv Dániel elvtárs az. ÉnftAs- Ogvi Ministerium munkaügyi fő­osztályának helyettes vezetőle. a mi­nisztérium 3. sz. Igazgatósáén mun­kaügyi osztályának veze'őie Dnesav Miklós elvtárs és az. Énftők Szak- szervezetének képviseletében Ro­botka Mihály elvtárs. Nagy Dániel elvtnrs vitaindító elő­adásában elmondotta többek között, hogy az építőiparban egyre fokozó­dó gépesítés, a gépkezelők egy részé­nek szakmásítása, a gépkezelők bé­rezése és munkaidejének kihasználá­sa számos olyan problémát vet fel. amelyek szükségessé tették a jelen­legi bérezési forma felülvizsgálatát. A vizsgálat során nyert, hogy még mindig gyakori a béralaptúllépés, az illegális pótlékok kifizetése, s az, hogy a kifizetett bé­rek mögött nincs meg a megfelelő teljesítmény, de feltűnő bérkülönb­ségek jelentkeznek egyes vállalatok azonos munkakörben dolgozó mun­kavállalóinak bérezésénél is. Az elő­adó konkrét példákkal is élt. Elmon­dotta például, hogy az elmúlt év harmadik negyedévében a Földmun­kát Gépesítő Vállalatnál az exkavá­torkezelők 8,14 forintos órabért ér­tek el, ugyanakkor ugyanebben az időben a Baranya megyei Mélyépítő Vállalatnál 12,75 forint volt az egy órára eső kereset. A Komárom me­gyei Építőipari Vállalatnál sima* óra­béres elszámolás mellett a betonke­verőgép kezelője 4,50 forintos óra­bért ért el. a 31. sz. Építőipari Vál­lalatnál pedig elérték a 10,60 forintos órabért Is!... fa előadó megállapította, hogy a gépkezelők kereseti arányaiban, még az azonos gépek kezelőinél is. számos helyen lényeges eltérés van. így Borsod megyében is. Ez azzal magyarázható, hogy a gépkezelők bérezése terén az építőipari válla­latok nem rendelkeznek egységes irányelvekkel, így minden vállalat különbözőképpen értékeli a gépkeze­lők munkáját és ez természetesen helytelen kereseti arányokhoz vezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom