Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

4

ÉSZAKMAGI ARORSZÁG

A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi munkája

| A HATEVT1ZEDES múltra vier- ■ sza tekintő múzeum néprajzi gyűjtéseinek eredményeként jelenleg több mint négyezer tárgy, hétezer fénykép, tízezer oldal kézirat és háromezer rajz őrzi parasztságunk tárgyi és szellemi hagyományait.

Bár a néprajzi — s főleg népköltészeti— gyűjtés jóval régebben működött, mint a múzeum megalapítása, rendszeres tudományos kutatómunka mégis csak a múzeumok államosításával kezdődött. A múzeum két néprajzi kutatója és sok Önkéntes néprajzi gyűjtője különösen az utóbbi években értek el szép eredményeket s ezekről a napilapok, szakfolyóiratok hasábjain is olvashatunk.

Még az első világháború előtt is Miskolc specialitásai közé tartozott a „miskolci talyiga". Ez a kétkerekű, egylovas szállítóeszköz még a XVIII. század közepén meghonosodott a városban s kezdetben főleg borszállításra használták. Ugyanis az avasi, tetemvári, bábonyibérci pincékbe nem lehetett volna szekérrel feljutni és a szűk közökben megfordulni, de a talyigával igen. A vele való foglalkozás már korán mesterséggé válik s a talyigásokat megtalálhatjuk a vásártereken, piacok, nagyobb üzletek, kocsmák előtt. A városi hatóságoknak kezdetben sok gondot okoznak. mert a szűk utakat elrekesztik, szemetelnek. A hivatásos talylgáso- kon kívül paraszttalyigások is voltak, ezek főleg télen vállaltak fa- és szénfuvarozást, de elmentek dolgozni nagyobb építkezésekhez is. A ta- lyigáról és a talyigásokrnt a közeljövőben jelenik meg tanulmány egyik szakfolyóiratunkban.

I EZ ÍVBEN nagyobbáranyu nép- • ■ I ■■ .I» rnes- 'í.vűjtós folyt. Parasztságunknál már megszűnőben vannak a közös munkák: tollfosztók, fonók, kukoricafosztók. de ahol megvannak. ott munkaközben látszanak, mesélnek is. Előfordul, hogy megkérnek egy híresebb mesél őt, szórakoztassa a jelenlévőket, s ez a feladatot egy kis innivalóért többnyire vállalja is. Híres mesélő Aszalón Tizedes Feri bácsi, aki a katonaság alatt több tucat mesét tanult meg, s ezekkel ma is szívesen szórakoztatja hallgatóit. Különösen a csattanós, vidám történeteket kedveli s a mesehősben sokszor a mesélő személye Is felismerhető. Míg a parasztságnál aránylag kevés mesél őt találhatunk, annál többet lelünk a cigányoknál. A régi vándorló életmód alatt ők sokat vettek át népünk mesekincséből s ezeket zárt törzsi közösségeikben sokáig megőrizték. Híres mesemondók Arlón Csipkés János és Koltai János. Többszázoldalnyl mesét jegyzett le tőlük e sorok írója és

Kiss Gabriella budapesti kutató. Virrasztóban, téli estéken, Arlón ma is folyik a mesél és. Különösen azokat a meséket kedvelik, ahol a furfangos, eszes cigány túljár a király, vagy az ördög eszén s elnyeri méltó jutalmát, a szép királylány kezét. Szeretik a szép tündérmeséket, de szerepelnek a beszélő s a segítővel szemben hálás állatok, boszorkányok, sárkányok is. Az eddig gyűjtött meseanyagból egy kötet kiadását tervbe is vették.

I KUTATÓK vizsgálták a cigányság I — hagyományos foglalkozásait is: a fúrókészítést, a szögkovácsolást, a kosárkötést, a teknő- és kanálfaragást, a vályogvetést. A fűró- és szegkovácsolás a cigányságnál többévszázados foglalkozás s egykori jelentőségüket mutatja az is. hogy Mátyás király seregében cigány fegyverkovácsok is voltak. Ma már ez a foglalkozás is kiveszőben van. Borsodszirákon, Bogácson, Sajó- kazán foglalkoznak még fúrókészi- téssel. csengőöntéssel pedig Keszfiyé- tenben. A kosárkötés, a teknővájás erdős területeken, vagy vizek mellett ma Is élő foglalkozás.

Egyes témák tudományos gyűjtésén és feldolgozásán túlmenően a kutatók már kivesző népművészeti, népi gazdálkodási tárgyak megvásárlásával is foglalkoztak. Ingvál- lak. vőfélykendők, surcok. reklik, kabátok, különféle mesterségek szerszámai, régi cserépedények kerültek be. A múzeum ezeken kívül egy múltszázadi kovácsműhely megvásárlását is tervbe vette.

A múzeum köré tömörülnek a vidéki pedagógusok, munkások, parasztemberek, akik falujuk, vagy környékük hagyományait gyűjtik. Szép helytörténeti, néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik a borsodnádas- di kultúrotthon s a szakköri tagok több alkalommal nyertek pályázatot. A társadalmi gyűjtést a megyei tanács anyagilag és erkölcsileg is elősegíti. Tavasszal jelent meg Koós Imre „Summásélet" című munkája, jövőre a megyében élő szlovák nemzetiségű lakosok népdalaiból szeretnének egy kötetet kiadni.

I KIAI.AKUl.TAK a múzeum kül- 1 földi kapcsolatai is: rendszeres levelezés folyik finn, szovjet, jugoszláv, csehszlovák kutatókkal. A megyei tanács megértő támogatása lehetővé tette, hogy egy kutató két hetet töltsön Csehszlovákiában és a fémművességről Írandó tanulmányához összehasonlító anyagot gyűjtsön. Tanulmányúján felkereste Kassa. Eperjes, Bártfa. Igló, Lőcse városokat és a közelükben lévő falvakat, követve a régi céhlegények vándorlásának útvonalát Az

itteni levéltárakban és múzeumokban a régi borsodi, abaúji céhek életére vonatkozóan sok értékes adatot talált de ezek részletes feldolgozására a huzamosabb kinttartózkodás lehetőségét kell majd megteremteni.

I SOKAN keresik fel a múzeumot !■■ ■ a különféle kutatók is,

akik tanulmányaikhoz igyekeznek az itt található adattári anyagot faldolgozni. Egri főiskolások, debreceni egyetemisták szakdolgozataikhoz, vidéki pedagógusok falujuk történeti monográfiájához keresnek itt adatokat. Múzeumunk néprajzi gyűjteményét megtekintette a finn-ugor kongresszus alkalmából hazánkban járt A. T. Kaukonnen finn kutató, rajta keresztül sikerült a hagyományos finn—magyar tudományos kapcsolatokat felújítani.

Nem jelentéktelen a múzeum kutatóinak Ismeretterjesztő tevékenysége sem. Az elmúlt két évben a természeti és tételes vallásokról, babonákról. boszorkányperekről, népszokásokról, a kovácsmesterség történetéről. a diósgyőri vasgyár keletkezéséről, a Borsod megyei cigányok eredetéről és kultúrájáról tartottak előadást a miskolci üzemekben és kultúrotthonokban, vidéken pedig a megye ‘népművészetéről, a borsodi boszorkányperekről és népszokásokról.

Sajnálatos módon, kiállítási termek hiánya miatt nem tud a múzeum néprajzi kiállítást rendezni', noha az itt lévő gazdag tárgyi anyag egyébként erre lehetőséget nyújtana. Ugyancsak szűkek a raktárak is, ez a probléma megnehezíti a nagyobb tárgyak elhelyezését, korszerű megóvását.

I E RÖVID beszámoló nem részletes ii ■ ■ elemzést, csupán átfogó képet akart nyújtani a múzeumban folyó tudományos és népművelő tevékenységről. Az eddigi kutatás szervesen egészíti ki az évek óta tervszerűen végzett munkát s arányaival is biztosíték arra, hogy a jövőben ez a munka még nagyobi} arányokat fog ölteni. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődésével egyre gyorsabban tűnnek el a város és a falu közötti kulturális különbségek. a régi hagyományos gazdálkodási formát és eszközöket kiszorítja a nagyüzemi gazdálkodás. A kiveszőben levő tárgyakat, az ehhez kapcsolódó emlékeket sürgősen összegyűjteni — a társadalom legszélesebb rétegének bevonásával — a múzeum feladatai közé tartozik.

Bodgál Ferenc

Irodalmi előadás a tanyavilágban

Szemerkélő esőben indult el ve- lünk a Megyei Könyvtár művelődési autója a sátoraljaújhelyi járás egyik szétszórt települési helyére: Kácsárdra. Az autó havonta felkeresi a települést, hogy kielégítse az ittlakók kultúrigényél.

Korai sötétedésben érkeztünk a helyszínre. Az autó fényében feltűntek a nádfedeles házak, amint egy- egy házból az iskola felé igyekeztek az emberek, gyerekek, kezükben könyvtári könyvvel. Autónkat megpillantva lelkendezve integettek felénk. mint a kedves ismerősöknek szoktak. Voltak, akik már az iskolában várakoztak ránk. mert ők akartak az elsők *lenni a könyvcserénél. Nem tudtam me ghatódott ság nélkül végignézni, hogyan várták az autó érkezését, hogyan rohamozták meg a könyvtárost.

Amíg a kölcsönzés folyt, Faragó Ferenctié tanácstag társadalmi munkára szervezte a felnőtteket, mert meg akarják könnyíteni az isJcoIás- gyermekek átjárását a kertek alatt. A tanácstag érvelése eredménnyel járt. megszületett a határozat: hétfőn árokásás. a telep dolgoskezű népe ott lesz. Felvilágosításként hallottam, hogy Faragóné lelkes tanácstag, szivén viseli a választók problémáit, mindenütt ott van. ahol kezdeményezni kell. A munkában mindig ő jár élen. Meg is becsülik a tanyavilágban. bizalommal keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal, mert tudják, hogy ügyük jo kezekben van.

| assan megtelt az osztály, befe- jeződött a kölcsönzés. A tanterem 90—100 vendége hirtelen elcsendesedett, amikor a tanító néni bejelentette, hogy a Megyei Könyvtár egyik munkatársa irodalmi előadást tart Mikszáth Kálmán életéről és munkásságáról.

Az előadó rövid ismertetőt adott. Mikszáth írói pályafutásáról, rámutatva azokra az emberi küzdelmekre, amelyek élete folyamán kisérték. Munkái közül részletesen elemezte a Noszty fiú esete Tóth Marinai című romantikus regényét. A megjelentek között ez a regény nem volt ismeretlen. sokan olvasták már. ezt az előadó is figyelembe vette, ezért előadása nem abból állt. hogy elmondta annak tartalmát, hanem arról beszélt. hogy mi volt az író célja a regény megírásával. Rámutatott arra is. hogy Mikszáth milyen nyíltsággal leplezte le a dzsentri középosztály bűnös játékait, például a Noszty- család magatartását, élósdi életmódját. Szemléltető módon mutatta be a regény szereplőit, köztük Noszty Ferit, a dzsentri világ svihák típusát. Az előadó kiemelte Tóth Mihály egyenességét. bátorságát, amivel szembe mert szállni a Nosziy-család hozományvadász törekvésével. Űj és érdekes volt ebben az irodalmi előadásban. hogy a regény irodalmi értékelését adta a jelenlévőknek, amivel közelebb vitte az olvasókat az íróhoz és nem utolsósorban a regény eszmei mondanivalóját hatásosan tudta elmélyíteni a hallgatókban, tehát az előadás nevelési célokat is megvalósított. Az előadás hatását, eredményét abban is le lehetett mérni, hogy a jelenlevők közül többen kérték, hogy a következő kölcsönzéskor több Mikszáth-könyvet hozzon ki a művelődési autó.

A z irodalmi előadást filmvetítés

1 követte. A film címe: Nyomorultak I—II. rész. Az irodalmi előadás anyagában az előadó utalt erre a filmre, amikor arról beszélt, hogy a francia forradalom hatása elől a dzsentri világ légmentesen elzárta a kastélyokat. így kapcsolat volt az előadás és a film között. A vetítés után elhangzott a kérés: ilyen témájú filmekkel jöjjenek ki a következőkben is.

Az elmúlt években Kácsárdon is sokat változott az élet. A kultúra áldásai. ha nehéz körülmények között is. de eljutnak oda. Az emberek gondolkodásának formálásában nem kis szerepe van a művelődési autó könyvtárszolgálatának. A község lakói szeretetük jeléül apró figyelmességgel veszik körül a kultúrmunká- sokat.

Iflkövetkezett a búcsúkézfogás.

Éjfél felé járt az idő. Az autó hazafelé száguldott... A kultúrmun- kások egy jólsikerült, missziós küldetés örömeivel tértek haza ...

Serfőzö János

Jelentős íiémM gazdagodott népi demokráciánk történetéről szóló irodalom

Ebben az évben — hazánk felszabadulásénak 15. évfordulója alkalmából. számos történeti munka jelent meg, amely tudományosan feldolgozza azelmúlt időszak eseményeit.

Az évfordulóra megjelent művek közül kiemelkedik Nemes Dezsőj Magyarország felszabadulása című könyvének második kiadása. A könyv két részből áll. az első rész: Magyarország felszabadulása. az 1955-ben megjelent munka átdolgozott kiadása, míg a második rész címe: Magyarország fejlődése a fel- szabadulás után.

..A munkásosztály az újjáépítésért 1945—1946” című dokumentumgyűjteményt a Párttörténeti Intézet munkatársai állították össze. Igen jelentős a Fejezetek hazánk felszabadításának történetéről című kötet, amely a Magyarország felszabadításáért folytatott hadműveletekről ad konkrét anyagot.

A Magyar Partizán Szövetség kezdeményezésére készült, a Harcostársak emlékeznek című gyűjtemény. Nagyon hasznos kiadvány a Munkásnapok. harcos évek — Másfél évtized a számok tükrében című könyv.

Az. évforduló alkalmával kiadott emlékalbumok közül a legjelentősebbek közé tartozik a Magyarország 1945—1960 című. díszes kivitelű album. amely mintegy hatszáz — részben színes — fényképben tárja elénk hazánk életének felszabadulás utáni 15 évét. (MTI)

XXXVII.

¥ ulia asszony már fél nyolckor szemügyre vette Szerencsést.

— Mutasd magad! Fordulj csak. Szent isten, milyen rosszul áll neked ez a, nyak kendő. Várj. hozok másikat. Emeld feljebb az állad. Úgy. ez jó lesz. Ugye, milyen más? Hol a díszzsebkendőd?

Szerencsés leplezetlen gúnnyal kísérte ezt a túláradó gondoskodást:

— Ha nem babrálnál annyit velem, olyan lennék, mint egy madárijesztő, igaz? Ezt akartad mondani.

— Ugyan szivem, még az hiányzik. hogy felhúzd az orrodat. Mindjárt itt. lesznek. Azt akarom, hogy nett légy. Végre ott tartunk, hogy egy Felpéczy keresi a társaságodat, örül. hogy eljöhet hozzád. Vacsora után én a mamával és Felpéczynévol félrevonulok, ti kártyázzatok és dis- kuráljatok. Maid elfelejtem, fiacskám, amikor megjönnek, te kezet- csókolsz Felpéczynének. Gyere, próbáljuk ki.

Szerencsés tiltakozni akart, de Julia sodró lendületétől nem jutott szóhoz. Esetlenül kezet csókolt a fejedelmi pózban tetszelgő Júliának.

— így ní. És természetesen a mamának is. Egyébként: üzleti ügyekről nem kell társalognod.

— Ha már Itt tartunk, megmondanád nekem. Júlia, hányadán is állunk mi pénzzel? — kérdezte Szeren— Mire van szükséged? — kérdezte vissza az asszony.

— Semmire. Csak úgy egyáltalán.

— Erről majd beszélünk, ha ragaszkodsz hozzá. Kár ezzel foglalkoznod. Úgy állapodtunk meg. hogy ez az én gondom. Van elég, kész. Nyolcra megjöttek a vendégek. Szerencsés és Julia elragadó szívélyességgel fogadta őket. Bottlik mama. Julia és Fel- péczynó azonnal ruháik kölcsönös csodálatába merültek. Szerencsés, Felpéczy és Bottlik papa elhelyezkedtek a süppedős fotelekben. Felpéczy tüzetesen szemügyre vette a lakást. Nagyon tetszett neki. No lám — gondolta füstölgő szivarja mögött — miHORVATH JÓZSEF:

ARANYKALITKA

REGENT

bői lesz a cserebogár. Milyen tehetségesen rázzák ezek a rongyot! Hát. persze, a Bottlik lány utólérhetetlen ízlése fényeskedik itt minden zugban, nyilván nem a Szerencsésé. De hiszen az mindegy. Szerencsés egyenrangú társ. akármi volt. Egyik napról a másikra sok tekintélyes nolgár fölébe kerekedett. Ilyen for- gandó a szerencse, azám, nőmén est omen, s a pénz nem Is nagyon nézi. ki mellé szegődik. Akárki mellé, az megnő egy-két fejjel.

A vacsora pompás volt. a teríték egyenesen káprázatos. Julia kitett magáért. A vendégek nem győzték magasztalni a kitűnő háziasszonyt. Felpéczyné máris eltökélte magában, hogy ha sor kerül a viszontlátoga- tásra, csakazértls felülmúlja Szerencsésnél. Kerül amibe kerül, de felülmúlja.

Vacsora után a három férfi kártyaasztalhoz telepedett. Kiderült, hogy mind a hárman szenvedélyes ulti-játékosok. Tokaji száraz szamorodnival fűtötték a kártyaszenvedély kazánját. Csakhamar joviális légkör töltötte be a szobát

Szerencsés lapja úgy Járt. mint még soha. Amikor sikerült elfogni Felpéczy piros bettlijét, páratlan jókedv kerekedett. Bottlik papa is örült a veje sikerének.

— Látja, Felpéczy — mondta ki- düllesztett mellel —, én igen büszke vagyok a vömre! Kérem, ez az ember alacsony sorból tört fel.

— Az nem is fontos — bólogatott Felpéczy. és arrébb tolta agyarai közt a szivarját. — Az én nagyapám napszámos ember volt. én nem is szégyenlem, Sőt. nagyra becsülen- dőnek tartom azokat, akik szorgalmukkal vagy ügyességükkel, no meg

egy kis szerencsével felemelkednek. És tudja, elgondolom, ha most nem Ilyen világot élnénk, hanem úgy. mint régen, szabadon dolgozhatnánk, maga, uram. nagyon sokra vihetné. Én mondom! Egy-kettőre megduplázhatná a vagyonát. Ekkora tőkével császár lehetne.

Szerencsés szerényen lesütötte a szemét Kifejezetten jólesett neki Felpéczy kitüntető megjegyzése. De hamarjában csak ennyit tudott válaszolni:

— Ugyan, Felpéczy uram. minek egy embernek akkora vagyon?

Felpéczy és Bottlik szeme összevillant. mindketten hangosan felkacagtak. Felpéczy tele szájjal nevetve oktatta ki Szerencsést:

— Haha! Minek akkora vagyon? Hát azért, hogy még kétszer akkorára növelhesse!

— Én úgy gondoltam — mentegetőzött Szerencsés —. hogy az ember egy bizonyos összeggel, egy takaros kis vagyonnal már független lehet. Ml kellene még?

Flepéczy arcára leírhatatlan gőg telepedett, s minél jobban belemelegedett a beszédbe, annál átszelle- mültebben szónokolt:

— Függetlenség? Az relatív dolog. Szerencsés űr. Van mit ennem? Van egy kis vityillóm? Megengedhetek magamnak egyet, s mást? Megvan a kényelmem? Ettől én még fűgeő helyzetben vagyok, uram. Függők mindenkitől, akinek több. van az enyémnél! Ha én azon az alapon ólok, s gondolkodom, amit maga itt megjelölt, egyszercsak azon veszem észre magam, hogy odavan a függetlenségem. Valaki, aki nem fgv gondolkozik. hanem mindig erősebb, hatalmasabb akar lenni, szemet vet az én vagyonomra, é6 el is veszi. Akkor

aztán mi lesz? Nem. uram. mindig csak felfelé! Mindig erősebbé válni, mindig gazdagabbá, hatalmasabbá, hatalmasabbá, mert csak ez nyújt biztonságot az erősebbek ellen. Ezért küzdeni kell. küzdeni szenvedéllyel, nlkuvás nélkül és könyörtelenül. Igen. a szentlmentalizmus okvetlenül elgáncsolja az embert.. Például nem kell más. csak elkezdjen érzelgós- ködni a szegénysorsúak gondján, baján, máris megtörik a felfelé ívelés merész lendülete, s akkor megtorpan. ha pedig megtorpan, felfalják a célratörőbbek.

Szerencsés ániulva hallgatta a fel- hevült embert. Most nyert először bepillantást egy olyan világ törvényeibe. amelyet eddig voltaképp nem ismert. Sohasem tudta megérteni, miért nem fér a bőrébe a gazdag ember, miért harácsol még többéi, s miért elégedetlen a milliomos, akinek éppúgy egy gyomrot kell megtöltenie és egy testet ruháznia, mint egy tanyasi béresnek? Hát ezért...

Felpéczy most már letette a kártyát. nem tudta abbahagyni a magyarázatát:

— Látja. uram. ezt törte össze az új rendszer. Magának hatalmas vagyona van, de ez. mégsem tőke. nem engedik, hogy tökévé legyen, s ahelyett, hogy folyton kettőzné önmagát, csak morzsákkal fizet valamit. Ahhoz, hogy annak rendje-módja szerint megélhessen, a tőkét kell fogyasztania. Holott a szaporulat morzsáiból is különbül élhetne, ha. ismétlem. ha nem tépte volna ki szárnyainkat a szocializmus.

Szerencsést könnyű szédülés kerülgette. Akkor hát ez a rendszer... ellene dolgozik? Milyen borzasztó, kínzó ez a kettős élet. A nap egyik felében építeni a szocializmust, a

másik felében azon keseregni, hogy

a szocializmus nyakát szegi feltörekvésének. .Hogyan is cipelhetné ezt a kettős terhet ugyanaz az ember?

Felpéczy lehalkította a hangját:

—* De őrizzük a reményt. Szerencsés úr. hogy nem tart már sokáig. A szabad világ nem hagy el bennünket. Addig is gondolkozzék mindenki, mivel, gyorsíthatná a változás eljövetelét

Szerencsés megdöbbent Felpéczy minden szót megnyomva jegyezte

— ön. Szerencsés úr, tehet egyet s mást. Nem valami könnyelmű szamárságra gondolok. Higgye el. arra nem érdemes energiát pocsékolni, hogy ezer forintos károk fékezzék le a rendszer előremenetelét. Ez ostoba kockázat, méltatlan kisszerű ség. Figyelje meg. a rezsim örökké szí mától a szabotőrök. kártevők után és kiket csíp nyakon? Apró tolvajokat, akik nemcsak a szocializmust, de bármiféle rendszert meglopnának. Kártevőket keres, és lusta, kényelmes, könnyelmű frátereket talál, akik éppolv csapnivalóan, éppoly dilettáns nv-i. n dolgoznának akkor is. ha egy ma. < rendszert szolgálnának ki. Mert az igazi harc nem féltéglákért folyik, tisztelt uram. hanem azért, hogy senki se tekintse állandónak és fenntarthatónak a szocializmust. hanem tekintse azt hamarosan elmúló történelmi incidensnek. A tömeges hitetlenség az a sír. amelybe ez a rendszer beleomolhat, s nekünk ezt a sírt kell mind mélyebbre ásnunk! Hiába erős egy rendszer, ha nem hiszik el, hogy Jó és erős. akkor egyszer csak recsegni, ropogni kezd minden eresztékében. Ezt segíti minden eszközzel a szabad világ, ezt plántálgatják a fejekbe a nyugati rádiók és ezt kell nekünk is szolgálnunk politikai eszközeinkkel, uram. Ezért mindenki sokat tehet közülünk, akinek kapcsolatai vannak emberekkel.

Szerencsés lehunyt szemmel hallgatta ezt a neki szánt hitvallást.

íFolytatjukJ